V. fejezet

Világ Gyõzedelmes Királynõje

Bevezetés

Natália nõvér misztikájának koronája a Világ Gyõzelmes Királynõjének kinyilvánítása. Az Úr Jézus határozott kérése, hogy Szeplõtelen Édesanyját -, ahogyan Ö Máriát mindig nevezi Natália nõvérnek – nemcsak mint Anyánkat, hanem mint a Világ Gyõzelmes Királynõjét, tiszteljük és szeressük, mivel az Ö kezébe tette le a világ megmentését, / 105 / a gonosz legyõzését, ehhez pedig királynõi hatalomra volt szüksége. A teljes Szentháromság koronázta Öt meg, és ruházta fel a hatalommal.
Szûzanyánknak ez a címe nem idegen az Egyházban. Századok óta naponta imádkozzuk. “Ki Téged a mennyben megkoronázott.” Isten nem ad üres címeket. Szavai hatalommal teljesek.
Már a középkorban a szentatyák, sõt a nép is királynõjeként tisztelte és szerette õt. Bizonyíték erre a sok templom, amelyet Máriának, mint Királynõnek emeltek, és a szentiratok.
Grignon Szent Lajos, aki századokkal ezelõtt bepillantást nyert Isten terveibe a jövendõ századokra, miként Szent János, a Titkos Jelenések Könyvében, õ is leírja azt “Az igazi, tökéletes Mária tisztelet” c. könyvében. Ebbõl idézünk:
“Szûz Mária által jött Jézus Krisztus elõször a világra. Ö általa kell eljönnie másodszor is. Szent Fia elsõ eljövetelében kevéssé ismerték, de második eljövetelében nagyon meg kell Öt ismerni. A megváltás rendje kívánta, hogy elsõ eljövetelében rejtve maradjon, és egyedül fiát, Jézust ismerjék, de második eljövetelében Isten fogja Máriát kinyilatkoztatni. Még szülei sem ismerték igazán, és az angyalok is gyakran kérdezték egymástól: Kicsoda ez?” A legfölségesebb elõttük is elrejtette Öt, vagy ha kinyilatkoztatott is Róla valamit, végtelenül többet eltitkolt.
Az Atyaisten beleegyezett, hogy életében csodát ne mûveljen, noha megadta neki a csodatevés hatalmát. A Fiúisten beleegyezett, hogy alig szóljon, noha közölte Vele bölcsességét. A Szentlélekisten beleegyezett, hogy evangélistái nagyon keveset mondjanak róla, noha hûséges Arája volt. / 106 /
Mária az Isten mestermûve, ismeretét és birtoklását Isten magának tartotta fönn.
Hallottam, hogy Mária a legszentebb Szentháromság szentélye és nyugvóhelye, hol Isten fényesebb módon trónol, mint a teremtés bármely helyén, beleértve Kerubok és Szeráfok feletti trónját is. Hallottam, hogy valami különös jogcím nélkül senki teremtménynek sincs megengedve, hogy ebbe a Szentélybe behatoljon. Mária kimondhatatlan szépségeket, és értékeket rejt magában. Ö a Magasságbeli dicsõsége, amelyben, mint akár saját isteni ölében rejtette el Fiát, és mindazt, ami kiváló és értékes csak létezhet. (“Nagy dolgokat cselekedett velem a hatalmas Lk.1,47”)
Lehetetlen megismerni Mária érdemeinek magasságát, mert ezek Isten trónjáig emelkednek, lehetetlen megmérni szeretete szélességét, mert ez a föld határain túl terjed. Lehetetlen fölfogni hatalma nagyságát, mert ez Istenre is kiterjed, és végül lehetetlenség alázatosságát, erényeit, és kegyelmeit átkutatni, mert ezek örvényhez hasonlóak. Szent Bonaventura látta, amint az ég angyalai szüntelen kiáltják felé: Szent vagy, szent vagy Isten-szülõ Szûz, és Királynõ! Szüntelenül mondják Neki az angyali üdvözletet. Szent Mihály fõangyal fáradozik a legjobban, hogy Neki a tisztelet minden nemét bemutassa, és lesi szájából a megtisztelõ megbiztatást, hogy valamelyik szolgájának segítségére lehessen.
Majd Grignon Szent Lajos így folytatja: “Mindaz a tisztelet, amit az ég és föld helyez lábaihoz, semmi ahhoz képest, amit Alkotójától nyer. Mária szépsége / 107 / nagysága és fönsége akkora a kegyelem, a természet és a dicsõség rendjében, hogy teremtett lény, emberi szív fel nem foghatja. Ha meg akarod érteni az Anyát, értsd meg elõbb a Fiát. Ö méltó Anyja Istennek!”
Szent Bernát így szól: “Isten uralmának minden alá van vetve, Szûz Mária is, és íme Szûz Mária uralmának minden alá van vetve: Isten is.” Ezzel nem azt mondom, hogy a hatalom, melyet Isten Neki adott, akkora, mint Istené, hanem csak azt:
Kérései és imái Istennél oly mindenhatóak, hogy mintegy parancsnak számítanak Istennél, aki sohasem áll ellen drága Édesanyja esedezésének, mert az mindig alázatos és az isteni akarattal megegyezõ.
Alázatosságáért Isten királynõi hatalommal ruházta föl, de ez csak a végsõ idõkben fog az emberek elõtt teljességében kinyilvánulni.
Mindennek pedig a Szentírásban megvan az alapja:
“Ellenkezést vetek közted és az Asszony között, a Te ivadékod és az Ö ivadéka között. Ö fejedet fogja széttiporni és te sarka után leselkedel” (Gen. 3,15)

