‘0427’ cimkéjű bejegyzések

2013. április 2. Szentségimádáson Jézus: „Az idő rövid. Hamar lezárul ez a korszak. Egy új következik. A béke és a szeretet kora. Visszajövök erre a földre, de előtte megtisztítom a világot. A bűnösök elpusztulnak. Az igazakat Magamhoz veszem a mennybe. De megmarad egy kis csoport, a szent gyökér, amely majd szárba szökken, kihajt, és sok gyümölcsöt hoz. Ez egy nagyon boldog korszak lesz. Ebben mindenki szent lesz. Azért, mert a sátánt megkötözöm, és ezer évre, a pokol fenekére taszítom.
 
Egyházamra most a legnagyobb sötétség borult. A tömegek egy olyan embernek éljeneznek, aki meg fogja fosztani őket Tőlem, a szentek Szentjétől, a legméltóságosabb Oltáriszentségtől. Mindezt a hamis egység jegyében teszi. Mindazok, akiknek eddig sem volt fontos, hogy Engem, a Megváltót a szentáldozásban a szívükbe fogadjanak, utána fognak menni. Sajnos ezek mind el fognak kárhozni, mert ez maga lesz a bálványimádás.”
 
 
 
2013. április 4. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Készüljetek! Nagyon felgyorsulnak az események. Beteljesülnek a próféciák. Olvassátok a Szentírást, és értelmezzétek! Ne úgy olvassátok, mint egy regényt, ami emberi gondolat, hanem úgy, mint az Élő Isten szavát, amely olyan, mint az eső, amely lehull az égből, és megtermékenyíti a földet. Istennek minden szava élő, eleven beszéd, amely figyelmeztet, és a maga idejében beteljesül. A próféciák, amelyeket kiválasztott prófétáimon keresztül intézek minden gyermekemhez, komoly figyelmeztetések, hogy térjetek meg, éljetek szüntelen készenlétben, mert elérkezik számotokra is, a számonkérés ideje. Minden szavam, amelyeket igaz prófétáim által intézek hozzátok, tartalmilag megegyezik a Szentírással. Szívem nagy szeretete irántatok, hogy kiemeljem a Szentírásnak a ti korotokra vonatkozó részeit, és mint időszerű gondolatokat megismételjem, és felhívjam figyelmeteket, hogy felismerjétek az idők jeleit, hogy milyen korban éltek. A ti korosztályotok különösen rá van utalva arra, hogy figyelmeztetéseimet megismerje, és tettekre váltsa, mert a ti korotokban a leghatalmasabb a sátán megtévesztése, és a lelkek elvesztésére irányított támadása. Ha nem ismeritek a próféciákat, és nem éltek szerintük, könnyen a sátán prédájává váltok, és áldozatul estek. A tét hatalmas: örök élet, vagy örök halál. Legyetek lélekben kisdedek, és alázatos lelkülettel olvassátok, és fogadjátok a szívetekbe szavaimat, amely lélek és élet! Örök életet szerez mindazoknak, akik tettekre váltják. De jaj a gőgösöknek, akik elutasítják! Ők saját gőgjük áldozatává válnak, mert a kevély emberrel azt tesz a sátán, amit csak akar.
 
Gyermekeim! Már mindent elmondtam nektek. Már régóta élitek az üzeneteket. Már rég beléptetek abba a korszakba, amit végső időknek hívnak. Hamarosan felüti fejét az Antikrisztus, aki sokakat meg fog téveszteni, ha lehetséges, még a választottakat is. Tudjátok, kiket nem tud megtéveszteni? Azokat, akik ismerik a Szentírást és a próféciákat, és azokat tettekre is váltják. Vagyis azokat, akik életszentségben élnek. Ezt kértem mindnyájatoktól: Legyetek szentek! Szüntelen imádkozzatok! Az ima párbeszéd Istennel, és az Istenbe vetett bizalom kifejezése. Az életszentség pedig Isten törvényeinek a megtartása.
 
Gyermekeim! Hamar lezárul ez a korszak. A harmadik világháború zárja le, amelyben az emberiség kétharmada elpusztul. Beteljesül a Szentírás szava: „Mint a tolvaj, úgy jön el az Úr napja. Ezen a napon az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a tűz hevétől felbomlanak, a föld, és ami rajta van, elenyészik. …az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tűz hevétől megolvadnak.” (2 Péter 3, 10. 12.) Igyekezzetek szentül és vallásosan élni! Így várjátok a halált, amely sokak számára elkerülhetetlen lesz. Valójában nincs halál, mert nincs megsemmisülés. Csupán átmentek egy másik létformába. Előtte mindenki megáll Színem előtt. Látni fog Engem az is, aki nem hitt Bennem. Megtudja az igazságot, hogy Én vagyok, és azt is, hogy Isten, és Bíró vagyok, Aki előtt mindenki köteles számot adni az életéről. Ekkor, mint egy film, lepereg előtte az élete, és tudni fogja, hogy hol van a helye. A jók, akik hittek Bennem, és szeretetben éltek, elnyerik a mennyet. Azok, akik hittek, és bűnbánatot tartottak, a tisztítótűzbe mennek. Azok, akik nem hittek Bennem, nem tisztelték törvényeimet, és Nélkülem éltek, a pokolra mennek.
 
Gyermekeim! Nagy felelősséggel kell leélni földi életeteket, mert örök sorsotok múlik rajta! Jaj azoknak a szülőknek, akik nem tanítják meg gyermekeiket az Isten törvényeire! Minden e világi tudás fontosabb, mint az Isten törvénye. Istenre nincs idő az életükben. Sajnos, ma rengeteg gyermek nő fel ilyen környezetben.
 
Gyermekeim! Nagy a felelősségetek. Isten Igéjét már a föld minden részén hirdetik. Ti nem mondhatjátok: nem hallottam róla. Felelni fogtok magatokról, és a rátok bízottakról. Elsősorban családtagjaitokról, de azokról is, akiket elétek hozok. Nekik is hirdetnetek kell az Evangéliumot! Életpéldátokkal, szavaitokkal és cselekedeteitekkel! Amikor az ítéleten szembesültök mulasztásaitokkal, és annak örökre szóló következményeivel, nagyon-nagyon fogtok szenvedni. Tanuljátok meg végre, hogy a kegyelem, amit kaptok, az időre és az alkalmakra szól. Ha elszalasztjátok, nem tér vissza többé.
 
Gyermekeim! Most egy nagyon nehéz, gyászos kor küszöbére értetek. Imádkozzatok! Imádkozzatok! Imádkozzatok! Most százszorosan érvényesek az Evangéliumban hozzátok intézett szavaim: szüntelen imádkozzatok, és Édesanyám Fatimában elhangzott szavai: Hozzatok sok áldozatot a bűnösökért, mert sokan elvesznek, mert nincs, aki áldozatot hozna értük! Engeszteljétek a végtelenül szerető, nagyon megsértett Mennyei Atyát!
 
Gyermekeim! Vegyétek nagyon-nagyon komolyan figyelmeztetéseimet! A keresztényüldözés már a küszöbön van. Eltörlik a minden nap bemutatott áldozatot. Szentéletű, igaz papjaim csak a rejtekben fogják tudni bemutatni a Szentmisét. Ez sokak életébe fog kerülni. Készüljetek! Amikor mindez beteljesül, és a legrosszabb lesz a helyzet, akkor jön el a nagy figyelmeztetés. Ez nagy szenvedést fog okozni mindazoknak, akik bűnben élnek. Még a szentek is találnak magukban kifogást.
 
Gyermekeim! Az egyetlen helyes készület a bűnbánat, a szentgyónás, és az evangéliumi életszentség, vagyis váltsátok tettekre mindazt, amit az Evangéliumban tanítottam nektek! Éljetek a Szentírás tanítása szerint! Akkor nincs mitől félnetek, mert aki így él, az nem esik ítélet alá. Számára nincs halál, hanem a földi életből átmegy a teljes életbe, a mennyország örömébe. Így éljetek drága gyermekeim! Minden kegyelmet megkaptok Tőlem, hogy tettekre váltsátok tanításomat. Fogadjátok megerősítő áldásomat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2013. április 8. Szentségimádáson Jézus…

 
„Drága gyermekeim! Most hozzátok szólok, akik közel álltok Hozzám. Nagyon kérlek benneteket, ne higgyetek a sátánnak! Most álruhába öltözve közelít felétek. Ne higgyetek neki! Nem az számít, hogy ki mondja, hanem, hogy mit mond. Mindig a tartalomra figyeljetek! Olvassátok újra az Evangéliumot, és ismerjétek meg jól! Csak annak higgyetek, aki ezt hirdeti nektek. Aki elferdíti tanításomat, vagy kihagy belőle, az a sátántól van. Az igaz, hogy irgalmas vagyok, de csak a megbánt bűnöket bocsátom meg. Aki a Szentlélek ellen vétkezik, vagyis megátalkodott, annak nem tudok megbocsátani, mert bezárja szívét kegyelmem előtt. Mindaz, aki csupán az irgalmas Istent hirdeti, fél igazságot hirdet. Isten irgalma abban áll, hogy időt ad az embereknek a megtérésre. De ha az ember nem használta fel a kapott időt, és készületlenül találja a halál, bizony szembe találja magát az Isten igazságosságával. Olvassátok el az Evangéliumot a végítéletről, ami ugyanaz, mint az egyén ítélete. „Jöjjetek Hozzám, Atyám áldottai, mert éheztem, és ti ennem adtatok. Amit a legkisebbek közül eggyel tettetek, azt Velem tettétek. De ott áll a gonoszoknak mondott gondolat is: „Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. Mert éhes voltam, és ti nem adtatok ennem. Amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, azt Velem nem tettétek. Ezek az örök büntetésre mennek, az igazak meg az örök életre.” (Máté 25, 31-46.) 
Gyermekeim! Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! A Szentírásban minden benne áll. Csak ezt kövessétek! Én kaptam minden hatalmat mennyen és földön. Én vagyok az Örök Bíró. Mindazok, akik, megbánják bűneiket, és elhagyják azokat, üdvözülnek. De akik nem bánják meg, és megátalkodottak, elkárhoznak. Ez az isteni igazságosság. Én, az Isten nem örülök annak, ha valaki elvész. Sőt, vérkönnyeket hullatok miatta. De tiszteletben kell tartanom az ember szabad akaratát, és ki kell szolgáltatnom annak, akit választott, és akit földi életében szolgált. Nem lehet két úrnak szolgálni. Dönteni kell. Vagy Isten, és az Ő törvénye, vagyis az életszentség, vagy a sátán, és a kárhozat. Még az is nagy kegyelem részemről, hogy időt adok a megtérésre, és ha őszinte bűnbánatot tartotok, van Hozzám visszaút. De ha visszaéltek türelmemmel, és állandóan megsértetek Engem, számolnotok kell a következménnyel. Például, itt van Szűz Mária, az Én Édesanyám. Ő is szabad akaratot kapott. Ismerte a zsidótörvényeket. Tudta, hogy halálra kövezik, ha nincs apja a gyermekének. Ő mégsem félt, hanem teljesen Istenre hagyatkozott. Évekig imádkozott azért, hogy a Megváltó megszülessen. Annyira vágyott rá, hogy sokszor sírva kérte erre az Istent. Amikor megjelent Neki Gábriel arkangyal, a legtermészetesebb módon igennel válaszolt neki. És ennek az igennek világra szóló örök következménye lett. Megszületett a Megváltó, Aki üdvözítette a világot. Látjátok, mit jelent Istennek igent mondani? Mily sokan mondanak Nekem nemet. Becsukják szemüket, befogják fülüket, amikor hívom őket. Pedig milyen csodálatos következménye lenne, ha igent mondanának hívásomra. Rengeteg lelket mentenék általuk, megváltoztatnám, megjobbítanám a világot, őket pedig szentekké formálnám, boldogokká tenném, és az örök életre vezetném őket. 
Gyermekeim! Tanuljatok Szent Édesanyámtól és a szentektől! Bízzatok Bennem, és adjátok át az életeteket Nekem! A legmerészebb álmaitokat is túlszárnyalja az a kegyelem, amit tartogatok számotokra. Nem ismertek magatokra, ha követtek Engem. Két lábon járó szentekké, példaképekké akarlak formálni benneteket. Rajtatok keresztül akarom megújítani a világot. 
Gyermekeim! Bízzatok Bennem! Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül. Én Mindenható vagyok, és úgy szeretlek benneteket, hogy az életemet adtam oda értetek. Túláradó szeretetemmel jutalmazok meg minden nagylelkű embert, aki átadja az életét Nekem. Higgyetek Bennem! Szolgáljatok Engem a felebarátban! Örök jutalommal fizetek meg nektek érte. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

2013. április 13. Szentségimádáson Jézus…

„Drága gyermekem! Az emberek szeme be van kötve. Nem akarnak látni és hallani. Menekülnek szavamtól. Csak a saját karrierjük a fontos. Engem megvetnek és kirekesztenek az életükből. Most az Egyházra a nagy hitehagyás éjszakája borul. Engem, Aki a Véremet ontottam, és az életemet áldoztam érte, meg fognak tagadni. Nem kell már az Én drága Szent Testem és Vérem, a Szent Eucharisztia. A papokat kötelezni fogják az új egységes Egyház, a hamis ökumené új Isten tiszteletének a szertartására, amelyből kimarad az átváltoztatás, maga a Szentmise, ami a lényeg. Erre alapítottam az Egyházat az utolsó vacsorán. Ötszáz évvel ezelőtt megcsonkították misztikus Testemet, most pedig darabokra fogják tépni. Gyakorlatilag keresztül fogják húzni Szent Tanításomat, ami a Szentmise lényege, az átváltoztatás, és a saját ízlésük szerinti tévtanításokat fognak hirdetni. Megváltoztatják a Szentírást, és Isten helyett a fenevadat fogják imádni.
 
Gyermekeim! A legsötétebb éjszaka borul most a világra és az Egyházra. Imádkozzatok! Imádkozzatok! Imádkozzatok! Imáitok még gyengíthetik a sátán hatalmát. Imádkozzatok, hogy mielőbb jöjjek vissza a földre, és megrövidítsem az időt!
 
Gyermekeim! Már nem beszélek hozzátok sokáig. Prófétáimat megölik, mert terhükre vannak azoknak, akik ellenem tanítanak, és félrevezetik a népet.
 
Gyermekeim! Tudjátok meg, hogy a Golgotán a legnagyobb szomorúságom ez volt, hogy a sátán ennyire félre fogja vezetni népemet, és sokan behódolnak neki. Nektek, prófétáimnak mondom: Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik! Attól féljetek, aki a testet a lélekkel együtt a kárhozatba taszítja! Engedelmeskedjetek Nekem úgy, ahogy Én is engedelmeskedtem Atyámnak! Ha nem hirdettem volna az Evangéliumot, és nem mondtam volna el az igazságot, nem végeztem volna a keresztfán a latrok között. De ez volt az Atya akarata, mert feltámadásommal mutatta meg a legnagyobb csodát, és azt, hogy Isten vagyok. Engem senki sem tud leutánozni ebben.
 
Drága kiválasztott gyermekeim! Legyetek hűségesek Hozzám, és engedelmeskedjetek Nekem! Tanuljatok apostolaimtól, akik ezt mondták: Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek, és hálát adtak azért, hogy méltóknak bizonyultak gyalázatot szenvedni Értem. Egyesüljetek Velem a szenvedésben és a megaláztatásban! Amilyen mértékben egyesültök Velem, olyan fokban osztoztok majd dicsőségemben. Most jön el az idő, amire már felkészítettelek benneteket. Most válik ketté az Egyház. A hűségesek, akik mindhalálig kitartanak Mellettem, vértanúk lesznek. A hűtlenek, akik behódolnak a fenevadnak, elkárhoznak. Vérkönnyeket sírok azok miatt, akik el fognak veszni. Tartsatok ki Mellettem mindhalálig! Erre áldalak meg benneteket megerősítő áldásommal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

2013. április 27. délután itthon az Úr Jézus…

 

„Nyisd ki a Szentírást!” Ide nyílt ki: Máté 27, 30-37. „Jézus kigúnyolása, keresztre feszítése.”

Jézus: „Ez vár Egyházamra. Elvesznek Engem tőle. Nagy szenvedést és pusztulást zúdítanak rá, és magukra azok, akik ezt teszik vele.”

a
2011. április 06. szerda
 
Szűzanya: „Meghalt és eltemették…” (Hiszekegy) 1.rész
 
 
Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Égi Édesanyátok és eszközöm hangján szólok hozzátok! Forró édesanyai szeretetemmel köszöntelek benneteket. A „Hiszekegy”-ből ennek a mondatnak első része következik: „Meghalt és eltemették”
Ó, Gyermekeim! Szívem újra éli ezeket az utolsó, végtelenül fájdalmas perceket. Drága Szent Fiamat izomgörcsök rángatták, légszomja volt, fuldoklott. Teste reszketett és egészen elfehéredett, és a sebeiből lefolyt vércsíkok így sötétebbnek látszottak. Én, az édesanyja ott álltam Jézus és a jobb lator keresztje között és ketten támogattak: jobbról Kleofás felesége, Mária és balról Salome. János, a szeretett tanítvány, Jézus lábait törölgette egy kendővel. Mária Magdolna  egészen zilált volt a fájdalomtól, fátyla lecsúszott a fejéről, haja kibomlott, egy őrült hatását keltette. A kereszt hátának dőlve zokogott ekkor az Én szent Fiam így szólt: „Beteljesedett”. Fölemelte a fejét és hangos szóval kiáltott: „Atyám kezeidbe ajánlom lelkemet.” A Mi lelkünkbe, akik körülálltuk belehasított a fájdalom. Ennek hallatára az Én arcom halálsápadttá vált, szemem elborult, minden elsötétedett előttem, füleim nem hallottak, lábaim meginogtak és összerogytam. Mária és Salome gyengéden lefektettek és mikor magamhoz tértem felsegítettek. Mária Magdolna és János arcukat elfedve földre borultak. Drága Kicsinyeim! Leírhatatlan az a gyötrelem, amit éreztem föleszmélésem után, mikor ránéztem agyongyötört, megalázott, összemarcangolt halott Szent Fiam testére. E két utolsó mondata után feje mellére esett. Kiszáradt, elkékült ajkai között nyitott szájában látszott véres nyelve. Kezei melyek eddig a szegfejeket markolták görcsösen most szétnyíltak és jobban előre álltak. Térdei megcsuklottak és egy oldalra fordultak. Lelke kiszállott és Ő teljesen mozdulatlanná vált.
Abenadar századost, hallva utolsó szavait Jézusnak, hirtelen átjárta a kegyelem. Eldobta lándzsáját és két öklével verte mellét bűnbánóan, és így kiáltott: Ez valóban Isten Fia. Ezt látták a katonái és ők is így cselekedtek.
Jézus halálkiáltására nem csak az emberek, hanem a természet is megrendült. Földrengés rázta meg a hegyet és a sziklás talaj Jézus és a bal lator keresztje között szélesre megnyílt. Több helyen is rengett a föld, hegyek omlottak le és épületek dőltek össze, széthasadt a templom kárpitja is és sok halott kikelt a sírjából. Ezek a halottak nem igazi feltámadottak voltak, hanem Szent Fiam Lelke, miután elvált testétől, leszállt a pokol tornácára és sok lelket felküldött onnan a testükbe, hogy a megátalkodottakat és kételkedőket, akik nem akartak hinni Benne, mint Messiásban, megijesszék. Képzelhetitek, hogy a jeruzsálemi utcákon ténfergő emberek hogy megrémülhettek, mikor támolygó, tompa hangon szóló halottak jöttek velük szembe. Ezek az élő hullák a legkülönbözőbb történelmi korok öltözékében jelentek meg bomló testtel, üres szemekkel. Csak azért mondom el nektek ezt ilyen alaposan, hogy véletlenül se keverjétek össze ezt a jelenséget az ítélet utáni nagy feltámadással. Ugyanis ezeket az élő halottakat Jézus visszaparancsolta a sírjukba, lelküket pedig visszahívta a pokol tornácára.
Eközben a Golgotán mély csend uralkodott. Újra visszajöttek a poroszlók 3 élű vasrudakkal. Látták, hogy a latrok még élnek, ezért kemény ütésekkel összetörték kéz és lábcsontjaikat, a köteleket leoldozták róluk és a holttesteket hagyták a földre hullani, azután a völgyben elásták őket.
Majd egy létrát támasztottak Jézus keresztjéhez, hogy közelebbről ellenőrizzék, hogy meghalt–e. Úgy látszott, hogy kételkednek és az Ő csontjait is meg akarták törni. De volt ott egy Cassius nevű római altiszt, aki olyan hebehurgya és kancsal ember volt, semmi tekintélye sem volt a katonái előtt. Látta a poroszlók szándékát és a mi félelmünket, ahogy rettegve nézzük a vasrudakat és egy gyors mozdulattal lándzsájával beleszúrt az én Jézusom oldalába, amelyből azonnal vér és víz folyt ki. A jó szándék vezérelte, hogy össze ne törjék az Ő csontjait is. A sugárban kitörő vér és víz lepermetezte őt. Ennek hatására megvilágosodott, leborult Szent Fiam keresztje előtt és hangosan megvallotta: „Ő Isten Fia!” Azonnal megtért és kancsalsága is eltűnt. Mi, Jézus jelenlévő szerettei midőn megpillantottuk a sebből áradó Vért és Vizet, ahogy habzóan összegyűlik a talaj gödrében, nagyon meghatódtunk. Palackokba gyűjtöttük és kendőkkel felitattuk. Cassius katonáit is megérintette tisztjükkel történt csoda és ők is letérdeltek és mellüket verve megvallották Jézusba vetett hitüket. Jézus 3 óra után lehelte ki lelkét és a lándzsával átszúrás 4 órakkor történt. Én akkor már végtelenül elgyötört és fáradt voltam. Mivel a keresztlevételig még volt egy kis idő, engem a barátaim levittek a városba és a lakásomon egy kicsit lepihentem. A jövő héten Szent Fiam temetésével folytatódik tanításunk.
Most pedig szeretném szavaimmal elmondani, hogyan van jelen köztünk a Szentháromság.
A Mennyei Atya fehér ruhában áll itt. Előtte lebeg egy fekete színű világtérkép. Ráhelyez 4 fehér égő gyertyát: Északra és Délre, Keletre és Nyugatra és így szól: „Gyermekeim! A Föld azért fekete, mert elborítja a sok bűn, közömbösség és hitetlenség. A fényt árasztó gyertyák az engesztelést jelképezik. Csak úgy tudjátok megmenteni a Földet a végső testi-lelki pusztulástól, ha az engesztelés műve mind a 4 égtájon elterjed. Ha ennek hatására mindenki megtérne, nem lenne szükség a Nagy Büntetésre.”
Szent Fiam, Jézus hosszú fehér ruhában áll veletek szemben és egy óriási Szentostyát emel a magasba és alatta tart egy nagy aranyszínű kelyhet. Így szól hozzátok: „Drága Gyermekeim! Ma a golgotai halálomról tanított benneteket Édesanyám. A szentmisén szenvedésemről és halálomról emlékeztek meg. Ezalatt szenvedésem az átváltoztatással kezdődik és a szentáldozásig tart. Mikor pásztorom megáldoztatja önmagát, akkor misztikus értelemben  meghalok, hogy benne tovább éljek. A magnak is el kell halnia a földben, hogy sokszoros termést hozzon. Az Én halálom örök életet ad nektek áldozóknak.”
A Szentlélek a mai tanítás alatt mindegyiketek feje fölött, mint fehér galamb lebegett, és kitárt szárnyaiból ragyogó fény áradt rátok, hogy a mai tanítás alatt megvilágítsa értelmeteket, és lángra gyújtsa szíveteket.
Én pedig, Édesanyátok most a tanításom után végigmegyek köztetek és mindegyiketek homlokára egy anyai szeretetcsókot lehelek. Ezzel a szeretetcsókkal akarlak megvédeni benneteket ellenségem, a Gonosz támadásaitól. Nem engedem, hogy terve megvalósuljon és elszakítson benneteket egymástól. Megáldalak titeket a hűség kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, Ámen
 
2011. április 20., szerda
 
Szentlélek: Meghalt és eltemették 2. rész (Hiszekegy)
 
 
Szentélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentélek Isten, a 3. isteni személy és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a „Hiszekegy”-nek azzal a mondatával foglalkozunk: „Meghalt és eltemették…” ennek is a második felével, tehát Jézus Krisztus keresztről levételével.
Először azt szeretném elmondani nektek, hogy hol van és milyen az a sír, ahová Jézust el fogják temetni. Arimateai József kertjében van, ez 7 percnyire van a Kálváriától. Szép kert ez, nagy fákkal, padokkal, lugasokkal. Jobbról, a kert végében áll egy magányos szikla, ebben van az új sír, még senki sem feküdt benne. A szikla mélyebben áll, mint a talaj, így a bejárathoz lépcsőkön kell lemenni. A sírfülke ajtaja fémből van és kétfelé nyílik: jobbra és balra. A bejárat előtt fekszik a földön egy jó nagy lekerekített kő, melyet csak akkor tesznek a rézajtó elé, ha Jézust már eltemették. Ezt a záró követ a nagy súlya miatt csak több ember tudja helyére tenni. A sírbolt oldala és mennyezete belül szépen kifaragott szikla fehér-vörös-barna erezettel.
Most pedig, Gyermekeim arról beszélek nektek, hogyan történt Jézus levétele a keresztről. Csak néhány őr vette körül a keresztet. Arimateai József és Nikodémus felmentek és ott a helyszínen megbeszélték a tennivalókat. Beszerezték a bebalzsamozáshoz szükséges szereket, vittek 2 létrát. Szolgák segítettek nekik, akik egy talicskában tömlőket, edényeket, szivacsokat, vizet vittek fel. A városkapu zárva volt, és őrök vigyáztak, hogy senki fel ne menjen a kereszthez. József felmutatta Pilátus parancsát és felengedték őket az 5 szent asszonnyal együtt. A megtért Cassius is ott állt tisztes távolban néhány katonájával félénken és tiszteletteljesen. Abenadar százados is megérkezett, hogy segíthessen a keresztlevételben és temetésben. A Szűzanya és Mária Magdolan Jézus és a jobb lator keresztje között ült. A többi asszony rendezgette az edényeket, szivacsokat, lepedőket, fűszereket és közben a bánattól nagyokat sóhajtoztak, a könnyük hullott. Nikodémus és József létráikat a kereszt hátához támasztották egy nagy lepedőt vittek magukkal, rákötötték Jézus testét a hóna és térde alatt a kereszt törzsére. A szegeket kezeinél , lábainál hátulról kilazították és óvatosan kiverték és azok kihullottak a sebeiből. Karjait lassan leeresztették testéhez és a lepedőbe emelve ülő helyzetben hoztál le a keresztről. A lábából Abenadar százados húzta ki a nagy szeget. Cassius nagy tisztelettel összeszedegette a szögeket, és odatette a Szűzanya mellé a földre. Végtelenül megható volt ez a keresztről való levétel. Oly óvatosan és kíméletesen vettél le, mintha attól tartottak volna, hogy fájdalmat okoznak a halott Jézusnak. Áthatotta őket az a szeretet és tisztelet, amit mindig éreztek iránta, amikor még élt.
A Szűzanya ölébe, aki ott ült, terítettek egy lepedőt és gyengéden karjaiba helyezték. Mária jobb térde egy kissé magasabban volt, arra helyezték Jézust, teste pedig kinyújtva feküdt, lábai élettelenül lelógtak édesanyja öléből. A hosszú szenvedése alatt fizikailag semmit nem tudott segíteni Szent Fián, most végre ölében tarthatta, és közvetlen közelről szemlélhette. Láthatta szörnyű megkínzottságát, alig ismer rá szép, fenséges, nemes vonásaira ahogy nagy fájdalommal arcát nézegette, annyira eltorzították. Szeme bedagadva, orra eltörve, a két arca, szája nyílt sebekkel borítva, szakálla kitépdesve és csupa vér, por, sár, köpet borította. A Szűzanya bármilyen gyenge volt, nekilátott Szent Fia letisztításához. A férfiak mindig töltötték a tömlőkből a tálakba a tiszta vizet, az asszonyok újra és újra odanyújtották az edényt a fájdalmas Anyának, aki egy szivaccsal mosogatta Jézus holttestét. Természetesen ezt megelőzte a töviskorona levétele. Nem törődött vele, hogy a kezét összeszurkálták a tövisek. Először hátul szétnyitotta, hogy a leemeléskor ne táguljanak ki annyira, azután óvatosan lefejtette róla. Ahol akadozott, ott metszőollóval elvágta a hosszú töviseket, majd a töviskoronát letette a szögek mellé a földre. Néhány tövis beleragadt, mert oly mélyre hatolt. Ezeket egyenként egy fogóval kihúzogatta a sebekből és szomorúan körülmutogatta az ott álló résztvevő lelkeknek. Ezután következett a megtépázott, összeragadt haj rendbetétele. Egy vizes szivaccsal leáztatta a hajba tapadt vért és szennyeződéseket, és addig mosogatta, míg a szivacsból tiszta víz nem jött ki. Külön egy ujjára csavart kendőcskével kitisztította a fejsebeket, majd a haj fürtjeit háromfelé fésülte: hátra, jobbra és balra. Most nekifogott Szent Fia arcának letisztításához. Egy másik vizes kendőt mutatóujjára csavart és egymásután kitörölgette a szeméből, füléből, orrlyukaiból, ajkairól a megalvadt vért. Így letisztítva látszott a Szent Arcon még jobban a kegyetlen megkínzás. Nagy szeretettel megcsókolta Fia arcát és letakarta. Azután Jézus nyakát, vállát, mellét és hátát vette gondjába. Vállát hatalmas, csontig hatoló mély seb borította. Ebből is kiitatta a sok vért. A vállcsontjai, a karcsontjai, a mellcsontjai teljesen szét voltak marcangolva, a karjai kicsavarva, szétszaggatva. Édesanyja kimosta, kitisztogatta valamennyi sebét. Az egyik legnagyobb volt az oldalsebe, a lándzsa helye. Drága Engesztelőim! Mindannyiatokat egyenként belehelyezem e nagy sebbe, ez legyen menedéketek a gonosz külső és belső támadásaival szemben és a jövőben rátok váró megpróbáltatásaitokban. Szűzanyátok, mikor a nagy kézsebeit mosta, középső ujjánál fogva felemelte és átnézett rajtuk könnyes szemeivel. Az asszonyok és a segítő jámbor férfiak sorban áhítattal csókolták meg e kézsebeket. Ti is, kedves Gyermekeim, gondolatban hajoljatok Megváltótok lemosdatott kézsebei fölé és simogassátok meg, csókoljátok meg mély együttérzéssel. A lábait az ott térdeplő Mária Magdolna mosta le és mégegyszer utoljára könnyeivel áztatta. Ezután a segédkező szent asszonyok egy illatos kenettel teli szelencét tartottak oda a Szűzanyának, aki ezzel kitöltötte és bekente az összes sebet. Majd lefogta Szent Fia félig kinyílt szemeit, és összecsukta nyitott ajkait, és sírva arcára hajtotta az arcát és megcsókolta, mégegyszer bensőséges szeretettel átölelte testét és megható szavakkal búcsúzott el tőle.
Drága Gyermekeim! A mai tanításba csak a keresztlevétel és Jézus Krisztus testének megtisztítása és megkenése fért bele. A temetésről a következő alkalommal lesz szó.
Még szavaimmal bemutatom nektek a Szentháromság és a Szűzanya jelenlétét itt az engesztelésen.
A Mennyei Atya úgy áll előttetek, hogy fehér hosszú ruha van rajta, a fején aranyszínű töviskoszorú. Karjait kitárja, hogy tenyere felétek nézzen, és kezein, mint Jézusén piros sebek látszanak. Lábait kissé szabaddá teszi ruhájától és mutatja lábsebeit. Szent Szíve kivillan ruhája alól és láthatóvá válik. Aranyszínű töviskoszorú fonja körül. Így magyarázza a szimbólumokat nektek: Drága Gyermekeim! A sebek azt jelképezik, hogy Szent Fiammal együtt Engem is keresztre feszítettek. Az arany-töviskoszorú a szívemen és fejemen azt jelképezi, hogy Fiam kínszenvedésével megdicsőített Engem, nemcsak önmagát. Ti is növeljétek dicsőségemet imáitokkal és áldozataitokkal.
Jézus most úgy mutatkozik előttetek, ahogy levették a keresztről, de már lemosás után. Teste tele van foltokkal: fénylő ragyogó foltokkal, fehér és tarka foltokkal és fekete-szürke foltokkal. A ti Üdvözítőtök elmondja nektek, mit akar ezzel mutatni. Drága Kicsinyeim! Az Én testem: az Egyház, mely 3 részből áll. A fénylő, csillogó foltok a megdicsőült egyházat szimbolizálják, a fehér és tarka foltok a küzdő Egyházat, a szürke és fekete foltok a szenvedő Egyházat. Imákkal, áldozatokkal, böjtökkel, szentmisékkel, szentáldozásokkal törekedjetek arra, hogy Szent Testemet hamarosan csupa fénylő, ragyogó folt borítsa!
Én, a Szentlélek Isten eszközöm jobb kezénél egy magasan lobogó tűz alakjában vagyok jelen. E percben égő tűzcsóvák indulnak felétek, és lángragyújtják szívetek parázsló tüzét, hogy e nagyböjti időben kiégessen belőletek minden bűnt és hibát, hogy Húsvétkor hófehért lélekkel köszönthessétek a feltámadt Jézus.
A fájdalmas Szűzanya kisírt szemmel, könnytől ázott arccal itt áll eszközöm bal oldalán és így szól hozzátok: Drága Kicsinyeim! Látjátok végtelen szomorúságomat? Ennek egyik oka, hogy újra végigéltem a keresztlevétel fájdalmait, a másik, hogy látnom kell azokat, akikért hiába szenvedett és halt meg Szent Fiam: a közömbös, hitetlen és megátalkodott gyermekeimet. Csak egy módon enyhíthetitek fájdalmaimat, hogy helyettük is bűnbánatot tartotok és imádkoztok megtérésükért.
Én a Szentlélek most már elbúcsúzom tőletek. Megtöltöttem lelketeket lobogó szeretetlángommal. Ezt a szeretetet szórjátok szét környezetetekben. Élő hitetekért és kitartó hűségetekért megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
 
2011. április 27. szerda
 
Szentlélek: „Meghalt és eltemették…” (Hiszekegy) 3.rész
 
 
Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni személy, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. A Hiszekegynek abból a mondatából, hogy „meghalt és eltemették”, most a „sírba tétel” következik.
Miután a szent Szűz megmosta Szent Fiát és elbúcsúzott tőle, a férfiak Jézust egy hordágyra fektették. 2 rudat illesztettek a hordágy alá és 4-en: Arimateai József, Nikodémus, Abenádár százados és János apostol a vállukra fektetve vitték a sírhoz. A többiek a következő sorrendben követték: elől ment Szűz Mária, utána a szent asszonyok, a végén Kasszius és katonái. Mindössze hét percre volt a sír. Így vonultak szomorúan, zsolozsmákat énekelve. Az új sír halotti ágyán – mely kőből volt – szép vésett szegély volt és rajta ki volt vésve a test körvonala. Most a férfiak ezeket a véseteket fűszeres keverékkel töltötték ki, lepellel letakarták és a szent Testet ráfektették. Megölelték, könnyeikkel áztatták. Behintették illatos fűszerekkel és valami finom porral. Mária Magdolna egy egész palack illatszert öntött Jézus oldalsebére. Azután a Szűzanya egy szép, díszes fehér kendőt, amit Pilátus feleségétől kapott, gyengéden a feje alá helyezett. Majd Jézus karjait fölemelték és egész testét a hónaljáig az alatta lévő fehér lepelbe bepólyálták, mint ahogy a kisbabákat szokták. Alá tettek egy lepedőt, melynek szélei lelógtak a halotti ágyról. Miután végeztek a szent Test bebalzsamozásával, mindnyájan kimentek a sírboltból csak Szűz Mária maradt benn. Engedték elbúcsúzni Szent Fiától. Jézus feje mellett a sírpadon volt egy kis hely, oda leült és sírva leborult Fia holttestére, elhalmozva csókjaival és hulló könnyeivel és az anyai szeretet legszebb, leggyengédebb szavaival. Ő is kiment a sírból, Közben Mária Magdolna egy csokor virágot és zöld lombot szedett a kertben és belépett a sziklasírba, hogy mindezt szeretett Jézusának tetemére szórja. Kezeit térdelve, sírva és jajgatva ölelte át a lábait. A férfiak hívására ő is kijött. A férfiak bementek a holtesthez és a lepedő lelógó részeit ráborították és a tetejére helyeztek egy nagy barna takarót. Bezárták a szárnyas rézajtót vaslécekkel, melyek keresztalakot képeztek. Nagynehezen az ajtó elé gurították a súlyos, nagy zárókövet.
Az egész balzsamozás, temetés fáklyafények mellett történt, mert ott bent nagyon sötét volt. A temetés után a résztvevő férfiak és szentasszonyok a Cönákulumban jöttek össze, ahová az apostolok és néhány tanítvány is elment. Mély gyász volt mindegyikük lelkében. Mikor már egészen sötét volt, megérkezett Lázár, Mária és a szamáriai asszony. Mindent részletesen elmeséltek nekik, felújítva a közös fájdalmat.
A zsidó főpapok, Annás és Kaifás dühösek voltak Arimateai Józsefre, hogy bátran, nyíltan Jézus mellé állt, és még a temetés estéjén egy csapat fegyveres katonával elfogatták és városfal egy tornyába bebörtönözték. Az volt a tervük, hogy halálra éheztetik és semmit sem jelentenek eltűnéséről. Kaifás és kísérete elment Pilátushoz még azon az estén és kérték állítson őrséget Jézus sírjához, nehogy ellopják a tanítványai a holttestet és azt állítsák, hogy feltámadott. Pilátus e célra Cassiust és katonáit adta. Az őrök ötösével felváltva őrködtek a sírnál.
Közben elmondom Jézus barátai hogyan töltötték a nagyszombatot. Gyászolva, imádkozva voltak együtt a férfiak és a szentasszonyok a utolsó vacsora termében. Elmentek a jeruzsálemi templomba is, amit a földrengés nagyon megrongált. A Szűzanya minden helyet, amihez Szent Fiának köze volt, térdreborulva megcsókolt. Napkeltekor a Szűzanya, kíséretével visszavonult a lakásába,  a férfiak a cönákulumba vonultak, ahol imádkoztak. Az apostolok szégyellték gyávaságukat János előtt, hogy nem voltak jelen Jézus halálánál, keresztrefeszítésénél.
Drága Gyermekeim! Ezzel be is fejezem tanításomat e szomorú eseményről. Ezután a szavaimmal megvilágítom előttetek, hogyan vagyunk jelen köztetek.
Én, a Szentlélek Isten a következőt látom: A Mennyei Atya nem a szokásos módon mutatkozik. Ennek az épületnek a mennyezete hirtelen eltűnik és fölötte egy ragyogó fényes felhő van, melyből a Mennyei Atya hangja szól, miközben gazdagon hinti rátok kegyelme sugarait. Hallgassátok nagy tiszteletel! „Drága Engesztelő Gyermekeim! Szent Fiam halálával  beteljesedett az egész Szentháromság isteni terve: az emberiség megváltása. Mi hárman, az Atya, a Fiú és a Szentlélek határoztunk így: Szent Fiam emberré válásával, kínszenvedésével és kínhalálával kijavítottuk, amit ti teremtményeink elrontottatok. Az első emberpár engedetlenségéből származó áteredő bűn a bűnre való hajlamot belétek ültette. Szükség  volt rá, hogy Szent Fiam feláldozza magát, mert különben mindnyájan a pokolba hullottatok volna. Ne szűnjetek meg hálát zengeni e nagy jótéteményéért. De mivel e teremtés hálátlan, ez az áldozat nem volt elég neki és a bűn mocsarában fetreng, végtelen irgalmamban még adok egy esélyt neki, a Nagy Figyelmeztetést. A közeljövőben elhatároztam egy határidőt, de ettől kezdve már nem lesz több haladék. Készítsétek lelketeket: szeretet, megbocsátás, tisztaság, ez lebegjen szemetek előtt!
Jézus itt áll előttetek ragyogó fényözönben. Meghaltam, hogy tovább éljek bennetek! – mondja nektek. Meghaltam, mert annyira szeretlek benneteket, hogy lemondtam saját életemről. Meghaltam, hogy utolsó szavaimmal példát mutassak nektek arra nézve, hogyan kell búcsúzni az élettől: „Atyám kezedbe ajánlom lelkemet!” Igaz, hogy meghaltam a kereszten, de mégis élek. Hogy ezt bizonyítsam, odamegyek közétek és lüktető, dobogó, isteni Szívemet a kezetekbe adom. Nyújtsátok ki tenyereteket! Él az Én Szívem és szeret benneteket. hallgassátok meg, tartsátok oda fületekhez és figyeljétek, mit mond nektek?  Sze-ret-lek-gyer-me-kem! Most emeljétek ajkatokhoz a Én szerető Szent Szívemet és csókoljátok meg! Éhezem és szomjazom a szeretetetekre! Pótoljátok, Kicsinyeim milliók szeretetlenségét és hálátlanságát! Ma nektek ajándékoztam élő isteni szívemet, vigyétek magatokkal és ezzel szeressétek felebarátaitokat!
Én, a Szentlélek Isten itt állok szembe veletek és egy pelikánt ajándékozok mindegyiketeknek. Mint tudjátok ez a madár saját melle húsát tépi és adja éhező gyermekeinek. Jézus is ilyen pelikán, saját testét és vérét adja nektek. Tegyétek a szívetekbe ezt a szimbólum madarat és legyetek még áldozatosabbak embertestvéreitekkel!
Mennyei édesanyátok is ma egy kissé megkésett húsvéti ajándékot ad nektek, egy fehér báránykát. Így szól: „Legyetek olyanok, mint ez a kis bárány: szelídek. Ha a farkasok rágalmaznak, minden rosszat mondanak rátok, hazudoznak, ítélkeznek felettetek, ti szelíden hallgassatok, ne védjétek magatokat, ne panaszkodjatok, ne veszekedjetek és főleg ne ítélkezzetek. Ígérem, hogy nem a farkasoké, hanem a szelídeké a Mennyek Országa.”
Én, a Szentlélek Isten, most már búcsúzom tőletek. Megáldalak benneteket a kínhalált szenvedett Jézus iránti hála lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
a
Szűz Mária: 2. parancs: „Isten nevét hiába ne vegyed!”
Én: Édes Jézusom, szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé!
Mennyei Édesanyánk! Nagy örömmel fogadjuk tanításodat.
Szentlélek Úristen! Jöjj, segíts, hogy Szűzanyánk szavait méltóképpen közvetíthessem testvéreimnek.
Szűz Mária: Drága, engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok égi Édesanyátok. A 2. parancsról szeretnélek tanítani benneteket, mely így szól: „Isten nevét hiába ne vegyed!”
Ez a törvény tiszteletet parancsol nektek a leghatalmasabb Uratokkal, Istenetekkel szemben. Aki szeret valakit, az nem beszél róla csúnyán, és vele se beszél tiszteletlenül. Tehát Gyermekeim, ha az 1. parancs szerint igazán szeretitek Istent, az egész Szentháromságot, akkor Róla a legnagyobb áhítattal és komolysággal szóltok, és ha beszélgettek Vele, azt csak az összeszedettség és tisztelet hangján teszitek. Bizony nagyon sokan nem szeretik az Istent, így gátlástalanul megsértik a második parancsot. Én, a ti Mennyei Édesanyátok fájdalomtól összeszorult szívvel hallgatom nemre és korra való tekintettel a sok káromkodást és trágár, közönséges beszédet. Már egészen kicsi gyermekek szájából kiszaladnak a csúnya, közönséges szavak. Még nem is értik, mit mondanak. A felnőttek csak nevetnek rajtuk, hogy milyen jól áll nekik a káromkodás, és ezzel szinte bíztatják, hogy máskor is ezt tegyék. Melyik pici gyermek beszél így? Aki szüleitől ezt hallja. Az óvodában, iskolában is folytatja, és társai eltanulják tőle. A kamaszok között sikk, divat a durva beszéd, fiúk lányok egyaránt így társalognak. Miért ne beszélnének így? Hiszen a szülők és pedagógusok – akiknek nevelni kellene őket – szintén ezt teszik. De azért mindig vannak kivételek: finom, vallásos lelkületű, Istenszerető családok, ahol csak jó példát látnak a gyermekek.
Drága Engesztelőim, akiknek a szíve együtt fáj az Enyémmel, mikor halljátok a káromkodásokat, segítsetek nekem! Utcán, buszmegállóban, buszon utasítsátok rendre azokat, akik Isten Szent nevét vagy az enyémet szidja. Ha pedig olyan goromba ember káromkodik, akire nem mertek rászólni, akkor magatokban csak ezt a fohász mondjátok nekünk vigasztalásként: „Dicsértessék és áldassék Isten és Szűz Mária szent neve!” Gyakran imádkozzatok engesztelésül ezekért a súlyos bűnösökért!
Nemcsak akkor ejtik ki hiába Isten nevét, amikor káromkodnak. Akkor is, ha Istenhez méltatlan módon szólnak, hiába való módon, amikor lelkiállapotuk miatt semmi hasznuk nincs belőle. Például nagyon bizonygat valaki egy dolgot, és azt mondja: „Isten bizony!” Vagy pl.: „Hol az Istenben van ez az ásó?” Ez bűn, mert csak ok nélkül használja Isten nevét. De ha valaki így szól: „Istenem, segíts! Istenem, köszönöm!” Akkor már van értelme és haszna a megszólításnak.
Akkor is hiába mondják ki Isten nevét, ha ima közben akarattal, szándékosan elszórakoznak: ide-oda tekingetnek, babrálnak valamivel, akarattal másra gondolnak. Az ilyenek bűnt követnek el. De ha figyelmük – bármennyire vigyáznak – szétszóródik, az nem számít bűnnek, csak gyengeségnek. Egy régebbi tanításomban, mely az imádkozásról szól, említettem, hogyan lehet harcolni az ima alatti figyelmetlenség ellen. Például újrakezdi a rózsafüzér tizedet, vagy felajánlani azért a felebarátért, akiért elgondolkoztatok. Krónikus esetben – mikor a gonosz megkötöz benneteket, hogy ne tudjatok figyelni – elmondhatjátok a „Megszabadítás rózsafüzérét” magatokért.
Az is hiába veszi Isten nevét, akinek cselekedetei nem felelnek meg dicsőítő szavainak. Itt idézem Máté evangéliumából: „Nem mindaz, aki mondja Nekem: Uram, Uram, megy be a Mennyek országába, hanem aki Atyám akaratát cselekszi.”
Ez azt jelenti, hogyha cserepesre imádkozza is a száját valaki a rózsafüzérekkel, attól bizony még nem üdvözül, amennyiben elhanyagolja állapotbeli kötelességeit és hiányoznak belőle a szeretet-cselekedetek. Mondok erre egy példát nektek az életből. Van egy jó erőben lévő, fiatalos nagymama, aki nagyon buzgó, vallásos asszony. Mindennap szentmisére megy, napi áldozó, minden zarándokútra elmegy, amit szerveznek. Együtt lakik leányával és annak családjával. 3 kisgyermek van és rengeteg házimunka. A mama néha összesöpröget, kicsit játszik az unokákkal, de a munka oroszlánrésze a lányára marad. Megkéri a lánya, mosogassa el az edényeket, míg ő vasal. Ó, nem lehet – mondja – mert még 2 rózsafüzér hiányzik a napi imamennyiségből. Ez az asszony csak a szájával dicséri az Istent, a tetteivel, a szeretetével nem. Az ilyen ima szinte bűnné válik Isten előtt, tehát ő is hiába veszi Isten nevét.
Van olyan fajta templomba járó és sokat imádkozó, aki elvégzi az otthoni teendőket, csak úgy ég a keze alatt a munka, de megállás nélkül ítélkezik, pletykál, rágalmaz, mindenkiről van egy rossz szava. Így aztán, amikor imádkozik, bűnös lélekkel ejti ki Isten nevét. Az ilyenek rontják a vallásos emberek hírnevét. Ezek miatt mondogatják közömbös és hitetlen felebarátaitok: a templomba-járók rosszabbak nálunk, akkor minek menjek misére? Higgyétek el az ilyen ember jobban tenné, ha nem is imádkozna, mert minden szavával sérti az Istent, lábbal tapossa – mint a farizeusok – a 2. parancsot. Ó, látom Isten méltatlankodó tekintetét, amellyel undorodva elfordul a képmutatótól, aki megszólítja. Mielőtt leül imádkozni vagy elmegy áldozni, mély bűnbánatot kellene gyakorolnia.
Akkor a bűnös már nem is szólhat Istenhez? Ne gondoljátok! A bűnösöknek segítségül kell hívni ezt a nevet, akik érzik, hogy fojtogatja őket a gonosz, és akik meg akarnak szabadulni a bűntől. A Hatalmashoz kiáltanak, hogy bocsásson meg nekik és gyógyítsa meg őket.
Tehát az a bűnös, akiben nincs bűnbánat, az bűnt követ el azzal, hogy imádkozik, Isten nevét hiába veszi. Viszont az a bűnös, aki könnyek között bánja bűneit, imájával kedves Isten előtt.
Mindig vigyázzatok, Gyermekeim, hogy ne imádkozzatok hazug módon! Ne imádkozzatok pusztán megszokásból, hanem szívből, mindent beleadva ejtsétek ki Isten nevét. Ejtsétek ki azért, hogy ne legyetek egyedül. Ejtsétek ki azért, hogy segítsen titeket. Ejtsétek ki azért, hogy mentsen meg a kísértéstől. Ejtsétek ki azért, hogy megbocsásson nektek!
Jól véssétek be, hiába veszitek Isten nevét, ha nem akartok megjavulni. De nem hiábavaló, mikor a nap minden pillanatában, cselekedeteiben, kísértésében, szenvedésében szeretettel hívjátok: Jöjj, Istenem! Akkor nem vétkeztek Isten szent nevének kiejtésével. Dicsőítsétek és imádjátok az Atya, a Fiú és a Szentlélek szent Nevét és Én ehhez Édesanyai áldásomat adom. Amen.
Az 5 Szent Seb Rózsafüzér előtt
Édes Jézusom ezt a rózsafüzért arra a szándékra szeretném felajánlani, hogy engeszteljük és vigasztaljuk vele a két Legszentebb Szívet, a Tiédet és a Szűzanyáét a sok káromkodásért. Szégyenkezve állunk eléd, mert hazánk ebben a bűnben vezetőhelyet foglal el. Mi, aki szeretünk Téged hogyan enyhíthetnénk ezt a helyzetet? Amen
Jézus: Sajnos a káromkodás gyökerei nálatok nagyon mélyek. Az emberek így vezetik le idegességüket, ingerültségüket. Elég, ha kiesik a kezükből valami, elég ha megbotlanak a szőnyegbe, elég ha nem kedvükre szól valaki és már el is kanyarítják a csúnya szavakat. A türelem hiánya váltja ki a káromkodást. Ha van a családban káromkodó ember, nem célravezető a meggyőzés és szidalmazás módszere. A szavak leperegnek róla. Inkább szeretetteljes bánásmóddal, türelmes szavakkal, figyelem-eltereléssel lehet lecsendesíteni. Imádkoznotok kell érte és hívni Szent Mihály főangyalt, hogy szabadítsa meg a megkötözöttségtől. Ugyanis a káromkodást ellenségem táplálja szegény bűnös gyermekemben. A krónikus káromkodóért fel lehet ajánlani egy szentmisét, a szentáldozásaitokat. Lehet értük böjtölni, virrasztani. Meglátjátok, a kitartó ima és áldozat meghozza hatását.
Drága Gyermekeim! Mekkora öröm ez számomra, hogy káromkodó testvéreiteken segíteni akartok. Áldozataitokért kiosztom nekik kegyelmeimet, és ha megmentetek egy ilyen lelket Nekem, ajándékotok bőséges lesz. Köszönöm e rózsafüzérrel a vigasztalást Édesanyám nevében is. Hálás szeretettel küldöm ölelésemet mindnyájatoknak, egyenként. Amen.
2009. április 27.
a

Édesanyám, akihez küldtél, az elutasított

1962 április 27.

  A szentmise után erős elhatározással elindultam, hogy É. atyának a Szent Szűz üzenetét átadjam. így szóltam hozzá: Az Atyának levelet hoztam. – Tudniillik az atyának szóló á Szent Szűztől eredő üzenet volt a levélben megírva. Minden ízemben remegtem éreztem, hogy a Szentlélek ereje gyámolít. Megvártam, míg elolvassa. Ö csodálkozva nézett rám, és elhárító szavaival így szólt: “Erre választ nem adhatok.”-

Én nem is várok választ. Én csak nyomorúságos bűnös vagyok, és már sokat szenvedek magamban miatta. . . Szorongó lélekkel távoztam, lelkemben mélységesen megalázva.

  Utána még sokáig a templomban tartózkodtam, gondolataimban elmerülve. . . A Szent Szűzhöz könyörögtem: Édesanyám, akihez küldtél, az elutasított, még egy bátorító szót sem mondott. – Lelkem égető fájdalmával és a megaláztatás szégyenével távoztam a templomból.

  Azért az atya valamit mégiscsak mondott. Azt, hogy menjek el X.atyához. Én őt nem ismertem, hírét sem hallottam. De hiszen őt az Úr Jézustól mellém rendelt nővér az É. atyától függetlenül is tanácsolta.-

Másnap elmentem, de mivel nem találtam otthon, a következő nap újra felkereste m őt. A szentgyónás keretén belül adta m elő az atyának rendkívüli lelkiállapotomat. Ömlött belőlem a szavak könnyes áradata. Noha őt soha nem ismertem, lelkem csodálatos bizalommal nyílt meg előtte.

Könyörögve kértem az atyát, hogy igazítson el rendkívüli lelkiállapotomban, és így szóltam hozzá: Lelkem legnagyobb alázatosságával kérem és óhajtom, hogy tévedésem feltárásával megnyugtasson, – Ó szelíd, jóságos szavaival meg is nyugtatott, hogy Ő nem lát bennem semmi rendellenességet. Alázatosságom az, melyből erre következtetett. Vigaszt adó szavak voltak ezek lelkemnek. Megnyugodva tértem haza.

Abban állapodtunk meg, hogy legközelebb elviszem hozzá a Szent Szűz leírt közléseit, mert neki vannak pap gyónó-gyermekei, és majd velük megtárgyalja a dolgokat.


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat…
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Adni, hogy még többet adhassak!
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Advent-ÚrJövet
  • Afrikai Látnokokat követvén
  • Ahogy kapom, úgy adom!
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet
  • Áldott legyen mindörökké az Úr neve!
  • Amerikai Látnokokat követvén
  • Anzix
  • Anzix
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Áradások-figyelmeztetések
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában
  • Armageddon nyomában etnikai tisztogatású polgárháborúkban
  • Áttekintő irodalmi jelleggel
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Böjt-engesztelés-ima
  • Bölcsen Okosan Magyaran Természetben
  • Bölcsességek, tapasztalatok, népi kutatások
  • Dél-Alföld
  • Dél-Dunántúl
  • Délvidék
  • Ébredések, jelenések
  • Egri Érseki Kerület
  • Erdély-Csángóföld-Bánát-Körösmező-Máramaros-Székelyföld
  • Észak-Alföld
  • Észak-Magyarország
  • Esztergom-Budapesti Érseki Kerület
  • Esztergom-Vác
  • Eucharisztia
  • Európai látnok által követvén
  • Európai látnok által követvén
  • Fejezetek
  • Fejezetek
  • Felvidék-Kárpátalja
  • Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten
  • Friss Üzenetek a Nagy Figyelmeztetés előtt
  • Frissülés
  • Gomora Szodoma Technika alapján a Végső Időkbe
  • Gomora Szodoma Technika Ellen a Végső Időkben
  • Gondolkodó Szemlélődő
  • Gyarlóságunk miatt az utolsó háború elkerülhetetlen
  • Gyökereink
  • Haladunk, haladunk, az ösvényt ne tévesszük szem elől…
  • Hamis Béke
  • Helyreállítás egységben egységért egyben míg élhet… Földkerekségen
  • Himnuszok-dalok településekről
  • Hogyan akartam, de mégse úgy lett
  • Igazságokat keresek, nem féligazságokat!
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus az Emberiséghez
  • Jézus Krisztus Urunk Dobogó Szíve és Szeretete
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém
  • Kadarkút-Siófok-Veszprém-Esztergom-Vác
  • Kalocsa-Kecskeméti Érseki Kerület
  • Karácsony
  • Kegyelemteljes Áldásodat kérjük jóságos Uram!
  • Keresztény bizonyságok, életek, történetek
  • Keresztény életek, filmek, történetek
  • Közép-Dunántúl
  • Közép-Magyarország
  • Legendák, mesék, mondák
  • Lelkitársaknak, majdnem lelkitársaknak
  • Magyarán-magyarul hazánk, nemzetünk, nemzedékünk
  • MártírSors
  • Meddig még?
  • Mi hunok 300millióan vagyunk
  • Munkanapló
  • Nyugat-Dunántúl
  • Olvasó gondolkodó
  • Örökimádás
  • Öntsünk Tiszta Vizet a Pohárba!
  • Örömhír
  • Örömhír
  • Őrvidék-Gyepüvidék
  • Őszinte alázatos erkölccsel
  • Pünkösd-ElJövet
  • Segítek, hogy segíthessek!
  • Sopron-Vác-Mohács
  • Szentek köztünk élnek, a múlt róluk beszélnek
  • Szentek köztünk járnak, csodák bennünk élnek
  • Szeretve szeretett egységben szép az élet, ha nem adják meg-vissza türelemmel várd a lelkitársad!
  • Szétszaggatott szívek, akik összetalálkozhatnak, ha egymásra figyelnének mennyei segítséggel
  • Természet Bűnös természetünk ellen lázad!
  • Titkok, amelyre ideje, hogy fény derüljön!
  • Üzenet
  • Üzenet
  • Üzenet a Kárpát-medence területéről
  • Üzenet a Kárpát-medencén kívülről
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Üzzed El a Sötétséget!
  • Veszprémi Érseki Kerület
  • 2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

    2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

    2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek: