‘0327’ cimkéjű bejegyzések

PostHeaderIcon Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei

2017. március 2. Itthon az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Hamarosan beteljesülnek próféciáim. Most különösen sokat imádkozzatok papjaimért! Most lesz a végső összecsapás, amikor szétválasztom a juhokat a kosoktól.

Kicsinyeim, újra mondom: imádkozzatok most még többet, hozzatok még több áldozatot a lelkek megmentéséért, mert ez az idő a sátán végső, elkeseredett harca a lelkek ellen, hogy kilopja belőlük a hitet, és miután kilopta, könnyűszerrel leterítse őket.

Kicsinyeim, Véremen megváltott gyermekeim! Ne tegyétek magatokban hiábavalóvá rettenetes kínszenvedésemet és kereszthalálomat! Ne hagyjátok, hogy ellenfelem a kárhozatba taszítson benneteket, és örökké gúnyolódjon rajtatok, hogy el tudott buktatni.

Gyermekeim! Legyetek felkészülve! Így készüljetek: Kérjétek magatokra a sziklaszilárd, erős hitet! Olvassátok naponta a Szent Evangéliumot, váltsátok tettekre annak tartalmát! Ami azzal ellentétes tanítás, hangozzék el bárkinek az ajkáról is, azonnal vessétek el magatoktól!

Kicsinyeim! Az antikrisztus már készen áll, hogy fellépjen, csak a megfelelő pillanatot várja. Ne higgyetek neki, amikor azt hazudja, hogy ő Én vagyok. Ne higgyetek megtévesztő csodáinak, melyeket a sátán művel általa. Az ördög az Isten majma, de ti ne dőljetek be neki.

Kicsi gyermekeim! Én legyek a ti egyedüli reményetek, Aki hamarosan visszajövök dicsőségemben az ég felhőin, hogy szám leheletével elsöpörjem a gonoszt, és megítéljem a népeket. Ítéletem kardja a Szent Evangélium és a főparancs: a szeretet. Mindazok, akik tettekre váltják tanításomat, Velem együtt fognak győzni, és uralkodnak majd örökkön-örökké. De aki bedől a tévtanításnak és az antikrisztusnak, az az örök vesztesekhez csatlakozik, és a kárhozat lesz az osztályrésze.

Kicsinyeim! Most van itt a nagy megmérettetés. Minden embernek magának kell döntenie örök sorsa felett. De nektek, akik osztatlan szívvel szerettek Engem, olyan lesz ez, mint egy színjáték, amire ti nem fogtok odafigyelni, mert elhatárolódtok tőle. A lelketekben zavartalanul fogtok imádni Engem. Tettekre váltjátok tanításomat és üzeneteimet, és boldogan várjátok a Velem való nagy találkozást, amikor színről-színre megláthattok Engem. Én pedig bennetek fogom elismételni főpapi imámat: „Atyám, a feladatot, amelyet Rám bíztál, elvégeztem, megdicsőítettem nevedet a Földön.” Legyetek hűségesek Hozzám, drága kicsinyeim, és Én veletek maradok mindennap a világ végezetéig! Amikor pedig elhozom a ti végórátokat, Magamhoz emellek benneteket örök dicsőségembe, ahol vég nélkül fogtok Velem együtt örvendezni. Ég és föld elmúlnak, de az Én igéim soha el nem múlnak. Fogadjátok megerősítő áldásomat, Szívem túláradó, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítések: 1Kor 7, 29: „az idő rövid” Fil 3, 6: „Az egyház üldözése”.

Tit 1, 2-3: „igazmondó Isten megígért” és „kinyilatkoztatta tanítását”

2017. március 4. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Vigasztalódjatok! Ne a körülöttetek levő világra és a jelenre tekintsetek, hanem Rám, a keresztre Feszítettre, Aki feltámadtam és örökké élek. Titeket is feltámasztalak, és beviszlek Atyám házába. Én, Aki veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig, fogom kezeteket, az ölemben tartalak, a szívetekben élek, és ti az Én Szívembe vagytok beírva. Ha így éltek, elmerültök irgalmas Szívem tűzkohójában, kiégetek belőletek minden tökéletlenséget, minden bűnt, még az árnyékát is. Akkor megtelik a szívetek derűvel, békével és az Isten iránt való végtelen szeretettel. Akkor úgy fogtok tekinteni a rátok váró szenvedésekre, mint átmeneti állapotra, ami gyorsan elmúlik, és örök dicsőséget szerez Nekem, mivel engedelmességetekkel megdicsőítitek Nevemet, és ezzel lelkek millióit mentitek meg.

 

Drága kicsinyeim! Így lássátok az eseményeket! Ne rémüldözzetek! Reményetek mindig csak Én legyek, és akkor soha nem fogtok csalódni. Fogadjátok szeretetteljes, megerősítő áldásomat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítés: Lk 1, 45: „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.”

 

 

2017. március 5. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim, Szívemnek kedves választottai! Ez a végső szakasza Egyházam megsemmisítésének. Most vesznek el Engem tőletek, Aki az Egyház lényege és Feje vagyok.

 

Gyermekeim! Ez a cselekedet magára vonja jogos haragomat, amely az Egyháznak és a világnak pusztulását fogja okozni. Ezt a világot ugyanis az Én ártatlan, Szent Testem és Vérem tartja fent. A Szentmise az Én keresztáldozatom vértelen megjelenítése. Ha ez megszűnik, nem lesz többé irgalom, mert Mennyei Atyám eddig az Én kereszten haldokló, áldott, Szent Testemen keresztül látta ezt a bűneiben fetrengő világot, és azért könyörült meg eddig rajta. De ha elvesznek Engem (a Szentmisét, és az Oltáriszentséget), akkor már nem lesz ezen a világon és az Egyházon az Én ártatlan, Szent Testem és Vérem védelme. Akkor már csak a bűn marad. Egyházam nem lesz többé szentté, amelyet Én Magam tettem azzá. Pusztán a külső udvar, amelyre ez vonatkozik: Jelenések könyve 11, 1-2: „Ekkor bothoz hasonló mérőnádat adott ezeknek a szavaknak a kíséretében: „Menj, mérd fel az Isten templomát az oltárral és a benne imádkozókkal együtt. De a templom külső udvarát hagyd ki, és ne mérd fel, mert a pogányoké lesz, akik a szent várost negyvenkét hónapig tiporják.” E miatt, hogy engedelmeskednek a sátánnak, és megfosztják Tőlem híveimet, nagyon sok embernek el kell pusztulnia és kárhoznia. Mert mindazok, akik ezt meg merik tenni, és azok is, akik egyetértenek ezzel a kárhozatos eretnekséggel, áldozatul esnek ellenfelemnek, és a pokol tűzében fognak égni örökkön-örökké. Az ilyenek számára nincs irgalom, mert ők sem irgalmaztak Nekem, és rájuk is érvényesek a Szentírás szavai: aki a Szentlelket káromolja, örök vétek terheli, vagyis ez a megátalkodottság. Ők nem tartanak bűnbánatot, nem kérnek bocsánatot, ezért bűnük örökre megmarad. Minden bűn következménye a büntetés, és a meg nem bánt bűnök következménye az örök halál.

 

Kicsinyeim! Most vigyázzatok, figyeljetek, mert Egyházamban olyan megtévesztéseket és szokatlan dolgokat visznek végbe, amit csak figyelmes híveim fognak észrevenni. Ha már nem halljátok a Szentmisében az átváltoztatás szavait, akkor ne vegyetek részt rajta, és még véletlenül se fogadjátok el a kenyeret és a bort, mert ezeket a sátán maga nyújtja nektek, eszközein keresztül. Ha pedig annyira megszentségtelenítik templomaimat, hogy eretnek személyeket visznek be paphiányra hivatkozva, kerüljétek ki a templomot és ne lépjetek be oda! Ne hallgassátok eretnek szövegeiket, nehogy megfertőzzék a lelketeket! Ne értsetek velük egyet, akik majd azt hangoztatják, hogy egy az Isten és minden vallás egy. Az igaz, hogy valóban egy az Isten, Aki három Személy, és Én, a Második Isteni Személy rettenetes kínszenvedésem és kereszthalálom árán megalapítottam a Legméltóságosabb Oltáriszentséget és a Szentmisét, melyre vonatkozóan parancsba adtam apostolaimnak: „Ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre!” Ez az egyetemes, az egész világra szóló apostoli Anyaszentegyházam megalapítása volt Részemről. Én csak ezt az egyetlen egy Egyházat hoztam létre, ahol valósággal jelen vagyok, ahol az átváltoztatott Szentostya és Bor színe alatt Legszentebb Testemmel és Véremmel táplálom a népeket, hogy megerősítsem lelküket. Általam éljenek és Én őbennük, hogy megvédjem őket a sátán támadásaitól, és az üdvösségre vezessem őket. Amikor emberi szempontok miatt széttépték Egyházamat, és a kárhozatos eretnekség kárhozatos bálványimádásnak minősítette a Legméltóságosabb Oltáriszentség imádását, ezzel kiközösítették magukat szentségeimből, és különváltak. Ellenfelem most ezt a levált tagot akarja beolvasztani a nagy egységbe, hogy megmételyezze a megmaradt igaz Egyházat, és az eretnekséget állítsa a szentség helyére. Ezért, mondom nektek, nem marad számukra mentség: a büntetés haragja sújt le rájuk. De meghagyok egy kis magot, egy szent nyájat, akik szüntelenül imádnak Engem, és égig érő kiáltással könyörögnek Hozzám, hogy maradjak köztük. Az ő szeretetteljes óhajukra, vágyukat betöltve szentéletű papokat jelölök ki és indítok rá, hogy a rejtekben bemutassák az Általam alapított Szentmisét, amely Egyházam lényege. Táplálom ezt a kis nyájat, ők Belőlem élnek, mint szőlővessző a Szőlőtőkéből. Én bennük leszek, fenntartom és üdvözítem őket. Így teljesítem ígéretemet, amikor azt mondtam: „Veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig.” A hivatalos egyházból, ahonnan száműznek Engem, nem maradok ott. Kiszolgáltatom őket ellenfelemnek, akit szolgálnak és választottak maguknak. Így teljesül be a kép, amiről beszéltem, hogy Egyházam, mint egy hajó, recsegve, ropogva kettészakad a viharos tengeren, és a leszakadt tag egészen a pokol fenekére süllyed. De akik a rejtekben is imádnak Engem, ők kikötnek a két kardinális oszlophoz: Hozzám, a Legméltóságosabb Oltáriszentséghez és Szent Édesanyámhoz, Aki szüntelenül közbenjár gyermekeimért. XVI. Benedek pápa vezeti a rejtekben működő Egyházat, az ő láthatatlan közbenjáró működésével, állandó imáival és felajánlott szenvedéseivel irányítja a megmaradt nyájat, akik hűségesek lesznek Hozzám mindhalálig. Imádkozzatok érte, hogy kegyelmem megóvja őt mindattól a sok rossztól, ami körülveszi és fenyegeti. Őt adtam vezetőnek és az ő Hozzám felszálló imái és szenvedései által mentem meg maradék Egyházamat.

 

Kicsi gyermekeim! Maradjatok hűségesek Hozzám mindhalálig, mert csak így üdvözültök! Megáldalak titeket Szívem túláradó szeretetével, megerősítő áldásommal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: 1Tessz 2, 13: „Isten szava” 14-16: „Ti ugyanazt szenvedtétek el saját népetektől, amit ők a zsidóktól, akik Urunkat, Jézust és a prófétákat is megölték, minket pedig üldöznek, ezért az Isten előtt nem kedvesek, és az embereknek is ellenségei. Akadályoznak bennünket, hogy a pogányoknak ne hirdessük az evangéliumot az üdvösségükre. Így betelik egyszer s mindenkorra bűneik mértéke, s már rajtuk is az Isten haragja, végérvényesen.”

 

2017. március 6. Itthon az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim! Arra irányuljon a figyelmetek, ami Előttem kedves, és amit meg is éltek az Én kegyelmemből. A szentségre, a tiszta lelkűségre, az alázatra, az engedelmességre, az Én hűséges követésemre, amely az önmegtagadásban és a kereszthordozásban nyilvánul meg. Ez töltse be a lelketeket, mert mondom nektek, minden másról számot kell adni ítélőszékem előtt. Én megfizetek mindenkinek tettei szerint. De aki az Én törvényeim szerint erényes életet él, a fölött nem ítélkezem, mert kegyelmemből már átment az ítéleten. Mert ami gyarlóságuk volt, attól megszabadultak a bűnbánat szentségében. Valahányszor elestek, mindig fölkeltek, és Nekem tetsző nagy igyekezettel mindig egyedül csak Nekem akartak megfelelni.

 

Drága kicsinyeim! Azt kérem tőletek, hogy szeressétek egymást, viseljétek el egymás gyengéit türelemmel, és mindig bocsássátok meg egymásnak. Váltsátok tettekre a Szeretet himnuszának szavait, amiben ez áll: „a rosszat föl nem rója, mindent eltűr, mindet elvisel, a szeretet soha el nem múlik.” Most különösen nagy fontossággal bírnak ezek a tanítások, amelyeket meg kell valósítanotok, mert csak így tudjátok átvészelni a jelen és a közeljövő nyomorúságos korszakát. Miattatok rövidítem meg a napokat, hogy el tudjátok viselni. Azért, hogy megmentsem a lelketeket, mert a gonosz még a választottakat is a kárhozatba szeretné dönteni, de ezt Én nem engedem meg. Amikor majd látjátok, hogy Egyházamat a pusztulásba dönti, ne kérdezzétek Tőlem mit jelent: „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta”? A látszat sokszor csal. Ellenfelem csak azokat tudja elbuktatni, akik együttműködnek vele. De már most is van, és megmarad egy csoport, akik nem értenek egyet a romlás szellemével, és elhatárolódnak tőle. Szentségeimmel táplálkozva, Belőlem merítenek erőt, és csak Belém helyezik minden bizalmukat. Rájuk érvényesek szavaim: „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta”. Ők alkotják Egyházam igazi arcát. Ők, a hűségesek, akik a rejtekben imádnak, és Velem táplálkoznak. Ők azok az emberek, akikben Atyám Engem lát, és rájuk is azt mondja, amit Rám mondott: „ezek az Én szeretett gyermekeim, akikben kedvem telik.” Így értelmezzétek az Evangéliumban leírt szavaimat, amelyeket megvalósítok: „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta (Egyházamon)”. Miután szétválasztottam a hamisakat az igazaktól, a hűtleneket a hűségesektől, miután megítéltem a Földet, lejövök dicsőségemben, és szám leheletével elsöpröm a gonoszt. Egyházamat megújítom, mint Menyasszonyomat felékszerezem, gyönyörű, tiszta, új ruhába öltöztetem, hogy gyönyörködjek benne. Olyan lesz, mint Vőlegényének felékesített Menyasszony, akiben Istennek kedve telik.

 

Drága kicsinyeim! Imádkozzatok Egyházamért, hogy megújulva maradéktalanul beteljesítse rá vonatkozó örök, szent tervemet. Egyházam újra szép lesz, tiszta, egészséges. Rengeteg gyermekem fogja itt megkapni az életszentség kegyelmét a szentségek megújító, megtisztító hatalma által. Egyházam lesz a lelkek bölcsője, dajkája, anyja, táplálója. Mindezt Én, a feltámadott Megváltó, Üdvözítő viszem végbe, Aki drága szent Testemmel és Véremmel táplálom és éltetem hűséges gyermekeimet. Erre áldom meg minden követőmet, akik pedig hátat fordítanak Nekem, kigúnyolnak, megostoroznak és keresztre feszítenek, azokat átengedem ellenfelemnek, akit szolgálnak. Fogadjátok megerősítő áldásomat, drága kicsi gyermekeim, melyet Szívem túláradó, visszavonhatatlan szeretetével adok rátok az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

Szentírási megerősítések: Tit 1, 2: „Az igazmondó Isten megígért”


2017. március 7. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim, Szívemnek kedves választottjai! Nagyon nehéz, megpróbáltatásokkal teli időszak köszönt rátok. Véget ér a kényelem, üldözni fognak titeket, menekülnötök kell egyik helyről a másikra. Az idő rövid. Hamarosan beteljesülnek szavaim. Ezt a mostani időt tekintsétek úgy, mint utolsó alkalmakat, amikor még köztetek lehetek a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, amikor még templomaitokban nyíltan, akadálytalanul bemutathatják a Szentmisét, mert mondom nektek, már készen van a terv, hogy miként változtassák meg a liturgia szövegét, amely által kilopnak Engem a Szentségből. Akkor már nem lesz többé Szentostya, csak kenyér, profán tárgy, amiben Én nem leszek jelen. Ti oda ne menjetek, mert aki már egyszer birtokolta a teljességet, azt nem lehet kielégíteni a semmivel.

 

Kicsi gyermekeim! Tudatosítsátok magatokban, hogy Én soha nem hagylak el benneteket. Oly nagyon szerettelek titeket, hogy Véremmel fizettem értetek váltságdíjat. Megáldalak titeket kicsi gyermekem, Szívem minden emberi értelmet felülmúló, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

Szentírási megerősítések: 1Pét 1, 25: „az Úr szava”

 

2017. március 8. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Vegyétek nagy kegyelemnek és kitüntetésnek minden szavamat, hogy végtelen szeretetemben leszálltam közétek a parányi Ostyába, hogy a szívetekbe tudjatok fogadni, hogy Velem egyesüljetek, és ne ti éljetek többé már, hanem Én éljek bennetek. Megváltásom óta az Enyéim vagyok, nem vagytok többé a magatokéi, mert Én fizettem értetek hatalmas váltságdíjat, amivel kiváltottalak titeket a sátán rabszolgaságából, és átmentelek benneteket az üdvözültek dicsőséges seregébe, Atyám Országába. De csak akkor tudlak, ha ti is közreműködtök benne. Nélkületek nem tudlak titeket üdvözíteni, mert amikor Atyám megteremtett, a saját képére és hasonlatosságára alkotott meg, és nagy méltóságot helyezett belétek: értelmet és szabad akaratot kaptatok Tőle. Ezt Én, a Második Isteni Személy, az Atya Fia, teljességgel tiszteletben tartom, mint Atyám ajándékát, ezért soha nem merném szabad akaratotokat semmiben sem korlátozni. Nem így a sátán, aki engedetlen volt Atyámnak, és így engedetlen továbbra is Isten törvényeinek, és ezért kígyó képében már az első embert rászedte és becsapta, befolyásolva ezzel szabad akaratát, és így hazudozik a világ végezetéig élő összes embernek, akik szóba állnak vele.

 

Drága kicsinyeim! Ha nem akartok magatoknak rosszat, szenvedést, kellemetlenkedést, soha ne álljatok szóba ezzel a hazug kígyóval! Ti csak legyetek olyanok, mint a kisgyermekek: szelíd lelkűek, engedelmeskedjetek mindig Atyám törvényeinek, és a derűt úgy őrizzétek a szívetekbe, mint megtalált drága kincset, amelytől soha ne akarjatok megválni, mert ez segít a Velem való bizakodásra és az üdvösségre.”

 

Ó, gyermekeim! Ha tudnátok, mily nagy jutalom és kitüntetés vár rátok, amikor így éltek Engem követve. Örüljetek és adjatok hálát rágalmazóitokért, mert nagy lesz jutalmatok a Mennyben. Fogadjátok megerősítő áldásomat, melyet Szívem túláradó szeretetével adok rátok, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

Szentírási megerősítés: Mk 7, 13: „Isten szava”

 


 

2017. március 9. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Nagyon nehéz idők várnak rátok. Szavaim beteljesülnek úgy, ahogy megmondtam nektek. Azt kérem tőletek, ne az ideig való szenvedést nézzétek! Ne sajnáljátok azokat, akiket és amiket itt kell hagyni: sem személyeket, sem tárgyakat, hanem a jövőre tekintsetek, amelybe azonnal beléptek, mihelyst kiszáll lelketek porsátor testetekből. Ez az azonnali jövő pedig az Én szent színem látása: az örök boldogság, és béke. Letörlök szemetekről minden könnyet, és az Én dicsőségem ragyogja és tölti be lelketeket örökkön-örökké.

 

Drága kicsinyeim! Erre gondoljatok, ha majd elhurcolnak és kivégeznek titeket Miattam, mert meg van írva, hogy mindaz, aki Krisztusban buzgón él, üldözést szenved. Másutt pedig ez áll: titeket vágójuhok módjára tartanak Értem. Ezért, gyermekeim, ne csüggedjetek! Mindennek be kell teljesülnie. Ez az Evangélium. Így válnak ki a hűségesek a hűtlenektől, mert senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja Istenért. Erre áldalak meg, kicsi gyermekem, Szívem túláradó szeretetével, megerősítő áldásommal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: Mk 16, 15: „(Az Úr Jézus) szólt hozzájuk…”

 

Mk 14, 42. 49: „Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. …az Írásnak be kell teljesednie.” Mt 26, 45: „Elérkezett az óra. Az Emberfiát a bűnösök kezére adják.” Szó szerint ugyanaz, két Evangéliumban. 2 Kor 4, 2: „Isten szava”

 


 

2017. március 11. Itthon az Úr Jézus: „Drága gyermekeim, Szívemnek szeretett választottjai! Az idő rövid. Már benne éltek a próféciák beteljesülésében. Kérjétek mindig magatokra a Szentlélek vezetését és a tisztánlátást! Mondjátok az elrejtő imát, mert a sátán leselkedik rátok!”

 

Ima rejtettség védelméért

 

„Rejtsen el minket a Mindenható Isten, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek, a Szűzanya, és Szent József palástja alatt, a szent angyalok keze által abba a csipkebokorba, amelyből az Úr Jézus töviskoronáját vették, hogy semmilyen pokoli, testi vagy világi támadás ne tudjon nekünk ártani, sem testvéreinknek, sem ellenségeinknek. Ámen.”

 

„Kicsi gyermekeim! Nagyon szomorú idők jönnek Egyházamra, darabokra törik, szakad. Soha nem látott káosz fog uralkodni Egyházamban és a világban, ami már el is kezdődött. Maradjatok hűségesek Hozzám mindhalálig, akkor megadom nektek a kegyelmet, hogy világítótornyokként ragyogjatok ebben a világban, akik Engem hordoztok: a világ Világosságát, és tanúságot tesztek Rólam, amikor eljön az ideje. Fogadjátok megerősítő áldásomat, melyet Szívem túláradó szeretetével adok rátok, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítés: 1Tessz 5, 19-20: „Ne oltsátok ki a Lelket, a prófétai beszédet ne vessétek meg.”

 

2017. március 13. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Száműzetésem rövid ideig fog tartani. Csak addig, amíg az antikrisztus fel nem lép, illetve az ő uralkodása alatt, ami három és fél év lesz. Majd amikor leszállok dicsőségemben a felhőkön, elsöpröm szám leheletével, megsemmisítem a gonoszt, és akkor helyreállítom Egyházamat: olyan tiszta, szent és szeplőtelen lesz, mint kezdetben, amikor megalapítottam.

Gyermekeim! Ne sírjatok! Mindennek be kell következnie, mert az Írásnak be kell teljesülni. Most élitek a végidőket, annak is a legvégét, amikor minden összeomlik: a világ és az Egyház egyaránt. Mert a hivatalos „egyház” nem maradhat meg, mert az már nem az Általam alapított Egyház lesz, hanem eretnekek gyülekezete. Azt akarják elhitetni népemmel, hogy ez az egységesített egyház. Ezt Én nem tűröm meg, és ezért megsemmisítek mindent, ami akadályozza az igaz Evangélium terjedését, tanítását. Most teljesül a Jelenések könyve 11, 1-2: „Ekkor bothoz hasonló mérőnádat adott ezeknek a szavaknak a kíséretében: „Menj, mérd fel az Isten templomát az oltárral és a benne imádkozókkal együtt. De a templom külső udvarát hagyd ki, és ne mérd fel, mert a pogányoké lesz, akik a szent várost negyvenkét hónapig tiporják.” A szentély a rejtekben élő Egyház, az a kis mag, akik bemutatják az igaz Szentmisét, amely fönntartja ezt a világot; az udvar pedig az eretnekek és a tévtanítók gyülekezete, akik harcba szállnak igaz keresztény papjaimmal és gyermekeimmel. Ez a végső nagy összecsapás az anti-egyház és az igaz Egyház, az anti-evangélium és a hiteles Evangélium között.

Kicsinyeim! Jól vigyázzatok, hogy hova tartoztok, mert a szerint lesztek megítélve, a szerint kapjátok örök jutalmatokat, vagy büntetéseteket, a Mennyországot, vagy a poklot. Jaj, azoknak, akik a gonoszt választják, az e világi karrier és mammon érdekében. De akik hűségesen kitartanak Mellettem, azokra ez vonatkozik: ők ragyogni fognak Atyám Országában, mint a Nap.

Gyermekeim! Már mindent elmondtam nektek. Készüljetek föl a végső nagy megmérettetésre. Teremtsétek meg a feltételeket rejtekbe vonulásotokra! Az idő rövid. Már beteljesülnek a próféciák. Legyetek szüntelen készenlétben, mint a kivonulás előtt az Én népem Egyiptomban, mert az óráitok, perceitek meg vannak számlálva. Száműzetésetekben (a rejtekben) gondoljatok arra, hogy Üdvözítőtök sorsában osztoztok, amikor Nekem is menekülnöm kellett a gyilkos Heródes elől Egyiptomba, és nem mehettem a nyilvánosság elé tanítani és gyógyítani ellenségeim miatt, akik már összeesküdtek elfogatásomra és meggyilkolásomra. Így tekintsétek az előttetek álló eseményeket, és vegyétek nagy kitüntetésnek, hogy Miattam, az igaz hit miatt üldözni fognak benneteket. De Én veletek vagyok mindennap a világ végezetéig. Fogadjátok megerősítő áldásomat, Szívem túláradó szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: Mk 4, 1 cím: „Jézus… tanít.” 17: „üldözés”

 

2017. március 14. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim! A Szívem ezer sebből vérzik, amikor az emberi gonoszságot szemlélem szerte a világban. Az emberek olyanok, mint a bogár, amit elvakít a fény, és jóllehet éhes, a táplálék előtte van, de nem veszi észre. Az emberek lelke is éhezi az Istent, Aki ott él a szívükben, de nem vesznek róla tudomást, hanem a hamis csillogás elvakítja őket, és a földi dolgok után futnak.

Kicsinyeim! Ti, akik Hozzám tartoztok, szüntelen adjatok Nekem hálát azért, hogy az Enyéim lehettek, hogy megismertétek a Szent Evangéliumot, Engem, a megtestesült Igét, Aki Atyám tanítását lehoztam a Földre. Váltsátok tettekre tanításomat! Kamatoztassátok a talentumokat, amelyeket kaptatok Tőlem! Imáitokkal még meg tudjátok menteni ezeket a hamis csillogás által megvakított embereket, akik a boldogságot keresve hamis értékekkel töltekeznek, amilyenek a bűn, a mammon-imádás, a paráznaság, a hatalomvágy, és a hiú dicsőségvágy. Elsősorban példamutatásotokkal, szavaitokkal és imádságaitokkal tudtok hatni ezekre az emberekre, mert megengedem, hogy ne legyenek boldogok, hogy csalódjanak mindabban, amit választottak maguknak. Fájdalmaikban, szenvedéseikben Engem keressenek, az egyedüli menekvést, a gyógyító Istent, Aki szent Testemmel és Véremmel táplálom enyéimet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, minden Szentmisében. Imáitok és jó példátok hatására sokan megtalálnak Engem, és megmenekülnek az örök kárhozattól.

Drága kicsinyeim! Az Én Vérem az erősek Bora, amelyet csak a tiszta lelkűek, vagyis az erősek vehetnek magukhoz. Mindazok, akik bűnben veszik, a kárhozatukra veszik. Ezért imádkozzatok azért, hogy papjaim gyakran hirdessék, amiről most leszoktak, hogy csak az járuljon Szentáldozáshoz, aki lélekben felkészült, vagyis tiszta lelkébe akar fogadni, és tudja, hogy Kit vesz magához, vagyis volt Elsőáldozó. Ezt minden áldoztatás előtt ki kellene hirdetni minden papomnak a Szentmisében. Ezért imádkozzatok, mert ennek nagyon-nagy jelentősége van! Fogadjátok megerősítő áldásomat, melyet Szívem túláradó szeretetével adok rátok, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: 2Tim 2, 9: „Isten szava”

2017. március 15. Itthon az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Olyanok vagytok Számomra, mint az illatos balzsam, amellyel Mária Magdolna megkente lábamat. Szívetek az Én királyi palotám, amelyben trónolok. Előttem minden gondolatotok, szavatok, cselekedetek nyitott könyv. Születésetektől fogva, halálotok pillanatáig. Az a legértékesebb kincs számotokra, amikor akaratomat teszitek, mert akkor Én cselekszem általatok, és rátok vonatkozó örök tervemet valósítjátok meg. Erre adom Országomban a legnagyobb jutalmat. Minden kis elhajlás, amit szabad akaratotokból tennétek, másik útra irányítana, amely nem az Én ösvényem. Ezért, drága gyermekeim, szüntelenül kérjétek a Szentlélek megvilágosító kegyelmét, hogy mindenkor fölismerjétek és tettekre váltsátok akaratomat. A tisztánlátás a legnagyobb kincs, mert akkor nem jártok sötétben, és nem tud félrevezetni a sátán. Az életetek rövid. Csak egy szempillantás ezen a Földön. A Tőlem kapott idő a legnagyobb ajándék, amelyet kamatoztathattok mind a saját üdvösségetek, mind a lelkek megmentése javára. Ezért azt kérem tőletek, mindig az Én akaratomat helyezzétek a tiétek elé, s mindig kérjétek, hogy Én cselekedjek általatok, s akkor teljesen és tökéletesen megvalósítjátok Isten akaratát.

 

Kicsi gyermekeim! A mai nap még a tiétek. De hamarosan új körülmények között találjátok magatokat, amely nagy szomorúsággal fogja eltölteni lelketeket. Gyászolni és siratni fogtok Engem, mint az apostolok, amikor látták kereszthalálomat, illetve értesültek róla. De nektek is azt mondom, amit annak idején nekik: egy kis idő, és újra láttok Engem. Megengedtem ellenfelemnek, hogy megpróbálja megsemmisíteni Egyházamat, de ezt csak a ti érdeketekben tettem, hogy különválasszam az igazakat a bűnösöktől, mert így kinyilvánul minden bűn, képmutatás és gonosz tett. Akik karrierjük érdekében az embereknek akarnak megfelelni, és nem Énnekem, azok a pokol tüzében fognak égni örökkön-örökké. Akik viszont sziklaszilárd hittel, halált megvető bátorsággal megtagadják az eretnekségeket, őket trónomra ültetem Országomban, és ragyogni fognak örökké, mint a Nap.

 

Kicsinyeim! Ma még ti választhatjátok meg örök sorsotokat. A döntés a ti kezetekben van. Nagy méltóságot kaptatok Atyámtól: értelmet és szabad akaratot. De ha már kiléptetek porsátor testetekből, döntéseitek következményeit fogjátok viselni örökkön-örökké. Azért azt kérem tőletek, ne az ideig való földi életeteket akarjátok fölépíteni, hanem az odafent valókra figyeljetek. Egyedül az Én törvényeimet teljesítsétek, és akkor biztosítjátok magatoknak az örök életet. Nem lehet két úrnak szolgálni. Én elétek tártam az igazságot: Atyám igéjét, a Szent Evangéliumot. Keresztre feszítésemmel és kínhalálommal bizonyítottam irántatok való végtelen szeretetemet, mint a ti Megváltó Istenetek. Harmadnapra dicsőségesen feltámadtam, fölmentem Atyámhoz, hogy helyet készítsek nektek. Aztán visszajövök, és Magammal viszlek titeket oda, ahol Én vagyok, hogy lássátok dicsőségemet, és vég nélkül örvendezzetek Velem együtt. Mindig csak ezek a szavak lebegjenek előttetek, mert ezek örök érvényű igazságok. Ne higgyetek azoknak, akik mindent túlbonyolítanak, és Nélkülem akarják megoldani azt, amit nem tudnak. Mert Nálam nélkül semmit nem tehettek.

 

Drága kicsinyeim! Imádkozzatok az egységért, amint ezt Én is tettem Főpapi imámban: „Atyám, azt akarom, hogy egyek legyenek, amint Te és Én egy vagyunk.” Újra mondom: az egység csak abban nyilvánul meg, ha az Én tanításomban vagytok egyek. Vagyis részt vesztek az Utolsó vacsorán úgy, amint azt elétek tártam, amikor a kenyeret és a bort átváltoztattam saját feltámadott, megdicsőült Testemmé és Véremmé. Meghagytam apostolaimnak és az ő utódainak, hogy ezt cselekedjék az Én emlékezetemre. Mert az Eukarisztia az Egyház alapja és csúcsa, e nélkül nem lehet Egyházról beszélni. Az egység pedig a Velem való szoros egyesülés, a Szentáldozás, és az egymással való egység pedig a testvériség, ami szintén a Velem való egységből táplálkozik. Én vagyok a központ, az alap és a csúcs, Én vagyok a Fő, Aki összefogja a tagokat, és a tagok csak és kizárólag Énbennem lehetnek egyek. Aki Nélkülem akar egységet, az a sátán csapdájába esik. Az Egyház az Én oldalamból származik: a Vérből és vízből úgy, mint Ádám oldalából Éva, az ő felesége. Az Egyház az Én Menyasszonyom, az Én tulajdonom, aki Belőlem és Tőlem van. Ezért az Egyház nem választható el Tőlem, a Megtestesült Igétől, Akit Atyám azért küldött e világba, hogy Rám építse az Egyházat. Szavaim világosak és érthetőek. Aki mást tesz, vagy mond, az Ellenem van. Az a hamis egységnek állít kultuszt. Attól határolódjatok el, és ne kövessétek! Az egyetlen egység az Általam alapított katolikus, egyetemes Egyházban van jelen. A leszakadt tagok térjenek vissza ide, és akkor egységben lesznek. De a megszentelt tagok, az Egyház, nem térhet a leszakadt tagokhoz, mert akkor mind eretnekekké válnak. Ennek bölcs tudatában készüljetek föl az elközelgő nagy hitehagyásra, eretnekségre, káoszra és a vele járó nagyméretű üldözésre. Ha kell, adjátok oda az életeteket is az igaz tanításért, amit feltártam előttetek. Tegyetek tanúságot Rólam, és áldozzátok életeteket és véreteket is Értem, amint azt igaz apostolaim is tették.

 

Gyermekeim! Az idő elérkezett. Mindnyájatoknak színt kell vallani: vagy Mellettem vagytok, vagy ellenségeimmé váltok, és Júdást követitek. Szavaim igazak és világosak mindenki számára. Ti döntitek el, hogy mit választotok. Örök sorsotok múlik rajta. Én elküldtem nektek a bölcsesség és a jó tanács Lelkét, Aki lelkiismeretetek szava által tudatja veletek, hogy jó, vagy rossz irányba mentek. Figyeljetek lelkiismeretetek szavára, és válasszátok az üdvösséget! Erre áldalak meg benneteket, szeretett gyermekeim, Szívem féltékenyen szerető áldásával, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítések: Fil 3, 1 cím: Óvás a téves tanítástól. 6: „Az Egyház üldözése” Mk 3, 28-29: „Bizony mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek fiai a szájukon, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad.”

2017. március 16. Itthon az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Nagyon kedvesek vagytok Szívemnek. Az Én drága Szent Vérem nem omlott értetek hiába. Nagyon megvigasztaltok Engem ebben a zűrzavaros világban. Már a keresztfán láttam mindazok lelkét, akik a történelem folyamán igennel fognak válaszolni hívásomra, és megteszik szent akaratomat.

Drága kicsinyeim! Most azokról beszélek nektek, akik csak szomorúságomat és fájdalmaimat növelik. Ők azok, akik hitetlenségükkel elutasítják üzeneteimet, mondván, hogy az Evangéliummal lezárult a kinyilatkoztatás. Annyiban igazuk van, hogy újat nem mondhat senki, ahogy már Szent Pál apostol is leírta: „átkozott legyen, aki mást hirdet, mint amit tőlünk hallottatok.” (Gal 1, 8-9.) De az Evangéliumban szereplő próféciák időszerűségét nem lehet elvitatni. Mt 24, 14: „Az országnak ezt az evangéliumát hirdetni fogják az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.” Ez az ismertető jele annak, hogy hamarosan visszatérek dicsőségemben. Ugyanígy az ezer éves béke uralma sem történt meg mindeddig, az elmúlt kétezer év során, hanem majd csak ezután teljesül be, mert amíg az ördögök és démonok hada belepi a Földet, és kínozza, gyötri a lelkeket, kísérti őket, addig nem lehet békéről beszélni. Ezért tehát, drága kicsinyeim, ti, akik szomjazzátok szavaimat, és megnyitjátok üzeneteim előtt a lelketeket, boldogok vagytok, mert tisztában vagytok az idők jeleivel, és az események sorrendjét fölismeritek, hogy milyen korban éltek. Ezért, drága kicsinyeim, készüljetek föl egy világméretű, hatalmas keresztényüldözésre, amely az Egyház megtisztulását fogja eredményezni. Készüljetek föl mindannak beteljesülésére, amit jó előre megmondtam nektek. A sátán megpróbálja megsemmisíteni Egyházamat; benne legelőször Engem, Aki az Oltáriszentségben jelen vagyok. Mert jól tudja, hogyha Tőlem megfoszt benneteket, elestek attól az erőforrástól, amit az Én védelmem jelent számotokra. De újra mondom: ne féljetek! Ne essetek kétségbe! Mert Én hű és igaz vagyok, veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Gondoskodom rólatok, hogy a rejtekben igaz és hű papjaim bemutassák újból és újból a Legszentebb Áldozatot, a Szentmisét; és kiosszanak Engem nektek, mint erőforrást és védelmet, Aki a Szent Eucharisztiában jelen vagyok. Azt kérem tőletek, hogy ebben a zűrzavaros, kaotikus korszakban, többszörözzétek meg imáitokat, kérjétek szentjeim és szent angyalaim közbenjárását, legfőképpen pedig azt, hogy rejtselek el benneteket, és akkor nincs mitől félnetek, mert még ha meg is engedem, hogy közületek sokan vértanúimmá legyetek, a végső győzelem a ti kezetekben van. Mert aki Bennem bízik, meg nem szégyenül. Az örök győztes, az Isten, Én vagyok. Bármennyire is acsarkodik a sátán és az ő eszköze, az antikrisztus, mindenféle szemfényvesztő csodáival megtéveszti áldozatait, ti ne higgyetek neki, ne menjetek oda. Határolódjatok el tőle! Ti csak Engem imádjatok, Aki a lelketekben trónolok! Engem, az élő Istent, a ti üdvözítő Királyotokat. Én megfizetek mindenkinek tettei szerint. Mindenkinek meg kell állni az Én ítélőszékem előtt, hogy elvegye örök jutalmát, vagy örök büntetését a szerint, amit földi életében cselekedett.

Drága kicsinyeim! Tartsatok ki mindhalálig! Bízzatok Bennem, és Én mindig megmutatom nektek segítő hatalmamat, mindenhatóságomat, még a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetekben is. Fogadjátok szeretetteljes áldásomat, mellyel megerősítelek titeket a végső nagy harcra, amiben már benne éltek, és ami még csak fokozódni fog, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: 1Tessz 5, 19-20. „Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg.” Mk 4, 1 cím: „Jézus… tanít.” 17: „üldözés”.


2017. március 20. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Tisztítsátok meg a lelketeket még a legkisebb gyarlóságoktól is a bűnbánatban szentségében! Azt akarom, hogy minden szempontból méltókká váljatok fogadásomra! A lelketeket Én magam tisztítom meg a Szentáldozásban minden hiábavaló és vétkes gondolattól, minden gyarlóságtól. Az Én fényességem, amely titeket betölt, távol tartja tőletek a gonoszt, amely retteg belépni az Én fényembe, mert megláttatom veletek dicsőségem által az ő rútságát és ocsmányságát. Undort támasztok bennetek minden kísértés és bűn iránt. Lelketeket pedig fölemelem az Én dicsőségembe, ahol méltóképpen imádtok, magasztaltok és dicsőítetek Engem, a szentek Szentjét, Aki a Legméltóságosabb Oltáriszentségben köztetek trónolok.

 

Drága kicsinyeim, Szívemnek kedves választottjai! Ti vagytok az Én vigaszom, akik már a kereszten függve is megvigasztaltatok Engem, mert előre láttam életszentségeteket, amely jóllehet az Én kegyelmem, de ti együttműködtök vele.

 

Drága gyermekeim! Maradjatok ilyenek mindig! Menjetek végig a keskeny úton, az önmegtagadás és a kereszthordozás útján, amely az Én követésem, és ez az út a Mennybe torkollik. Hívjatok meg ide mindenkit, akit csak elértek, és akiket nem, azokért imádkozzatok, hogy meghallják szavam, amikor a lelkiismeretük által szólítgatom őket, és a helyes irányba terelem. Nincs nagyobb boldogság Számomra, mint amikor egy lélek megtér, ahogy mondtam, hogy jobban örülnek a Mennyben az egy megtérőnek, mint a kilencven kilenc igaznak. Gyarapítsátok a megtérők számát, hogy ők is üdvösségre jussanak, és ezzel örömet szerezzenek Nekem, hogy Megváltásom és kínszenvedésem hatalmas ára nem lett hiábavalóvá bennük.

 

Drága gyermekeim! Most az Egyházról beszélek nektek. Egyházamat próbának vetettem alá. Ezért engedtem meg a főördögnek, aki kikérte, hogy megrostálja. Nagy fájdalmat jelentenek Számomra azok a lelkek, akik elbuknak, és a pillanatnyi dicsőség és karrier miatt nem Engem, hanem a világot és benne a sátánt szolgálják. De még több örömömet találom a hűséges, kicsiny lelkekben és szentéletű papjaimban, akik alázatosak, engedelmesek és kisded lelkűek a Belém vetett bizalomban és hűséges szolgálatomban. Ők az Én anyám és testvéreim, akik megteszik Atyám akaratát. Most különösen nagy örömömre szolgálnak ezek a kisded lelkek, amikor felkészültek a szenvedésre, még a vértanúhalálra is, Irántam való szeretetükből és hűségükből. Még ha nem is lesznek vértanúkká, a szándékukat úgy veszem, mintha azzá lennének.

 

Drága gyermekeim! Imádkozzatok ezekért a kisdedlelkű testvéreitekért, hogy megmaradjanak a szűk ösvényen, és semmi el ne tántorítsa őket az Irántam való szeretetüktől és hűségüktől. A másik táborra csak azt kérjétek, hogy megkapják és befogadják a tisztánlátás kegyelmét, és ne szolgálják a fenevadat, hogy ne rántsanak magukkal még több lelket, akik hiszékenyek, tudatlanok és könnyű őket a kárhozat széles útjára terelni. Mindazonáltal, mindenkit a kapott talentum szerint ítélek meg, vagyis aki keveset kapott és tudatlan, annak enyhébb lesz a büntetése, mint annak, aki sokat kapott, mert attól sokat kérek számon.

 

Drága gyermekeim! Életetek Előttem nyitott könyv elejétől a végéig. Igyekezzetek úgy élni, hogy az Nekem tetsző legyen életetek minden pillanatában. Erre áldalak meg titeket Szívem túláradó, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: Zsid 2, 3: „az Úr hirdetett” 6: „Mi az ember, hogy megemlékezzél róla? Mi az ember fia, hogy gondot viselsz rá?”

 

 

 

2017. március 23. Itthon az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Az óra itt van. Hamarosan kitör az üldözés. Legyetek szüntelen készenlétben! Éljetek életszentségben, hogy bármikor megvalljatok Engem ez előtt az erkölcstelen nemzedék előtt, és az életeteket tudjátok adni Értem.

 

Drága gyermekeim! Ti vagytok az Én kedves báránykáim a báránybőrbe bujtatott farkasok között. Határolódjatok el tőlük! Most különösen időszerűek szavaim: Óvakodjatok a képmutatóktól és eretnektanításaiktól! Ne féljetek megvallani Engem magaviseletetekkel, szavaitokkal és cselekedetekkel! Csak annyi történhet meg, amennyit Én megengedek. Az óra eljött. Éljetek halálra készen! Nagyon sok vértanúm lesz. Véghez viszik gonosz tervüket. De ez lesz a vesztük, mert amikor azt hiszik, hogy győztek, akkor fognak a legnagyobbat bukni, egészen a pokol fenekére. Mindezt pedig azért engedem meg, hogy szétválasszam az igazakat a hamisaktól, a képmutatóktól. Nektek pedig, drága kicsi gyermekeim, akik hűek vagytok, és azok is maradtok Hozzám mindvégig, ezt mondom: irgalmas Szívembe rejtettelek benneteket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nevetek fel van írva az élet könyvében. Bármikor megölhetnek titeket Értem, akkor se féljetek, mert mint vértanú szentek jöttök fel Atyám dicsőségbe.

 

Az idő itt van, hirtelen történik meg minden. Elvesznek Engem, az örök élet szerzőjét. A saját kárhozatukra cselekszenek. Ti határolódjatok el tőlük, maradjatok hűségesek Hozzám mindhalálig! Vonuljatok a rejtekbe, ahol helyet készítettem nektek, ahol újra meg újra bemutatjátok a Szentmisét, és Én a szívetekbe térek.

 

Így imádkozzatok: „Imádott Jézusom! A Te kínszenvedésed és kereszthalálod örök érdemeiért kérlek – melyet Égi Édesanyám Hétfájdalmas Szeplőtelen Szíve által ajánlok fel Mennyei Örök Édesatyámnak. Engesztelésül a bűnösök megbántásaiért, amelyet Ellened és a Legszentebb Szentháromság és Égi Édesanyánk ellen elkövetnek. Égi Édesanyánk közbenjárására és Vele egyesülve, égig érő könyörgéssel esedezem Hozzád: add meg nekünk a kegyelmet, hogy maradéktalanul beteljesítsük ránk vonatkozó örök, szent tervedet!”

 

Ha így imádkoztok, csodákat fogtok megtapasztalni. Megkapjátok a tisztánlátást.

 

Megáldalak titeket megerősítő áldásommal, Szívem túláradó végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: 2Tessz 1, 4: „üldözés” 2, 1-8: „Van még egy kérésünk: Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és vele való egyesülésünket illetően ne veszítsétek el rögtön józanságotokat, és sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél ne ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már küszöbön állna. Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani. Nem emlékeztek, hogy minderről beszéltem nektek, még amikor nálatok voltam? Tudjátok azt is, mi késlelteti föllépésének idejét. A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell még az útból eltűnnie, ami még késlelteti. Akkor majd megjelenik a gonosz, de Urunk, Jézus elsöpri szája leheletével, és megsemmisíti jövetelének tündöklésével. Megjelenését a sátán erejéből mindenféle feltűnő tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. Azért szolgáltatja ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak. Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.” 2Kor 4, 2: „Isten szava”

 

2017. március 26. Itthon az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Nagyon szomorú események előtt álltok. A sátán mindent előre eltervezett. Régóta készül győzelmének megülésére. Az ő győzelme Fölöttem az lesz, hogy eszközei által elvesz Engem tőletek. Ezzel rengeteget árt nektek, mert mindazok, akik nem látnak tisztán és elfogadják tévtanításaikat, az eretnekekhez csatlakoznak. Ingoványos talajra jutnak, és sokan elkárhoznak közülük. Ez az ördög győzelme Fölöttem, amikor elrabolja Tőlem a lelkeket, akikért Én haltam kínhalált. Nagyon sajnálom mindazokat, akik csapdájába esnek, és örökre elvesznek.

Kicsinyeim, drága gyermekeim! Készüljetek föl, mert nemsokára csak a rejtekben fogják bemutatni kiválasztott és szentéletű papjaim a Szentmisét úgy, ahogy azt rátok hagyományoztam, amire ezt mondtam: „Ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre.”

Drága gyermekeim! Nagyon kedvesek vagytok Nekem. Bízzatok Bennem mindenekfölött! Csak annyi történhet meg, amennyit Én megengedek. Tartsatok ki mindhalálig a Belém vetett hitben, szeretetben, alázatban és engedelmességben! Az idő rövid. Minden szavam beteljesül a maga idejében. Megáldalak titeket Szívem túláradó, végtelen, minden emberi értelmet felülmúló szeretetével, megerősítő, védelmező áldásommal, ami majd a rejtekre is vonatkozik, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítés: Ef 1, 9: „Tudtunkra adta… akaratának titkát” Fil 3, 6: „üldözés”

 

2017. március 27. Itthon az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Nagyon szomorú idők várnak rátok. Az Egyház üldözése már elkezdődött. Imádkozzatok, hogy kitartsatok az életszentségben, Atyám törvényeinek megtartásában! Ne az eretnekek számát szaporítsátok, hanem a földalatti Egyház tagjai legyetek, mint igaz tanúim, akik megtartjátok Atyám törvényeit. Hű és igaz papjaim vezetésével továbbra is részt vesztek a legszentebb Áldozatban, a Szentmisén, és a szívetekbe fogadtok Engem.

Drága kicsinyeim! Ne keseredjetek el! Mindez nem tart sokáig. Rövid idő, és visszajövök dicsőségemben, amikor szám leheletével elsöpröm a gonoszt. Megújítom a Föld színét és visszaállítom az Általam alapított Egyházat eredeti szépségébe és fényébe. Egyházam ragyogása és fénye Én magam leszek a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ti pedig, akik tiszta lélekkel a szívetekbe fogadtok Engem, mind fényhordozóim lesztek, akik által kisugárzom jóságomat, szeretetemet környezetetekre és az egész világra.

Kicsinyeim! Ne aggódjatok, hogy ez hogyan és miként következik be! Bízzátok magatokat Rám, hagyatkozzatok Rám teljesen, mindenben! Én gondoskodom rólatok, és beteljesítem rátok vonatkozó örök, szent tervemet.

Drága gyermekeim! Bízzatok Bennem! Az Én békémet adom nektek, és Szívem szeretetét, amely lángra gyújtja pici szíveteket, hogy viszontszeressetek Engem, és Énbennem testvéreiteket, mert egy a ti Atyátok, a Mennyei, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Erre áldalak meg benneteket, Szívem túláradó, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: Mk 9, 7: „a felhőből szózat hallatszott: ez az Én szeretett Fiam, Őt hallgassátok” 1Kor 10, 7: „Ne legyetek bálványimádóvá…” 20-22: „Amit a pogányok áldoznak, azt nem Istennek, hanem az ördögöknek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek az ördögökkel. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a sátán kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg az ördögök asztaláról. Vagy ingerelni akarjuk az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?”

 

2017. március 28. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim! Templomaimban el fogják törölni az Átváltoztatást. Sokan ezt még észre sem fogják venni. Azok, akik gépiesen áldoztak, és nem volt Velem személyes kapcsolatuk, őket sokkal könnyebb lesz félrevezetni, mint titeket, akik éberen figyelitek a Szentmise minden szavát, és lángoló szeretettel imádtok Engem a kenyér és a bor színe alatt, ami az Én valóságos Testem és Vérem, amely Szent Jelenlétemet hordozza.

 

Drága gyermekeim! Rögtön e siralmas idők után, egy új világban fogjátok magatokat találni. Hűlt helye lesz mindannak a testi-lelki nyomorúságnak, amin keresztülmentek. Teljes szabadságban fogtok szárnyalni lélekben Felém, és Én betöltöm szíveteket és az egész Földet. Az Én dicsőségem fénye fogja beragyogni Egyházamból (a Földet). Az örök élet vizét fogjátok inni nap, mint nap Belőlem, a Sziklából, Aki az Oltáriszentségben jelen vagyok. Belőlem fogtok töltekezni, és már nem vágytok senkire és semmire, és nem hiányzik semmi, mert Isten, Aki betölt benneteket, egymaga elég. Ebben a reményben lássátok a rátok váró nagy szorongatást, ami előtt álltok. Bízzatok Bennem rendületlenül! Én gondotokat viselem, Bennem nem fogtok sohasem csalódni. Megáldalak titeket Szívem túlcsorduló, szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítés: Zsid 4, 12: „Isten szava”

 

2017. március 29. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

 

 

„Drága gyermekeim! Nagyon kedvesek vagytok Nekem. A megrostálás elkezdődik. Én, Aki a szíveket és a veséket látom, úgyis tudom, hogy kiben mi lakik. De mindezt miattatok engedem meg, hogy ti, akik csak a külsőt szemlélitek, a megrostálás által tudatában legyetek annak, hogy ki hova tartozik.

 

Az óra itt van. Mindaz beteljesül, amit előre elmondtam nektek. Készüljetek fel mindarra, ami rátok vár! Bízzatok Bennem! Én veletek maradok minden nap a világ végezetéig. Megáldalak titeket Szívem túláradó szeretetével, megerősítő áldásommal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítések: Ef 1, 9: „Tudtunkra adta akaratának titkát.” Mk 14, 42: „Itt az óra. Az Emberfiát a bűnösök kezére adják.” 49: „Az Írásnak be kell teljesülnie.”

 

2017. március 31. Itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim! Most a Mennyországról beszélek nektek. Atyám csodálatos helyet készített nektek, minden embernek, akik a világ végezetéig fognak élni. Egy új Országot, egy végtelen boldogságot, örök boldog életet. Amikor beleteremtette Ádámot és Évát a Paradicsom-kertbe, akkor úgy képzelte, hogy az ember az Istennel lesz együtt, társalogni fognak, látják egymást, és mint egy nagy család, végtelenül szeretetteljes kapcsolatban élnek.

 

De sajnos az ember, az asszony hitt a kígyónak, pedig ha azonnal elutasította volna, semmi hatalma nem lett volna a sátánnak az ember fölött. Ahogy ma sincs, ha ti, szabad akaratotokból és élő hitetekkel visszautasítjátok a kísértéseket. Sajnos Éva hitt a kígyónak, aki Engem hazugnak nevezett, és rávette Évát, hogy ne engedelmeskedjen Nekem. Ezzel kitaszította magát a Paradicsomból, és a halált választotta.

 

Drága kicsinyeim! Ma is mindazok, akik engedetlenek Nekem, elvágják magukat éltető kegyelmemtől, mint a szőlővessző a szőlőtőkétől, aminek következménye az örök kárhozat.

 

A Mennyország ma is nyitva áll mindazok előtt, akik engedelmeskednek Nekem, megtartják törvényeimet, és hűségesen kitartanak követésemben, mindhalálig. Éva és Ádám bűne miatt kellett kínhalált szenvednem az emberiség megváltásáért. Már akkora volt a bűn, hogy csak az Isten Fia, Én voltam alkalmas rá, Aki szent, tiszta, szeplőtelen, ártatlan Bárányként Magamra vettem a világ összes bűnét, és kereszthalálommal kiengeszteltem Atyám jogos haragját. Ezzel megnyitottam az emberiség számára Atyám Országának kapuját. De a szabad akarat továbbra is keresztülhúzhatja Megváltásom szent tervét, mert csak azok üdvözülhetnek, akik Istent szeretik. Ez a főparancs: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből, felebarátodat pedig úgy, mint magadat. Atyám házában csak szeretet van. Akik nem éltek a Földön szeretetben, azok nem hordozzák magukban ezt az ismeretet (mármint a szeretetet), ezért nem tudnak már odaát sem szeretni. Az ember ugyanis csak addig tud változni, fejlődni, változtatni, amíg testben él ezen a Földön. Mihelyst a lélek kirepül testéből, olyan marad, amilyen halála előtt volt. Ezért ez azt jelenti, hogy ha valaki bűnben élt ezen a Földön, a szeretet helyett a gyűlöletet választotta, akkor olyan marad az egész örökkévalóságon át. Az ilyen lelkek nem akarnak bejönni a Mennyországba, hanem elbújnak a sötétségre, mivel tudják, hogy cselekedeteik bűnösek, ezért titkolják azokat. A Mennyben csupa fényesség uralkodik, és minden tett napvilágra kerül. Én egyetlen lelket sem akarok a pokolra küldeni: ezt ők maguk választják maguknak. Én mindegyiket meg akarom menteni, de csak azokat tudom, akik együttműködnek kegyelmemmel. A szabad akarat és az értelem, amelyet az ember azért kapott, hogy Isten hasonlóságát hordozza magában, meghatározza életét, és döntése az egész örökkévalóságra is kihat. Ezért engedtem meg a poklot és a tisztítótüzet, mivel tiszteletben tartottam az ember szabad akaratát, hogy döntéseik következményét viseljék. Az ember menekül a szenvedés elől. Jóllehet Én az örömre, a boldogságra teremtettem, de a bűn következménye a szenvedés és a büntetés. Csak azok nem szenvednek örökké, akik a Földön elfogadták a kereszteket, megtagadták magukat, és Irántam való szeretetből követtek Engem. Őértük mondtam: Atyám, azt akarom, hogy akiket Nekem adtál, ott legyenek, ahol Én, és lássák dicsőségemet.

 

Drága gyermekeim! Amíg éltek, mindig lesz keresztetek, mert mindazokkal, akiket szeretek, megosztok egy kis szálkát hatalmas keresztemből. Hamarosan beléptek a nagy szenvedésbe, a nélkülözésbe, a rejtekbe. Mindezeket úgy vegyétek, hogy az Én szenvedéseimben osztoztok. A derűt soha ne hagyjátok kirepülni a lelketekből! Tegyetek úgy, mint Szűzanyátok, Aki örömeiből táplálkozott minden szenvedésében. Ti is, amikor szenvedtek, gondoljatok azokra az örömökre, amelyeket megosztottam veletek, hogy kibírjátok mindazt, ami még rátok vár. Bízzatok Bennem! Mindig megkapjátok Tőlem az erőt. Soha nem foglak benneteket erőtökön felül próbálni. Amíg ezen a Földön éltek, mindig próbatételeknek foglak titeket alávetni azért, hogy bizonyítsátok hűségeteket és szereteteteket Irántam. Kövessetek Engem a keresztúton, és akkor bennetek is el tudom mondani halálotok óráján: Atyám, a feladatot, amit rám bíztál, elvégeztem. Megdicsőítettem nevedet a Földön. Erre áldalak meg titeket, kicsi gyermekeim, Szívem túláradó, végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

Szentírási megerősítések: 1Tim 4, 5: „Az Isten tanítása”


PostHeaderIcon JÉZUS URUNK TANÍTÁSA

7. IMG_6345 jav.

VII. állomás

Jézus Krisztus Urunk:

 (…) a mai napon, a bűnbánat negyedik Golgotáján testvéreimet, akik meghallottátok hívásomat, és a hívásban engedelmeskedve elzarándokoltatok e helyre.

De köszöntöm mindazokat, akik a mai napon is lélekben kísérnek el benneteket imával, szentmise-áldozat bemutatásával, hogy részeseivé válhassanak e mai nap meghívásban. De a meghívás nem testben és lélekben történik, hanem ma csak a lélekjelenlét, amely erőt ad mindahhoz, ami a mai napon is jelen van e bűnbánat-golgotán.

A mai tanítás, ami felétek szólt, nem ismeretlen volt számotokra, hisz már az évek folyamán hallottátok. Lehet, hogy éppen akkor nem teljesen e szavakkal, de az értelme ugyanez volt. Hisz a mai tanítás az, amikor a tanítványaim és a nép sokasága körében a példabeszédet emelem ki számukra. De hogy ezt ki kellett emelni, ez mind azért történik, hogy vannak olyan testvérek a jelenben is, akiket megaláznak, megvetnek, és ha kell, kicsúfolnak. És magukat pedig felemelik, szinte mondhatjuk azt, hogy kitüntetik önmagukat, hogy ők biztos a legjobbak, és mindent helyesen tesznek, őket csak figyelni és elfogadni kell. És akkor minden rendben van.

Hisz a mai nap folytatódik a bűnbánat első, második és harmadik hetének tanításában. Hisz ha csak egy pillanatra megyünk vissza, egy-egy gondolatmenetnek, az első, úgy-e: Kérjél, keressél és találjál. És úgy cselekedj a felebarátoddal és a testvéreddel, amit magadnak is elvársz. Te is csak annyit nyújts.

Majdan a döntés, hogy kik ülnek Mózes székében. S azt mondom, hogy a törvényt, amiről beszélnek nektek, fogadjátok meg, de őket ne kövessétek. Mert amit ők cselekszenek, az nem a szeretet kegyelme révén van. Ők magukat szintén itt felmagasztalták, elvárják, hogy hogyan és miképpen jelenj meg előttük, s hogyan és miképpen köszönthessétek. Szeretik az első helyeket elfoglalni.

Majdan jön a harmadik Golgota-i tanítás, ami szintén a törvényről szól felétek, hogy a törvényben hogyan cselekedj, hogyan fogadd el, és hogyan nem szabad azt tanítani. Hisz hogyan is szólt felétek?

Jelen van egy tanítás, a tanítás, amelyet átadok, és a tanítás, amely felétek szól, és azt mondottam:

– Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem azért, hogy tökéletes legyen.

És ha úgy tanítotok, hogy minden betűt, „i” betűt, vesszőt, mindent meghagytok a tanításban, akkor lesznek, akik meghallgatnak. De ha valamelyiket elhagyjátok, az nem a tökéletességet nyújtja.

És aki itt felmagasztalja magát, majd jönnek, és megalázzák.

És a mai tanítás ismét folytatódik ezekhez.1

Hisz hogyan is mondottam?

Van a két testvér, ember, barát, ismerős, mindegy, hogy hogyan nevezed, kik felmennek Atyám házába, hogy imádkozzanak. Az egyik bátran előrébb megy. Tekintetét felemeli, hisz neki nincs szégyenkeznivalója, úgy érzi. Ő bátran szembenézhet, és nemcsak magával foglalkozik, hanem hogyan is mondja?

„Atyám, milyen jó, hogy itt vagyok, és imádkozhatom. Hogy én nem olyan vagyok, mint a többi ember, vagy netán ez a vámos, hisz én, ha imádkozom, jót teszek a cselekedetekben. Nem vagyok bűnös ember, nem törtem házasságot, kétszer böjtölök hetente, és mindenemből a tizedet oda adom.”

Úgy-e, ennek a mondanivalóját mindjárt meg lehet érteni, hogy ez mit tesz: először megveti azt, aki jelen van, ha nem is mellette, csak hátrébb. De mit mond?

„Milyen jó, hogy én nem vagyok olyan, mint az.”

Hát ő biztos tudja, hogy az milyen ember!

Hogy van ez a jelenben?

Hányan és hányan másokról ítéletet mondotok, hogy milyen ember, hogyan cselekszik. Holott először önmagatokba kell nézni, nem mindjárt felmagasztalni önmagamat, és az első helyre tenni, mint ahogy mondottam, szeretik az első helyeket elfoglalni.

Ennek a mondanivalója is azt értelmezi és tükrözi számotokra, hogy önmagát szinte az első helyre szeretné felhelyezni, mert hogy ő nem olyan, mint a másik ember vagy a vámos. Hát ő olyan, aki biztos jó helyen van, akinek nem szabad semmit sem mondani, sem kérni, netán még ránézni sem, nehogy megbántsátok.

És a jelenben sajnos egyre többen és többen az ilyenek – az ember, a testvér, a felebarát, az ismerős?

Ahogy mondottam, a jelenben most is lehet mondani.

Némelyek messzire elkerülnek az igazságtól, a szeretettől, a megbocsájtástól és a békétől. Beszélnek ugyan róla, de ők maguk nem teszik. Elvárják, hogy velük hogyan bánjanak, de ők másokkal nem teszik.

Ezért fontos, hogy elgondolkodjál, értelme legyen az életnek a felismerés elfogadásával, hogyan és miképpen indulok el egy olyan úton, amelyen először önmagamba nézek, először megnézem, hogy ki a testvérem, megnézem, ki hívott meg erre az útra, megnézem, hogy méltó vagyok-e én is rálépni erre az útra, vagy talán így nem helyes elindulnom, talán előbb változni és változtatni kell, hogy valóban felismerhető legyek, és elfogadható.

De hogy ezek megtörténjenek, elsőként önmagunkba kell nézni. Először önmagunkkal kell tisztában lenni, hogy én valójában ki vagyok, milyen vagyok a bensőmben, hogyan cselekszek a mindennapokban, és hogyan fogadom el mindazokat, akik körülvesznek, és akikkel szeretném kialakítani a mindennapi életemet, netán az engesztelésben, a felajánló imában, a munkában, a cselekedetekben, vagy éppen a szentmisén való részvétellel, vagy egy engesztelési közösségben. Ezek mind-mind rajtatok és bennetek jelen. De ezeket nektek kell saját magatoknak felismerni.

Én, Jézus Krisztus Uratok e tanítás által hozzátok szólok, megadom nektek, hogy hogyan és miképpen ismerd fel önmagadat, és miképpen próbálj meg cselekedni, és miképpen próbálj jót tenni. És ne akarjátok magatokat felmagasztalni, mert hamarosan megaláznak. Ti legyetek inkább olyan kicsinyek, mint a törvénynél, ahogy mondottam, a kicsinyek, akik figyelnek a tanításra, a tanítás mondanivalójára, annak minden szójára és betűjére, vesszőjére, semmit sem hagynak el, mert a szerint szeretnének cselekedni. S akkor a kicsinyekben felismerik őket.

Ha a mai tanítást veszed, akkor itt is lehet mondani, hogy ti lehettek olyanok, akiket lehet, hogy most nem farizeusnak és nem vámosnak nevezek meg. Van a testvér, és van a felebarát. Most te melyik akarsz lenni? Az, aki elöl van, aki magát felhelyezi, vagy az, aki hátul vagy egy kicsit, és önmagadba tekintesz, nem mered felemelni tekintetedet, de nem azért, mert félsz, és csak bűnös ember vagy, hanem azért, hogy önmagadba tekintesz, önmagadhoz szólsz elsőként, hogy: „Ó, Uram, ó, Istenem! Bocsáss meg nekem, bűnösnek. Add nekem irgalmasságodat, mert akkor, ha jelen van az irgalmasság, akkor megbocsájtottál a bűnösnek, az egyszerűnek, aki Feléd fordult, aki Reád hagyatkozott, és aki bízott Benned, hogy meghallgatsz, és segítséget nyújtasz.”

És akkor boldogan lehet mondani, ahogy tanítványaimnak is mondottam, és most a jelenben mondom: megigazulva tér haza, és kegyelmet nyert.

A másik pedig nem, mert ő igyekezett felmagasztalni magát, de ez a felmagasztalás nem érkezett meg egészen az Atyához vagy Hozzám, Jézus Krisztus Uratokhoz. Elindult, de valahol elmaradt. Mert az igazság a szeretetében nem volt teljes. Nincs megbánás, nincs lelkiismeret-vizsgálat. A kegyelem, amely ajándék minden nyitott szívű testvéremhez, nem jutott el ehhez a szívhez, és nem történt meg az együttműködés.

Fontos, hogy ezekre tudjatok figyelni, különösképpen most a bűnbánat-időben, amikor Én, Jézus Krisztus Uratok a ti szívetekre figyelek, a ti működésetekre, a ti kegyelmetekre, a ti szeretetetekre és a békére, hogy ez hogyan van jelen, és hogyan tudsz vele együtt működni, mindezekkel, hogy te egy felebaráti testvér vagy, aki elfogadod a felebarátodat és a testvéredet, hogy eggyé váljatok e kegyelem által. És akkor tudtok megbocsájtani egymásnak, nem pedig haragudni, gyűlölködni, ítéletet mondani, és ha kell, megalázni vagy kitaszítani. Mert ha ezek mind jelen vannak, akkor hogyan van jelen a megbocsájtás? Csak így egyszerűen kimondom: „Nézd, megbocsájtok. De miért is? Mert arra már nem emlékszem.”?

És talán úgy könyvelitek el, hogy „nincs is miért megbocsájtani, mert talán én semmit sem tettem”.

Hát, ha nem néztél önmagadba, nem tettél lelkiismeret-vizsgálatot, amivel felismerted mindazt, ami körülvett, akkor ez a tanítássorozat e bűnbánat-időben, ami számotokra jelen van, hogy egy tanítást sem szabad kiemelni, hogy „ez az én tanításom, és a többivel nem törődöm”.

Ahogy régebben is mondottam, a Golgota-i tanításból nem csak egy mondatot emelünk ki, és ha kell, azt aláhúzzuk egy megkülönböztetett színnel, és csak a köré mondjuk a mondókánkat, a saját magunk kialakított gondolatát, holott nem biztos, hogy az helyes, és nem biztos, hogy csak az a mondanivaló.

Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok nem egy mondatot adok, hanem a tanításon végigmegyünk. Nem kimondottan pontról pontra, de mégis egybe tartozik, mert a tanítás a mondanivalójában így tökéletes. Így adom számotokra, hogy felismerhető és elfogadható legyen ahhoz az élethez, amire Én, Jézus Krisztus Uratok a meghívást megadtam, és te a meghívást felismerted, elfogadtad, szívedbe zártad, és megpróbálsz e szerint élni, cselekedni, és különösképpen e bűnbánat-időben jót tenni a cselekedetekkel, talán egy felajánló imával, talán egy szentmise áldozatával, talán egy másféle cselekedet, amit úgy érzel, hogy: „Én észrevettem, és talán e szerint tudok most segíteni a felebarátomnak és a testvéremnek, vagy ha elhozom szívemmel-lelkemmel egy felajánló imához, egy felajánló kéréshez, egy szentmisén való részvételhez, mert látom, talán a betegség őtet2 most távol tartja, de én nem feledkezem meg róla, mert én jót szeretnék adni és tenni, akkor azt mondom: »Uram, elhoztam szívemmel-lelkemmel most e szentmise-áldozatra, és szinte így mondom neki, hogy foglalj mellettem helyet, hogy egyek lehessünk e cselekedetek révén.«”

És akkor érzitek, hogyan van jelen a kegyelem, és hogyan van az, hogy ha te elvárod, hogy veled hogy cselekedjenek, akkor neked is talán ugyanannyit, vagy, ha lehet, még többet kiadnod embertársad, felebarátod, testvéred felé e tanítás révén.

A tanításom soha nem olyan felétek, amit nem lehet felismerni, elfogadni és a szerint cselekedni.

A tanítás olyan mindig, hogy megérthető, felismerhető és e szerint működtethető a mindennapi életünk kegyelme által. Mert a kegyelem, az jelen van és megadatott számotokra, „ha én ehhez megnyitottam szívemet, lelkemet, és befogadom, eggyé válok vele, akkor együtt tudok működni a mindennapokban, a mindennapokhoz”.

És akkor ez a mai tanítás is kegyelmet ad számotokra, mert akkor nem így járultok Atyám házába, hogy „én és én és én legyek valaki, és érvényesüljek”, hanem „talán az vagyok, aki először önmagam számára kérem a felismerést, a bűnbocsánatot a változásban, a cselekedetekben, és akkor felismerem mindazt, aki körülöttem van, és akikkel szeretnék eggyé válni e tanítás által, és így haladni a mindennapokban”.

S akkor lesz tökéletes számotokra e bűnbánat-idő minden hét tanítása, amelyet, mondhatom, hogy egyik tanítás sem érvényes a másik nélkül, egyik mondat sem érvényes a másik nélkül.

Hogyan is mondottam valamikor régebben számotokra?

Mielőtt házat akarsz építeni, megnézed a talajt. Ha a talaj biztos és jó, akkor elkezded, és a téglákat egymásra helyezed. Mert ha közte hézagot hagysz ki, és úgy építed, összedől, mint a kártyavár.

Ilyenkor szoktuk mondani: ha a talaj nem megfelelő, akkor homokra építitek házatokat. És jön a forgószél, felkapja, tovább viszi, és mi marad belőle? Egy romhalmaz. De ha a talaj biztos alapokon áll, ha ott építesz, és mindent egymásra helyezel, nem hagysz közte hézagot, akkor ott jöhet a forgószél, nem kapja fel és viszi odébb, hogy romhalmaz legyen.

Így van a ti szívetek és a ti lelketek, hogy ha a tanítást így elfogadjátok hétről hétre, és minden egymásra épülő tanítás fontos számotokra, és nem emelek ki belőle csak egy gondolatot vagy egy mondatot, mert akkor már nem tökéletes. Akkor a múlt heti tanítás érvényes rá, hogy Én azért jöttem, hogy tökéletessé tegyem, de ha ti elhagytok belőle egy betűt, egy pontot, egy vesszőt, akkor már nem tökéletes számotokra.

És Én, Jézus Krisztus Uratok a tökéletességre hívlak, és várlak a vezetés révén a mindennapokban.

És ennek reményében ajándékozlak meg benneteket ma áldásommal, amely ma felétek ezt nyújtja, hogy: „Nem akarom magam felmagasztalni, és a másikat megvetni, hanem azt akarom, hogy a testvéri felebarátban, az emberben, az ismerősben eggyé válhassunk e tanítás által a jelen lévő testvérekkel a mindennapokban, a mindennapokhoz. S akkor lesz számunkra tökéletes a mai tanítás is, mert tudom, hogy ennek a tanításnak is mi a mondanivalója, és mit nyújt számomra a mindennapokhoz, hogy ez által haladjak e meghívott úton.”

És ennek reményében áradjon reátok áldásom kiválasztott Mária testvér által.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme, szeretete, öröme, békéje áradjon reátok, töltse be szíveteket, hogy a tanítás a bűnbánat-időben, amely egymásra épül, hozza el számotokra a megfelelő gyümölcsöket, és a gyümölcsök beérjenek, és ez által kegyelmet és szeretetet sugározzanak, nemcsak önmagatoknak, hanem mindazoknak, akikkel szeretnétek e tanítás, e tanítások által eggyé válni a meghívás szeretetében, a mindennapokban.

 Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

7. R IMG_6301 jav.

VII. állomás

Jézus Krisztus Urunk:

(…) testvéreimet a bűnbánat ötödik Golgotáján. És köszöntöm mindazokat, akik ma is jelen vagytok, és mindazokat, akik lélekben kísértetek el e Golgotán.

A mai nap tanítása folytatódik a bűnbánat tanításában, hisz, ahogy már kiválasztott Mária testvér is mondotta számotokra a beszédében, hogy ebben az esztendőben a bűnbánat-golgota a felmagasztalás és a megaláztatás jelenlétében van jelen, a tanítás így szól felétek a felismeréshez és az elfogadáshoz.

De ahogy közeledtek az ünnep felé, úgy érzitek, hogy már a tanításomban, nem némely példabeszédben, hanem a tanításból már Én, Jézus Krisztus Uratok, ki a tanítást adtam a jelenlévőknek a nép sokaságában, az írástudóknak, a farizeusoknak vagy a zsidóknak, akik meghallgatták, és akik nem mindig fogadták el tanításomat. Hisz a mai tanítás is így szólt feléjük, és ez a tanítás most a zsidókhoz szólt, akiknek azt mondottam, hogy:

– Ha megtartsátok és elfogadjátok tanításomat, nem haltok meg, örökké éltek.1

De ez nem tetszett, akik jelen voltak, és akik hallgatták e beszédemet, hisz azt mondották:

– Hogyan mondod ezt Magadról, hogy ha megtartják tanításodat, akkor nem halnak meg, hanem örökké élnek? Jelen voltak a próféták, Ábrahám atyánk, azok is tanítottak, és mégis meghaltak. És Te mivé teszed Önmagad?

– Nem tudjátok, hogy ki küldött Engem. Nem kell Nekem tanúságot tenni, hisz ha Én Magamról tanúságot teszek, a dicsőségben, a megdicsőülésében ez nem érvényes. Majd Engem megdicsőül az, aki küldött. Én ismerem Őt, de ti csak azt mondjátok, hogy Istenetek. De mégsem ismeritek. Én ismerem Őt, ezért Ő megdicsőül Engem, Én pedig megteszem mindazt, amit kér Tőlem.

Ezért ez a tanítás úgy van jelen számotokra, hogy ők azt képzelték, hogy Én saját Magamat felmagasztalom a megdicsőülésben, holott Én arról beszéltem számukra, hogy az nem ér semmit, majd az megdicsőül Engem, aki küldött, s akit ismerek.

S ezen el lehet gondolkodni, hogy hogyan és miképpen van jelen ez a tanítás.

Hisz az első tanítás a bűnbánat Golgotáján, a három, ami szólt felétek: Kérjetek, és adnak nektek. Zörgessetek, és ajtót nyittok. Keressetek, és találtok.

Majdan: Amit elvársz, hogy veled tegyenek, te is annyit tegyél embertársaddal és felebarátoddal.

Utána jött az a tanítás, hogy: Mózes tanítószékében kik is ülnek? És erre azt mondottam: A törvényt fogadjátok el, de ne kövessétek őket tettekben. Hisz a törvény, az felétek is szól, de a tettek, amelyet ők cselekszenek, azt nem fontos nektek elfogadni és követni. Hisz ők szeretik, ha köszöntitek őket, szeretik elfoglalni az első helyeket, és még, ha egész addig elmegyünk, imaszíjukat is megnagyobbítják, a bojtokkal együtt, hogy szembetűnő és felismerhető legyen.

És akkor jelen van ismét a törvény, amikor a törvény, hogy hogyan fogadod meg, és a törvényben hogyan cselekszel. Hogyan fogadod el az embertársadat, a felebarátodat, és hogyan cselekszel. Mert te magadnak kéred, hogy téged elfogadjanak, tiszteljenek és megbecsüljenek. De hogy te helyében mit nyújtasz, és hogyan ismered fel embertársadat és felebarátodat a törvényben, ezzel már nem törődsz, tehát önmagadat felmagasztalod, a másikat megalázod.

Folytatódott utána a tanítás azzal, hogy ketten felmentek imádkozni. Az egyik önmagát felmagasztalja, a másik szinte nem is az, hogy megalázza, lekicsinyíti, mert ő úgy érzi, hogy nem méltó arra, hogy közelebb menjen, nem méltó arra, hogy felemelje tekintetét. Ő inkább lehajtott fejjel, önmagába fordulva, és irgalmat kér a bűnbocsánatában önmaga számára.

A másik pedig elkezdi, hogy milyen jó, hogy ő nem olyan, mint azok, vagy „az, aki itt mellettem van”. „Mindenből tizedet adok” – tehát magát felmagasztalta.

És a mai tanításban pedig az van számotokra, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok a tanításról, a megtartásról a felismeréssel szólok. Hogy ha ezeket mind felismered és megtartod, nem halsz meg, örökké élsz.

De vannak, akik ezt nem így fogadják el. Ők a szerint cselekszenek, hogy: „Volt prófétánk, prófétáink, Ábrahám atyánk, akitől tanultunk, de azok már meghaltak. Akkor Te hogyan jössz még mindig azzal, hogy ha a tanításodat megtartjuk, akkor nem halunk meg, örökké élünk?”

– De Ábrahám atyánk felkészült arra a napra a jövetelemben. Ujjongott. És mikor ez a nap eljött, örült a találkozásnak az ujjongásában.

– Te láttad Ábrahám atyánkat, mikor még ötven esztendős sem vagy?!

De Én, Jézus Krisztus Uratok így szólottam feléjük:

– Mielőtt még Ábrahám lett volna, Én már voltam.

Amit szintén nem tudtak elfogadni, hogy:

– Hogyan akarod Magadat ennyire – hogy is szól a szó? – felmagasztalni?! De mi majd megalázunk!

Hisz köveket ragadnak, hogy megkövezzék.

De mielőtt még ez megtörtént volna, eltűntem szemük előtt, és elhagytam Atyám házát.

És úgy-e, milyen könnyű mások felett ítélkezni, köveket ragadni, és megkövezni?

Úgy-e, a bűnbánat-időben már volt ez a tanítás, amikor oda hozzák a bűnös asszonyt? Ott is köveket ragadnak, hogy megkövezzék őt. De mielőtt még ezt a cselekedetet végrehajtják, oda hozzák, hogy próbára tegyenek, és kérdőre vonjanak?

De a próbatételben megkérdezték, hogy mitévők legyenek, mert bűnös asszony, aki házasságot tört. Azt meg kell ítélni!

S várták, hogy Én mit mondok számukra.

Elmondottam:

– Valóban Mózes adott számotokra, hogy adhattok válólevelet. De szívetek keménysége miatt, és nem a szeretet miatt. De most ti ide jöttetek, és várjátok, hogy mit mondok. Íme, hallgassátok szavamat: Én azt mondom, az vesse rá közületek az első követ, aki bűntelen köztetek.

És ilyenkor, mikor önmagunkba, úgy-e, nézünk, a lelki tükrünk vizsgálatában, rádöbbenünk, hogy: „Talán nekünk is van bűnünk a cselekedetek jelenlétében, vagy a megtapasztalás, vagy könnyedén vettünk valamit, vagy nem figyeltünk, vagy nem fogadtuk meg a tanítást?” Hisz lehet sok mindent felsorolni, ami jelen van bennetek, s amin el lehet gondolkodni, hogy: „Valóban bűntelen vagyok? Vagy először önmagamon kell lelki vizsgálatot gyakorolni?” És ha önmagamon ezeket megteszem, és ez által bűnbocsánatot kérek a feloldozás kegyelme által, hogy megkönnyebbülhessek, és akkor – talán – a segítségben szólok felebarátomhoz és testvéremhez, de nem a szerint, hogy megítéljem, nem a szerint, hogy kicsúfoljam, nem a szerint, hogy gúnyoljam, nem a szerint, hogy megmondjam, mi helyes a számára, és hogyan éljen. És nem azért, hogy néha, vagy könnyedén mondjátok, hogy „pálcát törjünk fellette”. Hanem talán azért, hogy először önmagamba nézek, lelki vizsgálatot teszek, és az után, ha tudok, segítek a felebarátnak és a testvérnek a cselekedetek révén. Mert akkor nem a felmagasztalás és nem a megaláztatás van teljesen jelen az előtérben, hanem már gyakorlom a kegyelmet, a működést a szeretetben, hogyan és miképpen van jelen, és hogyan és miképpen szeretnék én jót tenni a cselekedetek által, hogyan és miképpen ismerem fel az Atyát, kinek gyermeke vagyok, hogyan és miképpen fogadom el Jézust, aki a Tanítóm, akinek testvére lehetek.

Úgy-e, ismerős?

A harmadik bűnbánat-golgotáján hoztam számotokra pont ezt a tanítást.

És mi volt még ott benne?

Atyának se hívjatok senkit, mert egy a ti Atyátok – a Mennyei.

De Tanítónak se hívjatok senkit, mert egy a ti Tanítótok: Krisztus.

És ezek mind a tanítás törvényében van jelen a felmagasztalás és a megaláz szempontjából.

És ma ismét a tanítás van előtérben, hogy ha felismered, elfogadod, és a szerint cselekszel, akkor te felismered mindazt, aki küldött Engem, és akinek szeretnék mindent megtenni, amit csak kér a cselekedetek révén, a tanítás által, hogy ez által meghívjalak, hogy elinduljatok az úton a küldetés követésében, hogy testvéreimmé váljatok, és a testvérben ehhez az egy Pásztorhoz és e nyájhoz tartozzatok, akitől a tanítást kaphassátok a felismeréshez, az elfogadáshoz, és „ami által érzem, hogy én hogyan és miképpen alakítsam ki az életemet, hogyan és miképpen segítsek azokon, akik tőlem várják a segítségnyújtást”. Mert néha csak egy szó, egy mosoly, egy ölelés elég egy felebarátnak, egy testvérnek, hogy eggyé válhassatok a tanítás kegyelmében.

És akkor: „Felismerem, és megtartom a tanítást, nem távolodok el tőle, és a tanítás, hogy bennem élhessen, hogy erőt adhasson, és ez által elfogadjam a felebarátomat és testvéremet.”

S akkor ki tudjuk alakítani a mindennapi életet, ami által élünk és haladunk e meghívásban, e küldetésben és e követésben.

S ennek reményében áradjon reátok kiválasztott Mária testvérem által áldásom, ami most a tanítás részében szól felétek és hozzátok, hogy érintse meg ez a tanítás szíveteket a lélekben, maradjon bennetek, fogadjátok el, és a szerint cselekedjetek, s akkor, ahogy mondottam e tanítás elején, aki elfogadja és megtartja tanításomat, nem hal meg, hanem örökké élhet.

Ennek reményében áradjon reátok áldásom kiválasztott Mária testvérem által.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon reátok, töltse be szíveteket, erősítsen, óvjon és védelmezzen, hogy felismerhessétek mindazt, ami fontos a mindennapi élethez e tanításból, e ajándékból, e kegyelemből, amivel a mai nap megajándékoztalak benneteket e tanításomban.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

8. IMG_6302 jav.

VIII. állomás

Jézus Krisztus Urunk:

 (…) testvéreimet a bűnbánat hatodik Golgotáján, s köszöntöm mindazokat, akik ma lélekben kísértétek el a fájdalom, szenvedés Golgotáján kiválasztott testvéremet.

A bűnbánat hatodik Golgotája, a tanítás, amely összefoglalja mindazt, amit e bűnbánatban számotokra megadtam. Hisz a mai nap tanítása – már egész közel vagyunk az ünnephez. Az ünnep, amelynek részeseivé váltak tanítványaim, és ez által az ünnepben ti is, hisz a mai tanítás arról szólt felétek, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok, vagyis, ahogy tanítványaim szólítottak, a Mester, jelen van az ünnepi vacsorán, és mélyen megrendülök Szívemben és Lelkemben1, és azt mondom nekik:

– Bizony, bizony, mondom nektek, ma egy közületek elárul Engem.

Ezen szinte meglepődve, és elcsodálkozva vesztek részt, hisz nem értitek, kiről is beszélek, s miért gondolom e szavakat.

Kérdőre is vonja az egyik tanítványom, akit megkért Simon Péter, hogy miért mondottam e szavakat, s kire gondolok. S elmondom részükre e ünnepi vacsorának jelenlétében, hogy akinek a mártott falatot adom, az árul el Engem: Simon fia, karióti Júdás.

De a mai tanítás nem csak ezt tükrözte számotokra, hisz ha a tanítás elejére megyünk teljesen vissza, akkor itt azt mondom: Én, Jézus Krisztus Uratok szembeállítottam tanítványaimat azzal, hogy az egyik elárul, a másik pedig megtagad. Amit nem akarnak elfogadni, hogy ők ilyent nem tesznek.

Hisz mit mondott Simon Péter, mikor azt mondottam neki?

– Én elmegyek, és ahova Én megyek, oda ti most nem jöhettek. Ahogy ezt a zsidóknak is elmondottam, úgy elmondom nektek is, hogy ahova Én megyek, ti nem jöhettek. Keresni fogtok ugyan, de nem találtok.

S erre ő mit mond?

– Uram! Hogy, hogy nem követhetlek, mikor én mindenhova követni akarlak?! Még, ha kell, életemet is odaadom.

– Igen, életedet odaadod.

De itt kérdezni is lehet, hogy: Életedet odaadod?

– De mondom neked: Ma, mielőtt a kakas megszólal, háromszor fogsz megtagadni Engem.

Simon Péter szomorúvá vált, hisz nem akarta elhinni e szavakat, amit a Mester mondott.

Pedig elmondotta, hogy: „Az egyik elárul, a másik megtagad.”

És e bűnbánat tanításában a felmagasztalásról és a megaláztatásról adtam számotokra tanítást e jelmondatában. Hisz minden évben valamihez kötődnek a tanítások, amelyek egymásra épülnek.

Most csak röviden megyünk minden bűnbánati Golgotán egy tanítás gondolatában.

Az első, úgy-e: Kérjetek, adnak nektek. Keressetek, és találtok. Zörgessetek, és ajtó nyílik számotokra. És amit elvársz, hogy neked tegyenek, vagy veled tegyék meg, ugyanannyit kell csak neked is megtenni? Nem. Ettől többet. Ez ismét itt jelen van, a felmagasztalás és a megaláztatás.

Majdan folytatódott, hogy Mózes tanítószékében kik ülnek? S erre azt mondottam: Fogadjátok el a törvényt, a szerint éljetek, de tetteikben ne kövessétek. Hisz megnagyobbítják imaszíjukat, a bojtokat szembetűnően megnagyobbítják, hogy felismerő legyen, és előttük nagy hajlással köszönjenek, első helyeket elfoglalják.

Úgy-e, itt is van, aki felmagasztalja magát, a másikat megalázzák, mert mit mondottam? Ők másokon nem segítenek. Súlyos terheket kötnek össze, amit az emberek vállára tesznek.

Majdan jött a harmadik bűnbánat-tanítás, amikor szintén a törvény is jelen van, és a törvényben pedig az, hogy hogyan és miképpen éljetek, és hogyan és miképpen cselekedjetek, és hogyan fogadjátok el mindazokat, akikhez tartoztok. És akkor azt mondottam, hogy jelen van az Atya, aki a Mennyei Atya. És hogy is mondottam?

Ne hívjatok senkit atyának, mert egy a ti Atyátok, a Mennyei.

Tanítónak se hívjatok senkit, mert egy a ti Tanítótok, a Krisztus.

De itt azt is elmondottam, hogy ha úgy szólítod valamelyik pásztor testvéremet, hogy elöl megadod számára a tiszteletet a keresztnévben, és akkor ezt a példát hoztam számotokra például, a jelen lévő pásztor: János atya, Jenő atya, Kálmán atya, Antal atya.

Itt azt mondottam, hogy a keresztnéven van a hangsúly, és az atya itt már lehet utána kisbetű, amely csatlakozik hozzá, tehát nem megadjátok a nagybetűs Atya szót, ami csak a Mennyei Atyát illeti meg. Mert: Egy a ti Atyátok, a Mennyei. S e szerint kell a törvényt felismerni és elfogadni, és cselekedni.

Majdan folytatódik, úgy-e, a tanítás a két emberrel, akik felmennek Atyám házába imádkozni. Az egyik előre megy, magabiztosan, imádkozik, önmagát felmagasztalja, hogy ő milyen ember, hogyan imádkozik, mit cselekszik, mindenből odaadja a tizedet, milyen jó, hogy nem olyan, mint a többi ember, vagy ez, a vámos, aki ott imádkozik.

Ő pedig megalázta önmagát, lehajtotta fejét, a mellét verte: „Én Uram, én Istenem! Irgalmazz nekem!”

És itt azt mondottam: Igen, aki felmagasztalja magát, majd a Mennyországban megalázzák. És aki megalázza magát, azt pedig a Mennyországban felmagasztalják.

Mennyivel más a tanítás, ha megértjük, hogy hogyan és miképpen haladunk.

És itt röviden csak kiemeltem számotokra, hogy fontos figyelni a tanításokra, amelyek a bűnbánat-időben vannak jelen, és azt mondani, hogy jelen van a tékozló fiú Evangélium tanítása, hogy az atya mennyire szereti az ő gyermekeit, és gyermekét, akit haza vár, mert az elgondolkodik, önmagába néz, és bűnbocsánatot kér a feloldozásban. És az atya az ő szeretetében megbocsájt.

Majdan jött az ötödik tanítás, amely már arról szólt számotokra, hogy itt nem mást aláznak meg, hanem Engem, Jézus Krisztus Uratokat a tanításban. Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok milyen tanítást is adtam számotokra? Hogy aki megfogadja tanításomat, és a szerint él és cselekszik, nem hal meg örökre. Amit a zsidók nem tudtak elfogadni, és a farizeusok is. Mit mondtak?

– Hogyan mered e szavakat mondani?! Te nagyobb vagy Ábrahám atyánknál vagy a prófétáknál, akik mind már meghaltak?! Mivé akarod tenni Magadat?!

S Ő erre akkor válaszol nekik:

– Én ismerem az Atyát, és az Atya is ismer Engem. És ha azt mondanám, hogy nem ismerem Őt, épp olyanokká válnék a hazugságban, mint ti vagytok, ha azt mondanám, hogy nem ismerem Őt. És Én megteszem mindazt, amit az Atya kér Tőlem, vagy elvárja, hogy tegyek.

S ekkor megint, úgy-e, Nekem támadnak. Erre mondom, hogy:

– Én nem Magamtól teszem, hanem aki küldött Engem, aki ismer Engem, mert Én is ismerem Őt.

S ekkor ismét mit mondanak?

– Még ötven esztendős sem vagy, és Te már nagyobb vagy Ábrahámnál, vagy ismerted Ábrahámot?

Erre mit mondott?

– Ábrahám örült és ujjongott az eljövetelem-napom érkezésére. És mikor láthatott, örült és ujjongott.

S erre azt mondottam:

– Mielőtt Ábrahám volt, Én vagyok.

Ezeket már végképp nem tudták elfogadni, és köveket ragadtak, hogy megkövezzenek.

Tehát itt, ebben a tanításban a megaláztatás a Mesternek, vagyis, ahogy mondjuk most e jelenben, Rólam, Jézus Krisztus Uratokról szólt a felismerés elfogadása részében.

És itt számotokra csak egy gondolatig mentem el a házasságtörő asszonyhoz, akit szintén megkövezni akartak volna. De mielőtt még megtették, hát oda vezették, hogy próbára tegyenek. A válasz számukra az volt:

– Az vesse rá az első követ, aki bűntelen köztetek.

E szavak hallatán önmagukba néztek, és eldobták a követ, mert rádöbbentek, hogy nem bűntelenek. Valami belül számukra is el van rejtve, amiről azt hitték, hogy senki sem tudja. De mivel Én, Jézus Krisztus Uratok, a Mester, e pontokra világítottam, így nem merték megkövezni az asszonyt.

Ezért mondottam, hogy a megaláztatás könnyen megy, de a felismerés az önmagunk megaláztatásánál vagy az önmagunk felmagasztalásánál, mikor szeretjük magunkat felmagasztalni?

Az Atyánál, akik ilyenek, nem egy hamar veszik észre, előbb megalázzák őket. És aki magát megalázta, vagy akiket megaláztak, azokat felmagasztalják.

A mai tanítás pedig az felétek, hogy bezárja a bűnbánati idő tanításait, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok, ki megpróbálom a tanítványaimnak elmondani, és a ti szavatokat használva, rávilágítani, hogy az egyik elárul, a másik pedig megtagad.

Amit először nemigen akarnak elfogadni, csak majd akkor, amikor szembesülnek vele.

Közeledünk, úgy-e, az ünnephez, ez már, mondhatod a tanításában, a három szent nagy nap előtt halljátok majd, és az után pedig közeledtek az ünnep kegyelmének átéléséhez a megtapasztalásában, hogy hogyan és miképpen cselekedjek, hogyan és miképpen fogadjam el mindazt, ami körülvesz, hogyan és miképpen éljek e bűnbánat minden hét tanításával, amiből erőt merítek, ami által önmagamba nézhetek, és lelkiismereti vizsgálatban, ahogy mondottam többször már az elmúlt időkben, a lelkivizsgálati tükröt megnézed, hogy valójában tetszik-e mindaz, ami benned rejlik, vagy ezen változtatni kell. És megnyitni szívedet a szeretet felé és a kegyelem felé. Mert, ahogy egy régebbi bűnbánat-idő tanítását végig az irgalmasság szeretetéről adtam számotokra a felismerésében, és e bűnbánat-időben is egy gondolatnyi menetben rátértünk erre, hogy most az irgalmasság évét ülitek, és az irgalmasság évében milyen csodálatos visszaemlékezni e tanításokra, amely szinte összekötött, hogy az irgalmasság szeretete, amely jelen van minden nyitott szívű testvérem előtt. De senkire sem erőltetem rá és parancsolom. Minden testvéremnek saját magának kell e irgalmassági szeretetet felismerni és befogadni, eggyé válni vele, megengedni, hogy működjön rajtunk és bennünk, és ez által éljünk és haladjunk a mindennapi élet meghívott útpályánkon. Mert a meghívást is minden testvérem felé megadom. Ha nyitott a szíve és a lelke, akkor felismeri a meghívásomat, és akkor a meghívás olyan erősen működik a Szentlélek által rajtatok és bennetek, hogy szinte úgy érzitek, hogy „valamit tenni, cselekedni kell”, vagy „mennem kell valahova”, vagy „részt kell vennem”, vagy „imádkoznom kell”, vagy „jót kell tennem”, hisz sok mindent lehet felsorolni ezekhez a cselekedetekhez, ami által a kialakított életetek jelenléte hogyan van jelen és működik rajtatok és bennetek.

És akkor e bűnbánat-idő tanítása segítséget nyújt számotokra, hogy nem felmagasztalni akarjuk magunkat, hanem inkább kicsinyekké válni a megaláztatásában, észrevenni a fontos dolgokat, amiből erőt merítünk, ami által tanulhatunk, és ami által segíthetünk a segítségnyújtásban. És ha eljön az idő, akkor, „akiről én tanúságot teszek itt lent a Földön, majd felmagasztal, ha méltó vagyok ehhez a kegyelemhez” – úgy-e, így szoktátok mondani a ti saját szavaitokkal?

De itt nem kimondottan a méltóságon van a hangsúly, hanem a jelen cselekedetekről, hogy hogyan és miképpen ismerem fel a tanítás mondanivalóját, és hogyan helyezem be a mindennapi életembe, és ez után hogyan tudok változni vagy változtatni, és hogyan fogadom el a felebarátot és a testvért a megbocsájtó kegyelem által a mindennapokban, a mindennapokhoz.

És hogy ha ezeket felismerem, akkor e bűnbánat tanítása, mint egy lánc, összeköt, erőt ad, s akkor érezni lehet, hogy hogyan alakítsam ki az életemet. S akkor tudom, hogy a szeretet mondanivalója a megtapasztalásában hogyan működik rajtunk és bennünk, és hogyan tudok én ez által cselekedni, és talán többet adni önmagamból e szeretet, kegyelem által az elesettnek, a magányosnak, az árvának, az özvegynek, a betegnek, a szomorúnak.

Hisz, úgy-e, most is csak egy párat soroltam fel, és mi minden vesz körül benneteket a mindennapi élet jelenlétében, mi minden felé lehet tenni és cselekedni e irgalmasság szeretete révén a mindennapok jelenlétében.

Ennek reményében áradjon reátok ma áldásom, és az áldás nem kimondottan csak a felmagasztalás és a megaláztatás részében szól felétek és hozzátok e bűnbánat hatodik Golgotáján, hanem az irgalmasság szeretetét is szeretném tükrözni és árasztani felétek, hogy kössön össze benneteket ez az irgalmasság-szeretet, ami által tudok figyelni önmagamra, a megnyitott szívem benső hangjára, a Szentlélek működésére, amely szinte élőként van jelen, ami által tudok cselekedni, ami által tudok segíteni, ami által meghallom a meghívást, hogy hogyan és miképpen éljek és haladjak a mindennapokban.

És akkor így áradjon reátok e bűnbánat hatodik Golgotáján áldásom kiválasztott Mária testvérem által, és ahogy a jelmondat is volt e bűnbánatban, hogy „megalázom önmagam, hogy ha eljön, aki ismer engem, az felmagasztaljon, és akkor az irgalmasság szeretete működhet rajtunk és bennünk, és vezethet e meghívott úton”.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon reátok, töltse be szíveteket, lelketeket, hogy működhessen rajtatok és bennetek, és mutassa meg számotokra a meghívott út felismerését, elfogadását, és majdan elindulását. És akkor az irgalmasság szeretete erőt ad mindahhoz, amely a jelenben körülvesz benneteket e élet által.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

Mária — kiválasztotti kegyelmi állapotban:

Felriadtak, valami mozog. És a fény megjelent, a kő csak úgy elgördült. Félelmükben nem is mernek ide nézni.

Megnyílott a rideg Sír ajtaja, hisz a követ elgördítették. Akik jelen vannak, megijedtek, megrémültek, kezeiket félelmükben felcsapják, és szólni nem tudnak. A vakító fény, amely megjelent, szétárad. És a fényben jelen van.

Jézus Krisztus Urunk:

Kilépek e rideg Sírból, amelyben eddig a Test pihent. De az élettelen test már nincs jelen, mert íme, az Élet erőre szállt.

A fény világossága, amely most átölel.

Ó, dicsőséges, szép hajnal, ki megérkeztél e illattal! Az illat, amely a hajnal fényének sugarát árasztja, amellyel betöltekezünk, ami által érezzük, hogy az Élet ismét jelen van – az Élet, amely e Testet eltöltötte, és már nincs jelen az élettelen test, hanem az élő, az Ember. Az Ember, amely vállalta mindezt, hogy megdicsőülhessen, és most dicsőségével ismét itt lehessen.

A Sír ridegsége, amely eddig e Testnek pihenője volt, most már a fény veszi át, a fény, amely megjelent, a fény, amely szétárad, ami által a jelenlévők megijedtek, megrémültek, hanyatt estek, hisz nem tudták, valójában most mi történik, minek tanúi, és hogyan fogadják el az Embert, ki eddig itt pihent, aki most megdicsőült, és a dicsőség fényével, íme, kijött e Sír ridegségéből.

Üres már a Sír, a leplek elhelyezve, és már csak a két angyal van jelen, kik örülnek e dicső hajnalnak. E dicső hajnal, amely ismét megjelent. A dicső hajnal, amelyet sokan nem vártak, mert azt hitték, e élettelen testtel befejeződött e Mester, e Názáreti, e Próféta küldetése, holott felkészítette tanítványait, a főpapokat és elöljárókat. De a felkészítés nem érintette meg a szív nyitottságának szeretetét és kegyelmét.

Íme, megjelent a dicsőséges, szép hajnal fényének illata, amely most itt van jelen előttetek. A nyitott szív felismeri és befogadja.

Íme, e hely, amely eddig mindig számotokra a megemlékezésben e elmúlt hetek révén a fájdalmat tükrözte. De a fájdalomban jelen volt a szeretet, az öröm és a béke, amely most megelevenedik előttetek e hajnal fényének ragyogásával.

Íme, a hajnal fényének, új életének mai tanítása:

Mária:

A hét első napja, mikor a tanítványok közül ketten elindultak egy Emmausz nevű faluba, amely Jeruzsálemtől olyan 60 stádiumra van, két-három óra járásnyira. És ahogy elindultak, lassan haladva, egymás között beszélgetnek a mostani dolgok történéséről. És ahogy beszélgetnek, néha mintha kissé vitatkoztak volna. És ahogy így haladnak, Jézus jön velük szembe, melléjük szegődik, de nem ismerték fel, hisz látásukban akadályozva lettek.

Hallgatja őket, majd megszólítja:

– Miről beszélgettetek most útközben?

Ők szomorúan megállnak, majdan Reá néznek, az egyik, kit Kleofásnak hívtak, így szólt Feléje:

– Te vagy talán az egyedüli idegen itt a városban, aki nem hallottál ezekről a dolgokról, amelyek most történtek?

Jézus így szól feléjük:

– Miért? Mi történt? – kérdezi.

Még szomorúbbak lettek:

– Hát a Názáreti Jézus esete, aki szóban, tettben nagyhatalmú Próféta volt Isten és a nép szeretetében. De a főpapjaink és az elöljáróink kiszolgáltatták Őt, elítélték, és keresztre feszítették. Azóta eltelt három nap. Pedig mi azt hittük a reményünkben, hogy Ő váltja meg Izraelt. De ez mind nem elég, hozzánk tartozó asszonyok kimentek kora reggel a Sírhoz, és mikor visszatértek, ezt mondták: „A Sír üres. Eltűnt a holttest, már csak két angyal jelent meg, akik azt mondták nekünk, hogy él.” Ekkor a tanítványok közül páran elmentek, hogy megnézzék, és mikor visszaérkeztek, mindent úgy találtak, ahogy az asszonyok mondották.

Ekkor Jézus reájuk nézett, és így szól:

– Ó, ti, oktalanok, késedelmes szívűek! Még mindig nem tudtok hinni abban, amit a Próféták mondtak el és írtak le, hogy nem ezt kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bejuthasson, és megdicsőülhessen?

Ekkor Mózestől és más prófétától is elkezdte nekik elmondani, ami a Názáreti Jézusról, vagyis a Mesterről írva vagyon. És ahogy így beszélgettek, és haladtak, oda értek a faluhoz, ahova tartottak. A Mester, Jézus úgy tesz, mint aki tovább akar menni. Ők ekkor kérlelik, marasztalják:

– Ne menj. Estére jár az idő, a Nap lemenőben van már.

És ahogy így kérlelték és marasztalták, ott maradt. Így bement velük a házba, majdan asztalhoz ültek. Ekkor Ő az asztalról Kezébe vette a kenyeret, megtörte, és oda nyújtotta nekik. Ekkor ismerték fel Mesterüket, hisz megnyíltak szemeik! De ahogy ezt látták, Ő eltűnt előlük.

Ekkor egymáshoz fordulva így szóltak:

– Úgy-e, lángolt a szívünk, mikor szólt hozzánk, és mikor a próféták írásait magyarázta?

Azonnal útra keltek, hogy visszatérhessenek ismét a városba. És mikor oda értek, egybegyűlve találták a tizenegyet, társait, azok így fogadták őket:

– Valóban feltámadt az Úr! Megjelent Simonnak!

Ekkor ők is e lángoló szívükkel így szóltak, hogy:

– Mi is láttuk! – és elmesélték pontosan számukra, hogy mi történt velük az útban, és mikor haza érkeztek, és most ezért jöttek vissza, hogy elmeséljék, hogyan ismerték fel a Mestert a kenyértörésben.1

Köszönöm e tanítást, amely az élet erejét árasztotta felénk!

Örvendetes napunk támadt…2

Jézus Krisztus Urunk:

A hajnal öröme most így jött el hozzátok, hisz jelen lett a tanítás számotokra, és a tanítás után pedig az ének mondanivalója, ami – a kettő egymásra épülve – megadta e kegyelem fényének tündöklő ragyogását, mert, úgy-e, az Élet erősebb lett a halálnál, és a Test már ismét él a fényével, és kegyelmet áraszt mindazoknak, akik megnyissák Feléje szívüket, hogy befogadhassák, hogy megerősödve a mindennapi élet ajándékával így tudjunk élni, így tudjunk haladni, így váljunk testvérekké e szeretet-hajnal üzenetével.

És most összefogjuk kezünket a láncba, megtartjuk imánkat. Az ima, amely elmondása alatt a szív nyitottságát kérem, és a szív nyitottságával, a felkészülésével fogadjátok be, testvéreim, fénylő hajnal ragyogását, amely most felétek árad, amely átölel, amely felmelegít, s már ti is boldogan mondhassátok egymásnak: „Úgy-e, lángol a szívünk e öröm-hajnalban?”

Mi Atyánk…

Jelen lévő testvérek:

…aki a Mennyekben vagy! Szenteltessék meg a Te Neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben, úgy a Földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek. És ne engedj minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség. Mindörökké. Ámen.

Jézus Krisztus Urunk:

Köszöntve Édesanyát.

Jézus Krisztus Urunk és a jelen lévő testvérek:

Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled! Áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te Méhednek Gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

Jézus Krisztus Urunk:

Áradjon e hajnal fényének ragyogása minden nyitott szívű testvérem szívébe. Ölelje át, melegítse fel, hogy szinte érezze e tanítás jelmondatát, hogy: „Lángoljon szívünk örömünkben!” És ez a lángoló szív kísérjen el a mindennapokban, hogy: „Jézus testvérei lehetünk!”, és a mindennapokban, hogy: „Kövessük Őt, Hozzája tartozunk!”

E remény, e szeretet, e kegyelem e élettel ma így jött el felétek, hozzátok, szívetekhez.

És érezzük, hogy az Ember, akit csak így mondottak, elhelyeztek e Sziklasírba, hogy ott pihenjék a Teste, hisz nem hitték el, hogy Ő az, aki azért jött, valóban, hogy a Megváltást elhozza mindazon testvérei felé, akik felismerik Őt, akik követik Őt, és akik hallgatnak tanítására, mert a tanítás az Életet nyújtja – hisz hogyan is szólt felétek e tanítás szava?

Aki hallgat tanításomra, nem hal meg örökre, hanem örök életet nyerhet.3

És ez az örök élet adja meg minden ember, testvér felé a meghívást az elinduláshoz, a küldetéshez és a követéshez.

És ennek reményében most, hogy eljött ez a dicső hajnal fényének ragyogása e Élettel, hálát adunk, hogy itt vagyunk, hogy részeseivé válhattunk e hajnalban.

Énekeljük az énekünket, 276-os:

Jelen lévő testvérek:

Téged, Isten, dicsérünk…4

Jézus Krisztus Urunk:

Íme, e dicsőséges Kereszt, amely azért van mindig jelen, és ha reá tekintesz, mindig arra figyelj szíved szeretetének nyitottságával, hogy: „Uram, nem hiába haltál meg értem, egyszerű kicsinyért, mert mikor Reád tekintek, ha Feléd fordulok szívem nyitottságának felajánlásával, kérésével, fohászával vagy mérhetetlen nagy hálájával, tudom, hogy meghallgatsz, tudom, hogy segítséget nyújtasz, mert ezen a Kereszten már csak azért vagy így jelen számunkra,hogy emlékezzünk szívünk szeretetével, hogy Te lejöttél a Földre, testet öltöttél, nevelkedtél, majd elhagytad a nevelő házat, kiválasztottad tanítványaid, és elkezdted tanítani, és általa mindazokat, akik hisznek és bíznak Benned. És most mi a jelenben hiszünk és bízunk Benned, figyelünk tanításodra, hogy érintse meg szívünket, és ez a tanítás nyújtson segítséget, különösképpen akkor, amikor egy kicsit bánatosak, szomorúak vagyunk, megalázottak, kitaszítottak.”

Érezni kell e Kereszt szeretetét, amely felétek árad, ha szíved nyitottságával jössz e Kereszthez, mert a Kereszt jelenléte a szeretetet tükrözi számotokra, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok ezt mind szeretetből fogadtam el, és szeretetből vállaltam el, hogy ez által megválthassam mindazokat, akik ismernek, akik követnek, s akik hisznek Bennem.

És ez a Kereszt mindig reményt tud adni számotokra. Nincs olyan probléma, nincs olyan fájdalom, amire ne érezd a Kereszt szeretetét, ami feléd árad. Hisz már a Keresztről levéve elhelyezték a Sziklasírba, a ridegségbe, e hajnal emlékében – az Élet erősebb lett a halálnál, és már így van jelen köztetek a tanítás jelenetében.

És így a Kereszt mindig a szeretetet tükrözze felétek, és mindig érezzétek azt a békés szeretetet, ami sugárzik felétek.

Mária – éber állapotban:

Hallom, hogy itt vagytok, s nem bírom kinyitni a szememet. Olyan erős a fény, vakító…

Akkor jó reggelt mindenkinek!

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Az engesztelő imák felajánlások értéke

2015. 03. 15.

Kedveseim, engesztelő országunk sorsa megpecsételődött! Mindazok, akik felajánlják az egész országot a Szentháromságnak, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át, nagy kegyelmeket eszközölnek ki népünkre. Bár úgy tűnik, továbbra sem változik a lelkek állapota, mégis felajánlásaitok által rengeteg lelket sikerült kiszabadítani a sátán kezeiből. Továbbra is tartsatok ki engesztelő felajánlásaitokban, mert akkor még több ember megtérését esditek ki! Most már az engesztelő imaórában nyújtott felajánlásaitok óriási kegyelmeket közvetítetnek a hitetlenek számára. Az imaóra a napotok középpontjába került. Imádságotok úgy száll fel nap, mint nap a Mennyei Atyához, ahogyan a szív lüktetése biztosítja a véráramlást.
2015. 03. 27.
Kedveseim, maradjatok meg állhatatosan az engesztelésben. Ne engedjétek, hogy a kísértő eltántorítson benneteket ettől az óriási nagy lélekmentéstől. Bár a gonosz mindent megkísérel, hogy eltérítsen titeket a kitartó imahadjárattól, ti azonban rá se hederítsetek. Adjátok oda Jézusnak fáradtságaitokat és hősiesen küzdjetek! Soha ne adjátok fel a küzdelmeket, mert ha kitartotok, hatalmas kegyelmeket eszközöl ki nektek Jézus. Óh, bárcsak figyelnétek arra, mennyire nagy szükség van menteni a lelkeket! Ezért legalább az engesztelés órájában tegyetek meg mindent a lelkek érdekében. Ha csak ketten is imádkoztok, és kitartóan kéritek Jézus irgalmas szeretetét a lelkekért, akkor az Úr megsokszorozza imáitokat, mintha egyszerre sokan imádkoznátok. Ez hatalmas kegyelem, éljetek vele!

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/938-az-engesztelo-imak-felajanlasok-erteke

 

A saját helyünk

 

2015. 03. 18.

Kedveseim, közösségeitek épüljenek fel szent házzá, hogy benne mindenkinek helye legyen. Senki ne érezze saját helyzetét alantasnak, mert Isten nagyon jól tudja, hogy kire mit akar építeni egyházában. Jól illeszkedjetek egymás mellé, mint a puzzle játékban, hogy szorosan és résmentesen helyezkedjetek el Isten művében. Legyen mindenki megelégedve a saját helyzetével és ne akarja a másét elkívánni. Ugyanakkor segítenetek is kell egymásnak a helyes és jó beilleszkedésben. Figyelnetek kell a másik adottságaira és nem állhattok senki fölé, de alá sem rendelhetitek magatokat senkinek. Mindenkinek rendeltetésének megfelelően kell beilleszkednie abban a rendszerben, melyet az Úr számára kijelölt. Így lesztek hasznára egymásnak és tudtok kibontakozni a kegyelem által.

Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/939-a-sajat-helyunk

Az engesztelő hivatás

 

2015. 03. 28.

Kedveseim, engesztelő élethivatásotokat úgy ajánljátok oda a Szentháromságnak, hogy lelketeket teljesen adjátok oda Neki. Ezt a küldetést nagyon kevesen kapták meg az emberiség közül. De hazánknak komoly osztályrész jutott ebből. Ha mindenki, aki elhívást kapott erre a küldetésre, komolyan venné, amit kapott Istentől, akkor sokkal nagyobb erővel működne az engesztelés műve. Még ha kevesen is vagytok, legyetek meggyőződve arról, hogy engesztelő mivoltotok felerősíti köztetek és bennetek a kegyelmek közvetítését. Minél buzgóbban végzitek ájtatosságaitokat, annál hatékonyabbá válik a lelkek megmenekülése. Buzgólkodjatok, és ne feledjétek, mekkora ereje van egyetlen összeszedetten elmondott imádságnak, mely hathatósan száll fel a Mennybe.

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/940-az-engesztelo-hivatas

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által

Az engesztelők az Oltáriszentség védelmezői

  1. 03. 03. Kedd
Szeráf angyalok közeledtek hozzánk, az engesztelőkhöz és elhelyezték közöttünk a szent frigyládát, amely előtt mindenki mélyen leborult. De nem egyedül jöttek, mert két ember is kísérte őket, az egyik Illés volt, a másik pedig Hénok. Egy kis idő elteltével a Mennyei Atyával találkoztunk, aki karjaiban tartotta „Isten Bárányát” és odahelyezte a szent frigyláda tetejére, annak közepére.
A Mennyei Atya könnyes szemekkel a következőt mondta nekünk:
„Drága gyermekeim, bizonyára szeretnétek tudni azt, hogy mi az oka atyai fájdalmamnak. Elmondom nektek, hogy amikor rátekintek a világ római katolikus templomaira, akkor azt látom, hogy egyre több helyen a templomokat eladják, és olyan gonosz kezekbe jutnak, amelyek mélyen megsértik az Én szentségemet. Máshol szomorúan nézem azt, hogy az Oltáriszentség már nem középen a főoltárnál található, hanem egy mellékoltárnál. Azután látom, hogy a szentmiséken sokan szentségtörést követnek el. Ez nemcsak a klérus részéről történik meg, hanem a laikusok részéről is. Bizony mondom nektek, ne gondoljátok azt, hogy ezekről a cselekedetekről nincs tudomásom. Ezeket a súlyos cselekedeteket számon tartom, és ha az emberek nem tanúsítanak mély és őszinte megbánást, és nem tesznek semmit a kiengesztelődés érdekében, akkor szembesülni fognak az Én igazságommal.
Az igaz emberek jelentik egyetlen vigaszomat, akik szívükben hordozzák Szent Fiam Testét és arra törekszenek, hogy tiszta szívvel járuljanak a szentáldozáshoz. Hűséges gyermekeimtől kérem, hogy az engeszteléseken és virrasztásokon külön hangsúlyt helyezzenek az Oltáriszentség meggyalázásának bűneire és annak kiengesztelésére. Szent Fiam általatok tartja vissza kezemet attól, hogy Szent Haragommal lesújtsak azokra, akik mélyen megsértik az Eucharisztiát. A bálványimádás után, atyai szemeimben ezek a legsúlyosabb cselekedetek! A Sátán ravasz módon tudja, hogyan okozza Nekem a legnagyobb fájdalmat és azt akarja kiváltani Belőlem, hogy ezeket az embereket igazságosan megbüntessem. Én nem büntetni akarom az embereket, hanem megmenteni és üdvözíteni! A bűnök következménye a büntetés, amíg nem találnak jóvátételre az Én Szent Fiam keresztje előtt. Gyermekeim, az Én szeretetem olyan nagy irántatok, hogy mindent elviselek értetek. Szeretetem igazi titka abban áll, hogy Én a bűnök mögött rejlő sebzett embert látom. A közeletekben akarok lenni, mert vágyódom a szeretetetek után. Ahol élő szeretet van, ott az Én világosságom, amely legyőzi a sötétséget nemcsak a körülöttetek lévő világban, hanem a ti bensőtökben is.”
Jézus ott állt a Mennyei Atya mellett, miközben Ő szólt hozzánk. Jézus úgy mutatkozott előttünk, mint az „élők és holtak bírája” – kezében az Élet Könyvével. Ezt a könyvet a Mennyei Atya átvette tőle, kinyitotta és egy komoly kérdést tett fel nekünk: „Gyermekeim, vállalnátok–e még az életetek árán is, hogy itt a földön a szeráf angyalokhoz hasonlóan őrizzétek és védelmezzétek az Eucharisztiát?” Mindannyian igennel válaszoltunk.
A Mennyei Atya feljegyezte az Élet Könyvében ezt a napot és erre a különleges szolgálatra tett ígéretünket. „Gyermekeim, kinevezlek titeket az Oltáriszentség védelmezőivé, és ezzel tudatosítani akarom bennetek a küldetéseteket.” Ezután a Mennyei Atya megparancsolta a szeráf angyaloknak, hogy lássanak el minket, a katonákhoz hasonlóan, minden szükséges harci fegyverrel, és a következő eszközöket kaptuk ajándékba: pajzsokat, lándzsákat, sisakokat, kardokat, íjakat, nyilakat és páncélokat. Ezek a tárgyak mind aranyszínben ragyogtak és látni lehetett rajtuk, hogy angyalok készítették.
Illés és Hénok egyenként felkentek minket és azért imádkoztak, hogy az ő példájukhoz hasonlóan mindvégig kitartsunk Isten mellett még a legnagyobb üldöztetések közepette is, amelyet az igazságért kell elszenvednünk. Jézus Krisztus, miután visszavette az Élet Könyvét a Mennyei Atyától, így szólt hozzánk: „Ne féljetek, Én minden kegyelmet megadok nektek ahhoz, hogy küldetéseteket megéljétek, és annak szolgálatára tudjátok szentelni magatokat. Ezt a napot örökké az emlékezetembe véstem, és nem feledkezem meg róla még az Utolsó Ítélet napján sem, amennyiben hűek maradtok Hozzám. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/920-az-engesztelok-az-oltariszentseg-vedelmezoi


Magyarország felajánlása a Világ Győzedelmes Királynőjének a Szentkorona előtt

2015. 03. 15, Vasárnap

Jézus lélekben a magyar Szent Koronához vezetett, és azt mondta: „Elérkezett az idő, hogy a magyar Anyaszentegyház Szent István királyhoz hasonlóan felajánlja Magyarországot szeretett Édesanyámnak, mint a Világ Győzedelmes Királynőjének. Ezt a felajánlást elsősorban az Egyház vezetőitől kérem. Ha megteszitek ezt a felajánlást, akkor Én megadom nektek a kegyelmet, hogy az engesztelő kápolnát mielőbb fel tudjátok építeni a Szent Anna réten.”
Aztán elmentünk a Mennyei Atyához, aki kezében tartott egy olyan könyvet, amely a magyar történelmünket foglalta magába. A könyvben az írás hol aranyszínű betűkkel, hol fekete betűkkel volt olvasható. Miközben a Mennyei Atya szemlélte a történelmünket, láttam az arcán időnként a fájdalmat, máshol az örömöt. Felfigyeltem arra, hogy a könyv utolsó néhány oldala üresen állt, de egy aranypecséttel meg volt jelölve. Mennyei Atya: „Ezek az oldalak azért üresek, mert a jövőben sok tervem van Magyarországgal, amelyet be kell a magyaroknak mielőbb teljesítenie.” Váratlanul megjelent közöttünk Szent István király, letérdelt a Mennyei Atya előtt és közbenjárt hazánkért. Nem hallottam semmit a közbenjárás alatt, de azt láttam, hogy Isten rábólintott.
A beszélgetés után a Mennyei Atya megfogta a kezemet, és megnéztük az Ő szeretett Fiát, Jézust a kereszten. Az Úr egész Szent Testét sebek fedték be, amelyet a Mennyei Atya fájdalmas szemekkel tanúsított felém, hogy ezek között ott vannak azok a sebek is, amelyeket a magyarság okozott. De egyszer csak jöttek az engesztelő emberek hófehér ruhában és kezükben egy gyógyító kenetet hoztak, amellyel megkenték és ellátták az Üdvözítő Szent Sebeit. Láttam az Atyán, hogy lassan megenyhült a szíve, és másként nézett a magyar népre, amelyet a szavaival is kifejezett: „Ez a nép emlékezetemben marad, és lesz örökkön–örökké, mert tudja azt, hogy hogyan kell Engem igazán kiengesztelni. Engesztelésüket egybekapcsolják Szent Fiam engesztelő áldozatával, aki misztikus szenvedésében helyreállítja kapcsolatomat a magyar néppel.”
Megkérdeztem Tőle, hogy elfogadja– e a magyar szent korona előtt az engesztelők felajánlását is, ameddig az Egyház vezetői nem teszik meg azt hazánk érdekében? Ő azt válaszolta: „Igen, elfogadom az engesztelők felajánlását, és ha minél többen megteszik közülük, akkor Én enyhíteni fogom a büntetéseket, amely országotokra vár.”
A magyar zászlóban három szín van jelképezve: piros, fehér és zöld. A Mennyei Atya elmagyarázta, hogy ezek a színek nem véletlenül vannak jelen benne, mert: „A piros szín a piros vértanúságé, a fehér szín a fehér vértanúságé, a zöld szín pedig az engesztelést jelenti.” A Miniszterelnökkel kapcsolatban Jézus azt mondta: „Én akartam, hogy az országotok képviselője legyen, mert méltónak találtam arra, hogy a kereszténység értékei mellett kiálljon. Imádkozzatok érte, mert sok farkas veszi körül és az élete veszélyben van.”

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/923-magyarorszag-felajanlasa-a-vilag-gyozedelmes-kiralynojenek-a-szentkorona-elott

 

Az első felajánlás a Szent Korona előtt

2015. 03. 21, Szombat
Jézus kérésének megfelelően ezen a napon megtörtént az első felajánlás. Ezalatt jött a következő üzenet.
Jézus: „Drága gyermekeim, miközben odatekintek az Országházra, áldásomat küldöm felé, és amikor bementek oda, akkor Én veletek fogok tartani Édesanyámmal. Számomra fontos a Szent Korona misztériuma, amit Magam adtam Magyarországnak. Azt akartam, hogy a koronát a magyar keresztényeknek készítsék el. Mert előre tudtam, hogy Szent István királyotok egy napon felajánlja Édesanyámnak magyar nemzeteteket. Eljön az idő, amikor látni fogjátok azt, hogy hány alkalommal térdelt le Elém a ti Mennyei Édesanyátok és járt közben hazátok megmentéséért különösen akkor, amikor egy magyar ember haldokolt. Természetesen Édesanyám a világ összes haldoklója mellett ott áll és imádkozik értük. De ti gyermekeim, Édesanyám szívében az első helyen vagytok. Ha körbe néztek a világban, akkor vajon hány ország van felajánlva a Szűzanyának? Nem véletlen, hogy Magyarországon nagy kegyelmi áradat van. A Lélek adományait egyre többen megkapják, sokan közületek már látnak és hallanak. Választottaim száma növekszik, mert tervem van veletek. Ti vagytok az Én engesztelő országom, mert bekapcsolódtok életfelajánlásotokkal, életállapototok rendezésével és imádságaitokkal misztikus szenvedésembe. Ti közreműködtök megváltó művemben, és ez a folyamat a világ végezetéig tart. Amikor megemlékeztek Rólam, ott vagytok keresztem alatt Édesanyám oldalán, aki kezével Felém mutat, hogy figyelmetek mindig rám tudjon szegeződni. Bennetek találom minden vigaszomat, miközben sérelmek és elutasítások érnek Engem. Amikor egy lélek elkárhozik és örökre elvész, az olyan fájdalmat jelent Nekem, mintha Szent Szívemből tépnének ki egy darabot. Bízom bennetek, mert tudom, hogy fontosnak tartjátok életetekben a lélekmentést. Szeretlek titeket, és neveteket a szívembe véstem! Érezzétek szeretetemet! Időnként megtapasztalhatjátok jelenlétemet, de szükségetek van a lelki szárazságra is, hogy hitetekben megerősödjetek. Ilyenkor Velem vagytok a pusztában, és a kísértéseket le kell győznötök. Megáldalak titeket az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Szent Korona előtti felajánlás: Láttam lelki szemeimmel, hogy a magyar Szent Korona jobboldalán térdelt a Világ Győzedelmes Királynője és imádkozott. Közben Jézus nagy dicsőségében kezeibe vette a koronát és Édesanyjával együtt elvitték a Mennyei Atyához. A Mindenható Isten a trónszékében ült, és előtte úgy egy méterrel láttam a Földet. Isten bal keze mellett egy olyan koronát láttam, amely az Ő királyságát jelképezi a világmindenség felett. Jézus a mi magyar koronánkat az Atya jobb kezéhez helyezte. Miután Mennyei Atyánk néhány pillanatig szemlélte a Szent Koronát, majd így szólt: „Jobbomon akarom tudni a magyar Szent Koronát. Mert amikor rátekintek, akkor legszentebb leányom – közben odanézett a Szűzanyára– téged látlak benne. A te szenvedésedet szemlélem Magyarországért és a világért, amelyet Szent Fiam keresztje alatt vállalsz. Amikor Szent István király felajánlotta neked ezt a nemzetet megpecsételődött a magyar nép jövője. Mert Én, a ti Atyátok ráhelyeztem kezemet erre az országra, és azóta sem vettem le róla még akkor se, amikor a magyar népnek sok borzalmas eseményt kellett elszenvednie. A megpróbáltatás szükséges az emberek számára, mert ha hagynám, hogy gyermekeim a bűn homályában éljenek, akkor sokan nem gondolnák át az életüket és nem ismernének fel Engem, akitől az életet kapják. Atyai szeretetemet csak Te, Fiam és Leányom ismeritek tökéletesen. Általatok megmutattam az emberiségnek a Hozzám vezető utat. Nélkületek nem lenne Megváltás és gyermekeim nem részesedhetnének az Én országomban. Szeretetem és hálám örökké fennáll, amikor rátok tekintek. Ezért minden kéréseteket meghallgatom, mert Atyai szívemben első helyen álltok. Szomorúan látom, hogy gyermekeimnek más elképzeléseik vannak az Én gondviselésemről, az Én akaratomról. Ennek oka az, hogy még nem jutottak el a tökéletes szeretetig. A magyar nép egyszerű és nem nagy létszámú, mégis Én nagyságomat közvetítem általuk a világ felé. Azt üzenem a magyaroknak, hogy aki még nem tért meg, az mielőbb mutasson Felém tökéletes bűnbánatot, hogy időben megmenthessem lelkét. Ugyanis Magam előtt látom az igazakat és a gonoszokat, a szétválasztás ideje nemsokára lezárul és utána a gonoszok sorsa lepecsételődik. Felszólítom a magyar püspököket és papokat is a megtérésre! Ne higgyék azt, hogy nem látom elhomályosult értelmüket és cselekedeteiket! Minden felszentelt szolgámnak most még adok kegyelmet, hogy titokzatos módon felismerje hívásomat és igazságomat. Ám ha nem élnek a lehetőséggel, hogy most megváltozzanak, akkor nem tudom megmenteni őket. Kérem az engesztelőket, hogy sokat imádkozzanak a püspökökért és a papokért. A kegyelem idejének már az utolsó szakaszát éli az emberiség. Ami utána következik, arra senki ember ne legyen kíváncsi!”
Irgalmasság órájában Szent István király megjelent előttem látomásban és így szólt hozzánk: „Drága magyar gyermekeim, Én a ti első királyotok láttam felajánlásotokat a Szent Korona előtt, amelyet országotok érdekében megtettetek. Amíg itt imádkoztatok, én egyenként odamentem hozzátok, megöleltelek titeket és megérintettem vállatokat bizalmam jeleként. Ti gyermekeim, az én példámat követtétek és boldog a szívem, hogy olyan magyar emberekre találtam, akik képesek elkötelezni magukat hazájukért, miközben a Szűzanya kezeibe helyezik életüket, családjukat és minden vagyonukat. Gyermekeim, a kezemben tartom Magyarország kelyhét, amelyet felajánlásom pillanatában Mennyei Édesanyátok nyújtott felém és az utolsó cseppig ki kellett innom. Ez a kehely szimbolizálja a magyarokra váró későbbi szenvedéseket. Csakis a Szentlélek kegyelméből tudtam erőt venni magamon, hogy elfogadjam ezt a kelyhet, hiszen a szívemben éreztem a súlyát és felelősségét. Hálám ajándékaként most elhoztam közétek e kelyhet, mert meg akarom osztani veletek, hogy ti is ugyanolyan részt vállalhassatok belőle, mint én. Körbe megyek közöttetek, és a kelyhet a kezetekbe helyezem, hogy igyatok belőle. Miközben isszátok, én a szíveteket szemlélem és Isten kegyelméből királyi szívemből odateszem igazi hazaszeretetem lángját a szívetek mélyére, amelyet mindig is hordoztam magamban az életem során. Ugye tudjátok gyermekeim, hogy az én életemben is fontos szerepe volt az engesztelésnek. Uralkodásom alatt sok fizikai és lelki fájdalmat tapasztaltam meg, amit felajánlottam Jézus Krisztusnak a Szűzanya Szent Szívén keresztül. Most itt áll mellettem Magyarország őrangyala és az én őrangyalom, velük együtt elmegyünk a Megváltóhoz, aki a kereszten függ a mai napig is. Jelenlétetekben leveszem fejemről a Szent Koronát és arra kérem az angyalokat, hogy vigyék fel Jézushoz, és helyezzék a koronát a fejére. Közben a ti Édesanyátok is csatlakozott hozzánk. Elmondom nektek, hogy amikor felajánlottam országotokat tudtam, hogy a Szűzanya a magyar népet nemcsak magához öleli, hanem Szent Fia elé is viszi. Így is történt, ami a Mennyben számomra világossá vált. Azért szenved a magyar nép, mert Krisztus él közöttetek. A Trianon eseménye öt részre választotta szét nemzeteteket, miként Jézusnak is öt Szent Sebe van.” Jézus mély szenvedései közepette letekintett ránk és azt mondta Szent István királynak: „Fiam, nemsokára ez az ország látni fogja a paradicsomot. Azt akarom, hogy minél több magyar ember szentté váljon és helyet foglaljanak a Mennyben az Én jobbomon, miként a te királyi családod és leszármazottaid is. A magyaroknak a jobbomon a helye. Ez az a szép jövő, amely Atyám üdvözítő tervében is jelen van. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/925-az-elso-felajanlas-a-szent-korona-elott

 

2. felajánlás a Szent Korona előtt

 
2015. 03. 22, Vasárnap Egy második csoport felajánlása (13-an voltak jelen)

Az angyalok sorfalat alkottak egymás mellett és leborultak a Szent Korona előtt, amelynek jobb oldalán újra ott térdelt a Világ Győzedelmes Királynője. Felajánlásunk során Jézus eljött közénk, kezébe vette a koronát és átadta a köztünk lévő papnak e szavakkal:
„Fiam, elfogadtam felajánlásodat. Átadom neked a magyarok Szent Koronáját, mert azt akarom, hogy édesanyámmal együtt imádkozz Magyarországért és annak vezetőiért. Ez a korona a ti magyar kereszténységeteket képviseli. Látom mögötted az engesztelőket, és hallottam felajánlásaikat. Most rajtad keresztül küldöm feléjük áldásomat! Atyám ezekben a pillanatokban rátok tekint, és azt mondja Nekem: „Fiam, hozd Elém őket, mert kedvem telik bennük.” Az angyalok lélekben fölvittek minket a Mennyei Atya Szent Színe elé, ahol a magyar szentek körül vették a Szentháromság trónusát és ünnepeltek.
A Mennyei Atya így szólt hozzánk: „Gyermekeim, vágyva vágytam azután, hogy a magyarok közül egyre többen megtegyék Szent István királyhoz hasonlóan ezt a felajánlást. Angyalaim körbe veszik Szent Koronátokat, mert méltó Szűz Máriához, mint a Föld és az Ég királynőjéhez. Ez az egyetlen olyan korona a Földön, amelyet Én, a Mindenható Isten elismerek. Szeretett Fiamnak a töviskorona jelképezte Isteni hatalmát, és minden megaláztatást elviselt értetek. Legszentebb leányomnak – a ti tökéletes Évátoknak – készíttettem egy földi koronát, mert emberségében és nem istenségében győzte le a sátánt élete utolsó pillanatáig. Ezért azt akarom, hogy elsőként a ti Mennyei Édesanyátok győzelme váljon nyilvánvalóvá az egész világ számára, és előkészítse Szent Fiam királyságát. Minél többen felajánlják magukat a Világ Győzedelmes Királynőjének, annál hamarabb fog elérkezni a Sátán és bukott angyalainak a veresége. A bűnbeesett Éva csábította bűnre Ádámot, most pedig a tökéletes Évának kell felemelnie engedelmességével és alázatával a tökéletes Ádámot és bemutatnia őt az utolsó időkben e nemzedék számára. Mert ez a nemzedék önmagában hordozza Ádám és Éva ősi kötelékét. Ám, amikor Krisztussal és Egyházával egyesültök a szentségek vétele során, akkor megkapjátok a kegyelmet Tőlem, hogy lassan közelebb kerüljetek Hozzám és ne távolodjatok. Nagy szellemi háború zajlik a Földön, de biztosítalak titeket arról, hogy nemsokára ez a harc a végéhez ér. Sok esemény még nem teljesült be, ezt az Én szeretetemnek köszönhetitek, mert nemcsak igaz gyermekeimre gondolok, hanem legfőképpen azokra is, akik még nincsenek tudatában annak, hogy mit tesznek és életük milyen irányba halad. Elsősorban őket akarom megmenteni, mert Országom kapui előttük is nyitva állnak.
Gyermekeim, amikor az emberekre tekintetek – legyen az az ellenségetek, felebarátotok vagy rokonotok – tudatosítsátok magatokban, hogy ők ugyanúgy örökösei az Én országomnak, mint ahogyan ti is azok vagytok. Szeretetem nem válogat vagy kivételez az emberek közül, hanem mindent meg akar osztani, amije csak van. Ez a gondolat járja át nap, mint nap a szíveteket! Megáldalak titeket a kölcsönös szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Az angyalok közül az egyik legmagasabb főangyal, Szent Gábriel azt mondta nekünk: „Nemsokára eljön az az idő, amikor a magyarok saját szemükkel látni fogják Szűz Mária fején Szent Koronájukat, aki Szent István király felajánlásával méltó és jogos uralkodója lett Magyarországnak.” A magyar szentek közül Szent István király is elénk jött, és könnyes szemekkel elővette kardját és Magyarországra mutatott, közben így szólt: „Szemeim könnyesek, mert látom magyar népemet és bűneiknek következményét. Csak ti vagytok képesek arra, hogy imádságotokkal és felajánlásotokkal enyhítsétek a magyarokra váró büntetést. Mi szentek közbenjárhatunk értetek, de vétkeitekkel nektek kell elszámolnotok és jóvátennetek lehetőségetek szerint még a Földön. Ez Isten törvénye. De ne féljetek, mert az Úr angyalaival meg fogja tisztítani országotokat és akkor mindent újjáépíthettek beleértve az életeteket is. Amíg ez nem valósul meg, addig minden szentmisében a papok, akik képesek befogadni ezeket az üzeneteket, a magyarok nevében, gondolatban a Szent Korona előtt helyezzék országotokat Édesanyátok elé, mert e felajánlások által felkészítheti a magyar népet Szűz Mária országának az eljövetelére és siettetheti annak mielőbbi elérkezését.” Szent István király a jelenlévő atyát palástjával betakarta, és általa mindazokat is, akik a felajánlást elvégzik. A magyar szentek védelmezni fognak minket és segítenek nekünk abban, hogy az Úr tervét Magyarországgal kapcsolatban véghez tudjuk vinni, mert ez a mi küldetésünk.
Jézus: „Édesanyám küldte számotokra a sarki fényt felhívásként a napokban, mert közeledik országotok felé a háború. Nem véletlen, hogy most kérésére össze kell gyűlnötök a Szent Korona előtt, hogy együtt imádkozzatok nemzetetekért és ajánljátok fel neki, mint a Világ Győzedelmes Királynőjének. Ha az engesztelő kápolna nem épül meg, akkor a háborút nem fogjátok tudni elkerülni.
Sarki fény (aurora borealis) a dobogókői kilátóból fotózva. Fotó: MTI/Mohai BalázsAz idő kevés! Fontoljátok meg alaposan minden egyes lépéseteket, és bölcsen használjátok ki az elétek gördülő lehetőségeket. Mert váratlanul fogtok belépni az eseményekbe.”
Mária Magdolna

 

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/929-2-felajanlas-a-szent-korona-elott

 

Az ítélő Isten

 


 

2015. 03. 27, Péntek

Két szeráf angyal kísérte el a Mennyei Atyát egy helyre, ahol az Ő Szent Jogara található. Amikor Isten a kezébe vette a jogart, azt mondta: „E jogar jelképezi az Én hatalmamat minden nép fölött és igazságosságomat, amelyet azokkal szemben alkalmazok, akik megsértik Szent Nevemet és minden művemet, amit végtelen szeretetemből alkottam.

Szeretett Fiam minden fájdalmát és szomorúságát látom olyan lelkek miatt, akik felül akarnak kerekedni minden emberen és bűneik megbánása nélkül élnek. A hatalom iránti vágy az ember vesztét okozza, de még súlyosabb az, amikor valaki gőgjében Luciferhez hasonlóan istenné akar válni. Ti, angyalaim Velem együtt láthatjátok, hogy az emberiség milyen irányba halad. Atyai szívem számtalanszor megsebződik attól, hogy a bűn mennyi ember halálát okozza. Nemsokára elérkezik az Én időm, és elküldöm Szent Fiamat másodszor is a Földre, hogy a világot megtisztítsa mindattól, aminek semmi köze nincs Hozzám. A szorongattatás sok véráldozatot fog magával hozni, ugyanakkor egyre több embernek meg fog nyílni a szeme az igazságra. Ó, mennyire vágyódom azután, hogy lehulljon szemükről a fátyol. De nem feledkezek meg választottaimról sem, akik az Én oldalamon állnak és viszont szeretnek. Bizony mondok nekik, hogy fényes jövő áll előttük, és boldogságuk eléri a tökéletességet. Mielőtt igazságom időszaka megvalósul a Földön, előtte minden választottamnak elküldöm felhívásomat. Ez a felhívás arra szólítja őket, hogy készüljenek fel és másokat is figyelmeztessenek.”

A Mennyei Atya felhívása úgy történt, hogy a Szűzanyával minden nemzet fölött megálltak és közben az Atya jogarát háromszor a Földhöz verte, amelynek hangját minden ember valamiképpen érzékelte. Az utolsó nemzet Magyarország volt, és a Szűzanya elvezette a Mennyei Atyát a Szent Koronához. Isten megengedte nekem, hogy az Ő szemével lássam, hogy eddig hány ember tette meg a napokban a felajánlást Édesanyánknak, mint a Világ Győzedelmes Királynőjének. Majd szomorúan az Atya így szólt: „Keveslem a felajánlásokat, még több magyartól várom, hogy tegyék meg ezt a lépést nemzetük érdekében. A papok is csatlakozzanak hozzájuk, mert felajánlásuk értékesebb, mint a híveké. Ha megteszik, akkor sok püspök és pap részesül az Én irgalmamban és elkerülik a halált. Mert Szentlelkem eljövetelekor nemcsak kegyelmet oszt szét, hanem ítéletet is. Egyházam klérus tagjait előbb fogom felelősségre vonni, mint a világ vezetőit. Ugyanis ők tisztában vannak Szent Fiam tanításával, és tudják mit vár Szentlelkem tőlük. Az angyalok ismertek Engem, hiszen színről színre láttak, és amikor Ellenem döntöttek az örök sötétségbe zuhantak. Ti gyermekeim, még megváltoztathatjátok döntéseteket, de amikor eljön számotokra a különítélet, onnantól kezdve csakis szabad akaratotokra lesztek utalva és a Földön eltékozolt vagy kegyelemben teljes életetekre. Imádkozzatok a papságért, hogy felismerjék a lehetőséget és ne elutasítsák!”

Amikor egy pap megteszi a felajánlást a Szent Korona előtt, vagy szentmisében gondolatban a Szent Korona elé képzeli magát, akkor a Mennyei Atya áldásainak sokaságát küldi Magyarország felé, és megtöri az átkokat, amely mögött a Sátán áll. Az átkok hozzák a magyarokra a legtöbb büntetést, hiszen általa olyan pecsétek nyílnak fel a pokolban, melynek következtében a legerősebb démonok szállják meg hazánkat, de különösképpen a családokat. Az áldás Isten fénye, amit a gonosz lelkek nem bírnak elviselni és ezért kénytelenek visszamenni a pokolba.

Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/931-az-itelo-isten

 

 

 

PostHeaderIcon JÉZUS URUNK TANÍTÁSA

10. R  IMG_6311  jav.Jézus Krisztus Urunk:

 {Köszöntöm} a mai napon testvéreimet, akik eljöttetek a bűnbánat ötödik Golgotájára, akik meghallottátok szívetekben a hívást, és a hívásban engedelmeskedve, hogy egyek legyetek e mai bűnbánat ötödik Golgotáján e jelen ünnep megtapasztalásának átélésében.

A mai tanítás1 ismét olyan felétek, amit már hallottatok, és a mai estében is már volt róla szó, hisz pásztorom a szentmise keretében egy pár gondolattal kitért e evangéliumi tanításra. De az Evangélium-tanítás arról szól, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok, ki megjelentem, és kit nem ismertek fel mint Próféta, és nem fogadtak el mint Messiás, mert ők csak azon voltak jelen, hogy ha hallották a jeruzsálemi templomban tanításomat, hallgatták, álmélkodtak, és némelyek így szóltak:

– Ő a Próféta?

A másikok:

– Ő lenne a Messiás?

És a többiek?

– Hogyan lehet ő Messiás?! Hát hisz Ő galileai! Szerintetek valami jöhet jó Galileából?

Hát a galileaiakat le kell nézni, és szinte nem emberszámba venni.

És a tanítás ezt próbálta számotokra tükrözni, hogy a jelenben hogyan van a Próféta és a Messiás előttetek és szívetekben, hogyan ismeritek fel, hogyan követitek, hogyan hallgatjátok szavait a tanítás által. És ti nem azok vagytok, akik megkérdőjelezitek, hogy: „Talán Ő lenne a Próféta?!” Vagy: „Ő lenne a Messiás?!”

De a jelenben is sokan vannak így, akik nem akarják felismerni, s nem akarják elfogadni. De nem kimondottan azért, mert ezzel a jelzővel illetik, hogy Ő a galileai.

Ő valóban élt ott is, de mivel azt mondják, hogy az Írást, ha ismeritek, akkor tudnotok kell, hogy Dávid családjából és Dávid városából.

Na, most ki a Dávid családja?

Ugye, most nem oly régen ünnepeltétek a Boldog József ünnepét.

És a Boldog József Dávid családfájából származik és tartozik.

És ha az Ő Édesanyját veszitek, akit ti úgy neveztek, Boldogságos Szent Szüzet, az Ő ágán is el lehet menni Dávidig.

Na, ez a családfa, amit csak röviden vázoltam felétek.

S hogy van jelen Dávid városa?

Mit neveztek Dávid városának?

Betlehem.

És sokan és sokan a jelenben is azt mondják, mikor példának csak ennyit kérdeznek tőle vagy tőletek:

– Hol született?

– Názáretben.

– Hát hol Názáretben? Hát az a neve?

Nem.

Ő Betlehemben született, Dávid városában. És nevelkedett Názáretben, ami Galileához volt közel, s azért nevezték Őt Galileainak.

És a galileaiakat, mert lehet nézni, és nem emberszámba venni.

És a jelenben hányszor és hányszor élitek ezt át, hogy oly könnyedén lenézitek a felebarátot, testvéreteket, embertársatokat. Sokszor és sokszor némelyeket nem veszitek emberszámba, pedig azoknak is nagyon jó lenne, ha valakik észrevennék, ha valakik emberszámba vennék, ha valakik imádkoznának értük, ha valakik kérnének számukra kegyelmet a működéshez és az ajándékhoz. Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok e pár mondat szavának tanítását, amit most nektek megadtam, el lehet gondolkodni, hogy hogyan volt jelen a múlt, és hogyan van jelen most a jövő, és hogyan vagy a jelenben, hogyan és miképpen cselekszel. Mert a múltból tanulhatsz, a múltból erőt meríthetsz, a múlt nélkül nincs a jelen, és nem lesz a jövő, mert a múltnak is mondanivalója van a tanítás részében, a tanítás részéhez, a felismeréshez és az elfogadáshoz.

És akkor a múlt jelen tanítása, ahogy ott azt mondottam, hogy szakadás támadt közöttük.

Most a szakadást hogyan is értelmezitek?

Egymásnak meg akarják mondani, hogy hogyan és miképpen kell ezt értelmezni.

És a szakadásban harag, gyűlölet, irigység, kapzsiság, féltékenység – és akkor mi is ennek a bűnbánatnak, az első tanításának mondanivalója, ami elkísér egész bűnbánatban?

Hogy jelen van a félelem, a kétely és az aggodalom.

Ezeket most sem lehet kihagyni, mert ezek által ismered fel mindazt, ami körülvesz.

S ennek a tanításnak mi még a mondanivalója?

Elküldték a szolgákat, de a szolgák, kik jelen vannak és hallgattak, nem mertek oda jönni, hogy elfogjanak. Nélkülem tértek vissza.

S ekkor az írástudók, a farizeusok és a főpapi tanácsosok nekik támadtak:

– Hogy, hogy nem hoztátok el Őt magatokkal?!

Ekkor ők mentegetőztek:

– Embert még úgy nem hallottunk beszélni!

De nem kimondottan a beszéd, ami miatt ők nem jöttek, hogy elfogjanak. Látták, hogy sokan voltak jelen azok, akik tudtak hinni és bízni e megjelenésben, nemcsak, akik úgy érezték, hogy szakadás támadt közöttük, hanem vannak és voltak jelen a múltban, akik felismertek, és akik elfogadtak, akik érezték, hogy a jelenlét tanítása hogyan és miképpen adja meg számotokra azt a kegyelmet a működéshez, a szeretethez és a békéhez. Mert Én, Jézus Krisztus Uratok sok tanítást és sok példabeszédet a szeretet szaván adtam számotokra a felismeréshez és az elfogadáshoz. És ha ezeket szívetekbe zárjátok, akkor megtapasztaljátok mindazt, ami ennek a tanításnak a mondanivalója, hogy ki az, aki tud hinni. Mert nem voltak ott a főpapi tanácsból, nem voltak ott írástudók és farizeusok, akik értenek a törvényhez.

Kik voltak ott?

Milyen jelzővel illették őket?

Ez az átkozott emberi nemzet, akik hallgatták Őt, de nem ismerik, mi a törvény.

A jelenben is lehet mondani: sokan nem ismerik, mi a törvény, hogy a törvény valójában mit nyújt, mit ad, mi a védelme, s a törvénynek is mi a kegyelme a működésében.

Hányan és hányan a törvény fölé szeretnének emelkedni és azt mondani: „Hát, én már csak megtehetem, mert én egy olyan ember vagyok, aki mehetek a törvények felé.”

És most itt nem csak az egyszerűek, nem csak a tanultak, nem csak a kiemeltek, és nem csak az ország-vezetőitek, itt sokat lehet mondani az Egyházat körülvevő testvérekről. És az Egyházban sokan és sokan, akik néha úgy gondolkodnak, mint itt ezek a főpapok a tanácsból, hogy a törvényt csak ők ismerik, és a törvény csak az, amit ők mondanak.

De a jelenben a múlt tanítása nem így működik. A jelenben már az az emberiség van, aki már tud hinni, tud bízni, tud megnyílni, tud felismerni és tud elfogadni, s aki már tud különbséget tenni, a különbségben meg tudja saját maga válaszolni, kiválasztani, hogy mi az ő úti célja a felismerésben, a küldetésben és a követésben. Mert követés nincs küldetés nélkül, és küldetés pedig nincs követés nélkül. Ez a kettő, ahogy egymásba kapcsolódik és tartozik, úgy tartozik az Emberfia mindazon testvérekhez, akik bíznak Benne, akik hisznek Benne, akik Hozzá mernek fordulni kéréssel, fohásszal, felajánlással, és akik megnyissák ehhez a szívet és a lelket a felismerés elfogadásában és a működés kegyelmében. S akkor érzitek mindazt, hogy valójában a törvény hogyan van jelen a mindennapi életben.

De a múlt törvénye is, amelyet nem lehet kihagyni, amelyet nem lehet csak úgy elmondani, hogy ez a törvény ekkor érvényes, és egy kisebb idő eltérésével már nem biztos, hogy ugyanazt a törvényt értelmezik benne. Mert a törvény betűje, mondanivalója a múltban is azt adta és tükrözte, ami által megtudtátok mindazt, amire szükség van a mindennapi élethez. És a jelenben a törvény ismét megadja számotokra a jelen felismerését és a jelen elfogadását a működéshez, és a kegyelem a kettőt köti össze, és a kettővel van egy, a múlt a jelenében, a felismerés a küldetés követésében. És akkor tudod, hogy a törvény szava valójában hogyan van jelen.

S akkor ennek a tanításnak volt az utolsó szakasza, amikor jelen van egy tanácstag, akit itt meg is neveztünk e tanításban, hogy Nikodémus, aki hallgatott szavamra, aki felkeresett az éj leple alatt, hogy beszélgessen, felismerjen, elfogadjon és kövessen. S ekkor ő így szól az írástudókhoz, a főpapi tanácshoz és a farizeusokhoz, hogy:

– A mi törvényünk nem ítélkedik2 anélkül, hogy meg ne hallgattuk volna, hogy valójában mi az, ami által el kell ítélni, mert rosszat cselekszik. A mi törvényünk azt adja, hogy először meg kell hallgatni, és csak az után mondani Felette ítéletet a törvényben.

De nem meghallgatták, hanem nekiestek e főpapi tanácsoshoz is, aki ehhez a tanácshoz tartozott. Mit mondtak neki?

– Miért véded?! Te is galileai vagy? – Az a legkönnyebb! – Ha már az vagy, akkor kutass és keress, hogy Galileából semmi jó nem származhat!

Pedig, ha egy kicsit tovább megyünk a tanításban, Galileában is olyan testvérek vannak jelen, akik ismerik a törvényt, akik tudnak hinni és bízni, akik felismerik mindazt, ami körülveszi őket, és ez által tudják, hogy mi a küldetés a követésében, és haladnak a mindennapi élet útpályáján.

Mert ha felismerték volna a Prófétát, felismerték volna a Messiást, akit az Atya küldött – és azért, hogy segítséget nyújtson az elesetteknek, a szomorúaknak, felkarolja mindazokat, akiknek szükségük van, hogy a kegyelem ajándéka működhessen, átöleljen, érezd a szeretetet, érezd a melegséget, és érezd, hogy valahova tartozol?

Nem kimondottan csak ez a küldetés a követésében, hanem Engem az küldött, aki az Igaz. Mert azt mondjátok, ismertek Engem, de nem ismeritek azt, aki küldött Engem. Akkor hogyan akartok Engem megismerni? Előbb fel kell ismerned azt, aki küldött Engem, s az után ismered azt, aki vagyok itt jelen köztetek.

És az Én tanításom, ami most hétről hétre, és ha elmúlik a bűnbánat-idő, akkor hónapról hónapra így szól felétek, hogy a felismerés, az elfogadás, a működés, a követés, a küldetés mind olyan, amit Én, Jézus Krisztus Uratok nektek adok, mert ha már ismersz Engem, s elfogadsz, és tudsz követni, akkor elfogadod a tanítást, elfogadod a kegyelem-működést, elfogadod mindazt a sok ajándékot, amellyel már megajándékoztalak és megerősítettelek benneteket, hogy felismerd a mindennapi élet-útpályádat a küldetés, követés részében.

És akkor nem ismeretlen előttetek a két héttel ezelőtti tanítás sem, hogy saját hazájában senki sem lehet próféta. Mert: „Hát, ismerjük családját, ismerjük Őt. Hát Ő nekünk ne akarjon beszélni, tanítani, és megmutatni s megmondani, hogy mitévők legyünk!”

De visszatérünk az egy hét tanítására, ott ismételten az van, hogy valóban saját hazájában nem lehet Próféta. De megjelenek, és szívesen fogadtak, mert látták a csodatéteményeket a jelekben, amelynek ők is tanúi lehettek. Akkor már elfogadtak. Nem ott, ahol éltem, nem ott, ahol jelen voltam, csak egy kicsit tovább menjünk, és ha már jelen van a segítség, a csodatétel a megtapasztalásban, akkor már fel lehet ismerni, akkor már el lehet fogadni, és akkor hallgatni lehet szavára, tanítására.

És itt kiemeltem számotokra a királyi tisztviselő kérését, fohászát, felajánlását, hogy:

– Jöjj, mert fiam nagyon beteg! Jöjj, mert fiam halálán van!

– Ne félj, fiad él, és menj!

És ő e szavaknak hitt, és hallgatott rá, és elindult.

És így van ez a mai nap tanítása is, hogy aki felismer mint Prófétát, és elfogad mint Messiás, azok mind érzik a kegyelmet, az ajándékot, ami reátok áradhat, működhet rajtatok és bennetek, és vezethet e meghívott élet-útpályán. És már nem egyedül kell járnod ezen az élet-útpályádon, mert van, akiben hiszel, és van, akitől várhatod a segítséget és a kegyelmet az ajándékában. S akkor nem a félelem, a kétely és az aggodalom vezet benneteket. Mert ha azokra hagyatkozol, akkor nem biztos, hogy ezen az úton tudsz menni, akkor nem biztos, hogy te is felismered a Prófétát és a Messiást. Akkor lehet, hogy a félelem, kétely aggodalmával te is azokhoz tartozhatsz, akik azt mondják, hogy: „Nem ismeritek az Írást? Hisz Galileából jó nem származhat.” És könnyedén ítéletet mondotok.

De az ítéletben, ahogy már a bűnbánat-, ezelőtti tanításokban is mondottam: eljön, amikor felettetek mondanak ítéletet, és akkor szembesülsz azzal az ítélettel, ami pont téged ítél meg. Ha nyitott a szíved, él benned a lélek a Szentlélek erejével e tanítás által, akkor magad elé pörgetheted, testvérem, hogy hányszor mondtatok ti ítéletet mások felett.

Hisz a mai napban is mi van? Mit kér a főtanács tagja, Nikodémus?

– A mi törvényünk nem ítélkezik addig, amíg meg nem hallgatjuk. És hogy, ha meghallgattuk, csak az után lehet elítélni, hogy mi az, amit rosszat cselekszik.

De ha nincs Benne olyan, ami rossz a cselekedetekben, akkor nem mondhatunk ítéletet, hanem fel kell ismerni, hogy mi a tanítás lényege e kegyelem ajándéka által a működéshez és a működésben.

Így a mai nap megemlékeztünk Dávid családjáról, aki valóban jelen van, és Dávid városáról, ahol megszülettem, és az Ige, ahogy mondani szoktátok, a ti szavatokat használva, Emberré lett.

De Én, Jézus Krisztus Uratok sokszor inkább ezt a szót és ezt a tanítást adtam számotokra, hogy: Betlehemnek pusztájában Földre szállt a Szeretet. Mert a Szeretet az, ami a legnagyobb, a Szeretet az, ami összeköthet, a Szeretet, amely vigasztalhat, a Szeretet, amely erőt adhat, a Szeretet, amely megmutassa az igaz utat, a Szeretet az, aki elvezet benneteket e meghívott úton a felismeréshez és az elfogadáshoz.

Így a mai nap a Szeretet-áldásomat küldöm felétek, hogy töltse be szíveteket, lelketeket, öleljen át, melegítsen fel, és mutassa meg számotokra a kijelölt utat a felismeréshez és az elfogadáshoz, mert a Próféta és a Messiás jelen van ezen az úton, és hogy ha felismeritek, és ha elfogadjátok, akkor érzitek szívetekben, lelketekben e Próféta, e Messiás szeretetét, ami a mai napon áradhat felétek kiválasztott testvérem által.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme e Szeretet fényének sugarával áradjon reátok, öleljen át, és mutassa meg a meghívott utat, és a meghívásban ismerjétek fel a Prófétát és a Messiást, és a küldetés követésében próbáljatok Vele együtt haladni e meghívott úton a mindennapokban, a mindennapokhoz.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

[1] Ezen a napon a Golgota előtti ajándék-tanítás a következő volt: A főtanács vitája Jézusról (Jn 7,37―53).

[2] Mária így mondja ki ezt a szót.

9. R  IMG_6307  jav.Jézus Krisztus Urunk:

 Köszöntöm a mai napon jelen lévő testvéreimet, akik a bűnbánat hatodik fájdalom-, szenvedés Golgotájára elzarándokoltatok, hisz meghallottátok szívetekben hívásomat, és a hívásban engedelmeskedve megjelentetek.

De köszöntöm mindazon testvéreimet, akik szintén meghallották szívükben a hívást, de ma nem tudtak megjelenni, de lélekben részt vettek, és lélekben elkísértek benneteket, hogy ők is részesülhessenek e fájdalom-, szenvedés-golgotán a lélekjelenlét-imával, felajánlással, majdan az eggyé válással.

A bűnbánat hatodik Golgotáját, amelyet a mai napban most átéltetek, ez egy kis öröm, egy kis szeretet, egy kis béke jelében tükröződött számotokra, hisz már közelebb kerültetek az ünnephez, hisz az ünnep a bevonulás pillanatával elevenedik meg rajtatok és bennetek. És ti is örültetek, némelyek épp úgy, mint tanítványaim, akik tudomást szereztek róla, hogy:

– Holnap, ha felvirrad a nap, útra kelünk1, és a város felé vesszük utunkat. Öröm és boldogság, hogy mi is ott lehetünk az ünnepen!

Majdan ugyanígy örültek a mai jelenlétben is többen, hogy közeledik az ünnep számunkra a bevonulás pillanatának átélésében2, amikor a Mester, a Názáreti, a Próféta – szinte királyként köszöntik, hogy király.3

De a Mester, a Názáreti és a Próféta nem akar király lenni, ezért hamarosan lejön e szamárcsikóról, hogy ne nézzék királynak.

De az ünnep megelevenedik-e rajtatok és bennetek?

S az ünnep után a bevonulásával már közelebb kerültek ismételten ahhoz az ünnephez, ami elhozza számotokra az élet ajándékát, kegyelmét, szépségét, hisz hogy is kezdődik a mai nap tanításotok e mellett?

Hogy húsvét előtt hat nappal4 Én, Jézus Krisztus Uratok elmentem Betániába, ahol Lázár él, és akit feltámasztottam a halálból. S ennek híre elterjedt. És ezért sokan és sokan jöttek, hogy láthassák, hisz itt nem Én, Jézus Krisztus Uratok kellettem a megtapasztaláshoz, a találkozáshoz és a látáshoz, hanem itt az kellett, hogy láthassák azt az embert, aki halott volt, és akit feltámasztottam a halálból. Azzal szerettek volna találkozni, szembenézni és megélni, hogy ilyen csoda is történhet, hogy meghal, sírba helyezik, és a sírból a Fény erejével és az Atya segítségével új életre kel: az élet, amely itt erősebb lett a haláltól.

Sokan kezdtek hinni és bízni, és követni.

És itt, ezen az ünnepen, a vacsora tiszteletében, kik helyet foglaltak, részesültek e kegyelemben, és itt Mária, aki nem az asztalhoz ült, aki nem felszolgált, hanem ő elment, és vett egy fontért illatos nárduszolajat, amellyel megkeni az ő Mesterének Lábát, majd hajával megtörül, és az illat betölti a helységet.

S akkor, ugye, jelen vannak a vendégek között tanítványaim, és az egyik megjegyzi, hogy:

– Nem kellett volna ezt inkább eladni 300 dinárért, és szétosztani a szegények között?

Ugye, ilyenek a jelenben is vannak, akik így gondolkodnak, akik azt nézik, hogy nekik hogy legyen jó. Hogy a másik emberrel kell-e törődni, észrevenni, az nem olyan biztos.

Hisz itt mit mondott?

Hogy:

– Ha eladjuk 300 dinárért ezt az illatos olajat a kenetben, akkor szétosztjuk a szegények között.

De ezt ő nem azért mondotta, mert netán gondja lett volna a szegényekre! Ő ezzel saját magáról le akarta tenni, hogy őt figyeljék, és netán a tanítványtársai tolvajnak nevezzék – ki az adományokat megnézte, megcsonkította, vagy elemelt belőle, vagy, ahogy írva vagyon, hogy ellopta?

Mindegy, hogy melyik szót használjátok, a jelenben ez nagyon ismerős, mert most ezt élitek – senki nem törődik a másikkal a felebarát testvériségében: „Én érvényesüljek, és én a másikkal nem törődöm.”

Ugye, ismerős számtokra?

Hányan és hányan beleesnek ebbe a hibába! Hányan és hányan, mikor probléma jelenik meg körülötte, és a ti szavatokat használva, most azt mondják, és azt mondjátok: „Szinte a hullámok összecsaptak a feje fölött. És hogyan, mert nincs kiút e nehézségből, amely körülvett, a hullámcsapásokból, amelyek megjelentek?”

Ilyenkor kell arra gondolni, hogy a tanítások mit nyújtottak számotokra a jelenben, a tanításokkal hogyan hívtalak meg benneteket a jelenhez, a tanítás által hogyan működhet a jelenben mindaz, amit megadtam számtokra e bűnbánat időszakában.

A félelem, a kétely, az aggodalom?

Az imádság?

A szeretet?

A kegyelem elfogadása, a működése, hogy minden embert a felebarátban egyformán kell szeretni, elfogadni, tisztelni?

És nem csak azt, aki kedves számomra, és nem csak azt, aki által élhetem az életem, hanem mindazt, aki talán úgy van előtted, hogy nem kedves saját hazájában, otthonában: „Csak nem, hogy ő fog nekünk szólni, megmutatni, vagy erőt adni?!”

Hisz a kegyelem az ajándékában ezt mutatja számotokra.

Így ez a mai nap tanítása már a bűnbánat-idő – a bűnbánat-idő – összefoglalása, mondhatni azt, szinte a befejezése, mert ez után már csak az öröm és a szeretet elevenedik meg rajtatok és bennetek. De e bűnbánat-időben is hányszor és hányszor megadtam számotokra a szeretet örömét, a békéjét és a kegyelem működését, és áldással ajándékoztalak meg benneteket a megerősítés kegyelme révén. És akkor ez a mai tanítás már nem úgy lebeg előttetek, mint tanítványom felett, hogy szétosztani a szegényeknek.

Szegények a jelenben is vannak, és a jelenben is lesznek.

De Én, Jézus Krisztus Uratok is vagyok a jelenben, és szeretnék lenni mindazoknál, akik felismertek, akik elfogadtak, és akik követnek a küldetés követése részében.

Hisz a múlt tanításában hogyan is szólottam?

Szegények mindig vannak veletek, de Én, Jézus Krisztus Uratok nem leszek veletek.

És ezt az olajat a kenetben már temetésem napjára készítették elő.

És ezt így kell elfogadni és értékelni és érezni, hogy valójában Én, Jézus Krisztus Uratok hogyan vagyok jelen e múlt tanításában, és hogyan tudjátok áthozni a jelen tanításába a mai nap megtapasztalásában és a mai nap elfogadásának felismerésében. Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok a jelenben itt szeretnék maradni veletek. De hogy felismerjetek, elfogadjatok, kövessetek, ehhez nektek is tenni és cselekedni kell, és mindabban és mindahhoz, amit már a tanítások által megadtam számotokra a megerősítésben és a kegyelem felismerésében.

Így a mai nap tanítása ezt tudja tükrözni számotokra, hogy a múlt jelene hogyan kapcsolódik össze, és hogyan ismered fel, és hogyan tudsz ebből kilépni, és átlépni a jelenhez, e szeretet-kegyelemhez, érezni az öröm békéjét a felismeréshez és az elfogadáshoz. És akkor ti nem olyanok lesztek, mint a múltban, hogy egyre többen és többen megjelennek, de nem azért, hogy Velem, Jézus Krisztus Uratokkal találkozzanak, vagyis a Názáretivel, hanem azért, hogy: „Hadd láthassuk azt az embert, aki feltámadt!” – vagyis akit feltámasztottam.

De ők itt már nem kimondottan azt figyelik, hogy mi alapján jelent meg az életben, hanem, hogy jelen van az életben, és „mi ezért szeretnénk őt felkeresni és megismerni, és ha már ő jelen van, akkor tudunk hinni, bízni, reménykedni és követni”. Mert a csoda a múltban megelevenedett. De a csodát a jelenben is sokan és sokan várjátok, hogy megelevenedjen a felismeréshez és az elfogadáshoz. De a csoda nem mindig így tükröződik számotokra, mint ahogy a múlt tanításában elevenedett meg, hogy azért jöttek, hogy nem Jézus Krisztus Urukat, vagyis a Názáretit és a Prófétát szerették volna látni, hallani a felismerés megtapasztalásában, hanem csak azt, hogy ha Ő cselekedett, s cselekvés révén feltámasztotta e halott Lázárt, és jelen van, és beszél, szól, megy, megjelenik, akkor ő a csoda, és már hozzája kell tartozni, benne kell hinni, felismerni és elfogadni, és követni.

És a jelen tanítása nem teljesen ezt akarja számotokra megmutatni, hanem azt, hogy csodák a múltban is voltak, és a jelenben is vannak. De a csodákat fel kell ismerni, tudni kell elfogadni, és tudni kell vele eggyé válni. De a csodában ne ezt várjátok a jelenben, hogy: „Most én is azt figyelem és keresem, hogy Uram, van még valaki, akit feltámasztottál a jelenből, hogy felkeressük, és hozzája tartozzunk?”

A tanítás ezt nem tükrözi számotokra.

A jelenben a tanítás azt adja: jelen lett az Élő Evangélium, az Élő Szentlélek, ami által a jelenben hogyan tudsz működni, hogyan tudsz mögéje állni, hogyan érzed, hogy te egy testvér vagy, és a testvérben tudsz cselekedni, és a cselekvés révén talán mások is tudnak rád figyelni, felismerni és elfogadni. És akkor érzitek, hogy ez a csoda ereje a jelen tanításának összekötésével a múltban és a múlttal. Mert figyelni, észrevenni, megtapasztalni és eggyé válni kell mindazzal, ami jelen van előttetek, amivel eggyé válhattok, ami által működhettek, és a működésben megengeditek, hogy a szeretet itt foglaljon helyet, a szeretet erősítsen, a szeretet mutassa meg számotokra az utat, a szeretet kössön össze benneteket a múlt tanításával, a jelen tanításához. És a szeretet segít felismerni mindezt, hogy: „Ez valóban csoda a kegyelem ajándékának működésével, ami most a miénk, amit megkaphattunk, amivel megerősödtünk, és mi nem csak olyanok akarunk lenni, hogy csak a csoda miatt tudunk hinni, és a csoda miatt szeretnénk megmaradni, hanem bennünk él és működik a Szentlélek kegyelme az Élő Evangéliumában. És én a tanítást felismerem, és melléje vagy mögéje állok, és a szerint cselekszem.” Mert ez által működik a kegyelem a mindennapokban, a mindennapokhoz.

És akkor valóban ajándék ez a tanítás, közeledvén a húsvéthoz, és a húsvétban nem csak az lenni, hogy felismerem, hogy ki az, aki fontos számomra, ki az, akiért tudok tenni vagy cselekedni, hanem mindenki legyen fontos a testvéri felebarátban számomra, és mindenkiért tudjak tenni és cselekedni, ha másképp nem, akkor őszinte, szívből jövő felajánló ima révén, hogy a kegyelem ez által tudjon működni, és megmutatni mindazt, ami fontos a mindennapi élethez, az eggyé váláshoz, a kegyelem szeretetéhez.

És így a mai nap megajándékozlak benneteket e szeretet, kegyelem áldásával, hogy a múlt tanítása legyen példa a jelenhez, mert a jelen nem érvényesülhet a múlt nélkül. Ezért kell összekötni, összekovácsolódni, hogy eggyé válhassatok, de már nem kimondottan a múlt tanításával, hanem a jelen tanítása, ami mögé állhatok, amivel szembesülhetek, amiért harcolhatok, és ami által megváltoztathatom mindazt, ami bennem rejlik, és ha én változhatok, példát adhatok azoknak a testvéri felebarátban, akik ismernek, akik elfogadnak, és akik tudnak követni.

És így akkor a mai nap áldás, e kegyelem áldásaként árad reátok, hogy az illat töltse be a nyitott szívű testvéreimet, és ha még mindig nincs meg a kellő megfigyelés, a felismeréshez és az elfogadáshoz, még mindig meg lehet jobban és jobban nyitni szíveteket e felismeréshez és e elfogadáshoz, a működéshez és a kegyelemhez e szeretet révén.

S ennek reményében árad reátok e szeretet-, kegyelem-áldás az illattal együtt.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek megerősödik, élővé válik az Élő Evangéliumával, a bűnbánat tanításával összekötve, mert a múlt nélkül nincs jelen, és a jelen sem működik a múlt helyett.

Ezeknek tessék így, szinte eggyé válni, egymáshoz tartozni, és akkor a Szentlélek is meg tudja mutatni számtokra, hogy ez a bűnbánat – összekötve, összekapcsolva, egymásra – valójában mit nyújtott a felismeréshez, az elfogadáshoz, a küldetéshez és a követéshez. És így a mai tanítása pedig ezt tükrözi számotokra, hogy jelen van ez az illatos olaj a kenetben, amelyet temetésem napjára készítettek elő.

Én most nem a temetésem napját tükrözöm számotokra, hanem a szeretetet a felismeréshez, az elfogadáshoz, az eggyé váláshoz, és az illat kegyelme vezessen e meghívás által a mindennapokban, e bűnbánat-idővel és az elkövetkezendő hetekben, hónapokban e szeretet-kegyelemben, hogy érezd és érvényesülhessél mindazzal, ami a tanítás számotokra, és hozzátok szól, hogy élővé váljon rajtatok és bennetek, és melléje vagy mögéje állhassatok a működésben, a mindennapokban, a mindennapokhoz.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Átérezni az Egyház helyzetét
 
Kedveseim, az imádság mindig készenlétben tart titeket és készségessé teszi lelketeket a kegyelmek befogadására. Most van a kellő idő, jól használjátok fel. Ne lankadjatok és ne legyetek késedelmes szívűek megtenni a jót, amit tőletek vár a Szentháromság! Tanuljatok meg csendben, a rejtekben imádkozni, mindazokért, amiket megmutatnak nektek. Éberen őrködjetek gondolataitok felett, és ne engedjétek, hogy bizonyos érzések indulatokat váltsanak ki belőletek, mert az biztos, hogy nem a jótól van. Kérjétek a kegyelmet, hogy át tudjátok érezni az egész katolikus egyház helyzetét! Mi az, amit most leginkább elvár tőletek Jézus? Az engeszteléshez minden olyan terület odatartozik, amelyben felismeritek Jézus fájdalmát és a tiéteket egyesítitek az övével. Bátran vigyétek keresztjeiteket Hozzá és engedjétek, hogy hasson rátok az Ő irgalmas szeretete!

2013. 03. 15. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/aterezni-az-egyhaz-helyzetet

 

Feláldozni magunkat

Kedveseim, vigyázzatok, hogy ne legyen dac, ellenállás a szívetekben a körülöttetek zajló események miatt. Ahogy Jézus is mindent elszenvedett és elviselt, úgy nektek is fel kell áldoznotok a megpróbáltatás oltárán magatokat. Semmi nem vész el abból, amit tiszta szívből és őszinte szándékkal tesztek, vagy elviseltek. Imában készítsétek lelketeket azoknak az elviselésére, amiket majd megtapasztaltok. Csendben, némán tűrve készüljetek! Először csak a kis dolgokban viseltek el megpróbáltatást azért, hogy hozzáedződjetek a nehezebb helyzetek elviseléséhez. Mégsem kell félnetek, mert a lelketek és egész lényetek az Szentháromság oltalmában van.

 

2013. 03. 16. Anna Terézia

 

Imádkozzatok a főpapokért!

Kedveseim, alázattal boruljatok le a Szentháromság színe előtt és könyörögjetek irgalomért! Imádkozzatok a főpapokért, hogy bűnbánó szívvel Isten irgalmába kapaszkodjanak és felismerjék és megkülönböztessék a lelkeket, melyek az Egyházban erőteljesen működnek. Támogassátok meg szolgálatukat ima-kilencedekkel, hogy megálljanak a felelősségre vonás napján. Imádkozzatok, hogy az Egyházban ne a széthúzás, hanem a krisztusi evangélium útját járók egysége erősödjön. Ne kételkedjetek a próféciákban! Mindennek be kell következnie, amit a Szentírás megjövendölt. Ne féljetek, csak higgyetek és imádkozzatok szüntelenül a magyar egyház egységéért és megerősödéséért.

 

 

 

2013. 03. 17. Anna Terézia

 
 
A gondolat bűnei

Kedveseim, éberen őrködjetek gondolataitok felett, mert nem is sejtitek, milyen nagy erőket mozgat meg a gonosz lélek, hogy a gondolat bűneinek csapdájába essetek. A legveszélyesebb, amikor hamisan és helytelenül gondolkodtok olyan személyekről, akik nem túl szimpatikusak nektek. Nagy veszélyt jelenthet számotokra az, amikor beleegyeztek olyan dolgokba, amiket az illető személy ellen fordítotok, és ezzel már meg is bélyegeztétek, vagy rosszabb esetben megítéltétek őt. Óvakodjatok attól, hogy másik emberről elsőként a rosszat feltételezzétek. A megítélés sohasem a ti feladatotok. Ezt azért mondom nektek, hogy figyelmeztesselek benneteket, hogy a rossz milyen alattomos módon próbál hozzátok férkőzni, akár egy rossz gondolaton keresztül is. Imádkozzatok az unszimpátia leküzdéséért, hogy mindig szeretettel gondoljatok egymásra még akkor is, ha másik ember élete kivetnivalót hagy maga után.

2013. 03. 22. Anna Terézia

 
 
Megkezdődött a Nagyhét

Kedveseim,arra figyeljetek, ami előttetek áll és ne arra, ami már elmúlt. Megkezdődött aNagyhét. Mélyedjetek el Krisztus szenvedésének misztériumában! Menjetek és haladjatok lábai nyomában, akkor megismeritek keresztútjának állomásait. Ne féljetek, olyan helyen nem kell járnotok, amelyet Jézus már ne járt volna meg. Ha elindultok, Ő biztosan veletek megy, mert előttetek halad. Ő adja az erőt a küzdelmekhez. Bízzatok benne, mert legyőzte a halált!

2013. 03. 24. Anna Terézia

 
 
Ne féljetek, csak engeszteljetek!

Kedveseim, minden helyzetben őrizzétek meg nyugalmatokat! Ne féljetek, a gonosz lélek nem tud kikezdeni veletek, mert egészen elköteleztétek magatokat a Szentháromságnak. Tartsatok ki mellette mindhalálig! Vigyázzatok, a gyorsan pergő események ne ingassanak meg benneteket. Már sokan vannak, akik elpártoltak attól az úttól, melyet számukra kijelölt a Szentháromság. Imádkozzatok értük, hogy legalább a Nagyfigyelmeztetéskor felismerjék tévedésüket, beismerjék mulasztásukat. Megkezdődtek az igazán komoly engesztelések, amelyek arra szolgálnak, hogy az igazságtól elpártoltakért felajánljátok szenvedéseiteket. Minél rejtettebben teszitek, annál hatékonyabbak lesznek áldozataitok. Ne féljetek, csak engeszteljetek! Ne bírálgassatok, csak buzgón imádkozzatok!

2013. 03. 25. Anna Terézia

 

Rendkívüli időjárás

Kedveseim, a körülöttetek történő eseményekkel is figyelmeztetni akar benneteket a Szentháromság. A rendkívüli időjárás is ezek közé tartozik. Vajon észreveszitek e, hogy egyre kaotikusabb állapotok között kell élnetek, amit az emberek egyre nehezebben viselnek el? A Szentháromság rá szeretné ébreszteni a lelkeket, hogy ébredjenek fel és ne a világi dolgokban keressék problémáikra a megoldást, hanem Isten irgalmában. Egyedül csak az segíthet rajtuk, ha feltekintenek arra, akit átszúrtak, a kereszten függő Jézus Krisztusra. Onnan kell várniuk az üdvösségüket, melyet a feltámadás dicsősége ragyog be. Sajnos, még a választottak is kételkednek, amikor nem látnak maguk körül biztos pontot. Legyetek éberek és vigyázzatok magatokra és egymásra is, hogy el ne bukjatok, amikor megpróbáltatások érnek titeket! Bízzatok!

2013. 03. 26. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/rendkivueli-idjaras

 

Boldogok a lélekben szegények

Kedveseim,hozzátok fordulok drága kis engesztelőim. Ne hagyjátok magatokat félrevezetni, amikor a szegénység és az egyszerűség látszatával próbálnak meggyőzni titeket! Minden keresztényben természetesen kell működnie azoknak az erényeknek, melyeket maga Jézus mutatott meg. Elsősorban lélekben kell a szegénységet, az alázatos lelkületet élni úgy, ahogy azt Jézus elénk tárta. Ne feledjétek, egy szegény sorsú ember is lehet felfuvalkodott, amikor nem képes elfogadni sorsát és folyton lázadozik és nem képes elfogadni nincstelenségét. Vigyázzatok, ne engedjetek a megtévesztés lelkének, aki el akarja hitetni veletek, hogy minden kereszténynek ezt az utat kell járnia. Csak azok képesek mindenüket elhagyni Jézusért, akiket egészen a szoros útra hívott meg. Csak nagyon kevés ember van, aki a kegyelem által megkapja a teljes kiüresedés és a teljes Istenre hagyatkozás ajándékát. Ez a kegyelem ajándék és nem kiváltság. Bízzatok, és ne kételkedjetek utatokban!

2013. 03. 27. Anna Terézia

 

Nagycsütörtök

Kedveseim,ma, Nagycsütörtökön, amikor összegyűltök az Utolsó Vacsora emlékére a templomokban, ne feledjétek, valóságosan is jelen vagytok Krisztussal egy asztalközösségben. Ezért nagyon fontos, hogy gondosan elmélkedjétek át és helyettesítsétek be magatokat az apostolok helyébe. Úgy foglaljatok helyet, hogy ne Júdásként viselkedjetek, hanem egészen adjátok át magatokat a szent misztériumnak. Krisztus Teste és Vére valóságos jelenlétében éljétek át, hogy Jézus valóságosan nektek ajándékozza szent Testét és Vérét ételül és italul. Ha nem eszitek az Ő testét, és nem isszátok az Ő vérét, nem lesz élet bennetek. Éljétek át a mai nap csodálatos együtt létét, és engedjétek, hogy ez az esemény egészen meghatározza életetek hátralévő részét! Legyetek egyek Krisztussal, ahogy Ő is eggyé vált veletek!

2013. 03. 28. Anna Terézia

 
 
Nagypéntek

Kedveseim, minden fájdalmat és szenvedést ajánljatok fel, különösen a mai napon, amikor Jézus Krisztus kereszthalálára emlékeztek! A megpróbáltatások annak reményében viseljétek, hogy a fájdalmak tengerén túl ott vár rátok az Örök Élet dicsősége! Ne féljetek felvenni Jézussal a keresztet, mert akkor eljuttok vele a feltámadás dicsőségébe! Hódoljatok az Úr Szent Keresztje előtt! Nyissátok meg szíveteket, hogy rátok áradjon a Jézus oldalsebéből fakadó vér és víz, mert onnan jön az üdvösség számotokra! Éljétek át az Úr szent jelenlétét a kereszten, és kérjétek az Ő irgalmát rátok és testvéreitekre! Engedjétek, hogy a fájdalom tőre átjárja a lelketeket, ahogy Égi Édesanyánk szívét is mélyen általjárta! Érezzetek vele együtt, hogy egyre jobban megértsétek, milyen nagy ára van megváltásotoknak! Tartsatok ki szorosan mellette, így az Egyház biztos hajóján evezhettek!

2013. 03. 29. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/nagypentek

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Üzenetek 141. Szentlélek: A szentgyónás tulajdonságai

2012.03.27   ÉGI ÜZENETEK                Szentlélek: A szentgyónás tulajdonságai
Drága Engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a harmadik Isteni személy és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Nagy-nagy szeretettel köszöntelek benneteket, boldog vagyok, hogy újra eljöttetek ide. Szeretetlángomat végig viszem köztetek, és mindenki szívéhez hozzáérintem, hogy fellobbantsam, hogy nagyobb érdeklődéssel hallgassátok, azokat a nagyon fontos dolgokat, amikről szó lesz. Az elmúlt alkalmakkor a szentgyónás szükségességről, alapításáról, a bűnbánatról, az elégtételről, Jézus elégtételi szenvedéséről volt szó. Most a szentgyónás tulajdonságairól beszélek nektek. A szentgyónás legyen teljes, őszinte, érthető és titkos. Mikor teljes a szentgyónás? Hogyha gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással vétett bűneiteket, mindet kivétel nélkül megbánjátok. Emlékezzetek vissza, hogy nem olyan régen a Szűzanya úgy mutatta be Jézust nektek, mint egy gyóntató atyát. Ott ült vele szemben egy középkorú asszony, és szándékosan kihagyta a házasságtörését. Jézus nem oldozta fel, csak miután töredelmesen megbánta. Gyermekeim, hogyha valami olyan bűnötök van, amit szégyelltek elmondani a papnak, azt akkor is el kell mondani, mert aki egyetlen súlyos bűnt kihagy a szentgyónásából, annak a gyónása érvénytelen. És ha még ráadásul utána áldozik is, akkor kettős szentségtörést követ el. A bűnbocsánat szentsége ellen és az oltáriszentség szentsége ellen. Drága Gyermekeim! A szentgyónás teljességét jól véssétek bele a szívetekbe! Ha egy bűn kimarad feledékenységből, az nem baj, attól még érvényes a szentgyónás, áldozni is lehet. Viszont a következő szentgyónásban meg kell ezt a kihagyott bűnt említeni. A feledékenység ellen küzdeni kell. Nagyon alapos, gondos lelkiismeret vizsgálattal kell készülni a szentgyónásra, vagy pedig nem kell nagyon összegyűjteni a bűnöket, elég ha két-három bűnöd van, és már menj is gyónni, mert biztos, hogy eszedbe fog jutni. De ha van 10-15 bűnöd, hosszú idő eltelt, akkor azokat össze kell írni egy papírra, és fel lehet olvasni a gyóntatószékben. A katolikus vallás tanítása szerint a szentgyónáskor a bűnök közül csak a súlyos bűnöket kell meggyónni, de ez nem azt jelenti, hogy nem szabad a bocsánatos bűnöket is. Én, a Szentlélek arra kérlek benneteket, hogy minden egyes bűnötöket gyónjátok meg, mert akkor lesz teljesen tiszta a lelketek. Sokkal felszabadultabbnak, könnyebbnek érzitek majd magatokat. A szentgyónás gyakoriságával kapcsolatban az egyház azt tanítja, hogy minden évben egyszer kötelező gyónni, húsvétkor. De ez ne legyen elég nektek, gyónjatok minden hónapban, vagy 3-2 hetenként, hetenként, ahogy szükség van rá. Hogy ha tudnátok, hogy milyen végtelenül közel van az Én kiáradásom, akkor egyetlen bocsánatos bűnnel már szaladnátok is a gyóntatószékbe. A gyónás teljességét úgy lehet még fokozni, hogy ha nem csak a bűnt valljátok meg, hanem a súlyosbító körülményeket is. Pl. hogy ha valakit mélyen megbántotok, nagy fájdalmat okoztok neki, vagy a becsületébe gázoltok, akkor az már egy súlyos bűn, súlyosbító körülménnyel. Van egy férfi, aki az egyik munkatársát beárulja a főnöknek, hogy lopott, kiszivárog a hír, és mindenki olyan rossz érzéssel néz erre a férfira. Kiderül, hogy nem is lopott. Bűnbánatában a rágalmazó elmegy meggyónni, hogy hazudott. El kell mondania, hogy milyen körülmények között hazudott. Azért fontos a súlyosbító körülmény meggyónása, mert a bűn súlyosságát, jellegét egészen megváltoztatja. Vagy pl. ha egy fiatal lány elcsábít egy nős embert, amikor gyónni megy, nemcsak annyit kell meggyónnia, hogy paráználkodott, hanem, hogy egy nős embert a házasságtörés bűnébe vittem bele. Az a tény, hogy a gyermekeim nagy része nem tudja, hogy hol a határ a bocsánatos és a súlyos bűnök között. A súlyos bűnnel nagy kárt okoz az illető másnak, magának, és még mélyebben megbántotta az Istent, mint egy bocsánatos bűnnel. Néhány példa: Van egy asszony, aki jön hazafelé a munkájából, nyár van, érik a megy, szinte roskadásig van a fa, nem tudja megállni, megeszik egy 10-20 szemet. Ezzel csak bocsánatos bűnt követett el, mert nem okozott kárt az illetőnek. De másnap hoz egy reklámszatyrot, és jól teleszedi, hogy milyen jó lesz, el tesz belőle télire. Ebben az esetben halálos bűnt követett el. Vagy pl. valaki hétköznap is jár a szentmisére, és egyszer elkésik, és amikor kérdezik, hogy miért, azt hazudja, hogy éppen vendég volt nála, és nem akarta kitenni a lakásból. Hát ezzel nem ártott senkinek, enyhe bűn, de saját magának ártott, hazudott. De ha pl. egy illető arról beszél, hogy a szomszédban van egy lány, akihez egymás után járnak a férfiak, de ebben egyáltalán nem biztos, mert nem látta, csak azt látja, hogy ez a lány sétálgat egy férfival az utcán. Ez már rágalmazás, nincs róla meggyőződve, de mégis megrágalmazta ezt a lányt. A vasárnapi szentmisével kapcsolatban az emberek sokan nem tudják, hogy ha kihagyják, az súlyos bűn. Betegség esetén nem az, de ha valaki azzal védekezik, hogy neki főzni kell a vendégek, vagy a család számára, és nem megy el a szentmisére, akkor súlyos, halálos bűnben van, ugyanis az ebédet előre el lehet készíteni az előző napon, vagy vasárnap korán reggel. A szombat esti szentmisén való részvétel csak indokolt esetben helyettesítheti a vasárnapit. Ilyen fontos akadály, ha valaki vasárnap dolgozik a munkahelyén.
Az életgyónással, vagy egyetemes gyónással a gyónás teljességét lehet fokozni. Az összes, életetek folyamán elkövetett, akár már egyszer meggyónt bűnt, vagy az életetek egy szakaszából összeszedett bűneiteket gyónjátok meg, de elég, ha csak egyszer teszitek meg az életben, mert különben kétségbe vonjátok Isten irgalmasságát, miszerint az egyszer meggyónt bűneiteket megbocsátja. A gyónásnál fontos az őszinteség. Van aki úgy megy be a gyóntatószékbe, hogy azt mondja, hogy a férje úgy felbosszantotta, hogy ezt és ezt a bűnt követte el. Nem lehet másra hárítani a felelősséget, mindenki csak a saját bűnét gyónja meg, ne a családtagokét, vagy ismerősökét. Pl. van egy férj, aki azt mondja a gyóntatószékben, hogy enyhe szóváltás volt ma reggel a feleségem és köztem, nem azt mondja, hogy veszekedtem, csak szóváltás. Gyermekeim! Én a Szentlélek mindenhol ott vagyok, és láttam a ma reggeli „szóváltást”. Trágár szavak és tányérok repkedtek a levegőben, az egyik szomszéd hallgatózott, a másik befogta a fülét. A szentgyónás érthető, hallható legyen. Titkosnak is kell lennie. Egyrészt a pap részéről, akit kötelez a gyónási titok, hogy még élete árán se mondja el, amit a gyóntatószékben hallott. A hivőkre is vonatkozik a titoktartás, hogy ne mondja el, hogy miket gyónt meg, ez csak Istenre és a gyónóra tartozik.
Abban a pillanatban, ahogy megérkeztetek az engesztelésre, a terem mennyezete megnyílt, és egy hatalmas fehér rózsabimbó szállt ide le, kinyílt és kilépett belőle négy ragyogó fehér ruhás alak: A Mennyei Atya, Jézus, a Szűzanya és Én, a Szent Lélek Isten. Az Atya egy hegy tetején állt, felemelte a két karját, és egy kőtáblát tartott magasra, Mózesre emlékeztetett, mert arcán harag volt látható. Lábainál nagy tömeg volt, fekete és foltos ruhás emberek, mindenféle bűnöző. Az Úr Jézus, a Szűzanya, és Én körülvettük Őt, és láttuk, hogy karja remeg az indulattól, hogy bármikor odavághatja a tömeg közé a kőtáblát. Megfogtuk a két karját, és könyörögve kértük, hogy még várjon egy kicsit, meg fognak térni, nem tudják mit cselekszenek. És akkor kivált a tömegből sok kicsi 2-3 éves gyermek, hófehér ruha volt rajtuk, felmásztak a hegyre, a Mennyei Atya lábát átölelték, és könyörögve kérték, hogy legyen irgalmas a lent lévő emberekhez. Meghallotta ezt a Mennyei Atya, megenyhültek a vonásai, lehajolt, a kőtáblát letette a földre, a gyermekek fejét megsimogatta, egyenként felemelte őket, és egy Édes Atyai csókot adott homlokukra, majd felemelte magasra őket, akik vidáman nevettek. Tudjátok kik voltak ezek a kicsiny gyermekek? Ti voltatok, Drága Engesztelő Gyermekeim, akik mindig imádkoztok a bűnösök megtéréséért, könyörögtök az Atyának, hogy ne sújtson le még a földre. Ti, akik őt nagyon szeretitek, és dédelgetitek őt a szívetekben. Ezen az Atya nagyon meghatódott, és a felebaráti szereteteteken, hogy az idegenekért, a bűnösökért így harcoltok, hogy el ne vesszenek. Az Atya hálásan néz rátok és így szól: Drága Gyermekeim! Köszönöm a segítségeteket, hogy türelmet adtatok nekem. Most mind a négyen felemeljük a karunkat, keresztet rajzolunk a levegőbe, és nagy szeretettel megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

1985. március 15.
 
NE TEKINTS VISSZA A MÚLTBA, MERT ELÉG NEKED A MA KÜZDELME
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!
 
Köszöntelek testvérem a mindenható Atya Isten, a megváltó Fiú Isten, a lelket betöltő Szentlélek Úr Isten szent nevével a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelme által. Minden dicsőség és dicséret a tied Uram, Jézus Krisztus. Ki annyira szeretett, hogy életét adta övéiért. Áldassék és dicsértessék és felmagasztaltassék a te szent neved, mindörökké. Ámen.
 
Imádkozzunk testvérem! Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében. Te felséges Isten! Urunk, Jézus Krisztus. Hálát adunk Neked, szeretetedért, irgalmadért. Köszönjük, hogy megváltónkká lettél. Köszönjük Istenünk, hogy emberré lettél. Köszönjük, hogy pásztorunk vagy, ki életét adja juhaiért. Megköszönjük a te szent erődet, amivel ellátsz bennünket végtelen nagy kegyelmed által. Köszönjük szentséges szent szíved végtelen kiáradó szeretetét. Köszönjük kihullott véredet, mivel tisztára mosod a mi lelkünket és köszönjük a te testedet és véredet, mit elrejtettél a csodálatos Oltáriszentség misztériumában, hogy lelkünk eledelévé lehess.
Te kiürítetted magad érettünk Urunk Jézus Krisztus. Add kérlek, hogy mi is kiürítsük magunkat a világ számára, hogy a Te szent kegyelmeddel töltekezhessünk fel a mi lelkünkben, hogy a te isteni közelséged töltsön be minket, hogy lelkünkben megélhessük a te isteni jelenlétedet, hogy legszorosabban megtapasztalhassunk Téged, te édes, szerető Istenünk. Add, ó édes Jézus, hogy úgy tudjunk szeretni téged, mint ahogy te szeretsz mindenkit, hogy lelkünket teljesen betöltse a te isteni kegyelmed, és a te jelenlevéseddel ne legyen hely másnak, csak Neked. A világ káprázata, a gonosz mesterkedései még csak közel se férhessen hozzánk. Legyen a mi lelkünk a te templomod, legyen a te házad – ha leveti lelkünk azt a testet, mit te adtál rá, mikor lelkét testbe öltöztetted, ami visszatér a földre – hogy majd azon a napon, mikor eljössz, hirdethesse a te dicsőségedet. Mert feltámasztod azon a napon és egyesíted újra a testet a lélekkel. Mert te Urunk és Istenünk, te is megdicsőítetted az emberi testet, mit megdicsőítettél dicsőséges feltámadásoddal.
 
Add ó, édes Jézus, hogy a te dicsőségedet élhessük át, amikor eljövendő leszel. Add, hogy hallja fülünk, mikor azt mondod: “Jöjjetek Atyám áldottai a nektek készített országba.”Ámen.
 
Testvérem! – ne félj, mert veled az Úr! Te csak higgy feltétel nélkül! Bízzál az Úrban és remélj az ő végtelen nagy irgalmában. Ne akard lerázni magadról a te testedre és lelkedre szabott keresztet. Ne légy kicsinyhitű. Bízzál az Istenben feltétel nélkül, mert az Úr veled van. Imádkozz, fohászkodj és dolgozzál úgy, hogy minden munkád Isten dicsőségét szolgálja. A lelked dicsérje Istent imában, fohászban, gondolatban. Tested pedig imádkozzon munkája által, mert ez is Istentől rendelt feladatod. Tehát testvérem használd munkádat, fáradalmaidat is Isten dicsőségére. Tudja a te Urad, a te megpróbáltatásaidat. Tudja az Úr, hogy mit és miért enged meg. Te tudd azt, hogy bármi történik veled, az mind a te lelked javát szolgálja, mert a földön könnyebb a bűnhődése a léleknek, bűneid miatt, mint ideát, hol kínban és gyötrelemben tisztul a lélek. Azt soha ne feledd, erődön felül nem terhel az Úr.
 
Kérd testvérem az Urat, hogy lelked megvilágosodjon a szentlélek Isten segítsége által, hogy Istennek ezt a végtelen kegyelmét megértsed. Ezért köszönd meg Uradnak Istenednek a megpróbáltatásokat, mert az üdvösségre vezető út van vele kirakva. Ezért testvérem, mint már annyiszor mondottam, ne tekints vissza a múltba, mert elég neked a ma küzdelme. Mert ha a múlt sebein siránkozol, a ma feladata megoldatlan marad. Ezért összpontosítsd figyelmedet a ma gondjaira, a jövőt úgysem látod tisztán, ezért ne törődj a holnappal sem, mert a holnapot sem te alakítod, mindig csak a mát.
 
Ne légy ábrándozó, ne tervezd a jövőt, mert csalódások érnek, ne tetézd még magad is azt, amiből úgyis sok jut neked. Ezért te csak arra gondolj mindig, hogy a te életed elnyerje a te Urad és Istened tetszését. Tehát mindenben, gondolatban és cselekedetben Istennek akarj tetszeni. Ami annyit tesz, hogy igazságban imádkozol és élsz. Ezen elmélkedj, és ez legyen mindig a te szemed előtt és nincs mitől félni. Tested eledele legyen a becsületes munkával megszerzett kenyér, a lelki táplálék, a lelked tápláléka pedig az a kenyér, mi a mennyből szállott alá. Mert mint mondotta az Úr, az Isten, Jézus Krisztus: “Az én testem valóban étel, az én vérem, valóban ital.”
Ámen.
 
Most búcsúzom testvérem és azt mondom, erősítse lelkedet Krisztus teste és szent vére, szentelje meg lelkedet ez a csodálatos eledel, ki a mennyből szállott alá, hogy földi vándorutad kísérője az isteni kegyelem legyen a te lelkeddel. Amen.
Áldjon meg testvérem az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten. A mi Urunk, Jézus Krisztus szent jelenléte töltse be a te lelkedet.

Ármin

1985. március 27.
 
BÁRMIT CSELEKSZEL, MINDENBEN A TE URAD TETSZÉSÉT KERESD
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!
 
Köszöntelek testvérem az örök Atya, az ő szent Fia és a Szentlélek Isten szent nevével, a szentháromságú egy Isten szent kegyelme által, az Úr, Jézus Krisztus akarata által.
 
Imádkozzunk testvérem! Mindenható Atya Isten, te aki mindeneknek teremtő Istene vagy, a te szereteted tart fenn mindeneket a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Könyörülj rajtunk, irgalmazz, kegyelmezz és tarts meg bennünket, mint tieidet. Áldás és örök hála és dicsőség a te szent nevednek. Amen.
 
Testvérem! Tudja a te Urad vívódásaidat, de te azt is tudod, hogy te szabad akaratú ember vagy, kinek megvan a döntési joga. A te Urad és Istened reád bízza, a te lelkiismeretedre azt, amiben neked döntened kell, mert jusson eszedbe, mindaz a taní­tás, amit az Úr üzent neked és dönts a magad belátása szerint. Most többet nem üzen az Úr, de kérlek testvérem, folytasd. Ámen.
 
Köszöntelek testvérem! Áldott legyen az Úr mindörökkön, örökké. Hálatelt szívvel köszöntünk és imádunk téged Uram, Jézus Krisztus. Te egek Ura és Istene! Megkö­szönünk Neked minden jót és megköszönjük a rosszat és a megpróbáltatásokat is. Köszönjük a szenvedést is. Mert tudjuk, hogy azzal mi is részesei lehetünk és részeseivé válunk a te szent kereszthordozásodnak. Mert a tieid vagyunk. Mert te mondottad Uram, Jézus Krisztus:
 “Ki követni akar, az minden nap vegye fel keresztjét és úgy kövessen engem.
 
Köszönjük Uram a te keresztedet és köszönjük neked testvérem keresztjét is, mert kit te szeretsz, azt próbára teszed. Mert te, csakis te tudod Uram, hogy mi válik a lélek
javára. Köszönöm Uram, Jézus hogy te szent kegyelmeddel elárasztottad testvérem lelkét, köszönöm, hogy beléd helyezi minden reményét. Köszönöm, hogy a te szent kegyelmed által szétzúztad mindazokat a bilincseket, mik a földhöz kötik. Köszönöm, hogy megadtad a lelki békét, a te békédet Uram, Jézus. De egyben kérlek Uram, hogy légy vele, bocsásd meg esendőségét, de lásd meg azt a nagy akarását, mivel feléd igyekszik. Köszönöm kudarcait, miből lélekben gazdagodva áll újra talpra és neked ajánlja munkáját, fáradalmait, testi-lelki vívódását. Köszönöm a reád hagyatkozását, mit a végtelen nagy kegyelmed által tudott felfogni.
 
Uram, légy továbbra is vele, én ugyanis tudom, hogy vele vagy és vele leszel, de hadd kérjelek én is és kér ő is, mert Uram, nem váratlan vendége vagy az ő lelkének, hanem hívott és örökre ott marasztalt lakója legyél az ő lelkének. Hogy úgy legyen egy veled Uram, mint ahogy te egy vagy az Örök Atyával, hogy majd azon a napon megvalld a te Atyád előtt, mint ahogy ő is megvallott az emberek előtt. Te édes Urunk, te drága Jézus! Te felséges Istenünk! – áldott legyen a te szent neved mindörökké. Ámen.
 
Testvérem! Örüljön a te lelked és ujjongjon Uradnak Istenednek. Mert imád és cseleke­deted tetszésére van a te Uradnak, Istenednek.
Adj hálát azért a sok-sok kegyelemért, mivel az Úr elhalmoz. Továbbra is ezen az úton haladj. Félelmet ne ismerjen a te szíved, mert ki az Úrral van és akivel az Úr van, annak nincs mitől félni testvérem. Próbára tett Téged az Úr. Köszönöm, hogy ezáltal lelked gazdagabb lett, mert azt tetted, mit az Úr elvárt tőled.
 
Ezért testvérem, ne félj te a kereszttől, ne térj ki a megpróbáltatások elől. Bármit cselekszel, mindenben azt keresd, hogy a te Urad és Istened előtt mi az, ami kedves. Hagyatkozz teljesen a te Uradra és Istenedre. Mint mondottam, ez az év nehéz lesz a te számodra. Megpróbáltatások érnek, ki kell merítened testi, lelki erőidet. De ne félj! Az Úr veled van és ellát szent kegyelmének erejével, mikor azt szükségesnek látja. Ez az év a próbák és a megpróbáltatások éve lesz. Te csak imádkozz és legyél minden cselekedetedben nagylelkű. Te a rosszat jóval fizesd, a gyűlöletre szeretettel válaszolj, és imádkozz és fohászkodj! Keresd fáradhatatlanul Isten országát, a többi majd hozzá adatik neked. Te csak bízz és remélj és higgy minden feltétel nélkül a te Uradban és Istenedben.
 
Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg a mindenható örök Atya, a megváltó Jézus Krisztus és a Szentlélek Isten töltse be a te lelkedet, és nehéz óráidban vigasztaljon meg téged. Az Úr Jézus legyen veled minden küzdelmedben és minden imáidban, szent kegyelme őrizzen és óvjon meg az eljövendő örök életre. Ámen.

PostHeaderIcon MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

1984. március 9.
 
 
AKI A KRISZTUSI UTAT VÁLASZTJA, A KRISZTUSI SORSOT VÁLASZTJA
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj.
 
Köszöntelek testvérem. Az Atya Isten, a megváltó Fiú Isten és a lelket betöltő Szentlélek Isten szent nevével. Az Úr Jézus szent kegyelméből.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek szent kegyelméért és végtelen nagy szeretetéért, mi szent és szentséges szívéből kiáradóan kilövell, a szeretet égő lángja által. Hálát és imát rebeg az emberi nyelv, mert felérhetetlen a te dicsőséged és emberi szóval felfoghatatlan a te szent szereteted. Mert ki az, ki felmérheti a végtelent? Ki az, ki meghatározná a te nagy-nagy szeretetedet Urunk és Istenünk. Áldassék és felmagasztaltassék a te szent neved, mindöröktől és mindörökké. Ámen.
 
Testvérem, mint már mondottam megerősíttetik a te lelked hitben, reményben, szeretet­ben, alázatban és béketűrésben.
Ne félj testvérem, tedd le a te gondjaidat minden nap a te Urad és Istened lábai elé. Mert a te Urad azt a kezében tartja és gondja a te gondod a te Uradnak. Te csak legyél nagyon alázatos. Te csak higgy, higgyed azt is – ha bármi történik is – mind a te lelkedet szolgálja, mert a lelkedet minél több fájdalom éri, te tudd azt, hogy azt a te Urad csinálja és formálja, de ezt csak a lélek fájdalma teheti fényesebbé és a szem könnye teheti tisztábbá, mit odanyújtasz a te Uradnak és Istenednek. Te tudd azt, hogy az Úr azt teszi próbára, kivel tervei vannak. Ne félj testvérem, te csak higgy, bízzál és remélj! Mert reménységed az Úrban, Jézus Krisztusban.
 
Mert az a fa, mi sok vihart ér és egy szál magában áll a viharban és gyökereit nem ereszti mind mélyebbre és mélyebbre a földbe, a vihar előbb-utóbb kidönti és kárba vész addigi küzdelme, és legyőzötté válik. Te is testvérem. A te gyökereid a feltétel nélküli hitbe kapaszkodjanak, mind és mind mélyebbre. Minél nagyobb lesz az élet vihara, a te gyökereid biztos talajba kapaszkodnak, és hited győzelemre viszi a te lelkedet a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Keresd fel testvérem az ima fegyverét és imádkozzál sokat, és a te lelked gondolatai szóljanak a te Uradhoz, Istenedhez és nincs mitől félni és nincs mitől tartani. Mert testvérem a világ kiveti azokat, kik nem az övéi, de jusson eszedbe, amit az Úr, az Isten, Jézus Krisztus mondott: “Meggyűlölnek benneteket az én nevemért, de jusson eszetekbe, hogy engemet már előbb gyűlöltek.”
 
Testvérem! Aki a krisztusi útra lép, az a krisztusi sorsot választja. Választja a világ megvetését, a világ gyűlöletét, mert kiveti a világ mi nem az övé. De te testvérem, ne félj, mert majd téged is Krisztusért gyűlölnek. Nehéz ezt megérteni, ehhez csak a hit, a feltétel nélküli hit ad erőt Jézus Krisztus által. Mert nincs az a rossz, mit a világ ad, ami a hívő ember lelke javára ne válna, Jézus Krisztus által.
       Kérd testvérem a krisztusi erőt, és ne félj! Mert az Úr, ha megpróbáltatást enged, annak arányába erőt is ad hozzá. De a te lelked ne féljen, mert Krisztus és a félelem nem egy szívben lakik. Mert félni csak ott kell, ahol az Úr nincs jelen, mert ahol nincs Isten és jönnek a nehéz napok és a lélek egyedül áll a viharban és nincsenek gyökerei és nincs mibe kapaszkodnia.    .
 
Testvérem, ajánld fel minden munkádat, fáradalmaidat, örömödet, bánatodat a te Uradnak és Istenednek, és nincs mitől félni. Mert a te Urad átvezet téged a háborgó tengeren anélkül, hogy a vihart – mindazt, ami külső – lecsendesítené. De lelked belső tengere nyugodt és sima lesz, hogy a te lelked menyegzős köntösét nem éri szenny, hogyha az Úr úgy látja jónak, elhívhasson úgy, hogy ne kelljen szégyenkezni hányódásaid miatt.
 
Most búcsúzom testvérem. Tudd azt is, hogy én is melletted vagyok és vigyázok rád, az Úr Jézus végtelen nagy kegyelméből.
Áldjon meg testvérem az Atya, ki visszavár, az ő szent Fia, a Messiás, a Megváltó Jézus Krisztus, a Szentlélek Úr Isten, ki megajándékozott téged az ő szent ajándékával, az Úr Jézus szent akarata által. Ámen.
 

Téged áldjon meg testvérem az Úr, Jézus Krisztus és szent kegyelme árassza el a te lelkedet. Ármin.

1984. március 18.
 
 
MERT KINEK HOL SZÍVE, OTT A KINCSE
 
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!
 
       Köszöntelek testvérem a mennyek Ura és Istene, a mindenható Atya Isten szent nevében és az ő szent Fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus által, az Isten Szent Lelkének, a Szentlélek Úr Isten adománya által, mivel meglátogatott az Úr, a te Urad és Istened. Miért is áldassék és dicsértessék szent és szentséges neve, most és mindenkor és mind­örökké. Ámen.
Testvérem, áldjuk az Urat, imádjuk és adjunk hálát az ő nagy kegyelméért, mert meg­látta az ő méltatlan leányát, kit megálda és megterhelte az ő szent adományával a Szentlélek Isten által.
 
Leborulunk előtted Urunk és Istenünk és megköszönjük mindazt a jót, mit testvé­remnek adtál a te szent ajándékaidból. Lehajoltál te felséges Istenség és eszközöddé tetted őt a te szándékaid szerint. Mert megadtad a te országod számára és megterhelted a világban. Mert megerősítetted hitében, reményében, szeretetében, alázatában és béketűrésében a te szent nevedért. Add továbbra is a te szent kegyelmed erejével, hogy a nehéz napokon – mit a világ ad számára a te csodálatos irgalmad által – legyen terhe könnyű és igája édes. Mert te Uram, mindent
Add, Ó Uram Jézus, hogy szeméről lehulljon a hályog és fülei mint szemei nyíljanak ki a te szavadra és világossá váljon számára a te szent akaratod, hogy lelkében a szeretet fája – mi a te szent keresztedből fakadó kereszt, mit éltet a forrás mi a te szent szívedből buzog, mit az ő lelkében felállítottál és a szent sebeidből áradó forrásból táplálsz – mi itt a földön szárba szökellt és bimbót hozott és virágot bontott ­gyümölcsöt teremjen a te országod részére.
 
Uram Jézus! Add, ó Uram Jézus, hogy tisztán lássa azt az utat, mit neki szántál, hogy megláthasson téged Uram az út végén, ahol várod a te juhaidat megtépetten, megtépázva, kik kitartottak mindvégig, nem azt mondom, hogy mindhalálig. Mert kik az ő küzdelmüket megnyerték – mert te Uram akaratuk által velük voltál és győzelemre vitted őket – azok átléptek a mulandóból az örökkévalóságba, a sötétből a fényre, mert a tieid akartak lenni mindvégig.
 
De azt is tudjuk Uram, hogy te próbára teszed a tieidet, hogy érdemeiket gyarapítsd fenn a te országodban. Mert te Uram mindig és mindig többet adsz a tieidnek, mert megengeded, hogy gyűjtsék kincseiket, mit nem e világ ad nekik, mit az idő meg­emészt, hanem mi örök, mi a lélek.
 
Mert kinek hol kincse, ott a szíve, ezt te mondottad Uram Jézus. Mert ki az életre gyújt mit te adsz meg neki abból a jóból nem engedsz elveszni még csak egy morzsányi! Sem.
 
Uram Jézus, te felséges, igazságos Isten, ki előtt nincs titok. Te, aki a szívek és a vesék vizsgálója vagy, ki előtt minden ember élete külső és belső, előtted áll minden tett, minden szándék és minden gondolat, amit elrejteni nem lehet, mert ott állsz lélekben Urad és Istened előtt.
 
       Kérd a te Uradat, Istenedet és esedezz irgalmáért, mert ki az, ki megállhat az igazság kútfője előtt? És csak a te Urad irgalmában bizakodjál, mert Isten végtelenül irgalmas. Ehhez az irgalomhoz, ehhez a jósághoz fordulok, hogy irgalmazzon meg családodnak, hogy ők sem haljanak meg, hanem csak átlépjék azt a küszöböt, mi a mulandóból az életre nyílik. Uram Jézus! – add meg ezt a te leányodnak, ki az övéit teéretted Uram nem hagyja el, mert azt te úgy akarod. Add, ó Uram, hogy ez a harc ne legyen meddő küzdelem, hanem add a te szent irgalmadat és add meg a hit kegyelmét és keresd meg lelkükben azt, ami a tiéd, és használd fel részükre testvérem imáit, hogy rád találjanak. Te mindenség Ura és Istene, hogy odanyújtsák szívüket, lelküket akaratuk által, hogy te munkálkodj benne. Ámen.
 
Testvérem, nagy dolog az, mi készülőben van a te hazádban. Adatott egy lélek, kit elzártak a fénytől, az emberi gyarlóság megtagadta tőle annak a forrásnak a vizét, azt az isteni erőt, ami megjelölje, ami az Isten pecsétjével látja el a lelket és biztosítja számára azt a kegyelmet, ami a mennyek országában, részére mint meghívott jegyez­tessék fel. A te feladatod az testvérem, példával, de kevés szóval irányítsd a krisztusi útra. Légy ebben állhatatos. Lassan, óvatosan vezesd ki a sötétből a fényre, mert lelki szemei vakok, és hogy lássanak, sok-sok kegyelemre van szüksége.
Testvérem, imádkozz sokat érettük, a gyermek, kit ölében hord, nagy dolgokra hivatott. Te vagy arra rendelve, hogy előkészítsd. De ne félj, a te Urad és Istened a kegyelmet mind megadja, az ő szent kegyelme által. Az út nem könnyű. Fiút fog szülni a te születésed napján. Légy kitartó és bizalmad csak Krisztusban van.
Most búcsúzom és azt mondom. Áldjon meg benneteket a mennyei Atya, és szent vonzását mindig jobban érezzétek magatokon. Az Úr Jézus szent kegyelme őrizzen meg benneteket az örök élet számára. A szentlélek világossága oszlassa el lelketekből a homályt, hogy tisztán lássátok.
 

Téged pedig testvérem az Úr Jézus szent kegyelme árasszon el és vezessen át az örök élet fényébe. Ámen. Ármin.

1984. március 27.
 
 
AKI ÖNMAGÁT SZERETI, AZ NEM VÁLASZTJA A KRISZTUSI UTAT
 
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus. Áldott légy testvérem, a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ármin vagyok, ne félj!
Köszöntelek testvérem, áldjon meg az Atya, a Fiú, a Szentlélek Úr Isten, az Úr, az Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Az ő végtelen kegyelme munkálkodjon a te lelkedben, és mint megszentelő kegyelem, örökös lakója legyen a te lelkednek.
 
Imádkozzunk testvérem!
 
Mennyei Atyánk! Áldjuk szent neved, imádunk téged, mert te szerető Atyánk vagy, mert te ezt megüzented nekünk a te szent Fiad által. A mi Urunk, Jézus Krisztus meghozta nekünk az örömhírt, hogy te vagy Atyja mindeneknek és ennek az örömhírnek megtestesítője. A te szeretett fiad, kit leküldtél hozzánk és te Atyám, te is velünk voltál és velünk is vagy a te szent Fiad által. Mert mondatott, hogy én és az Atya egy vagyunk. Uram Jézus add, hogy mint te egy vagy az Atyával, úgy lehessünk mi is veled eggyé, kik téged szeretünk, és így eggyé váljunk veled, mint élő szeretet és felolvadjunk a te szereteted szent tüzében, hogy korlátlan ura légy a mi lelkünknek és úgy járja át lelkünket a te szereteted kegyelme, mint ahogy a kovász eggyé lesz a kenyérrel. Így lakozzál te is bennünk Uram Jézus, hogy ne legyen lelkünknek még csak egy parányi része sem, mit meg akarnánk tartani a magunk számára. Hanem légy ó Uram Jézus a mi lelkünk kovásza és lakozzál bennünk, és mint ahogy a kovász munkálkodik a kenyérben – mit te adsz nekünk – úgy gyúrd és formáld át a mi lelkünket is a te tetszésed és akaratod szerint.
 
Uram Jézus, te az Atyával egyetemben szabad akaratot adtál nekünk. De most átnyújtom Uram neked az akaratomat, és azt mondom: tőled kaptam Uram és tőled kapta testvérem is, és most neked adjuk, de nem visszaadjuk. Hanem a tőled kapott szabad akaratunkból ezt a legnagyobb kincset, amink csak van, odatesszük a te szentséges lábaid elé, és azt mondjuk: Uram Jézus fogadd el tőlünk és emeld fel a te szentséges szent kezeiddel. Mert most már a tieid vagyunk, és a te szent akaratod munkálkodjon bennünk, mert ez a mi legfőbb akaratunk, hogy te vezess, és te irányíts minket.
 
Uram, leborulunk szent lábaid elé és imádunk, áldunk téged és megköszönjük mindazt a jót, mit velünk és érettünk tettél. Áldassék és dicsértessék a te szent és szentséges szent neved mindöröktől és mindörökké. Ámen.
 
Testvérem, ne csüggedj, legyen a te gondolatod az Úr Jézus Krisztusé. Szólj a te Uradhoz a magad botladozó nyelvén, mert nem a szó, vagy a mondat szépen csengése a fontos, hanem a te lelked akarása és szándéka.
 
Ne csüggedj, ha lelked nem is szárnyal, ha az események és a körülmények érintik is a te lelkedet. Ne veszítsd el a te lelked nyugalmát. A te lelked szavak nélkül is akarja Krisztust. Majd felemeli, majd szárnyat ad a te Urad és Istened, amikor ő azt jónak látja. Mert a lélek próbája a lelki szárazság. Majd megöntözi azt a te Urad a kegyelmek forrásából, mikor azt ő jónak látja. Ezért a te lelked úgy szomjazza Krisztust, mint a száraz föld az esőt, mint a szomjazó a vizet. Mert ugyan mi lenne a te érdemed Isten előtt, ha a te lelked állandóan a kegyelem táplálná, anélkül, hogy te bármit is tennél érte. Hol maradna a te érdemed? – Mert bizony már mondottam: Gyűjtsetek kincseket, ami az e világi, az nem a tietek, mert itt hagyjátok. Hanem gyűjtsetek az örök élet részére, mit soha el nem vesznek tőletek.
 
Mert a krisztusi út nem sima, amin gyorsan lehet haladni és nem síkos, amin fáradtság nélkül előbbre lehet siklani, hanem göröngyös és nehéz, ahol minden lépésért meg kell küzdeni. Mert mit mondott az Úr, az Isten, Jézus Krisztus:
 “AKI NEM GYŰLÖLTE MEG MAGÁT, AZ NEM MÉLTÓ HOZZÁM.”
 
Most ezt megmagyarázom:
 
Testvérem! Tehát aki önmagát szereti, az nem választja a krisztusi utat, mert az önszeretet nem viseli el a nehézségeket. Mert aki a testté, az keresi a test kényelmét, és szereti önmagát testben. De aki Krisztust szereti és követi, gyűlöli magát testben, mert nem keresi annak a kényelmét, az nem törődik fáradtsággal, küzdelemmel és követi bármily nehéz is a testnek követni Urát és Istenét, mert lelkét, mint a mágnest, úgy vonzza az ő Ura és Istene szeretete. Ez a lélek lelkében szereti Istenét. Csak így tud a lélek kibontakozni. Mert az Úr lélekben imádókat keres. Mert mondotta az Úr, Jézus Krisztus: “CSAK A LÉLEK, AMI SZÁMÍT, A TEST NEM ÉR SEMMIT”.
 
Aki legyőzte testének bűnös vágyait és hajlamait, Uráért, Istenéért, az jár a krisztusi úton. Mert ez testvérem a krisztusi út, mi keskeny és göröngyös, mi az életre visz. De testvérem, ez a küzdelem tart a bölcsőtől a sírig. Mert a test bűnös hajlamai, bűnös vágyai minden nappal újra élednek és a küzdelemben nincs megnyugvás, mert ha a lélek elszunnyad, a test ördöge erőre kap, és a küzdelem mind nehezebbé válik. Ezért mondotta az Úr: “Ki követni akar, az minden nap vegye fel keresztjét, és úgy kövessen engem.
Ezért hangsúlyozom annyiszor az éberséget, a törtetést a tökéletesedés felé. De ne féljetek, mert Krisztus mellettetek van, és segíti a ti nagy akarásotokat. Ezért mondotta: “Az én utam könnyű és az én igám édes”– mert lelketeket körülzárja az isteni szeretet és megszenteli Isten Szent Lelke a megszentelő kegyelem.
 
Most búcsúzom testvérem és azt mondom: a mennyei Atya szent vonzása és szeretete, az Úr Jézus szent kegyelme, a Szentlélek Isten világossága szentelje meg és töltse be a te lelkedet. Az Úr Jézus szent áldása kísérjen végig a földi utadon, és vezessen át az örök életre. Ámen. Ármin

PostHeaderIcon Mennyeiek üzeneti Kindelmann Erzsébet által

A kitartó, türelmes szeretetnél soha nincs melléfogás…”

1964. március 1. – vasárnap

A szentmise alatt átelmélkedte velem az előző évben elmondott szavait. S a nagy csöndességben, mely lelkemet betöltötte, megrendítő, de jóságos szavaival így szólt az Úr Jézus:
“Erre a felelősségteljes munkátokra különös áldásomat adom. Juttasd el kérésemet lelkivezetődön keresztül a Szentatyához.”

Írás közben az Úr Jézus megkért, hogy ezeket is úgy, mint a többi közlést, írjam piros betűkkel.
“Juttasd el kérésemet a Szentatyához, aki által kívánom kiosztani a nagy kegyelmekkel járó áldásomat. Azokra a szülőkre, kik a teremtés e nagy munkájában isteni tetszésemet és akaratomat elfogadják, minden alkalommal különös áldást adjanak. Ez az áldás egyedülálló, és csak a szülők részére adható. Minden gyermek születésénél rendkívüli kegyelmeimet árasztom a családokra.”

Most, hogy szavait elmondta, már nem a kétely szorongása volt bennem, hanem lelkem a rendkívüli kegyelmek kiáradására megrendült.
Ó, Jézusom, mily kimondhatatlan a Te jóságod és irgalmad!
Ő lelkemet elárasztotta azokkal a kegyelmekkel, melyeket azok az édesanyák kapnak, kik az Ő tetszése és akarata szerint világra hozzák és nevelik gyermekeiket…

1964. március 3.

A reggeli szentmisén:
“Az Én békémet adom neked. Tudod, mi az Én békém? Amit a világ nem adhat. Ezt csak azok élvezik, akik a testet alárendelik a lélek fölséges szép igényeinek. Igen, ezek igazán élvezik az Én békémet, mely oly fölséges és megnyugtató. Éld csak ezt a fenséges, békét adó lelki nyugalmat!”

1964. március 6. -péntek

Amint Eléje borultam, felszakadt lelkemből a mélységes alázat, melyre Ő indított. Áldott legyen az Isten! Áldott legyen az Ő szent Neve! Áldott legyen Jézus Krisztus, igaz Isten és igaz Ember! Ő nem engedte folytatni tovább:

“Kedvemre hódolsz Előttem, leánykám. De majd Én folytatom helyetted: Igaz Isten és igaz Ember. Ha ez nem így volna, hogy tudnál közeledni Felém? Veled megismertettem magam, mint igaz Isten és igaz Ember. De nemcsak veled, hanem ismerik mindazok, akik eszik az Én Testemet és isszák az Én Véremet. Áthatom bensődet, mint igaz Isten, és beszélek hozzád, mint igaz Ember. Mert Istenségemmel együtt dobban emberi Szívem is. A te szíved együtt dobban az Én Szívemmel. Tudod, mit jelent ez? Azt, hogy Istenségem részesévé váltál, és ez a részesedés kijár mindannak, aki Velem érez, és akinek gondolata az Én gondolatom. Aki így él, az csak áldani tud. Ez az áldás megnöveli megváltó munkám sikerét. Ez a siker tesz szentté benneteket. -Látod, örök körforgás ez a menny és föld között! Az áldozat szünet nélküli körforgása által a kegyelmek bőségét árasztom reád és mindazokra, akik vállalják az Én Szent Nevem dicsőségére… A kitartó, türelmes szeretetnél soha nincs melléfogás…”

Ez az előző napokban történt, de csak most írom le. Figyelmeztetett az Úr Jézus:
“Leányom! Igen, erre van legnagyobb szükséged: az Erősség Lelkére. Vigyázz! Vigyázz, meg ne fogyatkozzék lelked ereje. A gonosz úgy áll lesben, hogy szemét sem, veszi le egy pillanatra sem rólad. Azért támaszt benned gyakran alaptalan zavart, mert ő még mindig remél. A lelked reménye a Szeretet Lelkéből táplálkozzék, kinek ereje megfélemlíti a Sátánt. Ez az Én kérésem és sugallatom, melyet, ha felfogsz, és magadévá teszel, lelkedben elnémítja a gonosz zavaró lármáját, mely lelked csendességébe beleüvölt.”

1964. március 11.

Az Ő Szentséges Szívének végtelen irgalmáról elmélkedtem, és lelkeket kívántam Neki. Különös irgalmába ajánlottam az én családomat. Amint így Benne elmélyedtem, az Úr Jézus biztató, szelíd hangon szólt:
“A fokozott bizalom fokozott biztosítékot jelent. Erzsébetem, mondd, el tudnád képzelni Rólam, hogy amit a lelkek érdekében kértek, azt ne adnám meg nektek? Hiszen akkor megváltó munkám ellen cselekednék!
Látom gondolataid forgását. A ki nem mondott szavakra felelek. Nem mindenkit egyformán hívok meg. Kinek sokat adtam, attól sokat kérek. De ne ez legyen a fontos neked. A lényeg az áldozat, melyet azokért hoztok, kiket az Én utamra akartok terelni.”

1964. március 12.

“Arra kérlek, vedd figyelembe különösen a papi hivatások rendkívüli fontosságát. Ezek az óhajtásaim nem újak előtted. S most különös áhítattal hozz áldozatot erre a célra. Mert nemcsak a még el nem indult hivatásokat ajánlom különös figyelmedbe, hanem még inkább a már elindult papi hivatásokért hozz sok áldozatot.”

Ugyanaznap este imádás közben:
“Mondd el lelkiatyádnak!”
Szívemet rögtön remegés fogta el. Majd harsogó hangon beszélt Az Úr Jézus:
“A nehéz idők elérkezése előtt készüljetek fel újra erős elhatározással arra a hivatásra, melyre meghívtalak. Ne unott, közömbös tétlenségben éljetek, mert most készül a nagy vihar, melynek sodra elviszi a tétlenségben elmerülő közömbösöket. Azzal szemben csak az igazán hivatásos lelkek maradnak meg. A nagy veszély, mely most ellenetek, kitör, az Én Kezem felemelése által indul el. Adjátok figyelmeztető szavamat tovább, jusson el minden papi lélekhez. Rázzon fel benneteket előre figyelmeztető szavam és szigorú kérésem…”

1964. március 14.

“Csodálkozol azon, hogy milyen világos előtted Istenségem őrök gondolata? Ezt megkapja Tőlem minden lélek, aki áldozatos élete által elmerül megváltó munkám részvételében. Az áldozat fényessé teszi cselekedeteidet, mely által felismered, mi az Én óhajom. Erről már több tanítást adtam.

Az óhaj az a csodás eszköz, mely magában foglalja az áldozatot is. A gyermek óhajtja, hogy kitűnő tanuló legyen, tehát szorgalmasan tanul. Az édesanya óhajtja az anyaságot, s benne él az áldozatvállalás. A tudós kutatásaiban is benne van az óhaj és az áldozat. A sportoló óhajtja, hogy első legyen, és ezért minden áldozatot vállal is. A családapa óhajtja, hogy családi házát felépítse, és ezért sok áldozatot meghoz érte. Ezért szorgalmazom állandóan azt, hogy szívetek teljék el óhajjal, mert ez magában hordja az áldozatot. E kettő el nem választható.”

1964. március 17.

Még aznap újra kiköltöztem kis lakásomba, mert a tél hidege miatt néhány hónapra egyik lányomnál tartózkodtam. Most, hogy a csendes magányom örömét kezdtem élvezni, egyszerre hirtelen megnyílt az ajtó. Kinéztem, és abban a pillanatban a gonosz jelenlétét éreztem. Vigyorogva így szólt: “Csak benéztem hozzád, hogy lássam, mit fogsz csinálni?” Többet egy szót sem szólt. Meglepődtem ezen a szűkszavúságán. Máskor órákig is szokott gyötörni. Most nem tehette, mert hatalmától megfosztva világtalanná lett. Csak állt a közelemben, ördögi tevékenységétől megfosztottan ugyan, de itt kellett maradnia mellettem. -Ugye, nincs hatalmad, nem tudsz bántani? (Mert amikor egy alkalommal ütlegelt, utána a Szent Szűz így szólt: “Ezt többé nem teheti meg!”)

Most kérdő szavaira válaszoltam: Hogy mit fogok csinálni itt, a csendes magányomban? Több alkalmam lesz Isten imádására. Még jobban akarok Neki szolgálni azok helyett is, akiket te eltérítettél erről az útról. Bármilyen rossz is hallgatnod, engesztelem az Úr Jézust a sok megbántásért, melyet a te rossz befolyásod által elkövettem, és ez által a végtelen fölségű és irgalmas Istent megbántottam… Ő annyira irgalmas, hogy minden megtérő bűnösnek megbocsát. Ha te kivetkőznél lázadozó kevélységedből és elismernéd Isten szent Fölségét és hatalmát, megbánnád gonoszságodat, neked is megbocsátana. De mivel ostoba kevélységed visszatart, bűnhődnöd kell. Pedig számodra is elérkezik hamarosan az idő, hogy hatalmadat vesztve világtalan leszel. Bármennyire is nem szereted ezt hallani, ez így lesz.

A gonosz kényszerülve volt válaszomat meghallgatni, és végigszenvedte tehetetlenségét. Az Úr Jézus éreznem engedte a megalázott gonosz vergődését. Majd észrevétlenül eltűnt. Sem jelenlétében, sem távozása után nem ébresztett bennem félelmet. Az Úr jelen volt, s ezt a gonosznak éreznie kellett. Utána Jézus így szólt:
“És most merüljünk el az édes magányba! Elménk gondolata egy legyen, kezünk is együtt gyűjt, szívünk együtt dobban, így térjünk nyugovóra!”

1964. március 18.

“Nem mondok most sokat, csak ennyit: akik igazán szeretik egymást, azoknak a kevés szó is a szeretet megnyilvánulását jelenti, és szívük összedobban. Hajtsd fejedet Szívemre, s ez a közelség töltsön el erővel a további küzdelemre. Nem vigasztalni akarlak, hiszen te örömmel szenvedsz, s az örömmel való szenvedés nem kíván vigasztalást. De isteni erőmből adok, igen, erre szükséged van. Az áldozatot, melyet sokaktól elvárok, sajnos csak igen kevesektől kapom meg, s ez megváltó munkám hátrányát jelenti.”

1964. március 21.

A nehéz, megtartóztatott napok után az Úr Jézus oly könnyűvé tette lelkemet! Úgy fogtam hozzá az evéshez, hogy az valóban nem volt számomra semmi élvezet. Az Úr Jézus kért már régen arra, hogy az ételeket ne ízletességük miatt fogyasszam, hanem csakis testem táplálására. Mivel gyermekeim bőségesen ellátnak élelemmel, így mindig az előzőleg hozott ételekből eszem, s így nem is fogyasztok friss ételt.

Étkezés közben az Úr Jézus biztosított jelenlétéről, s közben ezt mondta:
“Kis leánytestvérkém, gondolj Rám! Mily ritkán kerül Hozzám is friss lélek, ki mielőtt a bűnt megízlelte, Engem ízlelt volna! A bensőnk együtt érezzen! Ajánld fel ezt is Nekem! Ízetlen ételeid fogyasztása által lelked áldozata Így válik Számomra ízletessé. Így gyűjt kezünk is együtt. Ugye, te is kedvesnek találod ezt?”

1964. március 22. – vasárnap

A Szentlélek-kápolnában, amint a tabernákulum előtt térdeltem, az Úr Jézus kedvesen szólt hozzám:
“Nézz a szemembe! Én megengedem, hogy szemünk egymásba nézzen, és tekintetünk összeforrjon. Ne láss te már semmit! Olvass Szememből, melyben szeretetem sóvárgó óhaját könnyezve fordítom feléd. Engesztelj! Csak ez az, ami megvigasztal. Ó, Én rászorulok a ti vigaszotokra, Én, a szívetek után vágyakozó Istenember!”

1964. március 23.

Engedelmet kértem az Úr Jézustól, szabad-e megkérdeznem, hogy az Ő és a Szent Szűz közléseit szabad-e még földi életemben megismertetni. Ő szelíd, rövid szavakkal csak ennyit mondott:

“Miért kérdezel ilyesmit? Ez úgy érint, mintha azt kérdeznéd, hogy szabad-e földi életedben megváltó munkámban részt venned. Vagy újra soroljam el azt, amit állandóan sürgetek? Nem azért emeltelek-e ily nyílegyenesen Magamhoz, hogy közléseinkre minél hamarabb alkalmassá tegyelek? Nem sürgettelek-e a közeli napokban is háromszor egymás után? Kérő szavaimban az ügy sürgető fontosságán van az Én isteni hangsúlyom.”

Valóban, az elmúlt napokban az Úr Jézus háromszor is kért, hogy az Ő közléseit mielőbb közöljem lelkiatyámmal.

Nagycsütörtök és nagypéntek

Szerettem volna az egész virrasztást éjjel a kápolnában tölteni. Erre semmi mód nem adódott. Az Úr Jézus látta e miatti bánkódásomat, és így szólt:
“Jöjj! Mire hazajössz, Én már várlak kis szobánkban.”

Meglepett ez a kedves, nem várt, figyelmes jóság. Gondolni sem mertem erre. Amíg hazaértem, addig is állandó imádásába merültem, és mikor kis szobámba léptem: “Dicsértessék a Jézus Krisztus-sal!” köszöntöttem Őt. Ő leheletszerű könnyedséggel éreztette jelenlétét. De csak néhány percig. Utána azonnal nehéz bánattal és gondterhelt fájdalommal árasztott el, de úgy, hogy meg kellett fogódznom, hogy össze ne essem. S közben az Úr Jézus fájdalmasan így szólt:

“Lelkem és testem szenvedéseiből rész adok úgy, ahogy Én szenvedtem, mint ember. Mellőzve Istenségem erejét, csak mint ember éltem át a getszemán-éji borzalmat. Én megtisztellek lelkem és testem rendkívüli fájdalmaival. Ez a szenvedés igazán a megváltó munkám részvételében való elmélyülést jelentse számodra.”

S míg ezeket mondta, mellettem volt. Még hosszan panaszkodott, és szavai nyomán lelkemben a fájdalmat fokozta. Időközben éjfél lett, de én ezt az időt csak lepihenve tudtam megvárni. Éjféltől minden erőmet összeszedtem, hogy térden állva vegyek részt az Úr Jézus szenvedéseiben. Negyedórát alig tudtam térdelni, mert a nagy lelki fájdalom, mely eltöltött, annyira igénybe vette minden erőmet, hogy rövid idő után kis imazsámolyom térdeplőjére kuporodva tudtam csak elmélkedni az Úr szenvedéseiről. Az Általa átárasztott szenvedés egészen elgyengített, 2 óra előtt lefeküdtem. Álom nem jött szememre, csak az Úr szenvedéseire gondoltam. Az Úr Jézus reggel arra kért:
“Ne hagyd el magad! Ma egész nap szenvedj Velem!”

Húsvéthétfőn

Életemben ez volt a legszebb szentbeszéd, melyet ma hallottam. S amint átgondoltam az egyszerű és keresetlen szavakat, az Úr Jézus így szólt:

” Tudod miért volt ez a legszebb? Mert a kegyelmek bőségével árasztottam el azt a papi személyt, aki ezt mondta. S ez a kegyelem átáradt a templomban jelen levő hívekre is. Egyetlen szem sem maradt könny nélkül. De nemcsak könnyek hullottak, hanem a szívek is megrendültek a rendkívüli kegyelmek hatása alatt, hogy lásd megváltó munkámban való részvételednek érdemeit. Már régóta kértelek arra, hogy légy te egyházközséged képviselője. S mint ilyennel, közölnöm kell veled kegyelmeim működésének eredményét, mely fáradozásaidnak érdemeimmel egyesített gyümölcse.”

Egész nap az Úr szavain gondolkodtam, s hálálkodtam.
Egynéhány szóval leírom ezt a szentbeszédet, melyet az esperes atya mondott:
Az emmauszi tanítványok nehéz szívvel, csüggedten, tanakodva mentek az úton. S közben Prohászka elmélkedéseiből idézett: “Olyan volt a tanítványok lelke, mint a májusi zöldellő virágos réten a pásztortűz kiégett foltja.” -Majd hasonlatot mondott a kiégett lelkekre, kik Isten és remény nélkül élnek. S az után elbeszélte, hogy a háború idején egy fiatal katona súlyos sérülésekkel kórházba került. Életben való maradásához nem volt remény, ezt ő is tudta. Miután a pap meggyóntatta, arra kérte őt, lenne szíves és énekelne vele. A pap megkérdezte: Talán egy szép Szűzanya-éneket? Ő könnyes szemmel nézett fel, s nagy nehezen így szólt: ,,Énekeljünk az Oltáriszentségről” S könnybe lábadt szemmel a gyóntatóatyához fordult: “De boldog vagyok, hogy megismertem az Urat!” Amint az esperes atya beszélt, hangja mind elcsuklóbb és halkabb lett. A jelenlevőkre pillanatok alatt egyszerre áradt át Isten kegyelme.

Mily szerencsétlen az az ember, ki még élete utolsó perceiben sem ismeri fel az Urat, a végtelenül jó és irgalmas Istent! Az atya befejező szavai megrendítettek minden lelket. Majd a megkezdett idézettel fejezte be beszédét.

A nap folyamán szorongó szívvel vártam az estét. Elmentem az Úrhoz, hogy egyházközségünk nevében még egyszer megköszönjem a kegyelmet, melyet irgalmas Szívének szeretete által reánk árasztott. S amint a néma csendességben imádásába elmerültem, az Úr Jézus így szólt:
“Örülök, hogy legalább te eljöttél megköszönni a sok kegyelmet. Gondold csak át ezt a megrendítő tragédiát, melynek megakadályozását akarja Édesanyánk, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. Vegyetek részt mindannyian ebben a lélekmentő, nagy megváltó munkámban!”


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2017. november
    h k s c p s v
    « okt    
     12345
    6789101112
    13141516171819
    20212223242526
    27282930