Jézus Krisztus Urunk:

Voltak imák is, ami szintén azokat tudta megerősíteni, mikor, úgy-e, vannak az özvegyek imája, az árvák imája, a betegek imája, a reggeli, esti ima, hisz sorolhatnám, mi minden, amely szintén jelen van számotokra, ami által erőt kaphattok, és bizonyosságot szerezhettek. Hisz akkor volt még egy író testvéretek85, akihez oda mehettetek még akkor is, amikor problémátok volt. Mert amikor már nem lehetett kérdezni, mint a kezdetekben, hogy szoktátok mondani:

— Ide ülj le, mi imádkozunk, és majd jön az Úr, és akkor mi tudunk tőled itt kérdezni.

És akkor mindig mondta az egyik, „az én ölemhez ülj”, a másik: „az én ölemhez”.

A testvér leül, és akkor ti körbejöttetek, és jobbról, balról tettétek fel a kérdéseket, és akkor a kérdésben néha nem azt a választ kaptátok, amire gondoltatok.

És akkor volt olyan testvér, aki elkezdett ide járni, aki először csak, úgy mondhatom, külső szemlélő volt, kívülről figyelte, hogy valójában mi történik. És akkor magában ezen gondolkodott, mikor haza ment: „Azt nem értem. De azt mondják, az Úr van jelen. Akkor miért kell itt hangosan föltenni a kérdést?! Legközelebb eljövök, majd én félrehúzódva figyelem, és majd gondolatban gondolom, felteszem a kérdésemet, és próbára teszem.”

A próbatételében ő ijedt meg: „Jéé! Itt már jó lesz semmire nem gondolni, mert csak jönnek a válaszok. Még az a szerencse, hogy nem tudják, hogy kimondottan nekem van ez a válasz!”

És most őt szólítom, hogy ő mondja el, hogy utána hogy készült fel, és mit kapott rá. Mert gondolat után volt benne még egy folytatása.

Gugán Istvánné Erzsike:

IMG_5460  jav

Hát köszönöm, Uram, Jézusom, hogy szólítottál. És valóban az elején ez történt, hogy a gondolataimra, meglepődtem, amikor jöttek a válaszok, és még akartam egy-két dolgot kérdezni, de aztán úgy megijedtem, hogy félretettem ezeket a gondolatokat. És félelem szállt meg, vagy nem tudom pontosan, még otthon is. És gondoltam, hogy majd legközelebb, ha eljövök, akkor összeírom a kérdéseket, hogy mit szeretnék tudni. És össze is írtam, és akkor leültem, és mondtam, hogy: Akkor most, Uram, most én összeírtam a kérdéseket, és szeretném, ha válaszolnál a gondolatban föltett kérdésre.

Hát nem történt semmi.

Egy idő után, hát jelenés volt, és mondta az Úr Jézus, hogy hát van itt egy testvér, aki szeretné, ha válaszolnék a gondolataira, de most nem fogok.

Úgy, hogy hát zavarba jöttem, meg úgy el is szégyelltem egy kicsit magam, hát mondom, tényleg, ez nem így működik. De végül is később választ kaptam a gondolataimra, még olyanra is, amit nem tettem föl, csak nem akkor, és nem úgy.

Úgy, hogy hát röviden, hát ez volt ennek a lényege.

Jézus Krisztus Urunk:

A történéseknek ez volt a története az ajándékában, és utána folytatódott még ezzel legközelebb, hogy nem elég, hogy csak ide jársz, innen az út az Atyám házába vezet. Na, ezen megint elszörnyülködött, ahogy ő szokta mondani: „Hát miért? Nem elég nekem itt? Miért kell nekem még elmenni templomba is?”

Gugán Istvánné Erzsike:

Igen, igen. Utána elkezdtem gondolkodni, és… Mert én úgy gondol… Szóval megint azt gondoltam, hogy én ezt elfogadom: hiteles, tehát ezt így, így, az én szavaimmal, én azt mondtam, hogy ez hiteles, és ha megtanultam imádkozni, és én ide fogok járni. Pont. Már.

És akkor az Úr Jézus jelenésben ismét mondta, hogy de nem elég, hogy ide járok, hanem innen az út az Atya házába kell, hogy vezessen.

Hát, hát ezen megint elkezdtem otthon gondolkodni, hogy most miért menjek én oda, amikor itt már imádkozom, itt van az Úr Jézus, hát nem, szóval nem… Megint megzavarodtam ezekben a kérdésekben, és… De hát azért ez foglalkoztatott, tehát itt, ha elhangzott egy-egy mondat, akkor én ezekkel foglalkoztam otthon is. És Marikának is mondtam, hogy: „Képzeld el — mondom —, az Úr Jézus azt szeretné, ha járnák a templomba.”

Hát nem mondott rá semmit.

Mert röviden, hogy később, végül is később az üzenetek86 kapcsán megértettem, hogy mi történik ott a szentmise-áldozatban, tehát hogy tulajdonképp az egy, hát most az én szavaimmal, hogy ez egy olyan misztikus áldozat, ahol megtörténik az Utolsó Vacsora, vagyis a Keresztre, az Utolsó Vacsora, és azt mondta az Úr Jézus, hogy úgy kell oda mennem, hogy ne nézzem a pásztort, és ne ítélkezzek az Egyház fölött, mert az fölött is ítélkeztem, hanem hunyjam be a szemem, és képzeljem el, hogy Ő vár ott, mint az Utolsó Vacsora termében, ahogy…

És amikor így vettem részt a szentmise-áldozatban, akkor egyszerűen nem is, tehát jó érzés töltött el, és nem is vettem észre, hogy tulajdonképp, hogy ez szinte elröpült. És éreztem, hogy ott egy hatalmas erőt, energiát kapok a mindennapjaimhoz, vagy…

Most ez…

Jézus Krisztus Urunk:

A tanításokban a szentmisét szintén megadtam számotokra az átélésben. Mert ezt több testvérnek is volt probléma, hogy miért kell neki elmenni a templomba, mikor ő itt jól érzi magát: „Nem elég, hogy már megtanultam imádkozni, amit azelőtt nem tudtam, hogy miért morzsolják azt a láncot?!” — mert volt, aki szó szerint így mondta: azt a láncot. „És most én már tudom, hogy annak a láncnak mi a mondanivalója, mi az értelme, és mi a kegyelme. Boldog vagyok, hogy itt lehetek, és akkor most miért kell elmenni a templomba?!”

Mária:

És ez a tanítás után én több testvérnek próbáltam ezt elmondani, mert többeknek a pásztorokkal volt problémájuk a szentmisén való részvétellel. S akkor próbáltam átadni számukra, ahogy engem Jó Jézus Krisztus Urunk felkészített, és azt mondottam:

Ne azért menj, hogy te a pásztort figyeljed. Most te bemész az Atya házába. Az Atya háza mindenkié, az mindenki előtt nyitott, oda mindenki bemehet. Foglalj helyet, és még mielőtt kijönne a pásztor, csukd be szemedet, kérd az Úr Jézus jelenlétét, szeretetét, kegyelmét, bármit, amit gondolsz a saját szavaid által, és hidd el, hogy jelen lesz, megérint, érezni fogod, hogy ő ott van, és másképp éled át a szentmisének ajándékát, kegyelmét, titkát, jelenét, ami által ott részt veszel. Mert nem csak kimondottan az Utolsó Vacsora terme, megterített asztala elevenedik meg rajtunk és bennünk a szentmise titkában, hanem jelen vannak a tanítások, és a tanítások, amelyből erőt meríthetünk, ami által érezzük, hogy hogyan működhet a kegyelem, hogyan tudom elfogadni mindazt, amely talán ezen a héten engem körülvett, hogyan tudok ebből kilépni, hogyan tudok haladni előre, mert ezek mind-mind fontosak a mindennapi életben.

És így próbáltam rávezetni testvéreimet, hogy részt kell vennünk a Mennyei Atya házában a szentmise átélésében, hogy mi is részeseivé váljunk, és át tudjuk értékelni ott a legnagyobbat, amikor történik az átváltozás, amikor szinte megelevenedhetik előttünk a mi Urunk, Jézus Krisztusunk abban a Kenyérben, és majdan megelevenedhetik az Ő szenvedésének Vére abban a kehelyben. És én ebből kaphatok, magamhoz vehetek, megerősödhetek, szinte szeretet, nyugalom és béke jár át.

És ha ezeket mind-mind átéljük, akkor tudjuk megérteni a szentmisének, jelenének titkát, ajándékát és kegyelmét. Mert egy szentmise által is működik a kegyelem az ajándékában. Csak ezeket nekünk, testvéreknek kell felismerni, elfogadni, majdan eggyé válni vele a kegyelem által.

Jézus Krisztus Urunk:

És akkor már a pásztort se veszed észre, hogy ha néha talán nem úgy mutatja be a szentmisét az áldozatában, ahogy szeretnéd. Mert mindig így szoktam mondani számotokra, ahogy a Golgota-i tanítás által már kezdetekben is, és azóta már többször mutattam, úgy-e?87

Jelen van számotokra, s akkor így raktam közéje:

Fönt, a csúcs a legkisebb, ott vannak az igaz pásztoraim.

Alatta mindazok, akik rangra törőek, és nem törődnek senkivel és semmivel.

Alul pedig azok, akik azt mondják: „Hát, van munkahelyem, és elvégzem mindazt, amit tőlem várnak.” De hogy ez által jelen van-e a kegyelem, ez által működik-e a kegyelem azokhoz, akik jelen vannak, azzal már nem törődik.

IMG_5461  jav_4

Mária:

És ilyenkor szoktam én azt mondani, ahogy Jó Jézus Krisztus Urunk felkészített engem, kiválasztott Mária szolga-testvérét, hogy: Így próbálj a testvérek felé szólni, hogy Én vagyok jelen, Én várom őket, Bennem higgyenek és bízzanak, és majd utána talán észreveszik a pásztort is, aki bemutatja e csodát a szentmise áldozatában.

És ilyenkor mindig Jó Jézus Krisztus Urunk szavával a tanításban így szóltam:

Nem ítélkezünk, hanem imádkozunk értük, ha kell, helyettük, hogy ők is érezzék szívükben a kegyelmet, az érintést, az ajándékot, és elinduljanak működni, változni e szeretet által, és akkor ezzel a szeretettel tudják bemutatni ezt a csodát, a legnagyobbat, a szentmise áldozatát. Hisz hinni és bízni és reménykedni kell mindabban és mindahhoz, amire szükség van a mindennapokban.

Jézus Krisztus Urunk:

Mert szentmise nélkül nehéz a mindennapi élet. Mert néha ez a lélek sivárrá válik, üressé, szinte úgy érzed, elhagyatottá, és ezt a lelket, ezt a szívet is meg kell erősíteni a kegyelem által. És ez a szív és ez a lélek a táplálékkal kaphassa meg a kegyelmet, ami a szentmise által árad felénk és hozzánk. Hisz most múlott el, nem rég, a bűnbánat-idő, ahogy ti mondtátok, a ti szavaitokat használva: hosszú volt. Hisz mondjam azt, ahogy mondtátok? „Nyolc péntek!88 Mikor lesz ennek vége?!” Most már mondjátok: „Hátunk mögött van. Már csak örülni tudunk.”

Élni az öröméletben és a kegyelemben. Átéltétek itt a tanítást, a Golgotát, az Utolsó Vacsorát, az egyedül maradottságot, a félelmet, a megaláztatást, a kereszthordozást, a keresztre feszítést, a kereszthalált, s majdan a Feltámadást. Ezért most ismét arra nem térünk ki e megemlékezésben, hisz már sokan átéltétek évek folyamán, amikor ezt a megemlékezésben szinte úgy adtam meg számotokra, ahogy meghívtam kiválasztott Mária testvér-szolgámat erre a fájdalomra, erre a szenvedésre, hogy ez által tud ő is segítséget nyújtani mindazoknak, hogy felismerjenek, elfogadjanak és elindulhassanak a mindennapi élet útpályáján Velem együtt a küldetés, követés részében.

És most, mivel ma azt mondottátok, jubileumot ültök és ünnepeltek, ezért most egy olyan ajándékot nyújtok számotokra, hogy aki ma ebben az ünnepben már szólt, az most már nem szól. Most sorban elkezdjük, és minden testvér, kivétel nélkül, egy-egy gondolatot, vagy egy mondatot, vagy van, aki két mondatot, de öt mondatnál ne legyen több, mindenki szóljon a tanúságtételében, a megtapasztalásban, a kegyelemben, az ajándékban, az imameghallgatásban, bármi, ezért soroltam több mindent fel. Ebből lehet élni, érezni mindazt, aminek már részesei lehettetek a mindennapi élet kegyelmében, mert Én, Jézus Krisztus Uratok ölelésre tártam Karjaimat, és így hívtam meg testvéreimet, és akik meghallottátok hívásomat, így a mai nap is, most ezzel ajándékozlak meg benneteket e jubileumban.

Kezdődjék meg ezen a soron, így, utána így sorba mentek, végig. Vagy, aki akar, kijön, ha nem, akkor felállhat a helyén. Mondom: legkevesebb egy mondat, legtöbb öt mondat.

Én, Jézus Krisztus Uratok itt leszek, figyelek, és hogy ha néha kell, akkor helyesbítek, amikor úgy érzem, hogy kell helyesbítenem.

A jelen lévő testvérek sorban, egymás után89:

— Én örülök, hogy itt szolgálhatok, Uram, Jézusom. Volt, amikor kicsit-kicsit melléléptem a dolgoknak, de mindig Máriától ki lettem kicsit egyenesítve, hogy megtaláljam az utamat. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Uram, hogy itt lehetek. Adj erőt, hogy elbírjam a keresztet. Adj erőt, hogy az oltártestvéreim helyt tudjanak állni ezekben a napokban, és össze tudjunk tartani.

— Erősítsd meg, Uram, a Sükösdi Szeretetközösséget, hozd el ide mindazokat, akik még nem találtak ide, fiatalítsd meg őket. Add meg, hogy mindig szolgálhassunk, Sükösdre zarándokló híveket és mindazokat, akik Téged keresnek itten, a Sükösdi Szeretetközösségben.

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy mindig megadod az erőt, hogy amikor annyira vágyakozom, eljuthassak Hozzád. Tudom, Drága Jézusom, még üres kézzel innét soha nem mentem el. Hálát adok Neked, mindent köszönök!

— Köszönöm, Uram, hogy kiválasztottál bástyának, és megpróbálok helyt állni, amennyire tehetem, amennyire tudok. És ígérem, hogy mindig maradok ezen a helyen. Köszönöm.

— Köszönöm szépen, Uram, hogy kiválasztottál engem is bástyának, és hát szeretném én is továbbiakban ugyanígy végezni a feladatomat.

— Köszönöm, Uram, hogy ezt a mi portánkat tudtam fölajánlani erre a célra, és nagyon sok kegyelmet kapunk mi is. Köszönöm szépen.

— Én köszönöm, Uram, hogy Máriát a mi családunkból választottad ki. Köszönöm, hogy a testvére lehetek. És köszönöm, hogy itt szolgálhatok Neked, Uram, a Máriának és a Közösségnek.

— Köszönöm, Uram, én is, hogy Mária a testvérem. Ritkán tudok eljönni, de nagyon kérlek, segíts nekem. Te tudod, mire kérlek. Köszönöm.

— Uram, Jézusom, köszönöm ezt a helyet, ahol megadod nekünk ezt a lehetőséget, hogy imáinkat meghallgatod. Megtapasztaltam a személyes jelenlétedet, ahogy ezt elmondtam a nagyböjti tanúságtételben, hogy erőt kaptam mindig a kereszthordozáshoz. Ezért csak hála és dicsőség a Te Szent Nevednek! Köszönöm.

— Nem vagyok rendszeres látogató, de szeretném, vagy köszönöm, vagy köszönöm, hogy itt lehettem, és szeretném, ha a hitem megerősödne.

— Örülök, hogy itt lehettem. Kérlek, Uram, segíts rajtam, hogy hitben, szeretetben élhessek családommal magam is.

— Én, gyarló ember, a mai napig nem tudom földolgozni azt az ajándékot, amit a Mennyei Atyától és a Szűzanyától kaptam, vagyis hallhattam a hangokat, mert hozzám szóltak. Mai napig nem értem, hogy mivel érdemeltem ki, amikor én egy gyarló ember vagyok. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Uram, Neked a Marikát, és köszönöm a sükösdi testvéreket, és azt is, hogy nagyon-nagyon sok imát kaptam tőletek, és mindig örömmel jövünk ide, mert itt a szeretet, az nagyon nagy. Köszönöm, Uram!

— Köszönöm, Uram, hogy már húsz éve itt vagy velünk, és mindig számíthatunk a segítségedre, és kérésem mindig meghallgatást találhat. Köszönöm, Uram ezt, hogy velünk vagy, ha gondunk van, kérésünk, mindig számíthatunk Rád. Köszönöm szépen.

— Imádott Jézusom! A húsz év alatt rengeteg sok örömöt és nagyon sok keresztet kaptam a családommal együtt. De amikor ide leborultunk, és kértünk Téged s a drága, jó testvéreket, hogy imádkozzanak, most köszönöm meg mindenkinek, hogy megtették, és Te mindig segítettél. Köszönöm, Édes Jézusom!

— Imádott Jézusom! Hálát adok minden szeretetedért, és én úgy érzem, hogy a Mária szolga az egész világ nagy fája, ami az egész világot behálózza, gyökerei. És hálát adok, hogy én ennek a fának a gyümölcse lehetek. És még sok gyümölcsöt teremjen. Köszönöm.

— Én elmulasztottam a tanúságtételemben elmondani, hogy 1994 februárjában az Úr Jézus engem meggyógyított. Innen mentem haza éjszaka, későn, és ahogy lefeküdtem, rövid időn belül már a mentőben voltam, vitt a mentő a kórházba, szívritmuszavarral, és… Még valami volt. Na, mindegy, szív és magas vérnyomás, úgy, hogy nem tudtam menni se, úgy vittek ki.

Majd utána haza kerültem, és nem tudtam kijönni Sükösdre, és Anna testvérem eljött hozzám egy gyönyörű írással, amit Te írattál le, Uram, Jézusom, vele. És én nagyon boldog vagyok, hogy akkor én meggyógyultam. A szöveg, az valahogy így szólt, hogy: „Örömet hoztam Én neked, drága testvérem. Meg fogsz gyógyulni. Vár rád a sok testvér. Légy a kis pacsirtájuk. Mennyei Atyának hiányzik az éneked, légy a pacsirtájuk, gyógyultan kelj fel.” Ezt kaptam meg az Anna testvéremtől, amit Jézus Krisztus Urunk adta. És azóta vagyok én pacsirta. Köszönöm szépen, Uram!

— Köszönöm, Drága Jézusom, hogy ide vezéreltél, és mindazt a szenvedést, amit eddig kaptam, én tudom, hogy Te általad kaptam meg, és Te vetted el rólam. Nagyon köszönök mindent és hálásan, azokat a Szentlelkeket, amit küldtél nekem úgy a lakásomba, mint úton-útfélen mindig vezérel mai napig. És nagy-nagy szeretettel, eleitől fogva, mióta ide jöttem, mostanáig, mindig-mindig, hálásan megköszönöm Neked a Te végtelen, nagy jóságodat. Köszönöm.

— Köszönöm, hogy, Jézusom, itt vagy nekem és a Marika is! És nagyon nagy szeretettel jövök mindig, mert itt nagy szeretetet kapok mindenkitől. S köszönök szépen mindent.

— Köszönöm, Jó Jézusom, hogy íródeákod lehetek. Köszönöm ezeket a meglepetéseket, amelyben részesítesz bennünket, és itt lehetek. Köszönöm a családomat. Köszönök szépen mindent.

— Köszönöm, Drága Jézusom, hogy jelen lehetek ezen a csodálatos helyen. És köszönöm, hogy minden nap felkészít a Te Édesanyád a szolgálatra, így bátran jövök és örömmel, és örömmel térek vissza, mert az áldás velem van, velem van a Drága Szűzanya, és minden áldott nap megkér, hogy: velem van, csak bátran, és semmitől ne féljek. A koromnál fogva nagyon kell, hogy segítsen a Te Édesanyád, hogy én tudjak segíteni és szolgálni. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Jézusom, hogy itt lehetek. Köszönöm azt, hogy az én kéréseimet a családom mindennapjaiban is érezhetem, hogy változások állnak be. S azt az egyet kérném, hogy az egészségem annyira stabilizálódjon, hogy ne legyenek ezek a rosszullétek, és merjek nekiindulni, hogy újra és újra eljöhessek. Köszönöm.

— Ötödik éve járok ide, és itt tértem meg. És hát elég sötét voltam előtte, már a hit terén, és itt tapasztaltam meg a nagy szeretetet az emberek és az Égiek iránt, hogy nagyon szeretem Őket és mindenkit. Köszönöm.

— Köszönöm, Neked, Jézusom, hogy minden alkalommal, amikor meghívsz bennünket, egy különleges áldásban részesítel bennünket. Köszönöm.

— Köszönöm, Uram, hogy tizenhét éve sikerült eljutni ide legelőször, és azóta annyi kegyelmet kaptunk, hogy ezt nem tudjuk, hogy hogy’ háláljuk meg, Uram. Köszönöm szépen.

— Hát én elég későn, nem, hogy hallottam róla, hanem tudtam eljutni ide, de nagyon hálás vagyok, s köszönöm, Jézusom, hogy ide vezéreltél. És fogadj el továbbra is, hogy tudjak legalább a betegekért imádkozni. Köszönöm. Köszönöm, hogy mindig el tudok jönni.

— Köszönöm, Jézusom! Én nagyon beteg voltam, és mondta az orvos, kész vagyok. És a Szűzanya-rózsafüzért tartom a kezeim…, imádkoztam mindig, és csak a Jézus és Szűz Mária segített. Bocsánat, hogy nem tudom jól magyar. És van egy unoka, 28 éves, és 13 éve beteg. Nagyon beteg. És mindig imádkozom, még éjszaka, mikor megyek a villamos, minden, imádkozok, hogy segíts, hogy egészsége legyen, és az egész családnak. Köszönöm nagyon szépen.

— Köszönöm, Uram, hogy mindig velem vagy, érzem a jelenlétedet, a szeretetedet, a nagy kegyelmet és a sok-sok csodát. Mindent köszönök.

— Uram, Jézusom, köszönöm, hogy az út porából kiválasztottál, nem hagytál ott. Ezen a csodás helyen, csodás helyre eljöhetek, s mindig kérem, hogy hívjál meg, egyenesítsd az utamat, hogy mindig el tudjak jönni. Ez a legnagyobb vágyam, az örömöm az életben. Mindig hozom családomat, betegjeinket. Köszönöm, Uram, köszönöm!

— Uram, Jézusom, Te jól tudod, hogy engem 18 évvel ezelőtt a kíváncsiság hozott erre a helyre, de hamar megadtad azt is megértenem, hogy mit jelent ez a hely számomra. Ez a hely a szeretet, a béke, a hit, a remény szigete. És nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehetek. Innen üres kézzel még soha nem mentem haza. S nagyon szépen köszönöm a sok kegyelmet, amit itt kaptam.

— Dicsőség és hála Neked, Jó Jézus Krisztus Uram! Köszönöm az itt kapott hitet, szeretetet és a rengeteg kegyelmet. Köszönöm.

— Köszönöm! Én 16 évvel ezelőtt kerültem először ide. Akkor egy olyan kéréssel fordultam a Jó Istenhez, hogy szeretnék egy második gyermeket. 15 éve, azaz három hónapra rá terhes lettem, és megszületett a kisfiam, és az orvosok is azt mondták, hogy ez egy Isten-i csoda, nem tudják, hogy hogy’ lettem terhes. A mai napig, 15 éves a kisfiam, most sajnos egy szembetegséggel küzdünk vele, úgy, hogy kérem a Jó Istent, hogy segítsen. Köszönöm.

— Köszönöm, Édes Jézusom, hogy kiválasztottál engem erre a szent helyre, és nagyon sok kegyelmet kaptam. És volt egy idő, hogy sokáig, másfél évig nem tudtam eljönni, mert műtétem volt, de hála Istennek, megsegítettél, hogy most megint ide jöhetek. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy lekerültem Sükösdre. Kézzel fogható kegyelmeket kaptunk. S arra kérlek, Uram, Jézusom, egy kicsit vegyél vissza a térdfájásomból! Köszönöm.

— Köszönöm, Jézusom, én is, hogy itt lehetek máma, mert most a betegségem nem engedi meg, hogy jöhessek mindig, de máma nagyon örülök, hogy itt voltam. Köszönöm szépen!

— Uram, Jézus Krisztusom! Köszönöm a 17 évet, hogy itten mi megjelentünk a férjemmel. Nagy szeretettel sok kegyelmet kaptunk, és mindig is jönni fogunk. Itt minden meghallgatásra talál, sok minden. Köszönjük szépen!