Király és Királynõ

Ha nem tévedek, 1939-ben, Krisztus Király ünnepén történt, hogy láthattam az Üdvözítõt, mint királyi Võlegényemet, egy látomásban. Megjelenése méltóságos volt, arca szelíd, vonzó, egész lénye szeretetet sugárzó. Válláról királyi palást hullott alá, fején hármas királyi korona ragyogott. Amikor valami rangos személy elõtt állok, mindig félelem szorítja a szívemet, most azonban nem / 108 / féltem. Éreztem, hogy áradó jósága isteni Szívéhez vonz. Ez oly erõvel történt, hogy repültem Felé, S lábaihoz borultam. Lehajolt, fölemelt, és királyi palástja egyik szárnyát fölém terjesztette. “Üdvözítõm, Királyom” – mondtam -, “Te uralkodj Bennem!” Jézus így felelt: “Királyi trónusom már szívedben van. Benned már teljes királyi uralmam. De, ahol szeretetem uralkodik, ott állnia kell az Én keresztemnek is.” Azonnal megértettem, hogy Jézus áldozatot kíván. Odaadással fordultam Hozzá, készen arra, hogy engedelmeskedjem: “Jóságos Jézusom, akaratod szerint uralkodjék bennem szereteted – vállalom azt is, hogy Érted keresztet hordozzak.”
Tetszéssel tekintett rám, s mialatt keblén nyugodtam, láthattam, hogy jóságos tekintete végigpillant az egész világon. Megértettem, hogy valami után szomjazik. “Mi után szomjúhozik Szíved?” Kimondhatatlan szeretettel hajolt felém és így szólt: “Ha a Fiút elismerik, mint Királyt, illõ, hogy a Fiú Anyját is megillesse a királynõi méltóság. Ezért akarom, hogy Szeplõtelen Anyámat az egész világ Gyõzedelmes Királynõnek ismerje el. Ennek az elismerésnek ünnepélyesen és nyilvánosan kell történnie.”
Amikor az Üdvözítõ az “ünnepélyes” szót kimondta, láttam, hogy valami fényes fehér felhõbõl csodálatos körmenet indul el. Nem tudnám leírni, milyen volt részleteiben, mert mennyei körmenet volt, s az emberi nyelv nem nagyon alkalmas a mennyei dolgok kifejezésére. Jézus azonban örömmel és megelégedéssel szemlélte ezt a körmenetet. Akkor láttam, hogy angyalok bukkannak föl, és egy királyi trónust hordoznak. A trónuson a Boldogságos Szûz ült, mint Királynõ. Királyi palástot és / 109 / hármas királyi koronát viselt. Koronája különleges kapcsolatban állott a Szentháromsággal, minthogy Ö egyszerre Isten Leánya, Jegyese és Anyja.
A Boldogságos Szûz, mint Királynõ, egyik kezében jogart tartott, másik kezében a földgömb ragyogott. Ezen a földgolyón a Kis Jézus ült, szintén királyi díszben. Az Ö fején is királyi korona volt, de kisebb, mint Máriáé, noha hasonlatos hozzá. A Kisded balkezében egy kis alakú keresztet tartott, amelyet Szívéhez szorított; jobbjában királyi jogar volt. A körmenetet csodálatos muzsikaszó kísérte.
Hirtelen eltûnt a körmenet képe, és újra Krisztust, a Királyt láttam. Jobbján Édesanyja állt, a Világ Királynõje. Megértettem, hogy az égi körmenet azoknak a körmeneteknek mennyei elõképe, amelyekkel a Boldogságos Szüzet, mint a Világ Gyõzedelmes Királynõjét fogják ünnepelni mindenütt a világon: a városokban és falvakban, a mezõkön és a hegyeken, az otthonokban és a szívekben.
E látomás alatt az Üdvözítõ tudtomra adta, hogy ezt az ünneplést még XI Pius pápasága alatt be fogják vezetni az Egyházban.(Ez 1954-ben, a Mária-évben megtörtént) Továbbá, hogy ezt a mûvet Jézus legszentebb Szívének különös áldása fogja kísérni. Azok a papok, akiket Jézus e mû elõmozdítására kiválaszt, sok szenvedést és megaláztatást viselnek majd. De Jézus segítségét ígérte ezeknek a papoknak: “A szenvedésben velük leszek!” Mialatt az Üdvözítõ ezeket mondta, jobbját Szívéhez érintette, majd áldásra emelte; a kegyelem, mint folyó, áradt szét a papi lelkekre.
Láttam, mint nyugodott meg tekintete lelkiatyámon, és én megértettem Jézust; “Szívem áldása, / 110 / szeretetem lángja, akaratom ereje buzgó papjaimon lesz; õk lesznek a lépcsõ, amelyen át Szeplõtelen Anyám, mint a Világ Gyõzedelmes Királynõje, dicsõséges trónusara föllép”

Mária Társasága

Jézust szemlélve azt is láttam, hogy az Úr, mint kívánja egy új rend, Mária Társasága alapítását. Megértettem, hogy Isten akarata szerint mindezt a lehetõ leggyorsabban közölni kell az Egyház papjaival, nehogy a még megmenthetõ lelkek elvesszenek. Azután láttam, hogy a Boldogságos Szûznek, mint a Világ Királynõjének egyetemes tisztelete Magyarországról indul el.(Lásd a VI. fejezetet) Fölfogtam, hogy az Üdvözítõ fölöttébb kívánja Szûz Mária, mint a Világ Gyõzedelmes Királynõjének ünnepét. A mennyei Atya ezáltal óhajtja bizonyítani a világ elõtt, hogy a Boldogságos Szûz, mint a Világ Királynõje, valóban gyõz a világ, a bûn és a pokol felett. Ezután az Üdvözítõ közölte velem, hogy csak akkor adja meg a világnak a megígért békét, ha Szeplõtlen Anyjának, mint a Világ Gyõzedelmes Királynõjének tisztelete mindenütt elterjed a földön, és ha megalakul és tevékenykedik Mária Társasága. Azt is láttam, hogy az Üdvözítõ nem arra a békére gondolt, amely közvetlenül a háború után következik, (A második világháborúról van szó) hanem arra a békére, amely a világ megtisztulása után fog fölvirradni (Lásd a VII. fejezetet). A “béke” szóban mélységes titok rejtõzött, s emiatt Jézus szájából, valahányszor csak / 111 / kimondta ezt a szót, fény tenger áradt elõ, és lelkemet kimondhatatlan boldogság és nyugalom öntötte el. Ám méltatlannak éreztem magam, hogy e titok felõl kérdezõsködjem.

A Szentháromság és Szûz Mária

Egyik elsõszombaton az Úr új kegyelmet adott nekem. Nagy örömmel mutatott egy papi lelket, aki a Világ Királynõje tiszteletének terjesztésén munkálkodott. Jézusnak annyira kedvére való volt e pap õszinte buzgósága, hogy egyesült vele. Jézus örömmel és szeretettel mondta az ég angyalainak és szentjeinek: “Jöjjetek és lássátok, mit vagyok kész megtenni egy lélek kérésére!” Akkor megjelent a Boldogságos Szûz, mint a Világ Királynõje. Igen fiatalnak, szinte gyermeknek tûnt. Fején királyi korona fénylett, lábait fénylõ felhõk takarták. Így állt elõttem és megáldotta a világot, amelyet töviskoszorú vett körül. A töviskoszorú sûrûjébõl egy szál liliom magaslott föl. (A Szûzanyát “tövisek közt viruló liliomnak” nevezi az Egyház). A Szent Szûz jobbján állott a Fiú, balján az Atya, fölöttük lebegett a Szentlélek. A Szûzanyára csodálatos fény sugárzott a Három Isteni Személybõl. Mária, két karját kinyújtva, kezét védelmezõen tartotta a világ fölött; a Fiú bal, az Atya jobb kezét nyújtotta, mintegy támogatás gyanánt, Mária védelmezõen összetett két tenyere felé. A Szentháromság a Szent Szûz keze által áldotta meg a világot. Az áldás pillanatában, mintha csak a Szûzanya tenyerébõl sugárzott volna a világra, a latin “béke” szó három betûje ragyogott föl: PAX. Ám nem jutott el a világig, hanem egy ívvel a Fiú jobbja fejé szállt és ott is maradt lebegve. Ebbõl megértettem, hogy / 112 / a Szûzanya az, aki mindent elõkészít a béke elérkeztéhez. Amikor feladata befejezõdik, mindent átad Jézusnak. Jézus azonban csak akkor engedi át a világnak az óhajtott békét, amikor elérkezik “az Õ órája”. Ez a végsõ idõk titka, a békességé, amelyrõl fentebb szó volt.

Angyalok éneke
Miközben a Szent Szûz áldását adta a világra, hallottam az angyalok és a szentek énekét:
Dicsõség az Atyának, dicsõség a Fiúnak, dicsõség a Szentléleknek a Szeplõtelen Szûz, a Világ Gyõzedelmes Királynõje által, most és mindörökkön örökké. Amen.
Alleluja!

Megtudtam, hogy ez az ének csodálatos erejû ima, ha a lélek õszintén és teljes odaadással énekli magában szüntelenül. Jézus azt is tudomásomra hozta, hogy különös kegyelmekkel árasztja el azokat, akik a Világ Gyõzedelmes Királynõje tisztelete érdekében fáradhatatlanul munkálkodnak.

“Engeszteljetek!”
Valamivel késõbb ismét láthattam a Szent Szüzet a Szentháromsággal együtt. Mária királynõi öltözetben állt, lábai alatt a világ, földgolyó formájában. A Szûzanya alakja fenséget, mélységes alázatot, mégis királyi fenséget tükrözött. Arcvonásai finomak és végtelenül kedvesek voltak, de nem hiányzott belõlük egyfajta csodálatot ébresztõ, mély komolyság sem. Hófehér ruhát viselt, kék övvel a derekán; két vállát bíborpalást födte, amelynek / 113 / két szárnyát, elõl, villámló aranycsat fogta össze; a palástról egy hosszú türkizkék színben játszó uszály hullámzott alá. Az aranyos csat, mint megtudtam, különös kapcsolatban áll a három Isteni Személlyel. Mária gesztenyebarna haja középen kettévált és áttetszõ fátyol borította. Fején hármas korona ragyogott, a korábban viselt koronáktól különbözõ; ez fölfelé keskenyedett, de nem volt hasonló a pápai tiarához. A Szûz baljában jogart tartott, jobbját áldásra emelte. A kegyelem, mint valami fénynyaláb, áradt az áldásosztó kézbõl, és beragyogta az egész világot, Magyarországot, de különösen és mindenekelõtt a szenvedõ, üldözött, de végül gyõzedelmeskedõ Egyházat.
A Szent Szûz jobb lába alatt a földet körbeölelõ kígyó feje volt látható, széttiporva. A Boldogságos
Szûz öröme, fény alakjában átjárta a magasságban fölsejlõ három Isteni Személyt. A megtért világ felõl a kegyelem fénye tükrözõdött vissza a Szûzanyára. Ekkor a Boldogságos Szûz anyai szeretettel hajolt felém és lassan a következõ szavakat mondta:
“Engeszteljetek, engeszteljetek, engeszteljetek! Mert csak így lesztek méltók a kegyelemre.”

Szükséges-e a Szûzanya sok megjelenése?

Sokan fordultak hozzám ily kérdésekkel, amelyeket én Jézushoz közvetítettem. Ö így válaszolt: “Lányom! Amiként egy országban egy uralkodó van, a többi pedig csak szolga, noha az uralkodó meghallgatja õket, úgy egy az Úr a mindenség felett is. De ahogyan a földi uralkodók sem jelennek meg másként, mint baljukon eljegyzett asszonyukkal, hogy a szolgák ne csak az igazság szigorát, hanem az irgalom szeretetét is érezzék, úgy / 114 / illõ, hogy a mindenség Ura is kinyilvánítsa irgalmát mindazok felé, akik igazsága láttán rémületükben elpusztulnának. Amikor az én Szeplõtelen Anyám hozzátok szól, az Én Irgalmam szavát halljátok, hogy megtérjetek, és többé ne vétkezzetek. Én, a mindenség Ura, nem tagadom meg irgalmamat senkitõl, éljen bár a birodalmam eldugott zugában; ismerem õt, és látom szívének titkait. Ne csodálkozz hát azon, hogy mily sokan hallják mostanában a könyörületesség igéit; bizony mondom, ha nem térnek meg, igazságosságom fogja meglátogatni õket.”

Sokruhájú Istenanya

Más alkalommal a Szûzanya szólt hozzám: “Ne gondold, gyermekem, hogy nekem csak egyetlen alakom és egyetlen ruhám van; nem! Amióta világ a világ, minden nemzetnek és minden idõben megjelenek, hogy kegyelmet találjanak és el ne vesszenek. Minden néphez azon a nyelven szólok, amelyen Isten örök elrendelése szerint könyörgõ imáikat mondják. Mindenkit megszólítok, mert az én Fiam örömhíre is mindenkinek szól. Könnyebben elteltek a mennyei dolgok szeretetével, ha olyannak láttok engem, mint önmagatokat.”

Mikor tér meg a világ?

Jézus sokszor oktatott arra, mennyire helytelen panaszkodni mindazért, ami történik velünk, legyen ez akár egyszerû kellemetlenség, akár fájdalmas sorscsapás. “Lányom!” – szólt egy alkalommal az Üdvözítõ – “Amikor halljátok tõlem az igét: “aki

kardot fog, kard által vész el (Vö. Mt. 26,52)”- tudjátok meg, hogy ezt azokra értettem, akik az én akaratomban való megnyugvás helyett a világ labirintusában tévelyegnek, a külsõt többre becsülik a bensõnél, S inkább hisznek homályos látásuknak, mint az én Világosságomnak. Az ilyenek, ha meg nem térnek, azáltal vesznek el, amit valóságosnak találtak. Ha tehát te azt látod, milyen elvetemült a világ, ne a világtól, hanem önmagadtól borzadj el mindenekelõtt, hiszen semmit sem láthatsz, amiben valahogy ne lennél magad is részes. Borzadj el, lányom, s mindennél jobban szomjúhozd Igazságomat. Ne kérdezõsködjetek, mikor tér meg a világ. Kérdezzétek inkább: mikor tértek meg ti magatok?
Mikor ismeritek el, hogy mennyei Atyátok tudta nélkül egy hajatok szála sem görbülhet meg? Mikor látjátok be, hogy nincs oly világi gonoszság, amely az istenszeretõ lélek javára ne válhatna Atyám akaratából? Gyermekem! Tudd meg, hogy a világban pusztító tûz – a sátán tüze – Atyám engedélyével tombol. Azért pusztít, hogy így váljék el a jó a gonosztól, s a jó — megpróbálva, megtisztulva és megnemesedve e tûzben – még jobb legyen. Közöld ezt minden gyermekemmel.”
Ugyanerrõl a Boldogságos Szûz ezeket mondta:
“A bûnös világ megtérésének ideje Szeplõtelen Szívem mélyén van elrejtve. Ezt az idõt még a Fiú sem ismeri, csak az Atya, aki tudását az Én Szívem kincstárában zárta el. A ti dolgotok: hogy imádkozzatok, bízzatok, és ne féljetek. Én, a Világ Gyõzedelmes Királynõje, hatalmammal és segítségemmel itt vagyok, közel hozzátok, közelebb, mint / 116 /gondolnátok. Ti, akik megismertétek az Igazságot, örvendezzetek, és szüntelen töredelemmel várjatok Engem. Örüljetek, ismét mondom, örüljetek, mert a mennyei Atya nagy dolgot cselekedett Velem. Mindenkinél jobban felmagasztalt, s királynõi hatalommal áldott meg. A bûnökbe merült világ megmentésének munkáját királynõi kezembe helyezte. Én vagyok a Világ Gyõzedelmes Királynõje, minden lélek királynõje, akinek nem állhatnak ellent a pokol összes serege sem. Halljátok meg, amit mondok: kezemben van a gyõzelem!”

A világ fölötti hatalom

Sokan kérdezték tõlem, hogy kell érteniük a Szent Szûz világ fölötti hatalmát. A választ maga a Szûzanya adta meg: “Az Én királynõi hatalmam kegyelem és áldás minden léleknek, minden nemzetnek és az egész világnak. Ha Én nem szólok hozzátok, ti sem szólhattok az Én Fiamhoz. Ha Nekem nem adatott volna hatalom a világ fölött, a világ már régen elmerült volna a megsemmisülés poklában. Az Én hatalmam: az Édesanya hatalma kicsinyei fölött, akik e hatalom híján elpusztulnának.”
“Az Én világhatalmam jelenti továbbá az Ég fõangyalait seregükkel egyetemben, akiket a mennyei Atya rendelt Mellém, hogy a végsõ gyõzelem pillanatában harcra keljenek a gonosz és emberbõrbe bújt szolgái ellen.”

A názáreti kislány

Ha a Szûzanyára gondolunk, ne feledjük, hogy Õ nemcsak “Minden Kegyelmek Közvetítõje”, nem / 117 / pusztán a teljhatalommal felruházott Királynõ; Õ ugyanúgy az a názáreti kislány, aki volt: fiatal, gyönge teremtés, lelke csupa áhítat, alázat és szolgálatkészség. Alázata szüntelenül növekszik, ez jellemzi Õt. Szolgálóleány, akit Isten mérhetetlen alázata és lángoló szeretete miatt fölmagasztal Isten eme szolgálójától születik az emberiség Megváltója. Cselédlány, ugyanakkor Isten Anyja; szolgáló, de királynõi méltóság várományosa; megvetett, de Szülötte által minden hatalom Neki adatik e világ fölött. A legkisebb Ö, akár ama példázatbeli “mustármag” ( Mt. 13,32. Mk. 4,3 Lk. 13,19.)- és Isten után Ö az elsõ mindörökké.
Számunkra minden kegyelmet Ö közvetít, s nem fordulhatunk Jézushoz másként, csakis Szûz Mária által. A mi lelkünket elfedte, betakarta a bûn minden szennye -, de Jézus életre kelt bennünket az Egyház Anyja, a Világ Gyõzedelmes Királynõje által.

A második Paradicsom

A Szûzanya végsõ gyõzelme által azt a paradicsomi életet nyerjük vissza, amelyet a bûnbeeséssel elveszítettünk. Az új világban mintegy bûn nélkül élnek majd az emberek (Lásd a VII. fejezet bevezetését.)

A liliom

Amikor a Világ Gyõzedelmes Királynõjét láttam, és lába alatt, a bûnbe merült világot körülövezõ töviskorona sûrûjébõl egy liliomot, megtudtam, hogy ez a liliom jelenti egyrészt a lelket önmagában, / 118 / másrészt a lelket, mint a második Paradicsom lakóját. A Szûzanya közölte, hogy a liliom jelzi a lélek eredendõ tisztaságát, azt az ártatlanságot, amelyet semmiféle bûn nem mocskolhat be. “Ha nem volna bennetek egy mustármagnyi tisztaság” – így szólt – “nem verhetne bennetek gyökeret a mennyei tisztaság sem.” “De ez a liliom azt is jelzi” – folytatta -, “hogy a bûn fölött minden gonoszság ellenére gyõzedelmeskedni fog a tisztaság, a pokol fölött a menny, az ártás fölött az ártatlanság. A megtisztulás eredményeképpen az emberiség oly tisztaságban és szépségben fog élni, ahogyan az Atya az elsõ embert megteremtette.”

A második eljövetel

Ahogyan Jézus elsõ eljövetelekor is Szûz Mária volt az, aki nagy alázatosságával, tisztaságával és bölcsességével helyet készített az emberiség Megváltójának, úgy lesz a második eljövetelt illetõen is. A második eljövetelben, amikor a mennyei Atya a teremtett világot mintegy megdicsõíti, Krisztus diadalmaskodik. De ezt a gyõzelmet szükségképpen megelõzi Mária diadala is. Az Ö diadala a kegyelem diadala; az Ö gyõzelme az irgalom és a szeretet gyõzelme, a Nap sugaráé a jéggé fagyott szívek felett.