VI. fejezet
Magyarországra vonatkozó közlések

Bevezetés

E közlésnek is két csoportja van: egy része még a második világháború elõtt került lejegyzésre. Más / 119 / részét jóval utána, a nõvérrel való személyes találkozások során jegyezték le. Lényegük egyetlen szóban kifejezhetõ: engesztelés! Jézus és Szûz Mária engesztelést kíván ez országtól; tõlünk, hogy ne légyen kénytelen elpusztítani azt, amin könyörülni akar. Minden olvasó, önmagába tekintve, lemérheti, mennyiben tesz eleget a kérésnek. Engesztelésen Jézus életünk jobbítását érti. “Aki eddig káromkodott, az dicsérjen, aki lopott, az adjon, aki gyûlölt, az szeressen stb. . .”
Jézus, Natália nõvéren keresztül, semmi újat nem kíván tõlünk, mindent megtalálhatunk a Szentírásban.
De van azonban mégis valami, ami e szövegek olvasásakor az újdonság erejével hat. Egy világméretû engesztelési mozgalomról van szó, amelynek Magyarországról kell kiindulnia, s elterjednie az egész világon.

A mi feladatunk az engesztelés

A SZÛZANYA MAGYARORSZAGOT SAJAT TULAJDONANAK NEVEZI, EZÉRT MAGY ARORSZAGTÓL KÜLÖNLEGES ENGESZTELÉST KÍVAN

Az engesztelést a Szûzanyával kell végeznünk, saját bûneinkért, és a hitetlenség bûneiért.

1940 – Szûzanya szavai:

“Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül Nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat Nekem, de örökségem csak / 120 / ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.”

Az Úr Jézus szavai

A háború elõtt: “Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendõ számú engesztelõ lélek.”
“Terveim vannak ezzel az országgal. Tartsatok bûnbánatot, engeszteljetek, nehogy eltörölni kényszerüljek ezt az országot. Meg akarok ugyanis könyörülni rajta. Azt akarom, hogy az engesztelés jó illata szálljon fel Szívemhez a magyar földrõl, és járja át az egész világot Anyám országát meg akarom tisztítani, áldani, és Szívemhez vonni.
Ha a magyar nép megszûnik vétkezni, mindenekelõtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplõtelen Anyám nevét, bûnbánatot tart, és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom õt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy mûvem: a bûnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása (lásd: pl. Szeretetláng elterjedése innen indult, amely a sátán megvakításával jár), az Én gyõzelmem.
A magyar nép elnyeri tetszésemet, Édesanyám iránti tiszteletéért, és szeretetéért” – Akkor bemutatta nekem Jézus Magyarország és az egész világ reményteljes jövõjét.

“Magyarország engesztelésért kész vagyok az egész világon könyörülni!” / 121 /

1939 és 1940-ben Natália nõvérnek az Úr Jézus konkrétan körvonalazta, milyen engesztelést kíván Magyarországtól. Ezeket a közléseket az Egyház szigorúan megvizsgálta (Krasznay Jenõ püspöki titkár, P. Biró és Müller Lajos jezsuita atya. Utóbbi szerzõje az egyetlen magyar nyelvû mûnek, mely még a 30-as években jelent meg: Aszkétika és Misztika.)

Az Úr Jézus által kért engesztelés

Magyarországtól, és a világtól:

1. Imádság és böjt. “Keresem és kérem gyermekeimet, böjtöljenek, imaórákat végezzenek, ezalatt ne csak szóbeli imákat mondjanak, hanem maradjanak Mellettem, tartsanak bûnbánatot, de mindent Szeplõtelen és fájdalmas Anyám Szívével egyesülve. Imádkozzák a rózsafüzért. – A kolostorokban éjjel-nappal szünet nélkül tartsanak szentségimádást, szünet nélkül felváltva mondják a rózsafüzért és ostorozzák magukat.

2. Az egyháziak ne viseljenek címeket, és osszák
el minden vagyonukat a szegényeknek. (A világháborús összeomlás elõtt!)

3. Sok buzgó gyermekem közösségeket alkosson (ma imaközösségnek mondják õket), amelynek
célja az legyen, hogy Szeplõtelen Anyámmal együtt engeszteljenek Engem.

4. Megdicsõít és megvigasztal Engem már az is, hogy Szeplõtelen Anyám képét viselik pénzérmeiken, de mennyivel nagyobb örömöm lenne az, ha mindenki az Õ képét viselné szíve fölött. (pl. skapuláré, csodásérem).
5. Szûnjenek meg a káromlások, a nyelv rettenetes bûnei. / 122 /

6. Tartsátok meg a 9 elsõ-szombatot Szeplõtelen Anyám tiszteletére, és az Én engesztelésemre, amelyhez számotokra olyan sok kegyelmet fûztem!

7. Akarom, hogy Édesanyám, mint a Világ Királynõjének tisztelete, Magyarországról induljon el.

Mindaz, amit a Világ Királynõje tiszteletérõl írtunk, sokkal bõvebben lett az akkori Szentatya elé terjesztve, s XII. Piusz pápa felkarolta. (Õ saját személyére, a Vatikánra vonatkozólag a Szûzanyától is kapott közléseket, döntéseiben segítséget: pl. hogy a bombázások alatt ne hagyja el a Vatikánt,stb.) A Szentatya 1954-ben Mária évében ünnepet is rendelt a Világ Királynõje tiszteletére.

8. Az Úr Jézus, de a Szûzanya is kérte: “Az Egyház készítsen Nekem egy helyet, ahová kegyelmeimmel leszálljak, hogy innen megtérésre hívjam kedves bûnös gyermekeimet az egész világon.”
– Jézus itt egy engesztelõ kápolna felállítására utal.( Lásd a 137. oldalon az engesztelõ kápolna leírását.)

HOGYAN FOGADTÁK AZ ÚR JÉZUS FELSZÓLÍTASAT AZ ENGESZTELÉSRE?

Az engesztelést sok buzgó lélek megkezdte. Volt, aki 40 napos böjtöt tartott, ostorozták magukat, imádkozták a rózsafüzért, de a felhívás elmaradt, és a szervezett engesztelést nem kezdték meg.
Sok idõ telt el azzal is, vajon Istentõl jönnek-e a közlések? Az Úr Jézus 3 éven belül kérte a nagy
engesztelések megkezdését. Az Úr Jézus sürgetett: “Legyetek bátrak és buzgók. Ne álljatok ellen / 123 / akaratomnak, mikor eltévedt, bûnös népemet (egyháziakat is) vissza akarom vezetni Szívemhez, és Üdvözíteni akarom õket áldozataitok által.”
“Ne kívánjátok, hogy ügyemet csodával bizonyítsam. Ha hisztek, megmenekültök; ha nem, bûnhõdni fogtok. (Jézus ezt a második világháború kezdetén mondta)”
Az elöljárók azt üzenték Jézusnak általam, hogy 8. földeket nem tudják elosztani, mert akkor mivel segítik majd a szegényeket? Továbbá, hogy az engesztelés 4-5 év múlva kezdõdhet csak el.
Jézus válasza: “Lányom mondd meg, hogy az engesztelés nem 4 vagy 5 év múlva, hanem azonnal kezdõdjék már el, hogy megmenthessem a lanyha papokat és minden kedves bûnös gyermekemet, hogy szent életre vezethessem õket. Máskülönben nem hagyom büntetlenül vétkeiteket.”
“Vagy készen vagytok vállalni a felelõsséget a lelkekért, akik e késedelem miatt elvesznek, mert súlyosan vétkeznek? Háromszor is gondolják meg, mielõtt kimondják a választ!”
“Jöjjetek. adjatok lelkeket! Ne féljetek a munkától! Talán megütköznétek egy anyán, mi kor látjátok, hogy halálos veszélytõl meg akarja menteni fiait? Nem nagyobb-e a szeretetem egy anya szereteténél?”
“Szeressetek Engem, ahogy Én szeretlek titeket. Akarjátok azt, amit Én akarok.

Engeszteljetek, tartsatok bûnbánatot! Bízzatok Bennem, és szeressétek egymást.

KÍVÁNOM, HOGY AZ EGÉSZ VILÁG MEGHALLJA HÍVÁSOMAT, VÁLASZOLJON RÁ ÉS MEGTEGYE, AMIT KÉREK!”

Megkérdeztem Jézust:
– Hogyan végezzük az engesztelést? / 124 /

– Bizalommal és kitartással. Ha elfog benneteket a lanyhaság, félelem, vagy hidegség, vessetek egy pillantást a keresztre, vagy az Oltáriszentségre. Mindenki tudatában legyen annak, hogy akaratomból és szeretetembõl él. A test engesztelésre (úgy is engesztelhetünk, ha valami örömet köszönünk meg Istennek, például a természet szépségeit), a lélek imára és hódolatra, a szív pedig szeretetre és boldogságra van teremtve. A Szeretet Én vagyok. Szeretetem gyümölcse pedig az öröm és a béke. Meg akarom ajándékozni a világot szeretetem gyümölcseivel: a békével és a boldogsággal.”
“Ha nem engeszteltek, az egész világ elpusztul a bûnök miatt.” Jézus megmondta nekem, hogy a háborúk nemcsak a nemzetek egymás elleni gyûlölete miatt vannak, hanem az emberek bûnei miatt is. Láttam, hogy a bûntõl való megtisztítás az egész világra irányul.
– Kérdeztem Jézust, meddig engeszteljünk? – “Engeszteljetek életetek végéig!”
De az engesztelésre való felhívásról csak igen kevesen tudtak, és végül is nem kezdõdött meg az olyan mértékben, ahogy Jézus kívánta, nem lett a világ elé sem tárva. Jézus az egész világtól kérte az engesztelést, csak Magyarországtól várta a kiindulást, és a példaadást.
Jézus fájdalmasan vette tudomásul szavainak semmibevevését: – “LÁNYOM, VÉREDDEL ÍRJAD AZ ILLETÉKESEKNEK: AMIT KÍVANOK, AZT EL IS ÉREM, AMIT AKAROK, AZT MEGVALÓSÍTOM, HA NEM ÁLTALUK, AKKOR MÁSOK ÁLTALI!!
– “A rózsák, amit ezen a véres földön ültettem, egyszer virágozni fognak.” Valahányszor az Üdvözítõ Magyarországról szólt, éreztem, hogy meg / 125 / akar minket menteni, és általunk az egész világot boldog, békés korszakba vezetni.
– “Hálátlan és kemény nyakú Nekem szentelt lelkek! Mivel terveimet meghiúsítottátok, magatokra vonjátok az igazságos csapásokat, és nemcsak magatokra, az egész világ szenvedni fog az engesztelés lanyhasága miatt.”
Láttam azt is, hogy a II. világháború után a nemzetek között nagy zûrzavar és gyûlölködés támad, sõt még az Egyházban is – a bûnök és a hitetlenség miatt. Az Úr Jézus megszólalt eközben: “Atyám jobbja eltörli azokat, akik a kegyelem ellenére nem javulnak meg.” – Láttam a világra várókatasztrófát, és sok lélek romlását. A világ nagy része romhalmaz volt. Jézus mérhetetlen fájdalommal nézte, és amikor rémületemet látta, vigasztalt: – “Nem lesz így, ha megtér a világ.” – “Csakis az igazak engesztelése miatt tartom fönn a világot.”

A Szent Szûz eltávozik Magyarországról

1944-ben történt, amikor egyszer az Oltáriszentség elõtt imádkoztam, megjelent a Szent Szûz, mint a Világ Királynõje. Kimondhatatlan fájdalommal szemlélte hazánkat. Megrázó volt, ahogy késõbb szótlanul továbbhaladt. Olyan mértékben, ahogy távolodott, nyomult be az országba a bûn, a hitetlenség, Isten és a felebaráti szeretet megvetése. Ezt látva rémülten felkiáltottam:
– Anyánk, Anyánk! Könyörgök, maradj velünk!
Ha elhagysz bennünket, végünk van!
A Szent Szûz távozóban egy pillanatra megállt, és amint visszatekintett, szemében kimondhatatlan fájdalom honolt. Szomorúan így felelt:
– “Nem, lányom, nem maradhatok. Most / 126 / mennem kell. Szentséges Fiam akarata ez. De nem hagylak el titeket végleg. Ha helyet készíttek Nekem a szívekben, visszatérek.”
Amikor a háború és a vele járó szenvedés tombolt az ország fölött, és láttam, hogy a nép könnyezve jajdul fel és egymástól kérdezik: Jaj, mi lesz velünk? Elpusztulunk? -, akkor az engesztelõ imaóra alatt Jézushoz fordultam: “Jézusom, könyörülj a szenvedõkön!” – Õ megnyugtatott és így bíztatott :
– “Gyermekeim, kedves magyar gyermekeim! Ne féljetek, imádkozzatok! Szeretném minden magyar ház kapujára, és minden oszlopra arany betûkkel felírni: MAGYARORSZÁG NEM PUSZTUL, CSAK TISZTUL! – Magyarország a világ végezetéig él. SZEPLÕTELEN ANYÁM VELETEK VAN ÉS VIGYÁZ RÁTOK! EZÉRT SZERESSÉTEK ÉS AZ ENGESZTELÉST MINDENKOR VELE EGYÜTT VÉGEZZÉTEK!!!”

“Anyám országát szeretném megkímélni”

Jézus: “Szeretettel fogadom a háborúban kiontott vért is -, de a Nekem felajánlott halál, az imádság és önkéntes áldozat nélkül-, nem elégséges.
Ezért az a kívánságom, hogy egy-két személy minden kolostorban vállalja az engesztelés mûvét. Ezek az emberek éjjel-nappal imádkozzanak, és sokat böjtöljenek. Az elöljárók adják meg ehhez az engedélyt. Ne csak szóbeli imákat mondjanak, hanem merüljenek el az Én jelenlétemben, csöndben és mozdulatlanul. A bûnbánat szellemében hozzák engesztelõ imáikat és áldozataikat, mindenkor egyesülve Anyám Szeplõtelen Szívével.” / 127 /

Kísértések

Jézus kívánsága szerint, sokszor végeztem önostorozást és tartottam engesztelõ órákat. Egy alkalommal a sátán megpróbált rábírni arra, hagyjak föl vezeklésemmel. Az sugallta, hogy ez a dolog nincs kedvére Istennek. Fölismertem a kísértõt és azt mondtam: “Azért is folytatom!” Erre eltûnt és megjelent Jézus: “Amit az ellenség most veled tett, azt fogja megkísérelni a többi, áldozatra kész lélekkel is. Sokan hallgatnak is rá. Ha a Nekem szentelt lelkek bizonyos lanyhaságot, hidegséget és félelmet tapasztalnak, vessenek egy pillantást a keresztre, a legszentebb Oltáriszentségre, és mondják magukban: E két szentséges Valóság által él hitünk, reményünk, szeretetünk, életünk és gyõzelmünk. – Ekkor e lelkek tapasztalni fogják az üdvös gyakorlat hatását. Erõt, kitartást, bátorságot, szeretetet és örömet sugárzok lelkükbe. Életük végéig is tartsanak ki ezek a lelkek az imádságban és az áldozathozatalban, mert a végsõgyõzelmet és békét csak így biztosíthatom.”

Bûntenger

Jézus szüntelenül sürgetett, hogy a munkatársak kezdjék el a megtisztítás mûvét a kolostorokban és a világban. S láttam a bûnöket is, amelyeket az Üdvözítõ tovább már nem tûrhetett: a nyelv vétkeit, a hiúságot, az erkölcstelenséget. Sok szerzetes csak ruháját tekintve szerzetes, bensõleg, azaz valójában nem az. Jézus nem ok nélkül sürgette a megtérést. Láttam a bûnök tengerét városokban, falvakban. Láttam az országban megszaporodott nyilvános házakat, s a töméntelen vétket. Az Úr azt / 128 / mondta: ha ezeket a házakat nem zárják be, nem könyörülhet meg az országon. Az Úr kifejezetten Kívánta az egyházi és világi hatóságok föllépését abban az ügyben. Ha másként nem – mondotta -, a törvény erejével kell megakadályozni e házak mûködését minden hivõ üdvössége érdekében. (1945 óta nem mûködnek nyilvános házak).

A lángostor

Ugyanebben az idõszakban láttam a mennyei Atyát. Arca haragot tükrözött. Kezében sistergõ lángostort tartott, amellyel lesújtani készült a világra. Nem akarta elpusztítani a világot, csak rettenetesen megfenyíteni. Azt is láttam, hogy ez a fenyítés milliók halálát okozná, bûnösökét és ártatlanokét egyaránt. De láttam ugyanakkor, hogy a Boldogságos Szûz az angyalok és szentekkel egyetemben sírva könyörög a világért. Az Üdvözítõ ott állt szigorú arccal a könyörgõ seregek és az Atyaisten között. A világra tekintett, majd hozzám fordulva ezt mondta: “Közöld papjaimmal, hogy hirdessék mindenütt: ha az emberek, és különösen a papok nem térnek meg, Atyám haragját nem lehet elhárítani országotok felõl többé. Legfõképp a papok szívleljék meg szavamat, mert az õ bûneik sokkal jobban kihívják Atyám haragját, mint a világban élõ emberek vétkei.”
Valamivel késõbb, már 1944-ben, azt mondta nekem az Üdvözítõ: “Közölni akarom általad az Egyházzal, hogy a világ háromnegyed részét a Nekem szentelt lelkek bûnei miatt éri a háború borzalmas büntetése.” Az Úr itt nem a bûnök számára, hanem súlyosságára gondolt. Ugyanakkor panaszkodott az engesztelés mûvének késlekedése / 129 /miatt: “Fáj Nekem” – mondta-, “hogy választottaim nem teljes erõvel harcolnak a nyilvános bûnök ellen, noha erre idõt és erõt adtam nekik. Ismét fölhívtam õket, hogy az állami hatóságokkal együttmûködve dolgozzanak a nyilvános bûnök megszüntetésén. A vér, amely most folyik, nemcsak a nemzetek gyûlöletének, hanem a rengeteg bûnnek is következménye. Sokszor megmondtam, Egyházam által nagy dolgokat kívánok megvalósítani. Ha azonban az emberek ehhez nem segítenek engesztelõ áldozataikkal, akkor – jóllehet mindenható vagyok – vajmi keveset tehetek értük.”
Aki csak egyszer is látta Jézust, hogyan kér és könyörög, az semmit sem tud többé megtagadni Tõle. Az Úr ugyanis nem maga miatt kér, hanem miattunk, ugyanakkor nem érinti akaratunk szabadságát.

Áldozatos lelkek

Egy szentáldozás után az Üdvözítõ egyszer közölte velem örömét: “Örülj Velem, lányom, megleltem az áldozatos lelkeket. Az elöljárók ne támadják õket, ha böjtölnek, imádkoznak, virrasztanak és engesztelnek. Én a világot böjttel, virrasztással és szenvedéssel váltottam meg. Engesztelésen elsõsorban az életmód megjobbítását értem. Vagyis: aki eddig káromkodott, az dicsérjen, aki lopott, adjon, aki eddig gyûlölt, eztán csak szeressen. Aki testének szolgált, lelkét szolgálja, s aki valamilyen parancsot eddig nem tartott be, tartsa be ezután, mert e nélkül nincsen bûnbánat. Szeretném látni, hogy minden kolostor, minden város, / 130 / sõt minden hivõ család házának kapuján ott világít a fölirat: “Engesztelés, az élet megjobbítása, áldozat!” Gyermekem! Mondd meg ezt mindenkinek, ha az engesztelés szelleme virágzik a lelkekben, irgalmasságot gyakorlok Magyarországgal és az egész világgal”
Más alkalommal így szólt Jézus: “Bár a bûnök fájdalmat okoznak Nekem, irgalmasságomban nem taszítom el a bûnösöket. Ám a legnagyobb fájdalmat az okozza, ha látom, hogy megvetik, és semmibe veszik az engesztelés mûvét. Ti, akik megfogadjátok szavamat, ajánljatok fel kárpótlásul áldozatokat és engesztelõ cselekedeteket.”

“Üdv neked, Magyarország!”

Egy alkalommal, miközben az Úr szólt hozzám, megjelent elõttem egy nagy kiterjedésû sötét és sûrû ködfelhõ. Mögötte hirtelen nagy világosság támadt. Ahol a sugarak megjelentek, a köd eloszlott. Ez a látvány szép volt és vigasztaló. De láttam, hogy a sugarak csak egyik oldalán érik a ködfelhõt, csak az egyik oldalán világítanak. A másik oldal nem fogadta be a fényt, az továbbra is sötétség maradt. Megértettem, hogy mindez Magyarországra vonatkozik, és sokan vannak, akik megtértek és engesztelõ életet folytatnak. Ekkor így szólt az Üdvözítõ: “Üdv neked, Magyarország! Magyar papjaim, testvéreim, örüljetek Velem együtt! Íme, megérett engesztelésetek gyümölcse; ha továbbra is kitartóan engeszteltek, munkátok még csodálatos gyümölcsöket terem. Dicséret illeti a magyar népet, mert pénzérméin megõrzi Szeplõtelen / 131 / Anyám képmását.( A két világháború között a két pengõs pénzérméken Magyarország Védasszonya volt látható, térdén a Kis Jézussal, fényfelhõ közepén fején a magyar koronával.) Ez nagy vigasztalásomra szolgál, megdicsõít Engem és Anyámat, földön és égen egyaránt. Sokan látták e pénzérméken Anyám képmását, s feléledt bennük a már-már elveszített hit, s így jutottak el végül az üdvösségre. Tudja meg ez a nép, hogy e Mária-kép miatt sok ellensége támad, s fog is még támadni. A sátán, az Én ellenségem, már régóta küzd e népért, hogy elpusztítsa, de nem lesz övé a gyõzelem! Támadnak majd férfiak, akiket sokan követnek, s akik arra törekszenek, hogy Anyám képe ne csak a pénzérmékrõl, hanem a szívekbõl is eltûnjék mindörökre.
A Nekem szentelt lelkeknek össze kell tartaniuk, s minden erejükkel meg kell akadályozniuk, hogy ezt a képmást eltüntessék a szívekbõl! Ha ez mégis bekövetkezik, az ország romlásnak indul, s Én leveszem róla áldó kezem; a föld vértõl válik majd vörössé. Ha nem akarjátok, hogy a szívekbõl eltûnjék Anyám képmása, meg kell õriznetek a pénzérméken is,”
Az a közlés, mint Jézus tudomásomra hozta, az idõs kormányzónak szólt.(Horthy Miklósról van szó.) Mivel azonban én nem értek a politikához, nem tudom, miért adta nekem Jézus ezt a megbízást.

“Nem mind!”

Jézus így szólt: “Papjaim, kedves apostolaim, az Én buzgalmammal hirdessétek a világnak az igazságot, / 132 / és mondjátok mindenkinek, hogy bûnbánat nélkül pusztulás vár rá! A bûnbánat által megtapasztalja a csodát: kegyelemmel elhalmozom, és Anyám által megadom az ígért békét.” Amíg Jézus beszélt, alakjából fénysugarak törtek elõ, szavaiból kimondhatatlan öröm áradt. Ez a fény és öröm beragyogta az Egyházat, a papi lelkeket és általuk az egész világot. Nagyon boldoggá tett ez a látvány. Majd Jézus elkomolyodott: “Nem mind!” Megértettem, hogy nem mindenkinek lesz hasznára ez a fényözön, mivel még az Úrnak szentelt lelkek közül sem tart mindenki bûnbánatot, s nem követi az engesztelés útját, különösen a városokban és a felsõbb társadalmi rétegekben.

Az Egyház üdve

Az Üdvözítõ kérte, imádkozzam mindazokért, akik az Ö ügyében fáradoznak. Egyik kezével isteni Szívére mutatott, másikkal az engesztelés mûvére s így szólt: “Íme, titeket szeretõ Szívem nagy mûvel. Nagy kegyelem és áldás ez a földi Jeruzsálem számára. Ha megvalósul, örömmel tekintek az emberiségre és Szívem megnyugszik.”
Amikor az engesztelés mûve virágzásnak indult, örömmel mondta: “Látod ezeket a lelkeket? Egy erõ, egy lélek, egy szív dolgozik bennük, s ez Én vagyok! És nyomatékkal hozzáfûzte: “Papjaim akadályozzák az engesztelés mûvét, pedig egyedül az engesztelésnek köszönhetik, hogy eddig nem töröltem el a világot. Irgalmasságomban nem utasítom el a bûnösöket sem. Ha azonban az engesztelés mûvét megvetik és ócsárolják, fájdalmat okoznak Nekem. Mégis, szeretni akarom ezeket a gúnyolódókat is, és nem kívánom eltörölni a világot” / 133 /
Az engesztelõ lelkeknek pedig azt mondta: “Szeretteim! Ne botránkozzatok meg, ha látjátok, hogy a világ, mivel hálátlan, a gúny és a megvetés köntösébe öltöztet Engem. Ne hátráljatok meg! A feltámadás csak a kereszthalál által történhet; de nem marad el az Én gyõzelmem, uralmam és vigasztalásom.”

Engesztelõ imaórák

Az Úr kívánta, hogy a papok tartsanak engesztelõ imaórákat. Ám az illetékesek semminemû megértést sem tanúsítottak. Akkor az Úr erélyesen, de még mindig az õ megszokott szeretetével így szólt: “Ó vak és hálátlan papjaim, miért szomorítotok így meg? Hálát és készséget várok tõletek, ti pedig gúnnyal és elvetéssel válaszoltok szeretetemre! Miért kívánjátok, hogy rejtve maradjon szeretetem, irgalmasságom és mindenhatóságom, amikor az ellenség mindig új eszközökkel indul Ellenem, és azok ellen is, akik Engem szeretnek? Szeressetek Engem úgy, amint Én szeretlek titeket! Akarjátok azt, amit Én akarok. Engeszteljelek, tartsatok bûnbánatot, ápoljátok az Irántam való bizalmat és szeretetet. Kívánom, hogy a nép is egyesüljön Velem az engesztelés és a bûnbánat által. Óhajom, hogy az egész világ válaszoljon hívásomra és megtegye, amit kérek.”
Hozzám fordulva így szólt: “Lányom, írd le: ahol magányos lelkek szüntelenül irgalomért kiáltanak, ott az Én Szívem is kiált bûnbánatért, engesztelésért és szeretetért. Mindenki tudja meg: Békémet oly mértékben nyerik el a lelkek, amilyen mértékben gyakorolják a bûnbánat és az engesztelés cselekedeteit. E nélkül nincs kegyelem, nincs irgalom, / 134 / egyesülés; nincsen élet sem Üdvösség. Az üdvösség az Istenhez való megtérés és a Vele való egyesülés. Azok a lelkek, akik isteni szépségemet a bûn által bemocskolták, de azután nyomorúságukat fölismerve Hozzám visszatérnek, és állhatatosan cselekszik mindazt, amit a bûnbánat, az engesztelés és a szeretet megkíván, megtisztulnak; de elpusztulnak akkor, ha bûneikben megmaradnak.”
Az Üdvözítõ kioktatott az engesztelõ imaórák felõl, s azt kívánta, sûrûn tartsanak ilyeneket. “Papjaim adjanak tájékoztatást a lelkeknek az engesztelõ imaórákról. Buzgón és szeretettel biztassák ezeket a lelkeket. Engedjék meg ezeknek a lelkeknek, hogy kegyelmi hívó szavam szerint cselekedjenek.”

Éjszakai engesztelõ órák

A súlyos idõkre való tekintettel éjszakai engesztelõ órákat is kíván Jézus. Sürgetett, hogy ne annyira a büntetés megrövidítését, hanem inkább az engesztelésbeni buzgóságot kérjük. Így inkább meghallgatja imánkat a mennyei Atya. De nagyon sokat kell imádkoznunk, áldozatot hoznunk, életünket is minél jobbá tennünk. Valahányszor csak Magyarországról szólt az Üdvözítõ, szavaiból kiérzõdött, hogy meg akarja menteni ezt az országot. s ezáltal meg kívánja tisztítani az egész világot, és általunk békés, boldog korszakba vezetni.

Rózsák

A mindinkább feltornyosuló nehézségek láttán szívem nagy aggodalommal és félelemmel telt el. Az Úr föl bátorított: “Nem szabad félned! Úgy / 135 / tartom tenyeremen ezt az Én ügyemet, mint egy hópelyhet. A rózsák, amelyeket e véres földön (A háborús Magyarország földje) ültettem el, noha most bimbó sem látszik rajtuk, egyszer még virágozni fognak.” E szavak erõt és bátorságot oltottak a lelkembe.

Templomrablás

Egy alkalommal a templomrablások által történt szentségtörésekért tartottam engesztelõ imaórát egy teljes éjen át. Az Úr látomásban mutatta meg nekem, hogyan folyik le egy ilyen szentségtelen rablás, s azt mondta: “Látod, leányom, ezért kértem Én az éjszakai engeszteléseket.”
Valamivel késõbb az Üdvözítõ megmutatta nekem azokat az Istennek szentelt személyeket, akik az Ö mûvét támadták. Amikor õk szentáldozáshoz járultak, az Urat véresen és sebektõl borítva láttam bennük, éppen úgy, mint a megszentségtelenített szentségtartókban, a kifosztott templomok belsejében. Az Üdvözítõ arra kért, engeszteljek ezekért a lelkekért. Azt mondta: “Látod lányom, ezek a lelkek rózsák helyett tövist teremnek, abból fonnak Nekem koszorút.”

Jeruzsálem pusztulása

Más alkalommal így szólt hozzám Jézus: “Egyes papok akadályozni akarják az engesztelés mûvét Ezek a szerencsétlenek nem tudják, hogy vagy az engesztelés által tisztulnak meg a lelkek, vagy vér és iszonyú szenvedés útján. Ekkor láttam, hogy az / 136 / Úr befödi arcát és sír, mint egykor, amikor Jeruzsálem sorsát elõre látva hullottak könnyei. Azután hozzám fordult és azt mondta: “Lányom, imádkozz és hozz áldozatot azokért a papokért, akik terveimet meg akarják hiúsítani, nehogy mennyei Atyám végleg elvesse õket.”

Az engesztelõkápolna

Az Úr gyakran beszélt az óhajtott engesztelõkápolnáról, hol kérve, hol sürgetve, hol meg ígérve. Elszomorította az egyházi személyek makacs ellenállása, az értetlenség, amely nem fogadta be az Ö üzeneteit. 1942 szeptemberében, az elsõ bombázás után, így szólt hozzám az Üdvözítõ: “Látod, leányom, ettõl akartam Én megkímélni ezt az országot! Nem akarják felépíteni Szeplõtelen Édesanyám tiszteletére szentelt kápolnát, s ez az ellenségeskedés Szívem templomát rombolja bennük. Ez adatott jelül nekik.”*
Amikor 1944-ben egy alkalommal szintén a legszentebb Oltáriszentség elõtt imádkoztam, újból megjelent elõttem a Világ Királynõje. Arcán kimondhatatlan fájdalom tükrözõdött, amint országunkat szemlélte. Ruházata fehér volt, bíbor királyi palást hullott alá két válláról. Egész alakját áttetszõ, fekete fátyol borította. Fején korona helyett töviskoszorút viselt. Mezítelen lábait is tövisek borították. Lába alatt az eltiport kígyó feje volt látható.

*1942. szept. 9-10-e közötti éjjel történt Magyarországon az elsõ bombázás, mely a fõvárost váratlanul és elõkészületlenül érte, s így azt teljes éjjeli kivilágításában célozhatták. Az elsõ bomba a városmajori Jézus Szíve-templomra esett. / 137 /

Kezét imára kulcsolta, míg szemébõl sûrû könnyei hullottak. Két oldalán két méltóságteljes angyal állt, feketébe öltözve mindkettõ. Szemüket lesütötték és hangtalanul sírtak; oly magasztos szépséget sugároztak, mint senki földi személy. A Szent Szûz így szólt: “Az Egyház készítsen Nekem helyet, ahová kegyelmeimmel leszállhatok, hogy onnét szólítsam a bûnösöket megtérésre, s a bûnbánat útjára az egész emberiséget”

Az ország nem pusztul el teljesen

Ugyanebben az idõben történt, hogy Jézus így szólt hozzám: “Akarom, hogy a papi elöljárók tegyék meg az utolsó kísérletet arra, hogy elterjesszék az engesztelés mûvét. Bár az ország az összeomlás küszöbén áll, nem szabad kételkednetek irgalmas szeretetemben!” Azután felém fordulva ezt mondta: “Nõvérkém! Most, mint testvér szólok hozzád. Imátokban és az áldozatban egyesülnötök kell Velem, hogy a mennyei Atya haragját közös erõvel lecsillapítsuk, különben sokakat sújt az örök halál gyötrelme.” Láttam, hogy az ellenség egészen meg akarja semmisíteni hazánkat, s a mennyei Atya megengedte, hogy eszközként uralkodhassék. De az ellenség nagyra törõ terveit az Úr – a Szent Szûz kérésére és a jó lelkek áldozatos élete miatt -, ha nem is teljesen, de részben meg fogja hiúsítani.

Mária engesztelõ országa

Amikor 1944 során egyszer imaórát tartottam a világ és hazánk megmentéséért, Jézus ezt mondta: “A béke közel van. A magyar nép már csak egy / 138 / rövid ideig fog harcolni. Az égbe szálló imák és áldozatok miatt megrövidítettem a vérontás idejét. De a fegyverek nyugvása nem jelent gyõzelmet az ország számára, nem! Szenvedések várnak rátok, hogy megtanuljátok az Én igazságomat szeretni. A magyar népnek Anyámra kell tekintenie, s hirdetnie kell mindenkor: “Mi mindannyian a mi Királynõnk és a Világ Gyõzelmes Királynõje által fogunk diadalt aratni.” – Majd hozzáfûzte: “Anyám országát egy jelzõvel kívánom kitüntetni: Azt akarom, ne csak Mária országa, hanem Mária engesztelõ országa legyen, s ezt a nevet is hordozza minden nemzet elõtt”
Ekkor mutatta meg nekem az Úr az engesztelõ kápolnát. Kívülrõl szerény és egyszerû volt, belül azonban olyan szép, mintha nem is emberkéz alkotta volna. A templomban ott állt a Fájdalmas Istenanya szobra, alatta a felirattal: “Jöjjetek, kedves Gyermekeim! Jöjjetek, engeszteljétek Velem együtt a súlyosan megbántott Istent!”
A kápolnában sok csoda történt, testi-lelki gyógyulások, nemzeti zarándokhely lett belõle. A kápolna közvetlen közelében ott állott az engesztelõ szerzetesek kolostora és egy hófehér kõbõl épült hatalmas bazilika, a Világ Gyõzelmes Királynõje tiszteletére. Láttam körülötte engesztelõ közösségeket is.

Mindszenty József bíboros és Natália nõvér

Mindszenty József bíborosi kinevezése után a Szent Szûztõl utasítást kaptam, hogy szüntelenül imádkozzam az új bíborosért. Ettõl kezdve rendszeresen imáimba foglaltam õt. Egy ilyen alkalommal így szólt Jézus: “Lányom, közöld József fiammal, / 139 / hogy a lelkek megmentése szempontjából halaszthatatlan egy nõi engesztelõ rend létesítése. Szükséges, hogy a létesítendõ kolostorban szüntelen engesztelés folyjék, s ezzel együtt a legméltóságosabb Oltáriszentség állandó imádása, Ezt a rendet neki kell megalapítania. Kívánságomat sürgõsen közöld vele, mert közel az idõ, amikor már nem lesz módjában megtenni, amit most óhajtok.” (A közlés Mindszenty közelgõ letartóztatására utal).Jézus és a Szûzanya lediktálták a rendi szabályokat is.
Alázatosan tudomásul vettem az Üdvözítõ parancsát, és szavait közöltem gyóntatómmal. Nem sokkal késõbb Jézus ismét így szólt: “Fiam, magyarországi helytartóm sokat szenvedett eddig is ,de élete legsúlyosabb megpróbáltatásai csak most következnek. S bár látható jele nem marad annak, mennyit szenvedett Értem és Egyházamért, halála után oly helyet jelölök ki számára országomban, ahonnét hathatósan támogatni tudja azokat, akik az Én ügyemben buzgólkodnak Magyarországon. így magasztalom fel mindazokat, akiket az Én Nevem megvallásáért megaláznak. Fiam a szenvedések, és a megpróbáltatások által a tökéletességnek magas fokára jut el, s neve elhomályosítja majd sokak nevét, akik Értem szenvedtek.
Személyesen soha nem találkoztam a bíboros Úrral, de üzeneteim eljutottak hozzá, amelyekre részint üzenetekkel, részint levélben válaszolt. Azt a levelet, amelyben közli velem, hogy õ, rám bízza, hogy letartóztatása után is szüntelenül élesszem a rendalapítás gondolatát, Drahos János érseki helynök által juttatta el hozzám. Drahos János az alsó / 140 / krisztinavárosi templomban fogadott, s átadta a bíboros úr levelét, majd közölte, hogy a levelet, a bíboros úr utasításának megfelelõen, elolvasása után el kell égetni. Így is történt.