— Drága Jézusom, köszönöm, hogy itt lehetek! És köszönöm, hogy a Marikát adtad nekünk. És köszönöm azt a sok kegyelmet, ami ért az életemben, mert nagyon sok fájdalmam volt, nagyon sok nehéz keresztem volt, de mindig a jelenlétedet éreztem, mindig velem voltál, nem hagytál el soha. És köszönöm a Szűzanyámnak is, hogy Őt is éreztem mindig, a jelenlétét, és nem hagytak el, és azt, hogy itt lehetek. Köszönöm.

— Köszönöm, Áldott Jézusom, hogy 8 év óta igen sűrűn, úgy, hogy ritkán fordul elő, hogy nem jövök, azóta mindig tudok jönni. És nagyon szépen köszönöm Neked ezt a sok segítséget, hogy családban rengeteg csoda történt, velem főleg, a balesetek után is itt vagyok, pedig az orvos… Voltam olyan beteg, hogy az orvosok lemondtak rólam kétszer, és itt vagyok.

És nagyon szépen köszönöm az Úr Jézusnak ezt a gyönyörű, sok közönséget, ezt az embereket, akik ide találnak, és ide hívja őket, és itt nagy szeretetet és sok mindent lehet tapasztalni, csodát és szeretetet. Hát nagyon szépen köszönöm.

És kérem az Úr Jézust, hogy még adjon erőt, egészséget ahhoz, hogy sokat még tudjak ide jönni a 77 éves létemre, hát, még erőben, egészségben, egy szem gyógyszert nem szedek, és az Úr Jézus adja nekem a gyógyszert. Köszönöm, Uram, Jézusom! És ennek a közönségnek, hogy befogadtak. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

— Én 6 éve járok Sükösdre, hűségesen. A Marika nekem első perctől kezdve teljesen hiteles volt, nagyon-nagyon sok mindent megtanultam, és a kegyelmek kérés nélkül működnek. És ezt nagyon köszönöm az Úr Jézusnak, a Szűzanyának és a Mária szolgának.

— Köszönöm, Uram, a meghívás kegyelmét, a szeretet kegyelmét, amely… Sükösdre a lelki gyógyulásomért jöttem legelőször, és a lelkemet gyógyítgatni. Nagyon sok problémám van, és kérem az Úr Jézustól a családom számára a megtérés kegyelmét, a szeretet, a béke és az elfogadás kegyelmét, a szív alázatának kegyelmét, és az egységnek kegyelmét. Köszönöm, Jézusom!

— Ha most elmúlt volna éjfél, akkor azt mondanám, hogy: Köszönöm, hogy hajszálpontosan egy évvel ezelőtt nem haltam szörnyet, közvetlenül azelőtt, mielőtt egy budapesti antikváriumban rátaláltam Csomor Lajos úrnak, röviden úgy mondom, a piros könyvére. Ez a könyv hozott ide engem.

Természetesen azt is elhoztam, most harmadjára vagyok itt, hogy megmutassam, hogy mi az, ami majdnem a fejemre esett, egy hajszálon múlt, egy pesti bérháznak 15 emelet magasságából.

És ezen kívül azt köszönöm, hogy Jézus Urunk Édesanyja, úgy érzem, hogy egészen komoly kiválasztottja lehetek, bár én nagyon-nagyon kezdő vagyok még.

Viszont azt a szenvedést, azt az áldozatot, amit nekem ez jelent, azt nem kívánom egyetlen embertársamnak is. Ha valakit, engem tényleg csak a hitem tart életben, és az a rengeteg jel, üzenet, ajándék és kegyelem, amit a Szűzanyától kapok. Köszönöm.

— Köszönöm, hogy van ez a hely, hogy eljöhetünk ide, ahol találkozunk a szeretettel. Engem nagyon sokszor elhalmoz Jézus a szeretetével, és nagyon szépen köszönöm.

— Hát, köszönöm, Jézusom, hogy 5 évvel ezelőtt meghívtál egy testvér által, azóta az itt kapott kegyelmekből és a szeretetedből élek. És szeretném, ha még ez után is tudnák jönni, ha megsegítene, hogy ide érjek. Köszönöm.

— Én hálát adni jöttem, minden héten jövök, és megújult erővel megyek el. És még azt megköszönöm a Szentháromságnak, hogy mindig tudok minden embertestvéremért imádkozni, és bízom benne, hogy meghallgatást találunk.

Jézus Krisztus Urunk:

Hol vannak a többiek?

Azt mondtam: Egyenként, mindenki. Kivétel nélkül.

A jelen lévő testvérek, sorban, egymás után:

— Köszönöm, Drága, Jó Jézusom, hogy itt lehetek. Úgy érzem, a mai napra én egy meghívást kaptam, mert a betegségem folytán nehezen tudtam eddig eljutni, de hiába betegen, de olyan vágyat éreztem, hogy eljöjjek. És köszönöm a gyógyító kegyelmet, amit ma megadtál nekem, Drága Jézusom! És bízom benne, hogy ezek után el tudok majd jönni.

— Drága Jézusom! Szeretettel szeretném megköszönni Neked a kegyelmet, a megtérés kegyelmét, amit itt kaptam meg Sükösdön igazán. Mélyen megérintett Szentséges Szíved, amikor először jöttem ide. Köszönöm Neked. Szeretnélek szolgálni alázatban és szeretetben, ehhez adj kegyelmet, Uram. Szeretlek, Uram!

— Drága Jézusom, nem is tudom, hogy mondjam el. Bocsáss meg nekem, bűnösnek! Köszönök mindent, az egész életemben! Nekem nem volt édesapám, Ti voltatok mindig az én szüleim, a Szűzanya az Édesanyám, és Te az Úr Jézusom. Mindent köszönök a magam részére, a gyerekeim részére, anyagiakat is, amit kaptak. De bocsásd meg, segítsd őket, Jézusom, hogy megtérjenek, és hogy Téged nagyon szeressenek. Mindent-mindent köszönök! Köszönöm a testvéreimet, akivel ide járok. Köszönöm Marikát, a helyet, az egész életemet, és segíts, hogy jobban tudjalak szeretni.

És annyit szeretnék a térdeimmel, hogy legalább a szentmisére el tudjak menni, és hogy magamat, csak a legszükségesebbet, el tudjam látni.

Szeretlek, szeretlek, a Szűzanyával! Atya, Fiú, Szentlélek! Mindnyájatokat nagyon szeretlek!

Annak idején el akartam hozni a falumbelieket. Ezt is bocsásd meg, hogy nem sikerült. Próbáltam. Kaptam kegyelmet, ott volt, tudom. Valakivel beszéltem is, de nem hittek nekem. Köszönök, mindent köszönök, Jézusom!

— Köszönöm a 18 évet, amióta ide járok, és azt a sok segítséget betegségben, mindenben, hogy mindenben meghallgattál és segítettél, családomon is és rajtam is.

— Ó, Drága, Édes Jézusom! Köszönöm, hogy ide vezettél a testvérek által, ahol én lakok. Nem régóta járok ide, de amióta ide járok, megváltozott az életem. Köszönöm, hogy megengedted, hogy megismerjelek, és közelebb kerüljek Hozzád, ez által a Mennyei Atyához, a mi Égi Édesanyánkhoz.

Én nagyon korán elvesztettem az anyukámat a házasságom alatt. Nagyon rossz házasságban élek, sajnos, és teljesen tévelyegve bolyongtam a világban, amikor egyszer csak az Úr Jézus megérintett és megváltoztatott, és megmutatott nekem a testvérek által, ahol én lakom, egy olyan helyet, ami itt van Sükösdön. Nem is tudtam, hogy ez a hely itt van, és hogy itt Marika miken megy keresztül, és hogy énértem is és az egész világért, az emberekért mit tesz, nagyon… Amikor ide jöttem először, az tavaly volt, ugyanilyen évfordulón, vegyes érzelmekkel távoztam innen, bár próbáltam kinyitni szívemet, lelkemet, mindenemet, hogy megértsem, hogy mi van itt. Nagyon fölkavart minden, de a testvérek segítettek megnyugtatni az Úr által, szavakkal, szeretetükkel, és újra-újra visszajövök ide a Golgotákra, bár nem mindig tudok eljönni.

És köszönöm a sok segítséget, a szeretetet, a megértést és mindent, ami itt vár, és kint is, amikor jönnek a nehézségek, a szenvedések, a megpróbáltatások, és hogy azt a sok-sok erőt, amit Uram, Te adsz nekünk és az Égi Édesanyánk — azt nem lehet elmondani, csak érezni, és aki testvér érzi, az tudja, hogy én miről beszélek.

Szeretlek, Uram, és köszönöm, hogy ide vezettél, és megtaláltam, és rátettél a helyes útra.

Segíts nekem, hogy a családomért úgy tudjak imádkozni, ahogy megtanítottál és az Édesanyám is megtanított, az Égi Édesanyám, imádkozni, mert nem tudtam. És segíts nekem, adj erőt, hogy legyőzzem az akadályokat, és megmentsem a családomat és a testvéreket és az egész világot. Köszönöm, Uram, szeretlek!

— Köszönöm, Jézusom, a sok-sok kegyelmet, amivel minden nap elhalmozol, a sok tanítást, amivel formálod a személyiségemet, s láthatom, hogy mennyi sebet begyógyítottál bennem, és látom a változást magamon és a környezetemen is. És csak azt kérem, hogy add, hogy jobban szeresselek.

— Köszönöm, Úr Jézus, hogy meghívtál, és hogy eljöhetek. Köszönöm a testvéremet, aki azon az éjszakai szentségimádáson beszélt először Sükösdről, és a következő első pénteken már itt meghívtál, és itt lehettem. Te tudod, hogy a szívemet úgy hoztam el Neked, hogy szerettem volna megérteni azt, hogy hogy’ kell megnyitni a szívemet, és hogy hogy’ kell szeretni. És köszönöm ezt, hogy megérthettem, és megtanultam szeretni. És itt tapasztaltam meg először azt a nagy szeretetet, hogy fizikailag is, kézzel hogy lehet átölelni a testvéreimet. Szeretlek, Jézusom!

— Istenem! Itt vagy velem, látsz engem és szeretsz. Köszönöm a kapott kegyelmeket, Uram! Köszönöm!

— Köszönöm a Szentháromságnak, hogy a Szentlélek által elvezetett ide, és köszönöm azt a sok-sok kegyelmet, amellyel az életemben elhalmozott. És kérem továbbra is az Ő segítségét az életemben, családomra és országunkra, népünkre és a sofőrünkre, akit oly csodálatosan vezettél elénk, hogy többször el tudunk jönni erre a csodálatos helyre. Köszönöm, Jézusom!

— Köszönöm, Drága Jézusom, hogy a nagypapám szenvedése alatt meghívtál ide, Sükösdre, és hogy újra és újra visszajöhetek erre a helyre. És köszönök Neked minden kegyelmet, amelyet nekem adtál. Köszönöm!

— Imádott Jézusom! Te elhívtál engem Sükösdre, és én eljöttem. És Te megtanítottál engem szeretni, megtanítottál engem megbocsájtani. Bár ezen még van tanulnivalóm. Sokszor tárolom magamban a sérelmeket. Uram, segíts kigyógyulnom ebből a rossz tulajdonságomból. Nagyon szeretlek! Köszönöm.

— Köszönöm, Édes Jézusom, hogy én ide eljöhettem. Köszönöm a gyógyulást és a sok-sok kegyelmet a jelenlétedben tapasztalva. De szeretném, ha a családom is megtérne, és azok is megtérnének, akikre most gondolok: meggyógyuljon, és megtérjenek szívből. Köszönöm, Édes Jézusom!

— Köszönöm, Uram, a sok kegyelmet, a hálátlan teremtmény, mivel milyen sok mindennel elhalmozol. Nem tudom meghálálni, hisz földi lény vagyok. De köszönöm Neked mindazt, amit adtál. Köszönöm, Uram, én Istenem!

— Drága Jézusom! Drága Szűzanyám! Köszönöm, hogy szerettek.90 Az Úr Jézus a múltkor egy kicsit megfeddett, hogy tanítványának szólított, és nem úgy értelmeztem. Bocsáss meg, Drága Jézusom, én sértésnek vettem, hogy próbáltál tanítani. Azóta már elgondolkoztam rajta, hogy micsoda kegyelemben volt részem. Nagyon-nagyon szeretlek, és igazi tanítványod szeretnék lenni! Segíts hozzá, Drága Jézusom! Áldd meg a családunkat, adj családi békét, Drága Jézusom, hogy el tudjam őket is hozni ide, Sükösdre. Köszönöm szépen! Szeretlek!

— Köszönöm, Uram, hogy itt lehettem ezen a gyönyörű napon, és mindig a családomért szoktam imádkozni, nagyon szeretem őket. És ha kérni lehet, Te mondtad a Szentírásban, hogy: „kérjetek, és kaptok; zörgessetek, és ajtót nyitnak”, akkor arra kérlek Téged, hogy ne hagyd el a családomat soha se, továbbra is segíts bennünket. Ezt szeretném kérni.

— Én már legutóbb is elmondtam, hogy hálából jövök, jöttem ide Sükösdre, abból a sok kegyelemből egy picit visszaadni az Úr Jézusnak, amit én kaptam, ezért gitározok itt. Úgy-e, nekem van egy énekkarom Szatymazon, itt Margitka jött képviselni az énekkart, őt is köszönöm, hogy van nekem. Anyósom jobbomon ül, ő rakja reggeltől estig a szegfűt, ebből a szegfűből szoktunk mi hozni ide karácsonykor, húsvétkor. A kocsiban szoktunk anekdotázni, hogy milyen kegyelmek szoktak bennünket érni. Van egy rossz autónk, viszonylag, de amikor Sükösdre jövünk, akkor mindig meggyógyul, és ide érünk. Köszönöm, Uram, hogy itt lehetünk.

— Én nagyon szépen köszönöm Uramnak, hogy ide találhattam hozzátok. Sokat hallottam már, és nagyon köszönöm az életem során kapott nagyon sok szeretetet, erőt és kegyelmet, és köszönöm, hogy ez után is biztosan így lesz.

— Köszönöm, Uram, hogy ide vezettél, és nagyon szeretek jönni. 4 éve minden alkalommal itt vagyok, még a böjtök alatt is. Kérem, adjon erőt, egészséget, hogy még sokáig jöhessek. Sokat járok misére. Köszönöm, Uram, hogy meghallgattál.

— Én negyedik alkalommal vagyok itt, és mindenki nagyon kedvesen fogadott, amikor legelőször jöttem, habár nagyon megijedtem, sokan vigasztaltak is, és most már negyedik alkalommal vagyok itt, úgy, hogy köszönöm, hogy itt vagyok, köszönöm, hogy itt lehetek.

— Én az utóbbi években ritkán tudok jönni betegségem miatt. Most el tudtam, köszönöm, Édes Jézusom. S minden nap felajánlom magamat és a családomat a Jó Istennek. Különösen a hitükért, megtérésükért könyörgök. És Jézusom, bízom Benned! Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Drága, Jó Jézusom, hogy itt lehetek, már 20 éve ide járok. 20 év alatt sok kegyelmet kaptam. 3 évvel ezelőtt nagy fájdalmat kaptam: harmadik gyermeket veszítettem el. Csak az öt unokám maradt. De Drága, Jó Jézusom, ha adsz nekem még fájdalmat, szenvedést, szeretettel fogadom, csak abban segítsetek, Drága Jézusom, a Boldogságos Szűzanyával. Köszönöm.

— Köszönöm, Uram, hogy itt lehetek ma. Nagyon boldog vagyok, hogy eljöttem. Én, ha ide eljövök, akkor feltöltődöm. Nagyon szépen köszönöm.

— Már a sükösdi események kezdetén megjövendölte az Úr Jézus, hogy ez egy híres kegyhely lesz. S arra Marika megkérdezte, hát hogy lesz ebből? Hogy fognak ide találni az emberek? És erre az Úr Jézus azt mondta, hogy majd a fájdalom ide hozza. Hát velem pont ez történt ’96 decemberében: egy majdnem tragédia történt a családban, illetve hál’ Istennek nem történt meg, a világ másik végén. És hát én azóta járok ide. Most, hogy már nyugdíjas vagyok, most már többször. És hát egyszerűen elmondhatatlan az a rengeteg segítség, a csodával határos gyógyulás, anyagi segítség, ami nem csak az én és a családom életében, hanem még a környezetemben is. Úgy, hogy hát elég szépen hozok én ide híveket, s hát mindezért millió-millió köszönet Marikának is meg az Úr Jézusnak is.

— Én ’98-ban jöttem el először Délvidékről, és azóta is járok, hát nem rendszeresen, de azért időközönként eljövök. Édesanyám vezetett el. És hát csak hálát tudok adni a sok kegyelemért, az imameghallgatásért, s legfőképpen a lelki nyugalomért, amit itt megkaptam.

— Első sorban, Jézusom, bocsásd meg bűnömet, miért Hozzád fordulnák. Köszönöm gyógyulásomat, köszönöm, hogy Sükösdhöz tartozom. Könyörgöm szeretteimért, elhunytainkért, természetesen azok is szeretteink. Köszönöm, Uram, kéréseimben nagyon sok mindent, amit kértem, megtettél. Köszönöm, hogy ide tartozom. Vannak szép terveim, nem Egyházunk, hanem egyházainkkal szemben. Te jobban tudod nálam is, hogy mire gondolok, Uram. Kérlek, add, hogy ezt megvalósítsam. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Úr Jézusom, hogy fogod két kezem, és vezetsz az úton. És köszönöm a sok szép kegyelmeket, amivel erőt kaphatok a mindennapokhoz. Köszönöm.

— Köszönöm, Jézus, hogy szeretsz engem, hogy a családomat, a gyerekeket, akiket adtál nekem. Köszönöm, hogy le tudok jönni, s hogy vannak, akik lehoznak. És kérlek, segítsd meg azokat, akikért imádkozom, és azokat, akik le szoktak hozni Sükösdre, és a sükösdieket is, mindenkit.

— Köszönöm, hogy eljutottam ide, Te, Jó Isten! Nagyon szépen köszönöm.

— Köszönöm, Uram, Jézus, hogy Rád találtam, és Tebenned megnyugodtam. A lelki nyugalmat, ezt itt találtam meg, és maradj tovább is velem. Azt a sok kegyelmet is köszönöm. Köszönök mindent!

— Köszönöm, Drága Jézus, hogy kiemeltél az út porából, és hogy tisztogatsz. Kérlek, tartsd mindig nyitva a szívemet, az egész lényemet a Magad számára, hogy használni tudj kedvedre. Hálát adok a kis családomért, ami az én kis mennyországom. És nem tudom, Uram, hogy küldesz-e még nekünk egy olyan kisfiút, akit álmomban már láttam, hogy szánsz-e még nekem anyai szerepet a továbbiakban, vagy mást, de nagyon bízom Benned! Szeretlek!

— Köszönöm, Jézusom, a gyógyításokat, ami az egyik legjelentősebb volt, az 1996-ban, amikor Szűzanya megjelent, majd áttűnéssel Te megjelentél, és meggyógyultam, utána három perc múlva kiültem az ágy szélére, és semmi bajom nem volt. És több ilyen gyógyítás is volt, azt is köszönöm, a családnak adott gyógyítást. És kérlek, hogy — a szomszédba költözött egy család, ahol van egy 28 éves fiatalember, akinek hat hónapos agya van —, hogy ha Te őt meg tudod gyógyítani, kérlek, gyógyítsd meg. Köszönöm szépen.

— Uram, hálát adok Neked, hogy itt vagyok. ’95-ben egy látomásban egy nagy búzamezőn egy kombájn ment, és megállt, és egy bogáncs előtt állt meg91, és nem aratta le. Ez a bogáncs én voltam. És addig várt, amíg ebből egy gyönyörű virág lett. Ezt követően csodaszámba menő dolgok történtek velem. Molnár Gyula bácsi könyvére jöttem ide. Az adományok birtokában is azt gondoltam, hogy hiteles-e ez a hely. És el kellett szégyellnem magam, mert hiteles volt. És az adományt igazándiból hitetlenségre gondolva használtam. Most az a kérésem, hogy az adományokat úgy használjam, ahogy ezt szántad embertársaim javára, és adj elég bátorságot, hogy mindig az ügyedet bátran tudjam képviselni, és egyre több embernek tudjam továbbadni a szeretetedet és a tanításodat. Hát, köszönöm, Uram, hogy itt vagyok, és itt lehetek, és hűséges maradhatok. Köszönöm!

— Köszönöm, Uram, hogy engem is meghívtál, és itt lehetek. És köszönöm a mindennapi erőket, amit adsz nekem. És kérem továbbra is magam és a családom számára a sok kegyelmet. És áraszd ránk a Szentlelkedet, mert nagyon-nagyon szükség van a segítségedre, a családom minden egyes tagjára, és mindenkire. És nagyon szépen köszönök Neked mindent, az eddigieket is, és segíts, kérlek, továbbra is mindenben. Mindent köszönök!

— Köszönöm, Uram, hogy ide segítettél, Sükösdre. Itt tanultam meg azt, hogy milyen mérhetetlen nagy ereje van az imának, különösen a csoportos imának. És itt tanultam meg azt, hogy a szentmisének is milyen nagyon nagy ereje van, és milyen fontos az emberi életben a szentmise, mert rettenetes sok kegyelmet tud az ember kapni. Köszönöm!

— Drága, Jó Jézusom! Köszönöm, hogy ide kerültem Sükösdre. Azt is köszönöm, hogy itt maradtam. Köszönöm azt a sok-sok áldást, azt a sok kegyelmet, gyógyulást a lányom részére, saját magam részére is, amit kaptam. Továbbra is kérem a segítségedet, főleg most unokám számára, mert eljött az az idő, hál’ Istennek, amikor érettségizni fog, és ebben kérem a segítségedet, és a többi gondom-bajom is, hogy megoldódjon. Köszönöm szépen, és nagyon szeretem az Úr Jézust is meg az Égieket.

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy ide kerültem. Én is ’97 óta járok ide, hát, nem minden alkalommal, de háromszor-négyszer egy-egy évben. Köszönöm a családomat, hét unokámat, és azt a sok kegyelmet, amit Marikán keresztül kapunk, amit a munka mellett 14 évig apósomat tudtam ápolni nagy türelemmel, és van egy 91 éves anyósom, aki még mindig ott van, a férjem is, az mellett még el tudok jönni. És a szüleim, hogy édesanyám is, hogy a kegyelem által ő is két nap alatt meghalt, hogy megkapta azt a kegyelmet, hogy nem kellett neki szenvedni, s az öcsémnek se. Köszönöm szépen! És köszönöm a további segítségedet is. Szeretlek.

— Drága, Jó Jézusom! Köszönöm azt a csodálatos ajándékot, amellyel meghívtál a zarándokútra, a Szentföldre. És szeretném megköszönni azt a csodálatos ajándékot, amit — nem mondtam még el, vagy nem mondtunk még el a testvéreknek, amikor édesapánk meghalt, előtte való nap, ami kézzel fogható és füllel hallható volt, hogy a Szűzanya másnap elviszi Magával. És szeretném mondani a testvéreknek, hogy: evvel az erős hittel, amellyel mellettünk álltok, és bízunk Bennetek, nincs az a mély gödör, amelyikből ne lehetne evvel az erős hittel és a pozitív gondolkodással kijönni. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Uram, hogy itt lehetek. A messze Vajdaságból jöttem. Egy testvér — ’98-ban meghalt a férjem, özvegy voltam, el voltam keseredve —, és egy testvér azt mondta, hogy jöjjek ide Sükösdre, itt meg fogok gyógyulni. Nagyon szépen köszönök mindent! A térdeim nagyon fájnak, nagyon nehezen jövök, de eljövök, a családért imádkozok. Köszönöm, Jézusom!

— Köszönöm, Imádott Jézusom, hogy Máriát, a Te földi szolgádat kiválasztottad, és így általa én is részese lehetek e sükösdi misztériumnak. Köszönöm, hogy immáron 20 éve ide járhatok, köszönöm mindazt a kegyelmet, a szeretetet, amit itt kaptam. Köszönöm, hogy megnyithatom a szívemet, és e nyitott szívvel figyelni tudok Feléd. Köszönöm, hogy így átértékelődött az életem, hogy másként tudom élni életemet, másként imádkozom, másként tudok küzdeni. És köszönöm azt a mérhetetlen szeretetet, ahogy Ti meggyógyítottatok engem egy nagyon komoly betegségből. Köszönöm, hogy mindig jelen van a remény. Köszönöm, hogy a családomban lévő sok-sok problémával, mindig Eléd vihetem, Eléd tárhatom, és mindig megoldódnak a problémák. Köszönöm, hogy felemeltél az út porából. Köszönöm azt a mérhetetlen csodát, ami itt zajlik, ami itt történik. Köszönöm a testvéreim által mindazt a szeretetet, hogy egymásért tudunk imádkozni, és így tudunk egységet alkotni, így tudunk eggyé válni, és így tudunk örvendezni Nektek. Köszönöm Atyácskámnak, Neked, Jó Jézusom, a Drága Szűzanyának és az angyalaidnak a szeretetét, mit érezhetünk. Dicsőség és hála!

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy én itt lehetek. Ez a Sükösd egy csoda! Marika szokta mindig mondani, hogy nyissuk meg a szívünket, és én szégyellem, nem tudom, hogy meg bírom-e nyitni. Erre kérlek, Uram, Jézusom, segíts, hogy meg tudjam igazán nyitni, ha véletlen nem tudtam volna. És a családi békességet, biztos, addig jövök ide, hogy majd egyszer meg fogom kapni. Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy itt lehettem! Köszönöm.

— Köszönöm, Drága Jézusom, hogy újra és újra megbocsájtod, hogy az elém rakott kereszteket ingó hittel hordozom. Köszönöm jó gyermekemet, és tudom, hogy meggyógyítod a testvéremet, és azt is tudom, hogy azt kell mindig imádkozni, hogy: Legyen meg a Te akaratod. Köszönöm.

— Hát, én köszönöm, Drága Jézusom, hogy megkaptam azt a kegyelmet, hogy amikor Te itt vagy Sükösdön, én is nagyon-nagyon sokszor itt lehetek. Köszönöm szépen.

— Mindig vágyódom Sükösdre. Sükösdön mindig jól érzem magamat, és szeretettel gondolok mindenre. Köszönjük Marikának, hogy értünk is sok terhet vállal. Köszönöm. Minden jót kívánok mindenkinek.

— Hálás szívvel gondolok mindig Sükösdre, és nagy örömmel jövök ide, és nagy erő tölt el minden alkalommal, amikor ez a szerető Közösség sugározza felém a szeretetét, Istennek a jelenlétét. Budapesten vagyok az Örök Imádás-templomban három napot az Oltáriszentség előtt, és nagyon sokszor gondolkoztam azon, hogy tulajdonképpen azt se tudom, hogy kerültem oda. Most püspök atya már, aki oda vitt engem. De hát most, 75 évet már most megértem, és ezt a sok örömet, amit itten tapasztalok és sok kegyelmet, annyira hálás szívvel tudok mindig Sükösdre gondolni, és ahol tehetem, próbálom eztet elmondani másoknak is. És hát hálás szívvel köszönöm az Úr Jézusnak ezt a rendkívüli kegyelmet, amit Marika szolgán keresztül áraszt felénk. Dicsőség az Úrnak! Ennyit szerettem volna.

— Irgalmas Jézusom, hálás szívvel megköszönöm ezt a 20 évet, hogy itt lehetek ebben a Szeretetközösségben. Köszönöm első sorban Marikánkat, hogy megismerhettem, és hogy fölemeltél engem az út porából, és követhetem ezt a csodálatos kegyelmet, szeretetet ezen a keskeny ösvényes úton. Arra kérlek, Drága Jézusom, hogy férjemet vezesd vissza. Köszönöm!

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy ide vezéreltél engemet Vajdaságból. Én vezetem a csoportot. Adjál lelkeket, hogy minél többet el tudjak hozni. És hálás vagyok a Szűzanyának a sok imameghallgattatásért, amit itten kaptam, a nagy szeretetet, a békességet a lelkembe, meg a csoportom nevében is hálát adok, meg a vajdaságiakat, akit fölajánlok, hallgasd meg imáimat. Köszönöm.

— Köszönöm, Drága, Jó Jézusom, hogy megadtad nekem azt az embert, aki által ide jutottam. És köszönöm a sok tanításodat, és köszönöm azt, hogy letisztázódott bennem egy-két dolog, sőt, ez elég nagy dolog volt, mert én mindig, gyerekkoromtól úgy néztem a keresztre, hogy ez a sok gonosz ember… És most rájöttem, hogy a Te szereteted van benne irántunk. Köszönöm!

— Köszönöm, Uram, hogy ’97-ben ide jöttem. Akivel jöttem, az már, sajnos, most ebben az évben meghalt. Akkor nyolcan jöttünk egy kisbusszal, egy hétköznapi napon, és nagyon sok erőt kaptam itten. Hamar özvegy maradtam, hamar árva maradtam, és a Jó Isten mindig, a Szűzanya erőt adott, hogy sokszor el tudtam ide jönni. Köszönöm szépen, Uram!

— Én már ’95 óta járok. Nagyon szeretek itt lenni, hisz minden engesztelő napokon is voltam már itt. Úgy is volt, hogy magam voltam a sátorban meg a templomban is, meg annak idején kint, a udvaron ültünk kezdetben, oszt a tévé alatt, vagy az ereszet alatt néztük a tévét. Úgy, hogy én minden engesztelő napon itt vagyok, voltam, és böjti napokon is. Én nagyon szeretek itt lenni.

— Köszönöm, Édes Jézusom, hogy kiválasztottál a föld porából, és hogy mindig erőt adtál. Nagyon sok nehéz napjaim voltak, de mindig éreztem jelenlétedet, Édesanyád jelenlétit, és mindig erőt adtatok. Mennyei Atyám, Neked is köszönöm, hogy mindig velem voltatok, férjemet meggyógyítottátok, és a 19 esztendő alatt azt mondjuk: Huss! De 19 esztendő alatt kétszer hiányoztam csak. És Nektek köszönhetem, Édeseim, hogy mindig erőt adtatok, és mindig meg tudtam jelenni. Sokszor testem remegett, lábaim reszkettek, de mire eljött az idő — Jaj, mindjárt indul a buszod! —, megint erőt kaptam, s el tudtam jönni. Köszönöm az egész Közösségnek, és Drága Jézusom, Neked, ezt a csodát, hogy mindig olyan erőt adtatok a férjemnek is, hogy mindig el tudtam jönni. Nagyon hálás vagyok. És legyen meg a Ti akaratotok, ameddig Ti akarjátok, addig járhassak ide. Még egyszer nagyon hálásan köszönök mindent, Szűzanyának, Mennyei Atyának, és Drága, Jézus Krisztus, Neked is! Köszönöm!

— 2000-ben voltam itt, mert akkor jöttem először. És azóta, hát, sok minden volt már, kétszer műtöttek, de a Jó Isten meg a Segítő Szűzanya mindig megsegítettek. És köszönöm Nekük ezt a sok kegyelmet. És köszönöm, hogy itt lehetek. Köszönöm a Jó Istenemnek, a Szűzanyámnak! A földi anyám elment már 14 éve, de a Égi Anyámban bizakodok mindég. És mindég megsegítenek. És kérem a családunkba a békét, a nyugalmat, és az unokáimnak munkahelyet kérek. És kérem továbbra is a Jó Isten áldását, adja rám áldását, és gyógyíja meg a testi-lelki sebeimet. Köszönöm!

— Én negyedszer vagyok itt. És kérem a Jó Istent, hogy segítsen meg, gyógyítson meg, és adjon erőt, hogy mindenhol helyt tudjak állni, akire szükség, ott, ahol szükség van rám, mert idős férjem van, idős édesanyám, a templomi munka, pici onokám — ez mind énrám van. És kérem a gyermekeimnek a megtéréséért, az algyői onokájaim is, hogy járjanak hittanra, és legyenek elsőáldozók, és küldd áldást az ausztrál rokonaimnak, Zakardi Péternek és Katalinnak. Köszönöm.

— Én köszönöm az Úr Jézusnak és a Szűzanyának, hogy 19 évig itt tudtunk lenni, hogy minden héten el tudunk jönni az imaestekre. Továbbra is kérem az Úr Jézust és a Szűzanyát, hogy segítsen, hogy itt tudjak lenni, és köszönöm az elmúlt 19 év kegyelmeit, segítőkészségét és a Marikát, hogy mindig itt tudjunk lenni a Marika mellett. Köszönöm szépen.

— Köszönöm Jó Jézus Krisztusnak, hogy el tudtam jönni, és kérek Tőle továbbra is erőt, egészséget a családomnak. Köszönöm.

— Uram, megtanítottál itt arra, hogy mi a Keresztnek a lényege, és köszönöm, hogy a Kereszten a szenvedéseken s a fájdalmakon keresztül mutattad meg az örömödet, és hogy minden fájdalmon túl mindig ott van a Mennyei Atya öröme az Égben, és ezt, még ha nem is érezzük, tudom, hogy van, és azt is tudom, hogy mindent tudsz, és azt is tudod, hogy szeretlek. Köszönöm!

— Uram, Jézusom, Élő Isten Fia, Föltámadt Krisztusom! Hálatelt szívvel vagyok itt, és tanúságot teszek arról, hogy hiszek Sükösdben, hiszek a Sükösdi Egyházadban, mert minden alkalommal, mikor itt vagyok a Golgotán, egy lelket a teljes búcsú kegyelmében kegyelmedbe ajánlok az üdvösség reménységéért. Ez a hitem tanúságtétele. És ötödik mondatként kérem azt, hogy ezt a kegyhelyet, ezt a zarándokhelyet és ezt a mai szép napot nyilvánítsd ennek a kegyhelynek a búcsúnapjává. Isten áldjon mindnyájunkat!

— Hát, amikor először jöttünk, akkor még egy asztal volt a körtefa alatt, és Regőczy atya mondta a szentmisét, és Gyula bácsi terjesztette az igét, és megcsapott a szeretet. És megcsapott a derű. Úgy, hogy az Evangélium örömhírének a megélésében nagyon segített Sükösd, és a szeretetet pedig, úgy gondoltuk, hogy valamivel jó lenne viszonozni, és segítség volt az, hogy kaptuk a feladatot, hogy lekottázzuk az énekeket. És olyan jó érzés volt meghallani, hogy ó, hát abból táplálkozik, és azt énekli a Közösség, amit mi kottázgattunk le, magnóról lekagylózva a dallamokat. Úgy, hogy nagyon-nagyon nagy öröm volt, és nagyon-nagyon sok szeretetet kaptunk, és nagyon köszönjük az összes eddig itt kapott kegyelmet mindenkinek, és Marikának és az Úr Jézusnak.

— Én is nagyon sok szeretettel és örömmel jövök mindig ide. És köszönöm a Marikán keresztül az Úr Jézusnak azt a sok segítséget, amikor megoldhatatlan problémák előtt álltunk, akár telefonon, akár személyesen jöttünk el, mindig segítséget kaptunk. És köszönöm azt a sok kedves embert, akit itt Sükösdön megismertem, és barátaimnak mondhatom. És ha rajtam múlna, mindenkit ide hoznék. Köszönöm.

— Szeretném megköszönni az Úrnak, hogy ide vezérelt engem Sükösdre. Szeretném megköszönni a Marikát, akit 40 éve ismerhetek, a kezdetektől, a betegségétől addig, hogy hogy’ tudott most meggyógyulni. Szeretném megköszönni azokat a kereszteket, amit kaptam, csak erőt kérek hozzá, Uram. Ha akármekkorát is adsz, segíts vinni. Köszönöm szépen.

— Köszönöm az Úrnak, hogy hát több alkalommal is úgy éreztem, itt jártam, hogy hát segített a betegségemen, erővel tudtam távozni innen, és hogy kinyújtotta a Karját a segítségben. De továbbra is kérem a segítségét. Nem csak itten gyógyított, ezelőtt is gyógyított, kézzel foghatóan, otthon is, úgy éreztem, hogy ott járt nálam. És köszönöm azt a jelenségeket is, amit kapok Tőle, még vasárnap is kaptam (…) a templomban. Köszönöm.

— Köszönöm szépen az Úr Jézusnak, hogy ilyen nagy kegyelemmel, nagy ajándékkal áldotta meg a családunkat, a rokonságunkat, hogy a Marikát adta nekünk. És köszönjük a majdnem 20 évet, hogy itt lehettünk a testvéreimmel. Egy meghalt, de ketten azért még, amennyit tudunk, eljövünk. És köszönöm az Úr Jézusnak meg a Szűzanyának, hogy a legnagyobb fájdalmamban is fogták a kezemet, és nem roppantam össze. Köszönöm!

— Uram, Jézusom! Köszönöm, hogy a hosszú idő után ismét itt lehetek ezen a szép ünnepen, és megköszönöm Neked, a testvéreimnek a közbenjárását, hogy kiválasztottad őket eszközként, hogy én most itt lehetek. Egyben köszönöm Neked, Jézus Krisztus Uram, hogy kiválasztottál szolgálódnak, és arra kérlek, adj erőt, adj egészséget, szeretetet a szívembe, hogy még nagyon sokat tudjak Neked szolgálni. És Te tudod, ha nem is lehetek itt, de lélekben mindig Sükösdön vagyok, mindig bennem vannak azok a sok tanítások, az a sok kegyelmi megélés, amit én itt megtapasztaltam és átéltem. Köszönöm, hogy itt lehettem.

— Köszönöm az Úr Jézusnak és a Szűzanyának, hogy itt lehetek ezen a csodálatos helyen. Én másodszor vagyok itt. És kérem az Úr Jézust, hogy a családomat segítse meg, és ami most akadály van a házunkban, családunk környékén, abban is segítsen meg, meg egészségünk legyen meg. Kérjük szépen a kegyelmet. Köszönöm szépen.

— Uram! Köszönöm szépen a 20 évet és azokat a kegyelmeket, amiben részesítettél engem és a családomat és a környezetemet és az egyházközséget. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, hogy itt lehetek, és még nagyon sokszor szeretnék ide érni. Köszönöm szépen.

— Drága Jézusom! Köszönöm, hogy a nagy bánatomban megsegítel.

— Köszönöm, ó, köszönöm, Uram, Jézusom és Drága Szűzanyám, hogy 20 éve ide járok, és oly sokszor, mindig segítesz nagy bánatomban! És érzem, hát egyedül vagyok, és érzem minden este, hogy velem vagytok, mert mondják, hogy: „Nem félsz?” Nem félek! Mert nem vagyok egyedül! Itt van velem a Szűzanyám, az Úr Jézus, Szűzanyám és az őrangyalom velem van. És nagyon szépen köszönöm az Úr Jézusnak, hogy van, aki el tud hozni, van bástya. Nagyon szépen köszönöm, Uram, Jézusom!

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy 20 éve ide járok, még álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ennyi évig ide jövök. Köszönöm az egészséget eddig, de most van egy kis problémám, és ebben kérem a Te segítségedet. Köszönöm ezt a sok kegyelmet, a sok tanítást, a nagyon sok szeretetet. És kérlek, Uram, Jézusom, segítsed meg a bástyákat, akik itt vannak a Mária szolgádnál, hogy tudjanak még sokáig helyt állni. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Jézusom, hogy itt lehetek. Köszönök minden kegyelmet, amit kaptam. Segíts meg a betegeket, a kórházban levőket. Köszönöm, Szűzanyám! Segítsetek meg bennünket.

— Uram! Hálával tartozok a két Legszentebb Szívnek! Köszönöm, hogy gyarlóságom ellenére is elhívsz ide, és szeretsz engem. Kérlek, küldd el a Szentlelket, hogy vezessen azon az úton, amit kiszabtál nekem. Köszönöm.

— Drága, Jó Jézusom! Köszönöm a családomat, mert mióta ide járok, azóta vagyok kibékülve a gyerekeimmel. És kérem a segítségét, hogy adja meg nekem, mert a menyem igen beteg, adjon neki erőt, egészséget, és ezt nagyon szépen megköszönöm.

— Köszönöm, Uram, hogy végül eljutottam ide.

— Köszönöm, Drága Jézus Krisztusom, hogy ide jutottam, hogy megismerhettem ezt a Sükösdöt, elhozott a barátnőm. És annyira szeretek ide járni ebbe a Közösségbe, szeretetbe! És van a családunkban egy kis beteg gyerek, hogy annak a Jó Isten, az unokám, gyógyítsa meg. Köszönöm szépen.

— Köszönöm azt az anyámnak, hogy itt lehetek. 8 éve járok ide, s nagyon szeretek ide jönni. És kérem az Istent meg a Jó Szűzanyát, hogy segítsen továbbra is ide jönni. Köszönöm szépen.

— Drága, Jó Jézuskám! Köszönöm szépen, amit adtál nekem. Köszönetet mondok mindazért, amit elvettél. Köszönetet mondok mindazért, amit meg nem adtál. Köszönöm a 20 évet, amit itt eltölthettem a testvérek között. Köszönöm szépen, Uram, Jézusom! Köszönöm!

— Hálásan köszönöm a Jó Istennek, hogy ide vezérelt Sükösdre, és hogy itt megtartott. És köszönöm, hogy a Marikán keresztül szolgálhatom az Urat és az embertársaimat. Köszönöm szépen.

— Köszönöm a Szűzanyának ezt a sok… Nem. Köszönöm a Szűzanyának ezt a…92

Jézus Krisztus Urunk:

…elmúlt évek folyamán. Emlékezzünk csak a kezdetben, mikor megjelentél. Így néztél, hogy: „Kiválasztanak imádkozni?! Jaj, csak én ne kerüljek oda! Hát én hogy fogok imádkozni?! Mi lesz velem?”

Kezedbe nyomták az imakönyvet, s azt mondták:

— Nézd csak, ezt az egy mondatot, vagy ezt, az ötből valamelyiket fogod. Nem igaz, hogy nem tudod!

„Csak én ma ne imádkozzak!”

Amikor vége lett, azt mondta:

— De jó, kimaradtam!

Másik alkalommal eljött, ő azt hitte, hogy hát most már ő túl van ezen. Olyan nyugodtan ül. Erre kiválasztott Mária szolga csukott szemmel oda megy, s azt mondja:

— Megörvendeztetlek téged, hogy ma te imádkozzad a Szentolvasó első titkát.

Abban a pillanatban már nem örült! Már az idegesség, az izgalom járt:

— Jaj, most mit?

— Nem kell félned! — súgják háta mögött. — Majd segítünk! Itt a könyv, letérdelsz, és mondod.

Most már boldogan kijössz ide imádkozni, úgy-e?

Király Tibor bástya:

Igen, Uram! Köszönöm szépen.

Jézus Krisztus Urunk:

Tehát voltak ilyen meglepetések is, mikor valaki félt attól, hogy ha imádkoznia kell.

Folytassátok.

Takács Zoltán, Mária férje:

Én már lassan több mint 58 éve járok ide…

Jézus Krisztus Urunk:

A saját portádon…

Takács Zoltán, Mária férje:

Köszönöm az Úrnak, hogy ezt a helyet választotta, és ebben a kiválasztottságban nagyon sok segítséget nyújtott, mert mi kaptunk a 20 évben hideget is, meleget is, úgy, hogy ezt túléltük, úgy, hogy jöhet, Uram, a következő 20 év, azt is kibírjuk.

Jézus Krisztus Urunk:

De mellette mondd el azért mindenkinek, hogy a kezdetben az volt, hogy: „Pont te?! Miért pont téged talált meg?”

Takács Zoltán:

Hát, azt már Te elmondtad…

Jézus Krisztus Urunk:

Ezt azért elmondhatod.

Takács Zoltán:

Hát ezt már elmondtad az elején. Hát arról volt szó, hogy öt mondat. Hát, ez már tizenöt volt!

A jelen lévő testvérek sorban, egymás után:

— Köszönöm, Drága Jézusom, hogy itt lehetek. Köszönöm a sok-sok segítségedet, kegyelmedet, áldásodat, és köszönöm a Drága Szűzanyámnak is minden jóságát, kegyelmét, szeretetét. És kérem továbbra is az Ő segítségüket, az Égiek áldását is családomra, szeretteimre, minden ember számára, a megtérés kegyelmére. Köszönöm, köszönöm százezerszer! Drága Jézusom, nagyon szeretlek! Köszönöm szépen, hogy itt lehetek.

— Köszönöm, Jézusom, hogy meghívtál. Hálát adok Neked mindenért. Köszönöm.

— Köszönöm, Szűzanyám, Jézusom, hogy itt lehetek, ennyi éven keresztül már, ahogy elkezdődött. Sok megpróbáltatás azért, minden ment az ember… Elvesztettük a dédunokánkat, minden. Úgy, hogy nagyon szépen köszönöm a Szűzanyának, hogy átsegítette a családot ezen a nagy megpróbáltatáson, meg a Jézus.

— Köszönöm, Jézusom, hogy újra itt lehetek, a nehéz betegségemben megsegítettél, velem voltál. És köszönöm, hogy a testvérek sokat imádkoztak értem a műtétem előtt. Köszönöm.

— Köszönöm, Uram, Jézusom, hogy 17 évvel ezelőtt ide segítettél, és olyan szeretetben volt részünk itt, amilyent talán soha sehol nem tapasztaltunk. Itt mindenki mindenkit szeretett, és itt nagyon-nagyon jól éreztük magunkat. Igaz, hogy egy pár évet nem tudtam jönni, de most újra megszólított az Úr Jézus, és azóta újra minden első pénteken itt vagyok. És nagyon szépen köszönöm az Úr Jézusnak. Köszönjük Marikának, hogy elfogadta az Úr Jézusnak a kérését, és hogy ezt végig tudja — értünk is — csinálni. Nagyon szépen köszönöm. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

— Köszönöm a Jézusnak és Máriának, hogy a sok nehézségeken átsegítettek, és szívesen jövök, és ami nyugalmat ad énnekem itt, azt megtapasztalom. Köszönöm.

— Köszönöm, Jézusom, hogy itt lehetek. 16 évvel ezelőtt jöttünk először, az eső zuhogott, a gyertyák lobogtak, a testvérek kikísértek a kapuba, és csak egyetlen ének jutott eszembe, amikor búcsúzni kellett:

„Csak állok szótlanul, a dárda földre hull.

Itt más erő az Úr, itt más erő az Úr!”

És azóta is érzem.

De jó néhány évvel ezelőtt gondok jöttek, anyagi gondjaim. S kértem az Úr Jézust, hogy segítsen meg engem, adjon munkát, nem kegyelemkenyeret, csak munkát. Munkám van bőven.

És most azt kérem Tőle, hogy nagy munkámhoz, gyerekekhez adjon nekem tovább is erőt, kitartást, hogy továbbra is tudjam szeretettel végezni azt a munkát, amit rám bízott. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Úr Jézusom, hogy 20 éve már ide járok, és megerősödtem annyira, hogy a szenvedéseket el tudtam fogadni és elviselni. És köszönöm a hét dédunokámat, s hogy a nyolcadik is egészségesen jöjjön a világra. Köszönöm.

— Ma vagyok itt először, s nagyon köszönöm a szép fogadtatást, és az egész napi szép műsort, imát, sok éneket. És kérem a Szűzanyát, hogy segítsen családommal együtt. És köszönök mindent.

— Köszönöm a Szűzanyának, hogy ide eljöhettem. Szüleim elvesztése után most értem oda, hogy igen, el kellett jönnöm. Valaki hívott, hogy itt legyek, és továbbra is próbáljak meg többször eljönni, hogy a hívást, azt tovább folytassam, és ne hagyjam abba, és próbáljak erőt adni másnak is, meg hívni őket, hogy jöjjenek. Családomat is próbálom, hogy ők is ebbe’ a hitbe’ éljenek, meg a többi falum-népünknek próbáljuk átadni ezt a mindenséget, hogy mennél többen jöjjenek, fiatalok, próbálják ki az egészet, hogy ők is átélhessék azt, amit mink itt átélünk. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Uram, ezt a sok kegyelmet, amit Tőled kaptam. Add, Uram, hogy az én gyermekemnek is megnyíljon a szíve, és Rád találjon, és országunk fiataljainak is, hogy a hit és a tisztesség útján járjanak. Köszönöm.

— Köszönöm, Jézusom, hogy 15 évvel ezelőtt ide vezettél, és itt Marikától megkaptam az első rózsafüzért, amit azóta is a szívemen hordok, s éjjel-nappal, amit megfogadtam, azt betartottam. Szépen kérlek, a jövőben is, 83 éves korban, engedd meg, hogy eljöhessek ide máskor is. Köszönöm.

— Dicsértessék! Köszönöm, Jézusom, hogy a több év után újra eljöhettem, és kérem az Úr Jézust, hogy az unokáimat őrizze meg. Köszönöm szépen. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

— Köszönöm szépen az Úr Jézusnak és Szűz Máriának, hogy itt lehetek, hogy már többször eljöhettem. Mert nagyon szeretek ide jönni, mert engem nagyon felüdít, nagyon jó érzés itt az imádkozás meg az éneklés. Nagyon szépen köszönöm, hogy annyi egészséget ad, hogy el tudjak jönni. Köszönöm szépen.

— Köszönöm, Úr, Jézusom, mit eddig adtál. Kérlek, hogy hallgassál meg imáimban, hogy a családjaimnak is legyenek része ebben az élményben, amiben nekem is van. Szeretném, ha ők is eljönnének, de nem nagyon akarnak hinni. Köszönöm szépen.

— Szeretném az Úr Jézusnak megköszönni azt a lehetőséget, hogy visszakaptam az autómat, és nem kell olyan nagy nehézségek között ide jutnunk Sükösdre, mint ahogy egyébként busszal, több átszállás után tudunk csak ide érni. Úgy, hogy még egyszer nagyon köszönöm ezt a nagy kegyelmet.

— Én Békésről jövök egyedül, tizennegyedik éve, még a Paksi Jani bácsi hozott el. Pusztaencsen voltam a húgomnál látogatóban, és azt mondta, hogy eljövünk valahova Sükösdre. Mondom: Nem tán virágföldért, mert én még csak Sükösdről azt hallottam, hogy nagyon jó virágföld van. Nem, azt mondja, másért.

És heten eljöttünk a Jani bácsival busszal Paksról, és a húgom elmaradt, mert ő nem mert eljönni. De én Békésről, hát, fél hétkor elindulok, fél egyre ide érek, de még idáig a Jó Isten megsegített, majdnem minden hónapban jövök. Hoztam már két békési asszonyt, egy reformátust. Hát ő kétszer eljött, ő, úgy-e, nem találta föl… Akkor hoztam egy másik asszonyt, az meg megbetegedett, az nagyon szerette Marikát, most a szociális otthonba’, úgy, hogy egyedül jövök.

És nagyon köszönöm a Jó Istennek, hogy még elsegített.

De a múlt hónapban nem mertem, vagy januárban nem mertem, vagy most nem mertem eljönni, mert féltem a víztől, de most jöttem. És ha a Jó Isten segít, továbbra is szeretnék. Köszönöm szépen.

— Drága Jézusom! 20 éve kiválasztottál a porból. Köszönöm Neked, s hogy adtad a Marikát, aki által segítesz, vezetsz bennünket, és tanítasz minket. S köszönöm, hogy meghallgattad könyörgésemet, imámat, hogy meggyógyult az unokám. Dicsőség Neked!

— Köszönöm az Úr Jézusnak, hogy 18 éve ide járhatok. Köszönök minden kegyelmet, amit családomnak és nekem adott. És köszönöm még, hogy a Marikát 20 év óta segíti ebben a borzalmas, nagy fájdalomban. Köszönöm szépen.

— Köszönöm az Úr Jézusnak ezt a nagy hitet, amit adott egész életemben, és ezt a nagy szeretetet, amit itt kapunk Tőle, Marikától is, s az Úr Jézustól is. Köszönöm.

— Köszönöm, Uram, hogy itt lehetek Veled. Köszönöm a sok kegyelmet, a gyógyulást is. A Szűzanyának köszönhetem, hogy Medjugorjeban meggyógyított. De továbbra is kérem a segítségeteket, hogy gyógyuljak meg, családomban is békesség, és a szülőknek legyen az érettségire sikerülési dolog. S a körülöttem lévőket is szeretném, hogy pártfogásotokba vegyétek. Köszönöm.

— Uram, Jézus Krisztus! Köszönöm a sükösdi tanításodat, ami által erősítesz minket, hogy híven és becsülettel tudjuk szolgálni Édesanyádnak, a mi Királynőnknek országát, családunkat és a Közösséget. Ismered kérésünket, kérlek, hogy teljesítsd. Tebenned bízunk, adj új életet családunkba. Ámen.

— Várom a társaimat, mert mennénk haza. Egyébként nagyon jól éreztem magamat. Évek óta járunk ide egy csoporttal, a gitáros a főnökünk, és máskor is eljövünk. Nagyon jó, minden nagyon jó volt. Már vacsorát is fogyasztottam.

Jézus Krisztus Urunk:

A mai hála, köszönet mellett többen és többen ezzel a kéréssel fordultatok, hogy a hit kegyelmét a megtérésben kértétek. Azon testvéreimnek e tanításrészt emelek ki, amely már nem ismeretlen előttetek, hisz Mária, kiválasztott testvérem, nem egyszer mondotta el nektek a felkészített beszéde által, amikor felétek szól, hogy legyen hit és szeretet benned. Legyen nyitott a szíved, szíved nyitottságával imádkozz a szeretteidért, családodért, gyermekeidért, unokáidért. Hagyd meg őket az ő saját szabadságában, hisz soha senkit ne akarjatok irányítani, formálni, ráerőltetni valakit valamire. De szívedből, lelkedből soha ne engedd el. Mindig maradjon benned, és mindig add meg szíved nyitottságával a felajánló kérést.

És ha ezeket mind-mind így meg tudod tenni — hisz hogyan is szoktuk mondani felétek?

Minden ima elindul felfelé a meghallgatás kegyelméhez.

Egy ima sem hull le a porba, hogy semmivé váljon.

De néha egy felajánló imáért nem elég egyszer, kétszer, egy héten, egy hónapban vagy egy évben imádkozni. Néha többet és többet kell felajánlani szívből és szeretettel.

És most visszatérek a testvéreknek a vicces mondanivalójukra, mert mikor valamire kitértem, és azt mondottam: tegnap, azt mondják: „Hát, igen, közel 20 éve, az tegnap volt.”

Hisz azt mondottam nektek már nem egyszer, amikor kiválasztott Mária szolga-testvéremet — ez az író-gyűjtőnek nagyon ismerős lesz —, hogy melyik naptári évvel számoljunk?93

Fölsoroltatok egy párat.

S Én, Jézus Krisztus Urad azt mondottam, emlékezz: Ma vagy. Holnap leszel-e, az nem biztos. De amit ma felajánlasz, az eljut Hozzám, s meghallgatom. Hogy közben a földi életedben eltelik egy év vagy kettő, az Nálam még tán egy perc sem.

Néha így gondolkozzál, hogy lehet, hogy neked itt hosszúnak tűnik az élet, hosszúnak tűnik a felajánló imakérés a szándékában, de ilyenkor mindig gondolj arra, hogy „a világban nem egyedül élek”. A világban nagyon-nagyon sokan. Most, ha csak egy pillanatra arra gondolsz, hogy ebben a pillanati órában hányan és hányan imádkozhatnak. Most csak egy pár helyet emeljünk ki, ahol tudjátok, hogy sokan és sokan lehetnek. Próbáljuk először nézni azt a helyet, ahol Én éltem és tanítottam, amit ti úgy mondotok: a Szentföld vagy Jézus nyomában élő élet. Majdan menjél egy pár, Édesanyám kegyhelyének helyére. Sorolhatok itt is többet, ott hányan lehetnek. Próbáljál gondolni most a földi helytartó helyére, aki elfoglalta az új helyet, hogy ott hányan lehetnek.

Ilyenkor úgy kellene mérlegelnetek, hogy: „Igen, Uram — ahogy némelyek mondották —, legyen meg, Uram, a Te akaratod. Mert én imádkozom, és nem szűnök meg imádkozni, nem válik az ima teherré, hanem az imával tudom, hogy kegyelmet és ajándékot kaphatok a meghallgatás által.”

És mikor megtörténik a meghallgatás, akkor árad felétek az öröm, a felemelkedés kegyelme és ajándéka, és akkor azt mondod: „Kézen foghatóan történt velem valami.”

Holott mindig történik veletek valami, csak a szív nyitottsága nem teljesen úgy van jelen, ahogy Én, Jézus Krisztus Uratok tanítalak és megadom nektek.

Hinni és bízni kell. És hogy ha ezek benned élnek, akkor már tudsz szeretni, tudsz elfogadni, tudsz elindulni a változáson, és a változásban imádkozni azokért, akik fontosak számodra. De néha imádkozhattok azokért is, ahogy már a bűnbánat-időben is mondottam, akiért úgy gondolod, talán nem imádkozik senki: „Hát most én szívem nyitottságával talán imádkozok egy hajléktalanért, talán imádkozok egy elesettért, talán imádkozok egy börtönben valóért.”

Hisz tudjátok — hogy is van? — akik már jártak a Boldogság hegyén a nyolc boldogságában:

Éhes voltam — adtatok ennem.

Szomjas voltam — adtatok innom.

Beteg voltam, és meglátogattatok.

Börtönben sínylődtem, és szintén meglátogattatok.

Sorolhatnám végig a boldogság ajándékát, kegyelmét, szeretetét.

Ezeket mind-mind a jó tettekben nem csak önmagatoknak, hanem másoknak a felebarátban és a testvérben tudjátok teljesíteni és megajándékozni.

Ez alapján kell hinni és bízni mindabban, amire szükség van a mindennapi életben.

Mellette volt a sok felajánlás, kérés, a hála-köszenet mellett, mert ezt mindenki elmondotta, a gyógyulásért a felajánló ima önmagatoknak, szeretteiteknek a családban vagy ismerősötöknek.

Itt szintén ugyanígy mondom el: hisz aki jelen volt már egy fájdalom-, szenvedés Golgotáján, az tudja, hogy a felajánlás megtörténik. Ha részt vettek a szentmise áldozatán, ott, tudjátok, hogy a felajánlás mindig megtörténik. Ha összejöttök a hétköznapi engesztelésekre, a felajánlások megtörténnek. De a felajánlásban azoknak is imádkozni kell, akik bizalommal és szeretettel hozzátok fordulnak, ehhez a helyhez, a testvérekhez, hogy összetett kézzel tudjunk imádkozni.

Hisz a hála és a köszönet mellett többen és többen azért arról is tudtak beszélni egy gondolatban, ahogy a testvérek itt megint viccesen mondták, mert nekik már fárasztó volt hallgatni, azt mondták, hogy:

— Hát ez nem öt mondat! Még egy óra is el fog telni, mire befejezzük!

Hova siettek?

Ki vár benneteket?

Nem Én vagyok jelen?

Nem Velem kell örülnötök?

És ekkor azt mondottam azon testvéreim felé akkor is és most is:

Igen, kérjük az imát a felajánlás részében. De mindazon testvéreim, akik bizalommal és szeretettel és hittel fordulnak, mert érzik szívükben, hogy: „Ha én most ezt elhelyezem és felajánlom, megtörténik a meghallgatás.”

Igen, megtörténik, de hogy megtörténhessék, aki kéri a felajánlásban, azoknak is össze kell tenni kezeiket, meg kell nyitni szívüket, és nekik is őszintén és szeretettel imádkozni kell.

Hisz a kezdetekben voltak itt olyan testvérek is, akik eljöttek ide, és szó szerint így szóltak kiválasztott Mária testvéremhez:

— Neked az a kötelességed, hogy imádkozz, mert én nem érek rá.

Akkor hogyan várja a kegyelem működését a szeretetben?

A kérdés, ahogy a bűnbánat-időben vagy a tanításokban, szoktam felétek mondani, néha nyitottan szól felétek, s ilyenkor azt szoktam mondani: Ti saját magatok adjátok rá meg szívetekből és szeretettel a választ.

Igen, valóban itt imádkozunk, de nem kötelességből, hanem szeretettel, ahogy az a testvér, aki azt mondotta:

— Köszönöm, Uram, hogy itt tanultam meg, hogy a Keresztre hogyan kell tekinteni, hogy Te szeretetből adtad Önmagadat értünk — ezt már Én folytatom — a mi megváltásunkért.

Mert ha nem lett volna Kereszthalál, hogyan lett volna Feltámadás?

Ezen így kell elgondolkozni. A kettő együtt mehet, hogy egy legyen, hogy ez által működjön rajtatok és bennetek mindaz, ami ajándék, szeretet, öröm, béke, kegyelem, ami által lehet élni a mindennapokban, a mindennapokhoz.

És most örömmel, hogy kicsit élénkek legyetek, énekelünk. Egy — ismét olyan — énekre térünk vissza, ami a kezdetben szólt felétek, ahogy mondta a testvér, az almafa alatt volt egy asztal, azon volt egy szobor, és így imádkoztunk. És alul szólt a zene időnként, hogy énekeljünk: „Tüzed, Uram, Jézus, szítsd a szívembe!”94

Mert itt egy testvér azt is felemlítette számunkra, most mondhatjuk úgy, hogy a tanúságtételben a sok hála, köszönet, kérés mellett, hogy valamikor a kezdetben a szeretet úgy elevenedett meg rajtatok és bennetek, amikor azt kértem tőletek, hogy szeretettel fogadjátok testvéreiteket, akik meglátogatnak benneteket, elzarándokolnak erre a helyre, és majd szeretettel kísérjétek ki, mert a gyertyaláng fénye, amely világosságot nyújt a sötétben. A gyertyaláng fénye felmelegít, mint az énekben, ahogy énekelted, majdan nézed a gyertyát a tisztaság jelében, amely erőt ad, hogy „megtanuljak szeretetben és békében élni a tisztaság jelével”. És majdan, mikor az ének szívemből szeretettel és örömmel száll a testvérekhez, ők is örömmel, néha könnyekkel és szeretettel megtelve távoztak otthonaikba, szeretteik körébe. És át tudták adni, ha csak egy öleléssel, ha csak egy simogatással, ha csak egy mosollyal azt a szeretetet, amelyet megtapasztalhattak, amelyet élhettek, ami által elindulhattak, és utána még mindig bennük égett ez a meleg szeretet a kegyelemmel.

És ilyenkor éreztétek azt, hogy: „Igen, Uram, Jézusom, Te kimondottan maga a Szeretet vagy, és Te számunkra kimondottan ezt a Szeretetet adod sokszor és sokszor a tanítás által.”

Ami által néha vannak, akik ezt megkérdőjelezik, akik azt mondják néha, hogy nem is biztos, hogy jó ez a hely, mert miért a szeretetet adja ebben a nehéz világban?

Ebben a nehéz világban, akik néha így gondolkoznak, már nem elég neki az, hogy szinte leroskadt a saját keresztje súlya alatt az út porába, és ő nem bír felállni, mert nincs benne hit a kegyelemhez. És az út porában küszködik, talán mérgelődik, talán haragszik, talán gyűlölködik, és nem érzi mindazt, hogy létezik ez a csoda a szeretetében. Mert volt egy Isteni Második Személy, aki leszületett a Földre, a pusztába, hogy elhozza a Fényt, a békét és a szeretetet.

Sokan akkor sem ismerték fel Őt, de ezért nem haragudott, hanem árasztotta azt a szeretetet, amelyre az Atya felkészítette.

És akkor növekedett, elérte azt a bizonyos kort, amit az Atya megadott Számára, majdan kiment a pusztába, hogy felkészüljön a küldetés tanítására. Majdan kiválasztotta tanítványait, és megkezdte működését. És ez által tanítást adott mindazoknak, akik hallgattak szavára.

Ahogy ez akkor, úgy most is jelen van.

Én, Jézus Krisztus Uratok senkire sem erőltetem rá Magamat. Senkire sem erőltetem rá szeretetemet. Senkire sem erőltetem rá békémet, kegyelmemet, ajándékomat, örömömet.

Én, Jézus Krisztus Uratok jelen vagyok, és figyelek, és amikor megnyissátok szíveteket, megnyissátok lelketeket, amikor úgy érzitek, hogy szükségetek van valakire és valamire, és amikor felismered, valaki talán segített felismerni, hogy neked talán ez volna a helyes út, Én csak elmondom. Te saját magad döntsd el, hogy el akarsz-e indulni rajta, vagy szükséged-e van rá. S akkor, ha megtapasztalod, felismered és elfogadod, akkor elindulsz a mindennapi élet-útpályádon. S akkor történhet már, szíved nyitottságával, a felajánlás, a kérés, a fohász.

És mikor ezek mind-mind megtörténnek, akkor szíved szeretetével, a mérhetetlen nagy hála, ajándék, kegyelem, ami által éljük a mindennapjainkat, ami által érezzük mindazt, amire szükségünk van, hogy: „Mégis érezzem, hogy én is egy olyan porszem vagyok, akit kikerestek a föld-út porából, kiemeltek, mert szükség van reám. Megkaptam a meghívást, és a meghívást felismertem és elfogadtam. És elindulok a keskeny úton, mert az a biztos út, amely Veled együtt haladva a mindennapokban.”

Hisz a széles út, az így is jelen van, azon el lehet indulni. De a széles úton eltévelyeghetsz, a széles úton érezheted, hogy nem vagy biztonságban, a széles úton érezheted, hogy talán nem érzed mindazt, amire szükséged van az élethez, a szeretethez, a kegyelemhez. Úgy érzed, hogy talán: „Teher az élet. Minek is élek?” — ahogy némelyek mondani szokták.

Az élet ajándéka mindig fontos a mindennapnak. Minden napnak varázsa, fénye, kegyelme, amikor felvirrad számodra egy újabb nap. Ahogy a Feltámadás-hajnal örömében, mikor a Kereszt felé tekintettünk, és azt mondottam Én, Jézus Krisztus Uratok:

Örüljetek minden ilyen feltámadt, örömteli napnak, amely megadatik számotokra. Lehet, hogy még nem tudod, hogy mi vár rád ezen a napon, de ha te Hozzám fordulsz hittel, szeretettel és bizalommal, és kéred a segítséged, megkaphatod; kéred a segítséget az élethez, a munkához, a családhoz, a tennivalókhoz, amelyek körülvesznek, hidd el, hogy megkapod.

És hogy ha kéred, mikor egy olyan beteg szeretted, családod, ismerősöd van, akinél úgy látod, hogy nagyon nagy a szenvedése, akkor felajánlhatod: „Uram, elhelyezem a Te Szentséges Szíved oltalmába. Legyen meg a Te akaratod szerint.”

És a tanúságtételben erről is hallottatok, aki azt mondotta, nem maradt szenvedni az édesanya: „mert bíztam, hogy, Uram, meghallgatsz, és elvitted”.

És ilyenkor szoktuk mondani: a jó halál kegyelme áradjon és működjön mindazoknak és mindazok felett, akiknek erre van szükségük a mindennapi életben. Mert: „Ezt sem mi mondjuk meg, földi, gyarló emberek a testvérben, hanem Reád bízzuk, Uram, Jézusom, Neked ajánljuk fel, és Tőled várjuk a segítséget, az Édesanyádhoz fordulunk, mint a Legközelebbi Közbenjáró, és Ő adja meg számunkra mindazt, ami szintén szükséges az élethez.”

És most ebben az örömben hát szeretettel és örömmel énekeljétek ennek az ünnepnek az énekét.95

Most, mivel azt mondottátok a délután folyamán, hogy jubileum és ünnep van, ezért most áldásomat küldöm reátok.

És akkor készüljetek az örömünnepre, amelyet néhányan elkészítettek számotokra.

E évforduló ünnepén eljöttetek nyitott szívvel és szeretettel, hogy érezzétek azokat a kegyelmeket, érezzétek az emlékeket, amelyből élni lehet, hogy élő legyen a tanítás az Élő Evangéliummal, legyen nyitott szíved az Élő Szentlélekhez, ami által el tudsz indulni és haladni a mindennapi élet-útpályán a küldetés, követés részében. Hogy kinek mi a küldetése, azt minden testvéremnek saját magának kell felismerni, elfogadni. De ha nem ismeri, akkor kérje, kérje a fénysugár által a felismerést. És hogy ha megtörténik, akkor elfogadja, és elindul a mindennapi élet útpályáján a követésével, és akkor már tudja, hogy mi is az ő küldetése, és megpróbál ezzel a küldetéssel élni, cselekedni és tenni. És nem csak önmagának, hanem felebarátnak, testvérnek az eggyé válásban, az eggyé váláshoz.

Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok így e ünnepben pont erre hívtalak meg, hogy ismét éljen bennetek a szeretetben az eggyé válás, az eggyé váláshoz, hogy egyek lehessünk, hogy érezzük egymás szeretetét, kegyelmét és ajándékát, érezzük egymásért való felajánló imánkat, érezzük az egymásért való hálát, köszönetet, ami által boldogság, öröm és szeretet töltheti el szívünket, lelkünket. És akkor érezzük azt, hogy: „Igen, Uram, ha nehéz is az élet, de könnyebb elindulni, mert tudom, hogy velem vagy, tudom, hogy foghatod kezemet, és már akkor ketten haladunk az úton. És az út haladásában elbotlok? Elfáradok? Térdre roskadok? Tudom, hogy kihez nyújthatom fel kezemet, ki az, aki ismét lehajol, ki az, aki ismét megfogja kezemet, és ki az, aki ismét megadja azt a kegyelmet, hogy önmagam lehessek, és ismét haladhassak a mindennapokban.”

És ennek reményében most áradjon reátok áldásom e jubileum áldásában, a Szentlélek kegyelmével, hogy töltse be szíveteket, lelketeket, és erősítsen meg a mindennapokban, a mindennapokhoz, kiválasztott Mária testvér-szolga által:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme világosítson meg minden testvéremet, aki megnyissa szívét a kegyelemhez, a békéhez, az örömhöz és a mérhetetlen nagy szeretethez, mert így másképp lehet élni és elfogadni a mindennapi életet.

Ennek reményében most énekeljetek szívből és szeretettel: „Jöjj, Szentlélek, Úristen”96

Jelen lévő testvérek:

Glória szálljon a Mennybe fel,

Jöjjön a Földre a béke!

És az emberi szívbe a jóakarat.

Ámen. Ámen.97

a

Hozzászólások lezárása.


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Afrikai Látnokokat követvén
  • Ahogy kapom, úgy adom!
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet
  • Áldott legyen mindörökké az Úr neve!
  • Amerikai Látnokokat követvén
  • Anzix
  • Anzix
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában etnikai tisztogatású polgárháborúkban
  • Áttekintő irodalmi jelleggel
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Bölcsen Okosan Magyaran Természetben
  • Bölcsességek, tapasztalatok, népi kutatások
  • Dél-Alföld
  • Dél-Dunántúl
  • Délvidék
  • Ébredések, jelenések
  • Egri Érseki Kerület
  • Erdély-Csángóföld-Bánát-Körösmező-Máramaros-Székelyföld
  • Észak-Alföld
  • Észak-Magyarország
  • Esztergom-Budapesti Érseki Kerület
  • Esztergom-Vác
  • Eucharisztia
  • Európai látnok által követvén
  • Európai látnok által követvén
  • Fejezetek
  • Fejezetek
  • Felvidék-Kárpátalja
  • Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten
  • Friss Üzenetek a Nagy Figyelmeztetés előtt
  • Frissülés
  • Gomora Szodoma Technika alapján a Végső Időkbe
  • Gomora Szodoma Technika Ellen a Végső Időkben
  • Gondolkodó Szemlélődő
  • Gyarlóságunk miatt az utolsó háború elkerülhetetlen
  • Gyökereink
  • Haladunk, haladunk, az ösvényt ne tévesszük szem elől…
  • Hamis Béke
  • Helyreállítás egységben egységért egyben míg élhet… Földkerekségen
  • Himnuszok-dalok településekről
  • Hogyan akartam, de mégse úgy lett
  • Igazságokat keresek, nem féligazságokat!
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus Krisztus Urunk Dobogó Szíve és Szeretete
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém-Esztergom-Vác
  • Kalocsa-Kecskeméti Érseki Kerület
  • Karácsony
  • Kegyelemteljes Áldásodat kérjük jóságos Uram!
  • Keresztény bizonyságok, életek, történetek
  • Keresztény életek, filmek, történetek
  • Közép-Dunántúl
  • Közép-Magyarország
  • Legendák, mesék, mondák
  • Lelkitársaknak, majdnem lelkitársaknak
  • Magyarán-magyarul hazánk, nemzetünk, nemzedékünk
  • MártírSors
  • Meddig még?
  • Mi hunok 300millióan vagyunk
  • Munkanapló
  • Nyugat-Dunántúl
  • Olvasó gondolkodó
  • Örökimádás
  • Öntsünk Tiszta Vizet a Pohárba!
  • Örömhír
  • Örömhír
  • Őrvidék-Gyepüvidék
  • Őszinte alázatos erkölccsel
  • Pünkösd-ElJövet
  • Segítek, hogy segíthessek!
  • Sopron-Vác-Mohács
  • Szentek köztünk élnek, a múlt róluk beszélnek
  • Szentek köztünk járnak, csodák bennünk élnek
  • Szeretve szeretett egységben szép az élet, ha nem adják meg-vissza türelemmel várd a lelkitársad!
  • Szétszaggatott szívek, akik összetalálkozhatnak, ha egymásra figyelnének mennyei segítséggel
  • Természet Bűnös természetünk ellen lázad!
  • Titkok, amelyre ideje, hogy fény derüljön!
  • Üzenet
  • Üzenet
  • Üzenet a Kárpát-medence területéről
  • Üzenet a Kárpát-medencén kívülről
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Veszprémi Érseki Kerület
  • 2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

    2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

    2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: