‘1201’ cimkéjű bejegyzések

1992. december eleje

 

GYÜJTSÉTEK EGYBE A NYÁJAT, HOGY MINDNYÁJAN ELJUSSANAK AHHOZ A FORRÁSHOZ, AHOL AZ ÉLET VIZE BUZOG

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelméből. Ármin vagyok, ne félj!

Köszöntelek testvérem, az Atya Isten, a Fiú Isten szent kegyelmével, a Szentlélek közreműködése által.

 

Imádkozzunk testvérem! Áldás és dicsőség a teremtő Atyának, magasztaltassék az ő szent neve mindörökké, az ő szent Fia, az Isten Báránya, ki elveszti a világ bűneit, az Szentlélek Úr Isten, ki lelketeket Isten templomává teszi, hogy a mennyek országa már itt a fóldön a szívetekben legyen. Mert mikor Uratokat Isteneteket megkérdezték apostolai: “Mester, hol van a mennyek országa?” az Úr azt felelte: “A MENNYEK ORSZÁGA BENNETEK VAN.” Igen, aki már széttépte a bűnnek láncait, ki meghalt a világnak, hogy Istené lehessen, annak lelkében Isten lakozik.

Legyetek a Szentlélek Úristen temploma, mert hol Isten van, ott a mennyek országa van. Legyetek imádkozó lelkek, mert Isten országát hirdetni kell a Földön.

 

Mert ha ti azt hiszitek, ha életeteket Istennek adjátok és nem vagytok apostolai, ha Isten mellett nem szeretitek embertársaitokat is, és nem hirdetitek Isten Országát, semmit sem tettetek. Elveszítitek Isten Országát. Mert a szeretet az nem elégszik meg önmagával, a szeretet az kiáradni akar, a szeretet adni akar, mert ez az Isten szeretete. Az már, hogy ez hogy alakul, hogy ki fogadja be és ki nem, az már nem rád tartozik. Elszomorithat embertársad bukása, de már téged nem ragadhat magával.

 

Kérjétek testvérem a krisztusi szeretetet szívetekbe. Az odaadó alázatos szeretetet, hogy lelkeket mentsetek, hogy ti is építsétek Isten országát már itt a fóldön. Ezért kérlek, ó egek Ura és Istene, te dicső szentháromságban élő Igaz Isten, áraszd le rájuk szent Lelkedet, hogy a nyáj egységben legyen.

Űzd ki a bárányok közül a farkasokat, hogy egy akol és egy pásztor legyen mind­örökké. Ámen.

 

Testvéreim, csak mindig Krisztus felé tekintsen a ti szemetek. Csak őt kövessétek! Tetteitek előtt kérdezzétek meg szíveteket, hogy most és itt Uratok hogyan cselekedne, és ne féljetek, Isten Szent lelke megvilágosítja szíveteket. Csak lelketekkel törődjetek, a többi, az hozzáadatik nektek.

Mit remeg a ti szívetek a holnap miatt? Gondja a ti gondotok a ti Uratok Isteneteknek. Ne féljetek! Minden úgy történik, ahogy azt az örök Szeretet jónak látja a ti lelki üdvösségtek részére. Csak bízzatok benne feltétel nélküli hittel! És ne remegjen a ti szívetek a holnap miatt. A ti gondotok az ima, az engesztelés.

Gyűjtsétek egybe a nyájat, hogy Isten fiai közül egy se vesszen el, hanem mindnyájan eljussanak ahhoz a forráshoz, hol az ÉLET VIZE buzog. Hol a pásztor inni ad és bőséges legelőre viszi övéit. Hol Isten fénye beragyog mindeneket, és életük lesz mindörökké. Ámen.

 

Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg benneteket az egy igaz Isten, az Atya, ki szereti övéit, a Fiú ki szent vére hannatával tisztára mossa lelketek fehér köntösét, a Szentlélek Úr Isten, ki őriz benneteket. A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz, Isten anyja, Mária anyai szíve őrködjön felettetek, kicsi gyermekeken. Ámen.

Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom értetek és veletek. Ármin.

 

1992.december 26.

 

“ERŐTÖKÖN FELÜL NEM ENGEDI ATYÁTOK, HOGY KÍ­SÉRTSEN A GONOSZ.”

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk és Istenünk, Jézus Krisztus által. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!

 

Köszöntelek testvérem az örök Atya, a földre szállott örök Ige, a mi Urunk Istenünk, Jézus Krisztus szent kegyelméből, a Szentlélek Úristen közreműködése által.

 

Imádkozzunk! Mindörökké áldassék és fölmagasztaltassék a mindenható örök Atya Isten. Áldassék és imádtassék az ő Szent Fia, az örök Ige, ki e földre szállott alá, hogy megváltója legyen a bűnös embemek, hogy el ne vesszen, hogy örök élete legyen az üdvösségben, mindörökké.

Felmagasztaltassék és dicsőítessék Isten Szent Lelke, ki előkészítette az Úr útját. Ezért áldás, dicsőség, hála és imádás a szentháromságú igaz Istennek, mert megkönyörül az emberen, mert ő adott életet mindeneknek mennyben, földön és mindenekben. Mert Isten az élet, mert nélküle nincs élet sem a földön sem a föld felett, sem a föld alatt, mert mindent Isten akarata tart fenn. Az ő atyai szeretete nem engedi elveszni azokat, ki akaratuk által Istenéi.

Igaz, élő Szentháromság! Könyörögve kérünk, tartsd meg a tieidet, ne engedd a kísértőnek erejükön felül kísérteni. Tudjuk Atyám, hogy te ezt úgy sem engeded, mert hisz szent Fiad mondotta:

 “ERŐTÖKÖN FELÜL NEM ENGEDI ATYÁTOK, HOGY KÍ­SÉRTSEN A GONOSZ.”

De mégis esedezve kérjük szent erődet, ó dicső szent­háromságú igaz Isten, mert érezzük a földön árvaságunkat, kiszolgáltatottságunkat. Mert csak benned és senki és semmi másban reménységünk nincsen. Kimondhatatlanul érezzük kicsinységünket, semmiségünket Uram, Jézus Krisztus, mert ha elhagysz, mindennek vége.

Tudjuk, hogy írtózol rettenetes bűneinktől, de azt is tudjuk, hogy szereteted mindennél nagyobb, ezért esedezve kérünk és könyörgünk, bocsásd meg vétkeinket, botlásainkat, kicsinyhitűségünket, szeretetlenségünket. Hiszen te tudod azt az utat, mi feléd vezet. Fogd meg a kezüket te mennyei Pásztor, tarts szorosan bennünket, hogy el ne tévedjen a bárányokból egy sem. Szentlelked erejével világosítsd meg őket, hogy felismerjék mindig a helyes utat, hogy a sok útvesztő között zsákutcába ne tévedjenek, ahol eltérít­tetnek tőled Istenem és mindenem, egyedül üdvözítő Örök Ige, Jézus Krisztus.

 

Vezess bennünket és add érezni jelenlevésed édes melegét, hogy a te szereteted töltse be szívünket, hogy bátrak és hősök lehessenek. Ne egy megfélemlített, csapzott, agyonhajszolt, a küzdelembe belefáradttá és belefásulttá váljon a te nyájad. Add Uram, a te szent erődet és szeretetedet, hogy új és új erőre kapjon, aki megfáradt, hogy úgy tudjon téged szeretni, amint te szereted a tieidet – amennyire ez lehetséges – hogy ne csak kérni tudjon folyton és folyton, hanem tudjon is hálát adni.

Hogy ne csüggedjen, hanem a te szent kereszted átragyogjon azon a sötét, gonosz felhőn, ami a Földet elborítja. Add Ó, Uram, ki e világra jöttél, hogy csak téged és téged lássunk, mint egyedüli célt.

Keljen fel a mi lelkünkben a betlehemi Csillag, ami bizton és biztos úton vezet hozzád, te földre szállott, igaz Isten. Hogy megpihenjünk szent kereszted tövében és erőt merítsünk, és szent véred mossa fehérre, hófehérre lelkünket a Bűnbánat Szentsége által, hogy megláthassuk szent arcodat abban az Országban, mit a tieidnek készítettél. Hogy eggyé váljunk Veled, mint ahogy te is egy vagy az Atyával, úgy legyünk mi is egyek Veled mindörökké, Ámen.

 

Testvérem! Ne félj a küzdelemtől. A te harcodat neked kell magharcolnod. Küzdelemre születtetek, mert a gonosz is erejét megfeszítve küzd ellenetek. Aki nincs résen támadójával szemben, az elvesztett mindent, mert a küzdelem életre-halálra megy. Mert aki sok kegyelmet kapott az ellen erősebb a küzdelem, illetve a támadás.

 

Mint már annyiszor mondottam a gonosz nagyon okos és ismer benneteket, sokkal jobban, mint magatok. Nagyon is jól tudja, hol a gyenge pontotok, hol vagytok sebezhetők. Nagyon sokszor azokat is fel tudja ellenetek használni, akik közel állnak hozzátok. Mert már a földön igen sok az olyan ember, aki eszközéül vált a gonosznak és ezek által tud működni fizikailag is a sátán.

De ne ijedjetek meg. Ha szilárdan kitartotok Krisztus mellett, ellenetek nem tehet semmit. Lelki gyötrelmet ugyan okozhat, mert minden küzdelem gyötrelemmel jár, mert ez nem játszásiból megy – mint ahogy ti mondjátok – hanem vérre. Én pedig azt mondom Lélekre. De ne feledjétek, nagyon nagy fegyver van a kezetekben; az ima, a felajánlás.

 

Minden lelki tusátokat ajánljátok fel Uratoknak, megváltó Krisztusotoknak és a gonosz támadása a gonosznak árt és nem nektek. Hisz már annyiszor mondottam, most is mondom: a gonosz akaratán kívül mégis Istent szolgálja. Mert a verembe, mit nektek ásott ő maga esik bele. De legyetek résen az küzdelmet nem adja fel, mert kísért benneteket mindhalálig. De ne féljetek, Krisztussal, Krisztus által mindent a javatokra fordíthattok. Minél ádázabb a küzdelem, annál nagyobb lesz jutalmatok a mennyben és annál nagyobb lesz a gonosz bukása. Ezért mindig és mindig hangsúlyozottan felhívom figyelmeteket az éberségre. Mert aki éber, azt semmi nem éri váratlanul és megharcolja az ő harcát Krisztus szent kegyelme erejével, és megnyílik előtte a mennyek kapuja. Ámen.

Testvérem és testvéreim Krisztusban! Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. Mert csak az jut az életre, – mit Krisztus; a Megváltó és Üdvözítő szerzett meg neki testetöltésévei és szent keresztje által – aki a harcot itt a földön jól megharcolta. Mert az út keskeny, a kapu szoros mi a mennyekbe visz.

 

Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg benneteket az Örök Atya, ki Szent Fiát értetek küldte, hogy meghívjon benneteket az üdvösségre. Ki szent vérét hullatta a ti lelketekért, a mi Urunk; Jézus Krisztus, ki kegyelme erejével megerősít és is imáitokat meghallgatja.

A Szentlélek Úristen pedig vezessen benneteket a helyes útra és világosságot gyújtson elmétekben, hogy tisztán lássatok. A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz; Isten anyja Mária könyörögjön értetek és legyen közbenjárótok szent Fiánál, hogy ti is elmondhassátok Szent Pállal majd utolsó órátokban a földön: “A harcot megharcoltam, a hitet megtartottam és boldogan halok meg.” Ámen.

 

Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom értetek és veletek. Ármin.

 

a

A szenvedő lelkek javára fordítottam

1965. november 1-2.

Rendkívüli szenvedésekkel árasztott el az Úr Jézus, amely este még jobban felfokozódott, úgy, hogy csak görnyedve tudtam járni. S ami még soha életemben nem volt bennem, a halálfélelem is elfogott. Mielőtt lepihentem volna, teljes erőmből elkészültem a halálra, mintha most, bármely percben meg kellett volna jelennem Isten szent színe előtt. Ezeket a nagy szenvedéseket felajánlottam az Úr Jézusnak, közben Ő csak ennyit mondott:
“Ne sokalld meg!”

Másnap megkönnyebbülve ébredtem, és napközben még fokozódott bennem ez a megkönnyebbülés. Egyszer csak váratlanul ismét szólt az Úr Jézus:
“Ugye lelkem, elhiszed, hogy mennyire szeretlek! Ezt a heves szenvedést, melyet elviseltél, a szenvedő lelkek javára fordítottam. S most rád mosolygok.”

Ebben a pillanatban testemtől mintha elszakították volna lelkemet, s közben az Úr Jézus ismét szólt:
“Az Isten mosolyog rád. Az Én isteni mosolyommal, látod, könnyebben viseled el a nagy és heves szenvedéseket, melyekre a szenvedő lelkeknek nagy szükségük volt, mert most a szenvedő Egyházért való munkában vettél részt. Szenvedj mosolyogva! Ne tudja, ne lássa senki, ez csak a mi kettőnk titka maradjon. Ezt csak Isten adhatja meg, és csak azoknak a lelkeknek adom, akik mosollyal tudják elviselni a szünet nélküli áldozatot.”

1965. november 27.

Az Úr Jézus ismételten arra kért:
“Ne tarts meg magadnak semmit se! Még bűneid bánatát is kamatoztatnod kell itt a földön, mert ezt halálod után nem teheted meg!”

Azután mintha fény áradt volna rám, lelkem el nem mondható boldogságban merült el. Szentmise után és napközben is a kimondhatatlan hála érzete ömlött el lelkemen, s e szavak jöttek ajkamra: Uram, imádott Jézusom! Te még bűneim bánatát is megváltó munkádban való részvételem céljára adod? …Amint tovább gondolkodtam az Ő isteni jóságán, a lelkek utáni sóvárgó szeretete mind nagyobb tűzzel égett lelkem mélyén, melynek lángjánál éreznem engedte, hogy Ő bűneink bánatát is a lelkek megváltására használja fel. Ő akkor gondolataimba beleszólt:
“Kegyelmeim árja, mint rohanó folyam, szüntelenül egyformán működne lelketekben, ha a ti bánatotok is, mint rohanó folyam, Reám hagyatkozva Felém sietne!”

1965. december 1.

Amint éppen a Szentek követendő példájáról elmélkedtem, az Úr Jézus ismét tanítgatni kezdett:
“Látod, leánykám, most már tiszta és világos előtted, hogy a kezdet pillanatától miért kértelek arra, hogy mondj le önmagadról. Azért kértelek erre sokszor, mert megváltó munkámban csak úgy vehetsz részt, ha egészen és állandóan Velem egyesülve élsz minden pillanatban. Most újra azokat a szavakat mondom neked, melyeket már rég nem imádkoztál vissza: Leánykám, ne sajnálj te semmi fáradtságot, határt ne ismerj, megváltó munkámból soha ki ne kapcsolódj egy pillanatra se! Mert ha ezt tennéd, úgy érzem, megfogyatkozott Irántam érzett szereteted. Pedig úgy vágyom szeretetedre! – Ezeket most is szem előtt kell állandóan tartanod. Ez a szentek példájának követése. Ebben megegyeznek mind az Én megváltó munkám segítői, bármilyen körülmények között éltek is. Ez a feltételem senkivel szemben sem változik, akiket követésemre meghívok: vegye föl keresztjét és kövessen Engem! Láthatod most már azt is, hogy nincs olyan szentem, kit nem követhettek. Hogy Én különböző körülmények közé helyezem őket, ez igaz, de a követelmény egy és ugyanaz. Tehát a követendő példájuk is ugyanaz, hogy mondjatok le önmagatokról, és ne sajnáljatok semmi fáradságot, határt ne ismerjetek, és ki ne kapcsolódjatok megváltó munkámból soha, egy pillanatra sem, mert ha ezt tennétek, azt kell éreznem, hogy megfogyatkozott Irántam érzett szeretetetek. Ugye, Erzsébetem, mily egyszerű az Én követésem? Teszem ezt azért, hogy senki gátlást ne érezzen, kérésemet ne tartsa senki el nem érhetőnek.”

Én átgondoltam az Úr Jézus tanítását. Az egyszerű szavak úgy szívódtak be lelkembe, mint száraz földbe a csendes esőcseppek. Lelkembe beleimádkoztam az Úr Jézus szavait, és kértem Őt:
Imádott Jézusom, segíts, hogy egy csepp se folyjon el szavaidból, se nekem, se mások lelkéből, kik a Te tanításodat és megváltó munkádat követni akarjuk.

1965. december második péntekén szép idő volt. Az ősszel elmaradt kerti munkát végeztem. Közben dél felé járt az idő. Arra gondoltam, nem hagyom abba a munkát, hanem majd kötényem zsebébe teszem a kenyeremet, és munka közben elfogyasztom. Gondolataimba az Úr Jézus szólt bele:
“És akkor hogy imádkozod el az asztali imát, és hogy hívsz meg Engem vendégnek? Mondd, ha vendég jön hozzád, a zsebedből fogod kínálni, és munka közben fogadod a vendéget?”

Szavai igen megdöbbentettek. Abbahagytam a munkát a kertben, s miközben kezet mostam, Ő határtalan megbocsátó szeretetével árasztott el, és így szólt:
“Ma különösen meg akarlak tisztelni.”

Közben hófehér terítővel letakartam a kis szobámban levő asztalkámat, és fehér tányérra felszeletelt kenyeret tettem, és az imát, hogy: “Jöjj el Jézus…” most nem állva, hanem térdre roskadva imádkoztam el. Az Úr Jézus jelenléte annyira rám nehezedett, hogy moccanni sem bírtam. Ő egy ideig ott állt előttem, és megáldotta kenyeremet, majd felsegített térdelő helyzetemből, és így szólt:
“Így kell Engem asztalodhoz hívnod!”

1965. december 17.

Szentáldozás után ismét tanított és isteni fényességével árasztotta el lelkemet. Hozzám intézett szavaiból egynéhányat leírok:
“Téged az Én fényességem hat át és vesz körül. Te Általam világítasz azoknak a lelkeknek sötét ádventjében, akik még várnak Rám. Életed áldozatai az Én érdemeimmel egyesítve, világosság lesz számukra is. Megmondtam, ti vagytok a világ világossága, kiket kegyelmem különös fényével árasztok el. A föld sötét foltjaira, melyeket a bűn árnyékol be, neked, nektek kell fényt deríteni, hogy az Én isteni fényességem az igaz útra térítse a bűn és a halál árnyékában botorkáló lelkeket.”

Ma egész nap az Úr Jézus szavairól elmélkedtem, és különösen arra gondoltam, mikor azt mondta: “Életed áldozatai az Én érdemeimmel egyesülve, világosság lesz számukra is.” Ó, imádott Jézusom! Én kis parányi porszem! A Tőled vett fényesség világít belőlem is! Ó, mily végtelenül jó vagy, és mily határtalan nagy lehet az a fényesség, mely a világ kezdetétől a világ végezetéig ki nem alszik, hanem csak szüntelenül felénk árad! S arra gondoltam, hogy mikor nem láttam tisztán ennek a fényességnek felém lobogó lángját, közömbös nemtörődömség volt lelkemben. Imádott Jézusom, könyörögve kérlek, bocsásd meg bűneimet és közömbösségemet, mellyel én is megbántottalak, és megbocsátó szeretetedet áraszd mindazokra; kikért a Te végtelen érdemeiddel egyesített kis áldozataimat meghozom. S lelkem hő vágyát a lelkek megmentéséért jutalmazd meg a Te világosságod fényességével, hogy azok a lelkek is, kiket még nem hatott át a Te fényességed, érezzék és lássák a Te óhajodat.

a

Én veled megyek

1962. december 1.

“Leányom, látom, nagy szorongásaid vannak. Félsz a nagy úttól, hogy újabb megpróbáltatás lesz számodra Szeretetlángom átadása. Legyen fellépésed nagyon alázatos, bátor és határozott. Én veled megyek. A Szeretet Lelkének birtokában vagy, az Ő ereje kísér és megvilágítja azok lelkét, akikhez menned kell.”

A Szent Szűz azt is mondta, hogy milyen lelkülettel fogadják Szeretetlángját azok, akikhez mennem kell. S tovább folytatta erőt adó beszédét:
“Sok és fájdalmas félreértés és a megaláztatások fokozottabb vállalásán kell keresztülmenned. Akihez irányítlak, az is szenved. Őt is a fájdalom és kétely gyötri, még jobban, mint téged. Lásd, kislányom, miért kell annyit szenvedned, imádkoznod és böjtölnöd, és azoknak is, akikhez irányítlak. Hogy valamiképpen érdemet szerezzetek Szeretetlángom továbbadására, mert igen nehezen indul meg. Nem ok nélkül juttatom kétkedő lelkületűekhez, teszem azért, hogy megérezzék Szeretetlángom kegyelmi hatásának kiáradását, hogy higgyenek és bízzanak Bennem.”

Mikor a Szűzanya jóságos szavait meghallottam, igen elcsodálkoztam. Az előző napi szenvedések és kísértések után az Úr Jézus így szólt:
“Szenvedj Velem! Fokozni fogom lelked szenvedéseit, és szavamat távol tartom tőled.”

Ilyenkor mindig megremegek a szomorúságtól, de az Üdvözítő jóságos szavakkal vigasztalt:
“Jelenlétem érzetét meghagyom benned. A nagy szenvedésekben, melyeket most reád árasztok, igen nagy erőt ad Anyánk Szeretetlángja. Ez az, mely Engem is lekötelez, hogy jelenlétem érzetét meg ne vonjam tőled. Neki is köszönd meg!”

A Szűzanya még sokat beszélgetett velem. Úgy oktatott, mint kislányt:
“Mondd, miért félsz?”

Én ugyanis azzal a gondolattal foglalkoztam, hogy a Püspök atyához kell mennem. Ha erre gondoltam, mindig összeszorult a szívem.
“Nincs okod a félelemre. Lelkedet ugyan alkalmassá tettük, de mégis érezned kell szüntelenül, hogy eszköz vagy a kezünkben. Ne tulajdoníts semmit magadnak! A félelem oktalanság, mert még mindig önteltséged visszatükrözése. Azt hiszed, te képes lennél valamire? Kislányom, add át már magad egészen. Lásd be semmiségedet! Mi vezérlünk téged.”

1962. december 12.

Átadtam a máriaremetei kegytemplomban a Szent Szűz közléseit annak az atyának, akihez a Szent Szűztől vezettetve mentem. Az atya azt mondta, hogy egy hét múlva választ ad rá.

Ugyanaznap mentünk Székesfehérvárra. A vonatunk délután 2 órakor indult. A Szent Szűz közléseit vittem a Püspök atyához. Megérkezésünkkor az est homálya borult már a hófödte városra. A Szent Szűz szavain elmélkedtem: “Szállást kell keresnünk Szeretetlángomnak.” Lelkem megtelt áhítattal. Tehát ez lesz a hely, ahol a Szent Szűz Szeretetlángja szállást kap? Most a Szűzanya csak ennyit mondott:
“Induljunk el!”

A mellém rendelt nővérrel mentünk. A vonatról leszállva az első utunk Kaszap István, az ifjú jezsuita sírjához vezetett. Miután az ő oltalmába ajánlottam magam, bementünk a templomba, a szent püspök, Prohászka Ottokár sírjához is. Ott hosszan imádkoztam, az ő szavain elmélkedve: “Mit kívánsz Te nagy Úr tőlem, ki Tőled függök, Általad és Benned élek?” Ahogy sírjánál térdeltem, nagyon meghatódtam. Nehezen jöttem el, sok-sok mondanivalóm volt: a sok kérés, mely a lelkek közügye. Segíts, szent Püspök Atya, és áldj meg engem!

A Szűzanya úgy intézte a dolgokat, hogy minden az ügy javára történjék. Még aznap este a püspöki misén is részt vettem. Az elszállásolásunk várakozáson felüli volt. (Ugyanis a mellém rendelt nővérrel mentem.)
Másnap a hajnali szentmisén a Szűzanya így szólt:
“Nézz az előtted ülő két kisgyermekre!”

Felnéztem, két sovány gyermek ült előttem. Mivel a Szent Szűz hívta fel figyelmemet a két kisgyermekre, hosszan elnéztem őket. Meglepően illedelmesek voltak, ruhájuk szegényes, de gondozott volt. A Szent Szűz tovább beszélt:
“Kislányom, erre a két kis gyermekre rálehelem Szeretetlángom kegyelmét. Vágyódásod ajándéka ez. Tartsd szem előtt e két kisgyermeket, különösen sokat imádkozz értük. Szeretetlángom különös kegyeltjei ők mostantól fogva. Segítsd őket anyagilag is!”

Ahogy a Szent Szűz éreznem engedte, hogy Ő általam, engedi a kisgyermekekre az Ő Szívének Szeretetlángját rálehelni, sírva fakadtam. Anyám, mily jóságos vagy Te! Átzokogtam a szentmisét. Mily sok az a kegyelem, melyet Ő áraszt ránk! Szentmise után szemmel tartottam a gyermekeket, mikor kimentek, utánuk siettem, hogy nevüket és címüket megtudjam. Közben azt is megtudtam, hogy sokgyermekes család gyermekei.

Tíz óra előtt 10 perccel átvezettek a püspöki palotába. Nem a rendes bejáratnál, hanem előbb a konyhába mentünk. Ott az egyik nővér, aki tésztagyúrással foglalatoskodott, munkáját abbahagyva, intett, hogy menjünk utána. Az alagsoron, sötét folyosón keresztül vezetett utunk, míg felértünk végre a püspöki váróterembe. Kis várakozás után a Püspök Úr titkárához vezettek. Ő a kápolnába vezetett. Ott hamar mély áhítatba merültem. Imádott Jézusom, végre itt vagyunk!

Rövid várakozás után észrevettem, hogy valaki bejött, és a Veni Creator Spiritus imát kezdte egészen hangosan. Én nem néztem oda mindjárt, hogy ki imádkozik, de mivel az ima tovább tartott, odanéztem: a Püspök atya volt. Míg én felálltam, ő az imazsámolyt maga elé készítette. Eléje térdeltem, hogy az előre bejelentett szentgyónást elvégezzem. Hosszan tartó volt ez. Csodáltam szent nyugalmát és azt az önfegyelmet, melyet a hosszú időn át tanúsított. Egyetlen egyszer sem szakított félbe, egyetlen közbeszólással sem. Miután befejeztem, még kissé várakozott, s csak utána kérdezte meg, szeretnék-e még valamit mondani? Nem! – mondtam. Ő mindent megválaszolt. Csodáltam rendkívüli szellemi frissességét, mellyel megválaszolta kérdéseimet. Feloldozás után még egyszer hosszan megáldott. Szavai megnyugtatták lelkemet, eloszlatták gyötrő, kínzó kételyeimet. Ott nyomban leborultam hálát adni az Úrnak. Közben a Püspök atya is még rövid fohászt végzett. Mikor felálltam, hozzám lépve, jóságosan, atyai kezével homlokomra keresztet rajzolt. Erre nem voltam elkészülve. Hirtelen mozdulattal, csókkal illettem áldást osztó kezét, ez úgy meghatott. S miután ő kiment, én még ott maradtam, és átelmélkedtem a Szent Szűz közléseinek átadását. A Szűzanya jósággal és szelídséggel szólt hozzám:

“Ez a rendkívüli megkönnyebbülés, melyet most érzel, az Én ajándékom. Most pihenjünk egyet, hogy legyen erőd a további küzdelemre, mely rád vár.”

S ahogy ezeket a szavakat kimondta, anyai szeretetének jóságával simogatta lelkemet. Én lélekben megpihenve a Püspök atya különös áldására gondoltam, mert áldása nyomán az Úr békéje töltötte el lelkemet oly csodálatosan, amilyet még soha, semmiféle áldás után nem éreztem. Ha rágondoltam, még néhány nap múlva is boldog megnyugvás árasztotta el szívemet.

a

Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Afrikai Látnokokat követvén
  • Ahogy kapom, úgy adom!
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet
  • Áldott legyen mindörökké az Úr neve!
  • Amerikai Látnokokat követvén
  • Anzix
  • Anzix
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában etnikai tisztogatású polgárháborúkban
  • Áttekintő irodalmi jelleggel
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Bölcsen Okosan Magyaran Természetben
  • Bölcsességek, tapasztalatok, népi kutatások
  • Dél-Alföld
  • Dél-Dunántúl
  • Délvidék
  • Ébredések, jelenések
  • Egri Érseki Kerület
  • Erdély-Csángóföld-Bánát-Körösmező-Máramaros-Székelyföld
  • Észak-Alföld
  • Észak-Magyarország
  • Esztergom-Budapesti Érseki Kerület
  • Esztergom-Vác
  • Eucharisztia
  • Európai látnok által követvén
  • Európai látnok által követvén
  • Fejezetek
  • Fejezetek
  • Felvidék-Kárpátalja
  • Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten
  • Friss Üzenetek a Nagy Figyelmeztetés előtt
  • Frissülés
  • Gomora Szodoma Technika alapján a Végső Időkbe
  • Gomora Szodoma Technika Ellen a Végső Időkben
  • Gondolkodó Szemlélődő
  • Gyarlóságunk miatt az utolsó háború elkerülhetetlen
  • Gyökereink
  • Haladunk, haladunk, az ösvényt ne tévesszük szem elől…
  • Hamis Béke
  • Helyreállítás egységben egységért egyben míg élhet… Földkerekségen
  • Himnuszok-dalok településekről
  • Hogyan akartam, de mégse úgy lett
  • Igazságokat keresek, nem féligazságokat!
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus Krisztus Urunk Dobogó Szíve és Szeretete
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém-Esztergom-Vác
  • Kalocsa-Kecskeméti Érseki Kerület
  • Karácsony
  • Kegyelemteljes Áldásodat kérjük jóságos Uram!
  • Keresztény bizonyságok, életek, történetek
  • Keresztény életek, filmek, történetek
  • Közép-Dunántúl
  • Közép-Magyarország
  • Legendák, mesék, mondák
  • Lelkitársaknak, majdnem lelkitársaknak
  • Magyarán-magyarul hazánk, nemzetünk, nemzedékünk
  • MártírSors
  • Meddig még?
  • Mi hunok 300millióan vagyunk
  • Munkanapló
  • Nyugat-Dunántúl
  • Olvasó gondolkodó
  • Örökimádás
  • Öntsünk Tiszta Vizet a Pohárba!
  • Örömhír
  • Örömhír
  • Őrvidék-Gyepüvidék
  • Őszinte alázatos erkölccsel
  • Pünkösd-ElJövet
  • Segítek, hogy segíthessek!
  • Sopron-Vác-Mohács
  • Szentek köztünk élnek, a múlt róluk beszélnek
  • Szentek köztünk járnak, csodák bennünk élnek
  • Szeretve szeretett egységben szép az élet, ha nem adják meg-vissza türelemmel várd a lelkitársad!
  • Szétszaggatott szívek, akik összetalálkozhatnak, ha egymásra figyelnének mennyei segítséggel
  • Természet Bűnös természetünk ellen lázad!
  • Titkok, amelyre ideje, hogy fény derüljön!
  • Üzenet
  • Üzenet
  • Üzenet a Kárpát-medence területéről
  • Üzenet a Kárpát-medencén kívülről
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Veszprémi Érseki Kerület
  • 2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

    2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

    2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: