REGINA MUNDI VICTORIOSA

A VILAG GYÖZEDELMES KIRALYNÖJE

MÁRIA NATÁLIA
Magdolnanõvér

Magán-kinyilatkoztatásai

Összeállították, jegyzetekkel és bevezetõk kel ellátták Szûz Mária, a VILÁG KIRÁLYNÖJE tisztelõi

Two Hearts Books & Publishers P. O. Box 844 Mountain View. California 94042

TARTALOM

Elõszó

Hivatalos vélemény

I. fejezet: Natália nõvér küldetése.

II. fejezet: Magántermészetû misztikus élmények.

III. fejezet: Az Egyház papjaihoz intézett felszólítások.

IV. fejezet: Általános tanítások.

V. fejezet: Világ Gyõzedelmes Királynõje

VI. fejezet: Magyarországra vontkozó közlések.

VII. fejezet: Világ csapás. A világ eljövendö sorsa.

VIII. fejezet: Legújabb égi Üzenetek.

Függelék

VIII. Orbán pápa dekrétumával összhangban alávetjük magunkat a legfõbb egyházi hatóság ítéletének, és ezen ” égi üzenetek” közlésével nem óhajtjuk megelõzni a végsõ döntést.

*

Az Egyház megszüntette a még el nem bírált magán-kinyilatkoztatásokkal foglalkozó sajtótermékek kiadására vonatkozó tilalmat. (Az 1399. és 2318-; kánon hatályon kívül helyezését lásd: A.S.S. 5816 1966. dec. 29-; számban). – 1966. november 15-én a Szent Kongregáció lehetõvé tette az ilyen kiadványok IMPRIMATUR nélküli terjesztését és kiadását.

Elõszó

Ez a könyv Mária Natália nõvér életérõl, misztikus élményeirõl szól. Jézus Krisztus és a Szûzanya az ö személye által kívántak az emberekhez, mindenekelõtt Magyarországhoz szólni. Ezen üzenetek a második világháború alatt fogalmazódtak meg, lényegük: a nagy engesztelés. Jézus Natália nõvért bízta meg azzal a feladattal, hogy hozza a magyarság tudomására, ha nem térünk meg, nem vezekelünk a papság és a nép bûneiért, Isten rettenetes büntetéssel sújtja az országot.
Mária Natália Magdolna nõvér 1901-ben született egy Pozsony melletti kis faluban, német anyanyelvû iparos családból. Magyarul és szlovákul még gyermekkorában megtanult, ám a magyar nyelv még hosszú ideig gondot jelentett számára. Az Úr Jézussal és Édesanyánkkal tartózkodási helye szerint, hol magyarul, hol németül, hol franciául, hol szlovákul beszélgetett. A majdnem egy századot átfogó élet /3/ utolsó öt évtizedében magyarul él és gondolkodik és az üzeneteket is így kapja. Szerzetesi hivatása már kicsiny korában világossá lett elõtte.
Pozsonyban 17 éves korában lépett szerzetbe. Huszonegy éves volt, amikor elöljárói Belgiumba küldték, hogy egy ottani zárdájukban kisegítsen a munkában. 1934-ben nagybetegen visszahelyezték
Csehszlovákiába, majd két év múlva, 1936-ban Magyarországra került.
Budapesti és kecskeméti zárdákban élt ezután. Itt fogadta* azon természetfeletti ajándékokat és üzeneteket, amelyek meghirdették Magyarország háborús és háború utáni sorsát, s amelyek engesztelésre szólították fel a magyar papokat. Natália ezen élményeirõl lelkinaplójában számol be, amelyet 1939 és 1943 között vezetett; a naplóírás azután, lelkivezetõi engedély hiányában megszakadt, de 1981 óta, az ismétlõdõ kéréseknek engedve, élményeirõl, hallomásairól és látomásairól újra írásban számol be. A szerzetek feloszlatása után Natália nõvér vidéken élt, elrejtve a világ elõl, de lelki élményekben a korábbi évekhez képest nem kevésbé gazdagon. Rejtett életét ma is õrzi, 1980tól új lelkiatya vezetése alatt.
A magyar olvasó páratlan értékû kincset tart a kezében: a keresztény misztikának legfényesebb gyöngyszemeihez hasonlatost. Üzenetekrõl, tanításokról olvashat, kiegészítve azon döntõ fontosságú szövegekkel, amelyek kifejezetten nekünk, az utolsóidõk magyarországi katolikusaihoz szólnak; szólnak pedig elsõsorban az Egyház papjaihoz.
Könyvünk alapja az említett napló, kiegészítve /4/ Natália nõvér többeknek adott és különbözõ idõpontokban feljegyzett közléseivel.
Natália nõvér zárdába lépésekor felajánlotta életét
a papokért.
Az Úr Jézus ezt el is fogadta: egész életében hihetetlen testi és lelki szenvedéseken ment keresztül.
Ugyanakkor az Úr Jézus megosztotta vele a papokért érzett fájdalmát, és a bennük lelt örömét is. Jézus örült és szenvedett benne, ahogy Ö maga nevezi: “Szeretett papfiaiért!”

* Már Belgiumban, sõt már Pozsonyban kapott közléseket.

Hivatalos vélemény Natália nõvérrõl és a neki juttatott kegyelmekrõl

Dr. Krasznay Jenõ teológiai tanár 1909-ben született Esztergomban. 1932-ben történt felszentelése után elõbb a veszprémi egyházmegyében mûködött, majd 1936 és 1943 között középiskolákban volt hittanár. Elöljárói kívánságára ekkor Hász István tábori püspök mellé került, mint püspöki titkár. 1945-ben püspökével együtt Svájcba került, s ott a magyar katolikusok pásztorációjában vett részt egészen haláláig.
Krasznay Jenõ 1939-ben ismerte meg Natália nõvért, és 1943. január 21-én szakvéleményét, jelentés formájában, felettesei elé terjesztette. Az alábbiakban e jelentésbõl idézünk részleteket.
“Mária Natália magdolnanõvért a kecskeméti Jópásztor-zárdában, 1939-ben, a magdolnanõvéreknek adott lelkigyakorlatok során ismertem meg. Félelemmel és önmaga iránti bizalmatlansággal tárta fel imádsága közben gyakran átélt lelki élményeit és az azokkal járó megpróbáltatásokat. Beszámolójából megállapítottam, hogy rendkívüli kegyelemben / 5 / részesül. Ez idõ óta – elöljáróim engedélyével – részint levélben, részint személyesen, évente egykét alkalommal, lelki tanácsokat adok neki. Két éven át, pontosan 1941 õszéig arra él kérdésre kerestem választ, hogy a nõvér félelmek közepette átélt lelki élményei valóságosak-e, vagy nem; hogy életét valóban Isten hatja-e át a maga misztikus mûködésével. A második kérdés úgy szólt, hogy azok a nagy önmegtagadások, amelyeket a nõvér a saját és a mások bûneiért vállal, Isten indítására történnek-e?
A nõvért igen szigorú és nehéz engedelmességi próbáknak vetettem alá. Utasításaimat, szinte vakon engedelmeskedve, végrehajtotta. Parancsomra a nõvér megpróbált ellenállni a látomásoknak és a tapasztalt hangoknak.
Hogy ítéletet formálhassak a nõvér misztikus imaéletérõl, a következõ forrásokat használtam fel:

a) három tapasztalt jezsuita páter véleményét;
b) szakkönyveket, különösen Nagy Szent Teréz mûveit;
c) a nõvér feleleteit, keresztkérdéseimre adott válaszait;
d) elöljárói értesítéseit;
e) különbözõ lelkibetegségek szakszerû leírását.

Vizsgálataim módszerében elsõsorban Poulain mûvére tárnaszkodtam (Die Fûlle der Gnaden, 1. Band, Aug.1941).
A nõvér lelkiéletének képe fokozatosan bontakozott ki elõttem, a következõ jellemzõ vonásokkal: érzékenység, mindig újra elõtörõ kételyek. Sokáig nem értettem e jelenségeket, s nem tudtam összeegyeztetni azon kegyelmekkel, amelyekrõl beszámolt. Késõbb azonban ráébredtem, hogy az említett jelenségek olyan emberi gyarlóságok, amelyek a lelket sokáig elkísérik a misztikus egyesülés útján. / 6 /
Azt is láttam, hogy a nõvér ezen az úton nagy elõrehaladást tett. A maradandó erények kétségtelen jeleit tapasztaltam nála. Ezek közül a leglényegesebbek: készséges engedelmesség, és mesterkéletlen õszinteség. Hosszú megfigyelés után arra a meggyõzõdésre jutottam, hogy azok az élmények, amelyekrõl nekem õszintén beszámolt, valóban átélt élmények. A zárdában, egyes társnõi részérõl, igen súlyos megpróbáltatásokat kellett elviselnie – erõs lélekkel tûrte mindezt. Nõvértársai közül sokan úgy nyilatkoztak, hogy a Natália nõvért ért igazságtalanságokat õk nem tudták volna eltûrni.
Az elsõ nagy kinyilatkoztatást – bizonyos bevezetõ élmények után – 1941 novemberében nyerte, mégpedig az elhunyt jezsuita atya, P, Biró közbenjárására – ez tûnik ki feljegyzéseibõl. 1942 augusztusáig a közlések egy mondanivaló körül variálódtak, egyöntetûen.
Natália nõvér, misztikus úton, tudomást szerzett egészen szûk körben hozott titkos döntésekrõl, kijelentésekrõl és tervekrõl, amelyek akkoriban Budapesten születtek, illetve hangzottak el.
Befejezésül kötelességemnek érzem, hogy kinyilvánítsam: meg vagyok gyõzõdve a mi Urunk Jézus Krisztusnak, Üdvözítõnknek természetfeletti mûködésérõl Natália nõvér esetében.” / 7 /