Jézus Krisztus Urunk:

12. R  IMG_6320  jav.Köszöntöm testvéreimet a mai napon, akik elfogadtátok a meghívást, és a mai nap fájdalom- szenvedés Golgotáján megjelentetek.

És köszöntöm mindazon testvéreimet, akik ma szintén hallották a hívást, de valamiért távol kellett maradniuk, és így most a lélekben kísértek el benneteket az eggyé válásban a szeretet, kegyelem részében.

A mai napon a tanítások, amelyeket sorra vettünk e hónap tanításából, az első tanítás a közelgő ünneppel kapcsolatos, amikor köszöntitek, ahogy a ti saját nyelveteken mondjátok: a Boldogságos Szent Szűz, az Édesanya születés- és névünnepében. Ehhez tartozott az a tanítás, amely már nem ismeretlen előttetek, hisz már sokszor és sokszor hallottátok a tanítást, amely kiemeli azt, hogy hogyan és miképpen fogant gyermeket a Názáreti Mária az egyszerűségében, az igaz emberben. És hogyan, miképpen fogadta el Jegyese, József, szintén igaz emberként, aki azon tanakodott önmagában, hogy hogyan és miképpen cselekedjen: nem akarja megszégyeníteni, de valamit mégis tenni kell, ha már kitűnt, hogy gyermeket fogant.1 De hogy az Úr angyala álmában megjelent, attól a pillanattól megváltozik az élete, és elfogadja mindazt, amelyre az Úr angyala felkészítette Őt. Elfogadja Jegyesét, majdan együtt nevelik azt a Gyermeket, amelyről az angyal beszélt, hogy Jézusnak nevezed, és hogy a próféta jövendölte meg: „Íme, a Szűz Gyermeket fogant, kit Emmánuelnek hívtok, ami annyit jelent: Velünk az Isten.”2

De ez a Gyermek, amely megfogant, ez az Írás és a próféta szerint történik, aki azért születik meg, hogy Ő elvegye, és megváltja minden bűnt a cselekedetek révén, mert majd kormányozni fog Izrael népének törzse felett.

Ez a tanítás, amely így most röviden elétek tárulva csak azt jelenti, hogy az ünnep, amelyhez tartozik ez az Evangélium-tanítási részlet, megfogható, kiemelhető, példa értékű a tanításában, hisz ebből erőt lehet meríteni, tanulni, megtapasztalni, és a saját életünket e szerint formálni, és élni a mindennapi életet. Mert itt a Szentlélek, a kegyelem, a szeretet, az igazság, a tisztelet, a megbecsülés a megbocsájtásában, mondhassuk azt, teljesen egy.

Hányszor és hányszor a földi életetekben oly hamar ítélkeztek, oly hamar megszóltok, oly hamar véleményt alkottok a helyett, hogy inkább először e példa értékű tanítást megérteni, felismerni, elfogadni, s ez által erőt meríteni, hogy „hogyan és miképpen tudom én is kialakítani a saját életemet, hogyan és miképpen tudom elfogadni mindazt, ami körülvesz, és nem ítélkezek, nem bántok meg senkit, megpróbálok ezzel a szeretettel, ezzel az örömmel, s ezzel a békével élni”, ahogy itt a tanítás ezt próbálja számotokra sugallni, megadni, megmutatni — ahogy József is a Jegyesével szemben egy kissé meglepődött, egy kissé elgondolkodott, egy kissé töprengett, hogy hogyan és miképpen cselekedjen.

De nem ítélkezett!

Ez nagyon fontos a jelen életetekben, mert az ítélet, az nagyon hamar megszületik rajtatok és bennetek. De először önmagatokba kell nézni, megvizsgálni önmagatokat, és ha rádöbbensz, hogy talán énnekem is lehetne még mit tanulnom, felismernem és elfogadnom, akkor nem ítélkezek, nem török pálcát mások felett, mert ez a tanítás ezt is tudja számotokra sugallni. Ő nem akarta sem megalázni, se kitenni Máriát, Jegyesét a megaláztatáshoz, a megcsúfoláshoz. Ő azon töprengett önmagában, hogy hogyan és mitévő legyen. De mire meghozta volna a döntését, addigra megkapta a segítséget, és akkor már a szerint cselekedett.

Ti is, ha nyitott szívvel és szeretettel vagytok részt, érzitek a tanítás mondanivalóját, akkor ti is tudtok felismerni és elfogadni, hogy hogyan és miképpen szeretnénk élni a mindennapjainkat, hogyan merítünk ebből a tanításból példa értékű kegyelmet, ami által tudok élni, haladni, elfogadni, megbocsájtani, és ami a legfontosabb, ez által szeretni a felebarátot és a testvért”.

A második tanítás, az már egy kicsit mást világít meg számotokra.3 De azt a tanítást kaptátok, amikor az írástudók, a farizeusok, ugye, akik azt mondják, hogy:

— Mi vagyunk a valakik! Hát mi megnézhessük, hogy ki hogyan vesz részt, és hogyan viselkedik.

A jelenben is vannak farizeusok és írástudók, akik néha azt figyelik, hogy ki hogyan cselekszik, hogyan vesz részt, és nem veszi észre a Szentlélek ajándékának működését a kegyelemben, ami ebben a világban is jelen van a mindennapi életben.

Hisz itt most csak vegyük, hogy elmegyünk Kafarnaumba, és bemegyünk a zsinagógába, ahol tanítást szeretnék adni tanítványaim részére. A tanítványaim figyelnek, a nép sokasága figyel, és figyel mindaz, aki nem azt nézi, hogy mit ad a tanítás, hogyan és miképpen kell ezt a tanítást neki felismerni és elfogadni, hanem azért van jelen, hogy:

— Mit tudok szembe állítani Vele? Mit tudok Neki felhozni, ami nem helyes?

Ha már így jövök el valahova, és így jelenek meg, akkor már a szívem nem nyitott, nem képes befogadni azt a kegyelmet a Szentlélek jelenlétének működésében, amely ilyenkor felétek tud áradni.

Mert itt, ugye, vannak a tanítványok, a nép sokasága, aki szinte ámulatba hallgatva figyel, megtapasztalja a szavakat és a tanítást. És van a másik része, akik szinte, mint ahogy a ti szavatokat mondanám, mint egy őrmester, megjelenik, és figyel, hogy mi a hiba, mi az ellentét, és mit lehet szembe állítani. És így van jelen, és nem veszi észre mindazt, hogy a kegyelem hogyan elevenedik meg előttetek, hogyan mehet felétek, hogyan válhattok vele együtt, és hogyan erősödtök meg vele, s hogyan működik ekkor a kegyelem rajtatok és bennetek.

Hisz ez is egy folyamat, amelyet fel kell ismerni, tudni kell megnyílni, befogadni, s eggyé válni vele.

És itt ekkor arról szólt, hogy az írástudók és a farizeusok, azok azért jelennek meg, hogy figyeljenek, hogy szembe állíthassák.

De Én, Jézus Krisztus Uratok a jelenlétben, ahogy reájuk tekintettem, felismertem szándékukat, láttam gondolataikat, ezért e beteg embert, kinek keze béna, még mielőtt cselekedtem volna, feltettem nekik egy kérdést. És a kérdés így szólt:

— Szabad-e jót, rosszat tenni, szabad-e életet menteni, vagy hagyni elveszni?

Ezen lehet elgondolkodni, hogy mit is lehet erre válaszolni, hogyan cselekedjünk, és hogyan éljünk, és fogadjuk el a felebarátot és a testvért.

Mert, ahogy már egy régebbi tanításban azt mondottam: A szombat legyen értetek, ne pedig ti legyetek a szombatért, mert az ember a felebaráti testvérben, Atyám gyermekében mindig többet jelent, többet ad, többet mondhat, mint a szombat, amit ők úgy akartak előadni, hogy hát szombaton nem szabad semmit sem tenni és cselekedni.

Most a jelenben, amióta már az új tanítások4 vannak előttetek, az új tanítás, ahogy Én, Jézus Krisztus Uratok már nem a jövendölés, hanem már a megjelenés révén vagyok köztetek, veletek és bennetek, azóta már az új tanítás elevenedik meg rajtatok és bennetek. S ekkor már nem a szombat az Úr napja, hanem a hét első napja, a vasárnap.

Ahogy ezt elmondottam nektek, mikor megjártátok a Szentföldet, ahogy ti mondjátok, és ahogy megneveztétek a megjelenést: Jézus nyomában, vagyis Engem, Jézus Krisztus Uratokat követtetek a felismerés megtapasztalásában, s ahogy mondottam: Jelen van a Jordán, ami a régit jelenti. De ez a Jordán megy a tengerbe, a tengeren szinte megtisztulva, és halad.5 És akkor mondottátok, hogy tovább ment ismételten a mélység tengeréhez6, ahol szintén jelen voltatok.

És érezni lehet az új, a régi, ahogy egymáshoz kötődik, de a jelenben nektek már az új adja a tanítást és a mondanivalót a felismeréshez, az elfogadáshoz.

S akkor ez a tanítás, ami arról szólt, hogy szabad-e jót vagy rosszat tenni, szabad-e életet menteni, vagy hagyni elpusztulni.

Most a jelenben kérdezném Én tőletek: Mikor valaki rosszul lesz az Úr napjában, nem siettek nyújtani számára segítséget?

De igen.

És akkor nem azt nézitek, hogy: „Ezzel megszegtem-e az Úr napját?” Nem nézitek, hogy: „Ezzel bűnt követtem-e el?” Nem nézitek, hogy: „Ezzel talán kitaszított legyek-e e jelenben?”

Ezért kell elgondolkodni, hogy ezek a tanítások valójában mit is nyújtanak számotokra, és mit adnak a mondanivalóban.

Mert Én is itt semmi mást nem mondottam e férfinak, csak azt, hogy:

— Állj ide középre!

A kérdésre nem adtak választ, akkor Én így szóltam:

— Nyújtsd ki kezedet!

És mialatt kinyújtotta, a kéz gyógyulást nyert.

És ezért haragra támadunk, gerjedünk, kiabálunk? S azon tanakszunk, hogy mit is kellene csinálni ezzel a Názáretivel?!

A jelenben is sokszor ez előfordul a mindennapi életetekben: nem mérlegeltek, nem álltok szembe vele, a problémáknak, és nem érzitek, hogy hogyan és miképpen kellene ezeket mind felismerni, elfogadni, és a szerint cselekedni. Mert a tanítás ezt nyújtja számotokra a mindennapokban.

Majdan jött a harmadik tanítás, amely ismét nem volt ismeretlen számotokra, csak most más megvilágításában adtam számotokra.7 Most nem úgy, hogy a lámpatartóra felteszitek, hogy világítson mindenkinek — most a tanítás az, hogy te, testvérem, a hit keresztségében hogyan tudsz világítani. Most a mai tanítás így szólt felétek.

Mert hogy is mondtam tanítványaimnak?

— Ha gyújtasz lámpást a lámpában, nem takarod le, nem dugod az ágy alá, hanem igyekszel megkeresni a tartóját, és felteszed, hogy világítson.

Most például ti, kik itt vagytok, mind részesüljetek e fényben, a világosságban.

De ennek a tanítása ez felétek, hogy hogyan éritek el e mondanivalót a szívvel, a lélekkel e kegyelem működésében, hogyan fogadjátok el a felebarátot és a testvért, hogyan hallgassátok meg a mondanivalót a tanításban.

Mert hogyan is szólt ez a tanítás?

Felteszed a tartójára, hogy világosságot nyújtson, mert aki belép e házba, világosság öleli át, mert hallgattok szavamra, és akkor nem féltek attól, hogy talán van olyan titok, hogy ki ne derüljön. Mert Én mégis azt mondom nektek: nincs olyan titok, amely idővel a felszínre nem tör a megvilágosodásában, a megnyilatkoztatásában, hogy egy legyen e tanítás mondanivalójával.

Érezni kell, hogy ez a tanítás saját magatokat szeretné megvilágítani a hit keresztségében, hogy Atyám gyermekei és Jézus Krisztus Uratok testvérei vagytok e tanítás által.

És akkor, ha van, akkor még adnak hozzája, hogy bővelkedjél a szeretetben, a békében, az örömben, a kegyelemben a működés révén. És akkor ezt több mindenre tudod fordítani az életed kapcsán és folyamán.

De akinek van egy kevés, és nem figyel, nem hallja meg tanításomat, szavaimat, akkor attól még azt is elveszik, vagyis elveszíti, amiről azt hitte volna, hogy az teljesen a sajátja, az övé. És későn döbben rá, hogy már nincs meg a kegyelem a működésében, a szeretetében: „Ismét el kell indulnom a változás útján, hogy ismét érezzem, hogy Uram, Jézusom, a Te testvéred vagyok, és szükségem van a kegyelmedre, mert kegyelmed nélkül semmivé válok.”

Ehhez a tanításhoz mondhatnám: Van nektek egy olyan ének, amit oly sokszor szívből és szeretettel szoktatok énekelni, amikor szinte megkapjátok rá végül a választ.

Hogy is mondod?

„Ki vagyok én, Uram? Egyre csak tűnődöm…”8

És ha végigmész az ének tanításán, mert ez is egy tanítás, a végén már rájössz: „Hát, ha megkaptam az életemet, amire vágyódtam, hogy nélküled élhessek, rájövök, hogy semmit sem ér az életem. Akkor inkább visszaadom, Uram, a Te kezedbe, ismét Hozzád akarok tartozni, és ismét Téged akarlak követni, mert akkor érzem a szeretet kegyelmének boldogságát, a működést a Szentlélek által.”

Fontos, hogy tudjál a keresztény hit világosságában világítani a felebarátnak és a testvérnek, mert ez által tudtok eggyé válni a mindennapokban, a kegyelemben.

Fontos, hogy értékeljed és szeressed mindazt, amit már megkaphattál, és amire azt mondhattad, hogy: „Az enyém. Megérdemeltem én ezt a sokat? És tudok vele bánni?”

Akkor ez a tanítás azt mondja: Még kaphatsz a kegyelemmel.

De ha nem tudsz a kegyelemmel bánni, ha nem tudod, hogy hogyan és miképpen cselekedjél, akkor, amiről azt gondolod, hogy a tied, elveszíted azt. És akkor szomorkodhatsz, mert úgy érzed, akkor valóban magányos maradtál, akkor, a saját szavaitokat használva, mondhatod: „Lehet, hogy összecsapnak a hullámok a fejem felett, és innen nem tudom, ki-e tudok mászni?”

Egyedül biztos nem. Szükséged van a segítségre, s a segítség által majd a kegyelemre. De ahhoz ismét tenned és cselekedned kell.

Fontos, hogy ezeket mind-mind felismerjétek, elfogadjátok, mert a tanítást most ennek a megvilágításában adtam számotokra, hogy érezd, hogy „valóban, a hit-keresztségemben én e világosság akarok lenni, aki e felebarátaimnak világítok, hogy a szeretet, az öröm, a béke, a megbocsájtás a kegyelmében összeköthessen bennünket, hogy érezzük, hogy fontosak vagyunk egymásnak, és egymásra számíthatunk” — különösképpen akkor, amikor fontos a megjelenés.

Így ajándékozom meg számotokra a mai nap tanítás áldását, hogy töltse be szíveteket, lelketeket, és legyetek a hit-keresztség világosságai, és világítsatok, nem csak önmagatok részére, hanem a felebarát, a testvér elfogadásához és eggyé válásához.

Ennek reményében fogadjátok kiválasztott Mária testvérem által áldásomat, amellyel megajándékozlak benneteket a Fény Világosságában, hogy megmaradhassatok a hitetek szeretetében, és érezzétek, hogy valójában ti hogyan és miképpen cselekedtek a mindennapokban.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon reátok, töltse be szíveteket, és gyulladjon meg bennetek a lámpa tanításának fénye, és világítsatok, nem csak önmagatok számára, hanem a felebarát és a testvér felé e kegyelem által a mindennapokban, a mindennapokhoz.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

Szűzanya köszöntése:

Drága Szűzanyánk!

Itt állunk előtted összetett kezekkel, mély tisztelettel és meghatott szívvel, hogy

köszönthessünk születésed és neved napjára emlékezve.

Nézz le ránk jó Anyánk! E megtört bűnös lelkekre, kik nagyon bánjuk bűneinket.

Szentséges szemeidből csorognak a könnyek értünk és velünk.

Mindig bátorítasz bennünket, hogy “Kitartás gyermekeim, ne féljetek. Én veletek vagyok,

csak hinnetek kell Istenben.”

Drága Szűzanyánk!

Köszönjük a földi utunkon való támogatást, az Anyai ölelést, az erősítést.

Fogadd, kérünk, továbbra is imáinkat, mit Feléd tárunk és tiszta szívvel fohászkodunk, hogy ne hagyjatok el bennünket, és hogy mindig Veletek lehessünk egyek a Fény szeretetében.

Boldog születés és névnapot!

Ölelő szeretettel Eléd leborulva e hű gyermekeid. Ámen.

a

Hozzászólások lezárása.


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Afrikai Látnokokat követvén
  • Ahogy kapom, úgy adom!
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet
  • Áldott legyen mindörökké az Úr neve!
  • Amerikai Látnokokat követvén
  • Anzix
  • Anzix
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában etnikai tisztogatású polgárháborúkban
  • Áttekintő irodalmi jelleggel
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Bölcsen Okosan Magyaran Természetben
  • Bölcsességek, tapasztalatok, népi kutatások
  • Dél-Alföld
  • Dél-Dunántúl
  • Délvidék
  • Ébredések, jelenések
  • Egri Érseki Kerület
  • Erdély-Csángóföld-Bánát-Körösmező-Máramaros-Székelyföld
  • Észak-Alföld
  • Észak-Magyarország
  • Esztergom-Budapesti Érseki Kerület
  • Esztergom-Vác
  • Eucharisztia
  • Európai látnok által követvén
  • Európai látnok által követvén
  • Fejezetek
  • Fejezetek
  • Felvidék-Kárpátalja
  • Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten
  • Friss Üzenetek a Nagy Figyelmeztetés előtt
  • Frissülés
  • Gomora Szodoma Technika alapján a Végső Időkbe
  • Gomora Szodoma Technika Ellen a Végső Időkben
  • Gondolkodó Szemlélődő
  • Gyarlóságunk miatt az utolsó háború elkerülhetetlen
  • Gyökereink
  • Haladunk, haladunk, az ösvényt ne tévesszük szem elől…
  • Hamis Béke
  • Helyreállítás egységben egységért egyben míg élhet… Földkerekségen
  • Himnuszok-dalok településekről
  • Hogyan akartam, de mégse úgy lett
  • Igazságokat keresek, nem féligazságokat!
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus Krisztus Urunk Dobogó Szíve és Szeretete
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém-Esztergom-Vác
  • Kalocsa-Kecskeméti Érseki Kerület
  • Karácsony
  • Kegyelemteljes Áldásodat kérjük jóságos Uram!
  • Keresztény bizonyságok, életek, történetek
  • Keresztény életek, filmek, történetek
  • Közép-Dunántúl
  • Közép-Magyarország
  • Legendák, mesék, mondák
  • Lelkitársaknak, majdnem lelkitársaknak
  • Magyarán-magyarul hazánk, nemzetünk, nemzedékünk
  • MártírSors
  • Meddig még?
  • Mi hunok 300millióan vagyunk
  • Munkanapló
  • Nyugat-Dunántúl
  • Olvasó gondolkodó
  • Örökimádás
  • Öntsünk Tiszta Vizet a Pohárba!
  • Örömhír
  • Örömhír
  • Őrvidék-Gyepüvidék
  • Őszinte alázatos erkölccsel
  • Pünkösd-ElJövet
  • Segítek, hogy segíthessek!
  • Sopron-Vác-Mohács
  • Szentek köztünk élnek, a múlt róluk beszélnek
  • Szentek köztünk járnak, csodák bennünk élnek
  • Szeretve szeretett egységben szép az élet, ha nem adják meg-vissza türelemmel várd a lelkitársad!
  • Szétszaggatott szívek, akik összetalálkozhatnak, ha egymásra figyelnének mennyei segítséggel
  • Természet Bűnös természetünk ellen lázad!
  • Titkok, amelyre ideje, hogy fény derüljön!
  • Üzenet
  • Üzenet
  • Üzenet a Kárpát-medence területéről
  • Üzenet a Kárpát-medencén kívülről
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Veszprémi Érseki Kerület
  • 2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

    2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

    2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: