Jézus Krisztus Urunk:

 

A Megtestesült Szeretet jelképszobra

Köszöntöm a mai napon testvéreimet, s először mindazokat, akik meghallottátok a hívásomat, és a hívásban engedelmeskedni tudtatok.

De köszöntöm azokat is, akik szintén hallották a hívást, de valami akadály, ami miatt nem tudtak eljönni, és most lélekben kísértek el benneteket a fájdalom, szenvedés Golgotáján.

A mai nap tanítás, ma az első részét vesszük, az arról szólt, amikor Én, Jézus Krisztus Uratok tanítványaimmal együtt elmentem abba a városba, ahol nevelkedtem, ahogy valamikor énekeltétek, a virágos Názáretbe.1 És a názáretiek nem ismerték fel a Megváltót, aki pedig jelen volt előttük.

És a tanítás is erről szól felétek, hogy elmentem tanítványaimmal, majdan tanítást adtam számukra. De a tanítást nem elfogadták, nem átélték, hanem a tanítás részében megbotránkoztak. A tanítás részében volt, aki csodálkozott, hogy honnan van a hatalom, a bölcsesség, és honnan van még az, hogy a kezével miket is művel.

Úgy-e, milyen könnyű elítélni másokat?

Holott nem kell ítéletet mondani senki felett, mert az ítélet majd eljön a maga idejében. Hisz ha a mai szentbeszédre figyeltek, mit szólt számotokra pásztorotok a szentmise keretében?

Hogy könnyű ítéletet mondani főleg arról, amiről még elképzelés sincs, vagy képben sem vagyunk, hogy valójában hogyan és miképpen történik ott az esemény. Hisz ő egy egész más történetet hozott fel számotokra, mint ami most az Én történetem. De valahol az ítélet révén találkozik, mert ott is ítéletet mondottak, itt is megítéltek. És hányszor és hányszor megteszitek a mindennapi élet földi útpályátokon, hogy oly könnyen tudtok másokon ítélni, ítéletet mondani.

S ilyenkor szeretettel kérdezhetem tőletek Én, Jézus Krisztus Uratok:

Hol a tanítás szeretete?

Hol a tanítás áldása?

Hol van ez a sok-sok év, amelyen már együtt voltunk, és együtt vagyunk?2

Hol van az az ajándék, amikor azt mondottam nektek, pár évvel ezelőtt, hogy így, a szívetekben helyet készítsetek, hogy Én elfoglaljam a helyemet, hogy eggyé váljak veletek a szeretet kegyelmében?

Ezek mind-mind a tanítások révén jelen voltak számotokra.

Most visszatérünk ismételten a mai tanításra. Én is tanítást adtam, és mivel így megbotránkoztak — hogy is mondjuk az ítéletet?

— Az nem az ács, annak a Máriának a Fia?! Jakabnak, Jánosnak, Simonnak testvérei? Rokonai is itt élnek!

De ez még egy kívülállótól még jobban elfogadott, mint mikor a saját család ítél meg, a saját család mond ítéletet. Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok nem is tudtam itt csodát tenni, csak pár betegnek kézrátétellel gyógyulást adtam, hisz megbotránkoztak Rajtam.

Én megmondhatom számotokra, visszafele: Én nem megbotránkoztam — Én meglepődtem hitetlenségükön.

Úgy-e, milyen szép a kettő közötti különbség? Mert Én, Jézus Krisztus Uratok is mondhattam volna azt a szót, hogy Én is megbotránkoztam rajtuk. De Én nem azt mondom, hogy megbotránkozok — Én meglepődtem hitetlenségükön.

De hogy meglepődtem, ezzel még nem ítéltem. Ezzel még várhatjuk a változás útját a jelen mindennapi életében, amire szükség van. Fontos, hogy érezzétek a kegyelem ajándékát, fontos, hogy érezzétek a szeretetnek áldását, amelyeket oly sokszor a megerősítő kegyelemben ajándékul adtam számotokra, hogy felismerjétek mindazt, amely körülvesz benneteket. Így a jelenben a megbotránkoztató és a meglepő, mondhatjuk szolgámra is, kiválasztott testvéremre, akit még szintén a mai napig hányan és hányan megítélik, megbotránkoznak rajta. De amikor bajba kerülnek, amikor már úgy érzik, hogy nem tudják, hova is forduljanak, akkor némelyek egy imaszándékért, hát erőt vesznek. De ha az imaszándék egyszeri elmondása után nem történik semmi, ó, akkor lehet ítélni, ítéletet mondani! Holott az ítélet egyszer eljön mindenki számára, és azon az ítéleten mindenki saját magával találkozik, és azon az ítéleten döbbenhet rá némely, mondhatni azt, hogy milyen megbotránkoztató életet élt, milyen megbotránkoztató cselekedettel cselekedett, vagy mondjuk azt, hogy: „Meglepődtem, hogy én ilyen életet is tudtam élni?!”

Lehet különbséget tenni, s lehet fokozni. Ezek mind-mind rajtatok és bennetek van.

De Én, Jézus Krisztus Uratok, nem csak ez az egy találkozásom volt a nevelőhelyemmel, Názárettel. Volt már más is. De mindig meglepődve jöttem el arról a helyről, és nem tudtam csodát adni számukra, mert volt olyan is, amikor csodát kértek.

De hogy adjak csodát azoknak, akikben nincs hit, nincs szeretet, nincs bizalom, ami a legfontosabb?

Hányszor és hányszor hallottátok már ezeket a szavakat, de talán nem teljesen ennek a formájában, ahogy ma adom számotokra. Fontos, hogy érezzétek és értékeljétek, hogy mindennek az alapja a szeretet. Ha ez a szeretet itt bennetek él, megengeditek, hogy működjön rajtatok és bennetek, megengeditek, hogy ez a szeretet vezessen benneteket, akkor könnyebb az a megpróbáltatott élet, amelyen néha a földi élet-útpályán végig kell menni. Van, aki azt mondja: „Egész életemben nagyon nehéz volt az élet.” És van, aki azt, mondja: „Egy darabig jól éltünk, megbecsülésben, szeretetben. Utána egy fájdalom jött, és a fájdalom és a bánat után gyökeresen megváltozott az élet.”

Rádöbbenünk, néha azt mondjuk, könnyedén: „Nincs az életnek értelme.” Pedig az életnek mindig van értelme, amely jelen van a mindennapokban. Örülni és szeretni kell minden egyes felvirradó napot, amely megjelenik számotokra; mert felvirradt, az már öröm, de hogy le is nyugszik, az még kérdéses. Erre majd csak időnként lehet adni választ, amikor megéljük ezt a napot. És várjuk az ismét felvirradó napot, mert a szeretet a kegyelem által így tud működni. És ha ezek mind-mind így működnek rajtatok és bennetek, akkor nem csak az ítéletet kell felismerni, elfogadni, könnyedén másokra ráolvasni, hanem akkor, ha már a szeretet itt belül van, akkor a szeretet másra próbál rávezetni benneteket, és akkor érzitek valóban, hogy a Megváltó itt van köztetek. Mert a jelenben ezt a tanítást így is lehetne értelmezni, hogy ennyi éve itt vagyok köztetek, ennyi éve tanítalak benneteket, ennyi éve árasztottam szeretetemet, és ennyi év alatt hányan és hányan mondtatok ítéletet, ennyi év alatt hányan botránkoztatok meg, s ennyi év alatt hányban maradt meg az élő hit a szeretet, kegyelem révén?

Ezekre mind-mind ti saját magatok is választ adhattok, hogy hogyan és miképpen szeretnétek élni a mindennapi élet útpályáját, mert ha a szeretet benned van, és kivetíted kifelé az arcodon, mindjárt másképp nézel ki, másképp érzed a körülötted lévőket, másképp tudod elfogadni mindazt, amely körülvesz, és téged is másképp fogadnak el. De ezek mind-mind a tanítás révén az Élő Evangéliumban így árad felétek és hozzátok.

Majdan folytattuk a tanítást3, de a tanításból is itt a második szakaszt, mert az első része az, amikor felkészítettem tanítványaimat, és elküldtem őket kettesével, és azt mondottam:

— Ne vigyetek magatokkal több ruhát, se erszényt, se tarisznyát. Egy vándorbotot, és így menjetek. — Hatalmat kapva, hogyan tértek vissza.

És mikor visszatértek, boldogan és örömmel mondották el, hogy hogyan és miképpen működhettek, hogyan segítettek, hogyan gyógyítottak, hogyan tanítottak. De szinte nem lehetett észrevenni a mondanivalójukat, mert oly sokan voltak, és nagy volt ott a nyüzsgés, mozgás, szinte leülni nyugodtan, hogy ételt fogyasszál, ahogy mondani szoktuk az Írásban: evésre sem volt idő és hely.4

Ilyenkor szoktam mondani, hát vonuljunk félre tanítványaimmal, átevezünk a másik partra egy kopár, üres helyen, ahol pihenni is lehet, ahol beszélgetni is lehet, ahol meg lehet érteni az ember szavát, mert figyelünk egymásra.

De valóban figyeltek a nép sokaságában, mert mire Én, Jézus Krisztus Uratok tanítványaimmal átértünk, hogy kiszálljunk a bárkából, azt vettük észre, hogy a környező falvakból, városokból gyalogosan mily sokan összegyűltek, akik tudták és hallották, hogy hova megyünk. És reájuk néztem, és olyanokká váltak, mint a pásztor nélküli juhok.

Ez a szó és ez a tanítás már ismerős számotokra. Ilyenkor mondhatom számotokra pásztor testvéreteket, aki először érkezett ide5, és még nem volt itt pásztor, ő is azt nézte, hogy ennyi testvér itt jelen van, és ez a Szentírás lebegett előtte, hogy a testvérek itt vannak, és ők a juhok, és nincs számukra pásztor, és szükség van a pásztorra, aki segítsen e nyájnak, akik jelen vagyunk.

Fontos, hogy értékelni és felismerni kell mindazt, amely körülvesz a mindennapokban, mert így tudunk élni, így tudjuk elfogadni a felebarátot a felebaráti szeretettel, a feltétel nélküli szeretettel, amikor nem szabok ki időt, amikor nem szabom meg, hogy hogyan és miképpen, amikor nem mondom meg másnak, hogy te hogyan változzál. Mert Én, Jézus Krisztus Uratok sem parancsolok, utasítok, követelek. Én, Jézus Krisztus Uratok a szeretet szaván fordulok felétek és kérlek. A kérést saját magad, hogy elfogadod-e, szívedbe zárod-e, és megpróbálsz e szerint élni, az ismét rajtad múlik a felismeréshez és az elfogadáshoz. Érezni kell mindazt, ami által a tanítás így volt jelen a pásztor nélküli juhoknál, bárányoknál, testvéreknél a felebarátban. Mindegy, hogy kit hogyan és miképpen értékelsz, miképpen szólítod meg, csak a megszólítás, az legyen a szeretet szaván, a kegyelemben, mert akkor tudod elfogadni testvéredet, akkor tudsz rá tekinteni, és akkor tudod szeretni és érezni, hogy a szeretet visszasugárzik reád, mert kölcsönössé vált mindaz, ami a tanítás által megelevenedett számotokra. Mert a kegyelem az ajándékában csak így tud felétek áradni, összekovácsolódni. Érezni, hogy mily jó, hogy egyek lehetünk, egyek a kegyelemben.

És mivel már átléptünk egy új napba, mert még nem azt mondom, hogy felvirradt, de már új napban vagyunk. Ez a nap egy fontos ünnep az ajándékában.6 Fontos, mert ma az ünnep varázsa megelevenedhet előttetek ismételten, mert ma ismét rátekinthettek a Betlehemnek pusztájában a Földre szálló Szeretetre, erre a Kicsiny Gyermekre, akit Édesanyja gondosan betakargatott, elkészített, hogy:

— Itt az idő, hogy ma már be kell, hogy mutassuk.

Tehát ne úgy értelmezzétek, hogy ma indult el — a mai napra ért oda. Ma történik meg a bemutatás, ahova szeretettel és örömmel készítették fel a szülők az elsőszülött gyermeket, hogy bemutassák és felajánlják a Mennyei Atyának.

De mivel Édesanyám tudta, hogy Én hogyan és miképpen érkeztem, Ő tudta, hogy Neki hogyan és miképpen kell Engem elvinni.7

Mert hogy is énekeltétek: „Várja számos évek óta Megváltóját Simeon”.

Örültetek, vigadoztatok, mert ő is boldog volt, az ősz hajú emberke, hogy beteljesedett mindaz, amire felkészítették. Jelen van a prófétaasszony is, az Anna ezen a csodálatos ünnepen, hogy a Kisgyermeket elhozták a templomba bemutatni.

De Simeon itt nem félt elmondani az Édesanyának:

— Boldog ez a Gyermek, és boldog ez az Anya. De a boldogságában lesznek fájdalmak, amelyet tőr járja át.

Tehát itt már Simeon felkészíti az Anyát, hogy valójában milyen is lesz az út, amelyen még mindig tovább kell haladni.

Én, Jézus Krisztus Uratok hányszor készítettelek fel, hogy hogyan és miképpen fogadjátok el a mindennapi életet, hogyan haladjatok rajta, hogyan fogadjátok el egymást, és hogyan érezzétek a kegyelmet. Mert a felkészülés, az jelen van, ahogy most azt mondom, hogy felkészítelek benneteket a bűnbánat-időre8. A bűnbánat a lila színében jelenik meg9 és elevenedik meg előttetek, rajtatok és bennetek. Ilyenkor egy kicsit többet kell adni, tenni és cselekedni, érezni ennek a bűnbánónak fontosságát, súlyát.

És most itt Én, Jézus Krisztus Uratok meghívlak benneteket, testvéreim, és majd máskor is szinte így kopogtatni fogok szívetek ajtaján, hogy meghalljátok, hogy ölelésre tárt Karjaimmal várlak benneteket, hogy ismét egyek lehessünk a bűnbánat fájdalom-szenvedésén a szeretetben, mert akkor is a szeretet lesz a központ, az ajándék s a kegyelem. Hogy mellette mi minden elevenedik meg előttetek és rajtatok, attól nem kell félni, mert az úgyis megtörténik, ahogy az elmúlt évek folyamán. Érezzétek szívetek nyitottságával a szeretetemet, érezzétek kopogtatásomat, halljátok meg szívetekkel a hívásomat, mert nem mindegy, hogy itt hallod10, vagy itt hallod11, és hogyan tudsz cselekedni és részt venni.

Fontos, hogy ismét egyek lehessünk a mindennapokban, és különösképpen most, a bűnbánat-időben, amikor a tanítással, áldással ajándékot nyújtok számotokra.

Így áradjon reátok a mai nap áldásom a szeretet jelében, a kegyelemben, hogy ne ítélkezz, hogy téged is meg ne ítéljenek. Ne akarjál pásztor nélküli juh maradni, ragaszkodjál te is a közösséghez, a pásztorhoz. Érezd, hogy valahova tartozol, érezd, hogy te is egy vagy a sok közül, akiket szeretettel és örömmel így át lehet ölelni, szinte felemelni, hogy érezni a meleg kegyelmet, érezni, hogy: „Valami most megindult bennem? Megéreztem valamit, vagy melegség ölelt át?” — mindegy, hogy ki hogy érzi, mert ha nyitott a szíved és a lelked, akkor érzed a kegyelmet.

Most kiválasztott Mária szolga által áradjon reátok áldásom.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme a szeretetében áradjon reátok, töltse be szíveteket, lelketeket, erősítsen meg, és ezzel a kegyelemmel tudjatok ismételten haladni az úton, és felismerni s elfogadni a bűnbánat-időt, és a bűnbánat-időben is úgy cselekedni, ahogy érzitek a saját szívetekben, ami jelen van és jelen lesz számotokra a mindennapokban, a mindennapokhoz.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

a

Hozzászólások lezárása.


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Afrikai Látnokokat követvén
  • Ahogy kapom, úgy adom!
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet
  • Áldott legyen mindörökké az Úr neve!
  • Amerikai Látnokokat követvén
  • Anzix
  • Anzix
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában etnikai tisztogatású polgárháborúkban
  • Áttekintő irodalmi jelleggel
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Bölcsen Okosan Magyaran Természetben
  • Bölcsességek, tapasztalatok, népi kutatások
  • Dél-Alföld
  • Dél-Dunántúl
  • Délvidék
  • Ébredések, jelenések
  • Egri Érseki Kerület
  • Erdély-Csángóföld-Bánát-Körösmező-Máramaros-Székelyföld
  • Észak-Alföld
  • Észak-Magyarország
  • Esztergom-Budapesti Érseki Kerület
  • Esztergom-Vác
  • Eucharisztia
  • Európai látnok által követvén
  • Európai látnok által követvén
  • Fejezetek
  • Fejezetek
  • Felvidék-Kárpátalja
  • Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten
  • Friss Üzenetek a Nagy Figyelmeztetés előtt
  • Frissülés
  • Gomora Szodoma Technika alapján a Végső Időkbe
  • Gomora Szodoma Technika Ellen a Végső Időkben
  • Gondolkodó Szemlélődő
  • Gyarlóságunk miatt az utolsó háború elkerülhetetlen
  • Gyökereink
  • Haladunk, haladunk, az ösvényt ne tévesszük szem elől…
  • Hamis Béke
  • Helyreállítás egységben egységért egyben míg élhet… Földkerekségen
  • Himnuszok-dalok településekről
  • Hogyan akartam, de mégse úgy lett
  • Igazságokat keresek, nem féligazságokat!
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus Krisztus Urunk Dobogó Szíve és Szeretete
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém-Esztergom-Vác
  • Kalocsa-Kecskeméti Érseki Kerület
  • Karácsony
  • Kegyelemteljes Áldásodat kérjük jóságos Uram!
  • Keresztény bizonyságok, életek, történetek
  • Keresztény életek, filmek, történetek
  • Közép-Dunántúl
  • Közép-Magyarország
  • Legendák, mesék, mondák
  • Lelkitársaknak, majdnem lelkitársaknak
  • Magyarán-magyarul hazánk, nemzetünk, nemzedékünk
  • MártírSors
  • Meddig még?
  • Mi hunok 300millióan vagyunk
  • Munkanapló
  • Nyugat-Dunántúl
  • Olvasó gondolkodó
  • Örökimádás
  • Öntsünk Tiszta Vizet a Pohárba!
  • Örömhír
  • Örömhír
  • Őrvidék-Gyepüvidék
  • Őszinte alázatos erkölccsel
  • Pünkösd-ElJövet
  • Segítek, hogy segíthessek!
  • Sopron-Vác-Mohács
  • Szentek köztünk élnek, a múlt róluk beszélnek
  • Szentek köztünk járnak, csodák bennünk élnek
  • Szeretve szeretett egységben szép az élet, ha nem adják meg-vissza türelemmel várd a lelkitársad!
  • Szétszaggatott szívek, akik összetalálkozhatnak, ha egymásra figyelnének mennyei segítséggel
  • Természet Bűnös természetünk ellen lázad!
  • Titkok, amelyre ideje, hogy fény derüljön!
  • Üzenet
  • Üzenet
  • Üzenet a Kárpát-medence területéről
  • Üzenet a Kárpát-medencén kívülről
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Veszprémi Érseki Kerület
  • 2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

    2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

    2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: