‘1216’ cimkéjű bejegyzések

ÉGI ÜZENETEK
2014.12.16 Jézus: Jézus életeLV. Az ítélet
Jézus: Drága Engesztelőim! Én állok itt előttetek, a ti szenvedő Megváltótok. A mai tanítás az én feladatom. Ha megkaptátok volna a látás kegyelmét, fel se ismernétek Engem, mivel elfogatóim kegyetlenkedéseikkel teljesen eltorzítottak. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, hálás vagyok, hogy eljöttetek meghallgatni Engem, és imáitokkal ma is sok lelket mentetek majd nekünk.
Miután apostolaim elmenekültek elfogatásom színteréről, szorosan összekötözték kezeimet, karjaimat, úgy hogy a kötelek mélyen belevágódtak húsomba. Nyakamra is kötelet tettek olyan szorosan, hogy mikor megrántották fuldokoltam. A lábamra egy nagy láncot tettek. Még el se indultunk, de már ütlegelni kezdtek, mezítláb voltam, rátapostak lábaimra, többször belém haraptak. Fejemet, szememet ököllel verték, hajamat ráncigálták. Miközben ezeket művelték velem, aljas szavakkal illettek: csalónak, varázslónak, hazudozónak, lázítónak, istenkáromlónak neveztek, ahogyan az írástudóktól és farizeusoktól hallották. Bármennyire is kínoztak, nem tudtam haragudni rájuk, tisztában voltam azzal, hogy ellenségeim, a főpapok bíztatták fel őket erre a gorombaságra. Inkább azt kértem Atyámtól, hogy bántalmazásaik váljanak lelki hasznukra, mivel őértük is elszenvedem ezeket.
Drága Gyermekeim! Tanuljatok Tőlem! Ha valaki megbánt, ne haragudjatok rá! Gondoljatok arra, hogy ellenségem, a gonosz ingerli fel, azért sérteget. Gyűlölködés helyett imádkozzatok érte, hogy szabaduljon a Sátán szorításából.
Ezek a durva szolgák együtt elhatározták, hogy úgy kikészítenek Engem, hogy senki sem fog rám ismerni.
Ököllel verték az arcomat, orromat, szememet, fogaimat kiverték, tele voltam sebekkel, daganatokkal, vérrel. Kezem és karom megfeketedett a kötelek szorításától. Így állok most előttetek, Kicsinyeim. Akarjátok-e enyhíteni szenvedéseimet? …Akkor gondolatban vegyetek körül engem. Te, Kislányom töröld le arccsontomról, homlokomról, orromról, szememről a vért! Te, kedves Fiam lazítsd meg a köteléket a nyakamon, hogy levegőhöz juthassak! Te, gyermekem, tégy hűvös vizesborogatást elkínzott lábfejemre! Nézd, a körmeimet is leszaggatták! Te pedig, Kicsim, csókold meg felsebzett szemöldökömet! Nézd, Leányom, a karom egészen fekete! Bontsd ki ezt a kötelet, hogy megindulhasson a vérkeringésem. Nálad pedig, megelégszem a könnyeiddel, amiket a szemedben látok csillogni, az együttérzésed jelével. Mindannyiatoknak köszönöm a vigasztalást.
Folytatom történetemet. A Cedron patakhoz értünk, és ahogy a hídon mentünk, egyik poroszló nevetve megjegyezte, hogy „Dobjuk be a patakba, hadd igya tele magát!”. Felemeltek, és a korláton keresztül behajítottak, úgy, hogy közben a köteleimet fogták. A rángatásaiktól minduntalan odaverődtem vállammal, hátammal, térdeimmel a meder szikláihoz és csupa seb és vér lettem. Lezuhantam a patak aljára és lehajolva csak ittam, ittam és ittam. A vérveszteségtől nagyon szomjas voltam. Fölráncigáltak, és tovább vonszoltak. Vastag hosszú ruhám teleszívta magát vízzel és folyton rácsavarodott a lábamra, megbotlottam benne és többször elestem. Ők csak kíméletlenül ütlegeltek. Még éjszaka volt, mikor megérkeztünk a városba, mégis sok kíváncsiskodó ember összejött, hogy lássanak. Ők is csúfoltak, szitkozódtak, kövekkel dobáltak. Egy fiú közelebb jött és a fejemet egy nagy kővel verte. Felismertem benne egy lelkes hívemet, aki mindig hallgatta tanításaimat.
Először Annás házához vezettek, az első törvényszékre. János, a szeretett tanítvány eddig követett, most elment édesanyámhoz tudatni vele, hogy hol járok. Ő lélekben mindent látott, amit velem csináltak. A főpap és néhány farizeus és írástudó várt rám. Rosszindulatú, gyűlölködő tekintettel néztek engem. Annás megkérdezte, hol vannak a tanítványaim. Péter az idefelé vezető úton távolról követett minket és beosont a házba. Nem akart elhagyni engem. Az udvaron odament a tűz köré melegedni a többi ember közé. Egy szolgálólány felismerte, hogy tanítványaim közül való. Ő háromszor is letagadott Engem félelmében. De mélyen megbánta és bocsánatot is nyert.
Annás azt várta tőlem, hogy majd panaszkodni fogok tanítványaimra, hogy elhagytak a bajban, és Júdásra, hogy elárult. De én nem feleltem neki. Erre megkérdezte:
-Mit tanítottál a népnek?
-Én mindig a nyilvánosság előtt beszéltem. Kérdezd azokat, akik jelen voltak és hallgattak.
Vallatóim ettől a választól dühösek lettek. Malkusz, az egyik szolga – akinek Péter levágta a fülét és én helyére tettem – felemelte a kezét és rettentő nagy ütést mért az arcomra, melytől megszédültem és elestem. A többiek elismerően gratuláltak ennek a gonosz embernek, hogy derék módon cselekedett. Felálltam és ezt mondtam:
-Ha rosszul szóltam, tégy tanúságot róla. Ha helyesen szóltam, miért ütsz engem?
Annástól Kaifáshoz vezettek. Itt sok írástudó és farizeus fogadott. Sütött a szemükből a gyűlölet és utálkozás felém. Kaifás egy trónon ült és körülötte a talpnyalói. Hamis tanuk sokaságát állították fel ellenem. Azzal vádoltak, hogy a törvényeket megszegem, vámosokkal, bűnösökkel barátkozom, Isten Fiának nevezem magam, csaló, szemfényvesztő vagyok, ördögökkel cimborálok, eszem-iszom életet élek, hogy a zsidók királya akarok lenni és lázítom a népet. De ezek a vallomások nem vágtak egybe. Kaifásnak ez nem tetszett. Márk evangélista ezt így őrizte meg számotokra:
„…középre állt a főpap, s ezt a kérdést intézte Jézushoz:
-Semmit se válaszolsz azokra, amit ezek felhoznak ellened? De ő hallgatott és nem felelt semmit. A főpap újra megkérdezte:
-Te vagy a Messiás, az áldott Isten Fia? Jézus így válaszolt rá:
-Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható hatalmának jobbján és eljön az ég felhőin. A főpap erre megszaggatta ruháit és felkiáltott:
-Mi szükségünk van még tanukra? Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek?
Mind méltónak ítélték a halálra. Ekkor némelyek leköpdösték, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: -Találd el, ki az!
Még az őrség tagjai is arcul verték.”
Gyermekeim! Bizony így történt az én igazságtalan elítélésem a főpapok előtt. Ezután Kaifás megparancsolta, hogy reggelig helyezzenek el egy börtönben. A főpap udvarában egy koszos pince volt, lépcső vezetett lefelé. Két lábamat erősen összekötözték, hogy mozdítani sem tudtam, és hátulról meglöktek. Összekötött kezeimet sem tudtam magam elé tartani. Alaposan összezúztam magamat. Ők pedig gúnyosan nevettek, hogy milyen ügyetlen vagyok. Még fel sem tudtam állni a pince kövezetén, mikor már ott lihegtek a hátam mögött. Elhatározták, hogy reggelig gyötörni fognak. A gonosz démonok sugallták nekik, mit tegyenek velem.
Volt ott egy kőpad, arra leültettek, és bejelentették, hogy királyként akarnak tisztelni engem, de először feldíszítik hajamat, arcomat „drágagyöngyökkel”. Versengtek, hogy ki tud több nyállal leköpni. Természetesen kezem össze volt kötve, nem tudtam védekezni. A sok köpet befödte az egész arcomat. A szememet sem kímélték. Ettől aztán elhomályosult a látásom. Még a számba is beleköptek. Undorodtam és fuldokoltam büdös nyáluktól. Majd letérdeltek velem szembe és gúnyolódva imádtak: -Ó, de gyönyörűséges vagy, Felség!
Majd megfordultak és röhögve a hátsó felüket mutatták nekem. Kihegyezett botokat hoztak, és mélyen belém szúrták több helyen. Rugdaltak, kitépdesték a szakállamat. Tüzet raktak, egy vaspálcát hevítettek fel, és azzal szurkáltak. Hoztak egy vaslapot, izzásig forrósították a tűzön és engem ráállítottak. Kapkodtam a lábaimat, hol egyikre, hol másikra álltam, de ők csak tartottak szorosan, le ne szálljak róla. Képzeljétek csak, Drága Engesztelőim! Reggel ezekkel a hólyagosra égetett talpakkal a többi gyötrelmet végigszenvedni. A börtönben elviselt szenvedéseim alatt az írástudók a népből hamis tanukat gyűjtöttek, hogy majd Pilátus előtt rágalmazzanak. Betanították nekik, hogy miket mondjanak. Újra megláncoltak, megkötöztek és vonszoltak Pilátus elé. Útközben a farizeusok által felizgatott tömeg vett körül. Sokan csúfolódtak, kövekkel dobáltak, moslékkal leöntöttek, hamis prófétának, csalónak, szélhámosnak, szemfényvesztőnek neveztek. Ugyanezek az emberek nemrég még csodálattal hallgatták tanításaimat, meggyógyultak betegségeikből kezem érintésétől. És most ellenem fordultak. Tetszeni akartak a főpapoknak és írástudóknak és mondogatták:
-Lám, lám! Igazuk volt elöljáróinknak, papjainknak, hogy ez nem a Messiás, hanem egy csaló!
Végre a sok bántalom és gúnyolódás kíséretében megérkeztem Pilátus udvarába. Ott álltam előtte vérben, szennyben, piszokban. Ahogy rámnézett a helytartó, elborzadva, részvéttel méregetett. A hamis tanuk rázendítettek:
-Hallottuk, mikor mondta: 3 nap alatt fel akarom építeni a templomot… Megtagadta, hogy adót fizessen a császárnak, és nekünk is azt mondta, hogy nem kell azt megfizetni, …király akart lenni,… engedély nélkül tanított, …az ördög által csodákat tett…
Pilátus csodálkozott, hogy nem válaszolok az alaptalan hazug vádakra, és ártatlannak talált. Elhatározta, hogy elküzd Heródeshez, hogy hűvös kapcsolatukat rendezze. Ezzel, hogy az ítéletemet rábízza, használni akart megromló barátságuknak.
Mikor Heródes elé lökdöstek és meglátott, nagyot csalódott bennem. Egy emberi roncs állt előtte, alig akarta elhinni, hogy én vagyok a názáreti Jézus, aki híres a csodáiról és vonzerejéről. A szolgák megmagyarázták neki, hogy én vagyok az, de én csaló és szélhámos vagyok. Kételkedve mondta:
-Ha valóban te vagy a názáreti, mutass nekem egy csodát. Nem válaszoltam neki, pedig azt mondta, halálra ítél, ha nem teszem meg, amit kér. Erre bolondnak nevezett, gúnyruhát adatott rám, fehéret.
Drága Követőim! Ne csodálkozzatok, ha a világ titeket is bolondnak tart, mint engem Heródes. A kevély, gőgös, Istentől, hittől elrugaszkodott kortársaitok értetlenül állnak a ti szelídségetek, tisztaságotok, megbocsátó szeretetetek, mély hitetek, alázatotok és áldozatosságotok előtt. Azt hiszik elment az eszetek, mert nem adjátok vissza a bántalmakat, engeditek magatokat kihasználni. Pénzhajhászás helyett, TV nézés, bulizás helyett szentmisére jártok, engeszteltek, zarándokoltok és imádkoztok. Szerintük mindez fölösleges időpazarlás. Szegény megtévedt gyermekeim, ha nem térnek meg, és nem lesznek hozzátok hasonlók, az örök kárhozat várja majd őket.
Kedveseim! Elég nektek a szenvedéseimből ennyi a mai napra. Heródestől visszavittek Pilátushoz, és hogy ott mi várt rám, legközelebb fogjuk elmondani.
Mi a tanulság e mai tanításból számotokra? Ha igazságtalan megítélések érnek, legyetek erősek és bátrak, szelídek, mint a bárány. Ne védjétek magatokat, ne magyarázkodjatok, hanem hallgassatok, mint én, a ti Uratok. Dicsőségetek nagy lesz utána a Mennyben.
Már nem úgy állok itt előttetek: megkínozva, elgyötörve.
A szenvedéseim szelíd tűrése, és hamis vádakkal szembeni hallgatásom megdicsőít engem. Ahogy szólok hozzátok feltámadt fenséges arcomról, kezeimről ragyogó, fehér ruhámról gazdagon árad dicsőségem fénye. Betölti ezt az egész termet és beburkol mindannyiatokat. Öt szent Sebemből irgalmam és szeretetem sugarai lövellnek szívetekbe.
Megáldalak benneteket a szelíd hallgatás kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
ÉGI ÜZENETEK 2015.01.20. Szentlélek: Jézus élete LVI. Megostorozás
Szentlélek: Én, a Szentlélek Isten állok előttetek, drága engesztelő Gyermekeim! Lángoló szeretettel köszöntelek benneteket. Egy aranytálcát hoztam a Mennyből, melyen annyi lángnyelvecske lobog, ahányan itt ültök. Tárjátok ki a szíveteket, hogy egyenként mindegyiketeknek betehessem az együttérző szeretet lángját. Szeretném, ha ma mélyen átélnétek Megváltótok fájdalmait! A múltkor megígértem nektek, hogy ott folytatom Jézus élettörténetét, mikor Heródestől visszavitték Pilátushoz.
A helytartó így szólt a papi fejedelmekhez és írástudókhoz:
-Idehoztátok nekem ezt az embert, mint a nép lázítóját. Kihallgattam és semmi vétséget nem találtam benne. Heródes visszaküldte hozzám, mert nem találta bűnösnek. Ezért megfenyítem és elengedem.
A farizeusok váltig hangoztatták, hogy a názáreti Jézus veszedelmes lázító, király akar lenni, a császár ellensége, tanításai felforgatóak. De Pilátus nem hitte el ezeket a vádakat, legszívesebben szabadon bocsátotta volna. A zsidóknál volt egy szokás, hogy ünnepnapokon megkegyelmeznek egy nagy bűnösnek a rabok közül. Erre hivatkozva megkérdezte a népet:
– Mit akartok? Azt-e, hogy Barabást vagy a zsidók királyát bocsássam nektek szabadon?
Ez a Barabás lázadásért és gyilkosságért került börtönbe. Tehát a helytartó nem azt mondja, hogy szabadon engedem a názáreti Jézust, mert ártatlan, hanem a népnek ad jogot a választásra Barabás és Jézus között. A papok és az írástudók addig izgatták a tömeget, míg egy emberként ordították: -Barabást!
-Mit csináljak tehát Jézussal, kit Krisztusnak mondanak?
-Keresztre vele!
-Semmi okot nem találok benne a halálra, megfenyítem és elbocsátom.
A félrevezetett tömeg egyre jobban fenyegetőzött, gyűlölettel, dühvel ordította:
-Feszítsd meg őt!
Pilátus vizet hozatott, megmosta kezeit és így szólt:
-Én ártatlan vagyok ennek az igaznak vérétől!
De a zsidók így válaszoltak:
-Az ő vére mirajtunk és a mi gyermekeinken.
Gondoljatok bele, Engesztelőim, hogy bizony Isten elfogadta ezt a rettenetes átkot választott népétől. Sok üldözést kellett elviselni a zsidóknak eddig és majd ezután is. Emlékezzetek a holokausztra!
Pilátus hivatalánál fogva megvédhette volna Jézust, de gyönge, gyáva, önző ember volt, félt a lázadástól, többre tartotta kényelmét, nyugalmát az igazságnál. Átadta a katonáknak, hogy megostorozzák. A kivégzés előtt ezt szokták tenni a bűnösökkel.
Pilátus udvarában volt egy ostorozó oszlop vérfoltokkal tarkítva. Odavezették és ráparancsoltak, hogy vetkőzzön. Nemcsak a fehér ruhát kellett levetnie, amit Heródes ráadatott, mint a bolondok öltözetét, hanem saját ruháját is az utolsó darabig. Így lemeztelenítve egész testét elöntötte a szégyenkezés pírja. Kigúnyolták, újjal mutogattak rá. Ezt a szégyent is vállalta az emberiség bűneiért, hogy miattuk kiengesztelje a Mennyei Atyát. Erősen hozzákötözték az oszlophoz, hogy moccani se tudjon, úgy megszorították a köteleket, hogy belevágódtak a húsába, és elzárták az ütőereket, aminek következtében feldagadtak a karjai, lábai. Hogy a félelmet növeljék benne, felmutatták arca előtt a szörnyű ostorokat. Egy-egy nyélen több bőrszíj lógott és azok végeire vasgömbök, vasszegek, kampók és éles csontok voltak erősítve. Először hátulról kezdték el verni eszeveszett erővel. Ó, drága Üdvözítőtök mekkora fájdalmakat élt át! Hiszen ott voltak testén az előző ütések sebei, melyeket kíméletlenül felszakítottak, és új ostorcsapások zuhogtak rá. A gonosz lelkek szították a gyűlöletet a katonákban, és egymást váltva, hosszú ideig kegyetlenkedtek vele. Majd elvágták kötelékeit és Ő egészen kimerülve a szenvedéstől és vérveszteségtől beleomlott saját vére tavába. Fölemelték, és most megfordítva is odakötözték, és elölről folytatták a kemény ütlegelést. Az arcát sem kímélték. Szeméből, szájából, orrából patakzott a vér. Melléből, hasából, combjából, lábszáraiból húscafatokat szakítottak ki. Bármelyik közönséges ember már belehalt volna ebbe a szörnyű ostorozásba. Csak azért hagyták abba a kínzói, mert féltek, hogy még meghal a keresztrefeszítés előtt. Újra eloldozták az oszloptól, és majdnem élettelenül zuhant a földre. Minden erejét összeszedve felült és négykézláb ment ruhája felé, hogy felöltözzön. De a gonosz poroszlók úgy játszadoztak vele, hogy mikor már elgyengült ujjai között volt, elrúgták előle. Ezt néhányszor megismételték, majd hagyták végre felöltözni.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Egy misztikus jelenetnek lesztek tanúi és résztvevői. Ez a terem a pretórium udvarává változik. Középen áll az ostorozó oszlop és előtte reszkető Megváltótok. Parancsszóra leveszi ruháit, kezeivel próbálja eltakarni magát a bámészkodó, gúnyolódó emberek kíváncsi szem elől. Így szól hozzátok:
-Drága együttérző Engesztelőim! Jöjjetek közelebb, alkossatok szoros gyűrűt körülöttem! Takarjátok el mezítelenségemet. Így enyhítitek a szégyent, amit érzek a tisztátalan életet élő felebarátaitok miatt. E megaláztatással elégtételt adok Atyámnak a hiányos, kihívó, ledér öltözetű nők szemérmetlenségéért, a paráznák bűneiért, akik rendezetlen kapcsolatokban élnek, a házasságtörőkért, a fajtalankodókért, a bűnös szex filmekért és képeslapokért, kártyákért, a testüket áruló lányokért és fiúkért. Menjetek, Kicsinyeim, most engedjétek, hogy az oszlophoz kötözzenek. A katonák megragadják az ostorokat és ti legbátrabb, Fiaim felálltok, és ki akarjátok csavarni a kezükből a rettenetes szerszámokat, de mintha levegőt érintenétek, átmegy a kezetek rajtuk. Hiszen ez képzeletben történik. Ugyanis a 2000 évvel ezelőtti eseményt megengedem, hogy mainak érezzétek. El kell viselnetek, hogy lelki szemeitek előtt számtalanszor lesújtanak Rám. Egyiketek könnyekkel küszködve így szól:
-Uram! Engedd, hogy átöleljem hátadat, és helyetted inkább engem üssenek! Hiszen én bűnös vagyok és Te ártatlan.
-Gyere Fiam! Hálás vagyok áldozatos szeretetedért. Majd közületek jön a második, a harmadik, a negyedik jelentkező és végül mindnyájan Egyiketek se marad ki az áldozatvállalásból. Ó, milyen sokat enyhítettetek ostorozásomon! Drága Követőim! Az igaz, hogy ezzel kifejeztétek a szenvedésemmel való együttérzéseteket, de ha a mai ostorcsapásoktól meg akartok védeni, melyeket gyermekeim bűnei okoznak, akkor mentsétek a bűnösök lelkeit, akik életvitelük miatt a pokol felé haladnak. Minden halálos bűn egy mély ostorcsapás a testemen, új és új seb. Minden bocsánatos bűn egy kisebb ütés. Ha nem akartok új sérüléseket szerezni Nekem, óvakodjatok a bocsánatos bűnöktől is!
Tudjátok-e, Kicsinyeim, mit tettem e kíméletlen ostorozás alatt? Nem sajnálgattam magam, nem sírtam, hanem szüntelenül imádkoztam egyenként minden emberért, aki élt, él és élni fog ezen a földön. Arra kértem az Atyát, hogy ezzel az ostorozással megfizethessem adósságaitokat bűneitek szerint. Könyörögtem, hogy el tudjam viselni ezt a vérfürdőt, hogy még többet szenvedhessek, hogy terveit megvalósíthassam a kereszten. Lehet, hogy nem hiszitek el, de az ütlegelések alatt hívtam a jövő nemzedékeket, titeket is személy szerint, akik most itt ültök, hogy gyakran szemléljétek szenvedéseimet, elmélkedjetek rajta, hogy lássátok, mibe kerül nekem üdvösségetek! Nézzetek Engem, Testvéreteket és Isteneteket, hogy milyen sokat vállaltam értetek!
Míg fáradhatatlan dühvel ütöttek a katonák, láttam magam előtt a megátalkodottakat, hitetleneket és közömbösöket, és összeszorult szívvel, keserűen gondoltam arra, hogy kemény szívüket nem hatja meg ennyi fájdalom és vér, amit értük elviseltem. Nekik az Én ostorozásom nem jelent semmit. Talán hiába volt minden áldozatom számukra? Nem hiába! Mert, ha ti, Követőim imádkoztok, böjtöltök, zarándokoltok és különböző lemondásokat és szenvedéseket ajánlotok fel értük, meg fogjátok menteni Nekem őket. Különösen kedves Atyám előtt, ha Velem együtt kéritek Őt, hogy bocsásson meg az olyan gyermekeinek, akik nem tudnak bocsánatot kérni bűneikért.
Kedveseim! Már nincsenek itt az Engem kínzó katonák, csak ti meg Én. Véres ruhám magamra öltöttem. Vértócsában állok mezítláb. Őrangyalaitokat szólítom, akik egy kicsi égi kehellyel sorakoznak előttem. Szentséges vérem tavába bemerítik edényeiket és viszik hozzátok. Fejetekre öntik. Ez a szent Vér bevon benneteket tetőtől talpig. Beszivárog lelketekbe, és védőpáncélt képez külső és belső ellenségeitekkel szemben. Ahogy ott állok vérbe-öltözötten, a terem mennyezetén egy kis rés támad, a Mennyei Atya egy fényes sugárral borít be Engem, és a távolból, mint egy szózat a következő hallatszik:
-Legszentebb Fiam! Eme megostorozással megdicsőítetted magad és Engem.
Végül Én, a Szentlélek Isten zárom e tanítást. Köszönöm figyelmeteket, és megáldalak benneteket az együttérző szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Mennyei Atya: Jézus élete LVII. Töviskoronázás



Mennyei Atya:
Drága Engesztelő Gyermekeim, ma Én, Mennyei Atyátok folytatom Szent
Fiam szenvedéseinek történetét. Nagy szeretettel köszöntelek, és
fenséges fejemen most nem korona van, hanem egy fénylő, aranyszínű
töviskoszorú, Jézus töviskoronájának tökéletes mása. Leveszem és
körbeviszem közöttetek. Egy-egy tövis 5-6 cm hosszú és nagyon hegyes.
Annak a jelképe, hogy Én, az Atya együttszenvedtem Szent Fiammal. Minden
fájdalmát átéreztem a lelkemben. Miért aranyszínű? Mert Jézus, a
második isteni Személy a fájdalmas töviskoronázás türelmes viselésével
megdicsőített Engem az Égben. És most hallgassátok, mi történt az Én
engedelmes, drága Fiammal.


Miután a kegyetlen ostorozást követően megengedték
neki, hogy felvegye véres ruháját, nem hagyták pihenni egy percig se,
hanem teljesen legyengülve, támolyogva elhajtották a belső udvarba.
Keményen ráparancsoltak, hogy vetkőzzön. Engedelmesen, az ostorozás
sebeit felsértve újra vállalta a meztelenség szégyenét. Ó, mennyi
rosszakaratú ember kísérte és nézte őt: farizeusok, a főpapok
leghitványabb szolgái, római katonák és mindenféle kíváncsiskodó népség.
Mutogattak rá és gúnyolták a szemérmessége miatt. Hoztak egy vérfoltos,
piszkos vörös katonaköpenyt és koronaként egy töviskoszorút, melyet
olyan gonoszul fontak össze, hogy nagy tövisei befelé álljanak. Az egyik
katona nádpálcát adott át a hóhéroknak. Tudjátok-e Engesztelőim, kik
találták ki, hogy a hóhérok a „zsidók királya”-ként kigúnyolják? A
farizeusok. Azért, hogy úgy állíthassák Pilátus elé, mint aki a zsidók
királya akart lenni. Ott volt egy ledőlt oszlop alja, mely megfelelt
„trón”-nak. Tele rakták törött cserepekkel, és hogy még nagyobb
fájdalmat okozzanak neki rálökték. Jézus felszisszent a fájdalomtól,
ösztönösen próbált felemelkedni, de a két leggonoszabb pribék odament és
vállára nehezedve jól belenyomták. Még büszkék is voltak aljasságukra.
Körülnézett szegény elgyötört fiam, de egyetlen együttérző arcot se
látott a jelenlévők között. Hirtelen meglátta Édesanyját és Jánost egy
oszlop mögött rejtőzködve, félvén, hogy elzavarják őket. Legszentebb
Leányom arca tükörképe volt Jézus szenvedésének. A szeme beesett,
karikás volt, vérvörös a sok sírástól. Ő mindent a lelkében szenvedett
el, amit Fia testében és lelkében. Most következett a legborzalmasabb.
Hozták a töviskoronát és kegyetlenül a fejébe nyomták. E pillanatban
hallottam, amint Szent Fiam gondolatban kért Engem, hogy ezt a
hallatlanul fájdalmas kínt segítsek Neki kibírni. Meghallgattam. A
pribékek két botot hoztak és körbe-körbe a koponyacsontjáig beleverték a
koszorút. Mindenütt egyszerre érezte fájdalmas döféseket. Teste
remegett a rettenetes kíntól, de ajkai zárva maradtak. Egy szisszenést
se lehetett hallani. Szűz Mária ezt látva oda akart szaladni hozzá, de
János szorosan tartotta a vállainál fogva. Igen. Teljesítettem Jézus
kérését. Isteni erőmnél fogva nem engedtem belehalni. Ó, Gyermekeim!
Ekkora mérhetetlen fájdalomnak még a felét se bírtátok volna ki. Ő Isten
Fia, ti pedig teremtményeim vagytok. Neki be kellett teljesíteni közös
terveinket, a Megváltást, a szenvedés kelyhét fenékig ki kellett
ürítenie, nem halhatott meg idő előtt.


Drága Kicsinyeim! Kérlek benneteket, hogy ne
fásuljon el szívetekben soha a töviskoronázás ténye. Elmélkedjetek és
szemlélődjetek róla. Kínjaim láttán gondoljatok bele, milyen sokba
kerültek Jézusnak a ti bűneitek. Milyen rettentő mértékben mérem
szeretetemet irántatok, Teremtményeim, hogy megengedtem, hogy Fiammal,
az Én elsőszülöttemmel ezt tegyék. A töviskoronázást szemlélve két érzés
uralkodjon szívetekben: a bűnbánat és részvét. Ha kértek rá, megadom a
kegyelmet, hogy a töviskoronázást ne úgy nézzétek, mint 2000 év előtti
eseményt, hanem úgy, mintha most történne. Sokszor azért imádkozzátok
gépiesen, mert Jézus szenvedései sok-sok emberöltővel ezelőtt történtek.


Képzeljétek el a túlvilágot! Ott nincs múlt, jelen
és jövő. Ott mindig ma van. Szent Fiam nyilalló fájdalmai, arcán
végigömlő Vére ezekben a pillanatokban történik. A Mennyben a szentek és
angyalok hálásan és szüntelenül dicsőítik Őt a kínokért, amit a
töviskorona okozott. A szentek már tudják, hogy e nélkül nem
üdvözülhettek volna.


Mély szomorúság fog el Engem, Atyátokat, mikor
látom, hogy teremtményeim tömegei semmibe veszik a temérdek szenvedést,
amit Megváltójuk elviselt értük. Nem is beszélhettek nekik erről, mert
csak kinevetnek titeket. De ti, Kincseim, bízzatok irgalmamban,
imádkozzatok értük. Ha ti felajánljátok Nekem a töviskoronázás nyilalló
kínjait az Ő Szentséges Fejében azokért, akik nem értékelik és nem
hiszik el, rátok való tekintettel, lelkük nem vész el.


Tovább mondom nektek Üdvözítőtök gyötrését. Nem
elég, hogy kimondhatatlan nagy fájdalmakat okoztak Neki a fizikai, testi
kínzásokkal, hanem lelkileg is alaposan megalázták. Kormánypálcaként
nádat nyomtak összekötözött kezébe, mintegy nevetségessé téve ezzel,
hogy Ő királynak mondja magát. Hiszen megjegyezte, hogy az „én
királyságom nem e világból való”. Hangosan, nevetve jegyezték meg:


-Most aztán igazán király vagy, amint annak is hirdetted magadat. Egyenként gúnyolódva elé járultak és így köszöntötték:


-Üdvözlégy, zsidók királya!


A Sátán és szolgái ott settenkedtek a gonosz
pribékek és nevetgélő katonák körül. Egyre több aljasságra kísértették
őket. Nem voltak benne biztosak, hogy Jézus a Messiás, Isten Fia, de
azért gyanakodtak erre. Végtelenül bosszantotta őket, hogy minden
kínzást némán tűr, és ezt jelnek tekintették. Arra gondoltak, hogy egy
egyszerű teremtmény védekezne, szitkozódna, ordítozna. De ha Isten Fia,
miért hallgat, miért nem csap oda hatalmánál fogva? Ez az ördögök előtt
rejtély volt. Tehetetlenségükben nem tudtak mást kitalálni, mint mindig
újabb és újabb gyötréseket súgtak a hóhéroknak, a katonáknak és a
körülálló bámészkodóknak. Az egyik ember odament, megragadta az egyik
tövist és annál fogva forgatni kezdte a fején a töviskoronát. A vér
azonnal elborította arcát, haját, hiszen erőszakosan felszakított
fejsebeit, újakat képezve. Az Én bátor Fiam ezt is hang nélkül tűrte.
Gondoljatok bele, hogy ha egy teremtményem halálos bűnt követ el, ma ő
is ezt teszi szeretett Megváltótokkal: megpördíti Szent Fején a
töviskoronát, és Ő ezt a lelkében érzi. Elég hozzá egy káromkodás, egy
rágalmazás, egy vasárnapi szentmisemulasztás, egy gyilkosság, egy
abortusz stb., és az illető új sebeket okoz neki.


A gonosz démonok nem hagyták abba a szörnyű
sugallatokat. Volt a nép közül, akit arra ösztönöztek, hogy a katonai
vaskesztyűvel a tövisek tetejére csapjon. Volt, aki ököllel lesújtott a
vállára, a karjára, a lábszárára. Ettől aztán öklük Jézus vérétől
vöröslött. Látnia kellett Megváltótoknak, hogy az Ő végtelenül értékes
Szent Vérét szétfröcskölik és koszos ruhájukba törlik. Nekem, Atyátoknak
erről eszembe jut valami. Nem egyszer látom, hogy felszentelt szolgáim
közül valaki részegen misézik. Az átváltoztatás után egy esetlen
mozdulatával fellöki a Szent Vér kelyhét, melynek tartalma végigcsorog
az oltáron, lefolyik a földre és a pap piszkos cipőtalpával benne
támolyog és tocsog, majd elcsúszik és ott fekszik szétkenve ruhájával a
legtiszteletreméltóbb Vért. Mit tesznek szegény hívek? Odaszaladnak
hozzá, felemelik és beviszik a sekrestyébe. Az ő talpukon is ott marad
parányi foltja a vérré változtatott bornak és a szentmise után lépkednek
vele a piszkos aszfalton. És mi történik az oltárterítőbe ivódott
Szentséges Vérrel? Viszi a sekrestyés és kimossa, kicsavarja,
megsemmisíti az Eukarisztiát.


Drága Kincseim! Titeket, akiknek Jézus Krisztus
Szívetek Királya, meghívlak egy misztikus történésre. Csukjátok be
szemeteket, és nyissátok ki lelki szemeteket! Nézzétek, itt ül előttetek
Megváltótok vérbe-fürödve, tövissel koronázva, bíborköpenyben,
nádpálcával a kezében. Ó, milyen megrendítő látvány! Atyai Szívem
beleborzong és vérzik, hogy mit műveltek Egyszülöttemmel. Kínzói
eltűntek, itt csupa együttérző baráttal van körülvéve. Nem egyedül jött,
vele van Édesanyja. Ott térdel előtte és ölébe hajtja bánatos fejét.
Majd feláll és felétek fordul. Homloka véres lett Jézus kezétől,
szeméből patakokban hull a könny és elcsukló hangon szól hozzátok:


-Kicsinyeim! Azért jöttünk közétek, hogy elmélyítsük bennetek a bűnbánat és együttérzés kegyelmét.
Emlékezzetek vissza tanításunkra, hogy már az ítéletnél ott voltam
Jánossal és Mária Magdolnával. János megfogta a karomat, hogy elég a
fájdalmakból, ne nézzem tovább. Felajánlotta, hogy hazakísér és a szent
asszonyokra bíz. Én sírvafakadtam és kértem, maradjon mellettem, mert
mindent látni akarok, amit Fiammal tesznek. Végignéztem az ostorozást és
utána a töviskoronázást. Közelebb akartam menni, de a katonák durván
hátralökdöstek. Volt köztük egy szelídebb, megfogta a karomat és egy
oszlop mögé rejtett minket és így szólt:


-Innen nézzétek, innen már nem zavarnak el titeket.


Mondtam, hogy az édesanyja vagyok a Názáretinek.
Ezen annyira meghatódott, hogy marcona katona létére megsimogatta az
arcomat. Később egyike volt azoknak, akik Jézus halála után, mikor a
lándzsát kihúzták oldalából, Cassziusszal együtt megtért. A „koronázás”
alatt két ízben vesztettem el eszméletemet. Először, mikor botokkal
beverték a töviskoronát, másodszor, mikor kíméletlenül forgatták a
fején.


Most figyelmeteket Szent Fiamra terelem.
Emlékezzetek vissza régi megbánt, meggyónt bűneitekre és képzeljétek el,
hogy mindannyiszor, amikor elkövettétek, tövist szúrtatok a fejébe. A
bocsánatos bűnnel kis tövist, a súlyos bűnnel nagy tövist. Ó, milyen
fájdalom lelketeknek, hogy még mindig előfordulnak nálatok bocsánatos
bűnök, mint gyarló, esendő gyermekeinknél. Lélekben térdeljetek le, és
szívből bánjátok meg ezeket a bűnöket. Tekintsetek Jézusotokra! Mit
tesz? Töviskoronája által okozott sebeiből fényes piros sugarakat bocsát
bűnbánattól szenvedő szívetekbe, és kegyesen letörli velük a régi és új
bűneiteket. Ez azt jelenti, hogy bűnbánatotok őszinte volt, és Ő
elfogadta. Ezután az együttérzéseteket akarjuk növelni. Jézusnak minden
mozdulat fájdalmat okoz, most mégis felemeli töviskoronától nehéz,
elgyötört fejét, és ezt kérdezi tőletek:


-Akarjátok-e szenvedésemet enyhíteni? …Boldog
vagyok, hogy végre Engem nagyon szerető barátaim vesznek körül. Jöjj,
drága áldozatos fiam barátoddal, aki szintén nagyon szeret Engem.
Hozzatok egy fogót. Töviskoronám hátul van drótokkal összeerősítve.
Óvatosan vegyétek le róla, nehogy megszúrjátok kezeteket!
Megszabadítottatok e nehéz tehertől. Máris jobban érzem magam. Álljatok
ide Elém! Mutassátok kezeteket! Majdnem minden ujjatokat megszúrták a
tövisek. Még meg vagyok kötözve, ezért emeljétek ajkamhoz ujjaitokat,
hogy hálacsókjaimmal meggyógyíthassam. Ezután két szerető, engesztelő
kislányomat hívom. Jöjjetek, hozzatok egy kést magatokkal és
kötelékeimtől szabadítsátok meg elzsibbadt kezeimet. Ó, mennyivel jobb
most! Gyertek kicsiny segítségeim, nyújtom felétek két karomat, melyekbe
kezd visszatérni az élet, és tenyeremmel megsimogatom kedves
arcotokat.  Most titeket szólítalak fájdalmaim enyhítésére három drága
Kislányom: te hozz egy vízzel teli tálat, te kicsim, szivacsot és
sampont, törölközőt, te harmadik segítségem, illatos balzsamot
fejsebeimre! Mossátok meg hajamat, arcomat, tisztítsátok meg sebeimet és
kenjétek be gyógyító balzsammal. Jöjjetek! Hajtsátok ölembe fejeteket,
hadd simogassam meg köszönetképpen e szeretetteljes feladat
elvégzéséért. Gyermekem, te vagy a következő. Itt van a földön mellettem
piszokban és vérben ázva a ruhám, amit levetettek velem. Kérlek, vidd
el és mosd ki szép hófehérre, szárítsd meg és hozd vissza! Közben
jöjjetek hárman segítőkész engesztelőim! Vegyétek le a piszkos, véres
katonaköpenyt, mely aranypalástként szolgált, és mosogassátok le
agyonostorozott hátamat, mellemet, karjaimat. Hajoljatok fölém, hogy
köszönetül az alapos és kíméletes mosdatásért arcotokra egy-egy
szeretetcsókot leheljek. Már csak a lábam sajog a sok ütlegeléstől,
összetaposástól. Ti ketten, legalázatosabb gyermekeim, hozzatok egy
lavort meleg vízzel, szappant, törölközőt és mossátok meg elgyötört
lábaimat. Kicsiny Mária Magdolnáim, köszönöm a felfrissítést. Nagy
szeretetemben megsimogatom kezeiteket. Közben megérkezett kislányom a
kimosott, kivasalt hófehér ruhámmal. Nagy szeretettel Rám adja. Felállok
gúnytrónomról. Két angyal az égből leszáll. Az egyik kezében egy
rubinttal díszített aranykorona van, a másik egy díszes aranypalástot
hoz. A Mennyből leereszkedik egy díszes trón és Én, mint Királyotok
helyet foglalok rajta.


Ti mindannyian, ahányan csak vagytok térdre borultok előttem és egyszerre így kiáltotok:


-Üdvözlégy Jézus Krisztus, Ég és Föld Királya.


Itt áll mellettem Atyám és Mennyei Édesanyátok.
Mindhárman felemeljük áldást osztó jobbkezünket és szeretetünkben
megáldunk benneteket a bűnbánat és együttérzés kegyelmével az Atya, a
Fiú és a Szentlélek nevében . Amen

Szűzanya: Jézus élete LVIII. Keresztrefeszítésre ítélve


Szűzanya:
Drága Engesztelőim! A mennyezet megnyílt és egy fényes fehér felhőn
leereszkedtem közétek. Halvány szürke ruhát viselek és egy sötétkék
köpeny borít be engem, a hajamat is befedi, csak az arcom és kezem
látszik ki alóla. Éppen olyan öltözékben vagyok, mint akkor régen szent
Fiam elítélésekor. Arcomon szomorúság és fájdalom tükröződik, mert
vissza kell emlékeznem arra az igazságtalan eljárásra, a sok
gonoszságra, gyűlöletre, ami körülvette az Én imádott, ártatlan, forrón
szeretett Jézusomat.
Gyermekeim! Hallottátok az elmúlt hetekben, milyen
embertelenül bántak Vele az ostorozás és a töviskoronázás alatt. A
farizeusok és a pribékek elégedetten néztek végig felismerhetetlenségig
megkínzott, vérben ázott arcán, alakján. Úgy gondolták, ha ebben az
állapotban vezetik Pilátus elé, be fogja látni, hogy milyen semmitérő,
hitvány ember áll előtte, egy közönséges bűnöző, akik már alaposan
megkapta megérdemelt büntetésének egy részét, és ez a látvány majd arra
ösztönzi, hogy halálra ítélje. Ahogy ott ült, töviskoronával a fején,
véres katonaköpennyel a vállán, távolról néztem, mi következik. Keményen
ráordítottak: „Felállni! Most megmutatjuk a helytartónak, hogy milyen
„előkelő” király vagy.” Kötelekkel megkötözve, ütlegelve hajtották a
pretórium épülete felé. Minden ütésnél összerándult anyai szívem.
Pilátus, mikor eléállították a megkínzott embert, elborzadt azon, hogy
milyen kegyetlenül elbántak vele. Azt hitte, hogy a zsidók most már
dühükben lecsillapodnak, és nem fogják követelni a halálát. Kérdezgetni
kezdte Jézust a vádakat illetően és meg volt győződve arról, hogy
ártatlan. Az erkélyen a nép elé állította, láttam, hogy a rongyos vörös
köpenyt kissé lehúzza válláról olyan céllal, hogy részvétet keltsen
iránta a népben, majd dühösen így szólt: „Íme az ember!” Mintha ezt
akarta volna mondani: „Mit tettetek ezzel a szerencsétlennel? Úgy
szétmarcangoltátok, hogy felesleges elítélni, mert a kínzások
következtében már úgy sem bírja sokáig.” De a farizeusok és őket
követően a nép csak kiáltozta: „El vele, parancsold meg, hogy feszítsék
keresztre!” A tömeg szinte meg volt babonázva. A farizeus papok
körbejártak közöttük és Jézus ellen bőszítették. Körülnéztem, kik
kiabálnak ellene, és közülük nem egyet felfedeztem olyat, akit
meggyógyított leprából, vakságból, bénaságból. Milyen hamar
elfelejtették a sok jót, amit velük tett! Láttam, hogy Szent Fiamnak is
hogy fáj ez a hálátlanság.
Kicsinyeim! Tudom, köztetek is vannak olyanok, aki
önzetlenségből kisegítik és megvigasztalják a rászorulókat, és mikor ők
kerülnek szorongattatott helyzetbe, ellenük fordulnak és ellenségeivé
válnak. Ilyenkor azt élitek át, amit Jézus a hálátlanokkal. Tegyetek
úgy, mint Ő, a ti Mesteretek! Nem hánytorgatta fel nekik a sok jót, nem
emlékeztette őket hálátlanságukra, hanem imádkozott értük és hatalmas
szenvedését bűneik megbocsátásáért felajánlotta Atyjának. Boldog, aki
nem vár földi hálát felebarátaitól, mert az gazdag jutalmat kap érte a
Mennyben.
Ó, Gyermekeim! Milyen ravaszul félrevezették Jézus
kortársait, akik áhítattal hallgatták tanításait, ámultak csodatételein.
Papjaik elhitették velük, hogy szemfényvesztő, varázsló volt, és az
ördög által műveli a csodáit. Az egyszerű emberek úgy érezték, hogy
igazuk van a papoknak és írástudóknak, mert csaló volt és hamis próféta.
Így aztán úgy látta, honfitársai elhagyták. Még az apostolai se
kísérték el az ítéletre, csak János, Mária Magdolna és Én.
Ma is vannak igaz próféták, Isten hírnökei, akik
hiába próbálják Jézus szent szavait közvetíteni. Eleinte hallgatnak
rájuk, de azután jönnek a nagyfelkészültségű teológiai ismeretekkel
rendelkező emberek, akik „Isten nevében” a választottat hiteltelenítik,
rágalmakat szórnak rá, elmebetegnek állítják be, vagy hamis prófétának.
Így aztán egyre több ember, aki eddig követte Isten eszközét, kiábrándul
belőle.
Visszatérve Szent Fiam történetéhez – ahogy múlt
héten hallottátok a tanításban – a helytartó választási lehetőséget tárt
a nép elé: „Jézus vagy Barabás?” Ezt harsogta rá a felbőszült,
felizgatott tömeg: „Éljen Barabás, és haljon meg a názáreti Jézus!” Ez
nem tetszett Pilátusnak és még egyszer megkérdezte, mit tegyen, de a nép
változatlanul azt követelte, hogy ítélje halálra, feszítse meg. Még
utoljára így fordult a néphez: „De hát azt akarjátok, hogy megfeszítsem
királyotokat?” Még hangosabban kiabálták: „Nekünk nincs királyunk, csak
császárunk!” Erre aztán végleg kimondta a halálos ítéletet, a
kereszthalált. Rám, Édesanyátokra az ítélet elhangzása lesújtó hatással
volt, pedig a Szentírásból tudtam, mi vár a Messiásra. Mégis utolsó
percig reménykedtem, hogy felmentik. E kegyetlen szavakra újra
elvesztettem eszméletemet. János és Mária Magdolna támogattak két
oldalról.
Drágáim! Tekintsetek végig a történelmen! Hány és
hány embert végeztek ki Krisztus előtt és után ártatlanul. Hová vezet a
gyűlölet, az irigység, a bosszú, a szeretetlenség? Hány ember áldozata
lett a hamis tanuknak a bírósági tárgyalásokon. Szinte minden
ószövetségi prófétát megöltek! Milyen sok felszentelt gyermekünk végezte
életét vértanúhalállal! Zsidók milliói haltak meg a gázkamrákban. A mai
végső idők keresztényüldözései is arról tanúskodnak, hogy a történelem
ismétli önmagát. Mégis a rengeteg ártatlanul elítélt közül Jézus
Krisztus története véste bele magát legmélyebben az emberiség szívébe.
Vajon miért éppen Ő? Mellette elhomályosul az összes többi áldozat
fénye.
Először is az elítéltek közül Ő volt a
legártatlanabb: tökéletesen ártatlan. Soha még a bűn árnyéka sem esett
rá. Mivel nem volt benne áteredő bűn, a bűnre való hajlamot sem ismerte.
Másodszor, mint Isten Fia, a teljes Szentháromság második személyeként
vállalta az emberré-válást és a megváltás művét, mint Atyja akaratát.
Ezt az igazságtalan elítélés elfogadása nélkül nem tudta volna
beteljesíteni. Harmadszor a vértanúk egyetlen kicsi életükkel lelkek
százait, ezreit, millióit mentették meg, Krisztus viszont az egész
emberiségért adta oda az életét.
Most pedig, drága Gyermekeim, Én, Édesanyátok
nyújtom felétek a kezem és kérdezem, eljöttök-e velem egy csodálatos
helyre? … Akkor csukjátok be testi szemeiteket! Felülünk a gondolat
szárnyára, és már ott is vagyunk a Mennyország kapujában. Két hatalmas
fehér angyal kinyitja az aranykaput. Mindenkinek itt az őrangyala és
hófehér ruhát ad rá. E nélkül nem lehet ide belépni. Puha, fényes
felhőkön lépkedünk. Az ég aranysárga, mintha a Nap lemenő sugarai
világítanák meg. Sok fehér, fényes, átlátszó angyalt látunk és fehér
ruhás szenteket, aki dicsőségük foka szerint eltérő fényben ragyognak,
egymással nagy szeretettel kommunikálnak. Nézzétek, mennyi hajlék van
itt. Ott szemben különös nagy fényben tündökölik egy fényhajlék, amerre
mutatok. Gyertek utánam! Megérkeztünk. Sok kicsi harangból álló
csengősor van a bejáraton. Meghúzom, és egy szeráf kitárja az ajtót. Ide
csak Én léphetek be, az Isten Anyja. Ott trónol a Szentháromság.
Elmélyülten beszélgetnek. Az Atya így szól:
„-Drága egyszülött Fiam! Szeretném megköszönni
neked, hogy terveinket elősegítve vállaltad és elfogadtad a földön a
legigazságtalanabb ítéletet, a keresztrefeszítést. Viszonzásul
megajándékozlak a bírói tiszttel a világ fölött. Neked adom a
különítélet jogát: minden egyes ember megítélését a halála pillanatában.
Azonkívül, Te leszel, Fiam, az utolsó Ítélet bírója, aki majd
szétválasztja a kosokat a bárányoktól. Jézus feláll, letérdel a Mennyei
Atya előtt, aki megáldja Őt. Majd távozik a különítélet helyére.”
Gyertek, Engesztelőim, kövessük Őt. Leül egy díszes
székre. Hófehér, aranyszegélyű ruha van rajta, és a kezében egy nagy
piroskötésű könyv: AZ ÉLET KÖNYVE. Nem messze Tőle baloldalt áll a
gonosz a maga szörnyű, ijesztő valóságában. Nézzétek, Gyermekeim!
Tömegével közelednek a lelkek, most hagyták el testüket: öregek,
fiatalok, férfiak, nők, gyermekek. Viselkedésük más és más. Van, aki
mosolyogva, de megrendülve jön, van, aki reszketve, van, aki vagány
nemtörődömséggel, cinikusan, van, aki alázatosan, zokogva. Jézus
egyenként foglalkozik velük. A Sátán közelebb jön, mindenkinél lesben
áll. Sűrűn nyitogatja a Bíró az Élet könyvét, mindenki nevénél
felolvassa, hogy mi van róla feljegyezve. Nézzétek, ott térdel előtte
egy öreg néni lelke. Csókolgatja az Üdvözítő lábát, és örömkönnyeivel
öntözi. Neve mellett csupa aranybetűs feljegyzés van: alázat, böjt,
áldozat, önmegtagadások, zarándoklatok, apostolkodás stb. Jézus feláll,
szívére öleli, és őrangyalával azonnal a Mennybe küldi. A gonosz
dühösen, irigyen távolról nézi. Egy 5 éves kisfiú következik.
Biciklibaleset áldozata lett. A gyermek kacagva fut Jézus karjaiba.
Ölbeveszi, össze-vissza csókolgatja, és őrangyala már viszi is a ragyogó
fénybe. Egy 60 éves férfi ott remeg Megváltója színe előtt, mert sok a
tartozása. Neki is láthatóvá válik a sok feljegyzés a könyvben: 40 éve
gyónt, nem gyakorolja vallását, jó családapa és hűséges férj volt,
felesége halálos ágyához papot hívott. Meggyónt és felvette a betegek
szentségét. Jézus szeretettel átöleli, és a tisztítóhelyre küldi. Ó,
nézzétek, egy csinos 40 éves nő közeledik. A gonosz jóképű fiatalember
alakjában áll mellette és csábítja. Jézus mutatja a róla való
feljegyzéseket: öntörvényűen váltogatja a kapcsolatait, abortuszok,
édesanyjának haldoklásakor eutanáziát kért a kórházba, hitetlen volt,
minden kegyelmet visszautasított. Most sem fogadja el Jézus ajánlatát,
hogy bánja meg bűneit. A gonosz egészen átöleli, és ő viszonozza a
közeledését. Jézus szeméből két nagy könnycsepp gördül le.
„Segítsetek!”- kiáltja felétek. Itt csak az Irgalmasság Rózsafüzér
segít. Mondjatok el érte egy tizedet. „Jézus fájdalmas szenvedéséért…” A
Mennyei Atya küldi a Szentlelkét galamb alakban. Szárnyai alól fényt
bocsát a lélekre, aki hirtelen megvilágosodik és megbánja bűneit.
Letérdel, és hangosan zokog. Jézus mosolyog, átöleli és a tisztítótűz
legmélyére küldi vezekelni.
Drága Gyermekeim! Egyszer majd ti is odaálltok a
hosszú sorban. Készüljetek fel bűnbánattal, szentgyónással,
szentáldozással, teljes búcsúkkal! Úgy szeretném, ha egyenesen a Mennybe
irányítana titeket Megváltótok, az Égi Bíró.
Megáldalak benneteket a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.


Jézus: Jézus élete LIX. Keresztút 1


Jézus:
Drága Engesztelő Gyermekeim! Én állok előttetek, a ti Megváltótok
hosszú, fehér ruhában, aranyövvel a derekamon, ragyogó glóriával a fejem
körül. Szenvedésem jelképét, egy tündöklő fényt sugárzó keresztet
hoztam magammal, és magasra emelve megáldalak vele benneteket. Ma az Én
feladatom, hogy folytassam életem történetét.


A halálos ítéletem kihirdetése után a pribékek a
farizeusok parancsára leszaggatták rólam a vörös gúnyköpenyt, feltépve
sebeimet, durván lerántották fejemről a töviskoronát, melynek
következtében elöntött a vér. Odadobták elém saját ruhámat, hogy vegyem
fel. Miután felöltöztem, kegyetlenül belevágták fejembe a
töviskoronámat. Ó, Gyermekeim, mekkora kínt kellett ezzel elviselnem!
Közelembe vezettek két másik elítéltet is, a két latort. Azt akarták a
farizeus papok, hogy gonosztevők között haladjak, hadd lássa a nép, hogy
közéjük tartozom. Noha a sok eddigi kínzástól alig álltam a lábamon,
mégis vállamra tették a durván ácsolt keresztet. Hátam, vállam, ahol
csak hozzám ért, sajgott alatta. Ennek ellenére szeretettel öleltem át,
és megcsókoltam, mert úgy tekintettem rá, mint engesztelő áldozati
oltáromra. Drága Követőim, akik most itt hallgattok Engem, soha ne
húzódozzatok a szenvedésektől, melyekkel találkoztok életetek folyamán!
Vegyétek fel kereszteteket és kövessetek! Én megyek elől, mutatom az
utat nektek. Ez a tövisekkel, fájdalmakkal kirakott út a Mennybe vezet.
Én nem kaptam vigaszt a keresztutamon, csak bántalmakat, de ne féljetek,
a ti szenvedéseteket megédesítem, és megerősítelek benneteket állandó
jelenlétemmel.


Úgy állították össze a menetet, hogy egy hírnök
menjen elől trombitával és nagy hangon hirdesse a népnek, hogy Pilátus
halálra ítélt. Felsorolta a hamis vádakat, hogy aki hallja,
gonosztevőnek, csalónak tartson. Azután Én következtem a keresztet
cipelve, mint „főlator”, és mögöttem másik két elítélt. Hozták a
keresztre szánt feliratot is: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. A
farizeusok dühösek voltak, mikor meglátták, nem akarták, hogy a „zsidók
királya” elnevezés szerepeljen rajta, mert nekik ugyancsak nem királyuk
ez a „hazug, csaló ember”. Ők valahogy így akarták: „A názáreti Jézus,
aki király akart lenni.” Bizony a helytartó nem változtatott az eredeti
íráson. Hóhéraim nyakamra tettek egy erős kötelet és a derekamra,
melyhez több kötél volt erősítve. Ezek végét szolgák fogták. Megindult a
menet. Már az első lépéseknél úgy éreztem, nem bírom vinni a keresztet a
gyengeségtől, de Atyámhoz fohászkodtam, hogy adjon erőt. Erre az erőm
növekedett, de vele együtt a szenvedésem is erősebb lett. Mivel a
tehertől és fáradságtól csak görnyedezve, támolyogva haladtam előre,
hajtottak, mint egy állatot, folyton ütlegeltek, lökdöstek, taszigáltak.
Minden keserves lépésemet és ostorcsapást felajánlottam Istennek
engesztelésül az emberiség bűneiért. Keresztem folyton töviskoronámhoz
koccant, amitől a tövisek még mélyebbre fúródtak a fejembe. Gyakran
elestem, nem csak háromszor. Hol megbotlottam egy gödörbe, hol
elrántottak a kötelekkel, hol pedig hosszú, lecsüngő ruhám tekeredett a
lábamra, mert kezemmel nem mindig tudtam tartani, hiszen a keresztet
fogtam. Botokkal, ostorokkal, lándzsával kényszerítettek a felállásra.


Eleséseim és felkeléseim arra buzdítanak titeket,
drága, hűséges követőim, hogy ha az életszentség felé vezető úton
haladva, a kegyelem állapotában élve hirtelen beleestek egy bűnbe, akkor
álljatok fel, kérjetek bocsánatot, és Én megtisztítva benneteket
segítek továbbmenni nektek. Mély szomorúság tölt el, ha valaki az elesés
után többé nem akar felkelni. Ellenségem ilyenkor örül, hogy a lélek
benne marad a bűnben, és a lelke az övé lesz.


Látva, Mennyei Atyám, hogy mennyi gonosz,
részvétlen emberrel vagyok körülvéve, küldött egy kis vigasztalást egy
jólelkű asszony, Veronika képében. A kislányával jött, aki egy edényben
valami hűsítő italt hozott Nekem. Ő pedig, részvétteljesen letérdelt
Előttem és egy kendőt nyújtott át, hogy töröljem bele vérrel, porral,
sárral, köpetekkel borított arcomat. Meghatódva és hálával néztem rá.
Jutalmul, amiért legyőzte félelmét és keresztülment a hóhérok között,
kendőjére rányomtam arcom valóságos képmását.


Drága Követőim, akik itt ültök Előttem, és mély
együttérzéssel kíséritek figyelemmel keresztutamat, titeket is meg
akarlak ajándékozni. Nyissátok ki szívetek ajtaját, mert szenvedő Szent
Arcom képmását örökre bele akarom nyomni. Bízom benne, hogy ezután is
többet gondoltok sebekkel teli elkínzott Arcomra, mely a ti bűneitekért
is szenvedett.


Visszatérve nehéz utamra, mesélem tovább a
történetet. Veronika kislánya remegve egyik kezével anyja szoknyájába
kapaszkodott, másik kezével nyújtotta Felém az itallal teli edényt.
Végtelenül szomjas voltam a vérveszteségtől. Szájüregem egészen
kiszáradt, nyelvem cserepes volt. Már majdnem elértem a tálacskát, mikor
egy gonosz katona kiverte a kislány kezéből, a drága nedűt a száraz
föld itta fel. Kicsordult a könny a szememből. Még egy kortyot sem
ihattam enyhülésül, mert az volt Atyám akarat, hogy a szenvedés kelyhét
fenékig igyam ki. Ez a nagy szomjúságom is hozzájárult a ti
Megváltásotokhoz.


Szeretett Gyermekeim! Ha van köztetek olyan, aki
éhezi és szomjazza mások szeretetét és egy cseppet sem kap belőle,
merítsen magának ebből a fájdalmas jelenetből és az Én mai nagy
szomjúságomból. Mert most a mai világban még jobban szomjazom, mint
akkor 2000 éve. Vágyódom Gyermekeim szeretetére, akik elfordulnak Tőlem,
semmibe veszik kínszenvedésemet és kínhalálomat, nem ismernek és nem is
akarnak megismerni. Ti, engesztelők vagytok az Én vigaszaim, mély
együttérzésetekkel jelentősen enyhítitek szomjamat. A szeretetlenség
tikkadt, száraz sivatagában, ti vagytok az Én oázisom, ahol
megpihenhetek és felüdülhetek.


Drága, forrón szeretett Követőim! A képzelet
szárnyán szeretnélek elvinni benneteket a Golgotára. Eljöttök-e Velem? …
Már indulunk is. Itt nem dicsőségem fényében, ragyogó hófehér ruhában
láthattok, ahogy eddig álltam előttetek, hanem elgyötörten, fáradtan,
támolyogva nehéz keresztem alatt. Eddig, míg tartottam ezt a tanítást,
szent arcom isteni szépségében és dicsőségében pompázott, tekintetem
lángoló szeretettől sugárzott rátok. Most viszont, ahogy ott álltok a
jeruzsálemi utcán és várakoztok, a megdöbbentéstől összeszorul a
szívetek. Amint a szomorú menet a közeletekbe ér, láthatjátok, hogy
Szent Arcom úgy eltorzult a kínzatások miatt, hogy nem ismertek Rám. Még
csak nem is emlékeztetek az imakönyvetekben tartott szép, vonzó
szentképekre, és a stációképek kicsinosított, fenséges Krisztusarcaira.
Vér, por, sár és köpetek borítják szent vonásaimat. Tele vagyok a
kegyetlen bántalmazások nyomaival: kék-zöld foltokkal, duzzanatokkal,
sebekkel. Orrom betörve, egyik szemem csukva, mert kiszúrták a
töviskoronázáskor. Előttem volt egy mély gödör, ki akartam kerülni, de
kísérőim közül az egyik váratlanul nagyot rántott a derekamra erősített
kötéllel és így lábam beleakadt a mélyedésbe. A másik pribék ezt
észrevette, és hogy kirángasson, a nyakamon lévő durva kötelet erősen
meghúzta és a szorítástól fuldokolni kezdtem. Szabad kezemmel próbáltam
lazítani a szoros köteléken, majd elzuhantam. Nemcsak térdre estem,
hanem teljes hosszában elvágódtam. Ép szememmel, ahogy ott feküdtem,
könyörgő pillantást vetettem rátok, Engesztelőkre:


„-Segítsetek, Drágáim! Nem tudok egyedül felállni!”
Már meg is indultatok Felém. Nem akadályoznak a katonák, mert csak
képzeletben vagytok itt. Két legerősebb fiam a hónom alá nyúl és sikerül
nekik térdelő helyzetbe hozni. Közben zuhognak rám a botok és ostorok
és szitkozódások, ordítanak kínzóim, hogy ne kényeskedjek. Többen
közületek ki akarják venni az ütlegelők kezéből a szerszámokat, de csak a
levegőt markolják, mert mindez képzeletben van. Ahogy ott térdelek
felsebzett lábaimmal, egyik drága kislányom hoz egy üveg vizet és
kiszáradt ajkamhoz tartja. Nagyokat kortyolok, majd a maradékkal
lelocsolja, felfrissíti véres, felsebzett arcomat. Hárman ott vagytok
mögöttem, és minden erőtöket megfeszítve kiemelitek durva, nehéz
keresztemet mély vállsebemből. Egyiketek szeretettel és könnyek között
megcsókolja ezt a csontig hatoló sebet. Van köztetek egy kislányom, aki
mindig különös nagy szeretettel szokta tisztelni és imádni fejsebeimet, ő
most kíméletesen leemeli töviskoszorúmat és eldobja messzire. Próbálok
egyedül felállni, csak úgy remegnek az izmaim az erőlködéstől.
Gyermekeim, segítsetek, állítsatok fel! Köszönöm! Végre újra talpon
vagyok. Szédelegve, támolyogva folytatom utamat. Ketten jobbról-balról
támogatnak, a többiek pedig mind sorba helyezkednek és súlyos
keresztemet vállukra emelve együtt viszik Mellettem. Nézzétek,
Gyermekeim! Egy széles ragyogó fénysugár árad mindannyiunkra az Égből.
Amiért ilyen buzgón és fáradhatatlanul segítettetek rajtam, Mennyei
Atyátok meghatódottan küldi hálás szeretetének és irgalmának sugarait
rátok. Így szól hozzátok onnan a Mennyből: „-Köszönöm ezt a hosszú,
együttérző szemlélődést Szent Fiam szenvedései felett, itt a Golgotán.
Fogadjátok Atyai áldásomat.”


Drága Kincseim! Most újra Én szólok hozzátok, a ti
Megváltótok. Visszajöttünk ide, az engesztelés helyére. Jövő héten
folytatjuk keresztutamat. Hálás szeretetemben, amiért oly sokat
segítettetek nekem, megáldalak benneteket az együttérző szeretet
kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Szentlélek: Jézus élete LX. Keresztút 2.


Szentlélek:
Drága Engesztelőim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a
harmadik Isteni Személy és eszközünkön, Éván keresztül köszöntelek
benneteket. Folytatom tanításomat Jézus Krisztus szenvedéseiről.
Nyissátok meg szíveteket Előttem, ne csak fületeket, mert most belétek
akarom árasztani az együttérző szeretet lobogó lángját. Minél
intenzívebben átérzitek Megváltótok golgotai fájdalmait, annál jobban
enyhítitek Lelkében azokat a szenvedéseket, amit ma kell átélnie az
emberiség tengernyi sok bűne miatt.


A szomorú menet még mindig a főváros utcáin, a
házak között haladt. A nyitott kapukból és kitárt ablakokból kíváncsi
emberek nézték végig, hogy mi történik. Csúfondárosan nevettek, és
különböző szitkokat küldtek Jézus felé. Volt közülük nem is egy, aki
szemetet, moslékot és mindenféle undokságot öntött a fejére, mikor a
közelébe ért. Nem rég, még nagy érdeklődéssel, tátott szájjal hallgatták
tanításait, ámultak csodatételein, és többen közülük részesültek
gyógyításaiban. A farizeusok megtévesztése miatt, most úgy tekintettek
rá, mint csalóra, szemfényvesztőre, közönséges bűnözőre. A
megaláztatások zuhatagában Atyját arra kérte, nézze el nekik, mert nem
tudják, mit cselekszenek. Ne büntesse meg őket, inkább nyissa fel
szemüket, hogy megláthassák Benne a várva-várt Messiást. Higgyétek el,
fohászai hatására e csúfolódok közül sokan megvilágosodtak és megtértek,
megkeresztelkedtek feltámadása után. Ma is hasonló a helyzet. Sok
hiszékeny gyermekünket Isten nevében eltántorítanak igaz prófétáinknak
adott szavainktól. Ők a megtévesztés áldozatai. Ti is engesztelőim,
Megváltótokhoz hasonlóan imádkozzatok félrevezetett, becsapott
testvéreitekért, hogy el ne vesszen a lelkük, és azokat is próbáljátok
megmenteni, akik megtévesztik őket álnok hazugságaikkal.


Lelkileg és fizikailag nagyon keserves volt ez az
út szeretett Üdvözítőtöknek. Csupa sértegetésben és ütlegelésben volt
része. Körös-körül gonoszkodó, kárörvendő arcokat látott, nem talált
semmi vigaszt. Egy ember se volt, aki szánalommal és szerető
együttérzéssel tekintett volna rá. De egyszer csak megpillantotta
Édesanyját egy kapualjban, ahogy két oldalról János és Mária támogatta.
Mély, gyermeki fájdalom hasított a szívébe, mikor közelébe ért, mert
látta, hogy mennyire megviselte az anyai szenvedés: szemei beesve és
vörösre sírva, arca sápadt, könnyei patakokban hullanak, és Fia
szívszorító látványa annyira elgyengítette, hogy alig állt a lábán.
Benső szóval hívta Jézus, hogy jöjjön közelebb Hozzá. János a szeretett
apostol nem akarta engedni, szorosan fogta, féltette a durva katonáktól a
törékeny, elgyötört anyát, de ő mégis – erőt kapva Istentől –
odatámolygott megkínzott gyermekéhez. A pribékek – az Atya akaratából –
néhány pillanatra szinte lebénultak, nem tudták ellökdösni e bátor,
elszánt asszonyt. Mikor a ti Mennyei Édesanyátok odaért Szent Fia elé,
forrón átölelte, nem törődve azzal, hogy töviskorona megszúrja, és
ruhája, arca, keze csupa vér és szenny lesz. Csak ennyit tudott mondani:
-Fiam!


Csak nézte, mit műveltek az Ő jóságos, ártatlan és
szép szál Fiával. Alig ismert rá vonásaira. Éles tőrként hasított
szívébe a fájdalom.


Jézus lelkében Édesanyja szomorú látványa bizony
nem vigasztalást hozott, hanem megnövelte lelkében a keserűséget, hogy
nem tud segíteni rajta. Tudta, hogy mind a kettejük szenvedése benne van
az Atya akaratában, a Megváltás művének teljesítésében.


Drága Engesztelőim! Nézzetek körül
környezetetekben, mennyi anyai fájdalom létezik. Eszközünket sok szomorú
anya hívja, hogy vigaszt találjon Jézusnál. Az egyiknek leánya súlyos
immun beteg. Akkora fájdalmai vannak, hogy múltkor már betelt a pohár
nála, kinyitotta a kórház emeleti ablakát, hogy kiugorjon. A mellette
lévő beteg hívta a nővért, aki ágyba fektette, és egy injekcióval
megnyugtatta. Sajnos ez a 35 éves beteg lány nem hisz Istenben és a
túlvilágban. A hitetlenség, a betegség és a fájdalom lelkei megkötözik,
és nem engedik, hogy a hitben vigasztalást találjon. A mi eszközünk
telefonon az édesanyján keresztül mondhatott csak szabadító imát érte.
Annyi visszajelzést kapott, hogy a fájdalmak egy kissé csökkentek és
nyugodtabban viseli. Andreának hívják és Bécsben él. Ó, Gyermekeim! A
közös imának nagy ereje van. Megtennétek-e, hogy itt együtt elmondotok
érte, lelke és teste gyógyulásáért egy tizedet a Szent Sebek
rózsafüzérből?… Akkor kezdjük el: „Örök Atya! Felajánlom neked a Te
Fiad, Jézus Krisztus szent Sebeit, hogy lelkünk sebei begyógyuljanak.
Jézusom, Szent Sebeid érdemei által bocsáss meg nekünk és könyörülj
rajtunk…”


Köszönöm drága segítségeteket. Jézus uratok most
odamegy Andreához, fájó fejére helyezi sebes, átszúrt jobb kezét,
melyből szeretet, irgalom és gyógyító sugarak áradnak meggyötört,
közömbös lelkébe. Majd odalép bánatos édesanyjához, lehajol hozzá,
megcsókolja a szívét és megvigasztalja.


Egy másik asszony már évekkel ezelőtt elvesztette
fiát, de csak sír, lázadozik, Istent hibáztatja. Jézus üzenetével az ő
szemét is felnyitotta: A Mennyei Atya fia lelkét a legjobbkor hívta
magához, amikor a legoptimálisabb helyzetben volt a lelki állapota,
akkor történt az autóbaleset. Már éppen készült, egy züllött, bűnöző
banda bekebelezni, amely kábítószer csempészéssel foglalkozott.
Sofőrként akarták alkalmazni, magas fizetéssel. Még mielőtt döntött
volna, tiszta lelkét Isten megmentette. Már csak kevés idő van hátra és
megnyílik előtte a Menny kapuja.


A szülők, akiknek gyermekével baj van, nem
keseredjenek el, hanem vegyenek példát Mennyei Édesanyjuktól, az Ő
gyermeki ráhagyatkozásáról, önuralmáról, türelméről és szilárd hitéről.


Ezután a hosszú kitérő után, figyelmeteket újra az
első keresztutat végző drága Jézusotokra irányítom. Ahogy botladozva,
ütlegelve vitte nehéz terhét, látta, hogy tőle jobbra áll egy síró
asszonycsoport, akik nagy részvéttel nézték Őt. Megérintette Szívét a
szánalmuk és szelídségük, ezért megállt mellettük egy pillanatra és így
szólt hozzájuk:


-Ne felettem sírjatok, hanem önmagatok és gyermekeitek felett.


Látjátok milyen végtelenül önzetlen a ti Uratok?
Még akkor is mások lelkével és szenvedésével volt elfoglalva, mikor a
legnagyobb bajban volt. Vajon ti, Engesztelőim, tudtok-e mások
problémáira gondolni, mikor éppen betegek vagytok, vagy egy
családtagotok mélyen megsértett? Inkább jólesik nektek, ha valaki
együttérez veletek és mellétek áll, vigasztal. Jézus tudja, hogy az
embernek bűnei miatt sokat kell szenvedni, ha pedig nem bánja meg, az
örök kárhozat elképzelhetetlen fájdalmai várnak rá. Előre látja
honfitársai üldöztetését a történelem folyamán, hiszen átkot kértek
magukra: hogy a názáreti vére legyen rajtuk és fiaikon. Teljesült az
átok: a zsidó nép szétszóródott, rengeteget szenved és még szenvedni
fog. Megváltótok nemcsak a síró jeruzsálemi asszonyokat figyelmeztette,
hanem mindenkihez szólt, hozzátok is. Azt hangsúlyozta, hogy sirassátok
bűneiteket és mások bűneit is, minden bűnösét, hogy irgalmasságot
találjanak az Atyánál. Mert ha a bűnt ilyen keményen bünteti Benne, az
ártatlan Bárányban, aki magára vállalta a világ bűneit, akkor mi lesz
azzal a bűnössel, akire a pokol vár?


Az út egyre emelkedett, és Jézus ereje egyre jobban
fogyott. A vérveszteségtől és fájdalmaktól újra elesett, és ez volt
utolsó esése. Hanyattvágódott és fejét beleütötte egy kiálló sziklába.
Más ott rögtön meghalt volna, de a Mennyei Atya ezt nem engedte, ugyanis
a Megváltásnak be kellett teljesednie. Teljes erőből próbált felállni,
de moccani sem bírt. Lándzsával, botokkal verték, de hasztalan.
Ordítozva vonszolták, húzták a kötelekkel, amik nyakához, derekához
voltak erősítve, de nem mentek semmire vele. Hóhérai megalázónak
tartották volna átvenni Tőle a keresztjét. Éppen arra ment Simon, aki
Cirénéből való volt. Ráparancsoltak, hogy vegye vállára a keresztet. Nem
akarta, de megfenyegették, hogy megölik, ha nem engedelmeskedik.
Kényszerből vállára vette, majd lehajolt a majdnem élettelen názáretihez
és segített neki felállni. Ahogy szembekerültek egymással Jézus
végtelenül szenvedő, könyörgő szemével rátekintett, és Simon e
lélekbemarkoló nézéstől eltelt iránta szánalommal és szeretettel.
Meggyőződött arról, hogy ártatlanul ítélték el, és elfogta a bűnbánat.
Ettől a belső lelki változástól az amúgy nehéz keresztet könnyűnek
érezte és jó szívvel, örvendezve vitte. Közben Jézus, aki alig vonszolta
magát, belékapaszkodott, ő pedig készségesen segített neki lépkedni.
Hirtelen az egyik gonosz hóhér megelégelte a lassúságot, siettetni
akarta az elítéltet és egy bottal nagyot csapott a hátára. Simon
megfordult és dühösen rárivallt:


-Ha ezután ehhez az ártatlanhoz egy újjal hozzá
mertek nyúlni – még ha megöltök is – ledobom a keresztet, és itt hagylak
benneteket.


Ettől kezdve nem merték ütlegelni a Jézust. Ez az
ember Jézus feltámadása után megtért, megkeresztelkedett, és az első
vértanúk közé került.


Gondoljatok bele, mennyire emberi volt a Cirenei
viselkedése! Hát nem ti is úgy vagytok, Gyermekeim, hogy először
húzódoztok a kereszttől? De aztán lassan rádöbbentek, hogy a szenvedés
nem hiábavaló, hanem Isten érdemszerző ajándéka. Van, akinek azért
engedi meg, hogy bűneiből megváltsa magát. Van, akinek azért, hogy
megrövidüljenek a tisztítótűzbeli szenvedései, vagy általa elkerülhesse
azt. Van, akinek azért, hogy nagy nemes célokra felajánlja. Van, aki a
betegség és fájdalom megismerésével válik együttérzővé a szenvedők
iránt. Szeretnék Simon példájából rámutatni arra is, hogy ha szívesen,
zúgolódás nélkül fogadjátok a keresztet, az könnyűvé és édessé válik.
Gondoljatok a vértanúkra: mosolyogva és énekelve mentek a halálba, mert
tudták, azonnal az örök boldogság lesz a jutalmuk.


Azután, a keresztútnak ez az állomása rávilágít
arra is, hogy segítenetek kell annak, aki bajba jutott. De nem mindegy,
milyen lélekkel fogtok hozzá. Hogy eshetett a végtelenül kimerült
Jézusnak, hogy Simon először tiltakozik, és úgy kell kényszeríteni?
Szomorúan gondolhatta, hogy barátai, pl. Péter vagy János, milyen
szívesen vették volna át tőle a keresztet, és ezt az idegent úgy kellett
fenyegetni. Kicsinyeim! Ha valaki rátok van utalva, és módotokban van
segíteni, ne szabadkozzatok és magyarázkodjatok, hogy nektek mekkora
nagy áldozat, hanem szívesen, örömmel álljatok szolgálatára, hogy érezze
szereteteket és nagylelkűségeteket.


Ami ezt követi: Jézus Krisztus felfeszítése és
halála, olyan szívbemarkoló és lényegbevágó, betetőzése a Megváltás
művének, hogy megérdemel egy új fejezetet tanításunkban.


Figyeljetek, Drágáim! Jézus misztikusan lejött
közétek. Kezében egy kehely van, melybe az angyalok eddigi szenvedésének
minden csepp vérét összegyűjtötték. Másik kezében egy arany edény,
melyben a keresztúton hullatott könnyeit fogták fel. Körbemegy köztetek
és lepermetez benneteket egyenként, hogy e vérrel védelmezzen a
gonosztól. Könnyeivel, pedig meghinti fejeteket, hogy a könnyek
ajándékát árassza rátok. Ezáltal mélyebben át fogjátok érezni az Ő
végtelenül érékes kínszenvedését a böjti időkben.


Én, a Szentlélek megáldalak benneteket a mély együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
a

Már rövid az idő

 

Kedveseim, várjátok Urunk érkezését, mert már rövid az idő! Minden beteljesedik, amit a próféták megjövendöltek második eljöveteléről. Készítsétek lelketek ösvényét, hogy idejében felismerjétek jövetelét!

2013.12. 10 Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-19-28


Megalapozott adventi előkészület

 

Kedveseim, legyen ádventi készületetek megalapozott. Vagyis mélyüljetek el a tanításban, melyek a próféták általi üzenetként érkeznek hozzátok. Ne hanyagoljátok el a róluk való elmélkedést, mert csak akkor fog a tanítás bennetek gyökeret verni. Engesztelődjetek ki szívből egymással, és engedjétek, hogy szívetekből eltűnjön minden, ami nem az Úr akarata szerinti való. Csöndesedjetek el még akkor is, ha a világ zaja egyre jobban felerősödik. Jézus békéje járjon át benneteket és maradjatok meg benne! Engedjétek meg a Szentháromságnak, hogy cselekedjen bennetek! Ó, mekkora erőt jelent számotokra, amikor engedelmes szolgák vagytok.

2013.12. 12. Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-25-59

 

Karácsony a szívünkben

 

Kedveseim, várjátok és vágyódjatok nagyon szent Karácsony eljövetelére, a mi Urunk, Jézus Krisztus születése napjának méltó megünneplésére. A betlehemi barlang istálló nyújtson számotokra lélekben megújulást! Álljatok a kis Jézus jászolánál, és virrasztva, engesztelve hozzatok meg minden áldozatot a világ megmentéséért. Hulljatok térdre és boruljatok le Isten szent színe előtt, ne kívánkozzatok e szent jelenléttől elszakadni. Újuljatok meg lélekben egészen, és hagyjátok, hogy üdvözítő Istenünk szent fényessége beragyogja egész szíveteket! Örüljetek a megváltás örömhírének és éljetek vele és egymással boldog egységben!

2013.12. 16. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-30-16

 


Karácsony mások számára

Kedveseim, készítsétek szíveteket üdvözítő Urunk eljövetelére! Ne csak szeretteitekre gondoljatok, amikor ajándékoztok, hanem tegyetek jót azokért is, akik nem szeretnek, akik nem tartanak semmire benneteket! Örvendeztessétek meg a magányosok, a magatehetetlenek szívét azzal, hogy meglátogatjátok őket, de máskor se feledkezzetek meg róluk! Isten jóságát rajtatok keresztül fogják megismerni az emberek. Legyen mindenkihez jó szavatok, még azokhoz is, akik visszautasítják közeledéseteket! Mindent ajánljatok fel a Szentháromságnak, és akkor a kegyelem őket is érinteni fogja! Leginkább lelketeket készítsétek, hogy készséges szívet találjon bennetek! Mindent úgy éljetek át, mintha most lennétek először a betlehemi barlangistállóban!

2013.12. 17. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-34-54

 

A polgári év utolsó napjai

Kedveseim, azt mondom nektek, mindig csak előre nézzetek. Jó, ha felismeritek a múlt hiányosságait, hogy megpróbáljatok változtatni rajta. Fontos, hogy beismerjétek, ha valamit elrontottatok, de azt azonnal hagyjátok ott a Szentháromságnál. Neki gondja lesz jóra fordítani azt, amit elrontottatok, amennyiben töredelmes és alázatos szívvel kéritek. Egyedül Isten irgalmába kapaszkodhattok. Szeretettel hajoljatok le a gyengékhez és öleljétek át őket, mert csak így tapasztalhatják meg az isteni jóságot. A polgári év utolsó napjaiban gondoljátok át, hogy mit kellett volna még tennetek, amit még nem tettetek meg és határozott célt tűzzetek ki magatok elé, hogy teljesíthessétek!

2013.12. 28. Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-29-10-34-44


Időbeosztás

 

Kedveseim, okosan használjátok fel az időtöket az új esztendőben! Szüntelenül imádkozva tegyetek mindent, akkor az időtök nem fog kárba veszni! Helyesen és jól értelmezzétek feladataitokat! Ne engedjetek a félrevezetés lelkének, mert jól tudja, mire készültök és azt is, hogyan kell benneteket félrevezetnie! Ezért még fokozottabban legyetek résen és ne akarjatok a kelleténél többet tudni! Vigyázzatok, mert a kíváncsiság nagyon fel tudja ébreszteni az emberben a hamis vágyakat! Tartsátok magatokat távol ezektől! Minél többet legyetek csendben a Szentháromságra figyelve! Fontos, hogy jól felismerjétek a reátok vonatkozó akaratát! Attól nem szabad eltérnetek és szent meggyőződéssel követnetek kell utasításait! Amit ma megtehettek, ne halasszátok holnapra, nehogy már késő legyen!

2013.12.29. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2014-01-01-20-20-06

 

 

Ne tekintsetek hátra!

 

Kedveseim, miután lezártátok az elmúlt évet és bűnbánatotokat Jézus lába elé tettétek, ne tekintsetek hátrafelé, mert az legyöngítheti bennetek Isten tervét! Teljesen hagyatkozzatok a Szentlélekre, aki továbbra is vezet, sőt még intenzívebben szeretné, hogy ráhagyatkozzatok! Feszüljetek neki az előttetek álló évnek és helyezzétek bizalmatokat egészen a Szentháromságba! Aki szüntelenül imádkozik, vagyis igyekszik mindenben engedelmeskedni az Atya akaratának, az rendkívüli módon meg fogja tapasztalni a megtartó erőt. Ez az erő képessé fog tenni benneteket bármilyen nehézség vagy megpróbáltatás elviselésére. Bízzatok és teljesen hagyatkozzatok a kegyelem istenére, aki bármit megtesz értetek, ami lelketek javát szolgálja!

2013.12. 30. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/2014-01-01-20-22-26

 

 

Kérjétek a Szentháromság áldását!

 

Kedveseim, nyíljatok meg minden kegyelemre, mely hozzátok érkezik! Az ó esztendő búcsúztatása adjon lendületet az új esztendő megkezdéséhez! Ne kételkedjetek abban, hogy minden szükséges kegyelmet megkaptok, mert az Úr bőségesen árasztja irgalmát minden emberre! De csak azok részesülnek áldásában, akik kérik maguk és övéik számára. Áldás nélkül megnehezedik az életetek, ezért minél több embertársatokra kérjétek a Szentháromság áldását, mert akikért imádkoztok, azok elnyerik általatok a kegyelmeket. Virrasszatok, engeszteljetek és álljatok az üdvözítő Urunk, Jézus Krisztus mellé szorosan, hogy teljes egységben legyetek Vele!

2013.12. 31. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2014-01-01-20-24-22

a

2012. december 14. Szentségimádáson Jézus:

„Drága gyermekeim! Az idő rövid. Most már meglátogatom ezt a földet. Készüljetek, mert ha ennyi sok figyelmeztetés eredménytelen, és nem akarnak megtérni, szakítani a bűnnel, akkor kiszolgáltatom őket a sátánnak, akit választottak maguknak a bűnösök, amikor elpártoltak Tőlem. Már sokszor megmondtam: ennek a bűnös emberiségnek az egyetlen menedéke az Én irgalmas Szívem, amely nyitva áll mindazok számára, akik bűnbánatot tartanak, de jaj azoknak, akik megátalkodottak maradnak, mert ők isteni igazságosságommal fognak szembesülni. Mi ez az igazságosság? A bűnök megbüntetése. Előttem nincs rejtve semmi. Nem Én büntetek. Minden bűn büntetésért kiált. Minden cselekedetnek következményei vannak. A jóknak jók, a rosszaknak rosszak. Ezért a cselekedeteitekből származó következményekért is jutalom vagy büntetés jár. Állandóan tartsátok ellenőrzésetek alatt a gondolataitokat! Ne álljatok szóba a sátánnal! Az elmétek mindig csak tiszta és szent dolgokon járjon! Ha így éltek, munkatársaimmá fogadlak benneteket. Rengeteg lélek megmentőjévé teszlek. De ha helyet adtok a szívetekben a bűnös gondolatoknak, akkor ellenfelem elbuktat benneteket, és a pokolra taszít, ha meg nem tértek.

Gyermekeim! Nagyon veszélyes a bűn. Ez maga a kárhozat. Falat emel Közém és közétek. Én mindig készen állok arra, hogy elhalmozzalak benneteket kegyelmeimmel, de ha ti elutasítjátok, Én tiszteletben tartom szabad akaratotokat. Ezért van tisztítótűz és pokol. Ezt nem Én alkottam. Ezt ti választottátok magatoknak. Ez a ti bűneitek következménye. A megátalkodott bűnösöké a pokol, a bűneiket megbánó embereké pedig a tisztítótűz.

Gyermekeim! Már annyit tanítottalak benneteket, hogy szentekké kellene, hogy váljatok, ha mindezt megfogadnátok. De sajnos süketek vagytok tanításom meghallására, és vakok vagytok csodáim meglátására. Pedig az egész teremtett világ magán hordozza Alkotója keze nyomát. Még egy kis virág is gyönyörű tud lenni, és egy kismadár milyen szépen tud énekelni. Egy ártatlan kisgyermek mosolya beragyogja a világot. Szeretetet ad, és szeretetre vágyik. És ti ezeket a drága ártatlan, védtelen magzatokat gyilkoljátok halomra?! Ezek az Én ajándékaim a számotokra, hogy bearanyozzák az életeteket. És ti eldobjátok, mint valami szemetet?! Vigyázzatok, minden bűn büntetésért kiált! Ha tisztán lépnétek házasságra, akkor a gyermekáldás bearanyozná, boldoggá tenné az életeteket. Értsétek meg: a gyermek nem teher, hanem az Isten áldása. Én ajándékozlak meg velük benneteket, hogy legyen jövőtök, és ha megöregszetek, legyen segítségetek. Ne aggódjatok a jövő miatt! Én gondoskodom rólatok, ha hittel kéritek. Csak az a baj, hogy nem kértek, és ti akarjátok megoldani gondjaitokat. Pedig ha Rám bíznátok magatokat, és átadnátok az életeteket Nekem, csodákat tennék az életetekben, és ti magasztalnátok Nevemet. 

Drága gyermekeim! Az élet rövid. Éljetek szüntelen készenlétben, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát! A halál hirtelen jön. Egész életeteket arra kaptátok, hogy felkészüljetek rá. Minden nap imádkozzatok a jó halál kegyelméért! Ez azt jelenti, hogy mindig bűn nélkül éljetek, így készüljetek a Velem való nagy találkozásra, amikor meglátjátok egész életeteket, és számot adtok minden gondolatotokról, szavatokról, cselekedetetekről, és mulasztásaitokról. Az arra méltók elnyerik örök jutalmukat, akik pedig méltatlanok rá, de megbánták bűneiket, a tisztítótűzben adnak elégtételt. A megátalkodottak pedig az örök tűzbe, az örök szenvedésbe mennek. Ezek azok a balgák, akik a sátánnak hittek, ahelyett, hogy bűnbánatot tartva elnyerték volna az örök életet.

Gyermekeim! Nézzetek Rám, a keresztre! Nagy volt a lelketek ára! Én fizettem értetek elégtételt. Én vagyok a jó Pásztor, Aki az életét adta a juhokért. Nem vagytok a magatokéi. Nekem tartoztok minden gondolatotokkal, szavatokkal, cselekedetetekkel, egész életetekkel. Gondoljátok meg: minden bűnnel újra meg újra keresztre feszítetek Engem a lelketekben! És Én némán tűrjem? Nem. A figyelmeztetés ideje lejár, és Én megfizetek mindenkinek tettei szerint. Mondom nektek: térjetek meg, mert hamar eljön a számadás napja, amikor mindenkinél kiderül, hogy építménye mennyit ér. Mindenkit tűzzel sóznak meg. Készüljetek, mert nagy fenyítés vár erre a világra! Imádkozzatok! Imáitokra még sokan megtérhetnek, és enyhülhetnek a csapások. De sajnos, már el nem maradhatnak. Engeszteljétek Szívemet, melyet a ti bűneitekért döfött át a katona lándzsája! Irgalmas vagyok minden megtérő bűnöshöz. Meneküljetek irgalmas Szívembe addig, amíg még nem késő! Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

2012. december 15. Szentségimádáson Jézus:

„Drága gyermekeim! Most hozzátok szólok, akik szerettek és követtek Engem a keresztúton. Hamarosan a véreteket fogják kiontani Értem. Készüljetek! Tartsatok ki mindhalálig! Csak aki mindvégig hűséges, az üdvözül. Mindazoknak, akik vállalják Értem a vértanúságot, nagy kegyelmet adok. Olyan lángoló tűz szeretetet, amely által mindenre képesek lesztek Értem. Minden vértanú szentet Én erősítettem. Nélkülem nem tudtak volna kitartani mindhalálig. Titeket is megerősítelek. Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de semmi egyebet nem tudnak tenni! A lelketeken drága Szent Vérem ragyog. Lelketek az Én palotám. Ti az Én lepecsételt váraim vagytok. A sátán csak annyit tehet, amennyit Én megengedek neki. Mindent a ti javatokra és az Én, Atyám, és a Szentlélek dicsőségére engedek meg. Készüljetek! Az antikrisztus egy időre átveszi a hatalmat, de ez csak a látszat. Az igazi hatalom mindig is az Én kezemben marad, mert Én élek a lelkekben, Én erősítem és pártfogolom őket. Én vagyok védőpajzsuk, erejük és hűségük. Az Én kegyelmem és irgalmas szeretetem öleli át őket. Enyéim az Én irgalmas Szívemben vannak elrejtve, ahová nem jut el a gonosz, és semmi hatalma nem lehet fölöttük. 

Gyermekeim! Készüljetek! Soha nem látott örök boldogság vár rátok országomban. Csak annyit kérek tőletek, hogy tartsatok ki Mellettem mindhalálig! Bízzatok Bennem, hogy ha meghaltok, akkor kaptok Tőlem örök életet. Ne féljetek a fenyegetésektől! Sokkal inkább rettegjetek a pokol tüzétől, amely azokra vár, akik hűtlenül elhagynak Engem, örök életük Szerzőjét, Aki a Véremet ontottam értük a keresztfán. Ti soha ne hódoljatok be az antikrisztusnak, aki imádatni fogja magát, és tévtanokkal szórja tele a világot. Vegyetek példát az ószövetségi szentekről! Sidrákról, Misákról és Abdenágóról, akik inkább választották a tüzes kemencét, ahol meghalhattak volna, mint hogy leboruljanak az emberkéz alkotta bálvány előtt. Én pedig hűségükért csodával jutalmaztam meg őket. Sértetlenül kerültek ki a tüzes kemencéből, és a csoda miatt a király is elismerte, hogy Én vagyok az egyedüli Isten, Aki méltó az imádásra, a tiszteletre és a szeretetre (Dániel 3, 13-97). A ti hűségeteket is megjutalmazom. Országomban örök boldog életet kaptok, és ujjongani fogtok mindörökké. Akkor majd ragyogni fogtok, mint a csillagok, mert hűségeteknek és szereteteteknek ez lesz a jutalma. Készüljetek! Már most imádkozzatok a jó halál, és a végső állhatatosság kegyelméért, mert az idő közel van. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

„Drága gyermekeim! Az élet rövid. Éljetek halálra készen! Csak egy a biztos, a halál. Ha jól éltek ezen a földön, akkor halálotok pillanata lesz örök életetek kezdete. Erre készüljetek! Mindent megmondtam nektek. Olvassátok az Evangéliumot! Éljetek odaadó, tiszta szeretetben! Úgy szeressetek Engem és felebarátaitokat, ahogy Én szerettelek benneteket, amikor az életemet adtam értetek. 

Gyermekeim! A szeretet áldozat. Áldozat nélkül nincs szeretet. Ma összekeverik az önzést a szeretettel, pedig ez a szeretet megcsúfolása. Ti mindenben vegyetek példát Rólam és Édesanyámról! Minden élethelyzetben tegyétek fel magatokban a kérdést: az én helyemben Jézus és Mária hogyan döntenének? Mindig a szeretet álljon az első helyen! Tegyetek jót mindenkivel, elsősorban hittestvéreitekkel! Mindig a család álljon az első helyen! Ez az állapotbeli kötelesség. Ez a szűk ösvény, amely az életre visz.

Gyermekeim! Véremen megváltott kicsinyeim! Most olyan idők következnek, amikor különösen fontos az összefogás és a szeretet gyakorlása, egymás megsegítése. Ne gyűjtsetek házat házra! Minden itt marad. Fölöslegetekből inkább adjatok a rászorulóknak! Az ítéletkor ennek fogtok a legjobban örülni. Amit a kicsinyek közül egynek adtatok, Nekem adtátok. Mondom nektek: aki gyakorolta az irgalmasságot, az ugyanazt fogja megtapasztalni Részemről. De aki részvétlen, és nem segítőkész, annak Én sem irgalmazok. Vigyázzatok! Éljetek szüntelen készenlétben! Legyetek egymáshoz jószívűek és segítőkészek! Engem pedig úgy szeressetek, hogy bármikor az életeteket tudjátok adni Értem. Az idő közel. Hamarosan üldözni fognak benneteket. Ne féljetek! Jöjjetek Hozzám! Meneküljetek irgalmas Szívembe! Szívem biztos menedék mindazoknak, akik ezt választják. Szívem az örök élet lakhelye itt a földön, és a mennyben is. Megáldalak benneteket megerősítő áldásommal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2012. december. 16. Szentségimádáson:

„Drága gyermekeim! Készüljetek! Már nem beszélek hozzátok sokáig. A jelenések hamarosan lezárulnak, így figyelmeztetéseim is véget érnek. Kezdetét veszi a nagy tisztítás, igazságosságom haragja. Ha mindenki hallgatna szavamra, és tettekre váltaná, megmenekülne a világ. De vannak megátalkodottak, akik süketek felhívásomra, és nem akarnak szakítani a bűnnel. Ők a sátán eszközei. Rajtuk keresztül van jelen a gonosz a világban. Az ördög önmagában tehetetlen. Azért téveszti meg az embereket, hogy eszközöket szerezzen magának, akik által véghezviszi gonosz terveit. Most különösen a lelkek ellen harcol. Soha nem látott sötétség uralkodik a világban. A babonák, a rontások és a hamis értékek jó színben való feltüntetése rengeteg lelket ránt a pokolba. Sok ember jövőjét teszi kilátástalanná és szerencsétlenné. Kelepcébe zárja őket, ahonnan nincs kiút. Illetve egyetlen irány van, és ez a pokol. Így láncolja meg őket a paráznasággal, a hatalommal, és a pénz imádásával. Ha ezek a szerencsétlen bűnösök Hozzám, Megváltójukhoz fordulnának, még megmenthetnék a lelküket. De jobban bíznak a pénzükben, mint az Én gondviselő szeretetemben. Előbbre való nekik az uralkodás, mint a Nekem, és törvényeim megtartásához való engedelmesség. Nem akarnak lemondani a paráznaságról, mert azt hiszik, hogy akkor magányosak és betegek lennének. Pedig Én ezt mondtam: azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen. Ma az ember csak a testével törődik, mintha lelke nem is lenne. Pedig az ember lélek, szellem és a test egysége. A legfontosabb a lélek tisztasága. Ennek van alárendelve az összes többi. Ha a lélek egészséges, akkor pozitívak a gondolatai is. A teste pedig átveszi a lélekben uralkodó békét és boldogságot, amit egyedül Én, a Mindenható tudok neki adni, ha megteszi Atyám törvényét. Ezt mondtam: Nálam nélkül semmit sem tehettek. Ma azért van annyi szerencsétlen ember, mert úgy élnek, mintha Én nem lennék. Bitorolják, és önzően kisajátítják a föld kincseit. Keresik a boldogságot, de nem találják, mert a boldogság az Isten, a lélek békéje és derűje. Ha nem kell az Isten, akkor védtelenek, tudatlanok, mert megvetették a Szentlélek bölcsességét, és így könnyen elbánik velük a sátán, aki sokkal okosabb és intelligensebb, mint az ember. Az ember csak akkor van biztonságban, ha megtartja törvényeimet, és egyesül Velem a Szentségekben. Ekkor nem tudja elbuktatni a sátán, mert Én a lélekkel vagyok, és Én, az Isten Mindenható vagyok. Az ördög csak teremtmény, bukott angyal. Neki semmi hatalma sincs az ember fölött, ha az ember nemet mond neki. Atyám az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette. Értelmet és szabad akaratot adott neki. A sátán csak úgy tudja bűnbe vinni az embert, ha becsapja. Jó színben tünteti fel a rosszat, a bűnt, és rossz színben a vallást, az életszentséget. Ez fordítva igaz. A bűn elválaszt Istentől, és boldogtalanná, szerencsétlenné teszi az embert, végül a pokolba taszítja. Az életszentség állandó béke, derű, boldogság, megelégedettség, és az üdvösségre, az örök élet boldogságába visz. Ó, ha Éva nem állt volna szóba a sátánnal! Akkor még mindig a Paradicsomban élne az emberiség. Nagy boldogságban, Istennel társalogva. Nem kellene az időt munkával tölteni. Egész nap imádkoznának, és szent dolgokról társalognának. De sajnos a kígyó már akkor is félrevezette az embert, és ezt teszi most is. Ha az embernek erősebb lenne a hite, nem tudná félrevezetni.

Gyermekeim! Kérjétek Tőlem a hit kegyelmét! Boldogan megadom nektek, csak tárjátok ki a szíveteket, és fogadjátok be! Ha erős a hitetek, akkor nem tud félrevezetni a sátán, fejlődtök az életszentségben, és készenlétben várjátok az átmenetet a földi életből az örök életbe. Ezért haltam kínhalált, hogy megnyissam előttetek a mennyország kapuját. Kizárólag rajtatok múlik, hogy beléptek-e rajta. Én minden kegyelmet megadok hozzá. Szabad akaratot és értelmet kaptatok. A ti döntéseteken múlik, hogy befogadjátok, vagy elutasítjátok. Én megadtam a tudást. A ti kezetekben van az üdvösségetek. Fogadjátok megerősítő áldásomat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Ima a Szentlélek által: „Imádott Jézusom! Mindenek fölött szeretlek Téged! Te vagy az áldott béke. Ha befogadunk a szívünkbe, Te mindent megváltoztatsz. A szorongás helyébe békét adsz, a bánat helyébe derűt. Te vagy a fény, Aki megvilágosítod elménket, hogy felismerjük a Feléd vezető utat. Te vagy az öröm, Aki felvidítja lelkünket. Te vagy a cél, Aki értelmet adsz létünknek. Ha felismerjük, és megtesszük akaratodat, teljesen átalakítod életünket. Megerősíted lelkünket, testünket. Kamatoztatsz minden percet, mert kitöltöd az időt a Neked való szolgálattal, amely mindig lelkeket ment. Csak a mennyben fogjuk meglátni, mennyi jó gyümölcsöt termett az, hogy Téged szolgáltunk. A Te erődet adod nekünk, hogy megtegyük akaratodat. Csodákat teszel. Megváltoztatod az időjárást, hogy alkalmas legyen a Te szolgálatodra. Meggyógyítod betegségeinket, hogy meg tudjuk tenni, amit mondasz. Megnyitod lelkünk fülét, hogy meghalljuk sugallataidat. Így irányítasz bennünket, ha átadjuk az életünket Neked. Rajtunk keresztül mented a lelkeket, mert Te ezért haltál kínhalált a keresztfán, és ezért maradtál köztünk a világ végezetéig. Kérlek Jézusom, fogadd szívesen szolgálatomat, adj erőt és egészséget továbbra is, hogy lelkeket mentsek Általad. Csak egy számít, a Te akaratod. Csak egy a fontos, a lelkek üdvössége. Erre kérem áldásodat, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

 

Az Úr Jézus: „Ezt imádkozd! Imádott Jézusom! Te kínhalált szenvedtél értem a keresztfán. Kérlek, add, hogy én is olyan engedelmes legyek Neked mindhalálig, mint amilyen engedelmes voltál Te Atyádnak egészen a kereszthalálig. Jézusom, bízom Benned, hogy nem próbálsz erőmön felül. Kérem magamra a Te erődet, hűségedet, kitartásodat és szeretetedet. Úgy akarlak szeretni Téged, mint ahogy Te szerettél engem, amikor az életedet adtad értem. Ámen.”

A menny dicsősége

2012. december 18. Pár nappal ezelőtt napközben hirtelen egy látomást kaptam. Valaki, nem tudom, hogy ki, belépett a mennybe. Ekkor feltárult előttem Isten országának dicsősége. Azt a ragyogást, dicsőséget és örök boldogságot emberi szavakkal lehetetlen kifejezni. Utána egész nap sírtam, és kértem az Urat, hogy én is odamenjek. Akkora hatalmas vágyat éreztem, hogy majdnem szétvetette a szívemet. Ennek a csodálatos látomásnak a fényében, ami csak egy villanásig tartott, értem meg Szent Pál szavait, aki szintén elragadtatott a harmadik égig, hogy ennek a világnak az összes szenvedése nem mérhető a mennyország boldogságának egyetlen pillanatával. Minden áldozatot meg kell hozni a saját, és mások lelki üdvéért!

 

2012. december 27. Szentségimádáson Jézus:

Drága gyermekeim! Az idő rövid. Készüljetek! Hamarosan üldözni fognak benneteket. Csípőtök legyen felövezve! Álljatok szüntelen indulásra készen, mert hamarosan elhurcolnak, és bíróság elé állítanak, majd kivégeznek benneteket. Így készüljetek: a szíveteket nyissátok meg Felém, hogy betöltsem az Irántam való izzó, lángoló szeretettel! Fogadjátok be a hit kegyelmét, hogy megerősödjetek a fenevad elleni nagy harcra! Imádkozzatok szüntelen! A szívetek legyen tele Szent Színem látása iránti hatalmas nagy vággyal! Így készüljetek! Akkor nem keseredtek el, amikor üldözni fognak benneteket, hanem jutalomnak tekintitek a halált, amely nem lesz úrrá rajtatok. Csupán beléptek abba a dicsőségbe, békébe és örök boldogságba, amelyet azoknak készített Atyám, akik Őt szeretik. Készüljetek, mert az idő rövid. Hamarosan megálltok Színem előtt. Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem foghatja, amit azoknak készítettem, akik kitartanak Mellettem mindhalálig. Letörlök szemetekről minden könnyet. Az Én békémet adom nektek. Nagy lesz jutalmatok Atyám országában. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

2012. december 28. Szentségimádáson Jézus:

„Drága gyermekeim! Készüljetek! Az idő közel. Hamarosan kitör az üldözés. Éljetek szüntelen készenlétben! Rendszeresen gyónjatok! Áldozzatok gyakran! Akkor nem ér váratlanul. Ha így éltek, akkor bármikor jöhet a halál, készenlétben talál benneteket, és elnyeritek az örök üdvösséget.

 

Gyermekeim, Véremen megváltott kicsinyeim! Abba ne hagyjátok, folytassátok az imát! Nagy a felelősségetek. Ti tartjátok fenn ezt a bűnös világot. Sokat kaptatok sokról adtok számot. Szüntelen imádkozzatok a bűnösökért! Hozzatok még több áldozatot! Mentsétek meg a lelkeket! Imáitokkal, áldozataitokkal és szenvedéseitekkel, amelyeket az Én kereszthalálom végtelen örök érdemeivel egyesítve ajánljatok fel égi Édesanyátok hétfájdalmas, Szeplőtelen Szíve és könnyei által Nekem. Ragadjátok ki a lelkeket a sátán markából! Ne lankadjatok! Ma minden időknél nagyobb szükségem van a lelkek megmentésére, mert sok ember hull a kárhozatba, mert nincs, aki imádkozzon értük. A ti imáitokra még rengeteg lélek menekül meg. Nincs annál nagyobb csoda, mint amikor egy bűnös megtér. A kárhozat fiából üdvözült szent lesz. Ezt a nagy kegyelmet esditek le a bűnösökre. Folytassátok az imát, amíg csak éltek! Imádkozzatok ellenségeitekért, és üldözőitekért, ahogy szent István vértanú tette. Az ő imájára és vértanúságára kapta meg Saul a kegyelmet, hogy üldözőből igehirdető, majd vértanú szent lett. Látjátok, mennyi jót tudott tenni a Saulból lett szent Pál. Mennyi lelket vezetett Hozzám, és mennyien üdvözültek. Ti is kérjetek Tőlem szent papokat, akik elmennek misszióba megtéríteni a pogányokat, és a lelkek megmentésén fáradoznak. Hirdetik az Evangéliumot, és Hozzám vezetik az embereket. Nincs ennél nagyobb és hasznosabb cselekedet. De ugyanilyen jutalmat nyernek el Tőlem a családok, ahol hagyják megfoganni és megszületni a gyermekeket, akiket felnevelnek, és Hozzám vezetnek. Minden gyermeknek az első hitoktatója az édesanyja. Minden édesanya, és édesapa, aki jó életpéldájával és tanításával új életeket ad az Egyháznak, akikből papok, szerzetesek és családapák, családanyák lesznek, ugyanazt a jutalmat nyerik el országomban, mint a Nekem szentelt személyek, a papok és a szerzetesek. Én nem vagyok személyválogató. Megfizetek mindenkinek tettei szerint. Minden az Én kegyelmem. Magától senki sem lehet pap, szerzetes, családapa, vagy családanya. Erre Én hívom meg. Nektek szabad akaratot adtam. Ti igennel, vagy nemmel válaszolhattok hívásomra. De Én választalak ki benneteket a szolgálatra. Ha valaki átadja az életét Nekem, azt az embert Én rövid úton szentté formálom. Soha nem látott csúcsokra vezetem, az evangéliumi életszentség magaslatára. Minden döntésnek következményei vannak, így a kegyelem befogadásának is. Rengeteg lelket mentek meg mindazok által, akik együttműködnek kegyelmemmel. 

 

Gyermekeim! Látjátok, milyen jó gyümölcsöket teremhettek az Én dicsőségemre, örömömre, a saját és mások üdvösségére. Ne tétovázzatok hát, és főleg ne sántikáljatok kétfelé! Adjátok át az életeteket Nekem! Én olyan lelki békével és boldogsággal jutalmazlak meg benneteket, amely felül emel minden szenvedésen, és ha teljes szívvel Rám hagyatkoztok, Én megoldom anyagi gondjaitokat is, mert Én Mindenható vagyok. Ha ti az Én dolgaimban fáradoztok, akkor rólatok Én gondoskodom. De akkor ne keseregjetek, hanem vessétek tekinteteteket az odafenn valókra, és teljes mellszélességgel feszüljetek neki a lélekmentésnek, mert az aratni való sok, de a munkás kéz kevés. Ha látom elszántságotokat és igyekezeteteket, Én Magam fogok gondoskodni rólatok, mert méltó a munkás a maga bérére. Titeket is meghívlak a szőlőmbe dolgozni, és ti is megkapjátok Tőlem az egy dénárt, ami az üdvösség. 

 

Gyermekeim! Ne tétovázzatok! Válaszoljatok igennel hívásomra! Menjetek a szőlőmbe dolgozni! Ma olyan éhesek és szomjasak gyermekeim az Evangélium tanítására, mint még soha. Ne hagyjátok, hogy a sátán tévutakra vezesse őket! Ti, akik megkaptátok Tőlem a tökéletes tanítást, amely az üdvösségre visz, a ti feladatotok ezt tovább adni ott, ahol éltek, és azoknak, akiket elétek hozok. Vigyázzatok! Ne szégyelljetek tanításomról beszélni, mert akkor Én sem vallak meg titeket mennyei Atyám előtt! Hirdessétek tanításomat életpéldátokkal, szavaitokkal és tetteitekkel, és akkor Én is megvallak titeket Atyám, és szent angyalai előtt, és bevezetlek Atyám országába. 

 

Gyermekeim! Mindnyájan arra születtetek, hogy Engem megismerjetek, szeressetek és szolgáljatok, és másokat is Hozzám vezessetek. Ha ezt teszitek, üdvözültök. A földi életet nem arra kaptátok, hogy szórakozzatok. Az igazi boldogság és élvezetek nem itt vannak, hanem a mennyben. Törekedjetek elnyerni az örök életet, és másokat is vezessetek Hozzám! Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Ima a Szentlélek által: „Hőn imádott édes jó Jézusom! Értünk születtél meg erre a siralomvölgyre. Miattunk hagytad el mennyei szerető Atyád ölét és dicsőségét. Azért, hogy éjünk sötétjébe elhozd világosságodat, az örök élet Igéjét. Nappal tanítottál, halottakat támasztottál fel, és betegeket gyógyítottál. Éjjel, az éjszaka csöndjében felmentél a hegyre egészen egyedül imádkozni, hogy Atyáddal beszélgess, és hódolatodat mutasd ki Neki az egész emberi nem nevében.

 

Ó Jézus! Ó imádott Isteni Megváltóm! A legfájdalmasabb küldetésed, a mi megváltásunk, a Te kereszthalálod volt. Drága Szent Tested bele remegett, és Vérrel verítékezett, amikor előre láttad, hogy mit fogsz elszenvedni értünk, mert Magadra vetted az egész emberiség bűnét. Mi helyettünk Te, a szentek Szentje lettél átkozottá a keresztfán.

 

Ó, Jézus! Mennyire szerettél minket! Milyen drága árat fizettél a mi lelkünkért! Mennyire sokat ér Neked az ember lelke, hogy meghaltál érte a kínok kínjával, rettenetes haláltusával. Ó, Jézus! Felfogni nem tudjuk rettenetes kínszenvedésed. Ha a keresztre nézek, és látom vérző, Szent Testedet, csak a könnyeim folynak…És az emberek még ennek láttán sem térnek meg! Hátat fordítanak Neked, legnagyobb Jótevőjüknek, örök életük Szerzőjének. Elprédálják az időt, amit megszentelődésükre kaptak. Egész életüket a vesztükre fordítják. Mennyire fáj ez Neked Jézusom! Vérkönnyeket sírsz miattuk, mert újra meg újra keresztre feszítenek Téged a lelkükben a bűneikkel.

 

Jézusom! Felajánlom Neked egész életemet a szegény, szerencsétlen bűnösök megmentéséért. Azért, hogy letöröljem vérkönnyeidet, mint Veronika a keresztúton. Azért, hogy ne legyen értelmetlen rettenetes kínszenvedésed és kereszthalálod, hogy ne vesszenek el a bűnösök, hanem megbánva bűneiket, Hozzád térjenek. Azért, hogy egy egész örökkévalóságon át magasztalják Nevedet, és dicsőítő, hálaadó himnuszokat zengjenek Neked. Azért, hogy megvigasztalják Szívedet, mert minden megtérő bűnösnek örül az egész mennyország. Jézusom, kérlek, fogadd el ezt a felajánlást, és indíts sok lelket, akik felajánlják egész életüket Neked, a bűnösök megmentésére, és a Szentháromság dicsőségére. Ámen.

 

Most pedig imádkozz! Hőn imádott Isteni Hitvesem! Szívem, lelkem minden erejével magasztallak és imádlak Téged. Teljes szívemből dicsőítem Szent Nevedet. Kérve kérlek, irgalmazz ennek a bűnös világnak, mert nem tudják, mit tesznek! Ragadd ki őket a sátán markából! Add meg nekik a kegyelmet, hogy megtérve Hozzád forduljanak! Elhagyják bűnös útjaikat, és megtegyék törvényeidet! Változtassák meg az életüket! Kérlek, formálj belőlük szenteket, hogy aztán hitüket tovább adva hirdessék Evangéliumodat, és másokat is szentekké tegyenek. Kérlek, nyisd meg mindnyájunk szívét, hogy befogadjuk Evangéliumodat! Erre áldj meg bennünket jóságos, drága Üdvözítőnk, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.”

a

2011. december 3. Itthon a kegyelem órájában Jézus: „Az emberek bűnben élnek, és lelkileg halottak. Ezért megbüntetem a világot. Sok lesz a halott. Sokan el fognak kárhozni. Ma a világon a sátán az úr. De hamar letűnik ez a korszak, és az Isten lesz az Úr.”

2011. december 16. Szentségimádáson Jézus:“Hamar eljön az óra, amikor megítélem a világot. Most még alusznak, de felrázom őket csipkerózsika álmukból. A Nagyfigyelmeztetés itt van már az ajtó előtt. Hamarosan belép a világba. Mindenki meglátja egész életét, minden cselekedetét. A jók még jobbak lesznek, és nagyon fognak örülni. A rosszak megtérnek, és hálát fognak adni ezért a nagy kegyelemért Istennek. De lesznek megátalkodottak, akik nem térnek meg. Ők lesznek a ti üldözőitek, és minden baj okozói. Imádkozzatok ezekért a megátalkodottakért, hogy minél kevesebbet tudjanak ártani nektek. A sátán tehetetlen lenne, ha az emberek nem állnának szóba vele. Egyházam példaképül adja elétek a szenteket. Egyik sem állt szóba a sátánnal, pedig ugyancsak kísértette őket, szinte folyamatosan. Tanuljatok a szentektől! Ti se álljatok szóba a gonosszal, és így ti is megdicsőítitek az Én Nevemet. Belőletek is szenteket formálok, és mindörökre boldogokká teszlek benneteket.Ha eljön a Nagyfigyelmeztetés, sokan fognak érdeklődni az igaz hit iránt. Nektek, akik hisztek Bennem, és követtek Engem, kell őket tanítani, Hozzám vezetni. Akkor hirtelen sok munkátok lesz, de Én megadom nektek hozzá az erőt és a bölcsességet, hogy sokakat tanítsatok az igaz hitre. Már most készüljetek fel! Olvassátok az Evangéliumot, és tanuljátok meg, hogy könyv nélkül tudjátok idézni, ha kérdeznek benneteket.Az idő rövid. Jól osszátok be! Az első helyen Én álljak az életetekben! Akkor semmiről sem maradtok le. A világi dolgokkal ne foglalkozzatok! Úgyis itt marad minden. Engem hordozzatok a szívetekben! Értem lángoljatok! Engem hirdessetek! Én a tietek maradok mindörökké. Engem nem veszítetek el. Én vagyok az igazgyöngy, Akiért érdemes lemondani mindenről. Én vagyok az igazi boldogság, Aki az egész örökkévalóságon át boldoggá teszek minden üdvözült lelket. Engem szeressetek, és állítsatok az első helyre, akkor Bennem fogjátok egymást szeretni önzetlen, tiszta, igaz szeretettel. Ne felejtsétek el a főparancsot: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, a felebarátot pedig úgy, mint magadat. Te állsz az utolsó helyen. Ha így élsz, akkor nem leszel önző. Ha adakozol, azt Én százszorosan adom vissza neked, mert Engem nem lehet felülmúlni a bőkezűségben, és a gondoskodó szeretetben.

Ó, mily csodálatos lesz az új világ! Valóságos földi paradicsom. Azért, mert a szeretet lesz az úr köztetek, mint az első keresztények korában. De sajnos, csak kevesen fogják megérni. Azért, mert nem fog mindenki megtérni. Már most imádkozzatok üldözőitekért, hogy ne tudjanak ártani nektek. Ha ezt mégis megengedem, az azért lesz, hogy véretek kiontása árán is megvalljatok Engem, a Megfeszítettet, Aki az életemet áldoztam a ti üdvösségetekért. Minden hűséges vértanúmnak örök boldogsággal fizetek meg. Én is megvallom őket Atyám és szent angyalai előtt, és mindörökké ragyogni fognak Atyám országában, miként a csillagok. Legyetek hűségesek Hozzám mindhalálig!

Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2011. december 18. Szentségimádáson Jézus: “Drága gyermekeim! Atyám házában sok hely van, de csak azok foglalhatják el, akik Őt szeretik. Azzal bizonyítjátok be, hogy szeretitek Őt, ha megtartjátok az Ő törvényét. Az Ő törvénye nem nehéz. Egyetlen szó csupán: szeretet. Istent szeretni annyit jelent, hogy életetek minden pillanatában Mellette döntötök. Vagyis minden élethelyzetben a szeretetet választjátok. Még az ellenség esetében is. Utánozzatok Engem, Aki mint Isten, rengeteg csodát tettem, de egyszer sem álltam bosszút ellenségeimen. Még gyilkosaimért is imádkoztam: “Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit  cselekszenek.” Tőletek is ezt várom el. Olvassátok el Szent Pál szeretet himnuszát, és váltsátok tettekre! (1 Kor. 13) Ha ezt teszitek, megtelik a szívetek szeretettel, békével és örömmel. Gyermekeim! A földön a legnagyobb boldogság a szeretet megélése és gyakorlása Isten és a felebarát felé. A szeretet a mennyország egy része, mert aki szeret, az Istenben él, mert Isten Maga a szeretet. Aki gyűlöl, az a sátán uralma alatt haldoklik, mert a gyűlöletben nincs élet, nincs béke, nincs öröm. A gyűlölet ellenfelem béklyója, amely gúzsba köt, rabszolgaságba dönt, és a lélek halálát okozza. Aki gyűlöl és bosszút áll, az kizárja Istent az életéből, sőt saját magát állítja a helyébe. Pedig Én ezt mondtam: “Enyém a bosszú, Én megfizetek.” Szent Pál pedig ezt írja: Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: “Enyém a bosszú, Én majd megfizetek.” mondja az Úr.” (Róm. 12, 19) “Az Úr ítélkezik népe fölött. Rettenetes az élő Isten kezébe jutni.” (Zsid.10, 30-31) Én vagyok a Bíró. Én a szívek és a vesék vizsgálója vagyok. Csak az Én ítéletem igazságos. A tiétek nem, mert ti csak a felszínt látjátok, míg Én az indítékokat is, és a teljes embert és a körülményeket. Én a könnyebbik részt bíztam rátok, és ez a megbocsátás. Hagyjátok meg az ítéletet Nekem! Az ítélet pedig ez: mindaz, aki szívből megbánja és meggyónja bűneit, az üdvözül. De aki nem tart bűnbánatot, az elkárhozik. Természetesen a megbánt és meggyónt bűnöket is le kell vezekelni. Vagy itt a földön, vagy a tisztítótűzben. De aki nem tart bűnbánatot, és megmarad a gyűlöletben, az már itt a poklot választotta, és ott folytatja életét az egész örökkévalóságon át, ami az örök kárhozat, az örök halál. Erre mondtam, hogy a tűz ki nem alszik, és a féreg ki nem pusztul. Ott lesz sírás és fogcsikorgatás. Ne higgyetek a sátánnak, aki azt mondja, hogy a bűnből már nincs visszaút. Mindaddig van, amíg a földön éltek. Csak Hozzám kell fordulnotok. Csak meg kell szólítanotok. Csak ennyit kell mondanotok: Jézusom, bocsáss meg nekem, nyomorult bűnösnek! Én azonnal lehajolok hozzátok, mert végtelenül irgalmas vagyok. Hisz a bűnösökért haltam kínhalált a keresztfán. Szerető Szívemnek nincs nagyobb öröme, mint amikor egy bűnös elhagyja bűneit, és megtér Hozzám. Hisz a bűnösök megtérése ad értelmet rettenetes kínszenvedésemnek és kereszthalálomnak. Értsétek meg, ti bűnösök! Értetek mondtam a keresztfán: szomjazom. A ti lelketekre szomjaztam. Miattatok szálltam alá a mennyből, és öltöttem testet Szent Szűz Anyám méhében. Miattatok tanítottam az Evangéliumot, hirdettem meg a bűnbánatot és a megtérést. Miattatok alapítottam meg a Szentségeket. A bűnbocsánat Szentségét, amit apostolaimra bíztam: “Amit megbocsáttok a földön, az meg lesz bocsátva a mennyben is. Amit megköttök a földön, az meg lesz kötve a mennyben is.” Miattatok alapítottam az Oltáriszentséget, hogy hótiszta lelketekbe betérve megerősítselek benneteket a sátán kísértéseivel szemben. Miattatok rendeltem az Egyházi rend Szentségét, hogy felszentelt papjaim kiszolgáltassák nektek a feloldozást és a Szentáldozást.

Drága gyermekeim! Minden segítséget megadok, hogy felkeljetek bűneitekből, és életszentségre jussatok. De nektek kell választani a jó és a rossz között, mert szabad akaratot és értelmet kaptatok. Én pedig a legmesszebb menőkig tiszteletben tartom szabad akaratotokat. Jóllehet, vérkönnyeket sírok minden elkárhozott gyermekem miatt, de nem tudom megállítani őket a lejtőn, ha ők nem akarják. Kérlek benneteket, vegyétek nagyon komolyan figyelmeztetésemet, mert van pokol, és örökké tart. Minden erőtökkel törekedjetek az életszentségre, és akkor nem okoztok csalódást Nekem, és elnyeritek az örök életet. Erre áldalak meg benneteket kicsi gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
 
2011. december 18. Szentségimádáson Jézus: “Drága gyermekeim! Eljön a nap, szinte már itt is van, amikor beteljesülnek szavaim. Eljön a nagy figyelmeztetés. Meglátja mindenki a bűneit. Szembesülnek gonosz tetteikkel. Ha legalább akkor nem kiáltanak Hozzám irgalomért, és nem bíznak Bennem, meg fognak halni a rémülettől. Ettől akarlak megóvni benneteket, amikor sürgetlek, hogy térjetek meg. Hagyjátok el bűnös tetteiteket! Tartsatok bűnbánatot, gyónjatok meg, és járuljatok Hozzám, az Oltáriszentséghez, fogadjatok a szívetekbe Engem a Szentáldozásban! Felfoghatatlan kegyelmeket adok mindazoknak, akik tiszta lélekkel fogadnak magukhoz Engem. Gyermekeim! Ez a világ elmúlik. A ti életetek is véget ér. Készüljetek fel az örök életre, mert ezt kínálom nektek. Örök boldogságra teremtett benneteket Atyám, az örök életre. Arra kaptátok ezt az életet, hogy megismerjetek, és szeressetek Engem, Megváltó Isteneteket, és Énbennem a második Isteni Személyben, Teremtőtöket, örök mennyei Atyátokat, és a Szentlelket, Aki elvezet titeket az életszentségre. Gyermekeim! Ne a mulandók után törjétek magatokat! Azt megkapjátok az Atyától. Keressétek inkább az Isten országát, és annak igazságát, a többi mind megadatik nektek. Ne a láthatókra irányítsátok a figyelmeteket, mert az mind elmúlik, hanem a láthatatlanokra, mert az örökké tart. Mi a láthatatlan? A Szentírás, az Isten törvénye és annak megtartása. Úgy éljetek, hogy jócselekedeteitek láttán magasztalják értetek az Istent! Akkor kedvesek lesztek Atyám szemében, és Ő bőségesen megjutalmaz benneteket már itt a földön is, és az örök életben.
Gyermekeim! Ha láthatnátok a mennyet, mindent elveszítenétek a földön, csakhogy megszerezzétek azt. Erre mondtam a példabeszédet: a mennyország olyan, mint az igazgyöngy. Ha valaki megtalálta, eladja mindenét, hogy megszerezze. Mit jelent ez? Lemond a világról, és annak minden csábításáról. Keresztre feszíti vágyait, ellene mond minden kísértésnek, és így szerzi meg az örök életet, amely már itt a földön kezdődik el minden ember életében, ha életszentségben él. Ezt is mondtam: a mennyország köztetek van, ha szeretetben éltek egymással. Ti döntitek el, hogy a mennyben, vagy a pokolban akartok élni. Ti élitek meg az egyiket vagy a másikat. Az örökkévalóságban az folytatódik, amiben a földön éltek. Mondok egy példát: ha valaki ismeri az Evangéliumot, és tettekre váltja, az már döntött Mellettem, és a mennyet választotta. Ha valaki nem ismeri a Szentírást, de hallgat a lelkiismerete szavára, akkor a jót teszi. De ha ellene mond a lelkiismeretének, és szóba áll a sátánnal, és enged a kísértéseknek, akkor fokról fokra egyre lejjebb csúszik. Minél mélyebbre zuhan, annál nehezebb neki feljutni. A sátán pedig rendkívül gonosz, intelligens és ravasz. Folyton hazudik. Jó színben tünteti fel a bűnt, és rossz színben az életszentséget. Ha Éva nem állt volna vele szóba, nem tudta volna elbuktatni. Tőletek is ezt kérem mindig. Soha ne álljatok szóba a sátánnal!!! Ha kísértéssel közeledik, azonnal imádkozzatok! Mondjátok el az ördögűző imát!”
Ó Mária mennyek Királynője, az angyalok Úrnője, Akit Isten azzal hatalmazott és bízott meg, hogy a sátán fejét széttapossad, alázatosan kérünk, küldj égi sereget, akik a Te vezénylésed mellett szüntelenül gyengítik a sátán hatalmát, míg végül mind a pokol fenekére taszítsák. Ki olyan, mint az Isten?! Szent angyalok, kerubok és szeráfkarok, kérünk, szorgosan őrködjetek felettünk! Te pedig jóságos, gyöngéd égi Édesanyánk, kérünk Téged, szánj meg minket, légy mindenkor a mi édes reményünk és biztos menedékünk. Ámen.

Szent Mihály arkangyal! Védelmezz minket a csatában! A sátán gonosz cselszövései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: parancsoljon neki az Isten! Te pedig mennyei seregek vezére, a sátánt, és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Ámen.

“Így kérjetek Engem: Jézusom! Te meghaltál az én bűneim miatt a keresztfán! Inkább meghaljak, mint vétkezzek! Én soha, de soha nem akarom a kezedbe és a lábadba verni a szegeket. Én soha nem akarok szenvedést okozni Neked. Kérlek, őrizz meg engem minden kísértéstől és minden bűntől!
Ha szívből így imádkoztok, akkor tehetetlen lesz veletek a sátán. Elkerülitek a bűnt, és annak minden negatív következményét. Sok szerencsétlenséget, keserűséget és csalódást. Én pedig nagy lelki békével és derűvel jutalmazlak meg benneteket, és elnyeritek az örök életet. Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2011. december 20. Itthon az Úr Jézus:

 

Ezt üzenem X-nek: “A rózsafüzér-szemek koppanása az idők jelei. Minden koppanás egy egységet jelent. Elérkeztetek az idők végéhez. Véget ér ez a korszak a ti napjaitokban. Ítélet kezdődik most a világ felett. Még egy nagy jel adatik ennek a bűnös emberiségnek, egy utolsó nagy jel, amikor az Én szememmel látja meg mindenki a saját lelkét. Sokan meg fognak halni a rémülettől. A szemek koppanása azt is jelenti, hogy most még van idő az imára.
Imádkozzatok a lelkekért, hogy megmeneküljenek a kárhozattól! Készüljetek! Készítsétek a lelketeket! Olyan jeleknek lesztek tanúi, amilyeneket még soha nem látott a világ. Éljetek szüntelen készenlétben! Akkor nyugodtan hajthatjátok álomra fejeteket. Ti, akik imádkoztok, és megtartjátok törvényeimet, ne féljetek! Ti különleges védelmem alatt álltok. Senki nem árthat nektek. Őrizzétek meg hiteteket mindhalálig! Fogadjátok megerősítő áldásomat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: Kol. 3,16. Kol. 4,5. “Krisztus tanítása… Az időt jól használjátok fel.”

2011. december 28. Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Eljön az óra, sőt már itt is van, amikor bekövetkezik mindaz, amit mondtam neked. Elsőként a nagy figyelmeztetés jön, amikor mindenki meglátja bűneit és nyomorúságát. Még az életszentségben élők is találni fognak magukban tökéletlenségeket és gyarlóságokat. Akkor mindenki felfogja, hogy minden az egy igaz Isten kegyelme, szeretete, ami fenntartja ezt a bűnös világot. Hálát adnak akkor majd Nekem a bűnösök, az Én nagy türelmemért, és azért a kegyelemért, hogy most még egy esélyt adok nekik, és megkapják Tőlem a tisztán látás kegyelmét, hogy meglássák nyomorúságukat és bűneiket. Hálát adnak Nekem azért, hogy még nem halnak meg, és kapnak időt a megtérésre, és arra, hogy bizonyítsák Irántam való hűségüket és szeretetüket. Kimondhatatlan lesz akkor az ilyen lelkekben a béke, a hála, és az Irántam érzett nagy szeretet.

 

Gyermekeim! Készüljetek! Soha nem látott csodás eseményeknek lesztek részesei az elkövetkező közeli időben. Amikor majd meglátjátok a keresztet az égen, akkor már tudjátok meg, hogy nagyon közel van a nagy figyelmeztetés. Azért mondom nektek, éljetek szüntelen készenlétben! Ne várjátok meg, amíg mindezek beteljesülnek! Járuljatok a Szentségekhez még ma! Gyónjátok meg bűneiteket, és járuljatok a Szentáldozáshoz! Hótiszta lelketekbe fogadjatok Engem, akkor nincs mitől félnetek. Én megvédelek benneteket a sátán minden támadásától. Én vagyok a védőpajzs, a ti biztos menedéketek. Én, az Üdvözítő kimenekítelek benneteket ellenfelem markából, és megadom mindnyájatoknak az üdvösségre vezető kegyelmet.

 

Drága kicsinyeim! Újra mondom, készüljetek! Tartsatok bűnbánatot! Imádkozzátok a rózsafüzért! Olvassátok, és váltsátok tettekre az Evangéliumot! Éljetek életszentségben! Várjatok Engem szüntelen készenlétben, mint az okos szüzek, mert közel van második eljövetelem. Erre áldalak meg benneteket kicsi gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

Drága gyermekeim! Én vagyok az Örök Bíró. Előttem minden lélek számot fog adni tetteiről. Én megítélek mindenkit cselekedetei szerint. Mindazok, akik megátalkodottak maradnak, és halálukig nem bánják meg bűneiket, örökre elkárhoznak. Akik megbánják tetteiket, a tisztítótűzbe jutnak, ahol sokat fognak szenvedni, de tisztulásuk után bebocsátást nyernek a mennybe.

 

Gyermekeim! Értsétek meg, hogy csak egyedül a szeretet üdvözít. Aki gyűlöletben él, az már lélekben halott. Mindaz, aki másokat gyűlöl, magát öli meg, mert nem lehet egy szívben szeretet meg gyűlölet. Vagy Istent szeretem, és szolgálom, vagy a sátánt szolgálják, ezért gyűlöletben élnek.

 

Drága, Véremen megváltott gyermekeim! Könyörögve kérlek benneteket, éljetek mindenkivel szeretetben, még ellenségeitekkel is! Engedjetek el minden sérelmet, bocsássatok meg szívből egymásnak! Akkor Atyám is megbocsát nektek, és bejöhettek országába, amelyet azoknak készített, akik Őt szeretik. Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Mária Julianna eddig megjelent lelki naplói az Úr Jézus által kapott üzenetekkel

 

Mária Julianna lelki naplója I-II. kötet
Mária Julianna lelki naplója III. kötet
Mária Julianna lelki naplója IV. kötet
Mária Julianna lelki naplója V. kötet
Mária Julianna lelki naplója VI. kötet
Mária Julianna lelki naplója VII. kötet
Mária Julianna lelki naplója VIII. kötet 
Mária Julianna lelki naplója IX. kötet 
Mária Julianna lelki naplója X. kötet
Mária Julianna lelki naplója XI. kötet

 

 

1993. december 10.

 

MERT A KÍNZÁS ARÁNYBAN VOLT AZ EMBERISÉG BŰNÉVEL, AMI HÁRMAS: A MÚLT, A JELEN ÉS A JÖVŐ BŰNÉVEL IS

 

 

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Köszöntelek testvérem a mennyei Atya, az ő jobbján ülő üdvözítő Jézus és a Szentlélek Isten, ki egy az Atyával és a Fiúval, a Szentháromság egy Isten szentséges szent nevével és a mi Urunk szent akaratából, Jézus Krisztus kegyelméből. Imádjuk és áldjuk testvérem a teremtő, a megváltó, az üdvözítő Istent.

         Áldjuk szent és szentséges nevedet Urunk és Istenünk, Urunk, Jézus Krisztus. És várjuk szent jöveteledet, mert mint mondottad, várjuk Urunk dicsőséges eljöttödet, hogy megmutasd nekünk ki vagy, mert te Uram Jézus nem voltál, és sem nem leszel, hanem Te vagy! Te tudod azt, hogy az időben élő ember ezt milyen nehezen tudja felfogni, ezt az ” örök vagy “-ot. Te megdicsőült édes Jézusunk, ki velünk vagy, te nem hagytad el a tieidet, mert te itt vagy elrejtezve a csodálatos Oltáriszentségben. Mert aki a te csodálatos szent ostyád magához veszi, annak a lelke valóban Urát és Istenét fogadta magába, Jézus Krisztus titokzatos testét, mely valóban étel és valóban ital.

         Légy áldott Uram a csodálatos Oltáriszentségben te, aki a lelkeket vizsgálod, a te isteni szemed minden lélekbe lát. Te előtted ott áll minden ember lélekben és te még akkor sem teszel különbséget a bűnös és a kevésbé bűnös között. Neked csak egy, ami fontos, hogy kinyújtsa kezét, az akaratát feléd és elteljen a te legnagyobb ajándékoddal, a bűn­bánat szentségével. Te Uram még a legnagyobb bűnösnek is csak azt mondod:

 

“MENJ, ÉS TÖBBÉ NE VÉTKEZZ!”

 

Te irgalmas édes Istenünk, Urunk, Jézus Krisztus. Te bőkezű király! Leborulunk szent és szegekkel – a mi bűneink szegeivel – átvert szentséges lábaid elé, áldunk és imádunk Téged. Te, aki a rosszat jóval fizető Isten vagy. Mekkora a te szentséges szent szíved szeretete. Mert a te szíved szeretete kiárad, sőt felbuzog, és minden egyes embert elárasztod a te szereteteddel, és minden embertől elvárod, hogy viszont szeressen. Mert téged Uram csak viszont szeretni lehet, mert senki sem szeretett Téged Uram előbb. Mert te mindenkinél előbb szerettél. Hadd mondjunk neked köszönetet, mert hálát adunk szent szeretetedért, mert minden, amit csak adtál, az mind a te nagy szeretetedből adtad, és még ennél is többet adtál. Szent szereteted által leszálltál a földre, és valóságos emberré lettél, és még ez mindig nem volt elég a Te szent szeretetednek. Nem elégedtél meg azzal, hogy tanítottad az embert, nem volt neked elég, hogy csodákat műveltél, hanem te megmutattad a te szereteted végtelenségét is, a halál alól sem vontad ki magad, mert a te szeretetednek még ez sem volt elég, magadra vetted a világ bűneit. Te lefizetted minden ember váltságát, hogy üdvössége legyen benned. És a végtelen szent szeretet vállára vette a keresztet és felmagasztalta magát szent szeretete kiáradásával a kínok és gyötrelmek fájára. Mert ennél a szeretetnél nincs több és nincs nagyobb. Uram Jézus tudjuk, hogy ezt a te nagy szeretetedet megköszönni ember nem tudja, mert erre nincsen nyelv és erre nincsen szó, ami méltó lenne rá. Csak annyit rebeg akadozó nyelvünk: Jézusom szeretlek, könyörülj rajtunk! Ámen.

         Testvérem, elmélkedjetek ezen, ezen a végtelen szereteten. Mert mondom nektek az Úr megkínoztatása emberfeletti volt. A sátán minden gyűlöletét kiöntötte az üdvözítő Jézusra. Mert már mondottam, amilyen magasan állt Krisztus, mint ember az emberek felett, olyan mérhetetlen volt megkínoztatása is, azt a kínzást, amit az Üdvözítő vállalt, csak Isten-ember tudta végig szenvedni. Mert a kínzás arányban volt az emberiség bűnével, ami hármas: első a múlt, a jelen és a jövő bűnével is. Még többet mondok: az üdvözítő Jézus még a kínzói bűnét is magára vállalta, tehát még értük is letette a garast. Még azokat sem zárta ki szent kegyelméből. Hát lehet-e ennél jobban szeretni? És mi több! – a ti uratok Isten volt, nemcsak ember, aki rettenetes fájdalmában a kínzóit, mint gyenge és könnyű pihét lerázhatott volna magáról, és a ti Uratok kiitta kelyhét az utolsó cseppig.

         Ezen elmélkedjetek, mert ez a szeretet végtelenebb a csillagos égnél. “Mert ég és föld elmúlnak” – mondotta az Úr “De az én igéim el nem múlnak”.

Meghalt az Üdvözítő Jézus, halálnak halálával és dicsőséges feltámadása által dicsőült meg, és mint Isten-ember szállott az égbe, és ül az Atya jobbján. De eljő dicsőségben ítélni élőket és holtakat, hogy övéi is részesei legyenek az ő dicsőségének.

Testvérem, ezen elmélkedj! És imádkozz, és kérd a kegyelmet felebarátaid részére és azoknak a részére, kik nem tudtak kellően vigyázni menyegzős ruhájukra, mert így teljes az imád. Mert Isten végtelenül irgalmas. Mert mondom az imának nagy az értéke a ti lelketek javára.

         Most búcsúzom és azt mondom, erősítsen meg a mennyei Atya szent Fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus által hitben, reményben, szeretetben és béketűrésben, és nem utolsó sorban, alázatban.

         A szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz, ki részesült a megváltás gyötrelmében, Szent Fia által és ugyanígy részesült dicsőségben is, vegyen oltalma alá téged és családodat. A Szentlélek Isten fénye ragyogjon a te lelkedben. És áldjon meg szent kegyelmével a mi Urunk, Jézus Krisztus. Ármin

1993. december 16.

 

ÉLJEN BENNETEK A TUDAT, HOGY TI KRISZTUSÉI VAGYTOK ÉS

KRISZTUS IS A TIETEK     

 

         Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!

 

         Köszöntelek testvérem, az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szent nevével, az Úr Jézus Krisztus szent kegyelme által. Testvérem, ne szűnjünk meg imádni és áldani a mi Urunk, Jézus Krisztust! Mert ki őt szereti, az szereti az Atyát és a Szentlélek Istent is. Mert mondotta az Úr, Jézus Krisztus: “Aki engem fogad be, az Atyámat fogadja be, mert én és az Atya egy vagyunk”. Áldassék és felmagasztaltassék a te szent és felséges neved, mindörökkön örökké.

 

         Adjunk hálát a mi Urunknak, Istenünknek, Jézus Krisztusnak, azért a nagy szere­tetért, mivel szeret minket. Köszönjük uram szentséges szent szíved kiáradó szeretetét, mivel szeretsz bennünket és minden embert. Mert a te szereteted minden emberre egy­formán árad, csak az ember nem egyformán alkalmas ennek a befogadására. Kérünk, könyörgünk hozzád Uram, adj embereket, lelkeket és adj hivatásokat a te szent egyházadba, hogy minél többen imádhassunk és szerethessünk Téged, hogy fel­áldoztathassunk mi is lehetőségeink szerint embertársainkért, a te nagy irgalmad által, hogy részeseivé válhassunk a te megváltásodnak. Mert ahogy Cirenei Simon segített szent keresztedet vinni, ami azért történt, hogy jelezze évezredeken is túl, hogy igen is lehet vállalni kereszthordást az embertársaitokért. Az a mozzanat nem azért történt, hogy elnézzetek felette, mert igen is lehet részt vállalni Krisztus keresztjéből.

 Urunk, Jézus Krisztus te nemcsak szóval tanítottál, hanem cselekedettel is, mert a tanításod kettős volt, első élő szóval, második pedig cselekménnyel. Erre nagy súlyt helyeztél. A te szent életed minden cselekménye tanítás volt és annak olyan elevenen kell élni a lélekben, mint ami most történik.

 

A megváltás is folyamatos, mint ahogy a ti Uratok nem volt és nem lesz, hanem van, tehát a megváltás is van.

 

Most még egyszer aláhúzva mondom:

A MEGVÁLTÁS NEM VOLT ÉS NEM LESZ, HANEM VAN!

 

Könyörgök hozzád te isteni Megváltó! – add, hogy az időben és térben élő ember ezt a Szent Titkot megértse a te szent lelked erejéből, végtelen nagy kegyelmed által. Mert bizony mondom, hogy azaz ember, aki vállalja a te szent igéid hirdetését és fárad azért, hogy embertársait megmentse a sátán karmaitól, az igenis viseli a te szent ke­resztedet, mert aki ha csak egy lelket is megmentett, az már részese a megváltásnak. Mert te hatalmas Isten, te ami a tied abból részt adtál a tieidnek. Mert minden ember­nek joga van szeretni, jónak lenni, irgalmasnak lenni, könyörületesnek lenni, kegyel­met eszközölhet ki embertársai részére, és hatalmat adtál a bűn megbocsátására is, mivel felebarátja őt megterhelte.

         Add, ó Uram Jézus, hogy ezt megértsék az emberek, hogy te milyen jó vagy és mekko­ra a te szereteted. Mert amint te egy vagy az Atyával, úgy akarsz eggyé lenni az ember­rel is, hogy te bennünk és mi benned éljünk. Mondd, Uram Jézus, hogy lehet ezt neked megköszönni? – a te szerető jóságodat.

Csak leborulunk előtted, dadogó nyelvünk imát rebeg. Fogadd el tőlünk, hisz tudjuk, hogy méltón nem tudjuk megköszönni, mint a te szent titkodat sem tudja az emberi elme felfogni. Nekünk csak hinni kell, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia, ki az Atyától jöttél és az Atyánál vagy, de azt is tudjuk, hogy irgalmad is épp oly végtelen, mert a Te igazságod előtt Uram ki állhat meg? De te eltöltöd szívünket irántad szent reményeddel, hogy ne féljünk tőled, hanem szeressünk viszont Téged. Ezért Urunk és Istenünk, áldunk téged, imádunk téged és magasztalunk téged. Ámen.

 

         Testvérem: Isten olyan méltóságra teremtett benneteket, mit a világ nem adhat. Mert mi az, amit a világ ad, és mi az, amit nem hagy a földön a lélek? Mert a léleknek nincs szüksége semmire, mit a világ adhat. Nincs szüksége sem palotára, sem kunyhóra. A lélek viszi magával a cselekedeteit, viszi magával az egész életét. Ott nem lehet szépíteni, mint mondottam még egy pici gondolatot sem tudtok eldugni a ti Uratok és Istenetek elől. Ezért mondom, és aláhúzva figyelmeztetlek benneteket az éberségre, mert a kísértés nem mindig farkasbőrben jön. Mert alattomos és tudja, kit hogyan ejtsen meg. Egyedüli fegyver az ima, ebbe ne fáradjatok bele. És ne féljetek semmitől, hanem harcra kelni a kísértéssel szemben, mert a gyáva, könnyű préda.

         Éljen bennetek az a tudat, hogy ti Krisztusé vagytok és Krisztus is a tietek. Mert így Ő bennetek, és ti Őbenne lakoztok.

 

         Most búcsúzom. Áldjon meg a mennyei Atya, az Ő szent Fia és a Szentlélek Isten őrizzen meg benneteket az Úr, Jézus Krisztus részére, hogy üdvösségetek benne legyen. Téged, pedig áldjon, erősítsen a mi Urunk, Jézus Krisztus. Én pedig imádkozom érted és veled. Ármin.

 

 

1993. december 17.

 

MINT A TOLVAJ, VÁRATLANUL ÉRKEZEM

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelméből. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!

 

Köszöntelek testvérem az Örök Atya, ki az eget és földet alkotta, ki létrehozott mindeneket, aki szent Lelkének erejével tart fenn és éltet mindeneket, nevében.

Dicsőítsük őt méltóképpen és áldjuk az ő szent Fiát, kit e világba küldött az isteni szeretet, hogy megkeresse az elveszettet, hogy visszahozza a tékozló fiúkat, kik meghívottak az atyai házba, hogy üdvösséget adjon a visszatérőnek, az ő irgalmas szeretete által.

Ugyanúgy imádjuk és dicsőítjük Isten szent Lelkét, kit az Atya a Fiú nevében küldött a világba, mit szent Fia kínszenvedése által megváltott, hogy akik benne bíznak és remélnek szent Lelke erejével megtartson, mert köztetek működik és munkálkodik. Ő a lelkiismeret szava, ki a jóra int. Imádjátok és szeressétek kellőképpen, mert ő visz benneteket a megváltó Jézushoz, az egyedüli üdvözítőhöz, hogy ő az elsőszülött bemutathasson benneteket az Atyának, mint övéit, hogy ezáltal benépesüljön Isten szent országa veletek, esendő és botladozó emberek. Imádjuk és magasztaljuk, áldjuk és dicsőítsük az egy igaz Istent a szentháromságban, most és mindörökké. Ámen.

 

Imádkozzunk testvérem! Örökké élő egy igaz Isten, imádunk téged, te dicső Szenthá­romság! Gyermeki szeretettel eléd borulunk és irgalomért esdeklünk, kik itt a földön annyit botladozunk, el is esünk, de a te irgalmas szereteted mindig felemel. Nekünk csak feléd kell kiáltani bűnbánó szívvel és te már ott is vagy és talpra állítasz bennünket, magadhoz emelsz, pedig te édes, jó Atyánk irtózol a bűntől. De megem­lékezel szent Fiad kereszten függő szent sebeire, és feloldozod bűneit a bűnbánó embemek. Mert a bűnök égbe kiáltanak, hatalmas méreteket öltenek. Ennél csak egy nagyobb és felmérhetetlenebb, Isten irgalmas, megbocsájtó szeretete.

 

Mert az irgalmas szeretetet – mit Isten felétek küld és áraszt – azt semmi sem múlhatja felül. Éljetek ezzel az égből reátok hullott ajándékkal. Ehhez nem kellenek anyagi javak, ehhez csak egy kell, a bűnbánó szív. Mert a bűnbánat szentségét ingyen kapjátok Isten szeretete által, csak lelketekben meg kell vívni azt a csatát a gonosz kísértővel szemben, mit nem a magatok erejéből – hanem akaratotok által, mit Istennek adtok – győzedelmeskedik a megváltó Jézus Krisztus. Ezért imádkozzatok, esdjétek le Isten irgalmát, hogy lelketekben működjön Isten szent Lelke, hogy ne magatokban bízzatok harcaitokban, hanem csakis Isten szent Lelkének erejében, ki elől meghátrálni kényszerül a gonosz. Ezért imádunk, dicsőítünk, magasztalunk, áldunk és nem utolsó sorban szeretünk egy igaz Istenünk a dicső Szentháromságban, hogy kinyilatkoztattad magadat a Fiúban, hogy meghívtál országodba bennünket, mit csak a Fiú által érünk el, mint mondotta az Úr, Jézus Krisztus:

 “Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. És ez az út nem könnyű út, mert utatokat nehézzé teszi a gonosz, a hazugság atyja, a megtévesztő, az utatokat keresztező, ki nap mint nap szedi áldozatait, kik a könnyű út reményében odaadták akaratukat, kiknek nem kell Krisztus, kik káromlásaikkal ma is leköpdösik, korbácsolják, ostorozzák és keresztre feszítik az ő Urukat Istenüket. Pedig Krisztus értük vérzik a keresztfán. És mégis a krisztusi szeretet ezeknek is odanyújtja a bűnbánat szentségét, mert mint mondottam az előzőkben, hogy nincs az a bűn, nem tud oly hatalmas méreteket ölteni, mit Isten a bűnbánat szentsége által meg ne bocsátana. Mit Isten irgalmas szeretete felül ne múlna! Csak egy bűn van, mit Isten megbocsátani nem tud, a lélek elleni bűn, a megátalkodottság, mert a meg nem bánt bűnökre nincs bocsánat. És ezek a lelkek kerülnek ki a külső sötétségbe, hol kínok lesznek és fogcsikorgatás. Ott ők is színről-színre láthatják a sátánt. Hol életükben akaratuk által neki ajándékozták lelküket, hol ők is méltó jutalomban részesülnek. Mit mondott Uratok, Istenetek:” Az elkárhozottakkal ne törődjetek, mert azokkal már Isten sem törődik.

Ezért mondottam annyiszor, imádkozzatok a megtévesztettekért, a bűnösökért, mert itt a földön semmi sem késő. Esdjétek le részükre Isten kegyelmét. De imádkozzatok a bárányokért is, hogy állhatatosak maradjanak, hogy el ne tévedjenek, hogy a Pásztor nyomában járjanak, mert ezekre a lelkekre összpontosít a sátán, mert az ádáz küzdelem a gonosszal ezen a síkon folyik. De a földön Isten kegyelme az elbukottak, a bűnösök táborában is működik, amit a ti imáitok megsokszorozhatnak.Ezt jegyezzétek meg itt a földön folyik az ádáz küzdelem a lelkekért, mi a halállal minden ember számára megszűnik. Ott minden ember az lesz, akinek itt a fóldön formálta lelkét. Ott már nincs megtérés, OTT MÁR BIZONYOSSÁG VAN.

 

A Föld az az égitest, hol formálhatjátok lelketeket. Hol építhetitek magatokban Isten országát, hisz Uratok, Jézus Krisztus nyíltan megmondta, mikor apostolai megkér­dezték: “Mester, hol van az Isten Országa?” erre Uratok azt felelte: “Isten országa ben­netek van”. Az is mondatott: “Ti a Szentlélek templomai vagytok!”

 

Ezért mondottam annyiszor, hogy szabad akaratotokon múlik üdvösségetek, vagy bukástok. Azzá váltok, akihez tartozni akartok. Aki a maradandónak szenteli életét ­azaz Istennek – az Istené lesz. Aki pedig a mulandónak, az alámerül mindörökre. Az itt leírtakat szívleljétek meg, mert mint már mondottam: az IDŐ KEVÉS. Még többet mondok: NAGYON KEVÉS!

Imádkozzatok a Krisztus király eljöveteléért, imádkozzatok a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz győzelméért a gonosz felett, még gyarapíthatjátok itt a Földön Isten országát, mert betelt a pohár. Hisz Isten jelei megjelentek égen és a fóldön. Mert mondatott: az utolsó időkben “Kiterjesztem szent Lelkemet szolgáimra és szolgá­lóimra, gyógyítani fognak, prófétálnak, öregjeitek álmokat látnak. “

De vigyázzatok, az is mondatott: “Jönnek hamis próféták és álmessiások.”

Nézzétek meg Krisztus egyháza egyetemes. De hányan, de hányan akarják szétfor­gácsolni. Hányan, de hányan tanítanak tévtanokat, hányan prófétálnak. Ezekből csak egy az igaz, aki hirdeti az egymásért való imát, kik hirdetik, hogy Krisztus valóban eledelül adta önmagát, hogy ő bennetek és ti őbenne legyetek.

 

Van aki a lélek által gyógyít, mert ez is a Szentlélek ajándéka, és van, aki nem. Ezért mondottam annyiszor kérjétek a Szentlélek ajándékát, a tisztánlátást, a szellemek meg­különböztetését és magadja nektek. Mert a kegyelem hatalmasabb méreteket ölt, mint a bűn. Mert mint mondottam, Isten irgalmas szeretetét semmi felül nem múlhatja. Ezért mondom és fokozottabban felhívom figyelmeteket az imára.

Látogassátok Uratokat az Oltáriszentségben. Fokozzátok imáitokat és legyetek éberek, Tevékenykedjetek Isten országáért, a lelkek megmentéséért, Készüljetek a Király, a Krisztus király fogadására, Lelketeket öltöztessétek fel a menyegzői köntösbe.

Imádkozzatok a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz, Isten anyja, Mária győzelméért a gonosz felett, a gonosz végleges bukásáért. Mert az idő sürget, emberi számítás szerint.

Mert a Király úgy érkezik, váratlanul, előre meg nem határozott időben.

“MINT AZ ÉLES KARD CSAPOK LE A FÖLDRE, MINT A TOLVAJ, VÁRATLANUL ÉRKE­ZEM”.

Pontos idő nincs testvéreim, csak annyi, hogy rövid időn belül érkezik a Király, Krisztus király. Imádkozzatok és várjátok méltóképpen Királyotok érkezését és semmitől se féljetek, mert Uratok, Istenetek vele lesz az ő népével.

 

Kiválasztja és elkülöníti a bárányokat a farkasoktól és elvezeti övéit és bemutatja az Atyának és megvall benneteket az Atyának az ég angyalai előtt, mint övéit, mert ti is megvallottátok őt az emberek előtt.

 

Istenem, örök Atyám! Te dicső Szentháromság! Áldd meg a tieidet és tartsd meg őket magadnak, hogy üdvösségük benned legyen, szent Fiad, Jézus Krisztus által, a Szent­lélek közreműködésével. Ámen.

 

Most búcsúzom és azt mondom, az Atyaisten szeretete, a Fiú szentséges vére mossa meg lelketeket hófehérre. A Szentlélek egyesítő ereje legyen rajtatok, hogy megtérjetek az atyai házba, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

A szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária oltalmazzon és anyai palástja alá rejtsen benneteket – kik Krisztuséi vagytok – a gonosz elől. Szent Mihály védelmezzen szent kardja erejével benneteket. Ámen.

Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom értetek és veletek. Ármin.

 

A cselekvő én vagyok

1962. december 15.

Ma erre a csodálatos hatású, megnyugtató áldásra ébredtem. Szívem valósággal remegett az örömtől. A Szent Szűz Szeretetlángjára gondoltam. Ahogy a szentmisére mentem, a Szűzanya szólt:
“Nyugodj meg, kislányom! Együtt megyünk… Én is veled fáradoztam, de most jól kipihenjük magunkat.”

Míg így beszélgettünk, elvégeztem a harangozást. Utána az Úr Jézus elé borultam: Imádott Jézusom, de sok mondanivalóm van! Majd újra elmondtam Neki, ami annyira megnyugtatott, és megköszöntem Neki a sok kegyelmet, aztán csendes hallgatással imádtam Őt…
Ő szelíd szavakkal mondta:
“Nagy szenvedésekre kell felkészülnünk, de nem hagylak egyedül, és ha kell, csodát is teszek. Szenvedéseid módfelett nagyok lesznek. Most jön az üldöztetés, mellyel Heródes halálra kerestetett Engem, mint kis Gyermeket, hogy megöljön. De amint Én és Anyám a mennyei Atyára hagyatkoztunk, úgy hagyatkozz Te is Ránk!”

Közben újabb, csodálatos kegyelmével árasztott el. Nem tudom semmi módon szavakkal kifejezni ezt a kegyelmet, melyet reám árasztott, és közben ezt mondta:
“Ez a teljes Reám való hagyatkozás nagy kegyelme, melyet most adok. Egészen tökéletesen uralni fogja lényedet egész életeden át, mely át fog sugározni lelkedből másokra is.”

Csodálatos érzés az Istenre való hagyatkozás felbecsülhetetlen és semmivel össze nem hasonlítható fenséges kegyelme! Nem is bírnám ki, ha nem adna külön kegyelmet ennek elviselésére. Testemben megsemmisülve éreztem át mindezt, és időközben az Úr Jézus beszélt tovább:
“Ugye meghatott az áldás, amit a Püspök atyától kaptál?! Én voltam jelen, amikor a Püspök atya homlokodra keresztet rajzolt. Tettem ezt kettős okból: hogy sok szenvedésedért jutalmat adjak, és hogy a Püspök atya is megérezze személyeddel kapcsolatban isteni akaratomat.”

1962. december 16.

A máriaremetei kegytemplomba mentem, ahhoz az atyához, akinek egy héttel ezelőtt átadtam a Szent Szűz közléseit. Ő már néhány szó után rámismert. Kérdéseket intézett hozzám…
Közben megemlítettem neki, hogy voltam a Püspök atyánál. Átadtam a Szent Szűz közléseit, és elmondtam néhány szóval, mit mondott a Püspök atya. Erre azt válaszolta, hogy ő is ugyanezt mondta volna. Majd rátért a Szent Szűz közléseire. Azt mondta, elolvasta kétszer, de nem érti. Ezen én nagyon csodálkoztam, és szerettem volna a Szent Szűz Szeretetlángjáról ékes szavakat mondani, de hiába erőlködtem, nem jött elmémbe gondolat, sem szó az ajkamra. Elgondolkoztam, hogy lehet ezt nem érteni? Ő közben azt is mondta, hogy az első-péntek és az első-szombat is az engesztelés napja. Úgy vettem észre, hogy fölöslegesnek tartja ezeket a közbeékelt kegyelmi napokat. Amikor elhagytam a gyóntatóhelyiséget, a gondolat, hogy nem érti, még jobban fájt. A Szent Szűzhöz fohászkodtam: “Édesanyám, akihez küldtél, az nem érti Szeretetlángodat.” Kértem a Szentlelket, világosítsa meg és járja át őt is a Szent Szűz Szeretetlángja, úgy, mint engem. Elmélkedésem közben rettenetes lelki kínok kezdtek gyötörni.

Közben eltávoztam a templomból, az úton még jobban fokozódott a fájdalom. Lelkemben a gonosz ismét kételyeket támasztott: “Látod, nem csodálom, hogy nem érti zavaros gondolataidat. Ő pedig igen okos pap, és mégsem tud eligazodni zagyva kitalálásaidon. S te még beképzeled, hogy neked azért szenvedned kell?! Tudod, ilyet csak egy zavarteszű hisz el. Miért kísérletezel?

Minden erőmmel rendezni igyekeztem gondolataimat. A szenvedések oly borzalmas kínokat okoztak, hogy útközben szerettem volna a szembejövőkkel tudatni, hogy milyen borzalmasan szenvedek.
Közben a gondolataim is elhomályosodtak. Újra eszembe jutott, miért nem tudtam a Szent Szűz Szeretetlángjáról beszélni. Most magam is arra a gondolatra jutottam, hogy én sem értek mindent. Miközben hazaérkeztem, vidám dalokkal igyekeztem takarni lelkem nagy szenvedését, nehogy gyermekeim észrevegyék szenvedéseim miatti lehangoltságomat. Borzalmas lelki kín ez! Ki tudna tőle megszabadítani? Hiszen senki sem ért meg, hiába is mondanám el bárkinek!

1962. december 17.

A Szent Szűz szavai, mint megvilágító jóság, úgy hatoltak lelkembe:
“Kislányom, miért erőlködtél? Miért akartál te szólni ékes szavakkal Szeretetlángom mellett? Tartsd szem előtt rendeltetésedet, a szenvedést, és emlékezz Szent Fiam szavaira, melyeket mondott. A szenvedést vállald, és szünet nélkül hozz áldozatot! Szenvedéseid nem hiábavalók, de az nem a te dolgod, hogy ki értse meg Szeretetlángomat. Kis eszköz, ne csodálkozz azon, hogy nem tudtál szólni ékes szavakkal. A cselekvő Én vagyok, és Szeretetem Lángját Én gyújtom ki a szívek mélyén. Szavaidat Én állítottam el, és elmédet is Én homályosítottam el. Nem akartam, hogy az önteltség befészkelje magát lelkedbe. Ez nagy hiba lett volna. Te kis eszköz, térj már észre, és légy egészen alázatos. Eszköz vagy a kezünkben. Mi vigyázunk rád, és nem engedjük a bűnt közel hozzád. A kísértésekre pedig vigyázz, mert a gonosz ugyancsak felhasznál minden alkalmat, hogy alázatosságodat megingassa.”


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: