‘1210’ cimkéjű bejegyzések

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Imádság

2016.10.16.

Kedveseim, magasztaljátok a mindenség Urát és dicsőítsétek Szent Nevét, mert Ő valóban hatalmas és minden dicséretre méltó. Énekeljetek Neki hálaéneket és mindenkor fejezzétek ki hódolatotokat. Alázkodjatok meg Isten jelenlétében, amikor a szentmisén vagytok, és minden erőtökkel figyeljetek Rá. Amikor imádkoztok, úgy tegyétek, mint akik ott állnak Isten színe előtt. Lélekben ima közben is sokszor boruljatok le Előtte és hódolattal fogadjátok Őt, mert valóban szent és halhatatlan Isten, aki mindennek a Teremtője. Minél jobban kifejezitek az Atya előtt szereteteteket, annál hatékonyabb lesz kegyelme felétek. Éljétek át az imát olyan mély hódolattal, amellyel kifejezitek hozzátartozásotokat.

2016. 10. 19.

Kedveseim, amikor közösségeitekben összegyűltök, buzgón imádkozzatok. Ezt úgy tegyétek, mintha nagy tömegben imádkoznátok. Ez azért fontos, mert sokak helyett kell imádkoznotok. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire fontos a közösségben elmondott ima. Gyulladjon szívetek lángra és gyújtsátok meg azoknak a szívét is, akik nem imádkoznak. Az ima nagy kegyelem, mert eljut azokhoz, akikért felajánljátok. Úgy imádkozzatok, mintha égne a ház és úgy hívjátok Istent segítségül. Vegyétek komolyan, hogy az Úr is komolyan vegye imáitokat!

2016. 10. 24.

Kedveseim, amikor az Úr elé járultok az Oltáriszentségben, akkor egészen feledkezzetek meg önmagatokról. Engedjétek Jézust egészen feloldódni magatokban, váljatok vele eggyé, hogy minden feszültség kisimuljon bennetek. Ez a találkozás legyen egészen bensőséges kapcsolat köztetek és Jézus között. Őt dicsőítsétek, imádjátok és magasztaljátok, mert Ő valóban szent és örök Isten. Hódoló szívetek képes ilyenkor egészen megújulni, mert Isten dicsőítése átragyogja lelketeket. Ez a megtérés, az első szeretet állapotához is hasonlítható, mert Isten odafordította lelketeket Őhozzá, ezért vagytok képesek dicsőíteni Őt. Legyetek azon, hogy a Krisztussal való egységetek áramoljon rá a környezetetekre. Így éljétek le napjaitokat mindig megújulva.

2016. 10. 27.

Kedveseim, amikor összegyűltök, hogy közösségben imádkozzatok, ne feledjétek, hogy a közös imának óriási ereje van. Mindenki azért felelős, hogy teljes összeszedettségben egészen a Szentháromság személyeire és a Szűzanyára figyeljen. Adjátok át magatokat az imának, mert csak így lesz hatékony a ti közbenjárásotok. Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjen szívetek a világi dolgokban, mert az kizökkenthet titeket az átadottságból. Az Úr kéri, hogy ne az érzelmekre törekedjetek, hanem értelemmel imádkozzatok. Amikor értelmeteket rászegezitek az imádságra, akkor tudatosul bennetek, hogy mit és hogyan imádkoztok.

2016. 11. 02. Halottak napja

Kedveseim, imádkozzatok és ne csak saját elhunytjaitokért, hanem a tisztítótűzben szenvedő többi lelkekért is. Ebben a hónapban különösen sokat tehettek értük, mert nagy kegyelmet készített Isten az Ő irgalmasságának évében. Különösen azokért imádkozzatok, akikről senki sem emlékezik meg. Csak a tiszta lélekkel végzett ima hatékony, mert általa tudjátok oda vinni őket Krisztushoz. Engedjétek, hogy lelketeket is átformálja azáltal, hogy komoly lelkiismeretvizsgálatot és bűnbánatot tartotok. Így megtartjátok lelketek tisztának és fedhetetlen életmódotokkal méltóképpen közbenjárhattok elhunytjaitokért.

2016. 11. 03.

Kedveseim, amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, hanem vessétek Jézus lábai elé kéréseiteket és higgyétek, hogy Ő meghallgatja azokat. Akkor nem szaporítjátok a szót, ha bíztok abban, aki elé viszitek könyörgéseiteket és tudjátok, hogy Ő meghallgat titeket. Mielőtt imába kezdtek a Szentlélek megmutatja nektek, hogy mit imádkozzatok. Bízzátok rá magatokat teljesen. Ha a Szent Szűz közbenjárását kéritek, akkor ő megtanítja nektek, hogy vele együtt végezzétek imáitokat, mert az biztosan Szent Fia elé jut. Amikor saját szavaitokat viszitek Isten elé, ne gondoljátok, hogy az nem a Szentlélek indítására történik, mert Jézus neve csak a Szentlélek által mondható ki, ezért bátran terjesszétek Elé kéréseiteket és bízzatok abban, hogy meghallgatásra találnak.

2016. 11. 04.

Kedveseim, bíztatlak benneteket, hogy ne lankadjatok el, amikor imádkoztok. Mindig találhattok kifogásokat és jól meg is magyarázzhatjátok, pedig óriási a tét. Nem kér sok imát tőletek Jézus, de amiről érzitek a szívetekben, hogy kéri, azt ne mulasszátok el. Vannak állapotbeli kötelességek, amelyeket meg kell tenni, és ha emiatt marad el az ima, akkor nem hibáztok. Igyekezzetek azon, hogy önhibátokból ne hiányozzon életetekből az ima és az engesztelés. Amikor imádkoztok, akkor odaviszitek Jézus elé ügyeiteket, főleg az egyház sorsát és mindazt, ami a szívetekbe van írva. Jézus jelenlétében a Szűzanyával együtt végezzétek felajánlásaitokat! Ezeket a pillanatokat nagyon szeressétek, mert hatalmas kegyelmet jelentenek.

2016. 11. 09.

Kedveseim, amikor Isten hajlékába léptek, gondoljatok arra, hogy az Úr nemcsak előttetek van, hanem bennetek is jelen van, hiszen a Szentlélek templomai vagytok. A templom legdíszesebb helye az oltár, ahol az Oltáriszentséget őrzik. Nektek is a lelketek templomában őriznetek kell Jézust, aki gyakran betér szívetekbe és vigaszt nyújt nektek. Minél tisztább a lelketek, annál nagyobb örömmel van jelen Jézus bennetek. Vigyázzatok, hogy a bűn által ne okozzatok Neki szomorúságot. Ne hagyjátok, hogy a bűn megfertőzze lelketeket, hanem inkább akarjátok azt, hogy Ő gyönyörűséget leljen bennetek. Imádjátok Jézust tiszta lélekkel, szent ünnepi díszben és adjátok meg számára a Neki kijáró tiszteletet.

2016. 11. 10.

Kedveseim, senki ne kényszerből imádkozzon! Imádkozni csak önként és Isten iránti szeretetből lehet. Ha ezt valaki nem így éli meg, akkor inkább ne imádkozzon, mert az lelkének kárára válna. Az imát nem lehet senkitől sem kikényszeríteni. De aki megkapta a hívást, még ha a nehezére is esik, akkor is imádkozzon, és ne engedje, hogy a kísértő megzavarja őt. Az imádság a legnagyobb kegyelmek közé tartozik, amit Isten azoknak ad meg, akik Őt szeretik.

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1159-imadsag

 

Adventi lelkiismeret vizsgálat.

2016. 11. 27.

Gyermekeim, vegyétek komolyan az adventi készülést. Keressetek alkalmat az elvonulásra és kérjétek a Szentlelket, hogy mutassa meg nektek a hiányosságaitokat. Ne féljetek felismerni korlátaitokat, mert ezek segítenek rávilágítani hibáitokra. Éljetek a jelenlétemben, és akkor könnyebben felismeritek gyengeségeiteket. De ne feledkezzetek meg a jócselekedeteitekről sem, melyeket Én ajándékoztam nektek. Ragadjatok pajzsot, vértet és harcoljatok a gonosz támadásai ellen, aki állandóan keresi az alkalmat arra, hogy elgáncsoljon titeket.

Jézus

2016.11.28.

Kedveseim, az új egyházi év kezdetén végezzünk komoly lelkiismeret vizsgálatot. Sok minden van, amire nem gondolunk, és olyan könnyen elmegyünk mellette, pedig bennünk van, mert a megszokás rabul ejtett. Érdemes lenne megvizsgálni milyenek a megszokott viselkedési formáink! Van-e köztük olyan, ami nem Istennek tetsző? Milyenek a világban végzett tevékenységeink? Milyenek az emberi kapcsolataink? Kikre neheztelünk? Mi lehet ennek az oka? Talán a mi visszahúzódásunk, mert nincs kedvünk kommunikálni? Engedjétek magatokat Krisztus szemüvegén keresztül szemlélni! A Szentlélek segítsen felismerni mindazt, ami hiányosság az életünkben!

2016.11.29.

Kedveseim, amikor megvizsgáljátok lelketeket, gondoljatok arra, hogy mekkora kegyelemben részesít az Úr benneteket. Mert Isten kegyelme nélkül nem tudnátok kijavítani hibáitokat. Az Úr hatalmas ereje képessé tesz arra, hogy felismerjétek korlátaitokat és megvalljátok bűneiteket. Sok ember teljesen elaltatta lelkiismeretét, mert nem jelent neki semmit Jézus. Ezért nekünk nemcsak azért kell imádkoznunk, hogy jól felismerjük bűneinket, hanem azért is, hogy testvéreinket is megérintse a bűnbánat kegyelme. Minél jobban sikerül beismerni saját bűneinket, annál hatékonyabbak lesznek a másokért mondott imáink is.

2016.12.01.

Kedveseim, amikor lelkiismeret vizsgálatot tartotok, ne arra gondoljatok, hogy mit nem csináltatok jól, hanem engedjétek, hogy Jézus segítsen nektek a felismerésben. Nem biztos, hogy a ti elgondolásotok szerinti mércével mér benneteket. Lehetnek olyanok is, amelyekre nem gondoltok, mégis fontos lehet számotokra. Imádkozzatok, hogy Jézus szemüvegén keresztül szemléljétek magatokat. Mindent adjatok át Neki, mert gondja van rátok. Tudja mi használ lelketek javára. Így imádkozzatok: Jézusom, átadom Neked minden rendetlenségemet, és segíts nekem, hogy minden jóra forduljon. Hálás vagyok Neked mindörökké.

2016.12.02.

Kedveseim, ne csak a bűneiteket vizsgáljátok meg, hanem keressétek meg azoknak gyökereit. Pl. mi okoz félelmet bennetek, és miért aggódtok a jövő miatt? Mért vagytok sokszor elégedetlenek? Mert ezek zavart idézhetnek elő a lelketekben. Legyetek őszinték magatokkal és ismerjétek fel a károk okozóit. Törekedjetek a helyes önismeretre és értékeljétek a szándékot. Ne hozzatok ítéletet magatokra, ne legyetek túl szigorúak! Alázattal fogadjátok a figyelmeztetéseket, inkább okuljatok belőlük. Mindenért adjatok hálát Istennek.

2016. 12. 03.

Kedveseim, tűzzétek ki fontos célul saját lelketek megmentését. Ennek érdekében kövessetek el mindent. Imádkozzatok, hogy legyen erőtök kitartani a buzgóságban. Ne engedjétek szíveteket lankadni. Kérjétek az erősség Lelkét, hogy mindig kibírjátok a rátok mért megpróbáltatást. Mindenki saját magáért tud a leghatékonyabban imádkozni. Bár előfordul, hogy nem látjuk tisztán önmagunkat. Akkor Jézus feltárja nekünk Szentlelke által gyenge pontjainkat, és fel tudjuk ismerni, hogy kijavítsuk azokat. Soha ne hagyjuk abba saját magunk megtérésén munkálkodni, és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt.

2016.12. 04.

Oltáriszentségi Jézus: Drága engesztelő gyermekeim! Szeretetem irántatok határtalan. Itt vagyok köztetek és árasztom kegyelmeimet azokra, akik kérik Tőlem. Legyetek nagyon boldogok, mert Hozzám tartoztok. Őrizzétek szíveteket szentségben és igazságban. Milyen kiváltságos kegyelemben részesültök, akik eljöttetek imádásomra. Szeretnék szívetekhez szólni és feltámasztani lelketekben az új embert. Nyissátok meg fületeket és hallgassatok Szentlelkemre. Sokszor éltetek már át komoly lelki élményt, mégis kevesen vannak, akik beengednek lelkük mélyére. Amikor követtek Engem feltárom nektek és felszínre hozom a valóságot. Engedjétek, hogy vezesselek benneteket. Tanuljátok meg úgy látni magatokat, ahogy Én látlak titeket. Hívjatok és megérkezem és megmutatok mindent, ami lelketek üdvösségét előmozdítja. Ne féljetek felismerni lelketek visszásságait, inkább örüljetek ennek, mert ha nem kerülnének napvilágra dolgaitok, vakságban élnétek. Szeretném, ha visszanyernétek lelki békéteket.

Anna Terézia

 

http://engesztelok.hu/lelkielet/1167-adventi-lelkiismeretvizsgalat

Szeplőtelen Fogantatás

 

2016.12.08.

Gyermekeim! Édesanyai szeretettel jöttem el hozzátok. Szeplőtelen Fogantatásom Ünnepén nagy kegyelmeket kértem számotokra Jézusnál. Adja meg nektek, hogy szentül és feddhetetlenül éljetek, ahogy Mennyei Atyánk kívánja tőletek. Ezt csak azok tudják megélni, akik megszabadulnak még a rejtett bűneiktől is. Úgy szeretnélek látni benneteket, mint akik törekedtek a kiengesztelődésre. Maradjatok Velem, és segítek nektek megszerezni azokat a kegyelmeket, melyek szükségesek lelki fejlődésetekhez. Legyetek nagyon buzgók. Vértezzétek fel magatokat lelki fegyverekkel, mert a gonosz azon mesterkedik, hogyan raboljon el titeket. Ha velem együtt imádkoztok, és egymással egységben, akkor a szeretetem köteléke körülvesz és oltalmamba fogadlak benneteket. Szeplőtelen Szűzanya

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1170-szeplotelen-fogantatas

 

Rejtett bűnök

 

 

2016.12. 09. Önigazollás, helytelen önismeret

Kedveseim, az ádventi idő lehetőséget ad a mélyebb átgondolásra. Amikor az ember rosszat tesz, igyekszik tettét megmagyarázni. Így próbálja ártatlanságát megvédeni. Nem védeni kellene magát, hanem beismernie gyarlóságát. Ha sikerül elfogadni önmagát, helyreáll szívében a béke, még akkor is, ha fájdalommal jár. Próbáljátok gyakorolni ezt a magatartást, hogy megújult lélekkel haladjatok a számotokra kijelölt úton. Évátok, amen

2016.12.10. Túlzott érzékenység, érzékenykedés

Kedveseim, ha önmagatokra figyeltek, felfedezhetitek miért alakul ki bennetek túlzott érzékenység. Amikor sokat foglalkoztok saját érzéseitekkel, vágyaitokkal, kialakulhat olyan helyzet, amit nehéz kezelni. Lehetnek olyan időszakaink, amikor bántásnak vesztek olyanokat is, amiket mások nem annak szántak. Érzékenyen érint mindenki, akihez szóltok, könnyen megbántódtok. Keressétek sértődöttségetek okát, még ha nehezen tudjátok elfogadni és beismerni is azt. Az érzékenység állapota levesz a lábunkról. Nem tudjuk elfogadni önmagunkat, és ez mélyen megviseli lelkünket. Elveszítjük a kontrollt és eluralkodik szívünkben a békétlenség. Legyünk őszinték önmagunkhoz, és igyekezzünk felismerni és beismerni ezeket a rejtekben meghúzódó bűnöket. Évátok, amen

2016.12.11. Pazarlás

Kedveseim, kevesen gondolnak arra, hogy mi mindennel pazarolhat az ember. Amire nincs szükségünk és nem használjuk, könnyen feledésbe merül. Ha ételről van szó, akkor kidobásra kerül. Nem használjuk fel kellő időben. De lehet az idővel is rosszul bánni, ha nem használjuk fel jól a rendeltetésre szánt időt. Így, nagyon sok fontos dolgot elmulaszthatunk. Az egymással való kapcsolatunkban előfordul, hogy feltartóztatjuk a másik embert, és kötődésünk miatt nehezen bírjuk elengedni őt. Nehezen megy a kiengesztelődésünk? Nem kezdeményezzük a kibékülést? Sok ehhez hasonló kérdés megzavarhatja lelkünk békéjét, és nem értjük mi a bajunk. Sajnos a pazarlásra nem figyelünk oda, és nem ismerjük fel mennyi mindennel megbántjuk az Urat. Legyetek körültekintők és gondolkodjatok el ezeken a kérdéseken.

2016.12.12. Panaszkodás

Kedveseim, készítsük fel lelkünket, hogy elfogadjunk mindent Isten kezéből. Ne zúgolódjunk sorsunk miatt, hanem mindenért legyünk hálásak, mert Isten mindent a javunkra fordít. Fogadjuk el saját magunkat, minden korlátunkkal együtt. Mert a korlátok figyelmeztetnek, és megálljt parancsolnak nekünk. Ha nem akarunk mást mutatni magunkból, mint amik vagyunk, akkor közelebb kerülünk az igazsághoz. Ez az ismeret elvezet bennünket lelkünk szabadságához. Nem akarunk mást, mint aminek Isten megalkotott minket. Saját magunk elfogadása, Isten ajándéka. Szeretnénk olyannak látszani, mint amik vagyunk. Keressétek meg azokat a pontokat, ahol megtalálhatjátok önmagatokat Istenben.

Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/1171-rejtett-bunok

 

A hátralevő időt jól használjátok ki.

 

2016.12.17.

Kedveseim, Ádvent negyedik hetéhez érkeztünk. Sajnos nagyobb a sürgés-forgás, mint a lelkiekben való elmélyülés. A hátralevő időt jól használjátok ki. Álljatok oda Szűz Mária és Szent József mellé és lessétek el tőlük a várakozás pillanatait. Szemléljétek a szent Szüzet, milyen mérhetetlen gyengédséggel vette körül magzatát. Így imádkozzunk: „Örömteli Szűzanya, taníts minket Jézust befogadni a szentáldozás pillanatában. Segíts nekünk a legbensőségesebb kapcsolatba kerülni Vele, hogy veled együtt szemlélhessük azt a titkot, melyet hordoztál. Szent József, te, aki nagy buzgalommal készültél Jézus születésére, készíts helyet nekünk a nagy találkozáshoz. Ismerjük fel Jézust, aki azért jött e világba, hogy önmagával megajándékozzon minket!”

Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/1169-a-hatralevo-idot-jol-hasznaljatok-ki

 

Karácsony 2016

 

2016.12.23

Kedveseim, Véget ért az ádventi időszak, és lelketeket átjárta a kegyelem. Várjátok, mert nem késlekedik. Készítsétek szíveteket az újszülött gyermek befogadására. Figyeljetek Máriára, a boldog Édesanyára, mert hív benneteket egyszülött Fiának imádására. Készítsetek helyet számára, mert a szív az a hely, ahol felgyullad a szeretet édes tüzének fénye, hogy szétáradjon lelketekben. Csak a csend békés magányában találtok rá Jézusra. Várjátok, és érző szívvel közeledjetek hozzá!

2016.12.24

Kedveseim! Elérkezett Jézus Krisztus születése napja. Látogassátok meg a szentmisén és adjátok át magatokat neki. Jön, és felétek nyújtja kezét, hogy megajándékozzon benneteket. Halljátok meg az angyalok énekét és induljatok útnak, mert várja érkezéseteket. Dicsőítsétek lelketek mélyéből és adjatok hálát neki, amiért közénk jött. Köszönjétek meg a Szűzanyának, hogy „Igent” mondott a Mennyei Atya akaratának. Beteljesedett, amit a próféták régtől megígértek: elérkezett a Megváltó, Jézus Krisztus, a szabadító.

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1173-karacsony-2016

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Felelősség közösségünk tagjai iránt

 
2015. 11. 26.
Kedveseim, mindenkor legyetek éberek, és ne engedjétek magatokat csapdába csalni! Most különösen a választottak kerülnek rostára. Aki körül nem áll senki és nincs lelki támogatója, az nem fog tudni egyedül megállni. Legyen gondotok egymásra, és soha ne engedjétek el egymás kezét, még akkor sem, ha úgy tűnik, az illető már elengedte a ti kezeteket! Bízzatok az Úrban és tartsatok ki a végsőkig, nehogy szétessenek közösségeitek! Szeressétek azokat, akik kilengenek a sorból és ne ítéljétek el őket, mert az rátok is kihatással lesz. Nagyon buzgón imádkozzatok azokért a tagokért, akik jelen pillanatban labilisan állnak! Ne féljetek, csak imádkozzatok!
2015. 11. 27.
Kedveseim, tartsatok össze, és úgy tartsátok meg egymást imáitokkal, hogy közületek senki se kerülhessen a gonosz lélek fogságába. Tegyetek meg mindent azokért, akik bajban vannak! Bízzatok abban, hogy imáitokat meghallgatja az Úr, és ha ti is kellőképpen küzdötök, akkor nem fog senki közületek kikerülni körötökből. Gyógyítsátok be egymás sebeit és ne nehezteljetek azokra, akik problémát okoznak nektek. Gondoljatok arra, hogy nektek is mekkora küzdelem volt az Úr közelében megmaradni. Harcoljatok a végsőkig és soha ne adjátok fel a reményt! Minden ellenállást győzzetek le a szeretet gesztusaival, főleg azzal, hogy jót akartok tenni testvéreiteknek!
2015. 12. 01.
Kedveseim, tartsatok ki a különböző megpróbáltatások idején! Akik Jézushoz tartoztok, azok most komoly próbatételek előtt álltok. Ez eddig is így volt, de most olyan mértékű lett a szellemi támadás, hogy az nagyon könnyen lehúzhatja az embert. Segítsetek egymásnak, támogassátok egymást bíztatással és szeretet-gesztusokkal. De senki ne féljen a lehúzó erők zaklatásai miatt, mert Jézus, aki veletek együtt küzd angyalaival és szentjeivel együtt, hatalmas erőt ad nektek a bajok leküzdéséhez. Ne hallgassatok azokra, akik el akarnak bizonytalanítani benneteket, mert ha kitartóan küzdötök, lehetetlen, hogy ne Krisztus győzzön! Emelkedjetek felül saját problémáitokon! Inkább dícsőítsétek a Mindenhatót, aki megadja nektek a világosságot a győzelemhez. Krisztus bölcsessége vezessen titeket ezen a keskeny, meredek úton, hogy jól tudjatok számot adni életetekről.
2015. 12. 11.
Kedveseim, találjatok megoldást mindazokra a problémákra, amik foglalkoztatnak titeket. Magatokra is figyeljetek oda miközben másokért engeszteltek! Saját ügyeiteket is át kell adnotok Istennek azért, hogy szabadok legyetek minden tehertől. Bízzatok az Úrban, mert Ő tesz szabaddá benneteket minden korlátotoktól, ha azokat szabadon átengeditek Neki. Bátran hagyatkozzatok Rá és ne féljetek attól, aki a kísértést előidézi és okozza számotokra. Éberen őrködjetek lelketek fölött és ne lazítsátok meg szeretet-kötelékeiteket sem az Úrral, sem pedig embertársaitokkal! Élesszétek fel szívetekben a krisztusi szeretetet és adjátok át magatokat Neki egészen elégő áldozatul. Bízzatok és szeressetek, mert a szeretet legyőzi az önzés minden változatát. Teremtsétek meg azt a békességet magatok körül, amit Krisztus adott nektek, és akkor nem férkőzhet közétek a gonosz ellenség!
2015. 12. 15.
Kedveseim, közösségeitekben gyógyítsátok be sebeiteket a testvérei szeretet gesztusaival. Tegyetek jót azokkal, akik nem viszonozzák, mert nem vagytok szimpatikusak nekik. Figyeljétek meg, ha szeretettel közelítetek hozzájuk, utóbb belátják irántatok érzett ellenszenvüket. Ti soha ne azzal törődjetek, hogy ki milyen mértékben lázad fel ellenetek, hanem azokat az erőket szemléljétek, melyek őket mozgatják. Lehet, hogy nem is veletek van baja, hanem saját magával, mert képtelen elviselni önmagát. Ezt azonban kivetíti rátok. Tehát vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy mi az, ami tönkretette kapcsolatotokat, és aki előbb kapja meg a kegyelmet, az engesztelődjön ki a másikkal. Nagyon sokszor a hallgatás félreértett szavakból ered, amit fontos lenne tisztázni. Tegyetek meg mindent annak érdekében, hogy mihamarabb létrejöjjön a teljes kiengesztelődés.
Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1021-felelosseg-kozossegunk-tagjai-irant

Csütörtök éjszakai virrasztás

 

 

 

2015. 12. 03.

Jézus csütörtök éjjel: Virrasztva imádkozzatok és kérjétek a Szentlelket, emelje fel lelketeket Hozzám! Haláltusát vívó Jézusként jelenek meg előttetek drága engesztelők, és arra kérlek, ne húzódjatok el Tőlem, mert példám által tanítani szeretnélek titeket. Ösztönözni akarlak mindnyájatokat a kitartásra, mert bizony mondom nektek, sok keresztény testvéretek nem is gondolja, hogy mekkora lehetőség rejlik abban, hogy virrasztásotokkal, amellyel engem vigasztaltok, rendkívüli kegyelmeket eszközölhettek ki. Amikor felajánljátok Atyámnak haláltusámat, a legnagyobb engesztelést nyújtjátok Neki. Mert elfogadjátok Irántam érzett szeretetének hűségét. Atyám lemondott Rólam, csakhogy megmentsen benneteket az örök kárhozattól. A szeretetnek ez a legmagasabb foka, mely nem mérhető semmi máshoz. Becsüljétek meg és legyetek nagyon hálásak Atyámnak, aki öröktől fogva kiválasztott benneteket az engesztelés művére. Amikor Atyám akarata által kiszolgáltatottá váltam a sátán dühének, teljesen átéltem elhagyatottságomat. Mindezeket a rám váró borzalmakat saját emberségemben éltem meg, melyeket senki sem lett volna képes elszenvedni. Én, öröktől fogva létező isteni szeretetem által vállaltam értetek a legnagyobb megpróbáltatást ezen a földön, a kereszthalált, annak minden testi és lelki gyötrelmével együtt. Drága engesztelők, példám által üzenem nektek, hogy tartsatok ki Mellettem a végsőkig, hogy együtt élvezhessük országom dicsőségét. Virrasztásotok által hajoljatok egészen Hozzám, és fejezzétek ki mélységes együttérzéseteket! Őszinte bűnbánatotokkal könyörögjetek Atyámhoz önmagatok és minden ember bűnének bocsánatáért! Imádkozzatok rendületlenül felszentelt fiaimért, akiknek Velem együtt kellene virrasztaniuk! Drága engesztelő testvéreim, megköszönöm áldozataitokat, melyeket Értem vállaltok és felajánlotok. Rátok árasztom kegyelmeimet, hogy még hatékonyabb legyen virrasztásotok. Boldog az a szív, aki megérti, mit mond neki a Szentlélek, és aki nem fárad bele a jótettekbe. Haláltusát vívó Jézusotok.

2015. 12. 17.

Jézus: Gyermekeim, virrasszatok és imádkozzatok, hogy a föld megújuljon. Tekintsetek Rám, aki a haláltusámat vívom! Lássátok meg, mily mérhetetlenül szenvedek! Misztikus módon most is átélem fájdalmaim iszonyatos gyötrelmeit. Ti meg tudtok vigasztalni Engem, ha kitartotok és mellettem maradtok. Arra kérlek titeket, ne lankadjatok, hanem vegyétek nagyon komolyan ígéretetek. Töredelmes szívvel bánjátok meg bűneiteket, és engesztelődjetek ki szívből egymással! Ne engedjétek, hogy a neheztelés lelke eluralkodjon rajtatok! Győzzétek le a rosszat a jóval! Mindent úgy tegyetek, ahogy azt Tőlem tanultátok! Emlékezzetek arra, amit a Gecemáni Kertben mondtam a tanítványaimnak: „Halálosan szomorú a lelkem. Maradjatok itt és virrasszatok!” De a tanítványokat alva találtam. Nem volt egy sem közülük, aki kitartott volna ígéretében és mellettem állt volna. Egyedül maradtam halálfélelemben. Atyámat szólítottam leborulva és teljes halálfélelemben: „Abba, Atyám! Minden lehetséges Neked. Vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az legyen, amit én akarok, hanem amit Te!” Mennyire vágyom arra, hogy ti, engesztelő gyermekeim, ne a saját akaratotokat keressétek, hanem amit Atyám kért tőletek. Tartsatok ki mellettem, mert oly nagy szükséget szenvedtek. Sokan elhagytak, mert elfordultak tőlem és a vesztükbe rohannak. Ha a ti imáitok áldozatát egyesítitek az Én legszentebb áldozatommal, akkor nagyon sok lélek meg fog menekülni a kárhozattól. Kérjétek Édesanyámat, segítsen nektek a kitartásban, mert bizony, a gonosz lélek azon mesterkedik, hogyan raboljon el titeket a virrasztástól. Gyermekeim, halljátok meg hangomat és imádkozzatok rendületlenül! Haláltusát vívó Jézusotok

Anna Terézia

 

http://engesztelok.hu/lelkielet/1031-csutortok-ejszakai-virrasztas

A Szűzanya tanít meg az engesztelés útján járni

 

 

 

2015. 12. 08. Szűzanya

 

Drága gyermekeim, tartsatok ki velem imádságaitokban és engeszteljetek! Aki mellém szegődik, könnyen megtanul általam cselekedni, mert megmutatom neki szívében az engesztelés útját járni. Édesanyai szívem számít rátok, amikor szeretettel fordultok felém. Legyetek áldottak és az én szent ünnepnapomon kieszközlöm számotokra a kegyelmet Szent Fiamtól, hogy még a legnagyobb nehézségek idején is ki tudjatok tartani mellettünk. Várjátok nagyon gyermekem születése napját és boldog vágyakozásban egyesüljetek Szent Fiammal. Tanuljatok meg minden szükséges ismeretet a szentírásból, hogy el ne tévedjetek ebben a megtévesztő világban. Ne adjátok fel a küzdelmet, mert aki kitart, az győz. Boldog az én Szeplőtelen Szívem, amikor együtt látlak benneteket és kéritek az én közbenjárásomat. Ezek a kérések meghallgatást nyernek. Mindent velem együtt tegyetek és akkor nagy biztonságban lesztek. Édesanyátok

 

2015. 12. 10.

 

Kedveseim, várjatok az Úrra, mert Ő jön, és nem késlekedik. Vigyázzatok, nehogy elnehezüljön szívetek és lemaradjatok a kegyelmi pillanatokról. Bízzátok magatokat egészen Jézusra úgy, hogy engeditek, hogy a Szűzanya vigyen el titeket Hozzá. Amikor szentáldozáshoz járultok és előtte kitakarítjátok lelketeket, kérjétek, hogy a Szűzanya vigyen el benneteket Jézus elé. Akkor biztosak lehettek abban, hogy nem fogja engedni, hogy Szent Fia bármi kivetnivalót találjon bennetek. Ilyenkor Jézus az édesanyjára pillant és biztosan az ő kedveltjeként fogad benneteket. Nagyon legyetek hálásak a Szent Szűznek, mert nagy kegyelmeket eszközöl ki számotokra, mert engeditek, hogy ő kísérjen el Jézushoz.

 

Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/1035-a-szuzanya-tanit-meg-az-engeszteles-utjan-jarni

Karácsony 2015

 
2015. 12. 13.

Kedveseim, örvendjetek és újjongjon a szívetek, mert érkezik Üdvözítőnk születésnapja. Készüljetek olyan lelki ajándékokkal, ami kedves a kis Jézus előtt. Hozzatok elé sok-sok lelki áldozatot, ami oly kedves az Ő szívének. Legyetek szerények és elégedjetek meg azzal, amitek van. Ne akarjatok mások fölé kerekedni és velük rivalizálni, mert hozzátok nem lenne méltó ez a viselkedés. Legyetek szelídek és békeszeretők, hiszen ezeket a tulajdonságokat Jézustól tanuljátok meg. Legyetek alázatosak és tanuljatok attól, aki zokszó nélkül elviselte, már a születése körüli nehézségeket is. Mégsem volt hiánya semmiben, mert édesanyja és szent József szerető szíve oltalomhelyet biztosítottak számára. Készüljetek, hogy meglátogassátok lélekben Jézust a betlehemi barlangistállóban. Vigyétek el Neki szívetek melegét és repeső örömét. Higgyétek, nagy vigasztalására lesztek. Örvendjetek, mert elérkezett megváltásotok napja és az üdvösségetek csillaga ragyog fent az égen. Bocsássatok meg egymásnak és ne nehezteljetek senkire, még magatokra sem!

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1021-karacsony-2015

Ítélkezés és tisztánlátás

 

 

 

2015. 12. 20.

Kedveseim, fontos, hogy megkülönböztessétek az ítélkezést a tisztánlátás érdekében való megítélésétől. Az ítélkezés egyedül Isten kezében van. Ő az, aki ismeri szándékainkat és cselekedeteinket meg fogja ítélni. De az egyedül az Ő hatáskörébe tartozik. A keresztény ember nem hunyhatja be szemét a negatív dolgok láttán. Ezért meg kell különböztetnie, hogy mikor, kinek és hogyan kell ezeket szóvá tennie. Vannak olyan események, amelyek kimenetelét befolyásolhatjuk, ha nem hunyászkodunk meg. Ilyen, amikor valakit figyelmeztetni kell a tettei miatt. De vannak olyan folyamatok is, amiket közvetlenül ugyan nem befolyásolhatunk, de imáinkkal igen. Ami a legfontosabb, hogy szíveteket tartsátok tisztán az ítélkezés bűnétől, inkább lássátok meg a saját negatív elhajlásaitokat. Törekedjetek a helyes felismerésre!

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1042-itelkezes-es-tisztanlatas


Karácsony 2015

2015. 12. 21.

Kedveseim, nyissátok meg lelketeket a kegyelmek befogadására Urunk eljövetelének ünepén! Mindezt csak a csendben tudjátok megvalósítani. A világ forgatagából nem hallatszik ki a Szentlélek finom hangja. A csendben való elmélyülés biztosítja a Szentlélek bennünk történő működését. A csendben működhet bennünk a Szentlélek és az utána való vágy is a csendből fakad. Ahogy kinyitjátok szíveteket a csendben, úgy fogjátok megérteni Isten bennetek való működését. Repesve örvendjen a szívetek, és hagyjátok elhatalmasodni szívetekben Isten szeretetének áramlását. Valaki érzékeli az Istennek ilyenfokú működését. De az is lehet, hogy ezekből a kegyelmekből semmit sem érzékel a lélek. Igazából nem ez a fontos, hanem a hit, mely mélyen átjárja lelketeket, mely megnyílik Isten szeretetének. Engedjétek, hogy Karácsony szent ünnepén megkapjátok az Isten szeretetének bensőséges ajándékát! Legyetek áldottak és készüljetek.

2015. 12. 22.

Kedveseim, közel már az Úr, jöjjetek, imádjuk! Hangozzék fel szívetekből-lelketekből ez a hálaadó ének. Dícsőítsétek a Mennyei Atyát, aki elküldte hozzánk egyszülőtt fiát, Jézus Krisztust, aki értünk emberré lett, hogy meghozza számunkra az örök üdvösséget! Vágyódjatok Utána és kérjétek, jöjjön el az Ő uralmának országa! Béküljenek meg a szívek és találkozzanak egymással különösen azok, akik eddig eltávolodtak egymástól. Ti kezdeményezzétek a közeledést! Ha kell, alázkodjatok meg, csak hogy az Úr akarata felmagasztosuljon köztetek és kiáradjon rátok az Ő békéje. Óh, mennyire vágyakozik az Úr megbékélésetekre. Hozzatok egy kis áldozatot és meglátjátok, nagy jutalomban részesültök! Ápoljátok a testvéri egységet, akkor lelketek felemelkedik Istenhez!

2015. 12. 23.

Kedveseim, találjatok lelketekben helyet Jézusnak, ne hagyjátok magára. Különösen most, amikor oly nagy a sürgés-forgás. Mindent úgy készítsetek, mintha a szent családnak kedveskednétek. Ajándékozzátok meg azokat, akik nem tudják viszonozni, mert szegényebbek, mint ti vagytok. De a legértékesebb ajándék mégis szívetek forró szeretete legyen. Vigyétek az áldást az embereknek, bátran mondjátok nekik, hogy „áldott, szent Karácsonyt kívántok!” Mert az áldás Isten szeretetét gyullasztja fel bennük. Imádkozzatok mindazokért, akiket elétek hoz az Úr és szeretettel forduljatok mindenki felé.

2015. 12. 24.

Kedveseim, eljött az Úr, amelyre régóta készültetek és hordoztátok magatokban az Üdvözítő eljövetelét. Boruljatok le a magasságbeli Isten fölsége előtt, mert elérkezett hozzátok az Ő egyszülőtt Fia, aki egészen be akar tölteni beneteket. Magasztaljátok Isten fölséges kegyelmét, aki azért adta nekünk szent Fiát, mert szeretetét Ő általa akarta kinyilvánítani. Óh, csodálatos éjszaka, amely a Szűzanya szülése által jött közénk e világra, hogy megszentelje a világot és benne minden embert. Óh gyönyörüséges éjszaka, mely elhozta nékünk a Megváltót, aki közöttünk lakozott, de akit nem fogadtunk be és kivetettük Őt, pedig nem bántott minket. Ő csak jót adott nekünk, mert Ő a szeretet Istene. Fejezzétek ki iránta érzett hálátokat és csendesedjetek el szent jelenlétében.

2015. 12. 26. Jézus

Drága gyermekeim, megszülettem. Eljöttem erre a világra, hogy üdvözítselek titeket. Köszönöm, hogy szívből megünnepeltétek születésem napját. Mindenkit szíve nyitottságának mértékében ajándékoztam meg szeretetemmel. Minél jobban megnyíltok kegyelmeimre, annál hatékonyabb módon érkezem hozzátok. Legyetek áldottak és imádkozzatok testvéreitekért, akik most nagyon szenvednek testi-lelki betegségeikben, mert hozzájuk is el szeretném vinni szeretetem. Mindent és mindenkit adjatok át nekem, mert szeretném szívem szeretetével átjárni lelküket. Ne ragaszkodjatok saját elgondolásaitokhoz, inkább kérdezzetek Engem, mi lenne kedves és üdvös a ti számotokra. Soha ne érezzétek magatokat egyedül, mert ha ti is úgy akarjátok, akkor Én veletek vagyok és maradok mindörökre. Jézusotok

Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/1023-karacsony-2015

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

 

Jézus szent vére

 

 

 

Drága engesztelőim, ádvent 2. vasárnapján is szólok hozzátok, mert nagyon rövid az idő felkészülésetekhez. Ahhoz, hogy az Én drága szent Véremmel befödjelek benneteket, szüntelenül kérnetek kell. Nem elég csak reggel felajánlanotok szenvedésem drága értékeit, azt meg kell ismételnetek a nap folyamán sokszor. Mert amilyen mértékben elhatalmasodik a bűn a világban, Én olyan gazdagon akarlak megajándékozni titeket drága, szent Vérem érdemeivel. Tudnotok kell, hogy biztos oltalom számotokra, ha szent Vérem oltalma alá helyezkedtek! Sőt, ha tehetitek, ne mozduljatok el onnan. Ezért is nagyon fontos, hogy az Én szent Vérem érdemeire hivatkoznotok a Barnabásnak adott fohászok által. Kérnetek kell, hogy mentselek meg benneteket és az egész világot szent Vérem által. Adjátok tudtára másoknak is, akik befogadják az Én nagy kegyelmemet. Csak az Én drága, szent Vérem gyógyíthatja meg a világot a bűn fertőjétől. Buzgólkodjatok, és maradjatok Énbennem. Jézusotok

2014. 12. 07. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/887-jezus-szent-vere

 

Egységben imádkozni

 

 

 

Drága gyermekeim, szeplőtelen fogantatásom Isten legnagyobb ajándéka, mellyel kitüntetett Engem azért, hogy méhemben hordozzam és világra szüljem egyszülöttemet, a ti Jézusotokat. Felfoghatatlan kincs és gazdagság számomra, hogy Isten szent Fiát adhattam ennek a világnak, amely azonban nem fogadta be Őt. Ti drága engesztelők, akik Velem egyesülve szüntelen imádkoztok azért, hogy a lelkek megmeneküljenek e romlott világ csábításaitól, ne féljetek egészen Rám bízni magatokat. Csak akkor érhetünk el hatékony eredményt, szent Fiamat és a Mennyei Atyát kiengesztelve, ha a Szentlélek közreműködésével összefogtok és a legszorosabb egységet alkotjátok. Ezért arra kérek minden csoportot, minden nap imádkozzatok, délután 3-4 óra között. Ha lehet, közösségben tegyétek. De ha nem tudtok, akkor kapcsolódjatok be lélekben az Általam, Édesanyátok által vezetett szoros engesztelésbe. Engedjétek, hogy Én vezesselek és mutassam meg nektek a helyes ösvényt, Fiam prófétái által, akiket egységbe hozok üzeneteimmel.

2014. 12. 08. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/888-egysegben-imadkozni

Nagyobb erejű imák

 

 

 

Kedveseim, találjatok lelketek számára utat az imádsághoz. Úgy válasszátok meg imáitokat, hogy azok lelketek javát is szolgálják. Bár minden imádság kihat az imádkozóra, mégis vannak olyanok, amelyek jobban felemelik a lelket Istenhez. Ilyen például a papok és szerzetesek napi imaórái, a zsolozsma végzése, mert miközben imádkozzák, a zsoltár szövege mélyen behatol a lélek belsejébe, és ha szépen, odahallgatva mondják, akkor a szív imájává válik. Ezt az imát az egész világegyházban mondják, ami felerősíti az értékét. Egy rózsafüzér imádság is rendkívül hatékony, mert azt mindig a Szűzanyával végezzük, miközben elmélkedünk Jézus és Mária életének titkain. Minden imát, amelyet az Úr prófétái által ad és más próféták által is hatékonynak mond, bátran imádkozzatok! De mindig mindent közösségben tegyetek, még akkor is, ha nincs lehetőségetek imacsoportba járnotok. Ilyenkor kapcsolódjatok lélekben más közösségekhez, így biztosan felerősíti bennetek az imádság lelkét Isten.

2014. 12. 10. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/889-nagyobb-ereju-imak


Vértanúság

 

Szent Lúcia

Drága engesztelő testvéreim, azok közé a szentek közé tartozom, akik Krisztus szeretetéért vállaltak minden kínzatást, gyötrődést és a szenvedés megpróbáltatásait. Szeretném értésetekre adni, hogy abban a pillanatban, amikor meghozták elveszítésem döntését, hatalmas erőt és bátorságot kaptam a mi üdvözítő Urunktól, Jézus Krisztustól. Attól kezdve megszűnt bennem a félelem, mert Jézus jelenlétében éreztem magam. Egy percre sem voltam elhagyatott, inkább azokat sajnáltam és azokért imádkoztam, akik a kínzásokat végezték. Tudtam, hogy rövid időn belül jegyesem karjaiban lehetek valóságosan is. Amikor kileheltem a lelkem, azonnal Jézussal egyesültem. Sőt már a kínzások alatt elragadtatott a lelkem azért, hogy ne a testem, gyötrelmeit érzékeljem. Drága testvéreim, Jézus közületek is sokakat meghív a vértanúságra. Ne féljetek, bátorítalak, hogy tartsatok ki a végsőkig, mindhalálig. Mert akkor, ott azonnal a Mennybe kerültök.

2014. 12. 13. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/885-vertanusag

 

 


Ne szégyelljétek szegény kicsinységteket!

 

Drága gyermekeim, közeledik már eljövetelem ünnepnapja. Mélyen együtt érezve legyetek jelen minden nap, hogy készületetek kegyelmi ajándékai megnyíljanak előttetek. Hozzám kiáltsatok és Én meghallgatlak benneteket. Nincs az a nyomorúság és szegénység itt a földön, mint ami akkor volt, amikor születésem történt. Ezért arra kérek minden szegény, szenvedő lelket, hogy ne forduljatok el Tőlem szegénységetek láttán és ne kívánjátok a gazdagok jólétét, mert csak azok szívét tudom megnyitni, akik elfogadják és befogadják szegényes érkezésemet. Mert ha megnyíltok előttem, sóvárogva és vágyakozva epedtek Utánam, akkor ajándékozlak meg titeket önmagammal. Legyetek Velem kettesben, jöjjetek Hozzám a szegényes istállómba és melegítsétek fel szíveteket jelenlétem megtapasztalásával! Sóvárogva vágyom utánatok, ti is várjatok Engem és ne szégyelljétek szegény kicsinységeteket. Jézusotok.

2014. 12. 14. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/890-ne-szegyelljetek-szegeny-kicsinysegteket

Rövid idő és eljövök

 

 

Szűzanya

 

Drága engesztelőim, legyetek Velem szoros egységben és készítsétek lelketeket egyszülött Fiam befogadására. Már ezekben a napokban is szállást keresünk és bebocsájtást kérünk a ti szívetekbe. Első helyre tegyétek engesztelő felajánlásaitokat és bízzátok magatokat egészen Rám. Aki meghallja szívében az Én kopogtatásomat, az nyissa meg ajtaját, mert Egyszülöttemmel szeretném megajándékozni őt. Ha őszinte és tiszta szívvel várakoztok, akkor vágyatokat beteljesítem és meglátogatlak otthonaitokban. Legyetek készenlétben és áldjátok Üdvözítőtöket, mert az a kegyelem, amit készít nektek, rendkívüli módon megerősíti lelketeket a küzdelmek idejére. Legyetek ti magatok is áldottak, hogy áldás legyetek mások számára. Égi Édesanyátok

 

2014. 12. 20.

 

Jézus

 

Gyermekeim, ne engedjétek magatokat túlhajtani, hogy aztán kimerüljetek. Az ajándékozásnak csak akkor van értelme, ha azt az Én szeretetem és békességem járja át. Amikor önmagatokról lemondva tudtok jót tenni embertársaitoknak, csak akkor lesz kegyelemteljes az Én eljövetelem megünneplése. De ha ezt szívetek-lelketek mélyéből adjátok másoknak, akkor fogjátok megtapasztalni, mennyire köztetek vagyok. Most, ezekben a napokban figyeljetek nagyon Édesanyámra, mert Ő gyűjti össze azoknak a táborát, akik Vele szövetségre léptek. Ennek a köteléknek olyan szorosnak, és olyan egységben kell lennie, hogy a sátán ne kezdhessen ki benneteket. Ezekben a napokban még jobban felerősödnek a gonosz erőknek a támadásai. Csak ha szoros egységben maradnak közösségeitek Velem és Édesanyámmal, akkor védhetitek ki az ellenetek irányuló támadásokat. Ne féljetek, hanem higgyetek és bízzatok Bennem. Jézusotok.

 

2014. 12. 21.

Gyermekeim, már csak rövid idő és eljövök hozzátok, hogy megvigasztaljalak benneteket. Hogy megértsétek, hogy nem volt hiábavaló az áldozatotok, melyeket a lelkek megmentéséért vállaltatok. A választottak kedvéért gyorsan fog minden lezajlani. Amilyen váratlanul érkezik, olyan gyorsan be fog végződni minden, amit az Idők kezdete óta elterveztem. Imádkozva várjátok eljövetelemet, szüntelenül imádjatok Minket, a teljes Szentháromságot. Aki mindvégig kitart a küzdelmes várakozásban, az fogja elnyerni a győzelmi koszorút. Ne féljetek, mert nemcsak egy ember lehet a győztes, hanem mindaz, aki mindvégig kitart. Virrasszatok és várjátok érkezésemet tiszta szívvel és áhítatos lélekkel. Boruljatok le lélekben és mindig éljetek az Én szent jelenlétemben. Jézusotok

 

2014. 12. 22. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/891-rovid-ido-es-eljovok

 

A Szűzanya imahadserege

 

 

 

2014. 12. 28.   Szűzanya  

„Drága Édesanyánk, mit kell tennünk, hogy elkerüljük a veszedelmeket?”

Gyermekeim, sajnos a veszedelem már elkerülhetetlen, mivel a világban lévő bűn teljesen elhatalmasodott. De ha velem egyesülve, megteszitek minden nap, amit kérünk tőletek, akkor megrövidülhetnek a borzalmak napjai. Velem együtt, szoros egységben kell haladnotok, és aki engem kikerülve akar boldogulni, az hamar csapdába fog esni. Imádkozzatok nagyon azokért, akik nem fogadnak el engem, mint Édesanyátokat, mint aki egyenesen tud Szent Fiamhoz vezetni titeket. Ti, gyermekeim, akik hűek vagytok a katolikus egyház tanításához, soha ne kételkedjetek anyai közbenjárásomban. Imádkozzátok a rózsafüzéreket, akkor nemcsak velem, hanem egymással is egységben maradtok. Ez egy óriási kegyelem, ami megtart benneteket a legnagyobb küzdelmek idején is. Bárhol imádkozzátok a rózsafüzért, és elmélkedtek azok titkain, megtapasztaljátok annak gyógyító-szabadító erejét. Ez egy rendkívüli kegyelem számotokra, mely megerősíti és stabillá teszi lelketeket. Éljetek vele és bátran imádkozzátok. Ha csak tehetitek, gyűljetek össze és bátran imádkozzatok, hogy a sátán és csatlósainak ereje meggyengüljön. Bízzatok bennem, mint édesanyátokban, mert ha kitartotok és állhatatosan imádkoztok minden nap, akkor rengeteg lélek megmenekül a kárhozattól. Számítok rátok és bízom bennetek, hogy megtesztek mindent a magatok részéről és engeditek magatokat vezetni általam. Édesanyátok.

2014. 12. 29.  Szűzanya

Drága gyermekeim, édesanyaként szólok hozzátok. Ne engedjétek, hogy különféle megtévesztések félrevezessenek benneteket! Engedjétek, hogy minden problémátok megoldásában segítségetekre siessek! Hívjatok engem, mert nálam biztos utat találtok. Hozzátok elém gondjaitokat, hagyjátok nálam és meglátjátok, meg fogjátok találni a helyes lépéseket csupán azért, mert rám bíztátok egészen magatokat. Minden gondotokat imáitokban tárjátok elém. A Szentlélek vezetni fog benneteket, hogy helyesen és jól döntsetek. Találjátok meg sürgősen a közös hangot egymással a kiengesztelődésben, hogy jó döntéseitek lehessenek! Hozzon ez számotokra égből jövő újjászületést és megújulást lelketekben! Édesanyátok

2014. 12. 31.  Jézus

Gyermekeim, Édesanyám megszervezte az Ő imahadseregét, és arra hívja fel a figyelmeteket, hogy kapcsolódjatok bele ebbe a közösségbe, amelyet most hozott létre. Ez egy olyan buzgó közösség, amelyben a tagok kivétel nélkül Édesanyám vezetésére hagyatkoznak. Mindenben figyelik az Ő utasításait prófétái által. Mennyire szeretné, ha ti is, drága engesztelő testvéreim, hallgatnátok szavára, mert csak így lesztek képesek egységben haladva küzdeni. Mindaz, aki teljesen Édesanyámra figyelve, rá hagyatkozik, az megkapja Atyámtól azokat az égköveket, melyek ragyogni fognak a mennyben. Tanuljatok meg nem ijedezni, hanem bízva-bízni, mert az Ő jelenléte beragyogja életeteket, és meg fogjátok tapasztalni küldetésetek célját! Ez által fog minden értelmet nyerni életetekben. Jézusotok. 

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/892-a-szuzanya-imahadserege


PostHeaderIcon Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei

2014. december 2. Szentségimádáson Jézus…

Drága kicsi gyermekeim! Készüljetek! Hamarosan elérkezik az óra, amikor tömegesen meg kell állnotok ítélőszékem előtt. Ne gondoljátok azt, hogy megússzátok, mert nincs számonkérés. Mondom nektek: van. Erről szól az Evangélium és a Szentírás több helye is. Ezért mondom nektek: éljetek halálra készen! Nincs itt maradandó hazátok. Ez csak átmenet, felkészülés az örökkévalóságra. Úgy éljetek, hogy elnyerjétek az örök boldogságot! Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem foghatja, amit Atyám azoknak készített, akik szeretik Őt. Imádjátok a legszentebb Szentháromságot, és éljetek egymással szeretetben! Úgy szeressétek egymást, ahogyan Én szerettelek benneteket! Akkor nyugodtak lehettek örök sorsotokat illetően. Keressétek a mennyek országát, és annak igazságát, a többi mind megadatik hozzá nektek! Az ég és a föld elmúlnak, de az Én Igéim soha el nem múlnak. Minden szavam igaz valóság, és minden próféciám beteljesül. Ne higgyetek azoknak, akik azt mondják: Isten irgalmas, mindenki bemegy a mennybe. Ez csak féligazság. Az igaz, hogy Én irgalmas vagyok, de csak annak tudok megbocsátani, aki megbánja bűneit. Aki megátalkodott, és kitart gonoszságában, az nem örökölheti a mennyet. Oda csak azok jöhetnek, akik megtartják Atyám törvényeit. Igyekezzetek megtalálni a szűk ösvényt, ami az örök életre vezet! Ismerjétek meg az Evangéliumot, és váltsátok tettekre! Ne lépjetek rá a széles útra! Ne keressétek az élvezeteket, amit a világ kínál, mert ez a kárhozatba visz! Ellenfelem háromféle bűnnel taszítja pokolra gyermekeimet. 1. a paráznaság, a test bűnei. Éljetek tisztán, önmegtartóztatásban! Erre is értettem, amit az Evangéliumban mondtam: aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel minden nap keresztjét, úgy kövessen Engem! 2. a mammonimádás. Ne gyűjtsetek a földön kincseket, ahol a rozsda megemészti, a moly szétrágja, a tolvaj ellopja. Gyűjtsetek kincseket a mennybe! Osszátok szét a fölöslegeteket, hogy egyenlőség legyen! Ahol a kincsed, ott van a szíved. 3. a hatalom. Ne uralkodjatok egymáson! Legyetek alázatosak, és engedelmeskedjetek! Legyetek lélekben kisdedek, mert ilyeneké a mennyek országa! Azért rendeltem lelki vezetőt, hogy neki engedelmeskedjetek, aki Isten törvényei szerint vezet benneteket. Akik bűnre akarnak kényszeríteni, azoknak mondjatok ellent!

Gyermekeim! Oly sok mindenre tanítottalak benneteket, hogy ha megtennétek, már szentek lennétek. Váltsátok tettekre tanításomat, és akkor tisztítótűz nélkül jöttök a mennybe! Nagyon szeretlek benneteket. A javatokat akarom. Ti se akarjátok a rosszat magatoknak! Legyetek szentek, mert csak akkor üdvözültök! A tisztítótűz azoknak készült, akik nem éltek szentül a földön, de bűnbánatot tartottak. Ők itt tesznek eleget igazságosságomnak. Itt nagyon sokat kell szenvedni. Ha szentül éltek a földön, elkerülitek a tisztítótüzet, és egyenesen a mennybe jöttök. Imádkozzatok a bűnösökért, hogy imáitokra megkapják Tőlem a bűnbánat kegyelmét, és bejussanak a tisztítótűzbe! A ti imáitok nélkül elkárhozhatnak.

Gyermekeim, készüljetek! Az idő rövid. Éljetek halálra készen! Szívleljétek meg tanításomat, és váltsátok tettekre! Ne okozzatok fájdalmat Nekem, és felebarátaitoknak! Éljetek mindenkivel szeretetben! A derűt soha ne engedjétek ki a lelketekből! Gyónjatok gyakran, legalább havonta egyszer! Ha tudtok, naponta vegyetek rész a Szentmisén, és áldozzatok! A szentségek a ti erőforrásaitok a sátán ellen. Éljetek velük! Kérezkedjetek be az Én irgalmas Szívembe! Itt biztonságban vagytok. Naponta kérjétek, hogy takarjalak be benneteket drága Szent Véremmel, amelyet a bűnösökért ontottam a keresztfán. Így tehetetlen lesz veletek a sátán.

Kicsinyeim! Annyira szeretlek benneteket, hogy az életemet adtam oda értetek. Mindnyájatokkal együtt szeretnék lenni a mennyben mindörökké! Csak rajtatok múlik, hogy valóra válik-e vágyam. Mindazt, aki Hozzám jön, nem küldöm el. Tőlem csak a bűn választ el. Szakítsatok a bűnnel! Csatlakozzatok Hozzám, és Én minden kegyelmet megadok, hogy üdvözüljetek. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2014. december 10. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus: „Ezt üzenem X-nek: Drága kislányom! Bízzál Bennem! Ne kételkedj! Jobban fáj szerető Szívemnek egyetlen kétely a kiválasztottak részéről, mint a világ összes bűne. Te az Enyém vagy. Kiválasztottalak. Rengeteg lelket mentek meg általad. Tarts ki Mellettem mindhalálig! Hamarosan meggyógyítalak. A gyermekedet ti fogjátok felnevelni, te és az édesapja. Ne félj! A félelmet a sátán adja azért, hogy összeomolj. Neked nincs mitől félned. Én veled vagyok, és veletek maradok a világ végezetéig. Bízzál ígéretemben, gondviselő szeretetemben, amely megtart. Te az Enyém vagy, és a családod is. Mindannyian Velem lesztek az örök boldogságban. Tartsatok ki mindhalálig! Erre áldalak meg benneteket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

Szentírási megerősítés: Zsid. 3,7. „…a Szentlélek mondja…”

 

 

 

2014. december 14. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Az óra itt van, készüljetek! Hamarosan hatalmas keresztényüldözés fog végigsöpörni az egész földön. Már minden előre el van tervezve. Ne féljetek! Én veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig. Örüljetek, hogy vértanú szentjeim nyomába léphettek, és ezzel dicsőítitek meg az Istent! A vértanúk tisztítótűz nélkül jönnek fel a mennybe. Azért, mert ők az életüket sem kímélték Értem mindhalálig. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja Istenért. Isten Mindenható. Meg tudnál állítani ezt a folyamatot. De megengedi, azért, mert így két táborra osztja azokat, akik keresztényeknek mondják magukat. Azok, akik megvallanak Engem, és hűségesek maradnak Hozzám mindhalálig, ők valóban keresztények, Krisztus követők. Ám azok, akik csak mondogatják Nekem: Uram, Uram, de közben bűnben élnek, Engem megtagadnak, és kigúnyolnak, ők a képmutatók sorsára jutnak, akiknek nem lesz öröksége a mennyország. Mert ezt Atyám azoknak készítette, akik Őt szeretik. Istent szeretni annyit jelent, hogy megtartják törvényeit. Aki bűnben él, az gúnyt űz a törvényből.

Kicsinyeim! Imádkozzatok a jó halál és a végső állhatatosság kegyelméért! Ezt a fohászt minden nap mondjátok el! Kérjétek mindenki számára, mert ez a legfontosabb! A halál, döntő pillanat. Itt dől el örök sorsotok. Éljetek szüntelen készenlétben! Az életetek a földön rövid. Arra kaptátok, hogy elnyerjétek az örök életet. Éljetek mindenkivel szeretetben! Olvassátok el a Szeretet Himnuszt, és az Evangéliumot, és váltsátok tettekre! Amikor majd a halálban meglátjátok egész életeteket leperegni, mint egy filmet, amelynek ti vagytok a főszereplői, de az Én szememmel látjátok minden cselekedeteteket. Annak fogtok örülni, ha a szeretet vezérelte tetteiteket. Azért, mert ez által Hozzám tartoztok. De ha nem, akkor ellenfelemet, a sátánt szolgáltátok. Ezért gyermekeim, szeressétek egymást, még ellenségeiteket is, mert erről ismernek meg benneteket, hogy az Enyéim vagytok. Bocsássatok meg szívből egymásnak, mert Atyám is csak ezzel a feltétellel bocsát meg nektek. Ha ti nem bocsáttok meg, nem nyertek ti sem bocsánatot. Ez pedig a pokol.

Gyermekeim! Nem elrémiszteni akarlak benneteket, hanem csak felkészíteni. Adjátok át az életeteket Nekem! Kérjétek, hogy mindig Én álljak mellettetek! Akkor könnyű lesz megfelelni Atyám parancsának, mert Én irányítom az életeteket. Bízzatok Bennem! Én mindnyájatokat az örök életre vezetlek. Ezért haltam meg értetek, hogy üdvözüljetek. Aki Istenben bízik, nem csalódik. Legyetek hűségesek Hozzám mindhalálig! Ha kell, az életeteket is áldozzátok fel Értem! Mondom nektek: országomban a vértanú szentek a legboldogabbak, mert ők szerettek a legjobban. Nem mindenkinek adatik meg, hogy a vérét ontsák ki Értem. Vannak fehér vértanúk is. Az ő életük abban áll, hogy mindig készen állnak akaratom megtételére, vagyis feltétel nélkül engedelmeskednek Nekem. Ezek a lábam nyomában járnak. Szüntelenül Velem ismételgetik: Atyám, ne úgy legyen, ahogy Én akarom, hanem ahogy Te.

 

Kicsinyeim! Ebben áll a Krisztus követés. Aki tettekre váltja tanításomat, az mind barátom, testvérem és anyám. Látjátok, mennyit szenvedtem a ti üdvösségetekért. Ti se legyetek fukarok, ha áldozatokat kérek tőletek! Legyetek nagylelkűek! Szeressetek odaadóan! Soha ne méricskéljetek! Ne csak annyit adjatok, amennyit kaptatok, hanem százszor annyit! Ne várjatok viszonzást! Én mindnyájatoknak megfizetek tettei szerint. A szavatok legyen: igen – igen, vagy nem – nem. Soha ne hazudjatok! Ez ellenfelemtől van. Ő a hazugság atyja. Ti az Igaznak vagytok a megváltottjai. Magamról mondtam: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Ha Engem követtek, elérkeztek az örök életre.

 

Kicsinyeim, Véremen megváltott gyermekeim! Nagyon, nagyon szeretlek benneteket. Vérkönnyeket sírok minden elkárhozott gyermekem miatt. Ne utasítsátok el a keresztet! Csak ez visz az üdvösségre. Ezen váltottalak meg benneteket. Jaj, annak az embernek, aki nem kap keresztet, lemondott arról az Isten. A kereszt visz közel Hozzám. A kereszt a ti békétek és lelki vigaszotok, ha elfogadjátok, és megadjátok magatokat Nekem. Kereszt nélkül nincs üdvösség. A kereszt a ti örök életetek. Ezt mondtam: aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel minden nap keresztjét, és így kövessen Engem.

 

Kicsinyeim! Az önmegtagadás a legfontosabb. Ha magadat legyőzted, mindent megnyertél. Te vagy magadnak a legnagyobb ellenséged, ha szembeszegülsz törvényeimmel. De ha Nekem adod szabad akaratodat, akkor Én rövid úton szentet csinálok belőled.

 

Gyermekeim, készüljetek! Az idő itt van. Hamarosan beteljesülnek szavaim. Ne féljetek! Imádkozzatok szüntelen! Akkor elnyeritek az örök életet. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”


2014. december 28. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Most hozzátok szólok, akik figyeltek Rám, elolvassátok üzeneteimet, és igyekeztek azokat tettekre váltani. Most ezt mondom nektek: halálotok óráján és a mennyben ennek fogtok a legjobban örülni, mert ezt hozzátok magatokkal. Továbbra is maradjatok hűségesek Hozzám! Tartsatok ki Mellettem, és törvényeim megtartásában mindhalálig!

 

 

 

Gyermekeim! Már itt az óra, amikor nyíltan meg kell vallanotok Engem ez előtt a bűnös nemzedék előtt. Most választom szét a búzát a konkolytól. Ha megvallotok Engem, és kitartotok Mellettem mindhalálig, üdvözültök. Nézzetek Rám, a keresztre! Mindhalálig hű voltam Atyámhoz úgy, hogy beteljesítettem akaratát. Vegyetek Rólam példát! Ne féljetek a haláltól! Az csak egy pillanat, amely átvisz az örök boldogságba. Egyedül a bűntől féljetek és a gonosz lélektől, ami elszakít Tőlem, legnagyobb Jótevőtöktől, és az örök kárhozatba taszít. Éljetek életszentségben! Gyakoroljátok a felebaráti szeretetet! De mindenekfölött szeressétek Istent úgy, hogy megtartjátok parancsait, mert a mennyország az ilyen embereknek készült. Eljön az óra, sőt már itt is van, amikor hirtelen tör rátok a nagy megmérettetés. Akkor színt kell vallanotok Rólam, sőt még az életeteket is áldozatul veszik Értem tőletek. De ti soha ne féljetek! Bízzatok bennem rendületlenül! Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül. Én veletek leszek ott is, akkor is, és mindnyájatoknak megadom a szükséges kegyelmet. Maradjatok meg szeretetemben, akkor elnyeritek az örök boldogságot. Erre áldalak meg benneteket Szívem túlcsorduló szeretetével, megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”


PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Üzenetek 192-255. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

ÉGI ÜZENETEK

2013.12.10

Mennyei Atya: Jézus élete XIII. Jézus Szamáriában és Galileában

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Hallgassátok tovább Szent Fiam életét. Legutóbb Nikodémussal való beszélgetés kapcsán kifejtette, hogy Ő vízzel és Szentlélekkel keresztel. Ma további útját ismertetem veletek.

Elhagyta Júdeát, és tanítványaival együtt Szamárián keresztül Galileába igyekezett. Útközben Szamária egy régi városának, Szichemnek határában pihent meg. Ez a város valamikor régen, hajdani fénykorában Izrael királyságának fővárosa volt, de Jézus idejében egy jelentéktelen hellyé zsugorodott.

Bevezetésül el kell mondanom, hogy Szamária lakói és a többi zsidó – a júdeaiak és a galileaiak között – évszázadok óta kibékíthetetlen ellentét volt. A többiek azért gyűlölték a szamáriabeli zsidókat, mert pogány népekkel keveredtek. Azonkívül, volt egy esemény, amely még jobban eltávolította őket egymástól. Ugyanis amikor a zsidók hazatértek a babilóniai fogságból, és tervezték, hogy felépítik Jeruzsálemet és a templomot, a szamáriabeliek felajánlották segítségüket hozzá, de durván visszautasították őket. Bosszúból a szamaritánusok egy hasonló templomot építettek a Garizim hegyen, hogy vetélytársa legyen a jeruzsáleminek. Az igazhitű júdeai zsidók erre nagy haragra gerjedtek és földig rombolták a szamáriai templomot.

Jézus idejében ez már történelemnek számított, de a honfitársai szívében kemény előítélet élt. Ennek ellenére az Én Szent Fiam szerette a szamaritánusokat, tudta, hogy jobban elfogadják majd Őt, mint a sajátjai.

Jézus szomjasan, fáradtan leült Szichem szélén egy kút mellé, melyet Jákob kútjának neveztek. A tanítványok bementek a városba eleségért. December volt és dél körül járt az idő. Egy szamáriai asszony jött vizet meríteni. „Adj innom!”- szólította meg. Az asszony kiejtéséből észrevette, hogy zsidó, és így felelt: „-Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem inni, aki szamáriai asszony vagyok?” „- Ha tudnád, hogy ki az, aki neked mondja: adj innom, talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked!” A rejtélyes beszéd meglepte a szamáriabeli nőt és fölébresztette kíváncsiságát: „-Uram, nincs is mivel merítened, a kút pedig mély. Honnan vennél hát élő vizet? Csak nem vagy te nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, melyből ő maga ivott, és fiai és jószágai?”

Jézus így folytatta: -Mindaz, aki ennek a kútnak a vizéből iszik, ismét megszomjazik, aki pedig abból a vízből iszik, amit Én adok neki, soha többé nem szomjazik mindörökké, hanem a víz, amit Én adok neki, az örök életre szökellő vízforrás lesz benne.

Erre így válaszol az asszony: „-Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam többé, és ne járjak ide meríteni.” Ebből Jézus azonnal látta, hogy a nő nem érti, amit mond, és felszólítja, hogy hívja ide a férjét. Bevallotta szégyenkezve, hogy nincs ura.

„-Mert öt urad volt, és aki most van, az nem az urad.”

„- Uram, látom próféta vagy. A mi atyáink ezen a helyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell.” Jézus erre azt felelte neki, hogy eljön az óra, hogy nem itt vagy ott, hanem lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát. Már el is jött ez az óra. „Tudom – mondta az asszony – tudom, hogy eljön a Messiás.” Jézust meghatotta ez az őszinte hit és kinyilatkoztatta magát ennek a léleknek: „Én vagyok a Messiás, aki veled beszélek.”

Drága Gyermekeim, itt el kell mondanom valamit, ami beleillik ebbe a történetbe. Évának, az Én eszközömnek adtam egy álmot 4 éves korában. Ma is úgy emlékszik rá, mintha most látná. Azt álmodta, hogy 7 éves bátyja és ő meghaltak. Egy nagyon hosszú, égigérő fehér lépcsősort láttak maguk előtt. Megfogták egymás kezét és elindultak fölfelé. Fönt, a lépcső végén volt egy ajtó. Bekopogtak, és az Úr Jézus hosszú, fehér ruhában kinyitotta és ők így köszöntek: „Kezicsókolom.”

„-Szeretettel köszöntelek benneteket, Gyermekeim – szólalt meg Szent Fiam – ugye nagyon elfáradtatok? Szomjasak vagytok?” Éva bekukucskált a háta mögé, és egy egyszerű, fekete-fehér kockás kővel borított konyhát látott és szemben egy vízcsapot. Jézus egy poharat vett elő, behívta őket és nyújtotta feléjük a pohár vizet e szavakkal: „- Kicsinyeim! Most olyan vizet adok nektek, amitől soha többé nem lesztek szomjasak.” Mindketten jó nagy kortyot ittak belőle. Ez az álom azért figyelemreméltó, mert egy 4 éves gyermek, még olyan kicsi, hogy nem ismerheti a Szentírást és ebből a szamáriai asszony történetét. Az Én Évámnak ebben a zsenge korában kinyilatkoztattam az evangélium egy mondatát.

Visszatérve a biblia történetéhez, az asszony vitte haza a kútról a vizet. Szíve tele volt hittel és lelkesedéssel. Szétkürtölte a városban, hogy itt a Messiás, Jákob kútjánál. Szichem lakosai azonnal eléje jöttek, lelkesen fogadták, és kérték, hogy maradjon náluk. Minden előítélet eltűnt belőlük. Két napig volt közöttük. Tanította és gyógyította őket. Szavai, a jó magvak, termékeny talajra hullottak. Jézus boldog volt, mert itt mindenki hitt benne, áhítattal hallgatták. Itt nem voltak rosszindulatú elöljárók, akik az egyszerű népet ellene hangolták volna, itt nem vártak csodákra, nem kértek jeleket bizonyítékul. Az elpogányosodott szichemiek között bőséges aratás volt. Az Én drága Fiam szíve tele volt reménységgel, hogy evangéliuma, ha terjed a pogány világban, sokkal nagyobb sikerrel fog járni, mint a zsidók között.

Otthagyva Szamáriát, tanítványaival együtt elindult Galilea felé, északi irányban. Közeledve hazájához szomorúan mondogatta barátainak: „-Prófétának nincs becsülete saját hazájában.”

Gyermekeim! Nem kell messzire menni. Nézzétek Nagyfalut, Sükösdöt, Kadarkútot! Saját lakosaikból alig jár oda néhány ember, pedig kegyelmekkel bőségesen elárasztott helyek. Például ez az ajándék, amit ezekben a percekben kaptok, ti, akik hűségesen jártok ide – páratlan kegyelem. Nem sok helyen van összekötve az engesztelés égi tanítással. A helyben lakók nagy része mégsem vágyódik ide, szívük zárva van a kegyelemáradat előtt. Miért? Mert senki se próféta a saját hazájában, ahogy Jézus mondja.

Galileába érkezvén Jézus egyedül maradt, mert tanítványai szétszéledtek, ki-ki visszatért hazájába: Kánába, Betszaidába és Kafarnaumba. Ez utóbbi helyen történt a következő eset. Jézus Péter házában szállt meg és felkereste egy főtiszt fényes kíséretével. Elé terjesztette kérését, hogy gyógyítsa meg haldokló fiát. Jézus először nem akart segíteni. Úgy érezte, nem a Messiást látják benne, hanem a csodatévő embert, aki meggyógyítja őket nyavalyáikból. Így méltatlankodott: „-Milyen hit a tiétek? Ha csak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!”

„-Uram, – könyörgött a főtiszt – jöjj le, míg meg nem hal a gyermekem!” Jézus meghatódott e fájdalomkitörésen. „- Menj el, a te fiad él – mondta az aggódó apának.” A tiszt habozás nélkül hitt, és távozott. Útközben elé jöttek szolgái és megnyugtatták, hogy fia él. Abban az órában hagyta el a láz, mikor ő Jézussal beszélt. Ennek a csodának nagy visszhangja lett. Amilyen csöndben történt a kánai menyegzőn a víz borrá változtatása, épp oly feltűnő és nyilvános volt a főtiszt haldokló fiának meggyógyulása. Ezzel a csodával meg kívánta erősíteni Szent Fiam a közvélemény előtt hatalmának, mindenhatóságának hírét. Ezután körülbelül 3 hónapig maradt Galileában. Városról városra, faluról falura járva tanította a népet és sok csodálatos gyógyítást vitt végbe. Egyre nagyobb lett a tekintélye. Februárban tartották Jeruzsálemben a Purim (a Sors) ünnepét. Ez volt a második látogatása a fővárosban. Ott tartózkodása döntő hatással volt küldetése további fejlődésére.

Amint a mai tanításban hallottátok, Jézus a szamáriai asszonynak egy olyan vízről beszélt, amitől többé nem lesz szomjas. Ő és Én, Atyátok ma lélekben, misztikusan ezzel a különleges vízzel szeretnénk megitatni benneteket. Mi ketten, itt állunk egymás mellett. Dicsőségünk fénye betölti az egész termet. Fölöttünk lebeg a Szentlélek Isten, galamb alakban, kiterjesztett szárnyakkal. Megváltótok kebléből kiemeli Szent Szívét, melyet a bűnök fekete töviskoszorúja fon körül. Tetején magas szeretetláng lobog, mely irántatok érzett szeretetét szimbolizálja. Szívsebe, a lándzsa helye egyre jobban ragyog és hirtelen egy fényes vízsugár tör ki belőle. Én, Mennyei Atyátok az Égből hoztam magammal egy csillogó aranykelyhet, melyet a vízsugár elé teszek és teletöltöm. Mire megtelik a nagy kehely, a Szívseb már nem ontja magából tovább a vizet. Jézus, ahogy jobb kezében tartja Szívét, rátok emeli tekintetét, mely végtelen szeretettől sugárzik és megnyitja ajkait. Hallgassátok! Drága, szeretett Engesztelőim! Szent Szívem Sebe az Örök Élet vizének forrása. Atyám és Én most megajándékozunk e csodálatos vízzel benneteket. Ha ezt a vizet megízlelitek lelketekbe háromféle kegyelmet kaptok:

1.) Először is bőséges, magasfokú szellemi örömöket, melyektől megnő bennetek az Istenszeretet, lángol a szívetek az Isten iránti érzelemtől, mintha kitágulna a kebletek, szólni se tudtok a boldogságtól. E vízzel ezt árasztom belétek.

2.) Másodszor e vízzel az együttérzés kegyelmét adom nektek. Magasfokú empátiát fogtok tapasztalni az én szenvedéseim iránt. Ugyanakkor ezután a korty után sokkal jobban át tudjátok érezni felebarátaitok örömét és bánatát.

3.) Ez a víz, az Örök Élet Vize, megadja nektek a könnyek ajándékát. Elég, ha rátekintetek egy szentképre, mely Engem ábrázol, vagy egy templom előtt elhaladtok, vagy kiejtitek a nevemet, és máris könny szökik a szemetetekbe.

Atyám, kezében tartva a vízzel teli kelyhet, közétek megy. Mindenki előtt megáll, ajkatokhoz érinti és ti kortyoljatok belőle! Most nyeljétek le! Olyan mértékben fog működni bennetek az Élet Vize, amilyen erős a belé vetett hitetek, és amekkora áhítattal és összeszedettséggel fogtok ezután imádkozni egyedül és közösségben egyaránt.

A Szentlélek ehhez az áhítathoz és összeszedettséghez hozott nektek egy erősítő ajándékot. Mindenkinek a feje fölé repül és egy tüzes lángnyelvet bocsát rátok, mint az apostolokra valamikor. Ez a lángnyelv az Ő isteni szeretetéből forró áhítattal és szent összeszedettséggel tölti el szíveteket.

Újra Én szólok hozzátok, Kicsinyeim! Köszönöm, hogy végighallgattátok a felnőtt Jézus fontos küldetésének eddigi állomásait. Mélyen szívjátok magatokba életének minden részletét, mert majd tovább kell adnotok frissen, újonnan megtért felebarátaitoknak.

Megáldalak benneteket az igaz ismeretszerzés örömének lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.12.17

Szentlélek: Jézus élete XIV. A betszaidai csoda

Szentlélek: Drága Engesztelőim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Áldottak legyetek, amiért eljöttetek és elfogadtátok meghívásunkat. Tudom, ma is sok lelket fogtok menteni. Hallgassátok figyelemmel az Úr Jézus életének további eseményeit. Ebben a szép adventi időben gondoljatok vissza beszéd-sorozatunk elejére, az Ő különös, misztikus fogantatására! Olyan szent áhítattal és buzgó előkészületekkel várjátok születésének ünnepét, mint Mennyei Édesanyátok tette. Áldozatokból, böjtökből, önmegtagadásokból, lemondásokból készítsetek egy nagy ajándékcsomagot a kis Jézusnak, amit majd Szenteste a karácsonyfa alá tesztek.

Amint említettük, Jézus 3 hónapig tartózkodott Galileában, és innen Jeruzsálembe ment. Már az első idelátogatásakor feléje fordult a nemzet érdeklődése. Mindenki róla beszélt: a nép, a papok, a farizeusok és az írástudatlanok egyaránt. A csodatételei miatt sokan prófétának tartották, akik viszont ismerték a szent írásokat – mint Nikodémus – Isten küldöttjét, a Mestert tisztelték benne. Messiásnak senki sem nevezte, mert se az egyszerű emberek, se az előítéletekkel teli farizeusok nem tudták elképzelni, hogy egy názáreti ács lesz az ő királyuk, aki majd megszabadítja őket a zsarnok római elnyomatás alól és üdvözíti az emberiséget. Messiási kilétét Ő maga sem fedte még fel népe előtt, még akkor sem, mikor a kereskedők kiűzése miatt heves támadás érte. Isten házának bátor megvédésével észrevették benne a vallásújítót, akit lángoló buzgóság emészt Istenért. Ez volt az első ok, ami kiváltotta ellene a farizeus főpapok gyűlöletét. Tíz hónappal később, mikor újra megjelent a fővárosban, egy nyilvános csodával még jobban maga ellen haragította a merev törvényeket tisztelő papokat.

Egy szombati napon, a betszaidai fürdőben történt a következő eset. Az emberek e tó vízének gyógyító erőt tulajdonítottak. Azt beszélték, hogy időnként valami rejtélyes erő hullámokat okoz a vízen, és aki először belelép a tóba, az azonnal meggyógyul. Volt ott egy ember, aki már 38 éve béna volt. Jézus megszánta és hozzá lépett. –Akarsz-e meggyógyulni? –Uram, nincs emberem, aki engem a tóba bocsásson, mire fölkavarodik a víz, mire pedig én odaérek, más száll le előttem. –Kelj föl, – mondta neki Jézus – vedd az ágyadat és járj!

És azonnal meggyógyult az ember, fölvette ágyát és elment. Azon a napon pedig szombat volt. A farizeusok ezt látván megbotránkozva mondták: –Szabbat van, nem szabad vinned az ágyadat. Az ember így válaszolt nekik: –Aki meggyógyított, azt mondta nekem, vedd az ágyadat és járj! – Kicsoda ez az ember, aki ezt mondta neked? – kérdezték tőle. A meggyógyult pedig nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus hamarosan eltávozott onnan. Jézus később találkozott a meggyógyulttal és így szólt hozzá: –Íme egészséges lettél, többé már ne vétkezzél hát, hogy rosszabbul ne járj!

A béna azelőtt bűnös életet élt és Jézus a lelkét is meg akarta gyógyítani. Ez az ember ettől kezdve mindenfelé dicsérte, magasztalta megsegítőjét, nem is sejtve, hogy ezzel fölébreszti a farizeusok irigységét és gyűlöletét. Ez a csoda volt első feltűnő ténykedése az Üdvözítőnek jeruzsálemi látogatása kezdetén. Napközben a templomban tanított, beszélgetett és egyre jobban elnyerte jótéteményeivel, nyilvános nagy beszédeivel a nép rokonszenvét. Egyre többen hallgatták nagy áhítattal. Nyíltan hirdeti, hogy Ő Isten Fia. Arról beszélt, hogy megalapítja Isten országát, és Istent jóságos, irgalmas Atyának mutatja be. A „szemet szemért, fogat fogért” törvény helyett ellenség-szeretetről, megbocsátásról beszélt. A főpapok az Ő „istenfiúság” elméletét legnagyobb istenkáromlásnak minősítik. Féltik tőle merev törvényeiket, melyekkel rémségesen elferdítették Mózes törvényét. Rengeteg kicsinyes előírást tettek hozzá, és így megnehezítették az egyszerű zsidó emberek életét. Amikor Jézust kérdőre vonták, hogy a fürdőben hogyan merészelt szombaton gyógyítani, Ő Atyjának példájára hivatkozva mondta: –Az én Atyám mind ez ideig (öröktől fogva) munkálkodik, én is munkálkodom tehát.

Isten maga a cselekvés, az Ő működése által él mindenki és van minden. Ha megszűnne a munkája, minden teremtmény megsemmisülne. Azzal a bátor kijelentéssel, hogy a farizeusok szemében Istent Atyának nevezi, nyíltan állítja, hogy Ő nem más, mint Isten Fia. Ez volt az első ünnepélyes kinyilatkoztatás, ami elhagyta ajkát. A farizeus főpapok nagy részét ez az istenfiúi kinyilatkoztatás azért botránkoztatta meg, mert még nem ismerték a Szentháromság titkát. Azt hirdették: –Jehova a mi Istenünk, és Jehova egy. Ebbe a fogalomba sehogy se tudták beleilleszteni, hogy Istennek fia van, aki ugyanolyan isteni hatalommal és erővel bír, mint Ő. Pedig Jézus kijelentette, hogy az Atya és Én egyek vagyunk… Aki engem lát, az Atyát látja. Ezt a tényt a főpapok nem tudták elfogadni.

Tehát Isten leküldte a várva-várt Messiást az emberiségnek, de nem hittek benne, elhatározták, hogy elfogják és megölik. A farizeus főpapok nem fogadták el az Ő bátor egyenes szavait arról, hogy Ő Isten fia. Tanúbizonyságra vártak. Nem vették észre, hogy az első tanú keresztelő Szent János volt, aki rámutatva így szólt: Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Ezt az első tanút, mint igaz prófétát, lefejezték. A második tanú maga a Mennyei Atya volt, aki János és a sokaság előtt a felhőkből így szólt: „Ez az Én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Istenben sem hittek, mint tanúban. Harmadszor Jézus csodái tanúskodtak az Ő istenfiúsága mellett, de ezeket a gonosz lélek hatalmának tulajdonították. Végül a Szent Írások tanúsítják, hogy elérkezett a Messiás. Olvashatjátok Dávid 110. zsoltárában a Messiás főpapságáról: „Azt mondja az Úr az Én Uramnak: Ülj jobbomra és minden ellenségedet lábad alá teszem zsámolyul. Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette. Születésed óta tiéd a királyi méltóság a szent hegyen…” Az akkori főpapok Izajás próféta jövendölésében sem ismerték fel Jézus Krisztust, a Messiást: „Mert gyermek születik, fiú adatik nékünk, az Ő vállára kerül az uralom: így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten… Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában…” Jákob jövendölése se ébresztette föl őket, mely meghatározza a Megváltó eljövetelének idejét és Mózes jövendölése se, mikor a hozzá hasonló nagy próféta eljövetelére céloz, azzal fenyegetve azokat, akik nem hallgatnak rá, hogy ki fognak írtatni a népből.

Kedves Engesztelő Gyermekeim! Ma sincs másképp. A nagyok, az előljárók, a teológiai doktorok közül sokan vajon hogyan fogadnák Jézus Krisztust, ha most testben eljönne közétek? Hiszen a nyilvános jelenéseket sem hiszik, és évtizedeken át vizsgálgatják, abból a célból, hogy megvédjék Isten tiszta igéjét. Azt hangoztatják, hogy nem kellenek látnokok, próféták, jelenések, mert az evangéliumban minden benne van. Csakhogy az a baj, hogy ismerik ugyan az evangéliumot, de nem élik. Jézus ma nem testben van közöttetek, hanem a választottak, próféták által küldött szent szavaival. Rajtuk keresztül felhívja az emberiség figyelmét arra, hogyan kell az evangélium szerint élni. Azonkívül segít nektek felkészülni a rátok váró komoly megpróbáltatásokra. Mivel a sok akadályozás miatt sokkal több gyermekünkhöz nem jutnak el az üzenetek, minta ahányan olvassák, ezért minden esemény váratlanul fogja érinteni őket. Emberek millióit éri majd úgy a Nagyfigyelmeztetés, hogy elmerülve a világban, gyanútlanul, súlyos bűnökben, hitetlenségben, közömbösségben kell majd megtapasztalniuk életük legnagyobb megrázkódtatását. Ha viszont ilyen tárgyú szentbeszédeket, előadásokat, TV műsorokat hallhatnának és láthatnának, ha a rádiók széltében-hosszában sugároznák, és a napilapok foglalkoznának e fontos témával, az emberek tömegével bűnbánatot gyakorolnának, gyónni mennének, megtérnének és a templomok megtelnének. Mint ahogy Jézust az Ő korában nem fogadták el, üldözték, ma szent szavát rejtik véka alá, és aki mégis terjeszteni meri, hamis prófétának, eretneknek bélyegzik meg, és gúny tárgyává teszik.

Drágáim, egy hét múlva itt a Szenteste. Szívetek tele van szent várakozással. Szeretnénk megajándékozni benneteket egy szép megható misztikus élménnyel. Ugyanaz a Jézus száll le közétek, aki a betszaidai tónál meggyógyította a bénát, de most újszülöttként érkezik. Hirtelen ragyogó, fehér fény tölti be a termet, mely mindannyiótokat beborít. Én, a Szentlélek Isten látom, hogy a fény angyalok sokaságából árad. Kezükben hárfa, trombita, citera, lant. Szent Rafael arkangyal áll előttük és intésére megindul a mennyei zene és ének. E percben a magasból egy fényes fehér felhőn alászáll Mennyei Édesanyátok karján az újszülött Jézussal. A Szűzanya ünnepi ruhát öltött, világoskéket, aranyszínű csillagokkal díszítve. Fehér fátyla körül 12 csillagból álló korona. Vállait hófehér, puha szőrmének látszó, rövid palást borítja. A kisded fehér térdig érő ruhácskában van. Alszik Édesanyja szívéhez simulva. Az angyalok zenéjére fölébred és érdeklődve néz körül. Rámosolyog Édesanyjára, aki így szól hozzá:

–Kisfiam! Ez az éteri muzsika Neked szól. Születésnapi ajándék az angyaloktól.

Csilingelve nevet örömében, és kezecskéjével puszit dob a zenélő angyalok felé. Majd rátok tekint, engesztelőkre, akik egészen át vannak itatva az égi fénytől és kéri a Szűzanyát, hogy vigye körbe Őt köztetek. Elindulnak felétek. Mindenki előtt megállnak egy percre.

–Édesanyám, úgy szeretnék egyenként egy kicsit a karjukban lenni!

–Kisfiam, kérésed máris teljesült. Már ott is van nálatok a kis Jézuska. Nyújtja a karját és szeretettel megsimogatja arcotokat. Mivel nála nincs lehetetlen, ez egyidejűleg történik mindegyiketekkel és most egyes szám második személyben szól hozzátok:

–Ó, drága Kistestvérem! De jó az öledben lenni. Úgy érzem most magam, mint mikor szentáldozás után a szívedbe szállok. Tisztaság és szeretet árad belőled Felém. A mai tanításban hallhattad, hogy a farizeus főpapok milyen ridegek, ellenségesek, irigyek és szeretetlene voltak Irányomban. Te, most testvérem, ölelő karjaiddal, csókjaiddal és dédelgetéseddel egészen megvigasztalsz az ő szeretetlenségük miatt. Vigasztalsz a sok-sok kortársad miatt is, akik Karácsonykor elmerülnek az ajándékozás, evés-ivás, szórakozás, vendégeskedés örömeiben és egy pillanatra se gondolnak Rám. Kedvesem! Köszönöm, hogy olvasod és terjeszted üzeneteimet – amennyire lehet – és olvasod az utolsó prófétámmal küldött imáimat. Talán nem is sejted, hogy ezekkel az imákkal milyen sokat segítesz az emberiségen. Hajolj le hozzám! Ajándékul egy égi, színes virágokból álló rózsakoszorút teszek a fejedre, áldott Karácsonyt kívánok neked. Most visszamegyek Anyukám ölébe. A Szűzanyával és a Szentlélekkel együtt mindhárman megáldunk benneteket a szeretet ünnepi lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.01.15

Jézus: Jézus élete XV. Galileában

Jézus: Szívem összes szeretetével köszöntelek benneteket. Ne féljetek, Gyermekeim, Én vagyok, a ti Üdvözítőtök. Ma a galileai működésemről szeretnék részletesebben beszélni nektek.

Mindenekelőtt az akkori Galileát mutatom be, hogy milyen volt ez az ország az Én koromban. Míg a dél-keletebbre fekvő Júdea volt a zsidóság politikai, nemzeti és vallási központja – hiszen ott volt a főváros, Jeruzsálem, a templom, ott székelt a kormány – addig Galileát lenézték, gúnyosan „pogányok kerületének” hívták. Heródes egyik fia, Antipas kormányzott fölötte. Termékenysége és vidékének változatossága, természeti szépségei miatt ez a tartomány volt Palesztínának legértékesebb és leghíresebb tartománya. Itt nőttem fel, Názáretben, itt volt a kánai menyegző, első csodám színhelye. Itt van a gyönyörűséges, és szeretett Genezáreti tó, és itt folyik a Jordán kezdődő szakasza. Ahogy rátekintettem fennsíkjaira, rónáira, hullámos dombjaira, magas hegyláncaira, zordon szakadékaira, zöld fűvel borított üde lejtőire, csillogó víztükreire, mindig betöltött a hála Atyám iránt, hogy ennyi szépséget ajándékozott népemnek. Ó, Gyermekeim! Mára mi lett Galileából? Végtelen pusztaság, ahol arabok legeltetik nyájaikat. A régi városok romjain a mecset és a minaret körül nyomorúságos négyszögletes házak sorakoznak. Néhány kereskedő karaván vonul át ma a kihalt országon. Názáretet ma már nem nézik le, mint az Én időmben, hanem zarándokok látogatják, keresvén ott a Szentcsalád emlékeit. Merő rágalom volt, hogy „pogányok”-nak nevezték a galileaiakat, mert őket nem rontották meg a szomszédaik. Megtartották tiszta zsidó hitüket. Igaz, hogy sok római, föníciai és szír ember lakott ebben a tartományban, de ők megmaradtak igazi zsidónak. A háborúk idején az idemenekült, üldözött júdeaiakat nem egyszer befogadták és rejtegették. Már csak hálából se szabadott volna lenézni őket. Itt is a népet az iskolázott írástudók, farizeusok vezették. Ők is egyetértettek a köznép rómaellenes viselkedésével, de volt egy pártjuk: a herodiánusok. Szadduceusoknak nevezték őket. Ez a gazdag és tekintélyes párt elismerte a Heródesek uralmát, barátkozott velük és ellenzett minden zendülést, ami a rómaiak ellen volt. A farizeusok és a szadduceusok tanításai a népet nem érdekelték. A tömeg érzelmeit a hazaszeretet és a Messiás-várás jellemezte. Tele voltak az emberek reménnyel, hogy közel van már a mennyek országa. Mivel beszédeimben gyakran használtam ezt a kifejezést, felgyújtottam vele a galileaiak szívét. A zsidók között volt egy politikai csoport „Isten országa” névvel, mely Izrael királyságának visszaállításáról, a római elnyomás alól való szabadulásról álmodozott, és egy olyan Messiásról, aki világi feje lesz a birodalomnak. Ez, drága Gyermekeim, csalódást okozott Nekem. Én nem azért jöttem a világra, hogy politikai hatalomra tegyek szert, hanem hogy elhozzam az egész emberiségnek az üdvösséget. Amikor Isten Országáról beszéltem hallgatóimnak, akkor tudatosítottam bennük, hogy ez az ország nem e világról való, mert a földi világban csak anyag, állatiasság, és ész van, és ezek mind alacsonyabb rendűek Isten Lelkénél. Volt, aki megkérdezte, hogyan lehet bejutni abba az országba, hiszen mi is anyagból vagyunk? Azt feleltem neki, hogy nagy átváltozáson kell átmenni, le kell mondani az anyagi javakról, a kényelemről, a bűnökről, el kell fogadni a szenvedést, mely tisztítja a lelket. Azt is kifejtettem nekik, hogy az „Isten országa” örök. Mivel Isten, aki öröktől fogva van és lesz, létrehozta ezt a helyet, örökké létezővé tette, hogy fölötte álljon minden időknek és századoknak. Elmondtam, hogy ez a békesség országa, mert Isten maga a szeretet, és ahol Ő uralkodik, ott béke és szeretet van.

Drága Gyermekeim! Ha akkor éltetek volna, amikor Én, és Galileában születtetek volna, lelketek ugyanígy vonzódott volna Hozzám, mint itt. Elmélyülten hallgattátok volna szavaimat. Igyekeztetek volna minél közelebb letelepedni körém, hogy jobban halljatok és lássatok Engem. Lehet, hogy egyiketek megkérdezte volna:

-Mester! Honnan való ez az ékesszólás?

-Gyermekeim! A nyilvános beszéd tehetsége a Lélek csodás adománya. Aki így szól a néphez, az szilárd meggyőződést tud kialakítani a hallgatója szívében és magasztosabb elhatározásokra, a hősiesebb erényekre és az önzetlenebb szeretetre ösztönzi őt. Egy másikotok ezt kérdezné tanításom közben:

-Drága Mester! Hogy lehet az, hogy szavaid mindig a legtalálóbb aranymondásokat tartalmazzák.

-Azért, mert Isten Fia vagyok, birtokosa Atyám teljes tudásának. Konkrétan melyik mondásra gondolsz, kedves Fiam?

-Például a felebaráti szeretet elmélyítésére ezt mondtad: „Mit látod meg a szálkát atyádfia szemében, magad szemében pedig a gerendát nem veszed észre.” A bűnösök iránti elnéző jóságot tanítva így szólsz: „Aki közületek bűn nélkül vagyon, az vesse rá először a követ.” Ekkor eloldalgott a dühös tömeg, és Te megbocsátottál a házasságtörő asszonynak. A hóhéraidnak pedig ezt mondtad: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek.” Végül így vigasztaltad a csüggedőket és szenvedőket: „Jöjjetek Hozzám mindnyájan, ki elfáradtatok és meg vagytok terhelve, Én felüdítelek titeket.”

Majd a harmadik engesztelő is hozzám fordulna kérdésével:

-Édes Jézusom! Hogy lehet az, hogy tanításod minden szava egyaránt megérinti kortársaid lelkét, és a miénket is, akik a 21. században élünk?

-Drága Kicsi Engesztelőm! Ez azért van, mert az én Igéim örökérvényűek, soha el nem múlnak. Figyeld csak! A legnagyobb művészek, tudósok, politikusok, királyok, császárok és különböző vallásalapítók szavait, évek, évszázadok, évezredek után homály fedi, emlékük eltűnik, de az Én mondásaim örökre ott tündökölnek az Evangélium lapjain.

Kedveseim! Volt még valami a szónoki képességem mellett, ami a galileaiakban növelte a tisztelet Irántam: a csodatevő erőm. A csodák még jobban megfogják az emberek szívét, mint a szavak.

Most pedig elmesélem nektek, mit történt Velem a galileai zsinagógában, Názáretben. Az imák és a törvények szakaszainak felolvasása után Engem kértek fel, hogy olvassak fel valamelyik prófétából. A kezembe adták a szent tekercset, kigöngyölgettem és Izaiásra akadtam:

„Az Úr lelke énrajtam, azért kent föl engem, elküldött engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hogy meggyógyítsam a töredelmes szívűeket, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, hogy hirdessem az Úr kedvenc esztendejét és a visszafizetés napját.”

Összetekertem a könyvet és visszaadtam a szolgának, majd helyemre ültem. Mindenki engem nézett és ennyit mondtam nekik: -Ma teljesedett be az írás, füleitek hallatára.

Ezután konkrétan megmagyaráztam a názáretieknek, hogy Én vagyok, akire leszállt az Úr lelke, akit felkent. Én vagyok a Messiás, és azok a feladataim, amit Izaiás megjövendölt. A zsidó papok feldühödtek és jeleket, csodákat követeltek tőlem, amivel bizonyítom előttük Messiási mivoltomat. Nem voltam hajlandó csodákat tenni, ezért még jobban haragra gerjedtek. Így feleltem nekik: -Bizony, bizony mondom nektek, hogy egy próféta se kedves saját hazájában. Ezzel a mondatommal éreztettem velük, hogy ha itt nem hisznek Nekem a saját honfitársaim, majd megyek a pogányokhoz, akik bizonyára befogadnak.

Erre habozás nélkül kiűztek a zsinagógából, kitaszítottak a városukból, és le akartak lökni a hegy szirtfokáról. Isten ereje védett meg. Senki sem tudott bántani és sértetlenül átmentem közöttük.

Drága Gyermekeim! Nemcsak 2000 éve űztek ki Engem a templomból, hanem megint ezt fogják tenni Velem hamarosan. Bízom benne, hogy ti, Követőim megvédtek majd Engem. Én, most a képzelet szárnyán a jövőbe viszlek benneteket, a közeljövőbe. Fogjátok meg a kezem, indulunk. Már több templomot átrendeztek, modernné alakították. A TV-ben is láthatók az átalakított, leegyszerűsített templombelsők. Megérkeztünk a helybéli templom elé. Gyanús, hogy tárva-nyitva van és nagy teherautó áll előtte. Engem nem látnak a benn pakoló sötétöltönyös férfiak, de titeket igen. Rátok parancsolnak, hogy most nem lehet imádkozni, mert felső utasításra nekik ki kell üríteni a templomot. Megragadják a két oltárt, viszik és becsúsztatják az autó hátsó nyitott ajtaján. A tabernákulum következik. Túl terebélyesek az oltárok ez már nem fér be, leteszik a templom külső fala mellé. Egy engesztelő társatok nem fogadott szót. Ott maradt és elbújt kívül a templom mögé. Az emberek folytatták a pakolást a képekkel és szobrokkal. Beszállnak a gépkocsiba, és úgy tervezik, hogy a maradékért visszajönnek. Ahogy elindul az autó és eltűnik, az én bátor gyermekem előjön, körülnéz, és odamegy a tabernákulumhoz. Sajnos be van zárva. Minden erejét összeszedve felfeszíti, kiemeli a kicsi Szentostyákkal teli cibóriumot. A szentségtartót otthagyja, mert üres. Újra körbenéz. A végtelenül értékes Oltáriszentséget elrejti a táskájába és felszáll egy buszra. Egy távoli városba utazik, annak is a legszélére. Én, Jézus ott ülök mellette a buszban. Egyik kezemmel átölelem a vállát, a másikkal fogom a táskáját, ami az ölében fekszik. Megérkezik a házba, ahol egyik buzgó engesztelőtársa lakik. Suttogva mutatja, amit hozott, közösen elrejtik egy szekrénybe, rázárják az ajtót. A kulcs a háziasszony zsebébe kerül, mindketten letérdelnek és könyörögve kérnek Engem, hogy küldjek ide egy bátor felszentelt papot és sok engesztelő testvért. Én a hátuk mögött állok, kezemet áldólag a fejükre teszem. Mikor az ima végén felállnak, egyenként Szent Szívemre ölelem őket. Akié a ház, annak homlokára aranykeresztet rajzolok, a másikára egy piros véres keresztet. A vendég siet haza, már viszi is a busz.

Ti, a többiek, akiket hazaküldtek a helyi templomból, szomorúan, rémülten, reszketve imádkoztok. Van, aki családtagjaival beszéli meg az eseményeket. Minden engesztelőm lakásába elmegyek. Átölelem és megáldom. Ugye érzitek szeretetemet? Este 6 órára ér haza az Én bátor gyermekem, aki megmentett Engem a megsemmisítéstől és meggyalázástól. Nem is sejti, hogy van egy árulója. Egy asszony a ablakból végignézte a tabernákulum feltörését és a „lopást”. Mikor az öltönyösök visszajöttek a többi holmiért, ott állt a templom előtt, és elmondta, mit látott. Azt is tudta, ki volt a tettes. Még aznap este a sötétben elkísérte a két férfit gyermekemhez. Azok becsöngettek, két karjánál megragadták az Én védelmezőmet, és betuszkolták az autóba. Ő mosolygott és ennyit mondott nekem: -Uram, eljött az én órám, követlek. Fogadd el áldozatomat és használd fel szenvedésemet és halálomat a lelkek javára! Amen.

És most, drága engesztelőim, visszatértünk a jövőből. Itt ültök előttem, megrendülve. Ne féljetek! A galileaiak kiűztek a templomukból, de még a városukból is. Ti soha nem fogtok kiűzni Engem, mert veletek, bennetek, szívetekben, lelketekben és lakásaitokban élek. Kölcsönösen vigyázunk egymásra.

Megáldalak benneteket az örök hűség lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.01.21

Mennyei Atya: Jézus élete XVII. A bélpoklos és az inaszakadt

Én: Drága Mennyei Atyám! Hálásan köszönöm, hogy te Ég és Föld leghatalmasabb Királya leszállsz közénk, porszem gyermekeidhez és égi szavaiddal ajándékozol meg minket. Jöjj Szentlélek Istenem, hogy Atyánk bölcs szavait méltóképpen tudjam közvetíteni! Szent Mihály arkangyal, védelmezz…

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok, Teremtő és Gondoskodó Istenetek, és eszközöm hangján szólok hozzátok. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Öröm számomra, hogy újra az Én kedves egyszülött Fiamról beszélhetek nektek. Folytatom nyilvános működésének eseményeit. A kafarnaumi ördögűzés után a genezáreti tavat környező többi várost is végigjárta. Legtöbbet Betszaidában és Korazimban tartózkodott. Betszaida egy kis halászfalu volt, ott született Péter. Ezt a várost egy fontos karavánút keresztezte, mely a Földközi tengert összekötötte Damaszkusszal. Ma már csak a romjai vannak meg. A másik város, ahol sokat tanított, gyógyított Jézus: Korazim. Kafarneumtól északra épült a tó partján. A jelenlegi romokból lehet látni, hogy volt zsinagógája is. E két városban és a többi tóparti településen is sokat tevékenykedett Jézus. Lenyűgöző beszédeivel, csodáival, gyógyításaival nagy hírnévre tett szert. Bármelyik városba belépett tanítványaival, csak úgy özönlött felé a lelkes nép apraja-nagyja. A Genezáreti tó körüli eseményekből az evangélium csak egy történetet jegyez fel, azt, amikor meggyógyította a bélpoklost. Ez egy ragályos betegség, és még ma is felüti fejét Palesztinában. A zsidók a bélpoklosságot Isten büntetésének tekintették, és átkozódásaikban is csak a leghalálosabb ellenségeiknek kívánták. Az ilyen beteg bőre tele van pikkelyekkel, hámlik, szemük vörös gyulladásban van, fülük és orruk csupa fekély, bőrük fehér és fényes. Szegények nagyon szánalmasak és visszataszítóak.

Az ördögűzést követően Szent Fiam Kafarnaumból igyekezett a tóparti városok felé, hogy az ott élő honfitársait is taníthassa. Már besötétedett, csak az apostolai voltak vele. A város szélén egy ilyen visszataszító bélpoklos közeledett felé félve, térdre borult előtte és alázatosan kérte, hogy gyógyítsa meg. A tanítványok rettegve hátrébb léptek, és figyelmeztették Mesterüket, hogy hozzá ne érjen, mert elkapja a betegséget. Jézus hátrafordult, rámosolygott tanítványaira, megköszönte féltő szeretetüket, és kérte, hogy bízzanak benne. Mélyen meghatotta a beteg alázatos hite, pikkelyes, sebes arcát megsimogatta és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” És még hozzátette: „Vigyázz, ne mondd el senkinek, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a Mózes rendelte áldozatot bizonyságul!” Az apostolok nem győztek csodálkozni, mert az érintés után az ember teljesen egészséges lett. A bélpoklos gyógyítása volt a legnagyobb csodák egyike, mely az Ő korában igazolhatta messiási küldetését. Az egész Ószövetségből csak Mózes és Illés tett ilyet. Mózes a nénjét, Miriámot, Illés pedig a szíriai Námánt gyógyította meg.

Hiába tiltotta meg Jézus a meggyógyultnak, hogy beszéljen róla, ujjongó boldogságát nem tudta magába zárni és mindenütt hirdette. Ennek azután az lett a következménye, hogy Fiam elhagyta a várost. Még korainak tartotta, hogy a farizeus főpapok vádló szemei elé kerüljön. Ettől kezdve nagyon sok bélpoklost meggyógyított, mindet, aki csak hittel és bizalommal fordult felé.

Útja megint Kafarnaumba vezetett. Alighogy megérkezett, rengetegen vették körül. Már alig várták, hogy visszatérjen. Egy emeletes ház felső ablakába állt és onnan szólt a néphez, akik széles gyűrűbe vették körül az épületet. Nemcsak egyszerű emberek gyűltek ott össze, hanem farizeus papok, írástudók, Júdea tartományaiból, még Jeruzsálemből is eljöttek. Egyesek nem annyira azért voltak jelen, hogy tanuljanak tőle, hanem hogy cáfolják, belekössenek szavaiba. Miközben beszélt a tömeghez, egy inaszakadt beteget akartak eléje vinni. Mivel a ház körül oly sokan voltak, hogy képtelenség volt átfurakodni az emberek között, egy két ügyesebb közülük a padlásra vezető létrán fölmászott a tetőre, lebontották a Jézus feje fölötti tetőrészt, és kötélen eresztették eléje a beteg, béna ember ágyát. Az Én drága Fiam jó Szíve nagyon meghatódott ekkora hit buzgóságának a láttán. Hogy mit tette erre, azt eszközöm fogja felolvasni nektek Márk evangéliumából:

„Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.”Néhány írástudó is ott ült. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?” Jézus lelke mélyén rögtön belelátott gondolataikba. „Miért gondoltok ilyet magatokban?”-kérdezte. „Mi könnyebb, azt mondani a bénának : Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj fel, fogd az ágyadat és menj? Tudjátok, hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására. Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza.” Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent s hozzáfűzték: „Ilyet még nem láttunk soha!” ”

Drága Gyermekeim! Ezzel az evangéliumi részlettel szeretném felhívni figyelmeteket Szent Fiam bölcsességére. Hogyan, milyen sorrendben gyógyította az inaszakadtat? Először a lelkét, azután a testét. Nektek is szabad gyógyulást kérni magatok vagy betegeitek számára, mint a bénának, de ha helyesen akartok imádkozni, akkor először bánjátok meg bűneiteket, és kérjetek bocsánatot magatoknak és azoknak, akiknek gyógyulást kértek, és csak utána könyörögjetek a testetek egészségéért, vagy más fizikai gyógyulásáért.

Van egy asszony, Marika, akit súlyos, hátsófali infarktussal műtöttek. Mélyen hívő sógornője éjjel-nappal imádkozott a műtét sikeréért, életben maradásáért. De bizony valahogy eszébe se jutott, hogy ateista lelkének megtérésért kérje. E buzgó gyermekem kérését teljesítettem, az orvosok ámulatára sikerült visszahozniuk a klinikai halálból, ma is él, dolgozik, végzi a háztartását. Változatlanul nem hisz Bennem, gúnyosan mosolyog, mikor sógornője emlékezteti csodálatos gyógyulására, az ima erejére. Gőgös és folyton elégedetlen, hálátlanul hátat fordít Nekem. Jelenleg a pokol felé halad. Jobb lett volna az imát a lelkével kezdeni. Csak azért gyógyítottam meg, hogy irgalmamban időt adjak neki a megtérésre, mert ha a műtőasztalon hald volna meg, a Sátán markába került volna.

Az evangéliumnak ebben a szakaszában bölcsességén kívül szerénysége is kiviláglik: Emberfiának nevezi magát. Pedig még soha nem élt ember, aki ilyen fönséges szavakat mert volna kiejteni, mint Ő: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.” Bizony a bűnt csak Isten bocsáthatja meg. Ő azért mert jogot formálni erre, mert Én, az Atya lakozom benne, Velem egyenlő. Olyan tökéletes, hatalmas, mindenható és irgalmas, mint Én vagyok. Bizony nem káromkodás volt ez Tőle, hanem isteni igazság. Ő, mint Emberfia, Isten fia is, és mint ilyen, bemutatja erejét, hatalmát és meggyógyítja az inaszakadtat.

Drága Gyermekeim! Lehet, hogy néha megfordul fejetekben, hogy milyen jó lett volna akkor élni, amikor Jézus, és ott lenni a közelében. Odamenni Hozzá betegségeitekkel és odakísérni hozzá betegeiteket, szenvedő testvéreiteket. Semmi akadálya! Nem választhat el Tőle ez a 2000 év! Itt áll előttetek, mint feltámadt, megdicsőült Jézus és így szól hozzátok: Köszöntelek benneteket, drága Testvérkéim. Lélekben egyenként járuljatok Elém! Mutassátok szíveteket, hadd tekintsek bele. Ó, egyik-másik gyermekem szívében túláradó örömet látok. Neked, Gyermekem, béke és nyugalom árassza el lelkedet… Téged szomorúnak látlak, új seb van benned, egészen közeli szeretted ütötte rajtad. Engedd, hogy megsimogassam! … Te, kicsim, úgy érzed, kihasználnak. Ne aggódj, ez növeli az alázatodat… Benned is, Fiam, ott az apai fájdalom, mert gyermekeid, mire felnőttek lettek, eltávolodtak a hitüktől… Te, leányom, ugyanabban a cipőben jársz. Vallásos nevelést adtál nekik, és most még csak nem is imádkoznak… Ó, mit látok? Ez a szív magányos. Egy megértő, jó társra vágyakozik. Egyelőre szeretetemmel próbálom pótolni ezt a hiányt… Hát, te miért sírsz, Gyermekem? Mert a fiataljaid már nem törődnek, beszélgetnek veled? Ők a saját családjukkal vannak elfoglalva. Gyere, sírd ki magad a vállamon… Te, kicsi lányom, reszketsz a félelemtől. Ezt ellenségem kelti benned, nem engedem, hogy bántsanak. A gonosz csak ijesztget, de nincs hatalma rajtad… Te pedig, Gyermekem, mindig fáradt vagy. Túl sok terhet veszel magadra. Lazíts!… Ó, te Engem követő Harcos gyermekem! A családban mindenki túlbuzgónak tart, túlzásnak tartják a napi szentmisére járásodat. Ne búsulj, majd követnek… Úgy örülök, hogy te, aki most elém álltál, tele vagy hálával, derűvel és mosollyal. Mindenkit ilyennek szeretnék látni! … Téged nyomaszt, hogy nem tudsz eleget imádkozni, mert folyton zavar a család. Ne feledd, első a szeretet gyakorlása. A szeretetszolgálat is imának számít. …Kislányom, elém hoztad fizikai fájdalmaidat. Megsimogatom fájós derekadat, lábadat. Ez az állandó szenvedés, ha elfogadod és felajánlod, mennyei kincseket biztosít neked… Neked pedig Fiam, köszönöm, hogy nem magadra gondoltál, és idehoztad szenvedő betegeidet. Közülük azt gyógyítom meg, akinek az lelki hasznára válik… Kislányom! A te szívedben egy nagyon mély sebet látok. Leányod együtt él valakivel, de nem szentségi házasságban. Mivel hiába figyelmezteted, imádkozz mindkettőjükért. Az anyák imája ragyogó fénysugárként érkezik egyenesen Atyám szívébe. … Gyermekem! Amióta döntöttél Szent Szavaim mellett, az IGAZSÁG mellett, látom megsebezték a szívedet. Azok a lelki testvéreid, akik eddig egyetértettek veled, húzódoznak tőled, és alig köszönnek. Ne ítéld el őket, hanem imádkozz szegény megtévesztett hittestvéreidért…. Ó, te szegény édesanya! Még mindig elhunyt fiadat siratod? Hidd el, Velem van és boldog… Hogy kerül ide ez a sok pap Elém? Te hoztad őket, Gyermekem? Köszönöm, hogy felszentelt szolgáimra gondoltál. Különösen közülük ezekre a lanyhákra. Nemcsak a te lelked fáj értük, hanem az Enyém is. Próbálom megérinteni őket…

Most drága, szeretett Engesztelőim, elégedjetek meg azzal, hogy láthatatlanul állok előttetek és Szent Szavaimat egyenként küldöm nektek. Hamarosan elérkezik az ideje 2. dicsőséges eljövetelemnek, mikor nem eszközömön keresztül, hanem fönséges, királyi hangomon szólok hozzátok. Az Én hangom olyan méltóságteljesen zengő, mint a legszentebb mennyei zene, olyan édesen szeretetteljes, mint a kicsinyét altató édesanya dala és olyan lágy és meleg, simogató, mint a nyári éjszaka enyhe fuvallata. Aki hallhatja, elolvad a boldogságtól. De nemcsak hallani fogtok Engem Eljövetelemkor, hanem látni is. Még a látnokaim is csodálkozni fognak, hogy a legelragadóbb látomásaiknál is felülmúlhatatlanabb vagyok. Mert akkor úgy jelelnek meg nektek, mint ahogy a Mennyben látnak a megdicsőültek, színről színre. És most búcsúzom tőletek, kegyelmem sugaraival beburkolva benneteket.

Újra Én, Mennyei Atyátok szólok. Ezennel befejezem mai égi tanításomat és megáldalak titeket Jézus Krisztus iránti szeretetetek növekedésének kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2014.02.04

Mennyei Atya: Jézus élete XVIII. A farizeusok növekvő gyűlölete

Mennyei Atya: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én állok előttetek a ti, Teremtő és Gondoskodó Istenetek, szerető Mennyei Atyátok. Örömmel tekintetek végig rajtatok, hogy ti, a leghűségesebbek, újra eljöttetek meghallgatni tanításunkat és menteni a lelkeket. Nagyon alaposan meg kell ismernetek az én szeretett Fiam földi életét, hogy majd alkalmas időben ezt a tudást átadhassátok az újonnan megtért gyermekeimnek. Meglátjátok, éhezni és szomjazni fognak minden szavatokra. Ugyanis Szentlelkem kiáradása után a tömegeknek felébred a hite, de tudatlanok lesznek. Tőletek várják majd a segítséget. Ezért, Kicsinyeim, alaposan véssétek értelmetekbe és szívetekbe, amit Jézus Krisztus életéről hallotok. Közben szorgalmasan olvassátok otthonaitokban az Újszövetséget, hogy a sok ismeretanyag még jobban elmélyüljön bennetek!

Legutóbb az inaszakadt meggyógyításáról volt szó. Ma azt szeretném kifejteni előttetek, hogy minél több jót tett Jézus a köré sereglő néppel, annál inkább növekedett ellene a farizeusok gyűlölete. Hát nem így van veletek is, Engesztelőim? Mivel nemcsak vasárnap, hanem naponta jártok szentmisére, áldoztok, gyóntok, órákig imádkoztok a TV nézés helyett, böjtöltök, áldozatokat hoztok, sok mindenről lemondotok, ezek miatt eltávolodnak tőletek a többi hívők, családtagjaitok, rokonaitok, szomszédaitok. Túlzásnak veszik, amit tesztek, régi barátaitok, ismerőseitek elszakadnak tőletek. Miért? Mert lelketek – az Én irgalmamból – előbbre jár, mint az övéké. Ha veletek ezt teszik, ne csodálkozzatok, hogy Szent Fiam sorsa is ez volt a hithű farizeusok részéről, hiszen hol van a ti jóságotok, istenszeretetetek és áldozataitok az Övétől?

Jézus nyilvános működése alatt a nép sorai közé vegyülve állandóan ott settenkedtek a kíváncsiskodó farizeusok, és várták, mikor lehet belekötni szavaiba, tetteibe.

A béna meggyógyítása után a Mester elhagyta a házat. Tanítványaival és egyre több Őt követő emberrel sétálgatott a Genezáreti tó partján, útközben tanított. Megállt egy vámszedő hivatala előtt, akit Lévinek hívtak, csak ránézett elbűvölő, átható tekintetével, és ennyit mondott neki: -Kövess Engem! Puszta szavai, melyek előbb meggyógyították a bélpoklost, talpra állították az inaszakadtat, most tanítványává, apostolává tették a hitetlen vámost, aki Máté néven a Szentírás evangélistája lett. Lévi e pár szóra ott hagyott mindent, fölkelt, és követte Őt. Egyik nap nagy lakomát rendezett Neki, melyre meghívta barátait, ismerőseit, akik bizony többségükben nem voltak vallásos, hívő emberek. Drága Gyermekeim, tudnotok kell, hogy a farizeusok, törvénytudók, és az őket vakul követő buzgó lelkületű zsidók szóba se álltak azokkal a vallástalan emberekkel, akiknek társasága felfogásuk szerint beszennyezte volna őket, mivel egyedül magukat tartották tisztának, mert ők vakbuzgón követték az előírásokat. Milyen másképpen gondolkodott Jézus. Ő nem tett különbséget tanult és tanulatlan, tiszta és bűnös, szegény és gazdag között. Az Ő szemében mindenki ember, akit meg kell váltani. Szerinte két csoportba lehet osztani az emberiséget: az egyik kitárja a szívét Isten igéje előtt, a másik nem hajlandó meghallgatni Isten hívását, és a kárhozat széles országútján tévelyeg. Kicsinyeim! Nektek Szent Fiam példáját kell követni. Nehogy a farizeusokhoz hasonlóan lenézzétek a közömbös és hitetlen felebarátaitokat! Inkább segítsetek nekik az igaz útra lépni, imáitokkal, áldozataitokkal és apostolkodásaitokkal.

Tehát a farizeusok, mikor látták, hogy Jézus egy asztalról eszik a vámosokkal és bűnösökkel, megbotránkoztak rajta, és tanítványaitól kérdezgették, hogy tehet ilyet. A Mester tanítványai helyett így felelt nekik:

Nem az egészségesek szorulnak orvosra, hanem a betegek. Mert nem jöttem az igazakat hívni, hanem a bűnösöket… Máté így folytatja a Szentírásban: „Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Az Én Szent Fiam szemében az erény kedvesebb a szertartásnál, és a jóság többet ér, mint az áldozat. Itt a zsidó vallás állat-áldozataira gondol. Ahogy éppen ezeket mondta tanítványainak, az utána tóduló embereknek és a közéjük vegyülő farizeusoknak, a zsinagóga egyik elöljárója, Jairus lépett hozzá. A 12 éves kislánya haldokolt. Odaborult a Mester lábai elé, és így könyörgött: -Leánykám halálán van, Mester. Jöjj, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen! Jézus azonnal követte őt. Rengetegen tolongtak körülötte, és közben egy már 12 éve vérfolyásban szenvedő asszony mögötte megérintette a ruháját. Szegény, mindenét ráköltötte az orvosokra, de senki se tudott rajta segíteni. Azt gondolta, ha csak ruháját megérintheti, meggyógyul. Úgy is lett, abban a pillanatban elállt a vérfolyása. Lukács ezt az esetet így folytatja a Szentírásban: „-Jézus megkérdezte: – Ki érintett? Mindenki tagadta. Péter pedig megjegyezte: -Mester! A tömeg szorongat és lökdös. Jézus azonban megismételte: -Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erő áradt ki belőlem. Az asszony látva, hogy nem titkolhatja tovább, remegve előlépett, eléje borult, és az egész nép füle hallatára megvallotta, hogy miért érintette meg, és hogy meggyógyult abban a pillanatban. Jézus megnyugtatta: -Leányom, hited meggyógyított. Menj békével.”

E csodálatos gyógyítás után alig tett néhány lépést az elöljáró után, hogy siessen lányát meggyógyítani, odaért hozzájuk egy hírvivő, hogy Jairus ne fárassza a Mestert, mert kislánya meghalt. Innen eszközöm, Éva Lukács szavaival folytatja a történetet: „Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: -Ne félj, csak higgy! Megmenekül. Amikor odaértek a házhoz nem engedett be senkit, csak Pétert, Jakabot, Jánost meg a lány apját és anyját. Mindenki sírt, jajgatott, gyászolta a leányt. –Ne sírjatok, szólt rájuk, nem halt meg, csak alszik. Kinevették, mert tudták, hogy meghalt. De Ő megfogta kezét és emelt hangon megszólította: „Leány, kelj fel!” Erre visszatért a lelke, és rögtön fölkelt. Ezután meghagyta, hogy adjanak neki enni. A szülők nem tudtak hová lenni az ámulattól. Megparancsolta nekik, hogy senkinek se szóljanak a történtekről.” Ezután kedves engesztelőim a csodák sorozata következett. Két vak járult elé gyógyulásért könyörögve. Ezt kérdezte tőlük: -Hisztek-e, hogy megtehetem, amit kértek? – Hisszük mester – felelték áhítattal. Jézus megérintette a két vak szemét és mondta: -Legyen nektek a ti hitetek szerint! Figyelmeztette őket, hogy erről senkinek se szóljanak. Azután eléhoztak egy némát és egy megszállottat. Meggyógyította mind a kettőt: az ördöngösből kiűzte a gonoszt, a némának megnyitotta a nyelvét. A csodák hatására a galileai tömeg egyre jobban lelkesedett, egészen lenyűgözték a Mester tettei. A farizeusok azonban kételkedtek, és elferdítették a csodákat. Azt híresztelték róla, hogy az ördög nevében űzi ki az ördögöket. Ahol csak lehetett belekötöttek. Például egyik szombaton búzatáblában vonult át tanítványaival. Mivel éhesek voltak letéptek egy-egy érett búzakalászt, a szemeket kidörzsölve belőle, megették. A farizeusok ezt látván fölháborodtak. Szombati napra teljes nyugalmat parancsol Mózes törvénye. Még a kalászból sem szabad leszakítani, nem szabad semmit dolgozni, még gyógyítani sem. Jézus megvédte tanítványait. Emlékeztette a farizeusokat Dávidra, és akik vele voltak, hogy bementek Isten házába, és ettek a kitett kenyérből, ami csak a papok számára volt ott. Mégsem kárhoztatják őt. A szükség fölött áll az előírásoknak.

Mikor Jézus újra a zsinagógába ment tanítani megint éppen szombat volt. Új alkalom kínálkozott, amivel megint maga ellen haragította a farizeusokat. Egy elszáradt kezű ember könyörgött hozzá gyógyulásért. Azonnal meggyógyította. Az írástudók ezután megkérdezték tőle: Szabad-e gyógyítani szombaton.

Ő a farizeusok felé fordult és megkérdezte: -Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat? Életet menteni vagy veszni hagyni? Azok csak hallgattak. Szent Fiam ezt a kérdést is nekik szegezte: -Ha valakinek közületek egyetlen juha van és az szombaton gödörbe esik, nem ragadja-e meg és nem húzza ki azt? Pedig mennyivel többet ér az ember a juhnál. Ennélfogva szabad szombaton jót cselekedni. A farizeusok a csodától nem hatódtak meg. Jézus szavaitól megszégyenültek és elteltek gyűlölettel. Kezdtek azon tanakodni, miként veszíthetnék el Jézust.

Drága Engesztelőim! Nagyon vigyázzatok lelketekre, hogy a farizeusi gondolkodásnak még a csírája se üsse fel a fejét bennetek. Ne vessétek meg azokat a lelki testvéreket, akik csak vasárnap járnak a szentmisére! Lehet, hogy állapotbeli kötelességeik, lehet, hogy kényelemszeretetük, lehet, hogy családtagjaik ellenállása tartja vissza őket. Ne tegyétek szóvá, hogy a hétköznapi szentmisékre, a közös imaórákra, szentségimádásokra és engesztelésekre rendszeresen járó lelki testvéreitek néha miért nincsenek ott. Ne botránkozzatok meg a temetési szentmiséken résztvevők tudatlan viselkedésén! Lelketek mélyén ez a farizeusi, öntelt érzés lehet ilyenkor úrrá rajtatok: „Lám, én tudom, mikor kell felállni és letérdelni, leülni, hogy mit kell a papnak felelni. Bezzeg ők semmit se tudnak, úgy ülnek, mint a moziban.” Az is farizeusságnak számít, mikor lelki testvérednek büszkén sorolod, hogy naponta hány rózsafüzért és litániát mondasz el. A böjtöket, áldozatokat, lemondásokat is magatokban kell tartani, csak Én, az Isten és te tudjál róla. Így nem veszít értékéből.

Eddig olyan enyhébb farizeusi viselkedésről beszéltem, amelyek még veletek, legbuzgóbbakkal is előfordulhatnak. Most a súlyosabb farizeusi lelkületet szeretném bemutatni nektek.

Ugye ismeritek Szent Fiam elvét, hogy nem az nyeri el Isten Országát, aki mondogatja, hogy Uram! Uram! Hanem az, aki a szeretet alapján cselekszik. Van egy idős asszony, aki napi áldozó. Gyónni nem szokott menni, mert neki a koránál fogva már „nincs semmi bűne”. Amúgy mindenkiről van egy-egy rosszindulatú megjegyzése a szemében, a háta mögött. Családja életét parancsolgatásával, veszekedéseivel pokollá tette. Öregkorára teljesen egyedül maradt. Leesett a lábáról, idegei tönkrementek és egy öregotthonba került. A templomban nála senki se tette össze szebben a kezét. Senki se mondta hangosabban és kifejezőbben a rózsafüzéreket. Az ilyen mai farizeusok nagyon távol vannak tőlem, a széles, pokol felé vezető úton haladnak. Sokat kell imádkozni értük, hogy megváltozzanak.

Vagy másik gyermekem, aki szintén élenjár az imádkozásban, szíve mélyéből, saját szavaiból szól Hozzám, de ugyanakkor több ember felé haragot táplál magában. Nem képes megbocsátani, minduntalan ítélkezik és rágalmaz. Ezek a vallásukat gyakorló, mai, farizeus lelkű gyermekeim nagyobb fájdalmat okoznak nekem, mint a hitetlenek és közömbösök.

Egy szomorú, megdöbbentő, misztikus képet mutatok nektek, melyet csak lelki szemeitekkel láttok. Én a ti szerető Atyátok, itt állok előttetek eszközöm jobb keze mellett. Piros palást borítja vállamat a szenvedés jelképeként. Keblemből kiemelem fájdalmas atyai Szent Szívemet. E piros, lüktető, dobogó szív feketéllik a tövisektől. Nagy és kis tövisek borítják, egy négyzetcentiméternyi üres hely sincs rajta. Ezek most nem a legnagyobb bűnök, hanem a ma élő farizeus viselkedésű gyermekeim bűneinek a szimbólumai. Akarjátok-e enyhíteni szenvedésemet? … Köszönöm. Akkor lélekben gyertek elém! Nézzétek, minden tövis alól egy piros vércsepp folyik a földre. Gondoljatok azokra, akik álszent módon viselkednek és közben gonoszkodnak, rágalmaznak, ítélkeznek. Azután gondoljatok azokra, akik napi áldozók és közben haragot tartanak. Reggel szentáldozáshoz járulnak, és otthon átkozzák családtagjaikat. Azok is jussanak eszetekbe, akik szentmiséről kijövet szidják-hordják a papot. Miután összegyűjtöttétek e sok farizeusi bűnt, melyet Én annyira utálok, húzzátok ki e bűnök jelképeit fájdalmas szívemből és csorgó véremet töröljétek le. Ó, Gyermekeim, minden tövis eltűnt! Mekkora megkönnyebbülés ez Nekem. Magasra emelem örömtől sugárzó Szentséges Szívemet és annyi fénysugár árad rátok, ahányan vagytok. E fény egyenként mindnyájatok kicsi emberi szívébe behatol, körüljárja és átmelegíti. Ezzel az Én atyai szeretetemet és hálámat sugároztam belétek. Mai tanításom véget ért. Köszönöm figyelmeteket! Megáldalak benneteket az őszinte, alázatos vallásosság és áhítatos hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Már rövid az idő

 

Kedveseim, várjátok Urunk érkezését, mert már rövid az idő! Minden beteljesedik, amit a próféták megjövendöltek második eljöveteléről. Készítsétek lelketek ösvényét, hogy idejében felismerjétek jövetelét!

2013.12. 10 Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-19-28


Megalapozott adventi előkészület

 

Kedveseim, legyen ádventi készületetek megalapozott. Vagyis mélyüljetek el a tanításban, melyek a próféták általi üzenetként érkeznek hozzátok. Ne hanyagoljátok el a róluk való elmélkedést, mert csak akkor fog a tanítás bennetek gyökeret verni. Engesztelődjetek ki szívből egymással, és engedjétek, hogy szívetekből eltűnjön minden, ami nem az Úr akarata szerinti való. Csöndesedjetek el még akkor is, ha a világ zaja egyre jobban felerősödik. Jézus békéje járjon át benneteket és maradjatok meg benne! Engedjétek meg a Szentháromságnak, hogy cselekedjen bennetek! Ó, mekkora erőt jelent számotokra, amikor engedelmes szolgák vagytok.

2013.12. 12. Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-25-59

 

Karácsony a szívünkben

 

Kedveseim, várjátok és vágyódjatok nagyon szent Karácsony eljövetelére, a mi Urunk, Jézus Krisztus születése napjának méltó megünneplésére. A betlehemi barlang istálló nyújtson számotokra lélekben megújulást! Álljatok a kis Jézus jászolánál, és virrasztva, engesztelve hozzatok meg minden áldozatot a világ megmentéséért. Hulljatok térdre és boruljatok le Isten szent színe előtt, ne kívánkozzatok e szent jelenléttől elszakadni. Újuljatok meg lélekben egészen, és hagyjátok, hogy üdvözítő Istenünk szent fényessége beragyogja egész szíveteket! Örüljetek a megváltás örömhírének és éljetek vele és egymással boldog egységben!

2013.12. 16. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-30-16

 


Karácsony mások számára

Kedveseim, készítsétek szíveteket üdvözítő Urunk eljövetelére! Ne csak szeretteitekre gondoljatok, amikor ajándékoztok, hanem tegyetek jót azokért is, akik nem szeretnek, akik nem tartanak semmire benneteket! Örvendeztessétek meg a magányosok, a magatehetetlenek szívét azzal, hogy meglátogatjátok őket, de máskor se feledkezzetek meg róluk! Isten jóságát rajtatok keresztül fogják megismerni az emberek. Legyen mindenkihez jó szavatok, még azokhoz is, akik visszautasítják közeledéseteket! Mindent ajánljatok fel a Szentháromságnak, és akkor a kegyelem őket is érinteni fogja! Leginkább lelketeket készítsétek, hogy készséges szívet találjon bennetek! Mindent úgy éljetek át, mintha most lennétek először a betlehemi barlangistállóban!

2013.12. 17. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-19-18-34-54

 

A polgári év utolsó napjai

Kedveseim, azt mondom nektek, mindig csak előre nézzetek. Jó, ha felismeritek a múlt hiányosságait, hogy megpróbáljatok változtatni rajta. Fontos, hogy beismerjétek, ha valamit elrontottatok, de azt azonnal hagyjátok ott a Szentháromságnál. Neki gondja lesz jóra fordítani azt, amit elrontottatok, amennyiben töredelmes és alázatos szívvel kéritek. Egyedül Isten irgalmába kapaszkodhattok. Szeretettel hajoljatok le a gyengékhez és öleljétek át őket, mert csak így tapasztalhatják meg az isteni jóságot. A polgári év utolsó napjaiban gondoljátok át, hogy mit kellett volna még tennetek, amit még nem tettetek meg és határozott célt tűzzetek ki magatok elé, hogy teljesíthessétek!

2013.12. 28. Anna Terézia


http://engesztelok.hu/lelkielet/2013-12-29-10-34-44


Időbeosztás

 

Kedveseim, okosan használjátok fel az időtöket az új esztendőben! Szüntelenül imádkozva tegyetek mindent, akkor az időtök nem fog kárba veszni! Helyesen és jól értelmezzétek feladataitokat! Ne engedjetek a félrevezetés lelkének, mert jól tudja, mire készültök és azt is, hogyan kell benneteket félrevezetnie! Ezért még fokozottabban legyetek résen és ne akarjatok a kelleténél többet tudni! Vigyázzatok, mert a kíváncsiság nagyon fel tudja ébreszteni az emberben a hamis vágyakat! Tartsátok magatokat távol ezektől! Minél többet legyetek csendben a Szentháromságra figyelve! Fontos, hogy jól felismerjétek a reátok vonatkozó akaratát! Attól nem szabad eltérnetek és szent meggyőződéssel követnetek kell utasításait! Amit ma megtehettek, ne halasszátok holnapra, nehogy már késő legyen!

2013.12.29. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2014-01-01-20-20-06

 

 

Ne tekintsetek hátra!

 

Kedveseim, miután lezártátok az elmúlt évet és bűnbánatotokat Jézus lába elé tettétek, ne tekintsetek hátrafelé, mert az legyöngítheti bennetek Isten tervét! Teljesen hagyatkozzatok a Szentlélekre, aki továbbra is vezet, sőt még intenzívebben szeretné, hogy ráhagyatkozzatok! Feszüljetek neki az előttetek álló évnek és helyezzétek bizalmatokat egészen a Szentháromságba! Aki szüntelenül imádkozik, vagyis igyekszik mindenben engedelmeskedni az Atya akaratának, az rendkívüli módon meg fogja tapasztalni a megtartó erőt. Ez az erő képessé fog tenni benneteket bármilyen nehézség vagy megpróbáltatás elviselésére. Bízzatok és teljesen hagyatkozzatok a kegyelem istenére, aki bármit megtesz értetek, ami lelketek javát szolgálja!

2013.12. 30. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/2014-01-01-20-22-26

 

 

Kérjétek a Szentháromság áldását!

 

Kedveseim, nyíljatok meg minden kegyelemre, mely hozzátok érkezik! Az ó esztendő búcsúztatása adjon lendületet az új esztendő megkezdéséhez! Ne kételkedjetek abban, hogy minden szükséges kegyelmet megkaptok, mert az Úr bőségesen árasztja irgalmát minden emberre! De csak azok részesülnek áldásában, akik kérik maguk és övéik számára. Áldás nélkül megnehezedik az életetek, ezért minél több embertársatokra kérjétek a Szentháromság áldását, mert akikért imádkoztok, azok elnyerik általatok a kegyelmeket. Virrasszatok, engeszteljetek és álljatok az üdvözítő Urunk, Jézus Krisztus mellé szorosan, hogy teljes egységben legyetek Vele!

2013.12. 31. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/2014-01-01-20-24-22

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Üzenetek 192-205. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

ÉGI ÜZENETEK

2013.augusztus 27.

Mennyei Atya: Jézus élete I. Fogantatás

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Atyai szeretetemmel lehajolok hozzátok és eszközömön, Éván keresztül tanítalak benneteket. Mi, az egész Szentháromság, legszentebb leányommal, Szűz Máriával együtt elhatároztuk, hogy egy terjedelmes tanítássorozatot indítunk „Jézus élete” címmel. Ezekben az utolsó időkben nagy szükség van arra, hogy Szent Fiamról bőséges ismeretanyagot nyújtsunk át nektek, hogy legyen mit továbbadnotok a Nagyfigyelmeztetés után a frissen megtérteknek. Ők alig hallottak eddig Jézus Krisztusról és tőletek várják majd a felvilágosítást.

Természetesen a Szentírásból is meg lehet ismerni Jézus életét. Jézus alakja soha nem halványuló fényességben ragyog az evangéliumok lapjain, de ezek az írások mégis csak mozaik kockák, melyeket gondosan össze kell raknotok, hogy kiformálódjon az Emberfia, aki megváltotta a világot.

Drága Gyermekeim! Mielőtt Szent Fiamról beszélnék nektek, vessetek egy pillantást a 2000 évvel ezelőtti világra, melybe Ő beleszületett. Mi is volt a római birodalom? A legnagyobb hódító és politikai szervező hatalom, amit akkor az emberiség látott. Európában, Ázsiában és Afrikában szinte minden népet leigázott és elfoglalt Róma. Augusztus császár uralkodott. Az akkori népek mind pogányok, csak a választott népem, a zsidók voltak egyisten imádók. Nagy terveim voltak ezzel a nemzettel, ezért nem engedtem, hogy elpusztítsa a pogányság. Elhatároztam, hogy belőlük származtatom és emelem ki a Messiást, hogy létre jöhessen a kereszténység. Ezt a nagy elhatározásomat prófétákkal üzentem meg nekik: „Íme, a szűz fogan méhében, és fiat szül, és nevezi azt Immanuelnek, ami azt jelenti: Velünk az Isten. (Izaiás) Az én népem elképzelése nem egyöntetű volt a Messiás-várásról. Egyesek a Római Birodalomhoz hasonló nagy zsidó hatalomra gondoltak, melyet a Messiás erős keze kormányozna. Ők félreértették a szándékomat. De népem megvilágosodottabb, Isten-szeretőbb, mélyebb hitű része a Messiásban az egész emberiség Megváltóját látta. A zsidó származású Heródes király nem jó szemmel nézte ezt a Messiás-várást. Féltette hatalmát. Ez volt a történelmi háttér Jézus emberré válásakor.

Ezután Jézus eredetéről, fogantatásáról szeretnék beszélni nektek. Mert Ő nem úgy fogant, mint a többi gyermek, hanem asszonytól és Isten Lelkétől . Én, a ti Istenetek vagyok a legnagyobb teremtő erő. Létrehoztam a világmindenséget, benne az embert. Majd személyesen egyesültem legszűziesebb, legártatlanabb művemmel és ezzel megtestesítettem Önmagamat az emberiségben. Hogy mindez hogyan történt, azt csak az evangéliumon keresztül tudom megmutatni nektek.

Az első jelenet, amit ezzel kapcsolatban a Szentírás feljegyez Galilea egy kis városában, Názáretben történt, melynek neve Virágot, új hajtást jelent. Lapos tetejű, szürke négyszögletes házai a két szomszédos domb lejtőin épültek, és a dombokat elválasztó szakadék Názáret főutcája. A várostól keletre egy forrás látható, ma Mária forrás a neve. Olaj-, füge-, citromfák és ciprusok díszítik a várost, ahol élt egy fiatal, 16 éves lány, Mária, Joahim és Anna gyermeke. Dávid király véréből való és a templomban nevelték. Erre az egyszerű, alázatos, teljesen tisztalelkű leányra esett a választásom, hogy a várva várt Messiás anyja legyen. Legközelebbi rokonának, Józsefnek, jegyese volt. Még nem tartották meg a mátkasággal járó első szertartást, az ünnepélyes bevonulást férje házába. Anyjával lakott készítgetve kelengyéjét, mint más hajadonok. Már nagyon régen szüzességet fogadott Nekem, a Magasságbelinek. Egyik nap nagy fényesség támadt kis szobájában, és a fényben megjelent egy ifjú, Gábriel, Isten angyala és így köszöntötte: „Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között.” A fiatal Mária még angyalt nem látott. Megijedt, és azon gondolkozott, hogy miféle köszöntés ez. De a fényes ifjú így folytatta: „Ne félj, Mária, mert kedvet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút fogsz szülni, és Jézusnak fogod hívni. Nagy lészen Ő, és a Magasságbéli fiának fog hivatni.” Most már megértette a Szűz, hogy a régóta várt megváltóról van szó, csak nagy alázatosságában azon csodálkozott, hogy miért éppen Őt választotta Isten erre a szerepre. Meglepetésében ezt kérdezte: „Miképpen lesz ez, mikor férfit nem ismerek?” Az angyal így felelt: „A Szentlélek száll tereád, és a Magasságbelinek ereje megárnyékoz téged. Ezért a Szentet, ki tőled születik, Isten fiának fogják hívni.” Mária alázatosan így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” Ezzel beteljesedett Izaiás próféta jövendölése. Ezt az angyali üdvözletet az Én Szent Fiam legkedvesebb apostola, János a jelenet után majdnem 100 év múlva így magyarázza nektek evangéliumában: „Az ige testé lőn, és miköztünk lakozék.” Jézusban vált az ige testté, mivel Szűz Mária a Szentlélek által megfogant, Isten Fia, az Én Szent Fiam emberré lett. Ez az Ő származása. Elkerüli a földi származás megszokott módját: nem ember nemzi Őt, hanem a Szentlélek hívja életre a Szűz tiszta méhéből. Ebben a fölséges titokban már 2000 éve sok teremtményem kételkedik. Az eszükkel próbálják megmagyarázni ezt a páratlan eseményt, de képtelenek rá. Csak az tudja elfogadni, aki hisz az Én mindenhatóságomban. Nekem, aki megteremtette és fenntartja a világmindenséget, semmi problémát nem okozott, hogy a Messiás egy tiszta szűz méhében földi ember beavatkozása nélkül foganjon meg. Aki ezt nem hiszi el, annak szemében Jézus Krisztus egy mindennapi, közönséges ember, esetleg történelmi alak. Jézus misztikus fogantatásában való mély hit nélkül semmit nem érne a hitetek. Mert akkor, drága Gyermekeim, azt sem hinnétek el, hogy 3 évig tanított, gyógyított, csodákat tett, szenvedett és meghalt értetek, hogy megmentsen a kárhozattól. Akkor úgy viselkednétek, mint sokan mások, nem gondolnátok Rá, nem imádkoznátok hozzá, nem követnétek a szeretetben és szenvedésben, és nélküle nem nyernétek el az Örök Életet.

Eszembe jut egy idős asszony, Juliska. Hosszú életet adtam neki, hogy legyen ideje megtérni. Már 89 éves. Egész életében egészséges volt, gazdag és gondtalan. Élvezte a földi örömöket. Fiatal korában csak úgy rajzottak körülötte a férfiak. Minden ujjára akadt egy. Szülei vallásosan nevelték, de ő hamar, 15 évesen hátat fordított nekem és a tízparancsolatnak. Többször férjhez ment és mindig elvált. Nem tudott alkalmazkodni. Gyermek nem kellett neki, fogamzásgátlók, abortuszok váltották egymást. Züllött életmódjával a pokol felé haladt. Próbáltam kegyelmeimmel megérinteni, de minden hiába volt. Pl. egy özvegyember barátja elvitte moziba a Máté evangéliuma c. filmre. Meg se rezdült a lelke. Már idős volt, mikor egy barátnője rábeszélte, hogy menjen vele egy medugorjei zarándokútra. Kirándulásnak nézte, folyton evett, beszélgetett, nem érdekelte az ima. Dühös volt, hogy a tengerpartot kihagyták a programból. Már régóta egyedül élt. Történt egyszer, hogy otthon a szobában megbotlott a szőnyegben és elesett, oly szerencsétlenül, hogy lábát maga alá temetve combnyaktörést szenvedett. A szomszédja mentőt hívott, és kórházba került. A mellette lévő ágyban egy 60 körüli asszony feküdt, aki mindig a rózsafüzért imádkozta. Egyszer csak Juliska megszólalt: „Hát maga minek imádkozik ilyen sokat, azt hiszi ettől fog meggyógyulni?” „Én sosem magamért imádkozom, noha Jézus bármikor meggyógyíthat, ha akar, hanem a családomért és a hitetlen, közömbös embertársaimért.” „Maga Istennek tekinti Jézust? Ő csak egy közönséges ember volt, mint mi vagyunk. Meghalt, mert lázadónak hitték, majd apostolai kilopták a testét a sírból, és valahol elhantolták.” „Idefigyeljen, Juliska! A Szentírás szavaival tudom alátámasztani, hogy Jézus Isten Fia. Szűz Mária nem egy embertől, hanem a Szentlélektől fogant és fiút szült, aki Jézusnak hívtak.” Erre Juliska a műtét utáni fájdalmai ellenére hangosan és gúnyosan felkacagott: „Ugyan már, férfi nélkül? Azóta se történt ilyen, mert ez csak mese.” Az Én kis apostolkodó, hívő gyermekem erre már nem szólt semmit. Teltek a napok, és Juliska nagyon belázasodott. Tüdőgyulladás. Egyre rosszabbul lett. Hirtelen nyílott az ajtó, és belépett a kórterembe egy katolikus pap, aki Juliska betegtársát szokta gyóntatni, áldoztatni. Ez a beteg asszony rámutatott Juliskára, hogy ő is katolikus. Mikor a pap közeledett ágyához, gyűlölettel rázta a fejét, hogy „nem kell!” Keményen visszautasította Szent Fiamat és felszentelt szolgáját. Néhány nap múlva bűnbánat, hit és szentségek nélkül meghalt. Betegtársa csak annyit látott és hallott, hogy hangosan kiabált, mintha veszekedne valakivel, tenyerét védekezésül maga elé tartotta, nagy félelemmel nézett előre felé, majd lehanyatlott a feje. Már ott is voltak a nővérék körülötte. Az orvos megállapította a halál beálltát és letakarták egy fehér lepedővel. Eddig láthatta az emberi szem.

Gyermekeim! Szeretném elmondani, hogyan folytatódott a sorsa. Jézus ott állt az ágya mellett, de ő elfordult tőle. Amikor a mellette lévő beteg veszekedni, kiabálni, kapálózni látta, egy szürke sűrű ködfelhő ereszkedett le az ágyára. Kilépett belőle a gonosz. Nem álcázta magát. Szörnyű valóságában, fekete szőrrel borított testtel, éles karmokkal, szarvakkal, patákkal, torz, állati vonásokkal vigyorogva hajolt föléje. Mikor lelke kiröppent belőle, két karját megragadva, vitte egyenesen a pokolba. Szent Fiam és Én szomorúan néztünk utána. Hogy nem tudott hinni Jézus Krisztus csodálatos fogantatásában, emberré válásában, megváltói valóságában, ez a gondolkodás makacs hitetlenséget váltott ki belőle. Ezért utasított vissza minden kegyelmet, még a legutolsót is, mikor papot küldtem hozzá.

Drága Kicsinyeim! Nézzetek Rám! Jelképesen azt mutatom nektek, hogy ahányszor valaki a pokolba hull egy nagy tövist szúr belém. Ahogy itt állok előttetek, testem ruhámon keresztül telis tele van szúrva nagy 8-10 cm hosszú hegyes tövisekkel. Lángoló Szent Szívem, mely kívül van a ruhámon, szintén tövisekkel van övezve. Ezek apróbbak és az emberek bűneit szimbolizálják. Akarjátok-e enyhíteni szenvedésemet? Akkor gyertek ide gondolatban, és mindegyiketek húzzon ki néhány nagy tövist a testemből, a kárhozottak töviseit, és egy kicsi tövist a szívemből, amit saját bűneitekkel szúrtatok bele. Minden maradék tövistől megszabadíthatnátok, ha otthon elalvás előtt, engesztelésül a világ bűneiért, elimádkoznátok az engesztelő rózsafüzért.

Ó, Gyermekeim, boldoggá tettétek szomorú Atyátokat. Már alig van tövis bennem, könnyeimet felszárítottátok. Hálából mindannyiótokat beborítalak kegyelmem fényes sugaraival és megáldalak Jézus Krisztus istenségébe vetett hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2013.szeptember 03.

 

Jézus: Jézus élete II. Áldott állapot

Jézus: Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, kedves engesztelő Gyermekeim. A múlt héten az Én fogantatásomról volt szó, most azt fogom elmondani nektek, hogyan telt az ezt követő 9 hónap, az áldott állapot.

Az Én engedelmes és alázatos Édesanyám „igen”-t mondott az Atyának, és közben bátorságáról is tanúságot tett. Ugyanis elgondolkozott azon, hogy jegyese, József hogyan fogadja majd az Ő megváltozott helyzetét, hogy a Magasságbeli Őt választotta ki a várva-várt Messiás anyjául. Vajon fog-e hinni jegyesi hűségében? A zsidóknál az volt a szokás, hogy a fiatalok először megtartották az ünnepélyes jegyváltás szertartását: a vőlegény a két család jelenlétében gyűrűt és írott házassági ígéretet adott a menyasszonynak, majd 1 év jegyesség után megtörtént a nő átvezetése a férj házába. Ez fényes, zenés szertartás volt. Az apa és anya megáldották leányukat meg a vőlegényt, és a fiatal párt a fiú barátai, és a leány barátnői lámpásokkal, zenével és énekszóval kísérték új otthonába. A vígasság 7 napig tartott. A mai jó keresztény családokban ma is így van, hogy a jegyesség alatt nem költözik össze a pár, és csak az esküvő után élnek házaséletet. Akkoriban volt egy kemény, kegyetlen zsidó törvény. Ha a jegyesség alatt a menyasszony hűtlennek találtatott, terhes lett, büntetésből agyon kövezték. Édesanyám ismerte ezt a szokást, aggodalommal gondolt sorsára, de ugyanakkor bízott Isten gondoskodásában. Tartózkodásból és alázatból fogantatása titkát megőrizte a lelkében, és még jegyesének sem mondta el. De mikor már kezdtek látszani rajta az anyaság jelei, József észrevette, elszomorodott és jóságos, szelíd szíve arra ösztönözte, hogy ne vádolja nyilvánosan házasságtöréssel, hanem inkább bocsássa el feltűnés nélkül. Azonban Isten angyala álmában megjelent neki, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami Őbenne fogantatott, a Szentlélektől vagyon. És fiat fog szülni, kit Jézusnak fogsz nevezni, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől.” Miután a vőlegény hitt a mennyei szónak, engedelmeskedett, és megtörtént Édesanyám hivatalos átvezetése a hitvesi házba.

Drága Gyermekeim! Mintegy háromszáz évvel ezelőtt egy kedves választottamnak Baij Mária Cecilia nővérnek lediktáltam életem történetét. Megkérem eszközömet, Évát, hogy olvasson belőle részleteket. A könyv címe: „Jézus benső élete”. Hallgassátok e szentnek kinyilvánított szavaimat magzati koromról. „Miután az Igével egyesült Lelkem leszállott, hogy az anyaméh szűk terében lakjék, és Testemet éltesse, abban a pillanatban érezte mindazt a fájdalmat és szomorúságot, amelyet egy érett ítélőképességű és teljes ismerettel bíró személy ilyen „lakásban” és korlátozásban érezne. Én épp úgy be voltam zárva Anyám méhébe, mint a többi anyák gyermekei, akik azonban ítélőképességüktől természetszerűleg ott meg vannak fosztva. Én azonban, mint Isten, minden tudás birtokában voltam, és Lelkem érezte a gyötrődést, melyet ilyen kényelmetlen helyzet idézhet elő.”

Kedves Engesztelőim! Elmondtam Cecíliának, az Én jegyesemnek, hogy megfogantatásom pillanatától kezdve Édesanyám méhéből nagy szeretettel és hálával imádtam Atyámat. Megköszöntem Neki, hogy Engem, mint Megváltót az emberiségnek ajándékozott. Édesanyám számára kértem, hogy minden percben növelje benne a megszentelő kegyelmet, és tegye lehetővé kettőnknek, hogy benső beszélgetésben telhessen ez a 9 hónap. Most hozzátok szólok édesanyák, akik itt ültök előttem, és átéltétek az áldott állapot bensőséges és édes időszakát. Ugye már akkor szerettétek, dédelgettétek, szólongattátok kicsi magzatotokat? Simogattátok domborodó kis hasatokat, és örömmel tapintottátok ki tenyeretekkel az első mozgásokat. El-el mosolyodtatok, és énekeltetek neki. Már alig vártátok, hogy megszülethessen. Ugyanígy volt Szűz Mária is, de az Ő boldogságát jelentősen növelte, hogy nem egyszerű földi gyermekként hordott Engem a szíve alatt, hanem, mint Isten Fiát, és hogy Ő a benső szó kegyelmével párbeszédet folytatott velem. A szívébe és értelmébe kedves, becéző szavakat küldtem, melyekre Ő mindig válaszolt. Azt is elmondtam Cecíliának, hogy bármilyen puha, meleg lakásom volt a Szűz méhében, bármennyire elárasztott édesanyai szeretetével, mégis sok szenvedésben volt ott részem. A többi földi magzat még öntudatlan, de Én a hatalmas, tágas, fényes Mennyországból érkeztem, ahol korlátlan mozgásban, szabadságban volt részem, itt pedig egy szűk helyre voltam zárva, sötétségben, mély csendben éltem isteni értelmemmel, és ahogy növögettem, egyre nehezebben fértem el, a végén a kezem, lábam se tudtam moccantani. „Az anyaméhbe beszorított állapotom megkötözöttségét, korlátozott mozgásomat elégtételül ajánlottam fel Atyámnak mindama szabadosságért, amellyel az emberek élnek, miközben ide-oda kószálnak a világban, meg nem engedett élvezetek és szórakozások után futkosnak, Atyámat pedig megsértik.”

Kedveseim! Míg a többi földi magzat nem szenved attól, hogy szeme mindig csukva van, higgyétek el, a látásomtól való megfosztásom nagy megpróbáltatás volt számomra. Hiszen a Mennyben színről-színre láttam Atyámat, a Szentlelket, az angyalok kilenc karát, és a fényekben, színekben tündöklő egész Mennyországot, a megteremtett univerzumot, itt viszont zárt szemekkel, sötétségben éltem. E nagy különbség okozta szenvedésemet felajánlottam mindazokért a bűnökért, melyeket az emberek a szemükkel követnek el: pornófilmek, és lapok nézegetéséért, hiányos öltözékű lányok bámulásáért, istent-tagadó könyvek olvasásáért. Felajánlottam szegény vak teremtményeimért, akik állandó sötétségben élnek itt a földön. Atyám elfogadta ezt a felajánlást Tőlem, és megígérte, hogy erre való tekintettel csökkenteni fogja e bűnösök túlvilági kínjait.

Tudnotok kell, Engesztelőim, hogy a magzatok nem hallanak, inkább érzik a zörejeket, hangokat. Az is fájdalom volt nekem Édesanyám méhében, hogy nem hallottam semmit. Bezzeg a Mennyországban élvezhettem Atyám és az angyalok szeretetteljes hangját, az angyalok kórusának dicsőítő himnuszát. Ezt elégtételül ajánlottam fel az emberek sok bűnéért, amit fülükkel követnek el: erkölcstelen, hitetlen beszédeket, trágár szavakat, káromkodásokat hallgatnak, vagy éppenséggel bezárják fülüket, ha Istenről és a túlvilágról van szó. A kilenc hónap alatt – mint a többi kicsi magzat – Én sem tudtam beszélni, megszakítás nélkül hallgattam. Csak gondolatban, bensőleg beszélgethettem Mennyei Atyámmal és Édesanyámmal. Nekem, az örök bölcsességnek csendben kellett lennem. Ezt a hallgatást engesztelésül ajánlottam fel azokért, akik sokat veszekednek, ítélkeznek, rágalmaznak, hazudoznak. Felajánlottam a hallgatás kínját azokért a drága követőimért, akiket Irántam táplált szeretetükért, hűségükért csúfolnak, gyaláznak, rágalmaznak. Tehát értetek is, Kicsinyeim, akiket miattam, a hitetekért bántanak. Imádkoztam, hogy lelki sebeiteket legyetek képesek elviselni, önként vállalni. Látjátok? Még meg sem születtem, és már értetek könyörögtem a Mennyei Atyához. Már akkor, mint magzat, tudtam, hogy az utolsó időkben híveimre sok üldözés, megpróbáltatás vár. Már akkor előre láttam, hogy amiért beálltatok keresztes imahadjáratom harcosai közé, maradinak, eretneknek, szentfazéknak, szektásnak fognak nevezni. Mint csöpp kis Magzat, erőt kértem nektek, hogy mindvégig állhatatosak maradjatok. Hogy csendben hallgattam anyám méhében, ennek megvan a gyümölcse. Egyik ilyen gyümölcs a kolostori hallgatás, a szilencium. A másik gyümölcs, hogy Isten megnövelte irgalmát és türelmét a sok hiábavalóságot lefetyelő, pletykázó, ítélkező, rágalmazó és hazudozó gyermekünk iránt. A magzati idő alatti hallgatásommal esdettem ki Atyámtól a kegyelmet egyeseknek, hogy a csendet és magányt keressék. Az ilyeneknek szeretem megadni a benső szó kegyelmét, hogy a szívükhöz, értelmükhöz szólok, beszélgetek velük. Az ilyen választottjaimnál a magány nem azt jelenti, hogy elszigetelődnek felebarátaiktól, hanem mások társaságában is érzik jelenlétemet. Beszélnek ők embertársaikkal, de csak akkor, ha fontos mondanivalójuk van. A szószátyár, folyton csacsogó, bőbeszédű gyermekeimet nem szoktam kiválasztani ekkora kegyelemre.

Az anyaméhben való szenvedéseim csak akkor szüneteltek, mikor aludtam. Ilyenkor Lelkem Istenségemnek örvendett. Gyönyörködtem Istenségem tökéletességében, nagyságában, erejében, jóságában, bölcsességében. Magasztaltam az Örök Atyát, hogy nagy erényekkel és tökéletességgel ruházta fel Lelkemet. Alvásomat érdemszerzővé tettem: kértem az Atyát, szentelje meg az emberek éjszakai nyugalmát. Hiszen éjjel történnek a sötétben a legaljasabb bűnök: paráznaság, gyilkosság, rablás. Atyám könyörgésemre való tekintettel nem egyszer megakadályozta ezeket a bűnöket, figyelembe véve a szabadakaratot.

Drága engesztelő Gyermekeim! Most, hogy tanításom végére értem, egy különös, misztikus dolog történik. Édesanyám áll előttetek világoskék, bő kismama ruhában. Fején fehér fátyol, mely alól kikandikál szép, hosszú, barna, göndör haja. Áldott állapotban van, a kilencedik hónapban. Két kis tenyerét, gömbölyödő hasára teszi. Finom, vékony ujjacskái ruháján keresztül szinte érezhetően simogatnak Engem. Csilingelő hangján így szól hozzátok: „Én, a boldogságos kismama, meleg szeretettel köszöntelek benneteket. Azért jöttem, mert Szent Fiam a szívem alól szólni szeretne hozzátok. Hallgassátok szeretettel.”

„Én, a magzati kicsi Jézus, Édesanyám méhéből beszélek hozzátok. Ne zavarjon, hogy nem láttok. Higgyétek el, hogy szavam, Évám szívén, értelmén keresztül árad rátok. Köszönöm, hogy az előbb végighallgattátok tanításomat Édesanyám áldott állapotáról és az Én kezdeti életemről. A teljes Szentháromság akarata volt, hogy isteni természetem egyesüljön a ti emberi természetetekkel, magamra öltsem hozzátok hasonlóan az emberi testet, hogy megmutassam nektek, hogyan kell Istennek tetszően, erényesen, áldozatosan élni, és hogy szenvedésemmel és halálommal megváltsalak benneteket a kárhozattól, hogy üdvözítselek benneteket.

Emlékeztek a Szentírásból arra a részletre, mikor a gecemáni kert barlangjában vérrel verítékeztem és közben így imádkoztam? „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a pohár, de ne az Én, hanem a Te akaratod teljesüljön.” Megtestesülésem előtt újra Atyám elé állhattam volna ezzel a kéréssel. Ugyanis a Mennyben közös elhatározásunkkor előre láttam a Rám váró nehéz földi életet: a szegénységet, a 3 évig tartó nyilvános működésemet, a farizeusok rosszindulatát, a kínszenvedésemet, és kínhalálomat. Mégsem torpantam meg a megváltói hivatás előtt, nem kértem Atyámtól hogy mentesítsen, mégsem vállalom. Inkább készségesen engedelmeskedtem óhajának, és beköltöztem a legtisztább és legártatlanabb Szűz méhébe. Képzeljétek, Kistestvéreim, mi lett volna, ha Én ezt nem vállalom? A pogányság, a bálványimádás mindenütt elterjedt volna, és ellenségem elnyelte volna a világot. Mindnyájan a pokol tüzében égnétek. De mivel emberré váltam, tért hódított a kereszténység és emberek milliárdjai tértek meg. Mivel ezt megtettem – és tudtam, hogy hálásak vagytok – kérek tőletek valamit. Mindegyiketeknek vannak mostani vagy múltbeli szenvedései a szívében. Ezeket gyűjtsétek össze egy kicsi arany kereszt alakjában. Édesanyátok kezébe fog egy aranyfonalat, a végén csomót köt. Körbejár köztetek, és összegyűjtve felfűzi keresztjeiteket… Visszajött. Újra itt áll veletek szemben, és e hosszú láncot nyakába akasztja. Születésem után jászolomat körültekeri e szép lánccal, ez lesz az én legszebb játékom. Érintésemre megcsendülnek a keresztek, és áldozataitokat, szenvedéseiteket juttatják eszembe. E kedves lánc végigkíséri életemet, gondolatban Velem lesz a Golgotán, és enyhíti szenvedéseimet. Feltámadásomkor magammal viszem az Égbe, és mindegyiketekét elhelyezem a nektek régóta készített hajlékra. Köszönöm ezt a szép ajándékot.

Végül megáldalak titeket Édesanyám kezével – mert Én itt bent moccani se tudok – a hála és szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2013.09.17

Szentlélek: Jézus élete III. (Jézus születése)

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni Személy, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Nekem jutott az a nagyon kedves feladat, hogy Jézus Krisztus földi születéséről bővebben beszámoljak nektek. Ez az esemény megható, romantikus és csodálatos.

Augusztusz császár összeíratta alattvalóit népszámlálás formájában az uralkodása alá tartozó tartományokban, továbbá a szövetséges vagy adófizető országokban. Ez a császári rendelet Júdeára is vonatkozott, ahol Heródes király kormányzott. Ezt a történelmi tényt a négy evangélium író közül csak Lukács örökítette meg a következő szavakkal: „Ebben az időben történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ezt az összeírást Círinusz, Szíria helytartója bonyolította le. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják.” A szolgalelkű Heródes sem szegült ellen a császár akaratának, és megparancsolta, hogy minden zsidót írjanak össze születésének helyén. Mivel József Betlehemben született, oda kellett utaznia feleségével, Máriával. Mindketten csodálattal vették tudomásul, hogy a Magasságbeli terve így teljesedik be, mert a próféták szerint Izrael Megváltójának Betlehemben kell megszületnie. Názáret 3-4 napi járásra van Betlehemtől. A karavánok egymást követik ezen az úton, de a nép gyalog megy. Majdnem minden utazó családnak van egy teherhordó szamara, mely cipeli gazdája eleségét, ruháját. A vándorok esténként megállnak, és reggel továbbmennek zsoltárokat énekelve. Így utaztak a többiekkel együtt József és Mária. Ez a város Jeruzsálemtől délre fekszik, dombos vidéken, tele szőlőskertekkel, olaj-, füge-, mandula-, és szentjánoskenyérfákkal. Itt hullámzik a Holt tenger sötétkék vize is. A házak zsúfolásig tele vannak vendégekkel. Józseféknek már nem jutott hely, sehol sem fogadták be őket. Kénytelenek voltak egy közeli barlangba behúzódni, melyet az emberek barmok istállójának használtak. Ezen a nyomorúságos helyen kellett megszületnie Isten Fiának, a világ Urának. Erről is csak Lukácsnál találhattok rövid, tömör megfogalmazást: „Ott tartózkodásuk alatt elérkezett a születés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott hely nekik a szálláson.”(Lukács 2.-1) Az igaz, hogy a születésről szűkszavú az evangélium, de a ti Megváltótok, választottjain keresztül küldött üzeneteiben bőségesen ellát benneteket szavaival, erről a nagy eseményről. Például Baij Mária Cecilia nővérnek Jézus elmondja, hogy a születése előtti percekben Mennyei Atyjától áldást kért, és isteni beleegyezést, hogy elhagyhassa Szűz Mária méhét. Majd kérte, hogy jutalmazza meg Őt, hogy „lakás”-t adott neki 9 hónapon át. Az Atya megkérdezte legszentebb leányát, hogy milyen jutalmat kér ezért. A Szűzanya csak annyit kért Istentől, hogy mindenben utánozhassa Szent Fiát, de főleg a szenvedésben. Jézus születése előtti pillanatokban nevelőatyájáért, Józsefért is imádkozott, hogy áldja meg Isten a fáradozásáért, amit jegyeséért, Máriáért vállalt, és a sikertelen szálláskeresésért.

Drága Gyermekeim! Az anya, aki szüzességben fogant, szüzességben szült is. Hogy lehet ez? Emberi ésszel fel nem fogható. Már az is érthetetlen nektek, hogy Szűzanyátok áldott állapota alatt 9 hónapon át nem érzett semmi kényelmetlenséget, elnehezedést, és vajúdás, fájdalom nélkül szülte a kis Jézust. A csodálatos szűzen szülést, mely ellentmond a természet törvényeinek, az Úr Jézus több választottjának megmutatta vagy elmondta. Elgondolkoztató, hogy ezek a látomások teljesen megegyeznek, pedig évszázadok, évtizedek választják el egymástól őket. A mi eszközünk, Éva, Emmerich Anna Katalin könyvében olvasott először Mária szűzen szüléséről, kb. 20 évvel ezelőtt. Akkor is volt egy rózsafüzér csoportja, és háznál imádkoztak. Az örvendetes rózsafüzér 3. titkáról elmélkedtek: „akit te Szent Szűz a világra szültél.” Rozika néni, az egyik engesztelő boldogan megjegyezte, hogy Szűz Mária nem fájdalommal szült, mint mi, hanem egyszerűen megnyílt a hasa, és kiszállott belőle a kisded Jézus. Éva ismerve Rozika egyszerűségét és tanulatlanságát, ámulva kérdezte: – Hát te ezt honnét tudod? Talán olvastad Emmerich Katalin látomását? – Dehogy olvastam! Csak így érzem – felelte.

Látjátok Gyermekeim? Isten a legkisebbeknek nyilvánítja ki az igazságot.

Az előbb említett Baij Mária nővér és Valtora Mária beszámolója Jézus megszületéséről, teljesen megegyezik egymással.

Először hallgassátok, Baij Mária Ceciliának mit mondott az Úr: „Mialatt szeretett Anyám elragadtatásban az Istenséget élvezte, és József isteni édességben és mennyei vigasztalásban részesült, a világra jöttem. Csodálatos módon születtem! Anyám tiszta szűz maradt és nagy kegyelmekkel gazdagodott. Miután elhagytam a szűzi méhet, a földön feküdtem elterülve, és sírni kezdtem. Hangom Mária szívébe hatolt és fölséges elragadtatásából visszavonta őt. József is visszatért érzékei használatához, mindketten letérdeltek és imádtak Engem. Hogy mily nagy örömöt érzett a szívük, azt emberi elme fel nem foghatja, legkevésbé szeretett Anyámét, aki oly nagy sóvárgással várta világrajövetelemet. Mily szeretettel imádott, hogyan hódolt Előttem, mily szívvel ajánlotta fel magát szolgálatomra, s mily méltatlannak tartotta magát e kitüntetésre! S mindezt mily szép lélekkel, anyai érzéssel és édes kedvességgel cselekedte. Szívesen vettem tőle és felajánlottam Atyámnak. Bár rá-rá néztem onnan a szalmáról testi Szemeimmel, de inkább Szívemmel gyönyörködtem benne.”

Valtora Máriának látomásban mutatja Megváltónk a világrajövetelét. „A barlangistállóban hideg van. Mária a tehén nyakán melengeti a kezét, mialatt József tüzet gyújt. Biztatja Máriát, próbáljon meg aludni. Mária azonban nem alszik. Egy idő múlva feltérdel, és így imádkozik… Mosolyogva, mintha látna valamit. Testéből fény árad, mintegy fátyolba borítja Máriát. József a tűzrakás közben imádság közben elragadtatásba esik, és így nem veszi észre a fényt. Amikor a fény alábbhagy, a boldog kismama felébred az elragadtatásból és felemeli újszülöttjét. A gyermek rózsaszínű, kövérkés, mozgatja a kezét, lábát, gyenge hangon sír, mint egy bárányka. Mária imádattal nézi, könnyezve, mosolyogva egyúttal megcsókolja a mellén, a szíve fölött. A nagy fényre a tehén felébred, nagy zajjal feláll és elbődül, a szamár is felemeli a fejét és ordít egyet. Mintha az állatvilág nevében üdvözölnék Teremtőjüket. József is felocsúdik, odasiet Máriához. Mindketten letérdelnek és imádják Isten Fiát. Mária felemeli gyermekét, felajánlja az Atyának, és a kicsi helyett mondja ezeket a szavakat: „Íme itt vagyok Atyám, hogy megtegyem akaratodat.” Majd így folytatja: „Mi, Mária és József a Te szolgáid vagyunk, Uram. Történjék velünk minden órában és minden eseményben a te akaratod a te dicsőségedre, a te szeretetedért.” Ezután átadja József kezébe, míg ő pólyáért megy. A jászolt kibélelik Mária meleg puha köpenyével, és belefektetik az isteni Gyermeket.”

Drága Engesztelőim! Mindez december egyik éjszakáján történik, a zsidó naptár szerint Tebet havában, teljesen titokban, csak Mária és József jelenlétében. Az álomba merült kisváros nem is sejtette annak megszületését, aki örökre hallhatatlanná teszi a nevét. De Isten Lelke ébren virraszt a barlang és a jászol fölött, oda vezeti választottjait.

Most Gyermekeim, olyan történik, amit csak Én látok, a Szentlélek, aki elmondom ezt a tanítást. Látom, amint megnyílik a mennyezet. Látom, ahogy a Mennyei Atya áll a Mennyország kapujában és egy tündöklő aranyszínű fénysugarat küld le ide, hozzátok. E fényben áll a Szűzanya. Szűzi tisztaságát hangsúlyozva hófehér ruha van rajta, és egy aranyöv fogja össze bő ruhája ráncait. Mintha enyhe szellő kísérné, mert fehér átlátszó fátyla habosan lengedezik feje körül. Nincs egyedül. Bal karján fekszik kicsi újszülött Fia meztelenül, mintha ezekben a percekben született volna. Hosszú fátylával takargatja be. Alszik a Pici. Két kis gömbölyű karját, ökölbe zárt kezecskéit feje mellett tartja, lábacskái felhúzva pihennek. Gödrös térdecskéi kikandikálnak a fátyol alól. A Szűzanya megáll veletek szemben az asztal előtt. Mikor ajkát köszöntésre nyitja és megszólal csengő hangján, a kis Jézuska nagyra nyitja ragyogó kék szemeit. Nem sírással ébred, mint a legtöbb földi kisbaba, hanem mosolyogva, és meglepődve néz körül, hogy hová is került. Mennyei Édesanyátok így szól hozzátok: „Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, Engesztelő Gyermekeim. Amiért ilyen türelmesen és érdeklődve végighallgattátok a Szentlélek Isten tanítását, jutalmul elhoztam nektek Kisfiamat, mint újszülött gyermekemet.” A kicsi Jézus nem tud tovább várni, kapálózni kezd, és vékony kis hangján ezt mondja Édesanyjának: „Hónomnál tartva emelj fel, légy szíves, hogy végigtekinthessek az Én kistestvéreimen. Beszélni szeretnék hozzájuk.” A Szűzanya magasra tartja, és Ő így szól: „Drága, hűséges Engesztelőim! Lángoló szeretettel köszöntelek benneteket, mint az utolsó idők apostolait. A ti nemzedéketeket választottuk ki arra, hogy átélhessétek a történelem legizgalmasabb és legnagyobb szabású eseményeit. Legyetek boldogok, mert az előző évezredek földi lakói szent irigységgel nézik majd, azokat a világot és emberiséget formáló történéseket, melyeket csak ti fogtok látni. Közvetlen közelről szemlélhetitek majd a végső harcot a jó és a gonosz, a világosság és a sötétség között. Látni fogjátok a nektek teremtett Új világot elbűvölő szépségében, és tanúi lesztek, második dicsőséges eljövetelemnek. Ne féljetek a megpróbáltatásoktól, mert ti állhatatos és kitartó engesztelők, mindazokkal együtt, akikért imádkoztok, Atyám tenyerén vagytok, aki nem engedi elveszni az övéit. Édesanyám, szeretném kifejezni Kistestvéreimnek azt a kimondhatatlan szeretetet, amit érzek irántuk, ezért most adj engem Évám kezébe, akit arra kérek, hogy vigyen körbe, hogy egyenként odasimulhassak szívükhöz, és fülükbe súghassak egy-egy kedves szót. Végül visszamegyek Édesanyám ölébe, és onnan mindketten megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”

 

ÉGI ÜZENETEK

 

2013.09.24

 

Szűzanya: Jézus élete IV. A gyermekkor kezdetei

 

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, és ma Én tanítalak benneteket eszközömön, Éván keresztül. Forró anyai szeretetemmel köszöntelek mindannyiótokat: a távolról érkezőket, akik vállalták a fárasztó utazást Irántuk érzett szeretetből és a közelről jövőket, akik hétről-hétre állhatatosan megjelennek és mentik a lelkek sokaságát. Boldog vagyok, hogy folytathatom a Szent Fiam életéről megkezdett elmélkedés sorozatot. Nagyon szeretek róla beszélni. Ott hagytuk abba, hogy csodálatos módon megszületett a szegényes, nyomorúságos barlang-istállóban. Most első látogatóiról hallhattok.

Betlehem alatt nyájaikat legeltették a pásztorok. Ezek az egyszerű emberek keleten a nép legalsó rétegébe tartoztak. Olyan szép, és nagy esemény történt ezekkel a jámbor emberekkel, hogy örökre fennmaradt a Szentírásban. Lukács evangélista így írta ezt le: „Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték a nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek, de az angyal megnyugtatta őket: – Ne féljetek, mert nagy örömet adok tudtul nektek és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok… Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” (Lukács 2, 8-12) A pásztorok ezekre az angyali szavakra nyomban elindultak és az úton nagy lelkesedésükben így beszélgettek: Itt van már a várva-várt Messiás, Isten egyszülött Fia. Ő majd megismerteti velünk Isten szeretetét, a béke törvényét. Ő majd megszabadít minket a pogányok elnyomása alól. Menjünk Betlehembe, hogy lássuk a jó hírt, amit az Úr üzent nekünk. Meghatódottan és félve álltak a barlang előtt, nem mertek bemenni. József a lépések neszére odamegy az ajtóhoz és kérdi, kik vagytok? Így válaszolnak: -Hallottuk egy angyaltól, hogy megszületett a Megváltó és most jövünk imádni Őt. Hoztunk ajándékot is: ennivalót és gyapjút. Én éppen a jászol mellett térdelek és takargatom a kicsi újszülöttemet, mert ahogy rugdalózik, lerúgja magáról a takarót. Felállok és odamegyek a vendégekhez. Mosolyogva bíztatom őket, hogy jöjjenek közelebb. Az egyikük egy szép nagy és fehér puha, szőrmés báránybőrt nyújt át Nekem. A kicsinek hoztam. Ebben majd nem fog fázni, és nem szúrja rajta keresztül a szalma, nem töri gyenge testét tovább a jászol kemény fája. Ennek a jó embernek kezébe adtam a bepólyált kis Jézust, hogy tartsa, és Én közben körben bebugyoláltam a puha szőrmébe. Hálásan megköszöntem neki. Visszafektettem a helyére, ahonnan kedvesen rámosolygott a pásztorra. A másik gyorsan megfejte a bárányát és langyos tejet adott Nekem, hogy itassam meg vele Kisfiamat. Ezután bátorítottam őket, hogy csak nyugodtan lépjenek közelebb a jászolhoz. Letérdeltek, körbevették és megindultan imádták az Üdvözítőt.

Drága Engesztelőim! Azt hiszem, ebben a pillanatban szeretnétek a pásztorok helyében lenni. Körülvenni és közvetlen közelről szemlélni Isten Fiát, Jézust. Ne szomorkodjatok, mert hozzátok még közelebb van, hiszen minden Szentáldozáskor a szívetekbe száll, és eggyé válik veletek. A pásztorok csak néhányszor látogatták meg a Kis Jézust, de ti, Gyermekeim egész életeteken át meglátogathatjátok Őt az Oltáriszentségben, akár minden nap. Higgyétek el Nekem, hogy Szent Fiam egyidejűleg mindenféle életkorában valóságosan jelen van a Szentostyában: újszülöttként, csecsemőként, gyermekként, ifjúkén egyaránt. Mindig vár benneteket, és szeretettel fogad. Valamikor ezeknek a kedves pásztoroknak odanyújtottam Jézust, hogy csókolják meg lábacskáit. Ma közületek, aki Tőlem kéri Őt, annak odaadom, hiszen boldoggá tesz Engem, ha imádjátok és szeretitek. Én vagyok az Élő Szentségtartó. Mindig Én adom nektek Jézust, rajtam keresztül lehet a leggyorsabban eljutni az Ő Szentséges Szívéhez.

Folytatom a régi történetet. Nem sokáig tartózkodtunk a hideg barlangban. Az egyik pásztor egy asszony házában szerzett egy kis szobát nekünk. Itt látogatott meg minket Zakariás, Erzsébet nagynéném férje, a pap. Alig tudtunk betelni egymással. Hosszasan elbeszélgettünk, majd a kedves vendég átadta nekünk ajándékait: egy puha ágytakarót, gyolcsokat és Jézuskámnak való kicsi ruhákat. Élelmiszereket is hozott. Sajnálkozott Zakariás, hogy ilyen szegényesen élünk ennek a jószívű betlehemi asszonynak a házában. Erre Én megnyugtattam, hogy úgy tervezzük, hogy hazautazunk a mi kedves názáreti házunkba. Ott kell felnőnie gyermekemnek, mert az írás így szól róla, hogy „názáreti”.

Nagyon kicsi volt az Én Jézuskám, csak 8 napos, mikor a zsidó törvények szerint el kellett vinnünk körülmetélésre. Hallgassátok meg, hogy Baij Mária Cecilia nővérnek hogy beszél Ő maga erről! „Mielőtt bejteljesedett volna a körülmetélés titka, arra kértem Atyámat, fogadja el kegyesen kiömlő véremet első váltságdíjul az emberek megváltásáért… Felajánlottam Atyámnak a körülmetélés fájdalmát, és így kérleltem Őt: – Amint a kemény kés az Én ártatlan testemet metszi, úgy adjon Ő szeretetétnek olyan erőt, hogyha az behatol az emberi szívbe, vágja ki abból a rossz hajlamokat, a test, a világ és az ördög kísértéseit.”

Isteni gyermekem ekkor kapta meg hivatalosan a JÉZUS nevet, amit már fogantatásakor adott a Magasságbeli neki. Gondoljatok arra, Kedveseim, hogy ezek az első elhullatott vércseppek olyan értékesek voltak, hogy belőlük egyetlen csepp is elég lett volna az emberiség megmentéséhez, ha a Mennyei Atya így akarta volna. 33 napra a körülmetélés után a csaknem másfélhónapos gyermeket – mint minden elsőszülöttet – el kellett vinnünk a jeruzsálemi templomba bemutatni Istennek. Most is szamárra ültetett Engem és Jézust jegyesem, ő pedig kantáránál fogva vezette az állatot. A templomban a papnak 5 sékelt és 2 galambot kellett fizetni a szertartásért. Mikor letérdeltem az áldozati oltár előtt és bemutattam Szent Fiamat a papnak, egy Simeon nevű aggastyán is ott volt, botra támaszkodva lépegetett felém. Bizonyára nyolcvanon felül volt. Nem pap volt, hanem próféta. Szavai örökre belevésődtek a Szentírásba a következőképpen: „Bocsásd el, Uram szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, amelyet minden nép színe előtt készítettél… dicsőségül népednek, Izraelnek.(Lukács 2, 29-32)” Közben átveszi tőlem a gyermeket, aki kedvesen rámosolyog. Majd így folytatja a szent öreg: „Ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak. A te Lelkedet is tőr járja át, hogy sokaknak kiderüljenek a titkos gondolataik.” Simeon nem tudott meghalni, míg meg nem látja a Messiást. A Szentlélek nyilatkoztatta ki neki, hogy ez a kicsi Gyermek az Üdvözítő. Bizony Jézus jel, mert megszületésével két részre osztja az emberiséget: azokra, akik gyűlölik, nem hisznek benne – ezeknek romlására lesz – és azokra, akik imádják és hisznek benne – ezeknek üdvösségükre, feltámadásukra lesz. Nekem pedig, megjövendölte, amit már az írásokból tudtam, hogy –mint Isten anyjára – sok szenvedés vár rám.

Gyermekeim! Elgondolkoztató tény, hogy nem a díszes ruhába öltözött, tekintélyes pap ismerte fel Fiamban a Megváltót, hanem egy egyszerű, jóságos ember, aki prófétai kegyelmet kapott. Lám, ma is így van! Nem az egyházi hierarchia élén álló főpapok ismernek rá Szent Fiamra a választottaknak küldött üzeneteimben, hanem ti, akiknek gyermeki hitük van.

Most, hogy tanításom végéhez értem, ó, drága Kincseim, nagyon kedves dolog történik. Csodálatos módon megnyílik a mennyezet, és a magas égből egy fénylő Szentostya száll alá. Ahogy közeledik, mindig nagyobbnak látszik, majd leereszkedik ide az asztal elé a padlóra. Elkezd ragyogni, tündökölni, kinyílik rajta egy kis ajtó és azon keresztül kiszáll belőle egy másfélhónapos csecsemő, egyre magasabbra emelkedik és elfoglalja helyét karjaim között. Ő az én drága, hőn szeretett, egyetlen Gyermekem. Szeretettel mosolyog Rám, Édesanyjára, gödröcskés kezeivel belekapaszkodik ujjaimba és könnyedén felül az ölemben, annak ellenére, hogy még kicsi hozzá. Felétek fordul, két gömbölyű karját kitárja és így szól hozzátok: „Nézzétek csak kistestvéreim, újra itt vagyok. A múlt héten olyan jól éreztem magam köztetek, ezért elhatároztam, hogy megint eljövök. Édesanyám látta, hogy az Oltáriszentségből léptem elő. Ezzel erősíteni akarom bennetek a valóságos jelenlétemben vetett hiteteket.” Váratlanul kicsi Fiam elkomolyodik és szemeimből két nagy könnycsepp gördül végig a kis piros arcán. – Miért sírsz, Jézusom? – kérdezem tőle. „Azért Édesanyám, mert eszembe jutott, hogy hamarosan mi vár rám az Eucharisztiában. Nem elég a sok méltatlan áldozás, hogy bűnös szívekbe kell szállnom, hogy nem térdelnek le előttem, mialatt magukhoz vesznek, hogy a hívek kézbe veszik testemet, hogy a sátánista szektáknak eladnak meggyalázásra, hanem hamarosan eltávolítanak templomaimból, elválasztanak tőletek, akiket olyan lángoló szívvel szeretek. Segítsetek, Kistestvéreim! Imádkozzatok, böjtöljetek, hogy Ellenségem, a Sátán terve ne teljesüljön. Könyörögjetek az ő eszközeiért, csatlósaiért, hogy térjenek meg. Mindenkit üdvözíteni akarok, mert Én maga vagyok a szeretet. Édesanyámmal együtt mindketten megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”

 

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.08

Mennyei Atya: Jézus élete V.  Napkeleti bölcsek


Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok! Már nagyon vártam, hogy újra találkozhassak veletek. Szeretném úgy elmondani nektek kicsi Fiam, a csecsemő Jézus kezdődő földi életének eseményeit, ahogy innen a Mennyből láttam. Ma a napkeleti bölcsek látogatásával foglalkozunk.

Most már egy éves Szent Fiam. Az istengyermekség minden bájával, szépségével megajándékoztam. Nagyon szép piros arcocskájából kiragyog a kék szeme, göndör szőke hajfürtjei úgy csillognak, mint az arany. Az Én atyai akaratom és az Ő akarata, hogy ne fejlődjön gyorsabban, mint kortársai, így aztán csak néhány szót tud kimondani, és édesen gőgicsél, mosolyog, nevet. De bölcsességének ez a rejtettsége csak az emberek felé mutatkozik, mert a lelke mélyén ott rejtőzik az isteni tudás. Titokzatos, benső beszélgetés fűzi Hozzám és Édesanyjához, mely fogantatása pillanatától folyamatosan tart. Amint a múltkori tanításból hallhattátok, ekkor már nem a barlangistállóban lakik a Szentcsalád, hanem egy jószívű betlehemi asszony lakásában.

Ez idő tájt történt, hogy a csillagjósok egy különösen fényes csillagot láttak feltűnni az égen. Megdöbbenve a szokatlan jelenségen, elkezdtek kutatni őseik hagyományában, és isteni sugallattól felvilágosítva fölismerték e csillagban a Júdeának ígért Messiás jelét. Három ilyen mágus fölkerekedik országából, és tevékre ülve elindul Jeruzsálem felé. Mindenkit megkérdeznek: „Hol van, aki született: a zsidók királya? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk Őt.” Ez a hír fülébe jutott a gonosz és zsarnok Heródesnek, és magához hivatta a 3 bölcset. Ezt megelőzően kikérdezte a zsidó főpapokat és prófétákat, akiktől megtudta, hogy Betlehem az a hely, ahol Krisztusnak, a Messiásnak születnie kell. A bölcsektől ravaszul megtudakolta, hogy mikor jelent meg nekik a csillag, és Betlehembe irányította őket, mivel hogy ott kell megszületnie a Királynak. „-Kérdezősködjetek a gyermek felől, és ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenvén imádjam őt.” Ezután a mágusok elutaztak. Alig, hogy kiértek Jeruzsálemből, ismét feltűnt ugyanaz a csillag, amit keleten láttak. A csillag vezette őket és megállt a ház fölött, ahol a gyermek volt. Én, Mennyei Atyátok egész útjukon figyelemmel kísértem őket. A ház bejáratához lépcső vezetett. Bekopogtak. József nyitott ajtót, és illendően köszöntötte őket. „Kik vagytok?”- kérdezte. Ők, Gáspár, Menyhért, Boldizsár egyenként bemutatkoztak, elmondták miért jöttek, és hogy egy különös csillag vezérelte ide őket, mert ebben a házban lakik a zsidók Királya, a várva várt Messiás. Nem egyedül jöttek szolgák hozták utánuk ajándékaikat. Ó, Gyermekeim, ha láttátok volna, mekkora hódolattal és alázattal viselkedtek ezek a bölcsek! Tisztes távolságban letérdeltek és onnan imádták az anyja ölében ülő kis Jézust. Mária bátorította őket, hogy jöjjenek közelebb. Engedelmeskedtek, és az isteni Gyermek bájos mosolya és csodálatos fönsége egészen elbűvölte őket. Mindhármuk szívét nagy félelem és hódolat töltötte és egészen leborultak előtte, homlokukat a földhöz érintve. Pogány hitükből egy szempillantás alatt megtértek. Csak akkor mertek felegyenesedni, mikor Legszentebb Leányom felszólította erre őket. Tudjátok, Drága Engesztelőim, ezek a kedves bölcsek nem az eljövendő hódítót imádták a Kisdedben, hanem Emmánuelt, a Szabadítót, az igazi Krisztust. A Szentlélektől fölvilágosítva hisznek Benne és imádják Őt. Leteszik gazdag ajándékaikat a Szűzanya lábaihoz: aranyat, tömjént és mirhát. Ők nem is sejtik, hogy ezek az ajándékok milyen mély értelműek: aranyat ajánlanak föl a jövendő királynak, Jézus Krisztusnak, aki Ég és Föld királya és minden gazdagság Neki jár. Tömjént a főpapnak, aki a keresztség első és legnagyobb főpapja, és mirhát az áldozatnak, aki halálának árán alapítja meg az örök királyságot és főpapságot az emberek közt. Ó, mekkora nagy szeretettel és hálával fogadta mindezt az alig 1 éves kicsi Jézus! Azonnal betért a szívükbe, birtokba vette és soha el nem hagyta őket, bármilyen messze sodorta őket az élet Tőle. Kicsi lábát, kezét nyújtotta nekik, hogy csókolják meg. Közben Hozzám, Atyjához imádkozott, hogy erősítsem meg szívükben friss hitüket, Isten-szeretetüket, és hogy ebben a hitben állhatatosak maradjanak, és bármerre mennek, terjesszék a régóta várt Messiás születésének hírét.

A bölcsek olyan jó érezték magukat a Szent családnál, hogy alig tudtak elszakadni tőlük, mégis el kellett határozniuk, hogy elbúcsúzzanak és hazatérjenek országaikba. A kis Jézus tisztában volt Heródes gonosz terveivel, hogy Őt meg akarja ölni, és ezért ravaszul visszavárja a három mágust, hogy megtudja pontos tartózkodási helyét. Ezért arra kért Engem, az Atyját, hogy akadályozzam meg a király aljas szándékát. Meg is tettem. Egy angyalt küldtem álmukban a bölcseknek, hogy visszafelé kerüljék ki Heródest, más úton térjenek haza. Bizony ez az út sokkal veszélyesebb volt számukra, mint a másik, tele rablókkal és szinte járhatatlan utakkal, de Én az egyetlen igaz Isten átsegítettem őket a nehézségeken. Eleinte várta visszatérésüket Heródes, de ahogy múlt az idő, rá kellett döbbennie, hogy terve nem sikerül. Ezért kiadta a legembertelenebb parancsot, hogy fegyveres katonái lepjék el Betlehemet, és minden 2 éven aluli fiú-gyermeket mészároljanak le. Végignéztem ezt a borzalmat, és ez a nagy emberi gonoszság megrázta atyai Szent Szívemet. Láttam, hogy az egész várost betöltötte az anyák zokogása, hallottam a fölcsukló sírást és jajgatást a frissen ásott sír körül. Ez sok ártatlanul megölt kisgyermek azonnal vértanú és szent lett. Országom fényes kapuját nagyra nyitottam, és egyenként Szent Szívemre ölelve a vértanúknak járó dicsőséges koronát helyeztem a fejükre. Ők azok, akiket ma „aprószentek”-ként tiszteltek, minden év december 28-án.

Mikor a zsarnok, gyilkos Heródes elrendelte ezt az iszonyatot, Józsefnek éjszaka álmában megjelent egy angyal és ezt mondta: „Vedd a gyermeket és anyját, és menekülj velük Egyiptomba.” Azonnal felöltözött és felébresztette az alvó Máriát, aki felfogta és szívében mélyen átérezte a veszélyt, hogy kisfia életéről van szó. Ami csak lehetett összecsomagoltak: élelmiszert, ruhákat, meleg takarókat, ahány zsák csak ráfért a szamarak hátára, azt mind teletömték vigyázva, hogy ne terheljék meg nagyon az állatokat, hogy bírják megtenni a hosszú utat. A bölcsek ajándékait is magukkal vitték. Jézus kedvenc játéka is belekerült a csomagba, egy fából faragott kisbárány. Ha a bölcső nem is fért már a szamár hátára, a kicsi matracát még rákötözték valahogy. Mária fölébresztette mélyen alvó kisfiát, megszoptatta, felöltöztette meleg, puha gyapjúruhájába. Ő maga felvette köpenyét, Jézuskát egy kendőbe burkolta. Felült a szamár hátára a csomagok elé, és József felnyújtotta neki a gyermeket. Elindultak a sötét éjszakába, az Én atyai oltalmamban bízva.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Tanításom végéhez értem, és most olyat hallotok Tőlem, amit csak Én, Atyátok láthatok. Hirtelen nagy fényesség támad, mert eltűnik a mennyezet és felülről, az Égből egy ragyogó fénysugár ereszkedik alá, és benne megdicsőült Legszentebb Leányom, karján az 1 éves Szent Fiával. Nem egyedül érkeznek a fényben, hanem bájos, vidám, kicsi 2 éven aluli gyermekek serege kíséri Őket. Hófehér ruhában vannak, fejükön pici aranykorona, csillogó piros rubintokkal kirakva. A Szűzanya most leteszi a földre kisfiát. Sorba állítja a fehérruhás kicsiket. Kezében tart egy mennyei aranykelyhet, tele Jézus Krisztus Szent Vérével. Odatartja a kis Jézus elé, aki belemártja ujjacskáját, és mosolyogva keresztet rajzol vérével az aprószentek homlokára és közben mindegyiket egyenként átöleli, és arcukat megcsókolva így szól: „Köszönöm, Kistestvérem, hogy rövid életed feláldozásával, fájdalmaiddal, félelmeddel és haláloddal lehetővé tetted, hogy Én, a világ Megváltója életben maradhassak, és véghezvihessem Atyám akaratát, az emberiség üdvözítését.” Ezután a vértanúk megfogván egymás kezét kört alkotva körbevesznek benneteket, engesztelőket. Belenyúlnak keblükbe és kicsi szívükből kivesznek egy szép piros rózsát, átadják nektek ajándékba, és közben mondják: „Kedves Testvéreink Jézusban! Úgy fogadjátok el tőlünk e rózsaszálakat, mint az áldozatosság jelképét. Jézus Krisztus mai üzeneteit, mint legtisztább igazságot véssétek örökre szívetekbe és védjétek meg, ha kell, életetek árán is!”

Újra Én szólok hozzátok Mennyei Atyátok. Búcsúzom tőletek, és megáldalak benneteket a szeretet, az áldozatosság és az állhatatosság, a bátorság és igazság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.15

Jézus: Jézus élete VI.  Menekülés Egyiptomba

 

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Megváltótok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Mindenekelőtt forró szeretetemben végignézek rajtatok és köszöntelek benneteket, akik távolról és közelről eljöttetek, hogy találkozzatok velünk, Égiekkel. Olyan boldog vagyok, mikor látom, hogy csillogó szemekkel, érdeklődve, mély csendben hallgatjátok tanításomat. A mai témánk: Menekülés Egyiptomba. Erről az eseményről édes keveset ír a Biblia. Nincs egyetlen szó se arról, hogy mik voltak ennek a hosszú útnak eseményei, hol telepedett le a Szentcsalád. Csak azt árulja el nektek a Szentírás, hogy Egyiptomban maradtunk egészen Heródes haláláig.

Annál gazdagabb fantáziával őrizték meg a legenda, az apokrit iratok az Én kora gyermekkorom csodákkal tarkított történeteit: a vadállatok egyetlen tekintetemre kezesbáránnyá szelídültek, amerre járok a pálmafák lehajtják ágaikat, hogy köszöntsenek, az egyiptomi bálványok ledőlnek közeledésemre, a megszállottak megszabadulnak jelenlétemkor. A sok csoda felfedi isteni mivoltomat. Ezeket a legendákat az Egyház sohasem szentesítette.

A legrégibb idők hagyományai szerint, amelyek még ma is élnek az egyiptomi kopt egyházban, a mi kis családunk a Matarea forrás mellett pihent meg és kezdetben a régi Kairóban telepedett le, Memphis kapuja közelében. Ezek az ott élő keresztények sok száz évvel ezelőtt egy templomot építettek az Én kisgyermekkori ott tartózkodásom emlékére.

Drága Gyermekeim! A múlt héten ott hagytuk abba életem történetét, hogy legszentebb Anyám és jegyese József egy szamárral megrakodva elindultak velem a sötét éjszakában, egy fáklyával világítva. Körülbelül 500 km-t kellett gyalog megtenniük. Bizony sok keserves, fárasztó napba telt ez az utazás. Körülbelül ilyen messze van Betlehemtől Kairó. Szeretett Anyám hol a szamár hátán ült Velem, hol karjaiban tartva gyalogolt, hogy kímélje az állatot, amely nehéz csomagjainkat hurcolta. Az úton sokat imádkoztak, hálásan dicsőítették Atyámat, amiért megvédett Engem a gyilkos Heródestől. A fárasztó úton többször megpihentünk. Ilyenkor Édesanyám bármilyen éhes és fáradt volt, először Engem megszoptatott és tisztába tett. Milyen nagy felüdülést jelentett ez nekem! Majd elővette otthonról hozott kis ennivalójukat, két részre osztotta, Józsefnek adta a nagyobbik részt. Elmondták ebéd előtti imájukat és ettek. Engem egy puha, vastag takaróra fektetett, arra, amit még a pásztoroktól kaptam. Sietve folytatták útjukat, karjára vett és tovább mentünk. A válla fölött néztem a pálmafákkal díszített tájat. El akartam búcsúzni a fától, amely alatt pihentünk – és képzeljétek csak – ágai meghajoltak Nekem. Mosolyogva integettem neki. Édesanyám azt hitte valami ember tévedt arra, akit köszöntök. Megfordult, és ámulva látta, hogy a fa hajladozik, pedig szélcsend volt. József is csodálkozott a természet hódolatán. Az úton az éjszakák voltak a legkeményebbek. Lement a Nap, hideg volt. Általában Anyámék a puszta hideg földön aludtak, de felváltva. Az egyik mindig őrködött és ölében tartott Engem. Nem mertek a földre tenni, hogy ott aludjak, mert féltek, hogy megfázom. Vadállatok és rablók támadása leselkedett ránk. Ők nem tudták, hogy állandóan nagy fényes angyalok vigyáznak ránk, csak Én láttam Őket.

Ahogy fogyott az út, az élelem is elfogyott. Már se víz, se kenyér nem volt a tarisznyában. Én, aki most is benső beszélgetésben voltam Atyámmal, kértem, küldjön valami segítséget ebben a pusztaságban. Meghallgatott. Isten angyala láthatatlanul egy szalvétába kötözött csomagot tett le eléjük. Ők ezt sem látták, csak Én. –József, hol rejtegetted eddig ezt az ennivalót?

–Nem én tettem ide, talán te, Mária?

Majd csodálkozva felnéztek az égre, és könnyek között köszönték meg Atyám rendkívüli gondoskodását. Ez a csoda a hosszú utazásuk alatt néhányszor megismétlődött. E nélkül éhen haltunk volna.

Időnként ujjongás fogott el Engem, a kisdedet, mert lelkem nem gyermeki volt, hanem isteni. Eszembe jutott, hogy pogányok, bálványimádók közé megyünk, és hogy az Én ott tartózkodásom miatt közülük majd sokan megismerik az egy-Isten-hitet, és megtérnek. Kértem Atyámat, hogy a jövő hittérítőit erősítse meg és bátorítsa, hogy sok pogány lelket megmentsenek. Nemcsak a pusztában gyalogoltunk, hanem lakott területeken is. Józsefben, nevelőatyámban felcsillant a remény, hogy bekopog az idegenek házába és egy kis kenyeret kér. Hiszen mindketten nagyon éhesek voltak. Újra találkozniuk kellett az emberek fösvénységével és kegyetlenségével, mint Betlehemben az Én születésem előtt. Szinte mindenki elutasította őket, szitkozódva, gorombán. Az Én kicsi Szívem nagyon fájt ennyi gonoszság láttán, de felajánlottam szenvedésünket és megaláztatásainkat Atyámnak az irigy és részvétlen gyermekeim bűntől való szabadulásáért. Ott, ahol élelemmel kisegítettek minket, hálát adtam testvéreim nagylelkűségéért, és kértem Atyámat jutalmazza meg őket.

Több ízben előfordult, hogy Egyiptom földjére érve láttam hatalmas fáraó szobrokat és különböző állatszobrokat, melyeket az emberek Istenként imádnak. Ahogy elvonultunk mellettük, utánunk ledőltek a szobrok és darabokra törtek. Atyám ezzel megmutatta a bálványimádó népnek, hogy nem jó úton jár. Megérkeztünk az idegen városba, és nem volt hová lehajtani a fejünket. Nevelőatyám bárhová bekopogott, elutasították. Végre hosszas próbálkozás után rátaláltak egy üres kunyhóra. Ajtaja nem volt, ablakai betörve, egy szál bútor se volt benne, nem lakott senki se ott. Ennél még a barlang istálló is jobb volt. Mégis beköltöztünk. Mikor beléptünk e kicsi házba, József és Mária azonnal letérdeltek a szoba földjére és leborulva dicsérték Atyámat, hogy van fedél a fejük fölött. Beesteledett. Anyám nagy gyönyörűséggel megszoptatott és ágy híján ők a földre feküdtek, Engem Édesanyám a szívére fektetett, hogy meg ne fázzak.

Drága Engesztelőim! Ez a szegény viskó maga volt a Mennyország, de legalábbis a Paradicsom. Ugyanis rajtunk kívül sok angyal lakott benne. Atyám küldte őket, hogy nagy szegénységemben dicsőítsenek és tiszteljenek Engem. Csodálkoztak a nagy szegénységen, amit Én, Ég és Föld Ura választottam magamnak.

Semmi ennivalónk nem volt, Anyámék nagyon éhesen feküdtek le. A reggeli ima után József járta a házakat, hogy alamizsnát kolduljon. Mindenhonnan elzavarták. Végre megszánta egy jószívű asszony, szelt két vastag szelet kenyeret és egy edénybe tejet töltött. Ez a teremtés néhány alkalommal meglátogatott minket a viskóba, és mindig hozott valamit: kenyeret, gyümölcsöt, tejet. Kicsi gyermeki szívem tele lett hálával és megsimogattam jótevőnk arcát. Elpanaszkodta, hogy azért jár bottal, mert a térde pár éve nagyon fáj. Édesanyámhoz bensőleg így szóltam: -Állíts le eléje a földre, hogy ráhelyezzem kicsi kezemet a térdére. Búcsúzásnál, mikor lépni akart, csodálkozva kiáltott fel: -Mi történt? Nem fáj a lábam. Letérdelt előttem, karjába vett, szívéhez szorított és kérdezte: -Ki vagy te, kicsi gyermek? Meggyógyítottál. Attól kezdve gyakrabban jött hozzánk, és ajándékaival próbálta meghálálni segítségemet. Összebarátkozott Édesanyámmal. Megtudta, hogy szépen tud kézimunkázni. Hozott neki hozzá való anyagokat. Drága Anyám keze alól egyre szebb terítők, kendők hímzett fátylak kerültek ki. Ez a jóságos asszony elvitte a munkáit a piacra és eladta neki. Már volt egy kis pénze a családunknak élelemre. Józsefnek ugyanez az asszony ácsmunkákat szerzett. Megélhetésünk nagyon szerényen, de beindult. Józsefnek lassan sikerült annyi faanyagot venni, hogy készített 2 ágyat, és nekem egy bölcsőt faragott. Rendbehozta az ajtót és az ablakot. Nem győzték sok-sok imával megköszönni Atyámnak a jólelkű asszonyt. Mária elhatározta, hogy ezt a bálványimádó, pogány, de jószándékú lelket megmenti a pokoltól. Elkezdett az igazi Istenről beszélni neki. Ámulva hallgatta, és e tanítás mélyen megérintette a lelkét. Másnap elhozta a legjobb barátnőjét, aztán még egyet és egyre többet. Ott ültek körülötte, és amit hallottak, az megragadta a lelküket. Kisgyermekeket is hoztak magukkal. Ó, de boldog voltam, Engesztelőim! Hiszen erre vártam itt Egyiptomban, hogy mentsem a szegény pogányok lelkét. Édesanyám volt rá az eszközöm. Akiket Ő tanított, azok továbbadták az egy-Isten-hitet másoknak, így terjedt a hit egyre szélesebb körben. A vezető, gazdag emberek felfigyeltek rá, és felkutatták, honnan indul ki ez a „zavarkeltés”. Így aztán üldözésben és zaklatásban is volt része az áldott, szelíd és bátor Édesanyámnak.

Évek teltek el, és Én növekedtem az emberek előtt testben és bölcsességben. Megtanultam járni, folyékonyan beszéltem, térdenállva imádkoztam. Első szavaimmal Atyámhoz szállt dicsőítésem, azután Szűzanyámhoz és nevelőapámhoz intéztem köszöntő szavakat velem való fáradozásaikért. Egyiptomban tartózkodásom mély élménye szomorúsággal töltött el. Láttam, hogy a romlott, gyilkos Heródes megátalkodott lélekkel halt meg. Egy pillanatra se bánta meg a sok ártatlan csecsemő lemészárlását, és a pokol mélységébe zuhant. Nagy fájdalom Nekem, hogy az emberek üdvösségéért jöttem e világra, és mégis látnom kell, hogy sokan elkárhoznak.

Elérkezett a napja annak, hogy Atyám Józsefhez angyalt küldött azzal az üzenettel, hogy családjával visszatérhet hazájába, mert meghalt a tömeggyilkos Heródes, már nem fenyeget veszély, Engem, a Messiást.

Ennyit szerettem volna mondani nektek száműzetésünkről és Egyiptomban tartózkodásunkról. Közben végig itt állt mellettem Atyám és a Szentlélek Úristen emberalakban, fehér ruhában, glóriával körülvéve. Mennyei Atyátok egy szép nagy vekni kenyeret és egy vízzel teli üveget tart a kezében. Így szól hozzátok: Drága Engesztelő Kicsinyeim! Hallottátok, hogyan mentettem meg az éhhaláltól a Szentcsaládot? A közelgő megpróbáltatások a jövőben komoly éhínséget vonnak majd maguk után. De ne féljetek! Bármily kevés tartalékot tudtok félretenni, Én ha szükségetek lesz rá, megsokasítom. De csak akkor, ha nem tagadtok meg Engem, és hűségesen kitartotok Jézus Krisztus igaz üzenetei és a Szentségek mellett. Amint látjátok lelki szemeitekkel, az Én atyai kezeim kifogyhatatlanok ételből és italból. Én táplállak majd benneteket.

És most a Szentlélek nyitja ajkait szólásra: Mária és József nem féltek a hosszú, veszélyes úttól. Gyermeki hitet öntöttem lelkükbe, érezték, hogy semmi baj nem történhet, mert a Magasságbeli oltalma alatt állnak. Ígérem nektek, hogy a Nagyfigyelmeztetés alatt egészen megváltoztatlak benneteket. Eltörlök belőletek minden aggodalmat, félelmet, és akkora bátorsággal, elszántsággal, hittel és forró Isten-szeretettel ajándékozlak meg titeket, hogy nem fogtok magatokra ismerni. Ennek egyetlen feltétele van, hogy ne hallgassatok ellenségem hamis, alázatba és toleranciába burkolt ígéreteire, hanem szilárdan tartsátok be a tízparancsolatot, higgyetek az Egyház tiszta hagyományaiban, még akkor is, ha maradinak, ellenségnek, eretneknek, szektásoknak bélyegeznek meg, és rejtőzésre kényszerítenek. Már most előre megerősítést hoztam. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját! Tenyeremen magasan lobogó Szeretetlángomat nyújtom felétek, melyből egyenként mindegyiketek szívébe 3 fénycsóvát küldök: a feltétel nélküli hit fényét, az állhatatosság fényét, és a bátorság fényét.

Újra Én állok előttetek, a ti Jézusotok. Búcsúzom tőletek, köszönöm figyelmeteket. Mindhárman felemeljük áldást osztó jobb kezünket, és nagy szeretetünkben megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.22 Szentlélek:

Jézus élete VII.  Názáreti évek

 

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Kezemben tüzes szeretetlángom lobog, nyissátok ki szívetek ajtaját, mert mindannyiótoknak egy fényes lángcsóvát küldök. Ez a láng, ha befogadjátok, megnöveli bennetek a gyermek-Jézus iránti hódolatotokat és szereteteteket. Szent Szívemből köszöntelek benneteket, kik fáradságot és anyagi kiadásokat nem tekintve eljöttetek a messzeségből, és titeket, Kicsinyeim, akik minden kedden itt vagytok, hogy befogadjátok tanításainkat, és mentsétek a lelkeket.

Ma Jézus Krisztus gyermekkoráról, a názáreti évekről lesz szó. Csak Máté és Lukács evangéliumában olvashattok röviden erről a hosszú időszakról. Máté így szól: „Amikor Heródes meghalt, megjelent Egyiptomban álmában Józsefnek az Úr angyala, és így szólt hozzá: -Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek.”(Máté 1, 19-20) József erre az álomra hallgatva, át is lépte az egyiptomi határt családjával, de mikor meghallotta, hogy Archelaus, Júdea új királya tovább folytatja atyjának, Heródesnek zsarnoki politikáját, jobbnak találta Júdea helyett az attól északra fekvő Galileába menni. Ott Heródes másik fia, Antipas uralkodott, jóval szelídebb, humánusabb fejedelem volt. A Szentcsalád így Názáretben telepedett le. Lukács evangélista így szól nektek a kis Jézusról: „A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)

Az isteni gyermek názáreti éveire két egyszerű szó volt a jellemző: növekedett és engedelmes volt. Testileg éppen úgy fejlődött, mint kortársai, szomszédai, és az utcabeli többi gyermek. Évről-évre a korának megfelelő értelmet, erényeket, kedvességet és erőt mutatta. Isteni  bölcsességét, teljes tudását mélyen elrejtette magában. Ideális, engedelmes kisfiú volt, a rossz semmiféle formában nem fért hozzá, szüleinek mindig szót fogadott. Egy-két kedves történetet elmesélek nektek, hogy közelebb vigyem szívetekhez Őt. Ezeket a történeteket hiába keresitek a Szentírásban. Vagy szájhagyományként maradt fenn, vagy Én mesélem el eszközeimnek, mint valóságos eseteket a régmúltból.

Jézus 5-6 éves lehetett, mikor gyakran átment játszani a szomszédba. Ott lakott egy nála egy évvel fiatalabb kis barátja, Simon és annak még kisebb húga, Mária. Az udvarban lévő homokból várat építettek. Kis lapátokkal alagutat fúrtak a várba, egymással szembe térdelt a két fiú, addig dolgoztak, míg át lehetett látni a lyukon. A kislány, aki csak 3 éves volt, nagy boldogan felállt a vár tetejére, amely azonnal összeomlott. Simon nagy haragra gerjedt és a kislapáttal nagyot ütött Mária lábacskájára. Mér vérzett is egy kicsit, és a fájdalomtól nagy sírásba tört ki. Jézus kivette barátja kezéből a lapátot és szelíden így szólt: „Simon! Ő még kicsi, nem tudja, hogy a homok ilyen gyenge, puha anyag. Nem akart rosszat. Hajolj le és csókold meg a megsebzett kis lábát.” Erre a kislány megvigasztalódott és Jézus így bíztatta: „Kérj Simontól bocsánatot, és öleld meg. A két kis testvér összeölelkezett és szent volt a béke. Új vár készült, amit már nem rontott szét Mária.

Egy alkalommal, mikor Simon Jézuséknál játszott, agyagból galambokat készítettek. Amelyik elkészült, azt odatették száradni a napra, a ház fala mellé. Volt az utcában egy náluk pár évvel nagyobb, rosszindulatú fiú, aki már sokat bosszantotta, bántotta őket. Nem is sejtették, hogy ma is baj lesz vele. Mikor a 15. agyaggalamb is elkészült, bementek kezet mosni a konyhába. Mária délutáni kézimunkázással volt elfoglalva, de felállt és nagy kedvességgel a fiúk felé fordult: „Bizonyára megéheztetek a nagy munkában. Üljetek asztalhoz, szelek nektek ebből a puha, friss kenyérből, délelőtt sütöttem. Tessék, itt a tej hozzá.” Rövid ima után elfogyasztották az uzsonnát. Már szaladtak is ki az udvarra, de ámulva tapasztalták, hogy valaki széttaposta az agyaggalambokat. Simon sírva fakadt. Jézus kifutott az utcára és látta a sarkon befordulni Jakabot, az ismerős goromba fiút. Letörölte a kis Simon könnyeit és így vigasztalta: „Nézd, csak! Új galambokat csinálok neked és ezekre majd vigyázunk.” Hamarosan elkészült az új madársorozat, ott száradtak a napon. Rövid idő leforgása alatt visszajött a gonosz Jakab, kezében egy vastag bottal. Hangosan kacagva az agyaggalambok felé szaladt. De a kis Jézus hirtelen ennyit mondott: „Madárkáim, hess!” És a játékmadarak megelevenedtek és elröpültek. A rossz gyerek elkerekedett szemekkel, tátott szájjal nézett utánuk és szégyenkezve elkullogott. Simon átölelte kis barátját, és megköszönte a segítségét.

Jézus nemcsak engedelmes volt, hanem segítőkész is. Ott volt a főzésnél Édesanyja mellett és kézre adta az edényeket, szitálta a lisztet, ebéd előtt megterítette az asztalt, megtanult mosogatni, söprögetni, port törölgetni. Ha Mária Józsefhez küldte a műhelyébe, boldogan szaladt. Már 3-4 éves korában a famunka minden fogása a kisujjában volt, de örömet akart szerezni nevelőatyjának és ezt nem árulta el. Hagyta, hogy ő tanítsa meg minden mozdulatra. Alig volt 4 éves, mikor Édesanyja születésnapjára ajándékot készített. Egy zsámolyt a lába alá, mikor leül kézimunkázni. József minden hozzávalót odatett eléje és egy kicsit besegített neki. Már majdnem kész volt vele, mikor Mária benyitott a műhelybe. Ebédelni hívta őket. Gyorsan lekapta magáról kicsi köténykéjét, hogy anyja észre ne vegye a meglepetést. Mekkora öröm volt, mikor eljött a pillanat, hogy első önálló munkáját, mint születésnapi ajándékot édes gyermeki mosolya kíséretében átnyújtotta. Mária könnyes szemmel zárta karjaiba ügyes kisfiát.

Már nagyobbacska volt, mikor atya mellett ácsolt magának egy méretben hozzáillő kicsi keresztet. Józsefet megkérte, vegyen méretet testhosszáról, kitárt karjairól. Csak akkor vette észre nevelőatyja, hogy mire kellenek a méretek, mikor már ácsolta össze kisfia a fadarabokat. Mikor kész volt vele, felemelte a földről, elégedetten nézte, szeretettel megcsókolta és beszaladt vele a szobájába. József mélyen elszomorodott és futott a konyhába Máriához: „Gyere gyorsan, nézd, mit tesz a Fiad.” Benyitottak és akkora már ott feküdt a kicsi kereszt a földön és rajta kinyújtózkodva, kitárt karokkal a 9 éves kis Jézus. Szótlanul álltak szegény szülők, a szomorúságtól és a meghatottságtól egy darabig szólni se tudtak. Majd Mária törte meg a csendet: „Gyermekem, mit művelsz itt?” -közben folyt a könnye. Jegyese gyöngéden átölelte a vállát. Jézus felállt, nagyon komoly volt és ezt mondta: „Meg akartam próbálni, milyen érzés lesz, majd nagy koromban, mikor keresztre feszítenek. Ne aggódjatok, még soká lesz!” Azután mindkettőjüket szeretettel átölelte.

Drága engesztelő Gyermekeim! A kis Jézus tanulásáról és imádkozásáról is szeretnék néhány szót szólni. Míg a mai korban nyilvános iskolákban tanulnak a gyermekek 6 éves koruktól 18 éves korukig, addig Jézus idejében a zsidó gyermekeknek nem volt iskolájuk, ahová járjanak. A nevelés, a tanítás a szülői házban és a zsinagógában történt. Otthon az anya és apa oktatja, a zsinagógában a Tórát tanulja, a műhelyben pedig, a mesterségére készítik. A zsidók házi nevelése kizárólag vallásos és nemzeti volt: csakis a Törvényre, az erkölcsre és a történelemre vonatkozott. A cél az volt, hogy a gyermekekbe belevésődjön a parancsok tisztelte és a hazafiság, a nemzet szeretete. Gyermekeim! Csak olvassátok a Szentírásban a „Példabeszédek”-ben a buzdításokat, melyekben Isten bölcsessége tanítja a gyermeket, hogy hallgassa meg apja oktatásait, és ne vesse meg anyja tanítását.

A názáreti szülői ház volt Jézus igazi iskolája. Atyjától, anyjától tanulta meg olvasni az Írást, az ő szájukból hallotta a Törvény parancsait és népének történetét. Már 6 éves korában folyékonyan olvasott. Nevelőatyja gyakran elvitte a zsinagógába, ahol sokat imádkozott és elmélkedett Isten igéin, amelyek jóformán csak Vele foglalkoztak, s amelyeknek rejtett értelmét egykor majd Ő fogja megmagyarázni. A zsinagógában ülve, ölében a szent tekercsek, olvashatta az Írásban saját sorsát, melyet már régen előre megjósoltak a próféták. Jézus mindig tisztán és világosan hallotta Isten szavát. Ez a hang volt soha el nem apadó örök forrása a benne rejlő bölcsességnek és tudománynak: ez volt az Ő sajátos lángesze.

A 12. év határkő volt Jézus gyermekkorában, ezért ezt új fejezetként tanítjuk nektek a következő alkalommal.

Míg, Én, a Szentlélek ezeket a záró szavakat mondtam, a Mennyei Atya elhatározta, hogy egy szép misztikus ajándékkal lep meg benneteket. Nyissátok ki lelki szemeiteket, és közben hunyjátok be testi szemeteket. Eltűnik a mennyezet, és a ragyogó kék égből egy fehéren világító fényes nagy gömb ereszkedik le. Kinyílik rajta egy ajtó, és kilép rajta Mennyei Édesanyátok, az Üdvösség Anyja, majd az 5 éves kis Jézus és utoljára Szent József. Szembefordulna veletek, a kicsi középen áll. A kis Jézus szeméből könny pereg és nagyon szomorú. Édesanyja látja, és megkérdezi: „Miért sírsz, Kisfiam? Nézd, testvéreid, az engesztelők hogy örülnek Neked!” „Édesanyám, siratom a mai családokat és a mai gyermekeket. Emlékezz, mi milyen szeretetben, boldogságban, békében éltünk itt a földön. A mai családok között alig van hasonló. Rohanás, pénzhajhászás, idegeskedés, türelmetlenség, veszekedés, verekedés, házasságtörés, válás lépten-nyomon. A gyermekek ilyen szörnyű környezetben nevelkednek hit nélkül, Isten nélkül, szeretet nélkül. A bűnös környezet, a sok rossz példa következtében a mai gyermekek többsége már nem olyan ártatlan, mint Én és kortársaink voltunk valamikor itt a földön. Már az 5-6 éves kicsik szívét megtámadja az irigység, a hazugság, a paráznaság, a gorombaság, a trágárság, a hitetlenség gyíkocskája, és ahogy növekszik, úgy halad egyenesen a pokol felé vezető úton.”

Nézzétek, mi történik! Szent József hóna alatt fogva magasra emeli a kis Jézust, aki két kis karját kitárja, és ezt kéri tőletek: „Kistestvéreim! Segítsetek! Imádkozzatok a családok békéjéért, a válások megszűnéséért és a gyermekek buzgó hitre neveléséért. Böjtjeiteket és egyéb áldozataitokat ajánljátok fel értük. Most pedig mondjatok el egy tizedet mellette álló Édesanyámnak a „Szeretetláng” rózsafüzérből!”

Újra Én szólok, a Szentlélek. Míg mondtátok ezeket a fohászokat felszáradtak a Kis Jézus könnyei, mosolyog, mert a rózsafüzér minden egyes szeméből kicsi fényes szív formájában szeretet áradt a családok és a gyermekek iránt a Szűzanya Szent Szívébe. Ezeket a fény szíveket odaadta Szent Fiának, aki kegyelemként szétosztotta a rászoruló családok és gyermekek között. Köszönjük a segítségeteket. Megáldalak benneteket az együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.29

Szűzanya: Jézus élete VIII.  A 12 éves Jézus

 

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok,  eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a 12 éves Jézusról szeretnék beszélni nektek. Erre Én vagyok a legalkalmasabb, az Édesanyja, mert előttem cseperedett fel, életének minden mozzanatát és lelkének minden apró rezdülését közvetlen közelről tapasztalhattam.

A 12. év ünnepélyes határkő minden fiatal izraelita életében. Ettől kezdve férfinak tekintik, felszabadul a gyámság alól, tagja Izrael közösségének. A vallásos szertartások alatt homlokán és karjain viseli az imaszíjakat, meg kell tartania a böjtöket és nagy ünnepeken, a pászka és a sátorok ünnepén köteles Jeruzsálembe zarándokolni. Így mikor Szent Fiam betöltötte a 12. évét, Józseffel elvittük a názáreti zsinagógába, ahol fölvették a hit-községbe és megkapta Ő is az imaszíjakat.

Elérkezett a pászka ünnepe, és mint minden jámbor zsidó család, mi is elindultunk Jeruzsálembe. Ennek az ünnepnek az alkalmával zsúfolásig tele volt karavánokkal a városba vezető út. Mielőtt kiléptünk názáreti házunkból, Fiam letérdelt előttem és nevelőatyja előtt a földre és a Mennyei Atya áldását kérte utunkra. Mi is ezt tettük. Végig kettőnk között lépdelt, mert tudta, hogy József és Én egyaránt nagyon örülünk testi közelségének. Mi ketten abból a célból mentünk Jeruzsálembe, hogy eleget tegyünk az előírásoknak és imádjuk a Magasságbelit. Jézusnak magasabb rendű célja volt ezzel az úttal: hogy kinyilatkoztassa Atyja irgalmasságát, és a világgal tudassa eljövetelét. Útközben benső szavakkal arról beszélgetett Istennel, hogy a templomban ezt a célját hogyan fogja megvalósítani. Amerre mentünk, mindenfelé jobb kezét felemelve megáldotta a réteket, a termőföldeket, a legelésző állatokat, a falvakat a benne lakókkal együtt. Kérte az Atyát, hogy termékenyítse meg a vidéket, amit megáldott. Menetközben az emberekre, akik körülöttünk jöttek, mély hatást gyakorolt a 12 éves Szent Fiam személye, mert szépség, báj és szeretet sugárzott belőle. Nem egy asszony odalépett hozzám, és így szólított meg: „Boldog lehetsz, hogy ilyen fiad van!” Viszont egyesek – akik súlyos bűn állapotában voltak – nem merték szemüket Jézusra emelni, lelkiismeretfurdalást éreztek, és mélyen megrendültek.

Megérkeztünk, és beléptünk a templomba. Mindhárman leborultunk, homlokunkat a templom kövéhez érintve, és szívünk mélyéből köszöntöttük és dicsőítettük a Mindenhatót. Körülnéztünk és láttuk, hogy a templom környékét, oszlopcsarnokait és udvarait elözönlötte az ájtatos tömeg. A papok bemutatták az áldozatokat, a tanítók, a farizeusok és írástudók vitatkoztak a törvényről, magyarázták a parancsokat. Azért voltak a viták, mert Jeruzsálemnek, mint az akkori hittudomány székhelyének 2 féle iskolája volt: a Hillel és a Sammai iskola. A Hilleré mérsékeltebb volt, mert a törvény erkölcsi oldalát hangsúlyozta, nem annyira a szertartásokat. A Sammai iskola keményebb volt, szigorúbb, a mózesi törvényeket megnehezítette.

Mikor befejeztük imáinkat, felajánlásainkat, a többi názáreti zarándokkal együtt elhagytuk a templomot és elindultunk hazafelé. Fiam most nem közöttünk jött, hanem a többi fiatallal együtt. Este megdöbbenve tapasztaltuk, hogy elveszett. Az első állomáshelyen végigjártuk a pihenő embereket, kérdezgettük nem láttak-e egy 12 éves fiút. Próbáltunk személyleírást adni róla, de senki nem tudott segíteni. Három napig bolyongtunk rettegve, aggódva, de sehol nem találtuk, enni, aludni se tudtunk. Rémes képek tárultak anyai szemem elé: talán rossz emberek megtámadták, megragadták és valami erőszakot követtek el rajta? Talán ravaszul elcsalták hazug ígéretekkel és követte őket? Vagy gyilkosok kezébe került? Egy ember azt javasolta, forduljunk vissza Jeruzsálembe, talán lassabban jött és lemaradt vagy eltévedt, hiszen még gyermek. Elfogadtuk a tanácsát. Visszamentünk a városba, a templomhoz. Átkutattuk a templomudvar minden zegét-zugát. Minden oszlop mögé benéztünk, nem áll-e ott. Sírva kiáltoztuk: Jézus, Jézuskám, hol vagy? Bentről hangok szűrődtek ki. Mintha gyermekhang is vegyült volna bele. Zaklatott szívvel, reménykedve benyitottunk. Láttuk, hogy tudósok, farizeusok, papok egy oszlop közelében szorosan egymás mellett körben állnak, és kihallatszik közülük a mi Fiunk gyermekhangja. Odafutottam, két kezemmel rést csináltam az embergyűrűn, és láttam Jézust, ahogy egy törött oszlop alján áll, és fennkölt szavakkal, bölcsen, hatalommal eltelve magyarázta az írást az álmélkodó papoknak. Azonnal odaléptem hozzá, miközben ömlött a könnyem: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, apád és én szomorúan kerestünk. Ezt felelte: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom?”

Kedves Engesztelő Gyermekeim, akkor én még nem tudtam azt, amit most, hogy már a Jeruzsálembe haladó úton Ő benső beszélgetéssel megkérdezte Atyjától, hogyan kerítsen sort arra, hogy kinyilatkoztassa az Ő atyai könyörületességét és a saját Messiási eljövetelét. Akkor utasította Őt a Mennyei Atya, hogy hazamenetel közben szakadjon el tőlünk, szüleitől és a zarándokoktól. Így lesz alkalma a tanításra. Én, Mennyei Édesanyátok elnyert dicsőségemből visszatekintve már tisztán látom Jézus beszélgetését a doktorokkal. Valamennyien feszült figyelemmel hallgatták, bölcs szavai megragadták őket. Elmondta nekik, hogy a Messiás már eljött a világba, már él, hogy megmentse az emberiséget. Ezek a tudós papok azt még elhitték valahogy, hogy már megszületett a várva várt Messiás, de amit a gyermek sejtetett velük, hogy íme Ő az, ezt már gőgjük nem tudta befogadni. Még hogy egy egyszerű ács fia, egy ilyen jelentéktelen, alacsony származású fiú legyen a zsidó nép megmentője, vezére, királya, szabadítója? Azt már nem! Pedig értelmükkel felismerték a bölcs, különös gyermek kinyilatkoztatásait, de szívükbe nem tudták befogadni. Keménységük nagy fájdalmat okozott Jézusnak.

Drága kicsi Fiam e 3 nap alatt, ameddig mi kerestük, megismerhette az éhezést és fázást. Egész nap a templomban tanított, estefelé összebarátkozott szegény kis koldusgyerekekkel és próbált alamizsnát kérni a járókelőktől. Egyszer-egyszer kapott valami kis ételt, de azonnal szétosztotta a szegénygyerekek között. Az éjszakát szabad ég alatt töltötte, még pokróca se volt, hogy betakarózhasson. Nappal a templomban állt tovább tanítva a tudós papokat. Milyen kegyetlenek voltak! Egyiküknek se jutott eszébe, hogy ezt a szegény, éhező gyermeket éjszakára befogadja. Így telt el a három nap és két éjszaka. Mikor rátaláltunk és hazavittük, egy szóval se panaszkodott nekünk. Hogy milyen keservesen telt el ez a pár nap, azt a Mennyben tudtam meg. Hogy nem engedetlenség volt részéről, hogy elszökött tőlünk, azt még a válaszából megsejtettem, hogy „Atyám dolgaiban kell lennem.” Emlékeztetett minket arra, hogy Ő elsősorban a Mennyei Atya Fia és csak utána az Én gyermekem. Ez a válasz nektek is szól, drága Engesztelőim. Számotokra az legyen az első és legfontosabb, amire Isten meghívott benneteket, mert Ő a ti Atyátok, az Ő dolgaiban kell lennetek. Titeket, Kicsinyeim azzal a felemelő feladattal bízott meg, hogy mentsétek a lelkeket, a közömbös, hitetlen és bűnökben megátalkodott felebarátaitokat, és segítsetek a tisztítóhelyen szenvedőknek imáitokkal, böjtjeitekkel, áldozataitokkal, önmegtagadásaitokkal.

Kedves Gyermekeim! Próbáljátok átérezni azt a három rendkívül nehéz napot, amiben részem volt, mikor elveszítettem 12 éves Szent Fiamat. Semmit nem tudtam róla. Rám bízta a Mennyei Atya, hogy szüljem meg, neveljem fel, és ha valami baja lesz, ha nem találom meg, hogyan álljak meg Előtte? Éles tőrként hasított a szívembe, hogy talán már sosem láthatom. Ti, imádságos lelkületű, buzgó Kincseim, valami hasonlót érezhettek, mikor Isten lelki szárazságot bocsát rátok. Úgy élitek ezt meg, hogy ti is elvesztettétek Jézusotokat. Nem tapasztaljátok a szeretetét, mint máskor. Ilyenkor a ti szívetek szeretetlángja is kialszik Iránta. Eltűnik az áhítat, az öröm imádkozásotokból. Viszont hasonló boldogságot éreztek az enyéméhez – ahhoz, mikor a Jeruzsálemi templomban megpillantottam Jézusomat – ha Isten véget vet lelketekben ennek a sivár állapotnak, és újra rátaláltok Szent Fiamra, szívetek Királyára.

Most pedig, drága Kincseim, olyan dolog történik, amit csak Én, Édesanyátok láthatok. A Mennyei Atya az Égből küld nektek egy kedves ajándékot. Egy hatalmas, ember-méretű Szentostya ereszkedik alá, és megáll előttetek a földön. Ti, akik szentmisére jártok, nem egyszer tapasztalhattátok, hogy a nagy Oltáriszentség felületén valami kidombordó kép látható: pl. a jászolos kis Jézus, a feltámadt Jézus, vagy egy feszület. Ezen az óriási Szentostyán a 12 éves gyermek Jézus látható fehéren, az Ostya anyagából. Hirtelen elkezd színesedni, megelevenedik, és kilép elétek. Gyönyörű, szőke fiú, haja göndör fürtökben eltakarja a fülét, kreol bőréből, piros arcából kivilágítanak ragyogó kék szemei. Arcának finom, nemes vonásai, bájos mosolya egészen elbűvölő. Mivel a Szentostyában teljes isteni dicsőségében van jelen, most is gazdagon ontja magából a fényt. Először Felém fordul, nagy szeretettel átölel és így szól hozzám: „Forrón szeretett Édesanyám! Köszönöm, hogy ilyen hitelesen és alapos részletességgel bemutattál Engem, mint 12 éves Jézust kistestvéreimnek. Ezzel a tanítással befejezted előttük gyermekkorom történetét.” Egy gyermeki csókot ad arcomra, és újra veletek szemben áll. Térdig érő, hófehér ruha van rajta, és egy aranyöv fogja össze a redőit. Nyakában egy hosszú láncon aranykereszt feszülettel. Így szólít meg titeket: „Drága engesztelő Kistestvéreim! Nem véletlenül érkeztem Szentostyába rejtőzve közétek. Fel akarom hívni figyelmeteket a veszélyre, ami a közeljövőben fenyegeti Testemet és Véremet. Valóságos Jelenlétemet a templomokban hamarosan megszüntetik. Meg akarják akadályozni, hogy tápláljalak benneteket és erősítselek titeket a megpróbáltatások idejére. De ne féljetek! Mi, a Szentháromság tagjai ott fenn a Mennyben tervezgetjük nektek a szentáldozás lehetőségét. Terveinket e tanításban nyilvánosan nem fedhetjük fel előttetek, de titkunkat meg fogjuk osztani legbátrabb, és legbuzgóbb felszentelt fiainkkal és igaz, választott prófétáinkkal. Mint ahogy földi egyházam megtisztul, de nem vész el, fennmarad az utolsó napig, ugyanúgy az Eucharisztia is élő valóságként, mint megtestesült Ige élni fog köztetek eledelként és italként a világ végéig.” A 12 éves Fiam leveszi nyakából a keresztet, melyen megelevenedik szenvedő Teste. Közétek megy, és egyenként mindnyájatokkal megcsókoltatja. Közben ezt mondja: „Megérintem ajkatokat, hogy szenvedésemről mindenkinek beszéljetek, aki befogadja.”

Én, Édesanyátok egy áldással búcsúzom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.11.05

Mennyei Atya: Jézus élete IX.  Serdülő és ifjúkora

Mennyei Atya: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Atyai szeretetem melegével köszöntelek benneteket. Szeretlek titeket tanítani, mert szavaimat örömmel és feszült figyelemmel, összeszedetten hallgatjátok. Ma Szent Fiam, Jézus serdülőkoráról és ifjúkoráról fogok beszélni.

A négy evangéliumban életének erről a korszakáról, 12 éves kora utáni időkről a nyilvánosságra lépéséig szinte semmit sem olvashattok Lukács evangélista e mondatain kívül: „Visszatért Názáretbe és engedelmeskedett nekik (mármint a szüleinek). Szavait anyja mind megőrizte szívében. Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, Isten és emberek előtti kedvességben.” Luk.3,51-52. Ez a szűkszavúság azért volt, mert azt akartam, hogy Fölkentem, Jézus Krisztus rejtve maradjon. 12 éves korában, mikor szülei rátaláltak a jeruzsálemi templomban, visszament velük Názáretbe, ahol tovább élte alázatos és munkás életét, várván Isten hívását, hogy kilépjen a névtelenségből. Serdülőkora és ifjúkora arra volt jó, hogy kortársainak megmutassa, hogyan kell az Én akaratom, a Teremtő Isten akarata szerint élni, hogyan kell a tízparancsolatot betartani. Miként kell az embernek tisztelni a szüleit, engedelmeskedni nekik, hogyan kell legyőzni a kísértéseket és helyes értékrendet felállítani maga elé: első helyen áll Isten, második helyen a család, a felebaráti szeretet, harmadik helyen a munka és mindezek után következik a pihenés, szórakozás. Életének ez a szakasza követendő példa minden korok ifjúságának. Zsenge fiatalkorával alátámasztja a közismert latin szavak igazságát: „Ora et labora!” – Imádkozzál és dolgozzál!

Drága Engesztelőim! Szeretném közelebb hozni nektek az én serdülő fiacskámat. Ezért eszközöm előtt feltárom e bájos kornak egy-egy esetét.

József már egész kicsi korától megengedte, hogy ott lehessen a műhelyében. Megtanította neki az ácsmunka és asztalosmunka minden fogását. Keze egyre ügyesebb lett. 13-14 éves korában már úgy dolgozott, mint egy férfi. Egyre többen jöttek Józsefhez, az ácshoz a rendelők, mert Jézus oly szelíden, kedvesen köszöntötte őket, hogy mindig újra és újra kívánták látni és hallani. Történt egyszer, hogy egy názáreti ember eljött asztalt rendelni. József szabadkozott, hogy olyan sok rendelés jött össze, csak 2 hónap múlva lesz kész. – Az már késő – mondta a férfi, mert hamarosan sok vendége jön, és terített asztallal kell várnia őket. Jézus, a 14 éves fiú bátorítóan rámosolygott és így szólt nevelőatyjához: „Csak nyugodtan vállaljuk el Atyám, Én 2 éjszaka fennmaradok és elkészítem.” Így is történt. Feláldozta a pihenést és 3 nap múlva átvehette a rendelő a kis „inas” mestermunkáját. Felesége még aznap este hálából egy nagy tál gyümölccsel kedveskedett Jézusnak.

A jóságos József örült, hogy fia segít neki a műhelyben, de azért aggódott, mikor látta, hogy ebben a zsenge korban túlhajszolja, megerőlteti magát. Hiszen más fiatal még játszik, szórakozik az ő korában

Jézus szeretett Édesanyját sem hanyagolhatta el. Tudta, hogy sokat fáradozik értük, és azt is érezte, hogy mint anya, erősen vágyódik az Ő jelenléte után. Ezért napközben gyakran átment hozzá, mikor főzött, mosott vagy szőtt-font. Máriának nagyon jó szíve volt, mélyen együtt érzett a náluk szegényebb szomszéd családdal, nem egyszer kisegítette őket. Egyik nap az egyik rendelő hálából nagy halat hozott Józsefnek a szép munkájáért. Mária azonnal elkészítette ebédre. Hallevest és sült halat tett az asztalra. A maradék legszebb szeleteket egy tálra rakta, egy lábost megtöltött levessel, és hívta a műhelyéből Jézusát.

Így szólt hozzá: „Kisfiam! Vidd át ezeket a falatokat Rebeka néniékhez. Oly ritkán kerül az asztalukra ilyen finomság. Várj! Kenyeret is sütöttem, hadd tegyem még a tetejére.” Az engedelmes Jézus boldog volt, hogy segíthet a szomszéd családon és már indult is hozzájuk. Köszönés után így adta át az ételt: „Rebeka néni! A mama küldi ezt az ebédet, fogyasszák el, jó étvágyat kívánok. De előtte az Örökkévaló áldását kérjék rá.” A szegény asszony csak nézte a pirosra sült halakat, a ropogós friss kenyeret és szeme megtelt örömkönnyekkel. Hálás szeretettel simogatta meg Jézus arcát.

Bizony a Szent családnál is nem egyszer fordult elő, hogy szűkölködtek. Elérkezett a vacsoraidő és nem volt mit az asztalra tenni. Mária bízott Fia isteni erejében, kérlelő tekintettel nézett rá: „Fiam, nincs ennivalónk!” Erre Szent Fiam benső szóval kérlelt Engem, hogy segítsek rajtuk. Küldtem is egy jólelkű teremtményt egy nagy tál étellel.

Drága Gyermekeim! Jézus nemcsak benső beszélgetéssel volt kapcsolatban Velem, Atyjával, hanem rendszeresen Édesanyjával és nevelőatyjával együtt imával kezdték a napot, és imával fejezték be, minden étkezés előtt áldásomat kérték és minden étkezés után hálát adtak nekem. A Miatyánkot először szüleinek tanította meg. Amikor ott tartott benne, hogy „Legyen meg a te akaratod, amint a Mennyben, úgy a földön is…”, jelentőségteljesen megállt egy kicsit, hogy kiemelje nekik, milyen fontos, hogy mindenben az Atya akaratát teljesítsék.

Még nagyon fiatal volt, mikor József meghalt. Ahogy telt az idő nevelőatyja egyre jobban elgyengült. Ágynak esett, és ápolásra szorult. Mária nagy szeretettel, szívében mély fájdalommal gondozta. Az ács- és asztalosmunka mind a még nagyon fiatal Jézusra maradt. Ahogy ott a műhelyben kitartóan, elmerülve dolgozott, nyílik az ajtó és belép Édesanyja, szomorúan, felzaklatva és így szól hozzá: „Ó, Jézus, gyere gyorsan, nagyon rosszul van.” Ő engedelmesen levette kötényét és belépett a szomszédos szobába. Ott van nevelőapja egy ágyon sok párnával feltámasztva. Haldoklik. Szinte élettelenül, mozdulatlanul fekszik, kapkodja a levegőt. Jegyese simogatja a kezét, letörli verítékét a homlokáról, egy kis vízbemártott kendővel megnedvesíti kicserepesedett ajkát. Jézus átöleli, kisség felülteti, hogy visszategye a párnákra, melyekről lecsúszott. Könnyeit alig tudja visszatartani. Ránéz Édesanyja kisírt szemeire és ahogy ott mellette áll, átöleli és csak ennyit mond: „Mama, próbálj megnyugodni, és fogadd el Isten akaratát.” Majd leül az ágy szélére és megcsókolja József kezét. Közel hajol hozzá, és a következő zsoltárt mondja el neki búcsúzóul: „Mily szeretetreméltóak a te hajlékaid, ó, Uram! Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba… A veréb is otthont talál magának, a fecske fészket, hogy kicsinyeit oda rejthesse, oltáraidnál, Seregek Ura, én Istenem és Királyom! Boldogok, akik a házadban laknak… Boldog az az ember, akinek ereje Benned gyökeredzik, szívében elhatározza, hogy felmegy a siralmak völgyéből a választott helyre. Ó, Uram, hallgasd meg imámat.” (Zs.84.)

Végül megköszönte Józsefnek, hogy jó atyja volt itt a földön, és tisztaságos jó jegyese volt Máriának, az Ő édesanyjának. A haldokló lélegzete egyre nehezebbé válik, szemei elhomályosodnak. Jézus megígéri Józsefnek, hogy hamarosan elmegy érte és a pátriárkákért a pokol tornácára és felviszi őket a Mennybe. Ezt már hangosabban mondja, hogy még meghallja, mert József máris nagyot sóhajt és kileheli lelkét.

Anya és Fia ágyára borulnak és fájdalmasan felzokognak.

Már elmúlt Jézus 20 éves, mikor egyre többen kérdezgették Máriát, hogy fia mikor választ magának jegyest. Hiszen olyan szép, fiatal és egészséges. Bármelyik leány boldog lenne mellette. Hiába mondogatta a kíváncsiskodóknak, hogy neki más a hivatása, nem tudták felfogni. Nem mondhatta, hogy Ő a várva-várt Messiás, nagy küldetése van. Volt, aki egyenesen Jézusnak tette fel a kérdést: – Itt az idő a családalapításra, mire vársz? Volt olyan anya, aki kinézte Őt a saját lánya számára, boldogan elfogadta volna a szelíd és szorgalmas ácsot vejéül.

Ellenségem, a Gonosz is bevetette magát. Egyik este barátjával, akivel a zsinagógában ismerkedett meg, vacsora utáni sétát tettek a városban. Miközben hosszú beszélgetést folytattak, az utolsó házból kilépett egy hiányos öltözékű szép nő, és nyájas szavakkal be akarta csalni őket magához. De Jézus átölelte barátja vállát, és hátat fordítva elsiettek onnan. Az Én szűzi szent Fiam azonnal legyőzte a kísértést, a bűnnek még az árnyéka se esett rá. Ifjúsága éveiben, ahogy közeledett nyilvánosságra lépésének ideje, egyre többet gondolt fenséges megbízatására, megváltói hivatására, amiért vállalta az emberré válást.

Drága porszem Gyermekeim! Szeretném bemutatni nektek a még nagyon fiatal, 16 éves Jézust. Fölöttetek e pillanatban megnyílik a mennyezet, és egy hosszú fénysugáron messze a távolban egy pici fényes emberalak látszik. Ahogy közeledik, egyre nagyobb lesz, és mire ideér elétek a padlóra, egy nyulánk, magas fehér ruhás ifjút láttok, aki nem más, mint a 16 éves Jézus. Ruhája bokáig ér, derekán aranyöv, fején fehér liliomokból font koszorú. Égi virágokból készítették az angyalok. Barna, hullámos haja majdnem a válláig ér. Arca már nem olyan kerek, mint kicsi korában volt, hanem ovális, de még rajta van a gyermekkor hamvas bája és ártatlansága. Szelídség és szépség sugárzik róla. Tengerkék szemei átható tekintetet kölcsönöznek neki. Kezében egy nagy csokor fehér liliomot tart. Kedvesen rátok mosolyog, Engesztelőim, és így szól hozzátok: „Drága Kistestvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Azt kérem tőletek, hogy ne csak a szeretetben és szenvedésben kövessetek Engem, hanem a lelki tisztaságban is. Törekedjetek a tökéletességre, és ezt csak úgy tudjátok elérni, mivel gyengék és gyarlók vagytok, hogy a bűnbánat szentségére támaszkodtok, amit alapítottam nektek. Menjetek gyónni, minél gyakrabban, ameddig csak lehet. A szentgyónást hamarosan el fogják törölni. Azzal indokolják majd, hogy a fülbegyónás idejétmúlt, nincs rá szükség, nem kell közvetítő, elég, ha Istennek bánjátok meg bűneiteket. Ne higgyetek nekik! Eltüntetik a Szentírásba foglalt szavaimat. Az apostolokra ráleheltem és így szóltam: „Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” Ezt fogják megszüntetni. De legbátrabb papfiaim nem hagynak benneteket szentgyónás nélkül. Rejtekben fogják biztosítani nektek a gyónás lehetőségét. Ezeket a liliomokat nektek hoztam. Körbemegyek, nyissátok ki szívetek ajtaját, hadd helyezzem bele ezt a tisztaságtól sugárzó jelképet. Ez jutassa eszetekbe, hogy a legparányibb foltot sem tűrhetitek meg lelketeken. Ezután még teszek valamit veletek. Leveszem fejemről a liliomkoszorút és rápróbálom a ti fejetekre. Szeretett Kistestvéreim, ezzel a mozdulattal már előre gyönyörködöm benneteket, hogy milyenek is lesztek mellettem a Mennyben tökéletes tisztaságotokban. Atyám és Én, ahogy itt állunk, nagy szeretettel átöleljük egymást, és mindketten felemelve áldást osztó jobb kezünket megáldunk az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.11.12 Jézus:

Jézus élete X.  A nyilvános fellépés kezdete

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Az utóbbi égi tanítással lezárult gyermekkorom. Nyilvánosságra lépésem kezdetéről szeretnék beszélni nektek. Először a hivatásomat fogom kifejteni előttetek. Mivel Isten és ember voltam és vagyok egy személyben, magamban hordozom Isten lelkét. Úgy ismerem Őt, ahogy fiú ismeri az atyját, és a bölcsességnek és tudásnak minden kincse rejtve van bennem. Nem földi ember oktatott és képzett, hanem Isten tanítványa voltam. Az isteni ihlet bennem van, de nem úgy, mint a prófétáknál, hogy fel-fel csillan, majd eltűnik, hanem az örök Igének végtelen, szakadatlanul ragyogó világossága. Atyám hatalma működik bennem, mindig az Ő akaratát keresem, az Ő szolgálatában járok, az Ő parancsait teljesítem. Az Én alapvető jellemvonásaim: a szeretet, a jóság, a bőkezűség, az igazság szeretete. Én is emberek közt éltem, mint ti, csak így ismerhettem meg az örömöt, a szomorúságot, a fáradalmakat, a résztvevő szánalmat, a szent felháborodást a gonoszság ellen, a szakadatlan küzdelmet, a hűtlen hálátlanságot és az ámítást, a gyötrelmeket és a véres halálfélelem vergődését, a kínszenvedést és a halál borzalmait. Sírni is tudtam, mint ti, mikor emberi szenvedést láttam. Vallásalapító voltam, mint sokan mások, de a többiek csak egyetlen egy néphez, fajhoz, korhoz beszélnek, az Én szavam viszont az egész emberiséghez szól. Mint Isten Fiának, nem lehetett más rendeltetésem a földön, csak az, hogy megalapítsam Atyám országát, és megváltsam az emberiséget bűneiből.

Előhírnököm volt Keresztelő Szent János, akit sokan hallgattak e forrongó, messiás-váró világban.  30 éves voltam, mikor elérkezett színrelépésem ideje. Már csak ketten éltünk Édesanyámmal a názáreti házban. Az Én ácsmunkámból tartottuk fenn magunkat. Közeledtek a búcsúzás percei. Mária könnybelábadt szemmel tette elém utoljára vacsorámat. Tarisznyámat megtöltötte az általa sütött friss kenyérrel. Egy kis bort is csomagolt nekem az útra. Evés után imádkoztunk, és Ő átölelte derekamat, arcát a szívemhez szorította. Csak néztünk egymás szemébe és e tekintetből is megértette, hogy már nem várhatok tovább. Kezét, homlokát megcsókoltam, megköszöntem neki, hogy világra hozott, és szeretettel felnevelt. Kikísért a kapuig. Megígértem, hogy utamról gyakran haza fogok térni hozzá. Kértem, engedje, hogy a rokonok odaköltözzenek hozzá, ne maradjon egyedül. Letérdeltem előtte, hogy áldjon meg a hosszú út előtt. Majd Ő is térdre ereszkedett és Én kezemet feje fölé helyeztem és megáldottam. Elkezdődött az Evangéliumot hirdető utam, mely kereszthalálommal fog befejeződni. Rokonaim, mikor hallottak távozásomról, azzal tetézték Mária fájdalmát, hogy Engem engedetlennek, csavargónak neveztek előtte, aki puszta kalandvágyból ment el. Szerintük otthon kellett volna maradnom, és gondoskodnom Anyámról, folytatnom apám mesterségét.

Első utam a Jordán folyó felé vezetett. Közben benső beszélgetéssel kértem Atyámat, hogy sugallat formájában világosítsa fel keresztelő Jánost érkezésemről, Ő ezt meg is tette. János már alig várta, hogy meglásson Engem. Amint odaértem, egy pillanatra megállt a kereszteléssel és rám mutatva így kiáltott fel a nép előtt: „Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Íme az, akiről már sokat beszéltem nektek… Utánam jön a férfiú, aki megelőzött engem, mert előbb volt nálamnál, kinek nem vagyok méltó saruszíját megoldozni… Én vízzel keresztelek, a Krisztus pedig Lélekben keresztel.” Kértem Jánost, ahogy elé álltam, hogy kereszteljen meg. Ő először szabadkozott, hogy méltatlan erre, inkább Én kereszteljem meg őt, de mivel a Szentlélek felvilágosította, szótfogadott. Ahogy belemerítette edényét a folyóba, és rám öntötte a vizet, hirtelen hófehér galamb száll a fejem fölé, a Szentlélek. A körülállók közben Atyám hangját hallották a felhőből amint ezt mondta:

„-Ez az Én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!” Az Atya hangja ámulatba ejtette a jelenlévőket. Így szóltak egymáshoz: -Valóban ez lesz az igazi Messiás!

Egy ideig még ott maradtam Jánosnál és kértem, hogy készítse fel őket a fogadásomra, arra, mikor majd népemnek beszélni fogok Isten Országáról, és elkezdem kinyilatkoztatni magam, mint Isten Fiát. Ezután a pusztába mentem. Elhagyván a Jordánt át kellett mennem a Jerikói síkságon és a várostól Jobbra föl kellett kapaszkodnom a ma „Negyvennapi”-nak nevezett hegység lejtős lépcsőjén. Ez a tömör sziklahegy óriási vöröses mészkődarab, melynek 5 gúla alakú csúcsa van, mély szakadékokkal elválasztva. Lejtőibe az időjárás viszontagságai barlangokat ástak. A legmagasabb csúcs barlangja volt az Én menedékem a pusztában. E csúcs alatt terült el Júdea pusztasága és innen látszik csillogni a Holt tenger tükre. Erre már minden szikla, a növényzet gyér. Ha innen letekintettem a Jordán völgyére, láthattam a tömeget, aki mindenfelől tódult Jánoshoz keresztelkedni.

Azért mentem a pusztába – kedves Gyermekeim –,  hogy az ottani megpróbáltatásokkal és kísértésekkel előkészítsem magamat az előttem álló küzdelmekre, szenvedésekre, áldozatokra. Nagyon egyedül éreztem magam ezen a rettenetes helyen, magamra hagyva, távol az emberektől. Atyám ezért az ott élő vadállatokat elküldte hozzám. Nem bántottak. Szelíden hozzám simultak, engedték megsimogatni magukat, szeretgettem és gyógyítgattam őket. A madarak is körülvettek. Vállamra és kezemre szálltak és dicsőítő énekeket csicseregtek Istennek. Az időjárás viszontagságai nagy szenvedést okoztak nekem. Hol jeges szél fújt, hol szakadó eső esett, hol forró sziklák égették a talpamat. Sarum levált a lábamról, és mezítláb mentem éles sziklákon és tüskés bozótokon. Sehol egy csepp vizet nem találtam, szájüregem, nyelvem egészen kiszáradt, ajkam kicserepesedett. Éhes voltam a végtelenségig. Sehol egy szál gyümölcsfa, se egy búzakalász. 40 napig böjtöltem: nem ettem és nem ittam semmit. Az Egyház nektek, mai gyermekeimnek elrendelte a nagyböjtöt, mely abból áll, hogy a péntekeken megtartóztatjátok magatokat a hústól, azután hamvazószerdán és nagypénteken csak 3-szor étkeztek. Ez aránytalanul kevés lemondás ahhoz képest, amit Én tettem, de az emberiség tömege ennyire se képes, mint ti. Ezt a nagyon kemény, szigorú böjtöt a pusztában felajánlottam azokért a teremtményeinkért, akiknek a gyomra az istene és nem elégszenek meg a szükséges táplálékkal, hanem a válogatott ételeket hajszolják, és ezzel a torkossággal megbántják Atyámat.

Ó, drága Kincseim! Most azokhoz szólok, akik a legmesszebbmenőkig igyekszenek az áldozatokban követni Engem. Akik irántam és a mentenivaló lelkek iránti szeretetből egyre több élvezeti cikkről vagy ínyencségről, kedvenc ételeikről képesek lemondani vagy rendszeresen, hetenként néhányszor vagy minden nap böjtölnek. Áldottak legyetek, Követőim! Jutalomból megadom nektek az erőt az ördög és kísértései legyőzéséhez. És most elmondom a 40 napos böjtöm a pusztában hogyan erősített meg Engem a kísértések legyőzésében.

Közeledett felém ellenségem, s mivel nem tudta biztosan, hogy Isten Fia vagyok, meg mert kísérteni. Miközben jött, úgy érezte, hogy egyre jobban elgyengül jelenlétemtől. Úgy tett, mintha sajnálna, hogy éhezem. Köveket adott a kezembe, hogy változtassam át kenyérré. Én így feleltem neki: „Nemcsak kenyérrel éle az ember, hanem minden igével, ami Istentől származik.” Megmagyaráztam neki, hogy ő meg van fosztva Isten kegyelmétől, ezért nem is érti Isten igéjét, örök halál az osztályrésze. Dühösen elviharzott.

Csakhogy ellenségem nem ismert Engem, Isten Fiát eléggé, azt hiszi olyan vagyok, mint a többi ember, elbizakodok saját akaraterőmtől és ebből kiindulva visszatért. Igen, ti gyermekeim hajlamosak vagytok arra, hogy ha legyőztök egy kísértést büszkék lesztek az erőtökre. Van egy asszony, aki szűzi tisztaságban ment férjhez és csak teltek az évek, évtizedek és soha sem csalta meg a férjét. Arra gondolt: „Ó, mennyivel jobb vagyok, mint a kolléganőim, mindegyiknek van valami barátja a férje mellett. Lám-lám! Nincs olyan akaratuk, mint nekem. Mennyivel erősebb az én lelkem!” Történt egyszer, mikor egyedül volt otthon meglátogatta élete első szerelme. Órákig beszélgettek és fellobbantak a régi érzelmek. Nem telt bele két hét, férjének valami hazugságot kitalálva autóba ült és meglátogatta fiatalkori szerelmét a balatoni nyaralójában. Vigyázzatok, gyermekeim, mert hiúságotok és elbizakodottságotok ingerli arra a gonoszt, hogy újra és újra megkísértsen benneteket.

Bizony hozzám, Isten Fiához is visszajött kísérteni. Felvitt egy magas torony tetejére és ezt mondta Nekem: „Ha te Isten Fia vagy, vesd le magadat a mélységbe, mert írva vagyon, hogy angyalainak parancsolt felőled és kezeikben hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.” Én így válaszoltam neki: „Ne kísértsd, Uradat, Istenedet!” Ezzel a kísértéssel azt akarta sugallni Nekem a Sátán, hogy mint Messiás, ejtsem bámulatba a népet, hogy a toronyból lezuhanva, mintha az égből szállnék, épen érkezzek közéjük a földre, mintegy bizonyítva, hogy Én vagyok az Isten Fia.

A gonosz sehogy se tudott beletörődni, hogy nem bír velem. A pusztabeli és a templomi jelenet után következik a hegység. Felvitt Engem egy magas hegy tetejére és megmutatta Nekem a szemhatár négy világtáján elterülő királyságokat és birodalmakat, és azok földi dicsőségét. Azt mondta, hogy ha leborulva imádom őt, mindent nekem ad. Javaslatára ezt válaszoltam: „Távozz Sátán, mert meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Erre egészen dühbe gurult, és dúlva-fúlva eltávozott.

Drága, szeretett Engesztelőim! Akartok-e nekem segíteni lelkeket menteni a Gonosz kísértéséből? Akkor gyertek velem, Jézusotokkal. Először Édesanyám rátok adja a megszentelő kegyelem fehér ruháját. Emeljétek fel a kezeteket, hogy fel tudja húzni nektek. Mindegyiketek ruháján szikrázó fényből egy fehér liliom van, a szívetek fölött. Ez a mennyei ruha védelmet ad nektek. Gyertek! Indulunk. A pusztában vagyunk egy hegy tetején. Koromsötét van, de a fényliliom megvilágítja a mély völgyet, ahol hemzsegnek az emberek. Egy vastag, hatalmas zöldes-barna kígyó körülöttük tekereg fején egy csillogó korona. Szájából undorító démonok szállnak ki, rátelepednek az emberekre, egészen ellepik őket. Fülükbe kísértő szavakat suttognak. Szegények nem látnak semmit a démonokból, úgy érzik, gondolataik vezetik őket. Ezeknek a csábításoknak hatására egyesek féktelenül elkezdenek falni, habzsolni és sosem laknak jól. Mindig többet kívánnak. Rosszul lesznek, könnyítenek magukon, és kezdik előről az egészet. A ruha már szétreped rajtuk, alig tudnak szuszogni, mozogni. Másokat ivásra ingerelnek a gonoszok. Töménytelen sok szeszes italt elfogyasztanak. Leesnek a lábukról, a sárban hemperegnek, de a konyakos üveg ott van, a kezükben. Két férfi az alkohol mámorában dulakodik, csillan a kés valamelyiknek a kezében. Elhaló sikoly hallatszik. Egy férfi életét kockáztatva veszélyes, vakmerő mutatványt produkál, a többiek ámulva nézik, mit művel a 10 emeletes ház tetején, de megbillen, lezuhan, és mi egy tompa puffanást hallunk. Nézzétek csak, mit művel a gonosz egy szerénynek látszó fiatalemberrel? Azt suttogja neki, hogy miniszter is lehet belőle, ha éles eszét maximálisan kihasználja. Már 4 diplomája van, és 6 nyelven beszél. Hatalomszerzés a rögeszméje. Nincs ideje szüleire, testvéreire, barátaira. Most az 5. diplomája megszerzésére készül.

Drága Gyermekeim! Ezek a szegény, becsapott gyermekeim az álnok kígyó szorításában vannak, a pokol felé haladnak. Isten nélkül élnek, elmerülve a világ örömeiben. Képtelenek a kísértésekkel szembeszállni. Segítsetek nekik! Imádkozzátok el értük a Szent Mihály arkangyalt” és a „Most segíts meg Mária”-t. Forduljatok meg! Az égből hófehér lovon érkezik Szent Mihály arkangyal kezében kivont karddal. Mögötte angyalok hosszú sora repül. Szent Mihály a nagy kígyó fölé vágtat, kardja hegyével megérinti és az köddé válik. Az angyalok felemelt kardjukkal közelednek a gonosz démonok felé és egészen a pokolig űzik őket. A bűnben eddig elmerült emberek most felállnak, szinte megdermednek, nem értik, mi van velük. Mennyei Édesanyátok, az Üdvösség anyja leszáll mellénk a hegyre. Kebléből kiemeli szeretetlángtól ragyogó, virágkoszorús Szent Szívét. Szeretetlángjából minden ember szívébe egy fénysugarat küld, a bűnbánat szimbólumát. A legtöbben térdre borulnak és megbánják bűneiket. De vannak köztük kőszívűek, akikről lepattan a fénysugár és üres lélekkel, dühösen, elégedetlenül hazasietnek. A megtértek új életet kezdenek. Nem értik mit történt, de valami mélyen megindította őket és e lelki változásban Isten útját látják.

Kedves Követőim! Köszönöm, hogy eljöttetek Velem és így ma is sok lelket mentettetek. Megáldalak benneteket a felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.11.19 Szentlélek:

Jézus élete XI.  Első apostolok, Kána, Jeruzsálem

 

 

Szentlélek: Kedveseim! Elmondom nektek, mi történt Jézus megkeresztelése után. A Keresztelő, mint ahogy Jézus kérte tőle egyre többet beszélt a népnek Róla, Isten bárányáról, aki elveszi a világ bűneit. Mondogatta a farizeusoknak, hogy nem a napjában kétszer áldozott báránynak az áldozati oltáron kiömlő vére fogja megtisztítani a népet, hanem ez itt: az igazi Bárány. És nem győzte hangoztatni a köré gyűlő tanítványainak, hogy „Láttam a Lelket, mint galambot leszállni az égből, és rajta maradt… Láttam és tanúságot tettem, hogy ez az Isten Fia.” De népének megkeményedett lelke visszautasította szavait. Csak az egyszerű, szelíd, jószándékú kisebbség fogadta el. Sokan így gondolkodtak: Hogyan lehetne a várva várt dicső Messiás ez az egyszerű názáreti ács? Jézus még nem mutatta meg magát, nem prédikált, így a nép megbámulta, de nem értette.

 

Jézus egyelőre ott sétálgatott a Jordán partján. A Nap éppen nyugovóra tért, a folyó felett pirosra festette a felhőket és a víz tükrét. Ott állt keresztelő János, és két tanítványával beszélgetett. Észrevették a Názáretit és ő lelkesedésében újra felkiáltott: „Íme, az Isten Báránya. Erre mindketten Jézus után eredtek. Ő érezte, hogy követik, megfordult és kérdezte tőlük: „Mit akartok?” Ők megkérdezték, hogy lakik, és Ő meghívta őket. Az egyik András volt, a másik János, a későbbi szeretett tanítvány. Gyermekeim, őt ismeritek a Szentírásból, ő írta a 4. evangéliumot. Hosszan beszélgettek Isten országáról, a Messiásról, aki elhozza majd a népnek az üdvösséget. Jézus szavai világosságot gyújtottak bennük, egészen felvillanyozta őket. Másnap reggel András, aki szintén galileai volt és halász, hazaszaladt és elhívta Simont is e szavakkal: „Megtaláltuk a Messiást.” A Mester rátekintett Simonra, és Péternek, kősziklának nevezte. Akkor még nem magyarázta meg neki ennek az új névnek nagy jelentését, a rendeltetést, amit ez takar. Már három tanítványa volt, útnak indult Galilea felé. Ott Fülöppel találkozott, aki Péternek és Andrásnak falubelije volt, Betszaida nevű faluban lakott. Néhány kedves szóval nagy hatást gyakorolt rá, és így hívogatta: „Kövess Engem!” Fülöpöt is elragadta társainak ébredező hite és lelkesedése, és mikor találkozott Natánaellel, boldogan mondta neki, hogy megtaláltuk Jézust, Názáretből. Natánael kételkedve kérdezte: „Ugyan mi jó jöhet Názáretből?” Ugyanis az igazhitű ortodox zsidók megvetették Názáretet, jelentéktelen helynek tartották. Fülöp csak bíztatta: Gyere és lásd Őt. És mikor Natánael a Mester elé lépett, ennyit mondott neki: – Íme, az igaz izraelita, kiben nincs álnokság!

 

-Honnan ismersz? –kérdezte Natánael csodálkozva. Jézus így válaszolt: -Mielőtt Fülöp téged hívott volna, láttalak, mikor a fügefa alatt voltál.

 

Ez teljesen meggyőzte arról, hogy a Názáreti Isten Fia, Izrael királya. Jézus meghatódva mondta ekkor: -Bizony, bizony mondom nektek, látni fogjátok megnyílni az eget és föl és leszállni Isten angyalait az Emberfia fölött.

 

Jézus két-három napig Fülöpnél tartózkodott tanítványaival együtt és innen a kis Kána városába sietett. Apja rokonai Édesanyját és őt menyegzőre hívták. Mária már napokkal előbb odaért, mert a rokonok meghívták. Jézus is megérkezett tanítványaival. Anyja és Fia nem egymás mellett ültek. Mária a többi asszony társaságában volt. Észrevette, hogy a jegyespár zavarban van, elfogyott a boruk. Megsajnálta őket, segíteni akart. Ezért odament Szent Fiához, és ismervén mindenhatóságát, kérte, hogy tegyen valamit. Lehet, hogy nemcsak segíteni akarás vezérelte, hanem a vágy, hogy Jézus mutassa már meg hatalmának erejét? Jézus szelíden figyelmeztette, hogy még nem jött el az ő csodáinak ideje. János evangélista ezt így fogalmazta meg: „Asszony, mi közöm nekem és neked ehhez?… Miért sürgetsz engem? Az én időm még nem érkezett el.” Azt akarta érzékeltetni Máriával, hogy neki, Jézusnak elsősorban nem a földi érzésekkel kell foglalkoznia, hanem csakis Atyjának kell engedelmeskednie. De látván Édesanyja könyörgő szavait, teljesítette kérését. Már csak azért is, mert meghatotta a készséges, gyors anyai intézkedés a szolgák felé, és a bizalom Fia irányába.

 

-Amit nektek mond, cselekedjétek! – mondta nekik. Ezek után Jézus, a szerető Fiú intett a legényeknek: – Töltsétek meg a 6 kővedret vízzel! – Merítsetek most – parancsolta- és vigyétek a násznagynak. Amint az megkóstolta a borrá vált vizet, hivatta a vőlegényt, és így szólt:

 

-Minden ember először a jó bort adja, és miután megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te pedig, mindeddig tartogattad a jó bort.

 

Tudjátok, drága Engesztelőim ez a kedves lakodalmi jelenet több dologra felhívja a figyelmeteket. Először is arra, hogy ha valami nagy kérésetek van, legnagyobb közbenjárótokhoz, a Szűzanyához folyamodjatok. Jézus annyira szereti őt, hogy nem akar Neki ellenállni, és ha kér nektek valamit, azt Jézusa teljesíti, amennyiben lelketek javát szolgálja.

 

Másodszor ez a kánai menyegző bemutatja üdvözítőtök derűs, vidám oldalát. Szeret emberek között lenni, mértékadóan enni-inni, mosolyogni, nevetni, beszélgetni. Örül a rokonokkal való találkozásnak. Nem búskomor, kesergő, pesszimista alkat, hanem hálás Istennek a földi életért, hogy értetek emberré válhatott. Megmutatja kortársainak és a jövő nemzedékének is, hogy a szórakozás alatt is józannak kell maradni, tudni kell, hol a határ. Kicsinyeim! Emlékezzetek a lakodalmakra, melyeken résztvettetek! Hányan leitták magukat a sárga földig, a rosszullétig, nem ismerve a mértékletességet. Hány és hány diszkózó fiatal süllyed szórakozás címén az erkölcstelenkedés, paráznaság bűnébe! Jézus bemutatja, hogyan kell vidáman szórakozni, jól érezni magatokat, kultúráltan.

 

Azután e kedves kánai jelenetnél egy kicsit gondoljatok saját lelketekre. Miközben elmélkedtek Jézus első csodáján, kérjétek, hogy amint a közönséges vizet finom nemes borrá változtatta, úgy alakítsa át a szentségek segítségével a ti gyarló, visszaeső, csetlő-botló, bűnös lelketeket tisztává, ragyogóvá, buzgóvá, ellenállóvá a kísértésekkel szemben.

 

Azután képzeljétek el, hogy Isten országa, melyet alapítani fog, szintén menyegző – Isten és az emberiség egyesülése. Krisztus a ti örök vőlegényetek, aki mindenkit meghív erre a frigyre.

 

Hallgassátok meg, mit ír János próféta a Jelenések Könyvében a Bárány menyegzőjéről!

 

Úgy hangzott, mint hatalmas tömeg moraja: „Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható. Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük, mert eljött a Bárány menyegzőjének napja. Menyasszonya felkészült. Megadatott neki, hogy ragyogó, fehér patyolatba öltözzék.” A patyolat a szentek igaz tetteit jelenti.

 

A kánai menyegző után Jézus nem megy haza Názáretbe, hanem édesanyjával és tanítványaival Kafarnaumba megy, ahol háza volt Péternek. János, András, Fülöp is Betszaidában laktak, Kafarneumhoz közeli településen. Jézus csak azért ment ide, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot tanítványaival, és hogy Péter házát, mint tartózkodási helyet előkészítse magának. Hamarosan megint útnak indult. Az volt a terve, hogy a fővárosban, Jeruzsálem templomában föllépjen ünnepélyesen és nyilvánosan a nép és a papság előtt. Tanítványai is vele mentek. A híre egyre jobban terjedt az emberek között. Ahogy haladt, egyre többen mutogattak rá – „Ez Jézus, a názáreti próféta.” Akkor nemcsak ők mentek a főváros templomába, hanem özönlöttek a zsidók mindenfelől a pászka ünnepe alkalmából. Megdöbbenve tapasztalták, ahogy beértek a hatalmas templom udvarába, hogy a tágas tornácokban zsibongva jár, kel a nép. A pénzváltók itt állították fel bankjukat. Csordákba hajtották ide a juhokat, teheneket, bikákat. Kalitkákba, ketrecekbe, állványokon helyezték el a madarakat. Mások édességeket, csecse-becséket teregettek ki az asztalaikra. A templomudvar tömve volt árusokkal és vásárlókkal. Ez a látvány megbotránkoztatta Jézust. Szabadjára eresztette szent haragját, ostor fon, kikergeti az árusokat, a kufárokat, az állatokat kihajtja, szétszórja a pénzváltók pénzét, fölfordítja az asztalokat, és közben kiabálva mondja: „Vigyétek el innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Ezt egymaga tette, és senki se mert rászólni. Fönség és erély, hatalom sugárzott belőle. Az első döbbent percek után följelentették a templom őreinek. Kérdőre vonták, hogy miért tette: Ő így felelt kezét mellére téve: – Bontsátok el ezt a templomot, és harmadnapra felépítem azt.

 

A zsidók így méltatlankodtak: -Micsoda? 46 évig épült ez a templom és te 3 nap alatt fogod azt felépíteni?

 

Gyermekeim! Eltűnődhettek azon, hogy ma mit szólna Jézus, ha köztetek élne, és belépne a legnagyobb zarándokhelyek bazársorai közé? Vajon ma is szétverne az árusok között? A sok fényes, giccses árucikk elvonja a figyelmet az áhítatról, az imádkozásról.

 

Drága Engesztelőim! Én a Szentlélek Isten egy misztikus képet mutatok nektek. A ti Úr Jézusotok megdicsőülten elindul városaitokban, és falvaitokban apostolokat gyűjteni magának. Este 10 óra van. Világít a villany a házakban. Benéz egy kivilágított ablakon. A családapa ül az internet előtt és már órák óta érdeklődésének megfelelően elmerülten kattintgat, a vacsoráját is ott költi el. A feleség egy romantikus TV filmet néz. Az 5 éves ikrek a televízió előtt ruhástól a fotelben alszanak. Jézus szomorú, nem hallják a kopogását. Bánatosan továbbmegy. Az egyik házban a konyhaablak van kivilágítva. Zaj, ricsaj, veszekedés hallatszik ki. Röpülnek a tányérok és a palacsinták. Az anyós és menye ordítoznak egymással. Itt már be se kopog, hiszen ők ellenségem gyűlöletében élnek, hogy is vállalnának apostolkodást? Még egy kísérletet tesz, abban reménykedve, hogy talán sikerül ebben a 21. században apostolra találni. A függöny mögött gyenge fény világít. Benéz és látja, hogy a szoba közepén egy kis asztalon gyertya ég. Mellette feszület és az asztal körül térdel a család: Apa, anya, nagymama és 3 unoka. Mindegyik kezében rózsafüzér. A feltámadt, megdicsőült Jézus oly boldog, hogy örömkönnyek csillognak a szemében. Mint apostolainál tette valamikor a zárt ajtón keresztül, belép közéjük. Imádkozásuk alatt egyenként fejükre teszi kezét és megáldja Őket. Egyszerre hat apostolt talált magának. Mind a hatnak sugallatokat küld, hogy ismerőseik közül kinek beszéljenek Istenről, a hitről, a szeretetről, a szentségekről és a Szentírásról, kinek adjanak igaz és szent üzeneteket az Égiekről.

 

Tovább folytatja útját az édes, fáradhatatlan Jézus. Sok-sok negatív tapasztalata van, de nem veszti el kedvét, mert tudja, hogy vannak buzgó, tisztaszívű, lélekmentő gyermekei. Ó, drága imádságos lelkületű Kincseim! Ma este, a sötétben, mikor rejteketekben imádkoztok, hozzátok is benéz és meglátogat titeket. E szavakkal köszön: „Béke veled Kicsim! Köszönöm, hogy fenn vagy még, és Velem foglalkozol. Te vagy az Én egyik legdrágább segítségem. Akarsz-e az apostolom lenni?” Így felelsz: „Igen, Uram!” „Akkor kérlek, imádkozz kegyelemért az utcátokban lakó összes közömbös családért! Ha holnap kilépsz az utcára, kérd irgalmamat azokra az idegenekre, akik szembe jönnek veled! Ma is mondd el az irgalmasság rózsafüzért azokért, akik ma fognak meghalni. Vigyél át a szomszédba egy imafüzetet, annak, akiről tudod, hogy nyitott rá. Egész nap rengeteg alkalmad van apostolkodni. Én, a te Urad majd súgok, hogy mit tegyél. Ahogy itt ülsz a szobádban, átölelem a válladat és arcomat a fejedre hajtom.”

 

Újra Én vagyok a Szentlélek Isten! Ne felejtsétek el, hogy az Úr Jézus ma is gyűjti az apostolait. Mindig legyetek készek a szolgálatára.

 

Nagy szeretetemben megáldalak benneteket az apostolkodás lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.12.03

Szűzanya: Jézus élete XII.  Jézus Jeruzsálem és Júdea többi településén

 

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Nagy szeretettel köszöntelek Benneteket, és ott folytatom Szent Fiam életének történetét, ahol abbahagytuk.

Miután kiűzte a jeruzsálemi templomból a pénzváltókat és árusokat, ott maradt a városban, sok csodát tett, egymás után gyógyította meg a betegeket. Éppen ezért a nép tömegesen tódult Hozzá, a Messiást látta Benne, a zsidó nép királyát, aki majd felszabadítja őket a rómaiak elnyomatása alól. Nem szerette Jézus a nagy ünneplést, mert előre látta, hogy hamarosan ugyanez a tömeg majd ellene fordul. Egyelőre ezek az egyszerű emberek csodálták és rajongtak érte, de a vezetők, a farizeus főpapok ellenszenvvel tekintettek rá, különösen a kalmárok kiűzése után. Volt a farizeusok között egy pap, Nikodémus, aki egy ideje titokban oda állt az emberek közé hallgatni tanításait, megfigyelni csodatételeit. Titkos találkozást kért Jézustól. Nem mert nappal, nyíltan közeledni, mert féltette hivatalát és tekintélyét, hiszen a főtanács tagja volt. Komoly érdeklődés, szimpátia és jó szándék vezette Hozzá, még ha félénk is volt. Tudnotok kell, hogy minden izraelita érdeklődésének középpontjában az állt, hogy ki is az igaz ember és hogyan érheti el az Örök Életet. Nikodémus így kezdi a beszélgetést: „-Tudjuk, hogy Istentől küldött Mester vagy, mert senki sem cselekedheti a jeleket, melyeket te cselekszel, hacsak nincs vele az Isten.” Jézus belelátott ebbe a főpapba, hogy mi izgatja legjobban, és így felelt neki: „-Bizony, bizony mondom neked: nem láthatja meg az Isten Országát senki, hacsak újonnan nem születik.” Közben az járt Nikodémus fejében, hogy esetleg a pogánynak és bűnösnek újjá kell születnie, de egy tisztavérű, buzgó farizeusnak miért lenne erre szüksége? Meg is kérdezte: „-Hogyan születhetik újonnan az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe, hogy újra szülessen?” Az Én Szent Fiam látta, hogy nem érti, és így magyarázta tovább: „-Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újból nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába…”

A vízzel való keresztség, amelyben János részesít, előkészít az újjászületésre, de csak a Messiás idejére megígért Szentlélek beáramlása teszi teljessé azt… A lélek átáradhat a testre, de a test a maga erejéből sohasem emelkedhet a Lélekhez. Aki be akar jutni a Lélek Országába, annak a Lélektől kell születnie… A Lélek éppen úgy titokzatos és szabad, mint a szél. Ott fú, ahol akar…

Jézus-mivel látta ébredezni a főpap lelkét az előítéleteiből, felfedte előtte az Emberfiát, aki felemeltetik, hogy lássák és higgyenek benne, hogy aki Benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ennek a beszélgetésnek nagy hatása volt Nikodémusra. Tanítványa és titkos követője lett, és védelmére kelt, ha úgy adódott.

Jézus az ünnepek után tanítványaival együtt Jeruzsálemből Júdeába ment és 4 hónapot töltött ott. Az evangélium nem szól erről az időszakról, de annál többet nyilatkoztatott ki Szent Fiam egy kedves választottjának, Valtorta Máriának, látomásokban. Ebből fog most idézni a mi eszközünk. Júdea az Ő hazája volt, ott született, ott nőtt fel, ott lakott Édesanyja, Názáretben. Először Betlehembe ért, és meglátogatta a pásztorokat, akik 30 évvel ezelőtt, az Ő születésekor elmentek Hozzá a betlehemi barlangba. „Az egyik pásztor, Jónás – írja Valtorta Mária – egy kegyetlen farizeus birtokán dolgozik, aki halálra hajszolja munkásait. Jónást is kegyetlenül megverte. Amikor Jézus elbúcsúzik tőle, azt kéri: „- Uram, ha te szeretsz minket, többé nem szenvedünk! Senki sem szeretett… Ó, ha legalább láthatnám Anyádat!” „- Ne aggódj, elhozom Őt hozzád… Ne tedd ki magad embertelen büntetéseknek azért, mert hamar meg akarod látni… Gondolj arra, hogy már mostantól fogva kiárasztja feléd szeretetének ajándékait!”

A másik pásztor, Lévi letérdel előtte és kéri: „-Szolgádnak van egy kérése hozzád. Vigyél el engem Anyádhoz! Ő árva, mint én. Ne tagadd meg tőlem azt, amit neki megadsz, hogy lássam egy anyának az arcát…” „-Jöjj, amit valaki Anyám nevében kér, azt Anyám nevében megadom neki.”

Tanítványaival és a két pásztorral megérkezett Názáretbe. Jézus szinte repül, olyan gyorsan megy. A kútnál ismerős és rokon asszonyok üdvözlik. Júdás és Jakab anyja, Mária, 3 korsóval érkezik a kúthoz. Még észre se veszi Jézust és már mondja: „- Mária nagyon szomorú, mert virágai haldokolnak a szomjúságtól. Ezeket még Jézus és József ültette, és megszakad a szíve, amikor látja, hogy elhervadnak.”

Megpillantja Jézust és a korsókat vízzel megtöltve mondja: „- Ó, Jézusom áldott vagy, viszem Édesanyádnak a vizet és bejelentelek.”

„-Ne, meg akarom lepni! Add a 3 korsót, előremegyek. Jézus gyorsan megy. Megérkezik a házhoz, betolja a kaput. Anyja a kertben, háttal a háznak a rózsabokor mellett áll, szánakozva a szomjas növényen. Jézus a földre teszi a korsót, az nagyot csendül, mert egy kőhöz ütődik.”

„- Már itt vagy, Mária? – mondja a mama anélkül, hogy megfordulna. – Gyere, gyere! Nézd ezt a rózsabokrot! És ezeket a szegény liliomokat! Mind elhal, ha nem segítünk rajtuk. Hozd ide a korsókat is, hogy megtámasszuk ezt a szárat, amelyik a földre hajlik.” „- Mindent odaviszek neked, mama.” Mária hirtelen megfordul. Egy másodpercig tágra nyílt szemmel néz, utána felkiált, és kitárt karokkal fut a fiához, aki szintén kitárt karral, nagyon szeretetteljes mosollyal várja. „- Ó, fiam!”- Ó, mama, drága mama!” „Fiam, miért jöttél ilyen időben?” Piros lettél és egészen kiizzadtál ebben a hőségben. Hozok neked új ruhát, és tiszta szandált. Miért kelsz útra ekkora forróságban?” „- Azért, hogy hamarabb érjek hozzád, mama!” „- Ó, te drága, biztosan szomjas vagy.” „- Igen, a te csókodra, te simogatásodra. Hagyj így maradni, fejemmel a válladon, mint amikor kicsi voltam. Ó, mama! Mennyire hiányzol nekem!” Jézus a mamája kezét fogva visszamegy a házba, és leül a ládapadra a fal mellett. Mária előtte áll. Jézus erősen fogja a kezét, és a fejét a szívére hajtja. Újból megcsókolja. Így szól: „-Engedd, hogy nézzelek téged! Hogy beteljek látásoddal, szent mamám!”

Anyja friss ruhát ad neki. Jézus elmondja, hogy nem egyedül jött. A tanítványait és barátait a melkai erdőben hagyta. Holnap hajnalban érkeznek. Azt is elmesélte, hogy felkereste a betlehemi pásztorokat, és kettőt elhozott közülük. Mondta, hogy Hebronban is volt az üldözött pásztoroknál, akiknek nagyon kemény, goromba uruk van. Elújságolta, hogy meggyógyította a beteg Izsákot, és Juttában saját nevét adta egy kisdednek. Úgy, hogy most abban a faluban van egy család, melynek tagjait Máriának, Józsefnek és Jézusnak hívják. Végül így szól: „-Mama, engedd, hogy így aludjak, fejemmel a térdeden. Oly fáradt vagyok! Mindig a te kisgyermeked vagyok.” És Jézus valóban elalszik, fáradtan és kimerülten, egy zsámolyon ülve, fejét anyjának ölébe hajtva, aki simogatja a haját és boldog.

Ahogyan Jézus ígérte, hajnalban megérkeztek a többiek is. Mária friss kenyérrel, fügével és mézes pogácsával vendégelte meg őket. Éjszakára, bár sokan voltak, mindenkinek jutott hely a kis házban.”

Drága Gyermekeim! Én Mennyei Édesanyátok, most átveszem a szót Valtora Máriától, a választottunktól. Az Én Fiamnak volt egy nagyon szomorú élménye Názáretben. Egy alkalommal, mikor Engem meglátogatott, elhatározta, hogy Velem együtt felkeresi nagybátyját, József testvérét Alfeust, aki nagyon beteg volt, haldoklott. Gyűlölte két fiát Júdást és Jakabot, mert követték Jézust, mellé szegődtek. A halálos ágyán szidta-hordta Jézust, hogy elcsábította fiait, és rám is haragudott, hogy Jézust nem tartottam otthon. Fiamat le akartam beszélni arról, hogy bemenjen a szobájába, de nem sikerült. Alfeus sértegetve és gorombán fogadta: „-Na, Jézus! Itt vagy? Itt, hogy kigúnyoljál?” „-Nem. Azért, hogy békét hozzak neked. Miért vagy ilyen nyugtalan? Ezzel betegebbé teszed magad.” Én is ott állok, és míg megigazítom a beteg lepedőjét, Fiam oly gyengéden veszi karjába a panaszkodó, nyomorúságos öreget, mint egy újszülöttet, és gondosan beteszi az ágyba. Magasabbra tette a párnáját, hogy könnyebben lélegezzen. A lámpást arrébb teszi, hogy ne essen a fény a szemébe. Az öreg a sok jóért cserébe csak vádolja Jézust, hogy Názáret céltáblájává tette, mert fiait elbolondította egy „gyengeelméjű”, akiről azt hitték a zsidók, hogy hódító. Gyermekei miatta hagyták el. Jézus próbálja nyugtatni, hogy bocsásson meg fiainak, és ha nem lesz benne gyűlölet, akkor enyhíteni fogja szenvedését. Alfeus dühösen mondja, hogy csak akkor bocsát meg a fiúknak és neki, ha meggyógyítja. Ezzel legalább megfizetne azért, hogy elvette tőle gyermekeit. Elfúló hangon kiabál Jézusra, hogy menjen innen és hagyja meghalni. Az Én szomorú, jóságos Fiam elköszön, és kijön a szobájából. Szíve nehéz.

Jézus júdeai tartózkodása nemcsak rokonlátogatásban és hazatéréseiben merült ki, hanem honfitársainak tanításokat tartott és sok beteget meggyógyított. Lebilincselő kedvességgel és nagy bölcsességgel tudott prédikálni. De a gonosz lélek egyre több kételyt támasztott a názáretiek szívében. Azt igyekezett elhitetni velük, hogy a várva-várt Messiás nem lehet egy alacsony származású, egyszerű ács. Az ilyenek lemaradoztak a beszédeiről, nem fordultak hozzá gyógyulásért. De voltak a városban alázatosak, tiszták és nyíltszívűek, akik nem engedték a gőgöt elhatalmasodni magukban. Ők továbbra is lelkesen jártak hallgatni Őt. Mivel e város lakóinak nagy része kemény és konok volt, Jézus keserűen megállapította: „Senki sem próféta saját hazájában!” Júdea más városaiban, falvaiban nagyobb volt a lelkesedés iránta. Az itteni eredményei, sikerei ismertté válnak Jeruzsálemben, a fővárosban is. Eljutnak a farizeusok füléhez és fölizgatja őket. János tanítványai féltékenyek voltak Jézusra, mert elhomályosítja az ő prófétájukat, keresztelő Jánost. Ez az irigykedés is erősítette a Jeruzsálemben mutatkozó ellenségeskedést. A farizeusok próbálták elfojtani a jeruzsálemi nép rokonszenvét Jézus iránt. Azt mondták az embereknek, ne adjanak hitelt szavainak. Tetteinek, amit cselekszik, amikor gyógyít, ne tulajdonítsanak fontosságot, mert az ördög segítségével teszi. Azt mondták, ők is majd odamennek tanításaira, meg akarják figyelni, hogy csakugyan Ő-e a Messiás, akinek gondolják, vagy pedig egy csaló. Mindent megtettek, hogy sokakat megtévesszenek álnokságukkal.

Ó, gyermekeim! Hát nem ugyanez ismétlődik a 21. században a mai igaz prófétáitokkal? A magukat képzettnek tartó teológusok, egyes vezető beosztású felszentelt szolgáink nem abban fáradoznak-e, hogy nektek küldött szent, égi szavainkat hiteltelenítsék? Ahelyett, hogy megvizsgálnák az üzeneteket, kidobják a szemétkosárba. Imádkozzatok az ilyen farizeus-lelkületű papfiaimért, hogy a Szentlélek világosítsa fel értelmüket, szívüket. Az ő lelkük se veszhet el, mert ő értük is vérét ontotta drága Üdvözítőnk.

Drága Kincseim! Ebben a mai tanításban Jézus Nikodémussal beszélgetve, azt fejtegeti, hogy Ő vízzel és Szentlélekkel keresztel, így teljes a keresztelés. Figyeljetek, mert most egy misztikus élmény történik előttetek.

Elviszlek titeket egy szép fehér templomba. Fehérek a falak, az oltár, az oltárt borító csipketerítő és fehér a tabernákulum. Nyílik az ajtó, és belép egy kis család. Egy apa és egy anya, karján egy bájos, néhány hónapos szőke, kékszemű kisbabával. A pólya fehér csipketerítővel borítva. Leülnek az első padba. Velük vannak a fiatal keresztszülők is. Kilép a sekrestyéből liturgikus ruhában a pap. Int a családnak, hogy lépjenek eléje. Én, veletek engesztelőim, hátrébb állok. Hirtelen magától kitárul a tabernákulum ajtaja és az ott rejtőző Oltáriszentségből kilép a Mennyei Atya, Jézus és a Szentlélek Isten. Hófehér ruhát viselnek. Az Atya a pap baloldalára áll, a Szentlélek a paptól jobbra. Az Úr Jézus pedig egy pillanat alatt beköltözik a pap alakjába, és ott van középen miseruhában, ünnepélyes arccal, hosszú barna hajával. Szeme szeretettől sugárzik, ahogy a babára néz, és egy kis kancsóból a keresztelő kút fölött ráönti homlokára, szőke hajacskájára a vizet és így szól: László, én megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A Szentlélek kebléből egy lángocskát vesz elő és belehelyezi a kicsi szívébe, az Ő kegyelmének jelét, új életet ajándékoz neki. Az Atya pedig szeretettel lehajol, átveszi a keresztmamától a kisfiút és így szól hozzá: Jöjj, László, kicsiny Gyermekem, hadd szorítsalak a szívemhez, ezután Atyád vagyok és te az Én fiam. Az istengyermekség kegyelmével ruházlak fel. Majd szeretetcsókot ad a homlokára. Jézus és a Szentlélek szintén ölben tartják egy kicsit, és útravalóul megcsókolják piros arcocskáját, majd visszaadják a keresztmamának. A szertartás egész szövege ünnepélyesen és pontosan hangzott el Szent Fiam ajakairól. És most hozzátok is szól: Drága Engesztelőim! Valamikor a ti keresztelőtök is így történt, az egész Szentháromság jelenlétében és közreműködésével. Akkor lettetek a Mennyei Atya gyermekeivé, az Én testvéreimé, és a Szentlélek által részesültetek az Isten kegyelméből.

Ezután, Drágáim, nagy szeretetükben mind a négyen megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2013.12.10

Mennyei Atya: Jézus élete XIII.  Jézus Szamáriában és Galileában

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Hallgassátok tovább Szent Fiam életét. Legutóbb Nikodémussal való beszélgetés kapcsán kifejtette, hogy Ő vízzel és Szentlélekkel keresztel. Ma további útját ismertetem veletek.

Elhagyta Júdeát, és tanítványaival együtt Szamárián keresztül Galileába igyekezett. Útközben Szamária egy régi városának, Szichemnek határában pihent meg. Ez a város valamikor régen, hajdani fénykorában Izrael királyságának fővárosa volt, de Jézus idejében egy jelentéktelen hellyé zsugorodott.

Bevezetésül el kell mondanom, hogy Szamária lakói és a többi zsidó – a júdeaiak és a galileaiak között – évszázadok óta kibékíthetetlen ellentét volt. A többiek azért gyűlölték a szamáriabeli zsidókat, mert pogány népekkel keveredtek. Azonkívül, volt egy esemény, amely még jobban eltávolította őket egymástól. Ugyanis amikor a zsidók hazatértek a babilóniai fogságból, és tervezték, hogy felépítik Jeruzsálemet és a templomot, a szamáriabeliek felajánlották segítségüket hozzá, de durván visszautasították őket. Bosszúból a szamaritánusok egy hasonló templomot építettek a Garizim hegyen, hogy vetélytársa legyen a jeruzsáleminek. Az igazhitű júdeai zsidók erre nagy haragra gerjedtek és földig rombolták a szamáriai templomot.

Jézus idejében ez már történelemnek számított, de a honfitársai szívében kemény előítélet élt. Ennek ellenére az Én Szent Fiam szerette a szamaritánusokat, tudta, hogy jobban elfogadják majd Őt, mint a sajátjai.

Jézus szomjasan, fáradtan leült Szichem szélén egy kút mellé, melyet Jákob kútjának neveztek. A tanítványok bementek a városba eleségért. December volt és dél körül járt az idő. Egy szamáriai asszony jött vizet meríteni. „Adj innom!”- szólította meg. Az asszony kiejtéséből észrevette, hogy zsidó, és így felelt: „-Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem inni, aki szamáriai asszony vagyok?” „- Ha tudnád, hogy ki az, aki neked mondja: adj innom, talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked!” A rejtélyes beszéd meglepte a szamáriabeli nőt és fölébresztette kíváncsiságát: „-Uram, nincs is mivel merítened, a kút pedig mély. Honnan vennél hát élő vizet? Csak nem vagy te nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, melyből ő maga ivott, és fiai és jószágai?”

Jézus így folytatta: -Mindaz, aki ennek a kútnak a vizéből iszik, ismét megszomjazik, aki pedig abból a vízből iszik, amit Én adok neki, soha többé nem szomjazik mindörökké, hanem a víz, amit Én adok neki, az örök életre szökellő vízforrás lesz benne.

Erre így válaszol az asszony: „-Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam többé, és ne járjak ide meríteni.” Ebből Jézus azonnal látta, hogy a nő nem érti, amit mond, és felszólítja, hogy hívja ide a férjét. Bevallotta szégyenkezve, hogy nincs ura.

„-Mert öt urad volt, és aki most van, az nem az urad.”

„- Uram, látom próféta vagy. A mi atyáink ezen a helyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell.” Jézus erre azt felelte neki, hogy eljön az óra, hogy nem itt vagy ott, hanem lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát. Már el is jött ez az óra. „Tudom – mondta az asszony – tudom, hogy eljön a Messiás.” Jézust meghatotta ez az őszinte hit és kinyilatkoztatta magát ennek a léleknek: „Én vagyok a Messiás, aki veled beszélek.”

Drága Gyermekeim, itt el kell mondanom valamit, ami beleillik ebbe a történetbe. Évának, az Én eszközömnek adtam egy álmot 4 éves korában. Ma is úgy emlékszik rá, mintha most látná. Azt álmodta, hogy 7 éves bátyja és ő meghaltak. Egy nagyon hosszú, égigérő fehér lépcsősort láttak maguk előtt. Megfogták egymás kezét és elindultak fölfelé. Fönt, a lépcső végén volt egy ajtó. Bekopogtak, és az Úr Jézus hosszú, fehér ruhában kinyitotta és ők így köszöntek: „Kezicsókolom.”

„-Szeretettel köszöntelek benneteket, Gyermekeim – szólalt meg Szent Fiam – ugye nagyon elfáradtatok? Szomjasak vagytok?” Éva bekukucskált a háta mögé, és egy egyszerű, fekete-fehér kockás kővel borított konyhát látott és szemben egy vízcsapot. Jézus egy poharat vett elő, behívta őket és nyújtotta feléjük a pohár vizet e szavakkal: „- Kicsinyeim! Most olyan vizet adok nektek, amitől soha többé nem lesztek szomjasak.” Mindketten jó nagy kortyot ittak belőle. Ez az álom azért figyelemreméltó, mert egy 4 éves gyermek, még olyan kicsi, hogy nem ismerheti a Szentírást és ebből a szamáriai asszony történetét. Az Én Évámnak ebben a zsenge korában kinyilatkoztattam az evangélium egy mondatát.

Visszatérve a biblia történetéhez, az asszony vitte haza a kútról a vizet. Szíve tele volt hittel és lelkesedéssel. Szétkürtölte a városban, hogy itt a Messiás, Jákob kútjánál. Szichem lakosai azonnal eléje jöttek, lelkesen fogadták, és kérték, hogy maradjon náluk. Minden előítélet eltűnt belőlük. Két napig volt közöttük. Tanította és gyógyította őket. Szavai, a jó magvak, termékeny talajra hullottak. Jézus boldog volt, mert itt mindenki hitt benne, áhítattal hallgatták. Itt nem voltak rosszindulatú elöljárók, akik az egyszerű népet ellene hangolták volna, itt nem vártak csodákra, nem kértek jeleket bizonyítékul. Az elpogányosodott szichemiek között bőséges aratás volt. Az Én drága Fiam szíve tele volt reménységgel, hogy evangéliuma, ha terjed a pogány világban, sokkal nagyobb sikerrel fog járni, mint a zsidók között.

Otthagyva Szamáriát, tanítványaival együtt elindult Galilea felé, északi irányban. Közeledve hazájához szomorúan mondogatta barátainak: „-Prófétának nincs becsülete saját hazájában.”

Gyermekeim! Nem kell messzire menni. Nézzétek Nagyfalut, Sükösdöt, Kadarkútot! Saját lakosaikból alig jár oda néhány ember, pedig kegyelmekkel bőségesen elárasztott helyek. Például ez az ajándék, amit ezekben a percekben kaptok, ti, akik hűségesen jártok ide – páratlan kegyelem. Nem sok helyen van összekötve az engesztelés égi tanítással. A helyben lakók nagy része mégsem vágyódik ide, szívük zárva van a kegyelemáradat előtt. Miért? Mert senki se próféta a saját hazájában, ahogy Jézus mondja.

Galileába érkezvén Jézus egyedül maradt, mert tanítványai szétszéledtek, ki-ki visszatért hazájába: Kánába, Betszaidába és Kafarnaumba. Ez utóbbi helyen történt a következő eset. Jézus Péter házában szállt meg és felkereste egy főtiszt fényes kíséretével. Elé terjesztette kérését, hogy gyógyítsa meg haldokló fiát. Jézus először nem akart segíteni. Úgy érezte, nem a Messiást látják benne, hanem a csodatévő embert, aki meggyógyítja őket nyavalyáikból. Így méltatlankodott: „-Milyen hit a tiétek? Ha csak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!”

„-Uram, – könyörgött a főtiszt – jöjj le, míg meg nem hal a gyermekem!” Jézus meghatódott e fájdalomkitörésen. „- Menj el, a te fiad él – mondta az aggódó apának.” A tiszt habozás nélkül hitt, és távozott. Útközben elé jöttek szolgái és megnyugtatták, hogy fia él. Abban az órában hagyta el a láz, mikor ő Jézussal beszélt. Ennek a csodának nagy visszhangja lett. Amilyen csöndben történt a kánai menyegzőn a víz borrá változtatása, épp oly feltűnő és nyilvános volt a főtiszt haldokló fiának meggyógyulása. Ezzel a csodával meg kívánta erősíteni Szent Fiam a közvélemény előtt hatalmának, mindenhatóságának hírét. Ezután körülbelül 3 hónapig maradt Galileában. Városról városra, faluról falura járva tanította a népet és sok csodálatos gyógyítást vitt végbe. Egyre nagyobb lett a tekintélye. Februárban tartották Jeruzsálemben a Purim (a Sors) ünnepét. Ez volt a második látogatása a fővárosban. Ott tartózkodása döntő hatással volt küldetése további fejlődésére.

Amint a mai tanításban hallottátok, Jézus a szamáriai asszonynak egy olyan vízről beszélt, amitől többé nem lesz szomjas. Ő és Én, Atyátok ma lélekben, misztikusan ezzel a különleges vízzel szeretnénk megitatni benneteket. Mi ketten, itt állunk egymás mellett. Dicsőségünk fénye betölti az egész termet. Fölöttünk lebeg a Szentlélek Isten, galamb alakban, kiterjesztett szárnyakkal. Megváltótok kebléből kiemeli Szent Szívét, melyet a bűnök fekete töviskoszorúja fon körül. Tetején magas szeretetláng lobog, mely irántatok érzett szeretetét szimbolizálja. Szívsebe, a lándzsa helye egyre jobban ragyog és hirtelen egy fényes vízsugár tör ki belőle. Én, Mennyei Atyátok az Égből hoztam magammal egy csillogó aranykelyhet, melyet a vízsugár elé teszek és teletöltöm. Mire megtelik a nagy kehely, a Szívseb már nem ontja magából tovább a vizet. Jézus, ahogy jobb kezében tartja Szívét, rátok emeli tekintetét, mely végtelen szeretettől sugárzik és megnyitja ajkait. Hallgassátok! Drága, szeretett Engesztelőim! Szent Szívem Sebe az Örök Élet vizének forrása. Atyám és Én most megajándékozunk e csodálatos vízzel benneteket. Ha ezt a vizet megízlelitek lelketekbe háromféle kegyelmet kaptok:

1.) Először is bőséges, magasfokú szellemi örömöket, melyektől megnő bennetek az Istenszeretet, lángol a szívetek az Isten iránti érzelemtől, mintha kitágulna a kebletek, szólni se tudtok a boldogságtól. E vízzel ezt árasztom belétek.

2.) Másodszor e vízzel az együttérzés kegyelmét adom nektek. Magasfokú empátiát fogtok tapasztalni az én szenvedéseim iránt. Ugyanakkor ezután a korty után sokkal jobban át tudjátok érezni felebarátaitok örömét és bánatát.

3.) Ez a víz, az Örök Élet Vize, megadja nektek a könnyek ajándékát. Elég, ha rátekintetek egy szentképre, mely Engem ábrázol, vagy egy templom előtt elhaladtok, vagy kiejtitek a nevemet, és máris könny szökik a szemetetekbe.

Atyám, kezében tartva a vízzel teli kelyhet, közétek megy. Mindenki előtt megáll, ajkatokhoz érinti és ti kortyoljatok belőle! Most nyeljétek le! Olyan mértékben fog működni bennetek az Élet Vize, amilyen erős a belé vetett hitetek, és amekkora áhítattal és összeszedettséggel fogtok ezután imádkozni egyedül és közösségben egyaránt.

A Szentlélek ehhez az áhítathoz és összeszedettséghez hozott nektek egy erősítő ajándékot. Mindenkinek a feje fölé repül és egy tüzes lángnyelvet bocsát rátok, mint az apostolokra valamikor. Ez a lángnyelv az Ő isteni szeretetéből forró áhítattal és szent összeszedettséggel tölti el szíveteket.

Újra Én szólok hozzátok, Kicsinyeim! Köszönöm, hogy végighallgattátok a felnőtt Jézus fontos küldetésének eddigi állomásait. Mélyen szívjátok magatokba életének minden részletét, mert majd tovább kell adnotok frissen, újonnan megtért felebarátaitoknak.

Megáldalak benneteket az igaz ismeretszerzés örömének lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.12.17

Szentlélek: Jézus élete XIV. A betszaidai csoda

 

Szentlélek: Drága Engesztelőim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Áldottak legyetek, amiért eljöttetek és elfogadtátok meghívásunkat. Tudom, ma is sok lelket fogtok menteni. Hallgassátok figyelemmel az Úr Jézus életének további eseményeit. Ebben a szép adventi időben gondoljatok vissza beszéd-sorozatunk elejére, az Ő különös, misztikus fogantatására! Olyan szent áhítattal és buzgó előkészületekkel várjátok születésének ünnepét, mint Mennyei Édesanyátok tette. Áldozatokból, böjtökből, önmegtagadásokból, lemondásokból készítsetek egy nagy ajándékcsomagot a kis Jézusnak, amit majd Szenteste a karácsonyfa alá tesztek.

Amint említettük, Jézus 3 hónapig tartózkodott Galileában, és innen Jeruzsálembe ment. Már az első idelátogatásakor feléje fordult a nemzet érdeklődése. Mindenki róla beszélt: a nép, a papok, a farizeusok és az írástudatlanok egyaránt. A csodatételei miatt sokan prófétának tartották, akik viszont ismerték a szent írásokat – mint Nikodémus – Isten küldöttjét, a Mestert tisztelték benne. Messiásnak senki sem nevezte, mert se az egyszerű emberek, se az előítéletekkel teli farizeusok nem tudták elképzelni, hogy egy názáreti ács lesz az ő királyuk, aki majd megszabadítja őket a zsarnok római elnyomatás alól és üdvözíti az emberiséget. Messiási kilétét Ő maga sem fedte még fel népe előtt, még akkor sem, mikor a kereskedők kiűzése miatt heves támadás érte. Isten házának bátor megvédésével észrevették benne a vallásújítót, akit lángoló buzgóság emészt Istenért. Ez volt az első ok, ami kiváltotta ellene a farizeus főpapok gyűlöletét. Tíz hónappal később, mikor újra megjelent a fővárosban, egy nyilvános csodával még jobban maga ellen haragította a merev törvényeket tisztelő papokat.

Egy szombati napon, a betszaidai fürdőben történt a következő eset. Az emberek e tó vízének gyógyító erőt tulajdonítottak. Azt beszélték, hogy időnként valami rejtélyes erő hullámokat okoz a vízen, és aki először belelép a tóba, az azonnal meggyógyul. Volt ott egy ember, aki már 38 éve béna volt. Jézus megszánta és hozzá lépett. –Akarsz-e meggyógyulni? –Uram, nincs emberem, aki engem a tóba bocsásson, mire fölkavarodik a víz, mire pedig én odaérek, más száll le előttem. –Kelj föl, – mondta neki Jézus – vedd az ágyadat és járj!

És azonnal meggyógyult az ember, fölvette ágyát és elment. Azon a napon pedig szombat volt. A farizeusok ezt látván megbotránkozva mondták: –Szabbat van, nem szabad vinned az ágyadat. Az ember így válaszolt nekik: –Aki meggyógyított, azt mondta nekem, vedd az ágyadat és járj! – Kicsoda ez az ember, aki ezt mondta neked? – kérdezték tőle. A meggyógyult pedig nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus hamarosan eltávozott onnan. Jézus később találkozott a meggyógyulttal és így szólt hozzá: –Íme egészséges lettél, többé már ne vétkezzél hát, hogy rosszabbul ne járj!

A béna azelőtt bűnös életet élt és Jézus a lelkét is meg akarta gyógyítani. Ez az ember ettől kezdve mindenfelé dicsérte, magasztalta megsegítőjét, nem is sejtve, hogy ezzel fölébreszti a farizeusok irigységét és gyűlöletét. Ez a csoda volt első feltűnő ténykedése az Üdvözítőnek jeruzsálemi látogatása kezdetén. Napközben a templomban tanított, beszélgetett és egyre jobban elnyerte jótéteményeivel, nyilvános nagy beszédeivel a nép rokonszenvét. Egyre többen hallgatták nagy áhítattal. Nyíltan hirdeti, hogy Ő Isten Fia. Arról beszélt, hogy megalapítja Isten országát, és Istent jóságos, irgalmas Atyának mutatja be. A „szemet szemért, fogat fogért” törvény helyett ellenség-szeretetről, megbocsátásról beszélt. A főpapok az Ő „istenfiúság” elméletét legnagyobb istenkáromlásnak minősítik. Féltik tőle merev törvényeiket, melyekkel rémségesen elferdítették Mózes törvényét. Rengeteg kicsinyes előírást tettek hozzá, és így megnehezítették az egyszerű zsidó emberek életét. Amikor Jézust kérdőre vonták, hogy a fürdőben hogyan merészelt szombaton gyógyítani, Ő Atyjának példájára hivatkozva mondta: –Az én Atyám mind ez ideig (öröktől fogva) munkálkodik, én is munkálkodom tehát.

Isten maga a cselekvés, az Ő működése által él mindenki és van minden. Ha megszűnne a munkája, minden teremtmény megsemmisülne. Azzal a bátor kijelentéssel, hogy a farizeusok szemében Istent Atyának nevezi, nyíltan állítja, hogy Ő nem más, mint Isten Fia. Ez volt az első ünnepélyes kinyilatkoztatás, ami elhagyta ajkát. A farizeus főpapok nagy részét ez az istenfiúi kinyilatkoztatás azért botránkoztatta meg, mert még nem ismerték a Szentháromság titkát. Azt hirdették: –Jehova a mi Istenünk, és Jehova egy. Ebbe a fogalomba sehogy se tudták beleilleszteni, hogy Istennek fia van, aki ugyanolyan isteni hatalommal és erővel bír, mint Ő. Pedig Jézus kijelentette, hogy az Atya és Én egyek vagyunk… Aki engem lát, az Atyát látja. Ezt a tényt a főpapok nem tudták elfogadni.

Tehát Isten leküldte a várva-várt Messiást az emberiségnek, de nem hittek benne, elhatározták, hogy elfogják és megölik. A farizeus főpapok nem fogadták el az Ő bátor egyenes szavait arról, hogy Ő Isten fia. Tanúbizonyságra vártak. Nem vették észre, hogy az első tanú keresztelő Szent János volt, aki rámutatva így szólt: Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Ezt az első tanút, mint igaz prófétát, lefejezték. A második tanú maga a Mennyei Atya volt, aki János és a sokaság előtt a felhőkből így szólt: „Ez az Én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Istenben sem hittek, mint tanúban. Harmadszor Jézus csodái tanúskodtak az Ő istenfiúsága mellett, de ezeket a gonosz lélek hatalmának tulajdonították. Végül a Szent Írások tanúsítják, hogy elérkezett a Messiás. Olvashatjátok Dávid 110. zsoltárában a Messiás főpapságáról: „Azt mondja az Úr az Én Uramnak: Ülj jobbomra és minden ellenségedet lábad alá teszem zsámolyul. Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette. Születésed óta tiéd a királyi méltóság a szent hegyen…” Az akkori főpapok Izajás próféta jövendölésében sem ismerték fel Jézus Krisztust, a Messiást: „Mert gyermek születik, fiú adatik nékünk, az Ő vállára kerül az uralom: így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten… Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában…” Jákob jövendölése se ébresztette föl őket, mely meghatározza a Megváltó eljövetelének idejét és Mózes jövendölése se, mikor a hozzá hasonló nagy próféta eljövetelére céloz, azzal fenyegetve azokat, akik nem hallgatnak rá, hogy ki fognak írtatni a népből.

Kedves Engesztelő Gyermekeim! Ma sincs másképp. A nagyok, az előljárók, a teológiai doktorok közül sokan vajon hogyan fogadnák Jézus Krisztust, ha most testben eljönne közétek? Hiszen a nyilvános jelenéseket sem hiszik, és évtizedeken át vizsgálgatják, abból a célból, hogy megvédjék Isten tiszta igéjét. Azt hangoztatják, hogy nem kellenek látnokok, próféták, jelenések, mert az evangéliumban minden benne van. Csakhogy az a baj, hogy ismerik ugyan az evangéliumot, de nem élik. Jézus ma nem testben van közöttetek, hanem a választottak, próféták által küldött szent szavaival. Rajtuk keresztül felhívja az emberiség figyelmét arra, hogyan kell az evangélium szerint élni. Azonkívül segít nektek felkészülni a rátok váró komoly megpróbáltatásokra. Mivel a sok akadályozás miatt sokkal több gyermekünkhöz nem jutnak el az üzenetek, minta ahányan olvassák, ezért minden esemény váratlanul fogja érinteni őket. Emberek millióit éri majd úgy a Nagyfigyelmeztetés, hogy elmerülve a világban, gyanútlanul, súlyos bűnökben, hitetlenségben, közömbösségben kell majd megtapasztalniuk életük legnagyobb megrázkódtatását. Ha viszont ilyen tárgyú szentbeszédeket, előadásokat, TV műsorokat hallhatnának és láthatnának, ha a rádiók széltében-hosszában sugároznák, és a napilapok foglalkoznának e fontos témával, az emberek tömegével bűnbánatot gyakorolnának, gyónni mennének, megtérnének és a templomok megtelnének. Mint ahogy Jézust az Ő korában nem fogadták el, üldözték, ma szent szavát rejtik véka alá, és aki mégis terjeszteni meri, hamis prófétának, eretneknek bélyegzik meg, és gúny tárgyává teszik.

Drágáim, egy hét múlva itt a Szenteste. Szívetek tele van szent várakozással. Szeretnénk megajándékozni benneteket egy szép megható misztikus élménnyel. Ugyanaz a Jézus száll le közétek, aki a betszaidai tónál meggyógyította a bénát, de most újszülöttként érkezik. Hirtelen ragyogó, fehér fény tölti be a termet, mely mindannyiótokat beborít. Én, a Szentlélek Isten látom, hogy a fény angyalok sokaságából árad. Kezükben hárfa, trombita, citera, lant. Szent Rafael arkangyal áll előttük és intésére megindul a mennyei zene és ének. E percben a magasból egy fényes fehér felhőn alászáll Mennyei Édesanyátok karján az újszülött Jézussal. A Szűzanya ünnepi ruhát öltött, világoskéket, aranyszínű csillagokkal díszítve. Fehér fátyla körül 12 csillagból álló korona. Vállait hófehér, puha szőrmének látszó, rövid palást borítja. A kisded fehér térdig érő ruhácskában van. Alszik Édesanyja szívéhez simulva. Az angyalok zenéjére fölébred és érdeklődve néz körül. Rámosolyog Édesanyjára, aki így szól hozzá:

–Kisfiam! Ez az éteri muzsika Neked szól. Születésnapi ajándék az angyaloktól.

Csilingelve nevet örömében, és kezecskéjével puszit dob a zenélő angyalok felé. Majd rátok tekint, engesztelőkre, akik egészen át vannak itatva az égi fénytől és kéri a Szűzanyát, hogy vigye körbe Őt köztetek. Elindulnak felétek. Mindenki előtt megállnak egy percre.

–Édesanyám, úgy szeretnék egyenként egy kicsit a karjukban lenni!

–Kisfiam, kérésed máris teljesült. Már ott is van nálatok a kis Jézuska. Nyújtja a karját és szeretettel megsimogatja arcotokat. Mivel nála nincs lehetetlen, ez egyidejűleg történik mindegyiketekkel és most egyes szám második személyben szól hozzátok:

–Ó, drága Kistestvérem! De jó az öledben lenni. Úgy érzem most magam, mint mikor szentáldozás után a szívedbe szállok. Tisztaság és szeretet árad belőled Felém. A mai tanításban hallhattad, hogy a farizeus főpapok milyen ridegek, ellenségesek, irigyek és szeretetlene voltak Irányomban. Te, most testvérem, ölelő karjaiddal, csókjaiddal és dédelgetéseddel egészen megvigasztalsz az ő szeretetlenségük miatt. Vigasztalsz a sok-sok kortársad miatt is, akik Karácsonykor elmerülnek az ajándékozás, evés-ivás, szórakozás, vendégeskedés örömeiben és egy pillanatra se gondolnak Rám. Kedvesem! Köszönöm, hogy olvasod és terjeszted üzeneteimet – amennyire lehet – és olvasod az utolsó prófétámmal küldött imáimat. Talán nem is sejted, hogy ezekkel az imákkal milyen sokat segítesz az emberiségen. Hajolj le hozzám! Ajándékul egy égi, színes virágokból álló rózsakoszorút teszek a fejedre, áldott Karácsonyt kívánok neked. Most visszamegyek Anyukám ölébe. A Szűzanyával és a Szentlélekkel együtt mindhárman megáldunk benneteket a szeretet ünnepi lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Szent közömbösség

Kedveseim, bízzátok életetek minden mozzanatát a Szentháromságra! Kövessétek utasításait, és hallgassátok tanácsait! Tanítása esőként permetezze lelketeket. Most, az adventi szent időben, figyelmes szívvel hagyatkozzatok az utolsó időkről szóló próféciákra! Figyeljétek, mert minden beteljesedik, amit elődeink megjövendöltek. Imádkozzatok, hogy a Szentháromság és égi Édesanyánk szándéka szerint történjenek az események! Imádkozzatok buzgón, és ne engedjétek, hogy magával ragadjon benneteket a gonosz ellenség kísértéseivel! Kérjétek a szent közömbösség ajándékát, hogy ne tudjon kihozni benneteket a sodrotokból, hanem mindvégig megőrizzétek a szent békességet!

2011. 12. 06.            Anna Terézia 

Ajándékot készíteni a lemondások erényvirágaiból

 
Kedveseim, vigyázzatok, a mindennapok forgataga ne szédítsen el benneteket! Ne az ajándékok vásárlására fektessétek a hangsúlyt. Nyíljon meg egészen a lelketek, az Úrjézus szent születésnapjának eljövetelére! Inkább készítsetek ajándékot a lemondások erényvirágaiból, amit szívesebben elfogad tőletek a Szent Család. A szeretet megannyi gesztusait ajánljátok fel, és tegyétek ezt mindazok nevében is, akik képtelenek lemondani a vásárlásról, és az ajándékok hajhászásáról. Legyetek szerények minden tekintetben, hogy kedves hajlékra találjon bennetek az érkező Úrjézus. Boldogan várjátok, hogy beköltözzön egészen a szívetekbe!
2011. 12. 07.                     Anna Terézia http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/ajandekot-kesziteni-a-lemondasok-erenyviragaibol

 
Mindent imává alakítani és felajánlani
Kedveseim, erőtöket vessétek latba, hogy mindent imává alakítva fel tudjatok ajánlani a Szentháromságnak! A legapróbb és a legkisebb dolog is számít. Örvendező és boldog szívvel engeszteljetek, ne kényszerből, hogy jó illatúak legyenek felajánlott áldozataitok! Minél jobban hozzászoktok és begyakoroljátok az áldozathozatal erényét, annál szabadabb és önfeláldozóbb lélekkel tudjátok meghozni áldozataitokat. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek, hiszen megkaptátok a Szentlélek ajándékait! Éljetek hát gazdagon vele! Ez legyen minden értéketek és gazdagságotok! Boldogok vagytok, amikor nem méricskéltek, csak cselekedtek. Még sok lehetőségetek adódik a jótettekre. Éljetek hát vele!
2011. 12. 10.      Anna Terézia
 
 
 
Engedjétek, hogy a Szentháromság szeretete rátok zúduljon
Kedveseim, használjátok fel jól az időt, és felajánlásaitok legyenek szívből jövőek! Így lesznek kedvesek a Szentháromság előtt áldozataitok. Bízzátok rá minden ügyeteket, mert neki gondja van rátok. Így merüljetek el akaratának tengerében! Engedjétek, hogy a Szentháromság szeretete rátok zúduljon, és teljesen átjárjon benneteket! Ez akkor történhet meg, ha teljesen kiszolgáltatjátok magatokat neki, és engeditek, hogy Ő irányítsa életetek pillanatait. Hárítsatok el magatoktól mindent, ami megzavarja lelketeket, és ne engedjétek, hogy háborgást okozzon bennetek! Helyette józanul gondoljátok végig, ki akarja belétek oltani az ellenállás lelkületét, és azonnal hárítsátok el magatoktól, hogy ne tudjon belétek marni! Engedjétek el, és adjátok át a Szentháromságnak, és így békében és biztonságban maradtok.

2011. 12. 12.    Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/engedjetek-hogy-a-szentharomsag-szeretete-ratok-zuduljon

Készüljtek végső eljövetelére!
Kedveseim, buzgón várjátok Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét! szeretet-gesztusaitok ne a világi dolgok felé irányuljanak, hanem mélyen befelé, lelketek középpontja felé, ahol szentélyetekben trónol királyotok. Így nagy biztonságban készülhettek végső eljövetelére. Várjátok, mert oly közel van már hozzátok! Üresítsétek ki lelketeket, és így engedjétek, hogy egészen betöltsön benneteket! Bízzatok, mert boldogan megajándékoz titeket a teljes Szentháromság örömteljes szeretetével. Hívjátok, várjátok, engedjétek, hogy felmelegítse bensőtöket!

2011. 12. 13.     Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/keszueljtek-vegs-eljoevetelere

Nyíljatok meg előtte!
Kedveseim, ugye érzitek, hogy melengeti szíveteket a Szentháromság végtelen irgalmas szeretetével? Szívetekből fakadjon fel a hála méltó éneke, mert hamarosan elérkezik megváltásotok ünnepe! Úgy nyíljatok meg előtte, ahogy eddig még sohasem tettétek! Engedjétek, hogy egészen az Ő szent szívéhez emeljen fel benneteket. Ahogyan a fizika törvényei szerint a hőre tágulnak a testek, úgy a ti felhevült szívetek kitágítja lelketeket a még több kegyelem befogadására. Fogadjátok be azok helyett is, akik elutasítják maguktól a szeretet érkezését, akik nem tudnak mit kezdeni az isteni szeretettel. Imádkozzatok, hogy elfogadják, és minél többen megnyíljanak e szeretet befogadására!

2011. 12. 14.    Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/nyiljatok-meg-eltte

Szeressétek mindazokat, akik neheztelnek rátok!
Kedveseim, szeressétek mindazokat, akik neheztelnek rátok, akik nem tudnak elfogadni titeket! Ne forduljatok el tőlük, hanem tegyetek meg mindent értük! Különösen imádkozzatok azért, hogy szívük keménysége ne építsen falakat köztetek, hanem a jót akarás szeretet-köteléke olvassza le mindazokat a kemény jégfalakat, amelyek az idők során kialakultak közöttetek. Higgyétek, a szeretet minden gátat ledönt, és felmelegíti kihűlt, fagyos lelketeket. Dolgozzatok ezen, hogy különösen közeli családtagjaitok között ne legyen senki, aki miatt neheztelne szívetek! Engedjétek, hogy meglágyítsa a Szentháromság a kemény és bűnben megátalkodott szíveket. Imádkozzatok, és lépjetek közelebb testvéreitekhez!  

2011. 12. 18.       Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/szeressetek-mindazokat-akik-neheztelnek-ratok

 
 
Várakozásotok múljon felül minden eddigit!
Kedveseim,várakozásotok múljon felül minden eddigit! Álljatok készenlétben, hogy amikor megérkezik az Üdvözítő, imádatban találjon titeket! Boruljatok le, az isteni fényesség jelenlétében, mert Megváltónk érkezik, hogy üdvösséget hozzon erre a bűnös világra. Ha felkészítitek szíveteket a Szentlélek által a legnagyobb kegyelem befogadására, magára Jézusra, akkor semmi sem hiányzik majd nektek, mert már birtokoljátok azt, aki győzött a gonosz világ felett. Most virrasszatok, és imádkozzatok a Szűzanyával együtt, és akkor bizonyára meglátjátok Jézusát, akit e világra szült a Szent Szűz.  

2011. 12. 19.             Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/varakozasotok-muljon-feluel-minden-eddigit

Imádkozzatok egymásért!
 
Kedveseim, készüljetek, imádkozzatok egymásért, hogy egészen megnyíljon szívetek Krisztus urunk befogadására! Imádkozzatok egyházközségeitek híveiért, és családtagjaitokért is, hogy készek legyenek befogadni szívükbe Jézus Krisztus születésének szent misztériumát! Felfoghatatlan titkok részeseivé váltok karácsony éjszakáján. Szívetek ajtaját tárjátok egészen nagyra, hogy bevonuljon hozzátok a dicsőség királya. Engedjétek, hogy újjászülessen bennetek Jézus, aki elhozza nektek az örvendező gyermeki lelkületet, és azt akarja, hogy a Szent Szűzzel és Szent Józseffel együtt töltsétek el a karácsony betlehemi éjszakáját.  
2011. 12. 22.      Anna Terézia
 
http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/imadkozzatok-egymasert

Menjetek el a barlangistállóba! 

 

Kedveseim, szíveteket felkészítette a Szentháromság kegyelmeivel. Jöjjetek hát, és nyíljatok meg előtte, hogy betérjen hozzátok legszentebb Üdvözítőnk! Menjetek el ti is Máriával és Józseffel abba barlangistállóba, ahol világra szülte a Szűz Szentfiát, Jézust. Tartózkodjatok ott és imádkozzatok Máriával együtt a Mennyei Atyához, hogy amikor elérkezik a születés pillanata, titeket is átragyogjon az isteni fény, amely egészen betöltötte a jelenlevőket. Mekkora kitüntetés, hogy az angyalokkal együtt ti is részesülhettek abban a csodálatos dicsőségben, melyet a Kisded Jézus jelenlétében és Mária mellett Józseffel együtt megtapasztalhattok. Örvendjen hát a szívetek és ujjongjon a lelketek, mert elérkezett megváltásotok pillanata!  

2011.12.23.                 Anna Terézia

 

http://engesztelok.hu/lelkielet/menjetek-el-a-barlangistalloba 

 

 

Hozzátok el szívetek melegét! 

 

 

Kedveseim, fejezzétek ki hódolatotokat a Megváltó Jézusnak! Boruljatok le, és imádjátok őt, mert eljött, hogy üdvösséget hozzon erre a világra! Figyeljétek, halljátok meg felsíró hangját, és legyetek készek mindenben szolgálatára! Elhozta a Földre szeretetének forró ölelését. Legyetek vele, érezzétek át a Betlehemi Kisded kiszolgáltatott helyzetét! Hozzátok el szívetek melegét, hogy felmelegedjen a jászolba fektetett kicsinyke teste! Vigasztaljátok őt azzal, hogy befogadjátok a szívetekbe, mert nagyon szomjazik lelketek szeretetére! Hozzatok elé sokakat, hogy minél több lelket részesíthessen megváltó kegyelmében! 

2011.12.25.                    Anna Terézia

 

http://engesztelok.hu/lelkielet/hozzatok-el-szivetek-meleget 

 

 

Belénk rejtette szívének szeretettüzét 

 

 

Kedveseim, Jézus Krisztus születését ünnepelve legyetek készen őt mindenkor imádni a szívetekben! Engedjétek, hogy bennetek uralkodjék! Fedezzétek fel gyengéd szeretetét, melyet a szívetekbe rejtett! Hagyjátok, hogy felszínre hozza bennetek szívének szeretettüzét, mellyel felmelegítette bensőtöket! Adjátok tovább ezt az izzó lángot, mely ott lobog immár szívetekben! Ne rejtsétek el, tegyétek lámpatartóra, és engedjétek, hogy bevilágítson másokat is, és felmelegítsen minden hozzátok közeledő lelket! Örüljetek, és örvendjetek, mert ily közel még soha nem jött el közétek Üdvözítőnk, mint ezen a karácsonyon. Végtelen irgalmával árasztotta el a Földet, és a megnyílt lelkeket egészen betöltötte. Sok lélek imáitokra fogadta be a kegyelmeket, mert közbenjártatok értük. Továbbra is buzgón imádkozzatok, mert minden ima meghallgatásra talál!  

2011.12.26.              Anna Terézia

 

http://engesztelok.hu/lelkielet/belenk-rejtette-szivenek-szeretettuezet

Nincs más út az örökkévalóság felé 

Kedveseim,  az Atya elhozta közénk Üdvözítő Szent Fiát, akivel megajándékozta az egész emberiséget. Mégis milyen kevesen fogadták be szívükbe az Örök Igét. Legyetek hát azon, testvéreim, hogy imáitok és áldozataitok felajánlása által, minél többen felismerjék Isten üdvözítő tervét a saját életükre. Felismerjék, és megtegyék a lépéseket az egyetlen igaz ösvényen járni, mert nincs más út az örökkévalóság felé, csak Jézus Krisztusban, az Igazban. Mert Ő az Út, az Igazság és az Élet! Senki se juthat el hozzá, csak ha előbb aláveti magát a kegyelem által az Ő irgalmas szeretetének. Engedjétek, hogy Jézus Krisztus uralkodjon szívetekben, és imádkozzatok, hogy Ő legyen a legfőbb célotok, mert nélküle minden tervetek halva született. Engedjétek élni bensőtökben szeretetének mérhetetlen folyamát! Imádkozzatok, és bízva bízzatok, mert Jézus veletek teszi minden lépéseteket, ha ti is akarjátok!
2011.12.27.                      Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/nincs-mas-ut-az-oeroekkevalosag-fele

Bízzátok magatokat a Szentlélek vezetésére 
Kedveseim, bízzátok magatokat továbbra is a Szentlélek vezetésére! Mindig kérjétek ki a véleményét, mielőtt bármiféle felelősségteljes dologba fogtok! Kérjétek: „Szentlélek Isten, kérünk, mutasd meg nekünk, milyen cselekedetet vársz tőlünk, melyik az az út, amely nem sodorhat veszélybe minket! Háríts el minden akadályt, ami előttünk áll, így egyengesd útjainkat a biztonságos kikötőbe! Rád bízzuk magunkat, a te vezetésedre. Továbbra is kérünk, vezess és bátoríts minket kijelölt ösvényeinken! Te legyél a világító lámpásunk, hogy semmilyen körülmények között se tévedjünk el! Köszönjük eddigi segítségedet is, bízunk további megtartó erődben, amelyre biztonságosan ráhagyatkozhatunk. A következő évben is Te vezess minket és arra ösztönözd lelkünket, hogy soha le ne térjünk a dicsőséges útról!” Imádkozzatok és bízzatok!

2011.12.30.            Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/bizzatok-magatokat-a-szentlelek-vezetesere

PostHeaderIcon MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

1993. december 10.

 

MERT A KÍNZÁS ARÁNYBAN VOLT AZ EMBERISÉG BŰNÉVEL, AMI HÁRMAS: A MÚLT, A JELEN ÉS A JÖVŐ BŰNÉVEL IS

 

 

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Köszöntelek testvérem a mennyei Atya, az ő jobbján ülő üdvözítő Jézus és a Szentlélek Isten, ki egy az Atyával és a Fiúval, a Szentháromság egy Isten szentséges szent nevével és a mi Urunk szent akaratából, Jézus Krisztus kegyelméből. Imádjuk és áldjuk testvérem a teremtő, a megváltó, az üdvözítő Istent.

         Áldjuk szent és szentséges nevedet Urunk és Istenünk, Urunk, Jézus Krisztus. És várjuk szent jöveteledet, mert mint mondottad, várjuk Urunk dicsőséges eljöttödet, hogy megmutasd nekünk ki vagy, mert te Uram Jézus nem voltál, és sem nem leszel, hanem Te vagy! Te tudod azt, hogy az időben élő ember ezt milyen nehezen tudja felfogni, ezt az ” örök vagy “-ot. Te megdicsőült édes Jézusunk, ki velünk vagy, te nem hagytad el a tieidet, mert te itt vagy elrejtezve a csodálatos Oltáriszentségben. Mert aki a te csodálatos szent ostyád magához veszi, annak a lelke valóban Urát és Istenét fogadta magába, Jézus Krisztus titokzatos testét, mely valóban étel és valóban ital.

         Légy áldott Uram a csodálatos Oltáriszentségben te, aki a lelkeket vizsgálod, a te isteni szemed minden lélekbe lát. Te előtted ott áll minden ember lélekben és te még akkor sem teszel különbséget a bűnös és a kevésbé bűnös között. Neked csak egy, ami fontos, hogy kinyújtsa kezét, az akaratát feléd és elteljen a te legnagyobb ajándékoddal, a bűn­bánat szentségével. Te Uram még a legnagyobb bűnösnek is csak azt mondod:

 

“MENJ, ÉS TÖBBÉ NE VÉTKEZZ!”

 

Te irgalmas édes Istenünk, Urunk, Jézus Krisztus. Te bőkezű király! Leborulunk szent és szegekkel – a mi bűneink szegeivel – átvert szentséges lábaid elé, áldunk és imádunk Téged. Te, aki a rosszat jóval fizető Isten vagy. Mekkora a te szentséges szent szíved szeretete. Mert a te szíved szeretete kiárad, sőt felbuzog, és minden egyes embert elárasztod a te szereteteddel, és minden embertől elvárod, hogy viszont szeressen. Mert téged Uram csak viszont szeretni lehet, mert senki sem szeretett Téged Uram előbb. Mert te mindenkinél előbb szerettél. Hadd mondjunk neked köszönetet, mert hálát adunk szent szeretetedért, mert minden, amit csak adtál, az mind a te nagy szeretetedből adtad, és még ennél is többet adtál. Szent szereteted által leszálltál a földre, és valóságos emberré lettél, és még ez mindig nem volt elég a Te szent szeretetednek. Nem elégedtél meg azzal, hogy tanítottad az embert, nem volt neked elég, hogy csodákat műveltél, hanem te megmutattad a te szereteted végtelenségét is, a halál alól sem vontad ki magad, mert a te szeretetednek még ez sem volt elég, magadra vetted a világ bűneit. Te lefizetted minden ember váltságát, hogy üdvössége legyen benned. És a végtelen szent szeretet vállára vette a keresztet és felmagasztalta magát szent szeretete kiáradásával a kínok és gyötrelmek fájára. Mert ennél a szeretetnél nincs több és nincs nagyobb. Uram Jézus tudjuk, hogy ezt a te nagy szeretetedet megköszönni ember nem tudja, mert erre nincsen nyelv és erre nincsen szó, ami méltó lenne rá. Csak annyit rebeg akadozó nyelvünk: Jézusom szeretlek, könyörülj rajtunk! Ámen.

         Testvérem, elmélkedjetek ezen, ezen a végtelen szereteten. Mert mondom nektek az Úr megkínoztatása emberfeletti volt. A sátán minden gyűlöletét kiöntötte az üdvözítő Jézusra. Mert már mondottam, amilyen magasan állt Krisztus, mint ember az emberek felett, olyan mérhetetlen volt megkínoztatása is, azt a kínzást, amit az Üdvözítő vállalt, csak Isten-ember tudta végig szenvedni. Mert a kínzás arányban volt az emberiség bűnével, ami hármas: első a múlt, a jelen és a jövő bűnével is. Még többet mondok: az üdvözítő Jézus még a kínzói bűnét is magára vállalta, tehát még értük is letette a garast. Még azokat sem zárta ki szent kegyelméből. Hát lehet-e ennél jobban szeretni? És mi több! – a ti uratok Isten volt, nemcsak ember, aki rettenetes fájdalmában a kínzóit, mint gyenge és könnyű pihét lerázhatott volna magáról, és a ti Uratok kiitta kelyhét az utolsó cseppig.

         Ezen elmélkedjetek, mert ez a szeretet végtelenebb a csillagos égnél. “Mert ég és föld elmúlnak” – mondotta az Úr “De az én igéim el nem múlnak”.

Meghalt az Üdvözítő Jézus, halálnak halálával és dicsőséges feltámadása által dicsőült meg, és mint Isten-ember szállott az égbe, és ül az Atya jobbján. De eljő dicsőségben ítélni élőket és holtakat, hogy övéi is részesei legyenek az ő dicsőségének.

Testvérem, ezen elmélkedj! És imádkozz, és kérd a kegyelmet felebarátaid részére és azoknak a részére, kik nem tudtak kellően vigyázni menyegzős ruhájukra, mert így teljes az imád. Mert Isten végtelenül irgalmas. Mert mondom az imának nagy az értéke a ti lelketek javára.

         Most búcsúzom és azt mondom, erősítsen meg a mennyei Atya szent Fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus által hitben, reményben, szeretetben és béketűrésben, és nem utolsó sorban, alázatban.

         A szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz, ki részesült a megváltás gyötrelmében, Szent Fia által és ugyanígy részesült dicsőségben is, vegyen oltalma alá téged és családodat. A Szentlélek Isten fénye ragyogjon a te lelkedben. És áldjon meg szent kegyelmével a mi Urunk, Jézus Krisztus. Ármin

1993. december 16.

 

ÉLJEN BENNETEK A TUDAT, HOGY TI KRISZTUSÉI VAGYTOK ÉS

KRISZTUS IS A TIETEK     

 

         Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!

 

         Köszöntelek testvérem, az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szent nevével, az Úr Jézus Krisztus szent kegyelme által. Testvérem, ne szűnjünk meg imádni és áldani a mi Urunk, Jézus Krisztust! Mert ki őt szereti, az szereti az Atyát és a Szentlélek Istent is. Mert mondotta az Úr, Jézus Krisztus: “Aki engem fogad be, az Atyámat fogadja be, mert én és az Atya egy vagyunk”. Áldassék és felmagasztaltassék a te szent és felséges neved, mindörökkön örökké.

 

         Adjunk hálát a mi Urunknak, Istenünknek, Jézus Krisztusnak, azért a nagy szere­tetért, mivel szeret minket. Köszönjük uram szentséges szent szíved kiáradó szeretetét, mivel szeretsz bennünket és minden embert. Mert a te szereteted minden emberre egy­formán árad, csak az ember nem egyformán alkalmas ennek a befogadására. Kérünk, könyörgünk hozzád Uram, adj embereket, lelkeket és adj hivatásokat a te szent egyházadba, hogy minél többen imádhassunk és szerethessünk Téged, hogy fel­áldoztathassunk mi is lehetőségeink szerint embertársainkért, a te nagy irgalmad által, hogy részeseivé válhassunk a te megváltásodnak. Mert ahogy Cirenei Simon segített szent keresztedet vinni, ami azért történt, hogy jelezze évezredeken is túl, hogy igen is lehet vállalni kereszthordást az embertársaitokért. Az a mozzanat nem azért történt, hogy elnézzetek felette, mert igen is lehet részt vállalni Krisztus keresztjéből.

 Urunk, Jézus Krisztus te nemcsak szóval tanítottál, hanem cselekedettel is, mert a tanításod kettős volt, első élő szóval, második pedig cselekménnyel. Erre nagy súlyt helyeztél. A te szent életed minden cselekménye tanítás volt és annak olyan elevenen kell élni a lélekben, mint ami most történik.

 

A megváltás is folyamatos, mint ahogy a ti Uratok nem volt és nem lesz, hanem van, tehát a megváltás is van.

 

Most még egyszer aláhúzva mondom:

A MEGVÁLTÁS NEM VOLT ÉS NEM LESZ, HANEM VAN!

 

Könyörgök hozzád te isteni Megváltó! – add, hogy az időben és térben élő ember ezt a Szent Titkot megértse a te szent lelked erejéből, végtelen nagy kegyelmed által. Mert bizony mondom, hogy azaz ember, aki vállalja a te szent igéid hirdetését és fárad azért, hogy embertársait megmentse a sátán karmaitól, az igenis viseli a te szent ke­resztedet, mert aki ha csak egy lelket is megmentett, az már részese a megváltásnak. Mert te hatalmas Isten, te ami a tied abból részt adtál a tieidnek. Mert minden ember­nek joga van szeretni, jónak lenni, irgalmasnak lenni, könyörületesnek lenni, kegyel­met eszközölhet ki embertársai részére, és hatalmat adtál a bűn megbocsátására is, mivel felebarátja őt megterhelte.

         Add, ó Uram Jézus, hogy ezt megértsék az emberek, hogy te milyen jó vagy és mekko­ra a te szereteted. Mert amint te egy vagy az Atyával, úgy akarsz eggyé lenni az ember­rel is, hogy te bennünk és mi benned éljünk. Mondd, Uram Jézus, hogy lehet ezt neked megköszönni? – a te szerető jóságodat.

Csak leborulunk előtted, dadogó nyelvünk imát rebeg. Fogadd el tőlünk, hisz tudjuk, hogy méltón nem tudjuk megköszönni, mint a te szent titkodat sem tudja az emberi elme felfogni. Nekünk csak hinni kell, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia, ki az Atyától jöttél és az Atyánál vagy, de azt is tudjuk, hogy irgalmad is épp oly végtelen, mert a Te igazságod előtt Uram ki állhat meg? De te eltöltöd szívünket irántad szent reményeddel, hogy ne féljünk tőled, hanem szeressünk viszont Téged. Ezért Urunk és Istenünk, áldunk téged, imádunk téged és magasztalunk téged. Ámen.

 

         Testvérem: Isten olyan méltóságra teremtett benneteket, mit a világ nem adhat. Mert mi az, amit a világ ad, és mi az, amit nem hagy a földön a lélek? Mert a léleknek nincs szüksége semmire, mit a világ adhat. Nincs szüksége sem palotára, sem kunyhóra. A lélek viszi magával a cselekedeteit, viszi magával az egész életét. Ott nem lehet szépíteni, mint mondottam még egy pici gondolatot sem tudtok eldugni a ti Uratok és Istenetek elől. Ezért mondom, és aláhúzva figyelmeztetlek benneteket az éberségre, mert a kísértés nem mindig farkasbőrben jön. Mert alattomos és tudja, kit hogyan ejtsen meg. Egyedüli fegyver az ima, ebbe ne fáradjatok bele. És ne féljetek semmitől, hanem harcra kelni a kísértéssel szemben, mert a gyáva, könnyű préda.

         Éljen bennetek az a tudat, hogy ti Krisztusé vagytok és Krisztus is a tietek. Mert így Ő bennetek, és ti Őbenne lakoztok.

 

         Most búcsúzom. Áldjon meg a mennyei Atya, az Ő szent Fia és a Szentlélek Isten őrizzen meg benneteket az Úr, Jézus Krisztus részére, hogy üdvösségetek benne legyen. Téged, pedig áldjon, erősítsen a mi Urunk, Jézus Krisztus. Én pedig imádkozom érted és veled. Ármin.

 

 

1993. december 17.

 

MINT A TOLVAJ, VÁRATLANUL ÉRKEZEM

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelméből. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!

 

Köszöntelek testvérem az Örök Atya, ki az eget és földet alkotta, ki létrehozott mindeneket, aki szent Lelkének erejével tart fenn és éltet mindeneket, nevében.

Dicsőítsük őt méltóképpen és áldjuk az ő szent Fiát, kit e világba küldött az isteni szeretet, hogy megkeresse az elveszettet, hogy visszahozza a tékozló fiúkat, kik meghívottak az atyai házba, hogy üdvösséget adjon a visszatérőnek, az ő irgalmas szeretete által.

Ugyanúgy imádjuk és dicsőítjük Isten szent Lelkét, kit az Atya a Fiú nevében küldött a világba, mit szent Fia kínszenvedése által megváltott, hogy akik benne bíznak és remélnek szent Lelke erejével megtartson, mert köztetek működik és munkálkodik. Ő a lelkiismeret szava, ki a jóra int. Imádjátok és szeressétek kellőképpen, mert ő visz benneteket a megváltó Jézushoz, az egyedüli üdvözítőhöz, hogy ő az elsőszülött bemutathasson benneteket az Atyának, mint övéit, hogy ezáltal benépesüljön Isten szent országa veletek, esendő és botladozó emberek. Imádjuk és magasztaljuk, áldjuk és dicsőítsük az egy igaz Istent a szentháromságban, most és mindörökké. Ámen.

 

Imádkozzunk testvérem! Örökké élő egy igaz Isten, imádunk téged, te dicső Szenthá­romság! Gyermeki szeretettel eléd borulunk és irgalomért esdeklünk, kik itt a földön annyit botladozunk, el is esünk, de a te irgalmas szereteted mindig felemel. Nekünk csak feléd kell kiáltani bűnbánó szívvel és te már ott is vagy és talpra állítasz bennünket, magadhoz emelsz, pedig te édes, jó Atyánk irtózol a bűntől. De megem­lékezel szent Fiad kereszten függő szent sebeire, és feloldozod bűneit a bűnbánó embemek. Mert a bűnök égbe kiáltanak, hatalmas méreteket öltenek. Ennél csak egy nagyobb és felmérhetetlenebb, Isten irgalmas, megbocsájtó szeretete.

 

Mert az irgalmas szeretetet – mit Isten felétek küld és áraszt – azt semmi sem múlhatja felül. Éljetek ezzel az égből reátok hullott ajándékkal. Ehhez nem kellenek anyagi javak, ehhez csak egy kell, a bűnbánó szív. Mert a bűnbánat szentségét ingyen kapjátok Isten szeretete által, csak lelketekben meg kell vívni azt a csatát a gonosz kísértővel szemben, mit nem a magatok erejéből – hanem akaratotok által, mit Istennek adtok – győzedelmeskedik a megváltó Jézus Krisztus. Ezért imádkozzatok, esdjétek le Isten irgalmát, hogy lelketekben működjön Isten szent Lelke, hogy ne magatokban bízzatok harcaitokban, hanem csakis Isten szent Lelkének erejében, ki elől meghátrálni kényszerül a gonosz. Ezért imádunk, dicsőítünk, magasztalunk, áldunk és nem utolsó sorban szeretünk egy igaz Istenünk a dicső Szentháromságban, hogy kinyilatkoztattad magadat a Fiúban, hogy meghívtál országodba bennünket, mit csak a Fiú által érünk el, mint mondotta az Úr, Jézus Krisztus:

 “Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. És ez az út nem könnyű út, mert utatokat nehézzé teszi a gonosz, a hazugság atyja, a megtévesztő, az utatokat keresztező, ki nap mint nap szedi áldozatait, kik a könnyű út reményében odaadták akaratukat, kiknek nem kell Krisztus, kik káromlásaikkal ma is leköpdösik, korbácsolják, ostorozzák és keresztre feszítik az ő Urukat Istenüket. Pedig Krisztus értük vérzik a keresztfán. És mégis a krisztusi szeretet ezeknek is odanyújtja a bűnbánat szentségét, mert mint mondottam az előzőkben, hogy nincs az a bűn, nem tud oly hatalmas méreteket ölteni, mit Isten a bűnbánat szentsége által meg ne bocsátana. Mit Isten irgalmas szeretete felül ne múlna! Csak egy bűn van, mit Isten megbocsátani nem tud, a lélek elleni bűn, a megátalkodottság, mert a meg nem bánt bűnökre nincs bocsánat. És ezek a lelkek kerülnek ki a külső sötétségbe, hol kínok lesznek és fogcsikorgatás. Ott ők is színről-színre láthatják a sátánt. Hol életükben akaratuk által neki ajándékozták lelküket, hol ők is méltó jutalomban részesülnek. Mit mondott Uratok, Istenetek:” Az elkárhozottakkal ne törődjetek, mert azokkal már Isten sem törődik.

Ezért mondottam annyiszor, imádkozzatok a megtévesztettekért, a bűnösökért, mert itt a földön semmi sem késő. Esdjétek le részükre Isten kegyelmét. De imádkozzatok a bárányokért is, hogy állhatatosak maradjanak, hogy el ne tévedjenek, hogy a Pásztor nyomában járjanak, mert ezekre a lelkekre összpontosít a sátán, mert az ádáz küzdelem a gonosszal ezen a síkon folyik. De a földön Isten kegyelme az elbukottak, a bűnösök táborában is működik, amit a ti imáitok megsokszorozhatnak.Ezt jegyezzétek meg itt a földön folyik az ádáz küzdelem a lelkekért, mi a halállal minden ember számára megszűnik. Ott minden ember az lesz, akinek itt a fóldön formálta lelkét. Ott már nincs megtérés, OTT MÁR BIZONYOSSÁG VAN.

 

A Föld az az égitest, hol formálhatjátok lelketeket. Hol építhetitek magatokban Isten országát, hisz Uratok, Jézus Krisztus nyíltan megmondta, mikor apostolai megkér­dezték: “Mester, hol van az Isten Országa?” erre Uratok azt felelte: “Isten országa ben­netek van”. Az is mondatott: “Ti a Szentlélek templomai vagytok!”

 

Ezért mondottam annyiszor, hogy szabad akaratotokon múlik üdvösségetek, vagy bukástok. Azzá váltok, akihez tartozni akartok. Aki a maradandónak szenteli életét ­azaz Istennek – az Istené lesz. Aki pedig a mulandónak, az alámerül mindörökre. Az itt leírtakat szívleljétek meg, mert mint már mondottam: az IDŐ KEVÉS. Még többet mondok: NAGYON KEVÉS!

Imádkozzatok a Krisztus király eljöveteléért, imádkozzatok a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz győzelméért a gonosz felett, még gyarapíthatjátok itt a Földön Isten országát, mert betelt a pohár. Hisz Isten jelei megjelentek égen és a fóldön. Mert mondatott: az utolsó időkben “Kiterjesztem szent Lelkemet szolgáimra és szolgá­lóimra, gyógyítani fognak, prófétálnak, öregjeitek álmokat látnak. “

De vigyázzatok, az is mondatott: “Jönnek hamis próféták és álmessiások.”

Nézzétek meg Krisztus egyháza egyetemes. De hányan, de hányan akarják szétfor­gácsolni. Hányan, de hányan tanítanak tévtanokat, hányan prófétálnak. Ezekből csak egy az igaz, aki hirdeti az egymásért való imát, kik hirdetik, hogy Krisztus valóban eledelül adta önmagát, hogy ő bennetek és ti őbenne legyetek.

 

Van aki a lélek által gyógyít, mert ez is a Szentlélek ajándéka, és van, aki nem. Ezért mondottam annyiszor kérjétek a Szentlélek ajándékát, a tisztánlátást, a szellemek meg­különböztetését és magadja nektek. Mert a kegyelem hatalmasabb méreteket ölt, mint a bűn. Mert mint mondottam, Isten irgalmas szeretetét semmi felül nem múlhatja. Ezért mondom és fokozottabban felhívom figyelmeteket az imára.

Látogassátok Uratokat az Oltáriszentségben. Fokozzátok imáitokat és legyetek éberek, Tevékenykedjetek Isten országáért, a lelkek megmentéséért, Készüljetek a Király, a Krisztus király fogadására, Lelketeket öltöztessétek fel a menyegzői köntösbe.

Imádkozzatok a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz, Isten anyja, Mária győzelméért a gonosz felett, a gonosz végleges bukásáért. Mert az idő sürget, emberi számítás szerint.

Mert a Király úgy érkezik, váratlanul, előre meg nem határozott időben.

“MINT AZ ÉLES KARD CSAPOK LE A FÖLDRE, MINT A TOLVAJ, VÁRATLANUL ÉRKE­ZEM”.

Pontos idő nincs testvéreim, csak annyi, hogy rövid időn belül érkezik a Király, Krisztus király. Imádkozzatok és várjátok méltóképpen Királyotok érkezését és semmitől se féljetek, mert Uratok, Istenetek vele lesz az ő népével.

 

Kiválasztja és elkülöníti a bárányokat a farkasoktól és elvezeti övéit és bemutatja az Atyának és megvall benneteket az Atyának az ég angyalai előtt, mint övéit, mert ti is megvallottátok őt az emberek előtt.

 

Istenem, örök Atyám! Te dicső Szentháromság! Áldd meg a tieidet és tartsd meg őket magadnak, hogy üdvösségük benned legyen, szent Fiad, Jézus Krisztus által, a Szent­lélek közreműködésével. Ámen.

 

Most búcsúzom és azt mondom, az Atyaisten szeretete, a Fiú szentséges vére mossa meg lelketeket hófehérre. A Szentlélek egyesítő ereje legyen rajtatok, hogy megtérjetek az atyai házba, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

A szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária oltalmazzon és anyai palástja alá rejtsen benneteket – kik Krisztuséi vagytok – a gonosz elől. Szent Mihály védelmezzen szent kardja erejével benneteket. Ámen.

Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom értetek és veletek. Ármin.

 

PostHeaderIcon MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

1985. december 10.
 
NE FÉLJETEK, MERT ÉL A MENNYBEN KI SZÁZSZOROSAN, EZER­SZERESEN ÉDESANYÁTOK
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus. Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. Amin vagyok, ne félj!
 
Köszöntelek testvérem a mennyei Atya, az ő szent Fia, Jézus Krisztus és a Szentlélek Úr Isten szent nevével, a mi Urunk és Istenünk; Jézus Krisztus szent kegyelméből.
 
Imádkozzunk testvérem! Mennyei Atyám, leborulva imádunk, áldunk és dicsőítünk, magasztalunk téged és ég és föld Ura és Istene. Áldunk és imádunk Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus. Áldás és dicséret neked Isten Szent lelke. Te megújító és erősítő, te mindent beragyogó Szentlélek Isten. Hozsanna neked szentháromságú egy Isten, ki élsz mindöröktől és mindörökké. Ámen.
 
Imádunk, magasztalunk és hálát adunk neked Isten egyszülött szent Fia, Jézus Krisztus, ki a mennyből szállott alá: Isten Báránya, te, aki elveszed a világ bűneit, irgalmazz! Te, aki megváltónkká lettél a szeretetben, kegyelmezz! Te, aki végtelen igazság vagy, bocsásd meg bűneinket, mert hatalmad van a földön a bűnök meg­bocsátásában.
 
Taníts meg bennünket járni, mert bénák vagyunk! Nyisd meg szemeinket, mert vakok vagyunk. Nyisd meg füleinket, mert süketek vagyunk! Add szent kegyelmedet, hogy járni tudjunk a te utadon! Nyisd fel szemeinket, hogy mindenben és mindenkiben meglássunk Téged, és add, hogy meghalljuk a te édes szavadat, mivel hívod a tieidet. Hogy mindig csak feléd haladjunk, csak téged halljunk és csak téged lássunk. Táruljon fel lelki szemeink előtt a te országod, és hogy mi mindig a kapuba várjuk jöttödet, hogy lelkünk készen álljon, mikor hívsz minket, hogy beléphessünk az életre, hol a te szent szíved szeretete vár bennünket. Inni adsz az élet vízéből, hogy benned és általad életünk legyen, mindörökké.
 
De Uram, tudjuk azt is, hogy mennyire méltatlanok vagyunk a te szeretetedre. Tudjuk
azt, hogy igazságod előtt meg nem állhatunk. De azt is tudjuk, hogy igazságod által kellett megszenvedni érettünk, mit befedtél végtelen nagy irgalmaddal és végtelen szereteteddel. Ezért mondottad: “AZ ÜDVÖSSÉG EMBERNEK LEHETETLEN, DE ISTENNEK MINDEN LEHETSÉGES.”
 
Te végtelen szerető Istenünk! Fogadd el hálánkat, és azt a szeretetet, mit nyújtani tudunk. Kérve kérjük, adj a te megváltói szeretetedből, hogy a mi szívünk is lángoljon és ujjongjon feléd, édes Jézusom, Krisztusom, ki a mennyből szállottál alá. Fogadd kegyesen imáinkat, fohászainkat és küzdelmünket, ami minden nappal megújul.
Nem kérünk tőled semmit, amit a világ adhat, hanem kérjük szent kegyelmed erejét, és a te békédet. Hisz azt mondotta: “Békét adok nektek, az én békémet adom nektek, nem ahogy a világ adja, nem úgy adom nektek”.
 
Igen Uram és Istenem! – épp ezt a békét kérjük, a te békédet Uram, hogy bárhogy háborog életünk tengere, de a lélek tengere a feltétel nélküli hitben és a te szeretetedben tükörsima legyen és nincs mitől félni. Te édes Jézusom, és én Krisztu­som! Te vagy az, ki mindezt megteheted, mert Isten vagy, mert Te és az Atya egyek vagytok. Mert te tudod Uram, hogy a tieidben a te igéd hol vert gyökeret, és a te kegyelmed őrizte azt, hogy szárba szökelljen, és majdan mikor jő az aratás ideje, bőséges termést hozzon. Add Uram, hogy testvérem szőlővessző lehessen, a te szőlőtőkéden, hogy belőled és általad bőséges termést hozzon az Örökélet számára.
 
Könyörülj, és irgalmazz esendő gyermekeidnek, mert neked minden lehetséges. Istenünk egyetlen üdvösségünk, neked minden lehetséges. Istenünk egyetlen üdvösségünk, megváltónk, könyörülj rajta és vezesd be az örök életre. Ámen.
 
Testvérem várd az Urat méltóképpen. Mert megérkezik az ég felhőin, hatalommal és dicsőségben és magához hívja választott népét, kik a nyájba tartoznak, kirostálja a far­kasokat, még ha báránybőrbe bújtak is. Közeleg az idő. Tömörüljetek Krisztus földi helytartója köré, mert főpásztora Isten nyájának, hogy mikor jő a pásztorok Ura, meg­halljátok és felismerjétek hangját, mert mint mondotta: “AZ ÉN JUHAIM ISMERIK AZ ÉN HANGOMAT ÉS KÖVETNEK ENGEM”. Legyetek Krisztus igazi követői, tömörüljetek össze, mert nehéz napok jönnek és az emberek sírni és jajgatni fognak. De ti ne féljetek, mert Krisztus veletek lesz a nehéz órákban, és magába rejt benneteket, hogy mint ő bennetek lakozik, ti is őbenne lakozzatok, hogy belépjetek azon a kapun, mi a megváltó Jézus Krisztuson keresztül vezet a mennyek országába.
 
Ne féljetek, mert él a mennyben ki százszorosan, ezerszeresen édesanyátok a szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz, ki Krisztuson keresztül édesanyátok, ki gondot visel reátok. Ki méltó volt az Isten-anyaságra és szent Fián keresztül anyátok lett, hisz szent Fia a keresztfán Jánosra bízta, és Jánost őreá és ebben a jelképben az egész emberi­séget. Ki ma is anyai szeretetével munkálkodik köztetek és figyelmeztet benneteket. Mondom nektek, boldog az az ember, ki meghallja és megtartja.
 
Testvérem, kérd a lelked békéjét, kérd ne csak magad számára, hanem családod számára is kérd Isten szent Lelkét, hogy szent fényével árassza el a te lelkedet. Kérd a szentséges Jézust, hogy szent kegyelme töltse be a te lelkedet, és kérd kegyelmének szent erejét, hogy vezessen és irányítson téged. Ámen.
 
Most búcsúzom. Áldjon meg Atya és vonzása tartson Krisztus mellett. Az Úr jézus Krisztus kegyelme erősítsen. A Szentlélek Isten megtartson szent ereje által. Ámen.
A mi Urunk kegyelme a szentlélek egyesítő ereje legyen a te lelkeddel. Ámen.

Ármin.

1985. december 27.

 
BÁRMIT TESZEL, MINDENHEZ KÉRD URAD KEGYELMÉT, ÉS A VÉGTELEN KEGYELEM RÁVEZET A HEL YES ÚTRA
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus. Áldott a légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!
 
Köszöntelek testvérem az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Ki dicsértessék és áldassék a szentháromságú egy Isten, mindöröktől és mindörökkön, Ámen.
 
Imádkozzunk testvérem! Áldás, dicséret és dicsőség te megtestesült ige. Ki egy vagy az Atyával, mert te benne és ő benned lakozik. Dicsőség! Te áldása vagy a földnek, te égből alászállott Ige, te felséges Isten, kit az emberi vakság fel nem ismert. De aki felismert, mert Istenben élt és Isten élt benne, annak üdvösségére, ki pedig a sötétség gyermeke annak romlására jöttél a világra, Urunk, Jézus Krisztus. Te testté lett élő, eleven szeretet, ki emberré lettél az emberért, hogy ki benned hisz, az el ne vesszen, hanem élete legyen benned és általad, mindörökké.
 
Tudjuk Urunk, hogy az út nehéz és rögös és telve tövisekkel, mert a te isteni bölcsessé­ged így rendelte, hogy mint a te utad Istenem nehéz és minden erőt kimerítő – és te ezen az úton végigmentél, hogy ösvényt taposs mindazoknak kik követnek téged – és ezt az utat végig hintetted kegyelmed erejével, mert ezen embernek lehetetlen végighaladni. De te mondottad: ” ISTENNEK MINDEN LEHETSÉGES”. Ezért leborulva imádunk, te testté lett Ige, ki a mennyből szállottál alá, hogy benned higgyünk és reméljünk, hogy életünk legyen benned és általad.
 Te, aki megváltottad lelkeinket az örök kárhozattól, mert a te végtelen igazságod által letetted a váltságdíjat a pokol felé vezető útra, hogy a te végtelen szereteted által erőt merítve, rá tudjunk lépni arra a keskeny és szenvedéssel teletűzdelt útra, ahol szűk a kapu, de ami az életre nyílik. Ahol te hívsz és vársz, és az élő vizek forrásával itatod meg fáradt gyermekeidet, mi az Atya trónjából fakad, hol a te Atyád és a mi Atyánk letöröl szemünkről minden könnyet.
Ezért leborulva kérünk Uram Jézus: vezess bennünket a te ösvényeden, mit az isteni szeretete kitaposott nekünk, mert előttünk jár, hol kegyelmének szent ereje vezet, vígasztal és segít, csak nekünk nagyon kell akarni Krisztust! Sőt mi több, erőszakosan kell kapaszkodni abba a szegekkel általvert kézbe, mert az a kéz nagyon erős és hatalmas a gonosz erőszakos kísértései ellen, és biztos menedék.
 
Ne féljetek testvérem, az örök szeretet biztosan tart benneteket, ha ti is úgy akarjátok, mert a ti akaratotokra helyezte az Úr az üdvösségeket és bukásokat. Mert szabadnak teremtett az Úr benneteket és nem szolgának. Ezt véssétek az agyatokba. Isten akarata ellenére senkit sem üdvözít, de a végtelen irgalom és szeretet, minden embernek megadja, sőt felkínálja a hit kegyelmét és aki ehhez a kapocshoz kapcsolja életét, az üdvözül.
Mert ezt ne felejtsétek el, Isten mindenkit egyformán szeret. Mert olyan nincs, hogy egyik embert kevésbé szereti, mint a másikat, mert a szeretet, az Isten szeretete egyformán sugároz minden teremtményre.
 
Csak az ember az, ki elfordul Urától, Istenétől. De te édes, felséges Istenünk vársz az utolsó leheletig, mert megadod a lehetőséget a megtérésre, mit oly gyönyörűen megma­gyaráztál abban a példabeszédben, hol a munkát adó gazdát példáztad meg, ki egyformán fizetett annak, ki reggeltől, vagy csak egy órát dolgozott az Úr szőlőjében.
 
Mert testvérem a bűnbánatra még az utolsó órátok is a tietek!
Mert az isteni irgalom ebben teljes, mert az üdvözül, ki kitart mindvégig. Az kárhozik el, ki utolsó óráiban elengedi Krisztus kezét. De ne feledjétek, nem tudjátok, melyik az az óra és a perc.
 
Testvérem, legyél te minden nap és a napnak minden órájában Krisztusé. Mert Krisztus senki kezét nem engedi el, csak az ember olyan vak és süket, hogy elfordul Urától, Istenétől, mert a gonosz egyetlen célja, hogy süketekké és vakokká tegyen benneteket. De legyetek süketek és vakok, a világ lármájára, mert ki Krisztusra hallgat, annak bántja a fülét a világ zaja és bántja a szemét a sötétség. Testvérem, kérjük az egek Urát, kérjük az emberré lett Örök Igét, a mi Urunk, Krisztust, hogy kegyelmének ereje hassa át a te lelkedet és zárja körül szívedet, hogy tudd mindig az utat, a te Urad és Istened felé és Isten szent Lelkének ereje világosítsa meg a te utadat, mert hol a lélek világossága, az az ember nem téved el soha, mert felfogja azt. Mert aki Krisztussal egy, egy hullámon van, ott Krisztus szabad egyenes adásban száll a lélekhez. Add, ó Uram, hogy testvérem mindig a te szavadra figyeljen. Hogy szeme látva lásson, és füle hallva halljon a te szent kegyelmed által Urunk és Istenünk, Jézus Krisztus. Ámen.
 
Testvérem! Legyél imádban, munkádban és pihenésedben is Krisztusé. Ne feledkezzél meg a te uradról soha, mert ezt a lelki állapotot kell megvalósítani, hogy Krisztus jelenlétében élsz. Bármit teszel, mindenhez kérd Urad kegyelmét és a végtelen kegyelem rávezet mindig a helyes útra.
 
Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy mindenben feltétel nélküli hittel hagyatkozz Krisztusra. Te tudd azt, hogy bármi történik a te lelked javát szolgálja, mert csak Krisztus, de csakis Krisztus a te Urad és Istened tudja, mi az, mi előbbre visz. Légy felszabadult. Ne legyenek kétségeid. Ne félj a bajtól, a megpróbáltatásoktól, hanem légy Krisztussal és Krisztusban, és Krisztus benned lakozik és megadja neked a te lelked békéjét és lelked tükre sima lesz, és tisztán tükrözi a te Uradat és Istenedet, és törés nélkül verődik vissza lelkedből az Istened szeretete, a viszont szeretés Istened felé. Így lesz igád édes és terhed könnyű.
A külső vihar, bármi tépdesi is ruhádat, nem ér el hozzád. Nem tudja megszakítani azt a harmóniát, mi Istennel köt össze. Imádkozz sokat és fohászkodj és beszéljen a te lelked Istenhez és Urad, és Istened meghallgat téged. Ámen.
 
Most búcsúzom és azt mondom: áldjon és vonzzon a mennyei Atya, kegyelmének ereje tartson a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, a Szentlélek Isten töltse be a te lelke­det, vezessen és irányítson Téged.
A mi Urunk, Jézus Krisztus oltalmazza és erősítse a te lelkedet az örök életre. Ámen. Testvérem én imádkozom érted és veled, mert melléd rendelt a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelme. Ármin.

Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2017. szeptember
    h k s c p s v
    « aug    
     123
    45678910
    11121314151617
    18192021222324
    252627282930