‘0223’ cimkéjű bejegyzések

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Igyekezzetek megtalálni saját hivatásotokat a Szentlélek által!

2017.01.26.

Kedveseim! Minden kegyelmet megkaptok az Úr ajándékaként, amelyek szükségesek hivatásotokhoz. Csak az Ő ajándékozó szeretete által tudtok eljutni az üdvösségre. Ezért igyekezzetek megtalálni saját hivatásotokat, hogy annak megfelelően tudjátok elérni célotokat. Mivel senki sem dicsekedhet, mert minden ajándék Istentől van, ezért törekednetek kell felismerni magatokban, amit nektek ajándékozott. Van, aki többet kapott az Úrtól, de annak több lesz a felelőssége. Aki viszont kevesebbet kapott, annak kevesebbért kell felelnie Isten előtt. A lényeg az, hogy mindenki a saját mércéje szerinti mértékben használja adományait, hogy Isten nagyobb dicsőségére lehessen. Aki felfedezte önmagában az isteni adományokat, törekedjen annak kamatoztatására. Amit ingyen kaptatok, azt ingyen használjátok a lelkek javára és Isten dicsőségére.

2017.01.27.

Kedveseim! A Szentlélek megmutatja, hogyan és mit változtassunk életünkön, mert állandó változásnak vagyunk kitéve. Amikor a lelketek csendjében figyeltek, megkapjátok a kegyelmet a változásra, de szükséges az elcsendesedés. Nemcsak a testünk változik, hanem a bennünk működő lelkünk is. Bár a test előbb-utóbb enyészetnek indul, de lelkünk az örökkévalóságban találja meg otthonát. Amikor tudjuk, hogy miben kell változnunk, és teszünk is érte valamit, azzal nagy lendületet kapunk lelkünk felemelkedéséhez. Amikor testünk gyengeségeit megtapasztaljuk, ne hagyjuk el magunkat, hanem imádságainkat adjuk át Istennek, hogy formálja lelkünket Szent Szíve szerint. Így a bennünk működő Lélek már nem alkalmazkodik a test törvényéhez. Mivel tudjátok, hogy a testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, engedjétek jobban kibontakozni az imádság lelkületét.

2017. 01. 29.

Kedveseim! A Szentlélek nemcsak az irányt mutatja meg, hanem feltárja a célhoz vezető utat is. Az első világosságot a felismerésben kapjuk, utána olyan utakat tár fel bennetek, amelyek világossá teszik cselekedeteiteket. Soha ne féljetek, ha a Szentlélek megmutatja hiányosságaitokat, mert az nagy kegyelem. Lépjetek tovább az úton, nincs leállás és pihenés, mert a lelki ösvényen való haladás folyamatos, keskenyedő és meredeken emelkedő. Attól függ, ki milyen kegyelmeket kapott Istentől. Legyetek buzgók, kitartóak ezen az úton, hogy ne torpanjatok meg, hanem haladjatok tovább, minden nehézség ellenére.

2017. 01. 30.

Kedveseim! A Szentlélek kinyilvánítja magát nektek, ha tiszta lélekkel hívjátok segítségül. Olyan világosságot kaptok, amely előtt megmagyarázhatatlanul álltok. Erő tölt el benneteket és oly dolgokra lesztek képesek, amelyeket eddig nem ismertetek. Amint az apostolokat betöltötte a Szentlélek, kiálltak és tanúságot tettek Jézusról. Megvallották, hogy Ő él és megjelent nekik. A Szentlélek által természetfeletti erő tölti be az ember, hogy képes legyen indításait megtenni. Ha Isten szeretete átjárja a lelket, képes engedelmeskedni neki. Ilyenkor bátran cselekszik, mert az Úr akarata van benne. Ha békétlenség irányítja vágyainkat, utasítsuk vissza, mert az nem Istentől származik. Nagyon sokszor a világosság angyalaként érkezik hozzánk az indítás, amelyet meg kell különböztetni, honnan jön és mi a célja. A békesség Istene megvilágítja bennetek, melyik utat kövessétek.

2017. 01. 31.

Kedveseim! Bármilyen kérdés merül fel bennetek, ha őszintén segítségül hívjátok a Szentlelket, megkapjátok a választ. Nem biztos, hogy olyan választ kaptok, amit jónak tartotok. A Szentlélek olyan dolgokat is sugallhat, ami nem fér bele a ti gondolkodásotokba, mert túl mutat azon. Ezért vizsgáljátok meg a lelkeket, és csak azután hozzátok meg a döntést. Ha szívetek nem vádol és béke van bennetek, akkor lépjetek, de ha nem, akkor imádkozzatok tovább. A Szentlélek mindig tisztán, egyenesen és nagy szabadsággal érkezik hozzátok. Csak akkor tudjátok felfogni szívetekben az Ő működését, ha nyitottak vagytok szabad szárnyalására. Imádkozzatok, hogy felismerjétek a Lélek hívását magatokban.

2017. 02. 01.

Kedveseim! Ne hanyagoljuk el a Szentlélek sugallatait, mert könnyen sérülést okoz lelkünkben. Minden ilyen jellegű mulasztásban sorvadni kezd a bennünk működő lélek, mert kielégítetlen marad. Minél több indítására odafigyelünk és tettekre váltjuk, annál erősebben működik bennünk Isten kegyelme. Ha nem teszünk eleget a Szentlélek hívásának, akkor megvonjuk magunktól azt az érzékenységet, amely lendületben tart minket. Ilyenkor nem jut el hozzánk a kezdeményezés, mert csírájában kioltjuk azokat. Csodálkozunk, hogy miért vagyunk olyan langyosak? Először is keressétek Isten országát, vagyis tegyük fel magunkban a kérdést: Mit tehetek itt és most annak érdekében, hogy jobb és szebb legyen a világ? Azután megkaptok mindent, Isten gondviselő szeretetéből, amire szükségetek van.

2017. 02. 03.

Kedveseim! Mindazok, akik segítségül hívják a Szentlelket, hatalmas lendületet kapnak. Nem tudni honnan jön és hová tart, de képes úgy betölteni az embert, hogy átalakul és más emberré lesz. Olyan dolgokat tesz, amit eddig nem tett. Ez a lendület felszabadítja minden megkötözöttség alól, mert e hatalmas erő szabaddá teszi és meggyógyítja a lelkét. Szabadon szárnyal, és dicsőíti Istent hatalmas tetteiért. Már nem tudja magába zárni, ami vele történt. Igyekszik szétosztani örömét. Imádkozzatok, hogy megtapasztaljátok a Szentléleknek rajtatok megnyilvánuló kegyelmét.

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1198-igyekezzetek-megtalalni-sajat-hivatasotokat-a-szentlelek-altal

Hit, remény, szeretet

2017. 02. 04..

Kedveseim! Készítsétek lelketeket, mert közel van az idő a megmérettetéshez. Vágyakozzatok a Szentlélek bennetek való működésére, és hagyjátok érvényesülni. Ne utasítsátok el, mert akkor talál olyan lelkeket, akik befogadják. Ők azok, akik készséggel várják és meg is cselekszik, amire indítja őket. Ezekben az emberekben nincs félelem, mert megtapasztalják magukban a Lélek működését. Tisztában vannak vele, hogy maguktól képtelenek lennének cselekedni. Képesek elfogadni mindent Isten kezéből, mert bizonyosságuk van arról, hogy Istennel járnak. Imádkozzatok az olyan embereknek a társaságáért, akik mernek nagyot álmodni és álmaikat tettekre váltani, mert az Úr kegyelme mozgatja őket.

2017. 02.05.

Kedveseim! Az Úr szeretete arra sürget bennünket, hogy elfogadjunk mindent a kezéből. Szeretné megnyitni lelkünket, hogy betöltsön kegyelmével. Hozzatok olyan áldozatot, amellyel lelkek sokaságát menthetitek meg. Ezért mindent, amit megtapasztaltok, azonnal ajánljátok fel az Urnak, és fogadjatok el mindent zokszó nélkül. Azért fontos ezt megszívlelni, mert mindaz, amit áldozatként felajánlotok, megsokszorozza bennetek a kegyelmet. Így lesztek képesek egyre több mindent felajánlani. Ez egy különleges kegyelem, amely hozzásegít benneteket a hitben való elmélyüléshez. Legyetek nyitottak erre az ajándékra, hogy kedvesek legyetek Isten előtt.

2017. 02. 06.

Kedveseim! Amikor bajban vagyunk, akkor dől el mit ér a hitünk. Tudunk Istenre hagyatkozni, vagy még mindig saját erőnkben bízunk? Mit is jelent a bajban Istenre hagyatkozni? Először ösztönösen magunkba tekintünk és nincs más gondolatunk, csak az, hogy mit rontottunk el. Tehát magunkat kezdjük vádolni, és így védekezünk. Eszünkbe sem jut, hogy az okot máshol kell keresnünk. Közben a gonosz kísértő megcsavarja lelkünket, hogy nagyobbnak érezzük a saját felelősségünket. Hosszú idő után, végre eljutunk Istenhez, hogy átadjuk Neki mindenestől ügyünket. Vajon miért alakul ki bennünk ez a magatartás? Miért van az, hogy amikor kiszenvedjük magunkat, akkor találunk rá Istenre? Pedig Jézusnak gondja van ránk, mert egyedül Ő fogja megoldani problémánkat. Imádkozzunk, hogy mutassa meg nekünk, hol volt, és hogyan volt jelen nehézségeinkben! Hagyatkozzunk Rá, mert el tudja végezni bennünk munkáját, és hagyjuk cselekedni.

2017. 02. 07.

Kedveseim! Aki Istenben bízik, soha nem kételkedhet Benne, még a legnagyobb megpróbáltatás idején sem. Soha nem változhat meg a véleményünk, ha követjük tanítását és abban hűségesen kitartunk. A kételkedés olyan bűn, amellyel elveszítjük Istenbe vetett bizalmunkat. Hitünknek olyan szilárdnak kell lennie, hogy semmi sem rendíthesse meg. A hit szilárd bizalom Istenben. Ne engedjük, hogy meginogjon bennünk a bizalom, mert nem lenne méltó hozzánk. A hit Isten ajándéka, ezért aki megkapja, féltékenyen őrizze, és tartson ki mellette mindhalálig. Ne engedjétek, hogy a kételkedés elhomályosítsa bennetek a hit fényét! Imádkozzatok, hogy rendíthetetlenül és szilárdan álljatok a hitben.

2017. 02. 08.

Kedveseim! A bizalom feltételezi a kölcsönös szereteten alapuló hitet. Isten részéről ez egyértelműen megvan, de vajon a mi részünkről hogyan viszonyulunk Isten feltétel nélküli szeretetéhez? Ha hitünk stabil és rendíthetetlen, akkor képesek vagyunk teljesen ráhagyatkozni, mert bízunk Benne. Isten számít ránk és megbízik bennünk, hogy az a kegyelem, melyet Tőle kaptunk, kibontakozik bennünk. Az Úr számít ránk, és szeretné, hogy helyt álljunk ott, ahová állított minket. Feltételezi, hogy a bennünk lévő hit stabil, mert csak akkor tudja általunk beteljesíteni akaratát. Mindig Isten a kezdeményező, Aki meghívott és bízik bennünk. Nekünk is bíznunk és hinnünk kell az Ő szeretetében.

2017.02. 09.

Kedveseim! A bizalom élteti a reményt, hogy beteljesedik mindaz, amit Krisztus megígért nekünk. Ö a bizonyosság arra, hogy amit életpéldáján megtanultunk és követve kitartunk Mellette, az megvalósul. Beteljesedik az, amibe hittünk. Reményünk így soha nem fog csalatkozni, mert Jézus megígérte eljövetelét. Várjuk Öt és reméljünk abban, hogy belépünk szeretetének dicsőségébe. Ne rettegjünk Tőle, mert akkor még nincs meg bennünk az igazi szeretet. Jézus hívott bennünket és várja megérkezésünket, ahová csak a meghívottak mehetnek be.

2017. 02. 10.

Kedveseim! A bizalom olyan ajándék, amellyel Isten teljesen odakapcsolja Magát hozzátok. Megadja annak, aki vágyik elmerülni az Ő szeretetében. Ez a láng úgy marad bennünk, ha mindvégig kitartunk Mellette. Isten végtelen nagy bizalommal van irántunk, és ezt tőlünk soha nem vonja vissza. Úgy bízza ránk Magát, hogy felénk irányuló szeretetét visszasugározza. Mindenben Ő a kezdeményező, nekünk csak viszonoznunk kell, amit Tőle kaptunk.

2017. 02. 11.

Kedveseim! Teljes bizalommal higgyetek abban, Aki szeretetét kiárasztja felétek. Ez a szeretet határtalan, és nem szab semmiféle korlátot. Ebben a szabadságban ti magatok is felszabadultok, mert kiárad rátok szeretete. Őrizzétek ezt a lángot, és szítsátok fel magatokban, hogy kiáradjon minden emberre. A Szűzanya Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja úgy borítson be titeket, hogy eljussatok Szent Fia Szívének szeretetébe, mert így tapasztalhatjátok meg az isteni szeretet kiáradását.

2017. 02.12.

Kedveseim! A hit ajándékát akkor kapjuk meg, ha Isten kegyelme kialakítja bennünk az iránta való bizalmat. A bizalom egy olyan ráhagyatkozást jelent, amely által szilárd bennünk a hit ajándéka. Csak hittel lehet megértenünk és felfognunk a Szentírás szavait. Csak a hitben jártas és járó ember képes rábízni magát teljesen Istenre. A vértanúk hite olyan isteni ajándék, amelyben képesek vérük ontásával tanúskodni Jézus mellett. Nekünk is, akiket szolgálatára hívott, megadja azt a kegyelmet, hogy rendíthetetlenül bízzunk Benne. Ezt az Istennek hozzánk lehajló ajándékát, szeretete fogja megpecsételni.

2017. 02. 13.

Kedveseim! Isten szeretete úgy öleljen át titeket, hogy örökre megmaradjatok benne. Nyíljon meg lelketek, hogy képes legyen befogadni szívetek a nagy Királyt. A kitárulkozás a mi feladatunk, mert csak akkor tud Krisztus betölteni kegyelmével. Akit erre képessé tesz, azt eltölti mindenféle jóval. Legyetek nagyon nyitottak, hogy amikor hozzátok érkezik, úgy tölthessen be titeket, hogy használjátok adományait. Mert aki nem él Isten ajándékaival, könnyen elveszik tőle, és másnak adják oda. Ha megnyitjátok szíveteket Isten kegyelmi adományaira, használjátok azokat az Úr terve szerint.

2017. 02. 14.

Kedveseim! Honnan ismerhetjük fel, hogy Isten szeretetében élünk? Arról, hogy megtesszük a jót, és egyre fontosabb nekünk, hogy mások felé szolgáljunk, és tettekkel bizonyítsuk Isten kiáradó szeretetét. De, ha hiányzik belőlünk az alázat, a szerénység és az elfogadás, akkor még nagyon messze vagyunk a jézusi szeretettől. A szeretet hiánya bennünk az is, ha bár jót teszünk embertársunkkal, de nem vesszük figyelembe szabad akaratát, és így „nyomulunk” feléje. Mert ilyenkor még önző érdekek hajtanak bennünket, úgy szeretnénk, ahogy nekünk jó. Akkor sincs bennünk Isten szeretete, ha kérkedünk a jótéteményekkel, és dicsekszünk mások előtt. Mindenki találja meg azt az utat, ahol Jézus szeretetével találkozik, mert annak lesz igazi értéke.

2017. 02. 15.

Kedveseim! Isten szeretete kiárad minden teremtményére, de csak azokban végzi el hatását, akik együttműködnek Vele. Akit ez az isteni szeretet átjár, az ismeri és tudja, hogyan működik benne. Olyan erővel képes betölteni a lelket, hogy mindent elkövet azért, hogy kifejezze szeretetét Isten és embertársa felé. Ez a szeretet nem méricskél, nem a maga javát nézi, nem féltékeny mások örömére, mert Isten betöltötte azért, hogy szétáradjon benne, és mások javára váljon. Minél jobban akarjuk befogadni ezt a szeretetet, annál intenzívebben hatol mások felé. Ezt a kegyelmet is kérnünk kell, hogy átjárjon bennünket és mások javára használjuk. Ez az Isten szeretet ad életet, megbocsátást és lendületet életünkhöz.

2017.02. 16.

Kedveseim! Akiben működni kezd Isten szeretete, már nem keresi a maga javát, hanem azon van, hogy minél több jót tegyen másokkal. Olyan testvéri szeretetre gyullad szíve, amely képes megváltoztatni saját magát és mások életét is. Ha sokat szemlélődünk a Szentháromságos szeretetegységen, Isten megadhatja nekünk, hogy eljussunk olyan szintre, amely felülmúl minden emberi szeretetet. Erre az életszentségre hív bennünket az Úr, amelyben a szentek részesültek. Ezzel a szeretettel voltak képesek feláldozni életüket Jézusért a vértanú szentek.

2017. 02. 18.

Kedveseim! Jézus szeretetparancsa érvényesüljön bennetek és köztetek. Szüntelenül keressétek az alkalmat, hogy jót tegyetek embertársaitokkal. „Ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 34, 35) Ne engedjétek, hogy a világ szeretete elrabolja tőletek Jézus szeretetét! Vállaljátok fel, hogy Tőle vagytok, ezért a világ szelleme távol áll tőletek. Valljátok meg hiteteket, így tegyetek tanúságot Jézus mellett. Ne imádj soha más istent, mint a mi Urunkat, Jézus Krisztust! Olyanok legyetek, akik vállalják a szegénységet, egyszerűséget, és alázatot. Őt utánozva tartsatok ki a hitben, reményben és a Tőle kapott szeretetben.

2017. 02.19.

Kedveseim! Jézus szeretete arra sürget minket, hogy tegyünk tanúságot azoknak, akik hitetlenül élnek. Mivel a hit hallásból ered, nekünk kell beszélnünk hitünkről. Személyesen vigyük el Jézus üzenetét azoknak, akikben a hit kegyelme elindult. Segítsük őket, hogy kibontakozzon bennük a hit ajándéka. Emlékezzünk vissza, nekünk is beszéltek Jézusról, és hallás útján jutottunk el a hitre. Ne fosszuk meg ettől azokat, akik érdeklődnek hitünk felől! Tárjuk fel előttük a Katolikus Egyház Tanítását, mert ezzel tisztában kell lenniük. Hiteles válaszokat kell kapniuk tőlünk. Imádkozzunk a keresőkért, hogy rátaláljanak az igaz útra.

2017. 02. 20.

Kedveseim! Soha ne engedjétek kialudni az isteni szeretet lángot. Ez olyan ajándék, amellyel csak azok rendelkezhetnek, akik Jézushoz kapcsolódnak. Buzdítsátok egymást, hogy megmaradjatok ebben a kegyelemben. Sajnos a kísértő azon fáradozik, hogy kioltsa belőletek ezt az Istentől eredő szeretetet. Ezért ne az érzések alapján ítéljétek meg hogy milyen fokú a szeretet, hanem azon kegyelem által, amely segít nektek elsajátítani a szeretet cselekedeteket. Az érzelmek sokszor hamisak, és nem érzékeltetik az igazi szeretetben való megmaradás mértékét. Találjatok rá arra a szeretetre, amit Jézus a szeretet parancsban adott nekünk, mert azt senki nem tudja elrabolni tőletek.

2017. 02. 21.

Kedveseim! Az Úr ajándéka, hogy szeretettel van irántunk. Ez az ajándék olyan kegyelem, amely szüntelenül megújul bennünk, de növekedni is tud, ha együttműködünk vele. Nemcsak kiterjedésében képes növekedni bennünk, hanem szélességre, magasságra, mélységre, tehát minden irányú kiterjedésre képes. Valójában nincs határa Isten szeretetének bennünk, ha azt azonnal tovább adjuk. Ez egy szüntelen áramlás, amely először átjár bennünket, azután tovább árad mások felé. Engedjük, hogy szabadon átjárja életünket Isten szeretete, hogy miközben magunk részesülünk benne, képesek legyünk másokra pazarolni ezt az ingyen kapott ajándékot.

2017. 02. 22.

Kedveseim! A Jézussal való szeretetkötelék meghatározza egész életünket. Ez a mindenre kiható kötelék olya erővel bír, amelyet senki nem lesz képes lerombolni, ha kitartotok mellette. Olyan biztonságot nyújtó kegyelem, amely egész életünkre kihat és másokra is kiárad. Ha Jézusban maradunk, akkor Ő is bennünk marad, és senki sem rabolhatja el tőlünk.

2017.02. 23.

Kedveseim! A gyümölcsiről ismerhetjük meg Isten szeretetét. A szeretet gyümölcse a bennünk működő öröm, a derű, az önmegtartóztatás, a békesség, a jóság, szelídség, alázat, engedelmesség és még sok más jó tulajdonság. Nem választhatók el egymástól, mert az egyik hozza a másik termést. Nagyon nehéz pl. az alázatban megmaradni úgy, hogy igyekszünk megmagyarázni cselekedeteinket. Ezáltal hívjuk fel figyelmünket jótetteinkre. Az igazi alázat: ne tudja jobb kezed, mit tesz a bal. Tehát amit a rejtekben viszünk végbe, az lesz az Istennek tetsző áldozat. A szeretet gyümölcsei csakis az Isten szeretetéből érlelődhetnek bennünk, mert ezáltal lehetünk képesek teljesíteni akaratát.

2017. 02.25.

Kedveseim! Őrizzétek szíveteket Jézus szeretetében, hogy megmaradjatok a hitben! Jézus ajándéka a hit kegyelme, és azért kaptuk, hogy éljünk vele. Hitben járni azért nagy kegyelem, mert a keresztények nagy része nem hisz igazán Krisztusban. Mindaz, aki nem fogadja el a Feltámadást, nem jutott el a hitre. Élővé kell tenni hitünket, és beszélnünk kell megtapasztalásainkról. Mivel a hit hallásból ered, ezért mi is adjuk tovább hitünk alapigazságait, és cselekedjük meg azokat. Legyünk bátrak Jézus szeretetének megvallásában, és sokat imádkozzunk a hit terjedéséért!

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1207-hit-remeny-szeretet

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

 

Irgalmasság órája

 

Drága gyermekeim, maradjatok meg abban a testvéri szeretetben, amelyet Tőlem kaptatok. Soha ne nehezteljetek másokra, mert az kiöli belőletek szeretetemet. Az irgalmasság órájában minden eszközt megragadok, hogy Atyámtól kiárasszam rátok Szentlelkem tüzét.

Buzduljatok fel, és még erőteljesebben imádkozzatok, hogy Atyám irgalma enyhítse a rátok váró megpróbáltatásokat. Fogjatok össze ketten-hárman, de akár magatokban is becsatlakozhattok az engesztelés közös művébe. Teljes önátadással imádkozzátok az irgalmasság és a szeretetláng rózsafüzérét, amely önhibátokból már nem maradhat el ebben az órában. Hozzatok elém minden szenvedő lelket és minden bűnökben megátalkodottat is, hogy irgalmam kiáraszthassam rájuk. De egyszer se felejtsétek el elém hozni a papokat, szerzeteseket és szerzetesnőket, püspököket, bíborosokat és a pápát is. Most már felelősséget vállaltok értük, hogy imádságos áldozatotok felszálljon hozzám. Kérjétek, hogy minden lelket mentsünk meg. Jézusotok

2015. 02. 01.

Drága gyermekeim, édesanyai szívem szeretné megköszönni mindazoknak az engesztelését, akik velem együtt összegyűltek a szeretetláng átadásán. Azokat is Szeplőtelen Szívemre ölelem, akik lélekben kapcsolódtak be Jézus legszentebb Szívének áldozatába. Köszönöm nektek, hogy felsorakoztatok és velem együtt engeszteltétek a Szentháromságot. Szeplőtelen szívem szeretetlángja kiáradt országotokra és az egész világra és mindazok, akik részesültetek ebben a hatalmas kegyelemben, örömet szereztetek anyai szívemnek. Ne feledkezzetek el mindennap elimádkozni a szeretetláng rózsafüzért!! De mindig velem imádkozzátok el, hiszen én tudom meghozni a legtökéletesebb, Istennek tetsző felajánlást. Lélekben hozzátok ide szeretteiteket és minél több lelket, hogy őrájuk is kiáraszthassa a Mennyei Atya irgalmas szeretetét. Imádkozzatok még buzgóbban, hogy minél többen megmenekülhessenek a pusztulástól. Édesanyátok.

2015. 02. 03.

Drága engesztelői, mily boldoggá teszitek a Szentháromságot és engem is az engesztelő imaórában nyújtott imádságaitokkal. Oh, mennyire fontos, hogy egységben és teljes egyetértésben, közösen mondjuk az imákat. Boldogan köztetek vagyok, ahol csak engeszteltek. Hatalmas kegyelem zúdul rátok, és rajtatok keresztül országaitokra és az egész világra. Terjesszétek el minden jó szándékú, hívő embernek, hogy aki csak tudja, teljesítse Mennyei Atyánk akaratát az irgalmasság órájában. Hála a mindenható Mennyei Atyának, hogy kérését egyre többen meghallgatjátok és igyekeztek bekapcsolódni az imaóra egységébe. Várlak minden nap, és gyűjtsetek maga köré másokat is. Ha másképp nem megy, legalább lélekben kapcsolódjatok egymáshoz az imaszándékokkal együtt. Én mindenki mellett ott állok, aki bekapcsolódik az engesztelés művébe. Köszönöm, hogy készséges szívvel hallgattok szavunkra. Édesanyátok.

2015. 02. 07.

Drága gyermekeim, minden nap, minden áldozatot hozzatok meg, hogy enyhüljenek a csapások és a megpróbáltatások. Sajnos nagyon kevesen vannak, akik komolyan veszik az engesztelés lehetőségét. Hívjatok meg másokat, és szélesítsétek ki az imádkozók táborát. Mára már alig maradtak olyan lelkek, akik komolyan engesztelnek saját és mások bűneiért. Pedig a legtöbb családban felállítottam legalább egy lelket, hogy a családtagjai megtéréséért buzgólkodjanak. Buzdítsátok egymást, hogy komolyan vegyétek ezt a küldetéseteket. Ajánljátok fel testvéreitekért életeteket, azért hogy ők is megmeneküljenek a kárhozattól! Ha bíztok bennem, akkor emberek tömegét menthetitek meg az üdvösségre. Óh mennyire számítok rátok és felajánlásotokra. Ne nézzétek mások vétkeit, ne is botránkozzatok meg rajta, hanem küzdjetek értük imaáldozataitok által. Jézusotok

2015. 02. 08. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/916-irgalmassag-oraja

Átadás, felajánlás

 

2015. 02. 16.     Mindent önként vállalva felajánlani

Kedveseim, győződjetek meg arról, hogy minden tőletek telhetőt megtesztek az engesztelés érdekében! Nem elég csupán felajánlani mindent, hanem komolyan hinnetek kell, hogy a Szentháromság beteljesíti ígéretét. Irgalmas szeretetét mindenkire kiárasztja, ha ti azt kitartóan kéritek. Ezért is óriási értéke van az önfelajánlásnak, vagyis annak, amit önként, szeretetből vállalva tesztek. Óh, ha felismernék az emberek, mekkora érték van egy-egy szenvedés vagy önmegtagadás felajánlásában, akkor biztosan nem haboznának azt készséges szívvel megtenni.  Amikor elérkezik szívetekbe a megtérés kegyelme, akkorra már képesek lesztek mindent önként vállalva felajánlani. Ha ez a vágy már ott ég szívetekben, akkor már nagyon közel van hozzátok Isten országa.

2015. 02. 19.                Hatalmas kegyelmeket kieszközlő áldozat

Jézus: Drága engesztelő gyermekeim, minden áldozat, amit Értem hoztok, igen kedves Atyámnak. Ne feledjétek, minden, ami nektek akár a legcsekélyebb megpróbáltatásnak is számít, de ha azt ti önként meghozzátok Értem felajánlott engesztelésként, az hatalmas kegyelmeket kieszközlő áldozat. Bízzatok Bennem ti, akiket már oly régóta vezetlek az önfeláldozás útján, hogy nem fog semmi sem elveszni az engesztelés oltárán. Bizalmam határtalan irántatok, mert nagyon is számítok rátok drága, kicsi engesztelőim. Tartsatok ki a végsőkig és ne hagyjatok ki egyetlen lehetőséget sem a felajánlásra! Jézusotok

2015. 02. 20.             Aki rám bízza minden ügyét, annak nehézségei könnyebbé válnak

Jézus:  Gyermekeim, komolyan, és őszinte részvéttel haladjatok keresztutamon! Mindenki helyezze az Én keresztem alá az övét, mert csak így tudjátok megpróbáltatásaitokat hordozni. Aki megbízik bennem és rám bízza minden ügyét, annak nehézségei könnyebbé válnak, mert magam vállalom el küzdelmeit. Ha ezt mindnyájan el tudnátok fogadni, akkor hamarosan megváltozna körülöttetek minden akadályoztató helyzet. Ha őszinte és tiszta szívvel rám bíznátok minden ügyeteket, akkor életetek könnyebbé válna. Ahol nem hiányzik a bizalom, ott győzelemre jut a remény általi kegyelem. Legyetek áldottak és bízzátok magatokat egészen rám! Jézusotok

2015. 02. 22.        Mi nem tudunk mindent irányítani

Kedveseim, minden helyzetben tudtok hozzám szólni. Segítek megmutatni nektek kijelölt ösvényeiteket. Először is fogadjatok el mindent az Úr kezéből. Bármi történjen is veletek, semmin ne lepődjetek meg, hanem mint aki fel van rá készülve, adjon át mindent az Úrnak. Nem szabad semmin sem csodálkoznotok, sem kételkednetek, mintha valami rendkívüli dolog történt volna veletek. Semmi sem véletlen, ami megtörténik. Ezért sem szabad csodálkozni a váratlan helyzetekben. Legyetek éberek és higgyétek, hogy az eseményeket nem minden esetben tudjátok irányítani. Ezért is kell mindent felajánlanotok a Szűzanya szeplőtelen Szívén át, Jézus legszentebb Szívébe, ahol minden a legjobb helyen van.

2015. 02. 23.       A legfontosabb önmagatok teljes átadása

Kedveseim, mindig őrizzétek meg engesztelő küldetéseteket! Ne hagyjátok, hogy levegyen lábatokról az ellenség! Küldetésetekben a legfontosabb önmagatok teljes átadása a Szentháromságnak. Aki ezt tiszta szívből megteszi, az igen nagy feladatot lát el az engesztelés művében. Ez feltétel nélküli engedelmességet jelent és egyben határtalan szeretetet is, mert az életfelajánlás a legnagyobb engesztelés az ember részéről. Vigyázzatok, ne csorbuljon meg önzetlen szeretetetek azáltal, hogy talajt veszítetek. Maradjatok állhatatosak, és kitartóak áldozataitok meghozatalában.

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/927-atadas-felajanlas

PostHeaderIcon Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei

2014. február 2. Szentmisén, Szentáldozás után Jézus: „Kislányom, kérek tőled valamit. Amikor bejössz a templomba, hagyj kint mindent világi dolgot, gondot! Add át ezeket Nekem! Itt bent a templomban csak Engem imádj és dicsőíts!” Örömmel adtam hálát az Úrnak, hogy ezt kérte tőlem, mert Őt imádni és dicsőíteni a legnagyobb boldogság itt a földön, és a mennyben is.” 

2014. február 3. Szentmisén felajánláskor a Szentlélek váratlanul így imádkozott bennem: „Drága Jézusom! Vegyél el tőlem minden vigaszt, minden örömöt, ami nem Belőled forrásozik! Te légy az én egyedüli vigaszom és boldogságom! Ámen.”Szentáldozás után Jézus: „Azt akarom, hogy szent légy, és szentek legyenek azok is, akiket eléd vezetek. Irányítsd lépteiket a szentség útjára!”

2014. február 4. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Az idő rövid. Hamarosan beköszönt a nagy figyelmeztetés. Sok ember nagyon sokat fog szenvedni. Imádkozzatok a bűnösökért, akiknek ez lesz az utolsó mentőövük, hogy megóvjam lelküket az örök kárhozattól. Ha megtérnek, üdvözülnek. Ha megátalkodottak maradnak, elkárhoznak. Most nagy eseményeknek lesztek tanúi. Eljön az Én időm, amikor kiárasztom népemre irgalmamat és szeretetemet. Prófétáim által már felkészítettem mindazokat, akik befogadták tanításomat. Én vagyok az Isten, senki más. Csak Engem hallgassatok! Szavaimat vessétek össze a Szentírással! Ha tartalmilag megegyeznek vele, csak akkor fogadjátok el! Eljön az Én időm. Csodákat fogtok látni. Minden kegyelmet bevetek, hogy megmentsem még a legmegátalkodottabb lelkeket is. Ti, akik olvassátok szavam, imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, hogy minden bűnös térjen vissza Hozzám! Most nagy csodáknak lesztek tanúi. Az égen jelek tűnnek fel. A szemetek láttára teljesülnek a Szentírás szavai. „Azokban a napokban, amikor a gyötrelmek véget érnek, a Nap elsötétedik, a Hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó erők megrendülnek. Akkor majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, hatalommal és dicsőséggel.” (Márk 13, 24-26.) „Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér. Az ég csillagai földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza.” (Jelenések 6, 12-13.) „…csodálatos jeleket idézek elő az égen és a földön: vért, tüzet és füstfelhőt. A Nap sötétséggé változik, a Hold pedig vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja. És akkor ez lesz: mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul.” (Joel 3, 3-5.) 

Nemsokára visszajövök dicsőségemben az ég felhőin. Minden szem meglát Engem. Az igazak kimondhatatlanul örülni fognak. A bűnösök tele lesznek félelemmel. Ti, akik szavaimat hűségesen közvetítitek, különleges fényemben fogtok ragyogni, mert igazságra tanítottatok sokakat. 

Gyermekeim, készüljetek! Ezek a napok hamar letelnek. Befejeződik a sátán uralma. Egy új korszak következik, a szeretet és a béke korszaka. Erre készüljetek! Megáldalak benneteket Szívem csodálatos, minden értelmet meghaladó igaz szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: 1 Tessz. 2, 13. „Isten szava.” 1 Péter 4, 7, 11, 17. „Közel van mindennek a vége. Aki beszél, az Isten szavait közvetítse. …itt van az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Isten háza népén.”


2014. február 5. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Az idő rövid. Készüljetek! Hamarosan beteljesülnek a próféciák. El fogják törölni a Legméltóságosabb Oltáriszentséget. Utána a rejtekben, házaknál fogják bemutatni a Szentmisét.

Eljön az Én időm. Most, amikor a sátán azt hiszi, hogy győzött, akkor fogom elsöpörni őt, aki az antikrisztus képében jelenik meg, szám leheletével, és dicsőségem tündöklésével.

Gyermekeim! Az idő közel. Mindezek most fognak megtörténni. Készüljetek, virrasszatok, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát!”

Szentírási megerősítés: 1 Péter 4, 7. 11. 17. „Közel van mindennek a vége. Aki beszél, az Isten szavait közvetítse. …itt van az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Isten háza népén.”

2014. február 6. Itthon a kegyelem órájában Jézus: „Drága gyermekeim! Az idő rövid. Készüljetek! Prófétákat adtam nektek, hogy felkészítsenek benneteket a közeljövő nagy eseményeire. Rájuk hallgassatok! Ne figyeljetek azokra, akik megtiltják üzeneteim megismerését, és azt mondják, hogy mindez ellenfelemtől, a sátántól származik. Gondoljatok azokra az eseményekre, amelyeket prófétáim által mondtam, és már beteljesültek. Hasonlítsátok össze üzeneteimet a Szentírással, amelynek tartalmával megegyeznek. Üzeneteim mind felhívások, hogy ismerjétek fel az idők jeleit, és ne aludjatok, hanem készenlétben várjátok dicsőséges eljövetelemet, amely egyre közelebb van. Ne hallgassatok azokra, akik a szőnyeg alá söprik a jeleket, amelyek mind meg vannak írva a Szentírásban, és már beteljesültek! Ilyenek a nagy természeti katasztrófák, a nagy hitehagyás, és az Evangélium hirdetése a világ minden táján. Ma, ha kinyitjátok mobil telefonon az internetet, a saját nyelveteken olvashatjátok az Evangéliumot. Ilyen nem volt, amióta létezik Egyházam.

Gyermekeim! Értsetek a jelekből, és éljetek szüntelen készenlétben, mert az események nagyon hirtelen fognak bekövetkezni. De mindazokat, akik olvassák, és tettekre váltják üzeneteimet, nem éri váratlanul. Ezért beszélek hozzátok, hogy legyen időtök felkészülni. Akik már megtették, boldogok lesznek. De akik figyelmen kívül hagyják szavaimat, lehet, hogy örökre elvesznek. Életetek minden pillanatában éljetek úgy, ahogy halálotok pillanatában szeretnétek, hogy éltetek volna! Az életetek a földön rövid. Arra kaptátok, hogy megszerezzétek az örök életet. Erre áldalak meg benneteket Szívem csodálatos, minden értelmet meghaladó szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: Zsidóknak írt levél 13, 7. „Isten szava”

 

 

 

2014. február 7. Szentségimádáson Jézus…

Drága gyermekeim! Az idő közel. Hamarosan fellép az antikrisztus, mint nagy békítő. Lehengerlő modorával sokakat meg fog téveszteni. Ő fogja egymással kibékíteni a nemzeteket. Úgy fog bemutatkozni, mint messiás. Az ördög erejével sok hamis csodát fog tenni. Mindazokat, akik nem ismerik a Szentírást, meg fogja téveszteni. Ezekért a tudatlan lelkekért adom üzeneteimet prófétáimon keresztül, hogy megismerjék az Evangéliumot, és ne dőljenek be a sátán emberének, az antikrisztusnak. Fogalmatok sincs, mennyi lelket mentek meg üzeneteim által, akik elolvassák, és tettekre váltják azokat.

Drága gyermekeim! Most azt kérem tőletek, akik ismeritek az Evangéliumot és üzeneteimet, figyelmeztessétek a környezetetekben élő összes embert, és mindazokat, akiket elétek hozok! Adjátok meg nekik a tisztán látást és a bölcsességet, hogy ne higgyenek az antikrisztusnak, aki a sátán embere, és főleg ne higgyék el, hogy ő a messiás! Hívjátok fel figyelmüket, hogy ne higgyenek a sátán megtévesztő csodáinak, mert mondom nektek, aki elfogadja az antikrisztus segítségét akár gyógyulást, vagy más, esetleg anyagi segítséget, az már hisz benne, és ezáltal eladta a lelkét a sátánnak. Azt kérem tőletek, hogy ha fellép, ne nézzetek a szemébe, mert megront benneteket! Ha mégis megtettétek, azonnal mondjátok el az ördögűző imát, a Szent Mihály kezdetűt, és azonnal fussatok Hozzám, és kérjétek Tőlem magatokra Szent Vérem kegyelmét, amely megóv a sátán minden gonosz cselvetésétől! Értetek kiontott drága Szent Vérem a ti megváltásotok és menedéketek minden veszélyben. Minden házban legyen a falon legalább egy feszület, és az előtt imádkozzatok! A feszület legyen megszentelve! Ha nincs pap, aki ezt megtegye, ti vigyetek haza a templomból szentelt vizet, és hintsétek meg vele a keresztet, minden kegytárgyat, és a ház minden helyiségét! Vessetek keresztet az egész házra és magatokra szentelt vízzel az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! De ha lehet, hívjatok papot, hogy ő szentelje meg hajlékotokat, a keresztet és kegytárgyaitokat. Fontos, hogy hordjatok magatokon megszentelt keresztet, ha lehet, Szent Benedek feszületet, csodás érmet, és kérjétek a Karmelita templomban, hogy adják fel nektek a Szűzanya skapuláréját. Ez napi imával van összekötve, és azzal az ígérettel, hogy ha viselitek, és a Szent Szűz szándékára imádkoztok, a halálotokat követő legközelebbi szombaton kiszabadultok a tisztítótűzből. Látjátok, mennyi kegyelmi eszközt, fegyvert adok a kezetekbe a sátán kísértései ellen. De nektek kell használni, hogy megmeneküljetek a gonosz fenevadtól, ami mint ordító oroszlán jár körbe, keresve, kit nyeljen el. (1 Péter 5,8.)

Drága gyermekeim! Legyetek éberek, mert örök üdvösségetek múlik rajta! Ne dőljetek be az antikrisztusnak, aki a rejtekben előbb mindent jól összekuszál, háborúkat szít, éhínséget csinál, hogy aztán, mint nagy békítő feltűnjön, és békét teremtsen. Ne higgyetek neki! Ő egy közönséges sátánimádó, aki eladta a lelkét az ördögnek. Ő ellenfelem eszköze, aki által meg akarja téveszteni az egész világot.

Gyermekeim! Ez a végső nagy harc, amit a sátán folytat a lelkekért. De mondom nektek, hamar lezárul ellenfelem uralma a földön, mert visszajövök dicsőségemben az ég felhőin, és szám leheletével, és tündöklésem ragyogásával megsemmisítem az antikrisztust és a sátán minden csatlósát. Az ördögöt láncra verem, és a pokol fenekére taszítom ezer évre. Ezzel megkezdődik a földön az a paradicsomi állapot, ami a teremtés kezdetén volt. A menny egyesül a földdel, a szentek mind lejönnek, és uralkodnak Velem. Az első pápa, Szent Péter apostol fogja irányítani és győzelemre vinni Egyházamat. Soha nem látott béke és boldogság tölti be az emberek szívét. Az életkor kitolódik. Halál nem lesz, csak átszenderülés a mennybe. Boldogok lesznek azok, akik megérik az új kort. Imádkozzatok, hogy visszajöjjek dicsőségemben, és rendet tegyek ebben a világban! Magammal hozom jutalmamat mindazoknak, akik megtartották törvényeimet. De megfizetek mindenkinek, aki hátat fordított Nekem, és ellenfelemet szolgálta. Ők a tüzes tóban fognak gyötrődni örökkön örökké.

Drága gyermekeim! Kövessetek Engem a keresztúton! Tartsátok meg parancsaimat, éljetek életszentségben, mert a tét nagy! Örök élet, vagy örök kárhozat. A pokolból már nincs visszaút. Ezért vegyétek nagyon komolyan figyelmeztetésemet! Térjetek meg, még ma! Addig, amíg itt éltek, mert a halál hirtelen jön, és utána már lezárul az idő. Járuljatok a Szentségekhez! Gyónjatok, áldozzatok! Az idő rövid. Addig jöjjetek, amíg még van gyóntatás és Szentmise! Hamarosan el fogják törölni. Utána már csak bűnbánatot tudtok tartani, de nem lesz pap, aki feloldozzon benneteket. Ha a rejtekben hozzájuttok, nagyon ritka lesz, és vegyétek különösen nagy kegyelemnek!

Gyermekeim! Most nagyon nehéz és szomorú idők következnek Egyházamra és az egész világra. De a választottak kedvéért megrövidítem az időt. Imádkozzatok, hogy visszajöjjek dicsőségemben! Ti is így kiáltsatok, mint az első keresztények: Marana Tha! Jöjj el Urunk Jézus! Bizony hamar eljövök. Az idő közel, és ez a közel a ti időtök szerint értendő. Megáldalak benneteket értetek átdöfött Szívem túlcsorduló szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Ezt üzenem X-nek: Tartsd meg az Evangéliumot, élj életszentségben! Szeress Engem lángolóan! Szítsd fel magadban naponta többször is az Irántam való szeretetet! Nézd hosszan keresztre feszített Vérző Testemet! Tudatosítsd magadban, hogy ezt személyesen érted szenvedtem el! Gyakorolj kisebb önmegtagadásokat! De a legnagyobb az engedelmesség. Tedd meg mindazt, amit az Evangéliumban kértem, tanítottam! Én gondoskodom rólad. Legyen elég neked az Én kegyelmem! A bűneiddel ne foglalkozz! Ha szívből megbántad és meggyóntad, Én megbocsátottam és elfelejtem. Soha ne magadra tekints, mindig csak Engem szemlélj! Nézd Véremtől áztatott drága Szent Testemet, és Szent Arcomat a lelki naplón! Figyeld tekintetemet! Szelíd, szeretettel teljes. Rád nézek, és szemeim beszélnek hozzád. Békét és szeretetet sugárzok feléd. Ezt mondom: szeretlek. Megváltottalak. Az Enyém vagy. Soha nem engedlek el. Örökké boldoggá teszlek országomban. Tarts ki mindhalálig! Megáldalak téged érted átdöfött vérző Szívem végtelen szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Ezt üzenem Y-nak: Drága kisfiam! Nagyon szeretlek téged. Kiválasztottalak Magamnak, hogy az Enyém légy, és nagyon szeress viszont Engem! A mennyben helyet készítettem neked. Légy hűséges Hozzám mindhalálig, és Én a fejedre teszem az örök élet koronáját. Légy hűséges Hozzám az üldözésben, ami nemsokára elkövetkezik minden keresztényre, akik buzgón akarnak követni Engem törvényeim megtartásában, és az evangéliumi életszentségben. Légy hűséges akkor is, amikor az életedre törnek, és valljál meg akkor is, ez előtt a bálványimádó, bűnös nemzedék előtt akkor is, amikor azzal fognak megfenyegetni, hogy az életeddel fizetsz meg érte. Ne félj azoktól, akik a testet megölik, de semmi egyebet nem tehetnek. Lelked akkor egyenesen a mennybe száll, és az üdvözültek megszámlálhatatlan seregével együtt fogod zengeni dicséretemet és dicsőségemet mindörökké. Maradj hűséges Hozzám mindhalálig! Erre áldalak meg Szívem minden értelmet meghaladó, túláradó szeretetével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

2014. február 9. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

 

 

 

„Drága gyermekeim! Az idő itt van. Kérlek benneteket, ne halogassátok tovább megtéréseteket, hanem tegyétek le bűneiteket a szentgyónásban, és fogadjatok Engem hótiszta lelketekbe a Szentáldozásban, hogy szívetekben élve én, a második Isteni Személy legyek a ti védőpajzsotok a sátán kísértései ellen. Én legyek a ti erőforrásotok a sátánnal folytatott harcban. Ezért maradtam köztetek a legméltóságosabb Oltáriszentségben, mert nélkülem semmit sem tehettek. A sátán sokkal erősebb, intelligensebb és ravaszabb minden embernél. Veletek könnyen elbánik. De ha Engem hordoztok a szívetekben, tehetetlen veletek, mert Velem, Aki Isten vagyok, nem bír el.

 

 

Gyermekeim! Most nagy változások előtt álltok. Hamarosan nagyon sokan megálltok ítélőszékem előtt, és végérvényesen lezárul előttetek ez az élet. Egy másik létbe léptek, anélkül, hogy akarnátok. Ezért sürgetlek benneteket megtérésre, mert nektek nem mindegy, hogy hol folytatjátok örök sorsotokat. Kérve kérlek benneteket, fogadjátok meg szavam, amíg még nem késő! Ne szakítsátok el magatokat Tőlem bűneitek által! Fordítsatok hátat a bűnnek! Szakítsatok a sátánnal! Lépjetek rá az életszentség útjára, és Én megbocsátok nektek, és megnyitom előttetek Atyám országának kapuját. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

2014. február 10. Szentségimádáson Jézus…

 

 

 

 

Drága gyermekeim, Szívemnek kedves választottjai! Most hozzátok szólok, akik szerettek Engem, és megtartjátok törvényeimet. Hozzátok, akik elolvassátok és tettekre váltjátok üzeneteimet. Éljetek szüntelen készenlétben! Hamarosan bekövetkeznek a próféciák. Életetek minden pillanatában úgy éljetek, ahogy halálotok pillanatában szeretnétek, hogy éltetek volna! Ezt kértem mindnyájatoktól: legyetek szentek! Csak az életszentség visz az üdvösségre. A bűn az, ami elválaszt titeket Tőlem. Nem lehet kétfelé sántikálni. Vagy törvényeimet megtartva éltek ezen a világon, vagy a sátánt szolgáljátok, aki az életetekre tör, vagyis a kárhozatba taszít. Most különösen is színt kell vallani Rólam. Mert mindaz, aki leborul a fenevad előtt, megtagad Engem, és nem tartozik Hozzám, hanem ahhoz, akit bálványoz. A bálvány pedig mindenkit megöl, sőt az örök kárhozatba taszít.

 

Gyermekeim! Szívemnek kedves választottjai! Ti lesztek azok, akik bejöttök Velem a menyegzőre, feltéve, ha kitartotok mellettem mindhalálig. Ezért azt mondom nektek: legyetek készen! Szítsátok fel lámpásaitokat, és töltsétek meg azokat színültig olajjal, mert már nem várat sokáig Magára a Vőlegény! Igyekezzetek készenlétben várni Uratokat, mert mondom nektek, ha nem éltek életszentségben, kinn rekedtek a menyegzőről. Utána hiába zörgettek, ezt a választ fogjátok kapni Tőlem: nem ismerlek benneteket. Távozzatok az örök tűzre, amely a sátánnak készült, és mindazoknak, akik hátat fordítottak Nekem, és őt követték.

 

 

Gyermekeim! A tét nagy. Örök élet vagy örök halál. Örök sorsotokat ti irányítjátok szavaitokkal, cselekedeteitekkel és életviteletekkel. Itt dől el minden. Már közel száz éve Fatimában megmondta Édesanyám a kis pásztorgyermekeknek, hogy olyan divat lesz, ami nagyon fogja sérteni a Mennyei Atyát, és nagyon sokan el fognak kárhozni a paráznaság bűne miatt. Ez mára beteljesült. A nők szűk ruhákban, szinte meztelenül kelletik magukat a férfiaknak. Házasságok bomlanak fel, családok mennek tönkre az erkölcstelenség miatt. Ezek égbe kiáltó bűnök. A nőknek szemérmesen kellene öltözködniük. Olyan ruhát viseljenek, ami nem adja ki testük formáját! Legyenek szerények és imádkozzanak! A férfiak pedig ilyen feleséget keressenek maguknak, mert aki megéli a szent tisztaságot, az a házasságban is megtartja a hűséget.

 

 

Gyermekeim, készüljetek! Megtisztítom ezt a földgolyót. Nagy természeti katasztrófák lesznek, sok helyen kitör a háború és a forradalom. Sok ember kerül hirtelen ítélőszékem elé, ahol elveszi örök büntetését vagy örök jutalmát a szerint, amit testi életében kiérdemelt. Mindezeket az üzeneteket azért adom, hogy felrázzalak benneteket csipkerózsika álmotokból. Értsétek meg végre: nem a test éltet, hanem a lélek! A lelketek halhatatlan. A testetek a halál után feloszlik, szétporlad, de a lelketek örökre ott fog élni, amely helyet kiérdemeltétek. Ezért ne a testetekkel foglalkozzatok, és ne kövessétek ezt az undorító erkölcstelen divatot! Éljetek lelki életet! A lelketek magasabb rendű, mint a testetek. Az Evangéliumban ezt mondtam: a lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Ha bűn nélkül éltek, lelketek tisztasága, békéje és derűje kiül az arcotokra, megszépíti a tekinteteteket. Vonzók és szépek lesztek. Nem a festék díszíti az arcot, az csak eltorzítja, hanem a lélek tisztasága teszi széppé. Aki pedig tiszta lelkében hordoz Engem, az sugároz, fénylik, mint a nap, mert Én világítok általa, és vonzom Magamhoz az embereket. Nagy titok ez, de aki befogad Engem és a Szentlelket, az megérti.

 

 

Gyermekeim, készüljetek! Ígérem nektek, nem váratok sokáig Magamra. Hamarosan visszajövök dicsőségemben, és újjáalkotom ezt a földgolyót. Új világ lesz, az ezer éves béke uralma, mert ezer évre megkötözöm, és a pokol fenekére vetem a sátánt. Ne féljetek tőle! Most az utolsókat rúgja. Tudja, hogy kevés az ideje. Ne álljatok vele szóba! Mondjatok ellene a kísértéseknek! Akkor semmi hatalma nem lehet fölöttetek. Tagadjátok meg magatokat, és úgy kövessetek Engem! Akkor elnyeritek Tőlem az örök boldogságot. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

2014. február 13. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

Drága gyermekeim! Itt vagyok előttetek keresztre feszítve. Nézzetek Engem! Merüljetek el Szent Sebeimben, és értetek kiontott drága Szent Véremben! Hívjátok le magatokra Szent vérem védelmét, amely a ti legnagyobb oltalmatok a sátán aljas cselszövései ellen. Így kérjetek Engem:
„Ó drága Jézus! Boríts be minket a Te drága Szent Véreddel, amelyet értünk, nyomorult bűnösökért kiontani méltóztattál a keresztfán! Védj meg minket drága Szent Véred által a sátán minden gonosz cselvetésétől! Oltalmazz bennünket, nyisd fel az értelem szemét, hogy Tebenned tisztán lássunk! Fölismerjük életünk értelmét, a Te drága Szent Igédet, amely az örök életre visz. Tegyük meg mindazt, amire az Evangéliumban tanítasz bennünket! Veled egyesülve járjunk – keljünk az emberek között, hogy Te sugározd ki rajtunk keresztül feléjük szeretetedet! Ó Jézus! Irgalmas Királyunk! A Te irgalmad és szereteted töltse be ezt az egész világot, és benne minden ember szívét!”
Ha szívből, és hittel imádkozzátok ezt az imát, megadom nektek a benne foglaltakat.

Nézzétek a jeleket! Olvassátok a hiteles prófétákat! Mindnyájan ugyanazt írják, mert Tőlem, az Igaz Istentől hallják.

Gyermekeim, készüljetek! Az idő lezárul. Hamarosan egy új korszak veszi kezdetét. De előtte még sokan távozni kényszerülnek ebből a beteg világból. Ezért figyelmeztetlek benneteket: éljetek halálra készen! Azok, akiknek kegyelmemből megadatik, hogy belépjenek az új világba, átalakulnak, szentekké lesznek. Akik beleszületnek, már nem kárhozhatnak el. Előre nézzetek! Ez a jövő. Adjatok hálát érte Istennek, Aki eljön, hogy megítélje a föld lakóit. Szétválasztja a búzát a konkolytól, és megújítja a föld színét. A szentek megszámlálhatatlan seregével együtt ujjongva kiáltsátok: Marana Tha! Jöjj el! Jöjj el Urunk, Jézus Krisztus! Újítsd meg ezt a beteg, haldokló világot! Bizony hamar visszajövök dicsőségemben az ég felhőin, és magammal hozom a jutalmat és a fizetséget kinek – kinek cselekedetei szerint. Aki Bennem bízik, meg nem szégyenül. Erre áldalak meg benneteket Szívem minden értelmet meghaladó, végtelen szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

Szentírási megerősítés: Márk 14, 24. 42. 49. „Ő…így szólt: „Ez az Én Vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik.” „Itt az óra.” „…az Írásnak be kell teljesednie.”

 

 

2014. február 21. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

„Drága gyermekeim! Én Mindenható vagyok. Bármit megadhatok, amit ebben az órában kértek. Meg is kaptok mindent, ami örök javatokat szolgálja. Most azt mondom nektek: ebben az órában elsősorban a bűnösök megtéréséért imádkozzatok, mert most erre van a legnagyobb szükség. A sátán tombol, mert tudja, hogy uralma végéhez közeledik. Szeretne mindenkit felfalni, és mindenütt mindig kísért. Ezért kell az ima, hogy feltartóztassa, és hatástalanítsa ténykedéseit. Ha sokan imádkoztok, vagy csak egy-egy ember, de szívből és hittel, megadom a kísértett személyeknek a kegyelmet, hogy mondjanak ellene a sátánnak, és így semmi hatalma nem lehet fölöttük. Nyisd ki a Szentírást!” Ide nyílt ki: 2 Péter 2, 1-3: „…föllépnek majd hamis tanítók, akik romlásba döntő tévtanokat terjesztenek, s még Megváltó Urukat is tagadják, s ezzel gyors pusztulást vonnak magukra. Sokan követik majd őket erkölcstelenségükben, s miattuk szidni fogják az igaz vallást. Kapzsiságukban megkísérelik, hogy hízelgő szavakkal becsapjanak majd titeket. De már rég kimondatott az ítélet, s pusztulásukat nem kerülhetik el.”

 

Jézus: „Ez van most, és még inkább ez lesz.”

 

2014. február 23. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

 

 

Drága gyermekeim, Szívemnek választottjai! Ti egyedül annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva az Élet Könyvében! Mondom nektek, ez a legnagyobb kegyelem. Ezért őrizzétek meg lelketeket, amíg e földön éltek, az életszentségben, és törekedjetek mindig a jóra! Legyen megbocsátás a szívetekben, és mondjatok áldást ellenségeitekre! Áldjatok mindenkit egyformán! Jótevőiteket éppúgy, mint rágalmazóitokat. Ne foglalkozzatok a titeket ért sérelmekkel! Én megfizetek mindenkinek tettei szerint. Ha ti azt tudnátok, mennyi büntetést kell elszenvedni minden bűnért a pokolban és a tisztítótűzben, akkor kivétel nélkül mindnyájan szentül élnétek. Igazságosságom ugyanis épp oly tökéletes, mint irgalmasságom. Mondom nektek, mint ahogy egy betű nem veszhet el a törvényből, hanem beteljesítem azt, úgy minden bűnnek következménye van, mindent le kell vezekelni. Ha például egy háziasszony nem zárja el időben a gázlángot az étel alatt, az túlfő, majd leég, végül szemétbe való, nem alkalmas emberi fogyasztásra. Így van ez a bűnökkel is. Ha nem mondotok ellene rögtön a kísértésnek, elhatalmasodik fölöttetek, és ha beleegyeztek, a sátán tanyát ver bennetek, kisajátítja lelketeket, testeteket, míg végül a bűn rabjai lesztek, és az örök tűzbe, a kárhozatban taszít titeket.

Kicsinyeim! Tartsátok állandóan tisztán a gondolataitokat! Ne engedjetek be oda sem kísértést, se bűnt! Akkor tehetetlen lesz veletek ellenfelem. Helyette töltsétek meg elméteket szent és tiszta gondolatokkal! Olvassátok a Szentírást, főleg az Evangéliumot és az Újszövetséget! Gondoljatok Rám gyakran, mennyit szenvedtem lelketek üdvösségéért! Adjatok hálát, mondjátok gyakran a Te Deumot! (Hozsanna 276.A Hála-adásra). Szeressetek viszont Engem lángolóan! Ha kell, az életeteket is adjátok oda Értem, amiképpen Én is odaadtam értetek. Éljetek mindenkivel szeretetben! Ne kritizáljatok, és ne ítéljetek meg senkit, inkább imádkozzatok értük! Itt a földön a sátán mindenkit kísért, de az ima ereje elűzi a kísértést. Hamarosan megálltok ítélőszékem előtt. Akkor felvonultatom előttetek szavaimat, mint üdvösségre vezető kegyelmeimet. Számon kérlek benneteket, hogyan sáfárkodtatok a nektek juttatott talentumokkal. Tettekre váltottátok-e, és tovább adtátok-e a környezetetekben élő testvéreiteknek? Vigyázzatok! Ma még kérlek, de holnap már ítélek. A saját érdeketekben figyelmeztetlek benneteket. Tartsátok meg törvényeimet! Éljetek szentül, mert erre hívtalak meg mindnyájatokat! Megáldalak titeket Szívem féltő szeretetével, amely meg akar oltalmazni a bűnnek még az árnyékától is, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” 

 

Szentírási megerősítés: Zsid. 9,27. „…az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része…”

2014. február 24. itthon a kegyelem órájában az Úr Jézus…

„Drága gyermekeim! Az idő gyorsan elszáll. Éljetek szüntelen készenlétben, mert nem tudjátok, mit hoz a holnap! Éljetek halálra készen, mert egyikőtök sem tudja, mikor kell megállni ítélőszékem előtt! Ezeket azért mondom, mert sokan közületek úgy éltek, mintha Isten nem létezne. Szemet hunytok törvényeim fölött, és nem törődtök vele, hogy mi lesz halálotok után. Nos, Én megmondom nektek: halál nincs. Csak a testetek oszlik fel, de a lelketek örökké élni fog. Ezért mondja a Szentírás: „Féltékenyen szereti Isten a lelket, amelynek Ő adott bennünk otthont.” (Jakab 4,5.) 

Gyermekeim! Ezért figyelmeztetlek benneteket, mert szeretlek titeket, és nem akarom, hogy egy is elvesszen közületek. Halálotok után három út áll előttetek:

1. a mennyország mindazok számára, akik szentül éltek a földön, vagyis evangéliumi életszentségben, ami azt jelenti, hogy tettekre váltottátok tanításomat.

2. tisztítótűz. Ide azok mennek, akik megbánták bűneiket, de jóvátenni már nem tudták, ezért a köteles adósságot a tisztítótűz jótékony lángjaiban kell letörleszteniük.

3. pokol. Ide azok mennek, akik életük végéig sem bánták meg bűneiket, gonosz, vétkes cselekedeteikkel a sátánt szolgálták, gyűlöltek és megvetettek Engem és törvényeimet. Az ilyenek fogják Tőlem hallani: Távozzatok, ti átkozottak! Ott lesz sírás, és fogcsikorgatás. A tűz és a férgek fogják kínozni őket örökké. Elképzelni sem tudjátok, mit jelentenek ezek a szavak.

Azért mondom nektek: térjetek meg Hozzám, amíg még testben éltek, mert onnan már nincs többé visszaút! Ne éljetek vissza kegyelmemmel, ne vessétek meg hívó szavamat! Mondom nektek: életetek végén számot adtok minden kegyelemről, amelyeket visszautasítottatok. Fogadjátok meg hívó szavamat! Engedjétek magatokat megmenteni! Erre áldalak meg mindnyájatokat, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: 1 Péter 1, 24-25: „Minden test olyan, mint a fű, a dicsősége, mint a rét virága. Elhervad a fű, s lehull a virága, de az Úr szava örökre megmarad.”

 

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Istenre figyelés – másokra figyelés

Kedveseim, figyeljetek feladataitokra, mert a Szentháromság elvárja tőletek a pontosságot és a precizitást. Nektek is gyakorolnotok kell az isteni szeretetből fakadó másokra való odafigyelést, odahallgatást. Ez legyen alapja emberi kapcsolataitoknak. Ehhez azonban el kell hagyni magatokból mindent, ami gátolja az igaz testvéri közeledést. Úgy tudtok igazán jól másokra figyelni, ha előbb megtanuljátok az Istenben való elmélyülést. Ezt csak a csendben sajátíthatjátok el, mert a csend biztosítja számotokra a megfelelő körülményeket Isten kegyelmi adományainak befogadására. Ezért minden nap hagyjátok magatok mögött a világ zaját, és dolgait egy időre, és adjátok át magatokat a készséges Istenre figyelésnek. Ha egyszer megtapasztaljátok e békességes, csendben való imádkozást, akkor már mindig vágyakozni fogtok arra, hogy ismét bekövetkezzen ez a pillanat.

2013. 02. 01. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/istenre-figyeles-masokra-figyeles

Az Isten akaratában járás jelei

Kedveseim, minden nap figyeljétek a Szentháromság személyeit, akik különböző módon jeleznek, hogy miben tértetek el az általatok kiszabott úttól. Ha valóban Isten akaratában jártok, akkor a bennetek lakozó békesség igazolja számotokra a helyes irányt. Viszont, amikor nyugtalanság vagy feszültség kíséri cselekedeteiteket, akkor álljatok meg, mert valahol célt tévesztettetek. Biztonságban járni csak akkor tudtok, ha lelketeket tőletek telhetően a legnagyobb tisztaságban tartjátok. Akkor nem vádol benneteket a lelkiismeretetek és nem keveredik cselekedeteitek közé pelyva. Bízzátok életeteket minden nap Édesanyánkra, és akkor Ő biztosan minden segítséget megad nektek, hogy ne tévesszétek el a célt.

Jézus: Megkérem Édesanyámat, mutassa meg mindazokat a kegyelmi kincseket, melyeket Gyertyaszentelő ünnepnapján osztott ki nektek, akik tiszta szívvel és nyitott lélekkel engedtétek magatokat bemutatni a Mennyei Atyának.

Szűzanya: Gyermekeim,Édesanyátok vagyok. Felismertem bennetek azt a készséges szívet, amellyel felkészültetek erre a szent ünnepre. Világosságot és üdvösséget kaptatok, mely segítségetekre lesz a legnehezebb időkben is és a végső kitartáshoz is. Bizony nem mindenki részesülhetett ezekben az ajándékokban, csak azok, akiknek a lelke elfogadta a Mennyei Atya hívását. Aki égő gyertyával a kezében felvállalta Jézushoz tartozását és eltökélt szándékkal Jézushoz, a világ Világosságához akar mindvégig csatlakozni, aki nem fél a sötétben haladni Jézus lábnyomait követve, csak azokat mutattam be Atyámnak, akikben készséges lelkületet és feltétel nélküli Hozzánk tartozást találtam. Higgyétek, Én tudlak a leghatékonyabban beemelni benneteket a Szentháromság kebelébe. Aki nem képes Rám bízni magát, vagy nincs embere, aki közbenjárna nálam érte, az bizony nagyon hosszú és kemény, göröngyös úton fog tudni haladni. Nem mindenki tud végig menni a szoros úton, aki kéri tőlem ezt. Csak azok, akik meg is teszik a szükséges lépéseket, és akik elfogadják Szent Fiam keresztjét minden nap.

2013. 02. 03. Anna Terézia

 

A megtérés

Kedveseim, gondolkozzatok el azon, mi mindent tett veletek az Úr, mert bizony, ha nem emelt volna fel titeket az Ő irgalmába, most képtelenek lennétek életeteket hozzá igazítani. Amikor az ember eljut életének nagyon mély pontjához, ahonnan semmilyen kiutat nem lát, akkor teljesen kétségbe esik és megadja magát. Akkor eldobja magától annak lehetőségét is, hogy változtasson helyzetén, mert már nem tehet semmit, megadja magát. Ez a kiüresedésnek olyan pillanata, amikor Isten megérintheti a lelkét. Itt kezdődik a csoda, amit Isten ilyenkor művel az ember lelkében. Van, akinek néhány pillanat is elég az átbillenéshez, de van, akinek hosszú időre van szüksége, amíg átrágja magát azon, hogy mi is történt vele. Veletek sem történhetett másként. Ezért kérjétek a Szentlelket, gondoljátok át mit éltetek át akkor, amikor a Szentháromság megérintette lelketeket. Érjétek tetten ezt a pillanatot, és éljétek át újból, hogy soha ne feledjétek, mekkora áldozatot hozott értetek Jézus. Magasztaljátok Istent és hálálkodjatok, mert nagyot művelt bennetek az Úr.

2013. 02. 04. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/a-megteres

 

 

Ha rábízzuk magunkat Istenre, minden ügyünket átveszi tőlünk

Kedveseim, minden erőtökkel engedjétek, hogy átjárjon benneteket a Szentháromság tüze. Ez a láng, ha akarjátok, felemészti egész bensőtöket és így tudtok Isten szent eszközévé válni. Természetesen nem emberi erőfeszítésről van szó, csupán arról, hogy mindent tegyetek meg annak érdekében, hogy szabaddá váljatok a kegyelmek befogadására, hordozására és továbbadására. Nektek is folyamatosan szükséges ezt a kegyelmet kérnetek mindazok számára, akik még távol járnak Istentől. Ha ti megnyitjátok lelketek zsilipjeit, akkor szabadon átjár bennetek a Szentháromság dicsőséges fénye és rajtatok keresztül megvilágítja mindazokat, akik a közeletekben vannak. Az emberek csak azt látják, mennyire vagytok készségesek elfogadni, amit megenged nektek az Isten. Sokan mégsem értik meg, miért kell olyan dolgokat elfogadni, ami tőletek független. Nem értik, miért kell felvállalni olyan dolgokat, amiről nem tehettek. Tanítsátok meg őket, hogy mit tehetnek, amikor váratlan nehézség éri őket! Mondjátok el nekik, ha rábízzák és átadják magukat feltétel nélkül az isteni gondviselésnek, akkor minden ügyüket átveszi tőlük, és ez a teljes bizalom fokozatosan átformálja lelküket.

2013. 02. 05. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/ha-rabizzuk-magunkat-istenre-minden-uegyuenket-atveszi-tluenk

 

A Mennyei Atya karjaiban

Kedveseim,vigyázzatok lelketek tisztaságára, mert a sátán alattomos módon próbál gyengeségeiteken keresztül kikezdeni. Hallgassatok továbbra is lelkiismeretetek szavára, és másokat is figyelmeztessetek, akik bajaikkal tanácsért fordulnak hozzátok. Ahhoz, hogy gyermeki lelkület működjön bennetek, szükséges tisztán tartani lelketeket és teljesen ráhagyatkozni az Atya szeretetére, Jézus irgalmára és a Szentlélek megerősítő kegyelmére. A Mennyei Atya karjaiban tartja gyermekeit, ha azok engedelmesek és tiszták minden földi kívánságtól. Őrködjetek éberen testetek és lelketek fölött, hogy ne tudjon benneteket kikezdeni a gonosz ellenség. Ha veszélyt éreztek magatokban és magatok körül, akkor bátran szaladjatok mennyei Atyánk kitárt karjaiba és maradjatok nála biztonságban.

2013. 02. 06. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/a-mennyei-atya-karjaiban

 

Teljes Istenre hagyatkozás

Kedveseim, győződjetek meg a Szentháromság jelenlétéről életetekben. Minden, ami történik veletek, szeretetük által történik. Ha tudtok egy kicsit az események mögé nézni, akkor megláthatjátok, hogy még a rosszul elsült dolgok is jó irányba fordulnak. Ehhez azonban szükséges, hogy életetek el legyen rejtve a Szentháromság életében. Semmi sem balsorsként történik veletek, mert a nehezen elviselhető helyzeteket is elviselhetővé formálja szeretete által. Ehhez azonban szükséges a teljes ráhagyatkozás kegyelme, mert ebben bontakozik és fejlődhet ki a Szentháromság isteni terve.

2013. 02. 08. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/teljes-istenre-hagyatkozas

 

Már oly rövid az idő

Kedveseim, készüljetek, mert már oly rövid az idő! Minden nagyon gyorsan fog történni. Ne veszítsétek el önuralmatokat! Bátorítalak benneteket, hogy minden nap tegyétek meg azt, amit elétek hoz a Szentháromság! Valóban egyre több feladatot kaptok, amit a kegyelem által maradéktalanul teljesíteni tudtok. Ne kételkedjetek, hanem cselekedjetek és bízzatok a Szentháromság megújító erejében! Mindent és mindenkit hozzatok elé, és imáitokkal járjatok közbe embertársaitokért! Egyre fontosabb, hogy komolyan vegyék a lelki életet az emberek. Segítsetek nekik, hogy elinduljanak! Biztassátok őket, hogy Jézus példáját kövessék, tetteikben, szavaikban, áldozataikban! Ne féljetek a rátok váró nehézségektől, csak bízzanak az irgalmas Isten végtelen szeretetében, akinek gondja van rátok! Éljetek tisztán és kifogástalanul, akkor nem érhet benneteket vád!

2013. 02. 11.           Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/mar-oly-roevid-az-id

Egységben járás
Kedveseim, találkozzatok lélekben minden nap egymással, hiszen megkaptátok a kegyelmet a Szentháromságtól. Összekapcsolódni annyit jelent, mint az imában egymás mellé állni és egymás számára kérni a kegyelem kiáradását. Egyre több feladatot kaptok, melyet egyedül képtelenek lennétek ellátni, csak a lelki közösségben, egységben lévő testvérekkel lehetséges mindez. A szó megtermi gyümölcsét, ezért, amit kimondva kértek önmagatok és testvéreitek számára, az valóságosan is létezővé válik. Ezért fontos egymáshoz kapcsolódnotok. Ne feledjétek, egyikőtök sem képes a másik keresztjét hordozni, de a sajátját sem tudja, csak, ha megosztja társaival a terhét. Ez a tudat segítsen benneteket a tökéletes krisztusi kereszt vállalásában és hordozásában. Maradjatok egységben, akkor a nehézségeiteket is együtt tudjátok felvállalva hordozni. Engedjétek, hogy a hitben járás erősödjön bennetek, mert csak akkor tudtok biztonságban haladni.

2013. 02. 17. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/egysegben-jaras

Felesleges tépelődés
 
Kedveseim, készüljetek fel minden lehetőségre, amely elétek tárul úgy, hogy elfogadjátok a Szentháromságtól és visszaadva felajánljátok neki. Ne töprengjetek azon, hogyan fogjátok megoldani az elétek táruló nehézségeket, hanem fontolgatás nélkül ajánljatok fel mindent. Ez azért fontos, mert így nem hagytok időt a felesleges tépelődésre és nem adtok lehetőséget arra, hogy a gonosz befolyásoljon titeket. Jézus példája álljon előttetek, aki mindent elfogadott a Mennyei Atya kezéből, csak hogy megmentse az emberiséget. Mivel előttetek járt, mindenben rá hagyatkozhattok, és akkor lelketeket nem érheti szégyen. Hozzatok sok-sok apró áldozatot minden nap, hogy amikor felajánlásaitokat Jézus áldozatával egyesítitek, akkor a lelkek javára lehessetek.

2013. 02. 18. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/felesleges-tepeldes

 
Nehézségeket rögtön átadni
 
Kedveseim, miért féltek teljesen ráhagyatkozni a Szentháromságra? Szeretné végre megtanítani nektek, miért fontos az életetekben, hogy mindent Neki átadjatok. Egyre több megpróbáltatás és támadás ér benneteket. Ha nem készültök fel arra, hogy a nehézségek érkezésekor azonnal cselekedjetek, akkor sok bosszúságban részesültök. De ha rögtön átadjátok azokat a Szentháromság személyeinek, a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át, akkor nem jut el még a lelketek faláig sem a kellemetlenség, melyet a kísértés okoz. Visszafordul, mint a bumeráng és erejét elveszítve elgyöngül. Tanuljatok meg hatékonyan küzdeni és célirányosan imádkozni, hogy ne tudjon közeletekbe férkőzni az ellenség. Ha azonnal Istenre tekintetek, és kéritek tőle a kegyelmet a küzdéshez, akkor megkapjátok és megerősödtök. Ne adjátok fel a reményt! Minél hatékonyabban küzdötök, annál erősebbek lesztek az Úrban.

2013. 02. 21. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/nehezsegeket-roegtoen-atadni

 
Szív és értelem
 
Kedveseim, mindig legyetek készek arra, hogy felismerjétek, milyen erők működnek szolgálataitok közben. Maradjatok higgadtak, amikor értelmetekben felismeritek a gonosz lélek támadását! Ne tudjon benneteket összezavarni ellenséges indulataival! A felismerés először a szívetekben történjen meg, mert akkor rejtekben tudjátok tartani, amit felismertetek. Nagyon sokat jelent, ha csendben engeditek át a szívből az értelembe az ismeretet. Teljes védelemben tegyétek ezt Jézus szent vére oltalmába helyezve. Ha így tesztek, nem fog tudni megzavarni az ellenség, sőt zavarodottan eltávozik, mert nem ismeri fel, mi történik. De legyetek azért még így is óvatosak, mert a gonosz lélek nem alszik!

2013. 02. 22. Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/sziv-es-ertelem

 
Hasonuljatok a Szentháromság személyéhez
 
Kedveseim, hasonuljatok, amennyire csak bírtok a Szentháromság személyeihez. Az Atyához, aki mindig újat hoz elő kincsestárából és két kézzel szórja, pazarolja ránk adományait. Ti is mindent, amit kaptatok Tőle, adjatok tovább, hogy még inkább bővelkedhessetek égi kincsekben! Jézushoz úgy hasonuljatok, mint aki életét adta oda értetek, csak hogy megmentsen az örök kárhozattól. Ti is hozzatok meg minden áldozatot testvéreitekért, hogy ők se szenvedjenek soha se hiányt semmiben! A Szentlelket úgy tudjátok követni, ha először hallgattok indításaira, majd azokat lépésenként valóra is váltjátok. Mivel a Szentlélek vezet titeket ezért lehetetlen észre nem venni bennetek való működését. Lelkiismereteteket használja arra, hogy felismerjétek közvetlen jelenlétét döntéseitekben és cselekedeteitekben. Ha tisztán tartjátok lelketeket, akkor egyre jobban felismerhetitek a Szentlélek bennetek történő működését. Soha semmi se történik automatikusan! Csak a kegyelem által ismerhetitek fel a Szentháromság jelenlétét életetekben. Legyetek ezért hálásak!

2013. 02. 23. Anna Terézia
http://engesztelok.hu/lelkielet/hasonuljatok-a-szentharomsag-szemelyeihez

 
Amit nem tudtok megoldani, ne tépelődjetek!
 
Kedveseim, a váratlan helyzeteket próbáljátok nagyon jól kezelni. Ne engedjétek, hogy kibillentsék lelketeket a nyugalmi állapotából. A gonosz lélek azon mesterkedik, miképpen tudna benneteket kihozni a sodrotokból, hogy rosszat gondoljatok és kapkodva, helytelenül cselekedjetek. Vigyázzatok, ne hagyjatok neki semmilyen esélyt. Úgy őrizzétek meg nyugalmatokat, hogy mindig készenlétben várjátok a változásokat, így nem érhet váratlanul semmi titeket, mert azonnal átadtátok a Szentháromságnak. Tanuljatok, és fogadjatok el mindent Isten kezéből. Amit nem tudtok megoldani, azon ne tépelődjetek, mert az nem rajtatok múlik. Készenlétben álljatok és őrködjetek lelketek felett.
 
2013. 02. 24. Anna Terézia
 
 
Az érzések a lélek felszínén mozognak 
 
Kedveseim, amikor a váratlan helyzet megérkezik hozzátok, ne engedjétek, hogy a döbbenet levegyen a lábatokról. Inkább legyen bennetek szent közömbösség az iránt, ami veletek történik. Ez azért fontos, mert akkor nem engeditek, hogy lelketeket feldúlja a váratlan érzés. Ne feledjétek, az érzések nagyon is a lélek felszínén mozognak és próbálnak nagy erővel befolyásolni titeket. Eközben el akarnak hárítani tőletek minden józan megfontolást, ami a hitetek gyümölcse lenne. Maradjatok állhatatosak a hitben, amikor érzelmi hullámzás csapkod körülöttetek és ne engedjétek, hogy azok eluralkodjanak fölöttetek!

2013. 02. 25. Anna Terézia

PostHeaderIcon JÉZUS URUNK TANÍTÁSA

Jézus Krisztus Urunk:

Köszöntöm testvéreimet a bűnbánat első Golgotáján.

A golgotai tanításban a mai nap olyan tanítást vettünk, amit már az évek folyamán megadtam számotokra. De a tanítás, amelyet ma az imáról adtam tanítványaimnak és a nép sokaságának, kiemelkedve, hogy hogyan és miképpen érezd a fontosságát mindannak és mindahhoz, amire szükségetek van.1

Hisz hogyan is kezdődik ez a tanítás?

A bűnbánat-idő, az évről évre a Hegyi beszéd tanítása részében elevenedik meg előttetek. S ilyenkor néhányan azt mondjátok: „Hát, ez már ismerős. Semmi új nincs benne.”

De az újban mégis jelen van a tanításnak a mondanivalója a kegyelem szeretetének átadásában, hogy hogyan és miképpen értékeljed, hogyan és miképpen állsz vele szembe, fogadod el, és megpróbálsz vele együtt működni a tanítás részével a mindennapokban. Hisz a mai nap a tanítás: hogyan kell átéléssel, szeretettel imádkozni.

Vannak, akik szeretnek úgy imádkozni, hogy „ha kell, felállok, ha kell, járkálok, és így jár a kezem, mondom, mindenki reám figyeljen, mert én most imádkozom”.

Kihez hasonlíthatjuk az ilyen embereket a testvérben?

Én nem mondok rá jelzőket most, erre megint a nyitott válasz a kérdéshez.

Majdan vannak olyan testvérek, akik olyan magabiztosan mondják imájukat, hogy ahogy ők imádkoznak, úgy senki sem imádkozhat, mert: „Én! Én tudok imádkozni! Te csak esetleg követhetsz engem.”

Hányszor és hányszor tapasztalni meg a mindennapi életben ezt is.

Én, Jézus Krisztus Uratok azt mondom: Úgy imádkozzatok, hogy érezzétek, hogy az imának mondanivalója van. Érezzétek, hogy az ima átölel. Az imának ereje van. Az ima felmelegít. És ha ezeket mind-mind megértitek, megtapasztaljátok, akkor már nem mondjátok azt, hogy: „Hú, de terhes! Hú, de nehéz imádkozni! Hú, nincs rá időm, mert engem lefoglal, és nekem másra is oda kell figyelni.”

Akkor már érzitek az imában, hogy mintha öröm töltene el. Érzitek, hogy nincs már semmi olyan, ami miatt neheztelnél mindazért, hogy te kiadhasd önmagadból, szíved szeretetével, e kegyelem ajándékát. Mert amikor imádkozol, érzed azt, hogy talán beszélgethetsz, nem csak önmagaddal, nem csak felebarátaiddal, testvéreiddel, hanem beszélgethetsz Velem, Jézus Krisztus Uraddal vagy Atyámmal, kinek gyermeke vagy. Mert hogy is mondottam tanítványaimnak?

— Ti ne úgy imádkozzatok, ahogy a pogányok teszik, hogy közben sokat beszélnek, hogy mindenki rájuk figyeljen, mert ők most imádkoznak. Ti ne kövessétek őket. Ti imádkozzatok úgy, hogy az ima megadja nektek mindazt a mondanivalóban, amire szükségetek van.

Hisz úgy-e, valamikor a kezdetekben2, emlékeztek, mikor tanítottalak benneteket arról, hogy azt mondottam: „Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy.”

És akkor azt mondottam nektek: Ez azt jelenti, hogy most te a Mennyei Atyát megszólítod. Most Hozzája imádkozol. De nem azért, mert ezzel az imával talán felajánlani vagy kérni akarsz, most csak te meg akarod érteni és ki akarod fejezni az ima értékét az ajándékában. Mert Mennyei Atya, még mielőtt te, vagy te, vagy te kérnél, Ő már tudja, hogy mire van szükséged. De ezt mind csak akkor tudod megérteni, elfogadni, ha hiszel Benne, ha elfogadod az Atyát, ha elfogadsz Engem, Jézus Krisztus Uradat, ha elfogadod tanításaimat, és ha szembe mersz vele állni: nem félsz tőle, mert nincs miért félned. Akkor érzed azt, hogy „az Atya, akit megszólítottam, valóban a Mennyben van”.

És mondhatod azt: „Szent legyen a Te neved” — a „szenteltessék”-ben. „Jöjjön el a Te országod.”

Az Ő országa már itt van az Én szeretetemmel, az Én tanításommal, az Én kegyelem-, ajándék-áldásommal, amelyeket már oly sokszor megadtam nektek. Az ország itt van, de rajtatok áll, testvérem, hogy megnyissátok-e szíveteket, és befogadjátok, hogy eggyé váltok vele.3

Hogy mondja számotokra pásztorom, aki tanít benneteket szintén a szentbeszédével?

Nem azt kell mondani, hogy: „Majd eljön számunkra az Isten országa.” Ő azt mondja, hogy itt van. Hogy elfogadod, vagy nem, erről mi tehetünk, mi: én, te és te.

S akkor mondhatod örömmel, ha már az ország itt van: „Legyen meg, Atyám, a Te szent akaratod. Mert Veled együtt szeretnék élni, Veled együtt szeretnék haladni, Veled együtt szeretném elfogadni mindazt, amit nyújtasz számomra.” Mert az imának az értékét fogadod el.

És akkor boldogan mondhatod már: „…ahogy a Mennyben, úgy itt lent a Földön, köztünk.” Mert a Mennyben — arról csak hallotok a tanítások révén. De néha van már egy kis elképzelésetek, hogy valójában ott mi is lehet, mert: „Már annyi sok tanítást hallottunk, akkor már elképzeljük, hogy ilyen lehet itt a Földön is az Isten országa?” Mert Atyám országa eljött közétek.

És akkor boldogan mondhatod azt már: „S add meg nekünk a mindennapi kenyeret.” A kenyér, amely a test és a lélek tápláléka, mert a mindennapi kenyérben nem csak arról a kenyérről beszélünk, amivel a testedet táplálod, hanem van a mindennapi kenyér az Eucharisztiában, amivel a lelkedet tudod táplálni, amivel tudsz kiegyensúlyozottá válni, amivel tudod, hogy a kegyelem a szeretetében feléd árad, amivel tudod, hogy: „Uram, közel vagy most hozzám. És boldog vagyok, mert testvéred és gyermeked lehetek.”

És ha ezeket mind-mind átértékeled az imában, akkor már boldogan mondhatod: „Ne engedj minket a kísértésbe.4

De előtte mi is van?

Megbocsátja a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk.

Ezt hogyan tudod értékelni?

Van egy haragosod. Bárkire tudnék most így mutatni. Amíg te nem bocsátasz meg, addig hogyan várod, hogy neked megbocsássanak?

Tudom, néha a földi gyarlóságban azt mondjátok: „De már hányszor megtettük, és még mindig csak mi tegyük?”

Ilyen is előfordul néha a mindennapi élet történelmében. De Én mégis azt mondom nektek, Jézus Krisztus Uratok, a tanításomban, hogy tudni kell megbocsájtani. Tudni kell úgy élni a cselekedetek révén, hogy „amit én elvárok saját magam részére, hogy velem hogy viselkedjenek, hogy bánjanak, hogy fogadjanak el, hogy érezzem a szeretetet, az átölelést”, akkor legalább ugyanennyit te is nyújtsál a testvérhez, a felebaráthoz, mert így tud teljes lenni mindaz, amit e ima által a tanításban nyújthatok számotokra.

És akkor már boldogan mondhatod, hogy: „Ne engedj minket a kísértésbe.” Mert Én, Jézus Krisztus Uratok nem akarlak engedni és vinni se cselekedet, se másmilyen forma lévén. Én azt mondom: Bocsássatok meg szívből egymásnak. Örüljetek egymásnak, ha kell, öleljétek át egymást, hogy érezzétek a kegyelem ajándékát a szeretet révén. És ha ezeket mind-mind megtapasztaljátok, akkor tudjátok érezni, hogy milyen boldogság tölt el.

És akkor ennek a tanításnak a vége, a mondanivalója, hogy: „Ha én megbocsájtom a bűnöket, a tetteket, akkor a Mennyei Atya is megbocsájt nekem. De ha én nem tudok megbocsájtani, akkor a Mennyei Atya hogy bocsásson meg nekem? Pedig Ő szeret, mert Ő jót tesz velünk. Ő szembeállít mindazzal, ami vagyok, és talán ami szeretnék lenni.” De hogy „mi szeretnék lenni”, ez mind-mind itt belül alakul ki, és ezzel tudsz érvényesülni és haladni a mindennapokban.

És akkor most a tanításomban, úgy-e, felismertétek a kezdetek tanítását, amikor tanítottalak: „Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy…” — Mert én most megszólítottalak Téged.

És akkor folytatódott az ima-tanítás: „Üdvöz légy, Mária.” Te az a Mária vagy, ki az Ég és Föld Édesanyja vagy, mert Égben Jézus Krisztus Urunknak, a Földön nekünk, gyermekeidnek.

És az Édesanyához is tudunk fordulni, mert az Édesanya mint közbenjáró elviheti a te problémádat, a te kérésedet, a te fohászodat, a te örömödet, a te szeretetedet mindahhoz, akitől várod a segítséget a kegyelem részében. És akkor az ima, ahogy most mondottam el, nem szaporítva, nem parancsolva, nem ismételve, nem idegesen, hanem szívből, örömmel, szívből, szeretettel kiadom önmagamból, átértékelem e ima mondanivalóját, és akkor érzem, hogy mintha öröm, szeretet, béke, nyugalom alakul ki rajtunk és bennünk. Mint amikor valamikor éneklitek: béke szigete, békesziget, ami kialakulhat az emberi természet által a testben, Én úgy mondom felétek: a testvéreim szíve által e testben, e lélekben a kegyelemhez. Mert ha ezeket mind-mind így tudjátok elfogadni, akkor mondhassátok azt, hogy: „Boldog vagyok, Uram, Jézusom, hogy Hozzád tartozhatom, hogy a Te testvéred vagyok, a Te testvéredben megtanítottál imádkozni, elmondottad az ima értékének mondanivalóját a titok ajándékával. Megmutattad, hogyan és miképpen tudok jót tenni a cselekedetek által. Megmutattad, hogyan öleljem át az ima által felebarátomat és testvéremet, hogy a kegyelem egy legyen vele és velem. Hogyan tudok egymásra így tekinteni, ha nem is vagy így, kézen foghatóan most mellettem.” De mégis a lélekátvitel, a felajánló ima részében, rávetítheted mindarra s mindazokra, akikért imádkozol, akikért felajánlasz, és akikben hiszel. Mert amíg a hit kegyelme nincs meg benned, addig mondhatom, a ti szavatokat használva: morzsolhatod idegesen, lázasan, felindultan, járkálva, hogy mindenki lásson. De amíg nincs benned itt a hit a kegyelem szeretetében, addig hogyan legyen meghallgatás az ima révén?

Az imát nem mennyiségben mérem Én, Jézus Krisztus Uratok, hanem átadásban, átélésben a felismerés részében. Mert ha te, testvérem, őszintén, szívből, szeretettel, megfontolva, értékelve átadod felajánló imádat a szeretet, kegyelem részében, és most azt mondod — csak példát hozok fel nektek, ahogy a tanítványaimnak is néha példabeszédekben adtam a tanításomat: „Most egy tizedet a titokkal együtt szívből és szeretettel elmondom, és én hiszek benne, hogy én ezt most szívből elmondhattam s átadhattam Neked, Uram, és figyelek minden mondanivalóra, ami e tized által megelevenedik rajtam és bennem.” Akkor nem azt mondom: „Tütüm-tütüm-tütüm, tütüm-tütüm-tütüm… Hadd menjen, hadd menjen, hadd menjen.”

Annak az imának olyan, mintha innen most megfognál és kidobnál valamit. „Én kiadtam innen, de hogy hova esett, hát én avval nem törődöm. Majd csak valamikor megtalálom! S akkor rádöbbenek, s azt mondom: Nem történik meg a meghallgatás.”

A meghallgatás megtörténik, de a meghallgatásnál figyelni kell arra, hogy hiszel benne, szereted-e, szívből adod ki, őszintén, és gondolsz arra, amit most elmondasz. Vagy, ahogy mondottam: „Te is eredj, te is eredj, vagy tüm-tü-tüm-tüm-tüm…”

Mondhatunk bármilyen jelzőt, mert „én kiadom magamból, de hogy hova, avval nem törődöm”.

Mert vannak olyan testvérek is, akik azt mondják: „Oly sokat imádkozom: ha kell, a Szentség5 előtt, ha kell, a meggyújtott gyertyánál.”

A látszatra figyel, hogy meglegyen. De hogy hogyan jön ki önmagából, avval már nem törődik. És néha azzal többet kellene törődni, mint a külsőségi látszatra, amely körülvesz a mindennapokban, mert a látszat néha elvihet.

Fontos, hogy az imáról beszéljek, mert néha az ima ismét valahogy nincs úgy jelen a mindennapi életben, ahogy a kezdetekben tanítottalak, ahogy értékeltétek, ahogy felismertétek a mondanivalóját. Most nem arról tanítalak, hogy hogyan imádkozol, hogy röviden, hosszan, húzod, gyorsan, lassan, kimérten — most az imának, mondhatni úgy: a szépségét próbálom nektek adni, a szépségét, amely fontos, hogy átöleljen, s ez a szépség örömet adjon. És mindjárt mennyivel más, mikor ilyen örömteli az arcotok az ima révén, nem pedig olyanok, hogy: „Menjen! Kiadtam! Megadtam! És csak így, hogy innen látok-e valamit, azzal nem törődök.”

És néha ez által nem jelenik meg előttetek az ima szépsége az erejében.

Tanítványaimat is oly sokszor tanítottam, hogy érezzék, hogy az imának mondanivalója van, értéke van, ajándéka van, kegyelme van, szépsége van. És hogy ha ezek mind-mind eggyé válnak veletek, és szembe mersz ezzel állni, akkor már elindultál az igaz úton az ima kegyelme révén a megelevenedésben, amelyek most a tanításban ajándékul itt vannak köztetek a szeretet, a béke, az öröm, a türelem, a kegyelem, az ajándék, a szépség, és akkor egy tanításban még azt mondom: a bölcsesség. Hogy ezek mind-mind elfoglalhassák helyeit a ti szívetekben, és vezessen a mindennapok imájához, a mosoly, a szeretet kegyelméhez az átélésben, a megtapasztalásban, a felismerésben.

Majdan jött a második tanítás6, ami nem volt számotokra ismeretlen, mert pásztor testvéretek is egy szakaszát pont kiemelte a szentmisében, azt mondta: zörgetsz, hogy megnyíljon az ajtó. De ezt a tanítást szintén a szabadban adtam tanítványaimnak és a nép sokaságának. A leírásban, ahogy most ti nézitek a jelenben, azt mondjátok: a Hegyi beszédben. Én, Jézus Krisztus Uratok tanítottam tanítványaimat a felismerés megtapasztalásában, hogy hogyan kell szeretetben, a megbocsájtó kegyelem részében együtt lenni, és állhatatossá válni. És akkor mondhatom nektek örömmel: Kérjetek, keressetek, zörgessetek.

És akkor boldogan mondhatom: Kaptál, találtál, ajtó nyílott számodra.

Most, mikor kérsz, akkor szíved szeretetének felajánlásával teszed kérésedet. És a kérésben azt mondod: „Ó, Atyám, ó, Uram, Jézusom, Boldogságos Szent Szűz, Édesanya! Hallgasd meg kérésemet, fogadd el az én problémámat, amellyel csak Hozzád fordulhatok.”

Ha ezeket mind-mind szívből és szeretettel teszitek meg, megtörténik a meghallgatás.

És ha kerestek, találtok kegyelmet, szeretetet, örömet, békét, amely szintén fontos, hogy te egy teljes ember lehessél a testvérben e működő ajándékokkal, amelyeket már oly sokszor megadtam ismételten nektek. De ezek még mindig itt vannak előttetek. És hogy ha még mindig vannak olyan testvéreim, akik úgy érzik, hogy nincs teljesen eggyé a szívével és lelkével, akkor még mindig a keresésben megtalálhassa mindezeket a tanításokat, mindezeket a kegyelmeket az ajándék részében, ami felemelhet, amely erőt adhat, ami által érzed: a kiemelt ember a porból, mert szükség volt reád, és a szükségben megkaptad mindazt, amire vágyakoztál, megkaptad mindazt, amire szükséged volt a felajánlás részében, és megtaláltad mindazt, ami pedig a tanítások révén ajándékul szinte így árasztottam és nyújtottam nektek a felismeréshez, a megtapasztaláshoz.

S utána jön, hogy „zörgetek”.

És hol próbálsz zörgetni?

Ezen el lehet gondolkodni, hogy: „Hova szeretnék jutni, ha megnyílik számomra az ajtó? Beléphetek rajta? Be merek lépni rajta? Ismerem én azt ott, ami vár rám? Vagy a félelem erősebb lesz rajtam, és megtorpanok előtte. De a hit szeretete megmutatta nekem a megvilágosító kegyelem által, hogy bátor legyek, bátran zörgessek, és ne féljek, ami megnyílik előttem. Ne féljek elfogadni az újat. Ne féljek elfogadni a felebarátot. Ne féljek elfogadni a testvért. Ne féljek elfogadni, hogy talán kéréssel fordul felém. Ne féljek elfogadni mindazt, amit ez a nyitott ajtó rejt, és amivel szembe állhatok vagy beléphetek, hogy eggyé válhassak vele.”

Mert ez a bűnbánat-idő is egy nyitott ajtó előttetek. A meghívást megadtam. Az ajtó most megnyílott. Hogy beléptek-e rajta, és elindultok-e, ez ismételten a ti saját döntésetek a szabad akarat cselekvésében.

Fontos, hogy ezeket mind-mind meg tudjátok érteni, el tudjátok fogadni, eggyé válni vele, és érezni azokat a kegyelmeket, amelyek most így a bűnbánat-időben elevenednek meg rajtatok és bennetek. Mert akkor van értéke ennek a tanításnak, akkor tudod elfogadni a családot, a felebarátot, a testvért, akkor tudsz te is jót cselekedni, ha néha nem is vagyunk annyira teljesen tökéletesek és jók, de mégis tudom átölelni a felebarátomat, a testvéremet, tudok jót tenni gyermekemmel, unokámmal, a családommal.

Mert Én most nem kimondottan azt a tanítást próbálom nektek adni — hogy is folytatódott?

Ki adna gyermekének követ, amikor az kenyeret kér vagy halat, és kígyót adnál kezébe?

Mert te szereted gyermekedet, és te jót teszel vele. Ezért jót tudsz tenni a felebaráttal, a testvérrel. A tanítás révén érzed, hogy valójában mire van szükséged, hogyan és miképpen értékeled e tanításnak a mondanivalóját a mindennapokban, a mindennapokhoz.

Mert ha ezek mind-mind így eggyé válik veled az egységben, akkor tudod megérteni az imának hit-kegyelmét, ajándékát, és megérted, hogy hogyan szeretnél állhatatos lenni mindazokkal, akik hozzád tartoznak. Mert kértél — kaptál, kerestél — találtál, zörgettél, és ajtó nyílt neked.

És ha ezeket mind-mind meg tudod érteni, akkor lesz teljes számodra a tanítás, hogy: „Igen, ó, Atyám! Te mennyire szeretsz bennünket a gyermekben, mert jót cselekszel velünk. És mi is ezt a jót elfogadjuk, és ezt a jót próbáljuk kicsit így gyarapítani szívünkben, lelkünkben, és átadni annak vagy azoknak, akiknek szintén szükségük van a felismerő kegyelem részében. De nem parancsolunk, nem erőszakolunk, nem utasítunk, és nem formáljuk az embert, a testvért, a felebarátot az én saját elképzelésemre.”

Mert az még sosem vitt benneteket jó útra. Ott mindig ütköztél valamibe, és nem tudtál tovább haladni, nem tudtad átadni úgy, ahogy szeretted volna. Ezért kell mindig arra ügyelnetek, hogy fontos, hogy mindent a szeretet szaván tegyél, mindent, hogy lássák a szeretetet, lássák az örömet, lássák, hogy kegyelem működik rajtad és benned, és lássák, hogy te egy olyan testvér vagy, aki nem szégyelli megmutatni az arcán az örömét, a boldogságát, a szeretet kegyelmét, mert ezek mind-mind erőt adnak a mindennapban, a mindennaphoz. És akkor tudsz felemelkedni, érezni a felemelkedés ajándékát e szeretet által a kegyelemben.

Ennek reményében áradjon reátok kiválasztott Mária testvér-szolga által áldásom.

A mai áldás — az ima felismerésének ajándékára és szépségére adom nektek, és majdan a meghívásra a kegyelemhez, hogy hogyan és miképpen indulj el, mikor szükséged van az ajándékokra.

Ennek reményében a Szentlélek kegyelme által áradjon reátok.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme, amely már élővé vált rajtatok és bennetek, mutassa meg az imának erejét, ajándékát, kegyelmét és szépségét. És vezessen el benneteket mindahhoz, amire szükségetek van a kérésben, a keresésben, a megtalálásban, az elfogadásban. És ne torpanj meg, hogy ha megnyílik előtted az ajtó e bűnbánatban, mert e bűnbánatban megpróbálunk egyek lenni, és együtt haladni a mindennapokban.

És a bűnbánat-időt — most ismételten pásztorom szavát használom felétek, ahogy ő próbál benneteket vigasztalni, erősíteni, és azt mondja számotokra, hogy: „Azt mondotta Jó Jézus Krisztus Urunk a tanításában, hogy a hétköznapban is legyen ünnep.” Ő most azt mondta számotokra, hogy a bűnbánat is legyen ünnep, és az ünnepben legyetek egyek a szeretetben.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

Jézus Krisztus Urunk:

Köszöntöm testvéreimet a bűnbánat második Golgotáján.

A második Golgotáján az irgalmasság és a megbocsájtó kegyelemről volt szó az első tanításában, majdan a második tanítás pedig, hogy hogyan fogadd el az Atyát és annak Fiát a példabeszédben. Hisz az első bűnbánat Golgotáján az imáról adtam tanításomat a Hegyi beszédben. Majdan folytatódott a Hegyi beszédben, hogy nem szabad félni: kérjünk, keressünk, zörgessünk. Majdan a mai Hegyi beszéd tanításában: legyetek irgalmasak, amilyen irgalmas a Mennyei Atya.1 Ne ítélkezzetek, hogy titeket se ítéljenek meg, és ne mondj senki felett ítéletet, hogy feletted se ítélkezzenek. Bocsáss meg, hogy majd neked is megbocsássanak.

Ez a tanítás se ismeretlen számotokra, hisz már jelen volt felétek. De a megbocsátó kegyelem, az még mindig fontos, hogy bennetek éljen, vezessen, neveljen, mutassa meg a mindennapi utat a megbocsájtó kegyelemben. Hisz sokan és sokan azt mondjátok magatok között vagy egymásnak: „Én bocsássak meg?! Hát talán ő bocsásson meg nekem!”

Ez az, amire a ti saját szavatokat tudom használni: néha úgy viselkedtek, hogy tromf tromfra megy, nem figyelünk arra, hogy a tanítás hogyan van jelen. Mert a megbocsájtó kegyelem csak úgy tud működni rajtatok és bennetek, hogy ha te úgy próbálsz élni a mindennapjaidban, hogy elvárod, hogy veled hogy viselkedjenek.2 Most csak példának mutatom itt körötökben. És mikor itt a körötökben te elfogadod a neked járó tiszteletet, a neked megbocsájtó kegyelmet, a neked kijáró helyet, ha te erre vágyakozol, ha te úgy érzed, hogy erre szükséged van, akkor nekünk is talán úgy kellene élnünk és cselekedni, hogy megadjam azt az embertársaimnak, amire szükségük van; hogy én is meg tudjak számukra bocsájtani, még akkor is, ha talán a gyarlóságunkban nehéz.

A megbocsájtó kegyelem, az megváltoztathat. És hogy ha megtörténik a megbocsájtás, akkor öröm tölti el szívedet, szinte úgy érzed, hogy fellélegeztél, mintha szabad lennél, már nincs benned harag, indulat, gyűlölet, ami miatt nem tudod, hogy hogyan és miképpen éljél.

Hányan és hányan oly hamar apróságokon meg tudtok sértődni, és az apróságában pedig nem volna szabad megengedni, hogy ez itt bent elüljön, és ez itt bent elindítson benned valamit — talán indulatot, talán haragot, talán gyűlöletet? Talán elgondolkodol, hogy „hogyan és miképpen éljem meg e szavakat”.

Ilyenkor mondom nektek, a ti szavatokat használva ismételten: Isten nem véletlenül adott két fület. S azt mondod: Az egyiken be, a másikon távozzék.

Igen, mert nem engeded ide belülre magadnak, nem engeded, hogy itt ez elüljön, és ez miatt kialakul néha, de néha sokszor, a harag, az indulat, a gyűlölet.

És néha mondhassuk azt is, hogy néha semmiségért is haragudni tudtok. Mert a semmiséget, azt úgy kell próbálni észrevenni a tanítás révén, hogy hallasz valamit, vagy beszélgettek valamiről, de teljesen nem értesz vele egyet, és akkor megsértődsz, indulatossá válsz. Holott ezt mind-mind el lehet kerülni, a mosoly ünnepében, az öröm szeretetében nem engeded ide belülre. Hisz nincs értelme, hogy néha olyanokon idegeskedj, mérgelődj, indulatossá váljál, amire semmi szükséged.

Ez az, amikor azt mondom: néha saját magatokat használjátok fel az ilyen megbocsájthatatlan jelenlétre, holott az Én megbocsájtásom, az nem ebben a formájában, s nem ebben a tanításában van köztetek és bennetek.

Én, Jézus Krisztus Uratok nem egyszer mondom számotokra: Én és Édesanyám legyen és legyünk példa nektek és számotokra.

Íme, most min is vagyunk jelen?

A bűnbánat második Golgotáján.

Azt mondod, Hozzám tartozol, azt mondod: „Követlek Téged.” Azt mondod: „Imádkozom, és engesztelő testvérré válok, de mégsem tudok megbocsájtani.”

Hát akkor hogy működik bennetek e kegyelem?

Én, Jézus Krisztus Uratok, ha a Golgotán, ha a Keresztúton azt mondottam volna a nép sokaságának, vagy az írástudóknak, vagy a véneknek, vagy a főpapoknak, hogy: „Én sem bocsájtok meg nekik! Én is gyűlölök, és haragszok rátok!”, akkor hogyan lenne jelen a Golgota számotokra? Hogyan lehetne erőt meríteni? Hogyan lehetne a szeretetet felismerni?

Mert a fájdalom, szenvedés Golgotája, az is maga a szeretetében van jelen. Ott nincs harag se gyűlöletre, se indulatra, se féltékenységre, se kapzsiságra, se arra, hogy megbocsájtó kegyelem működjék az indulatok felett. De a megbocsájtó kegyelem a Kereszten működik. A Kereszten, amikor lenézek mindazokhoz, akik énekelnek, akik táncolnak, akik kockát vetnek, akik nevetnek, akik csúfolnak, és akik boldogok, hogy jelen e megaláztatásom.

És ekkor hogy van jelen a Kereszten a megbocsájtás a szeretetében, a kegyelmében?

— Ó, Atyám! Bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit cselekszenek!

Úgy-e, sokszor és sokszor halljátok, hónapról hónapra, évről évre a Golgotán?

És ezek a szavak a tanításában hogy vannak jelen benned a mindennapi életben a kegyelemhez? Hogyan tud működni rajtad és benned? Hogyan ismered fel mindazt, ami ez által körülvesz? Hogyan akarsz irgalmasságban élni? Hogyan akarod elfogadni felebarátodat és testvéredet, szeretteidet? És hogyan mondod azt, hogy „nem ítélkezek, hogy engem se ítéljen meg senki”? Mert az ítélet ítéletet vonz magával együtt. És ezekre semmi szükségetek a mindennapi életben.

Próbálom olyan egyszerűen, olyan szeretetteljesen átadni ezt az irgalmasság-tanítást a megbocsájtó kegyelemben, mert hogyan folytatódik?

Ha te megbocsájtasz, és hogy ha te adsz, akkor te is kaphatsz. És nem mindegy, hogy hogyan és miképpen, mert a tanításban Én így szóltam: Neked is adnak jól megtömött, túlcsordult, megrázott tömlőt ölödbe, mert te, ha ilyen mércével mértél, akkor neked ugyanilyen mércével mérhetnek visszafele. És akkor öröm és szeretet van jelen a mindennapokban a kegyelemhez. És akkor tudod értékelni, hogy a tanítás valójában hogyan van jelen a mindennapokban.

És akkor elkezdjük gyakorolni az irgalmasság szeretetét, hogy valóban irgalmasokká váljunk, valóban tudjunk megbocsájtani mindenkinek, valóban senki felett ne ítélkezzek, mert akkor felettem se ítélkeznek. És valóban, ha én tudok adni szívemből, szeretettel, akkor én is várhatok. De ha én ennyit adtam, számomra talán duplája kerül vissza. Mert hogy van? Megrázott, túlcsordultig megtömött tömlővel térhet vissza a kegyelem-ajándék a mindennapi életben, a mindennapi élethez.

És akkor öröm járja át szívedet, hogy „az én mércém valóban jól volt jelen a megmérettetésben, az átadásban, az ajándékozásban, mert visszafelé hozzám is vagy még egy kicsivel több jutott felém”, ami által öröm és boldogság elevenedik meg rajtunk és bennünk e szeretet, kegyelem részében.

És akkor azt mondod: „Igen, jó irgalmasnak lenni, jó felismerni a felebarátot, jó számára megbocsájtani, és nem ítélkezek. És ha tudok, adok és ajándékozok, mert én jó mércével szeretnék mérni, mert akkor számomra is olyannal vagy még nagyobbal mérnek vissza” — a kegyelemből, az ajándékból, az irgalmasságból, a megbocsájtásból?

Ezek mind-mind jelen vannak a Hegyi beszéd tanításában, a mai napban.

Majdan átléptünk a második tanításra, ahol jelen vannak a farizeusok, jelen vannak a nép vénjei.3

Ezeket most a jelenben hogyan is lehetne megnevezni? Kik a farizeusok? Kik az írástudók? Kik a nép vénjei az elöljárókban? Kik azok, akik mások felett tudnak ítéletet mondani?

Mert csak az a jó, ha ők elismerve vannak, de hogy ők másokat elismerjenek, jót cselekedjenek, az már nem az ő hatáskörükbe tartozik. A mai nyelven így is lehet mondani s értelmezni.

De a tanítás a gazdag emberről szól.

Ki is számotokra a gazdag ember?

Az Atya. Az Atya itt lent a Földön készít egy gyümölcsöst a szőlőben. Telepíti a szőlőt, hogy majd jó gyümölcsöt teremjen. Hogy megóvja, hogy vigyázzon mindazokra, akik Hozzá tartoznak már, be is keríti. Hogy még nagyobb védelmet kaphassanak, a sövényben taposóaknát4 készít. A közepére, hogy biztonság legyen, őrtornyot emel. S aztán itt hagyja a munkásokra, az egyszerűekre.

A kicsinyekre? Vagy a kapzsikra? Mindenki saját maga megadhassa a választ.

De eljön az idő, a gyümölcs beérett, és a termést illene átnyújtani, szolgáltatni. De hogy a termést a gazda megkaphassa, először megvernek, megölnek, megköveznek. Megismétlődik még egyszer. Utána elküldi Egyszülött Fiát:

— Hát azt már csak megbecsülik, saját Fiamat!

És a saját Fiával mit tesznek? Kidobják, és megölik. Hát arra sincs szükségük, mert ők a földi élet tanúságában gondolkodnak:

— Miénk lehet az örökség!

De hogy legyen az övé az örökség, mikor nem oda tartozik?

Ehhez lehet mondani azt, hogy: „Néha többet várok, mint amit adtam. Szinte kapzsivá, iriggyé, és az sem riaszt vissza, ha ezért talán megverek, megölök vagy megkövezek valakit, néha tettekkel, néha szavakkal, néha indulatokkal.” Ez mind-mind rajtatok múlik, hogy hogyan és miképpen cselekszetek.

És akkor felteszem a kérdést most a jelenben felétek:

És hogy ha majd eljön a gazda a saját földjére, a saját gyümölcsösébe, mit fog tenni a munkásaival, azokkal, akik nem hallották meg az ő szavait, nem hallották meg, hogyan kell cselekedni, nem hallották meg, hogy a cselekvésben hogyan kell átadni mindazt, ami nem az övéké, amihez semmi közük?

Ők boldogan válaszolnak:

— Hát gonoszul bánik el a gonoszokkal.

Igen, s akkor mondhatom számukra: Mert nem olvastátok az Írást, mikor az építők építettek, némely követ elvetettek, amely szegletkővé vált? Mert az Atya akarta, hogy szegletkő legyen.

És csodálkoztak rajta, és a csodában örültek.

S ilyenkor mondhatom azt: majd jönnek, és elveszik tőletek ezt a hatalmat, elvehetik tőletek az Isten Országát, és olyan népnek adják, aki méltó az elfogadásra, méltó, hogy neki adják.

És ilyenkor döbbennek rá, hogy ez a példabeszéd róluk szólt, mert ők cselekedtek így az Emberfiával.

És ez a tanítás most a jelenben mindazokhoz szól, akik néha így bánnak a felebaráttal és a testvérrel és a szeretteikkel, amikor nem törődnek senkivel és semmivel, csak azt mondja, hogy: „Nekem legyen jó. Én kapjam meg mindazt, amit talán kinéztem magamnak, vagy amit elkönyveltem, hogy az az enyém, holott lehet, hogy semmi közöm hozzá, de én megszerzem, mert nekem szükségem van rá!” — az egyszerűségében így adom szavaimat felétek.

És néha ezt a tanítást lehet mondani a farizeusokra, az írástudókra és a nép vénjeire, akik odaálltak az elfogadásban vagy a meghívásban — mert kevés, mondhatni azt, a meghívásban —, akik az Egyházban, az Egyház élére állnak, az Egyházban cselekedni akarnak, az Egyházban elfogadni mindazt, amely körülveszi őket, vagy az Egyházban szolgálatot szeretnének teljesíteni mindazoknak, akiknek szükségük van e szolgálatra.

Ilyenkor némelyek megsértődnek — most visszaléphetünk az első tanításra. Mert ha érintett benne, akkor megsértődik. Holott nem megsértődni kellene, hanem önmagába nézni, és elgondolkodni, elmélkedni, felismerni önmagát: „Talán nem ez a helyes út a cselekvésben, hanem valóban szolgálni kellene, szívből és szeretettel. A szolgálatban elfogadni mindazokat, akik hozzám tartoznak.”

És akkor más lehet az összetartozás a szeretetében, a kegyelemben. És akkor nem fogják azt mondani rájuk: „Ti is olyanok vagytok, mint a farizeusok. A mai jelenben talán ti vagytok a farizeusok, az írástudók, és megelevenednek rajtatok és bennetek a nép vénjei, akik azt gondolják, hogy nekik mindent szabad a cselekvésben.”

De ha őtőlük kérik számon a példabeszédben, akkor megsértődnek. Még neki is mennének mindazoknak, akik megsértik őket. Ahogy Engem, Jézus Krisztus Urukat az Emberben szerettek volna megfogni, de féltek a néptől, mert a nép csodált, tisztelt, szeretett és követett a tanítás mondanivalója révén, a csoda megtapasztalása révén.

A tanítás és a csoda most is jelen van a mindennapokban, csak nyitott szívvel kell jelen lenni, felismerni, elfogadni, szívedbe zárni és eggyé válni vele. És akkor tudod értékelni e mai bűnbánat második tanítását, ami folytatódik a Hegyi beszéddel, és majd tovább, ahogy haladunk, a tanításokkal a kegyelemhez.

És ennek a kegyelem tanítása révén megajándékozlak benneteket kiválasztott Mária szolga, testvérem által áldásommal e bűnbánat második Golgotáján, hogy áradjon reátok az imádság felismerésének, szépségének, kegyelmének ajándéka, hogy ne félj, merj kérni, merj keresni, s merj zörgetni, és ha megnyílik az ajtó, ne torpanj meg, és próbálj irgalmassá válni az irgalmasságban, ne mondj ítéletet, és tudjál megbocsájtani. És hogy ha már működik a megbocsájtás benned, akkor meg tudod érteni azt a példabeszédet, ami az Atyáról és a Fiúról szól feléd és hozzád a felismerés elfogadása révén.

És ennek reményében árasztom reátok áldásomat.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme világosítson meg benneteket, testvéreim, e meghívásban, e elfogadásban és a mindennapi élet haladásában, hogy a bűnbánat-idő megadja számotokra a tanításban a szépséget, az ajándékot, a kegyelmet, a keresést, a megnyitott ajtót, „ami előtt nem szeretnék megtorpanni, hanem tovább haladni, hogy irgalmasságban alakuljak ki az irgalmassághoz, ne ítélkezzek, tudjak megbocsájtani szívből és szeretettel, és akkor felismerem a példabeszéd tanítását a szeretet kegyelme által az Atyáról és a Fiúról, kinek gyermeke és testvére lehetek e meghívás révén”.

A jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Beszédek – 94-97. Jézus: „…szenvedett Poncius Pilátus alatt…”

2011. február 23.
Jézus: „…szenvedett Poncius Pilátus alatt…” (Hiszekegy)
Jézus: Drága, Engesztelő Gyermekeim! Lángoló Szívem szeretetével köszöntelek benneteket. Boldog vagyok, hogy újra taníthatlak titeket, köszönöm, hogy eljöttetek.
A „Hiszekegy” ma következő mondata: szenvedett Poncius Pilátus alatt. A szokásostól eltérő formában fogok beszélni hozzátok erről: SZEMLÉLŐDVE. Meghívlak benneteket, Kicsinyeim, hogy Velem együtt tegyétek meg a szenvedés útját. Így kívánom Irántam való együttérzéseteket növelni.
Jöjjetek, Gyermekeim, erősen fogjátok meg kezemet, mert már repítelek is mindnyájatokat a Gecemáni kert barlangjának bejáratához. Csak Én megyek be, ti maradjatok kint, hogy meg ne fázzatok, mert ott bent nyirkos, hűvös a levegő. Így is érzem, hogy Velem vagytok és lelketekkel láttok Engem. Ha szükségem lesz erősítésre, majd szólok.
Éppen le akarok térdepelni, hogy Atyámhoz imádkozzak, de hirtelen ijesztő, förtelmes és hatalmas alakban megjelenik ellenségem. Vigyorgó állatpofával néz Rám, szarvai vannak, testét fekete szőr borítja és a lábai patákban végződnek. Azelőtt a kísértéseikor nem így mutatkozott. Ijedtemben a barlang hideg, sziklás falához lapulok. De ő közelebb jön, hogy még jobban féljek tőle. Pillanatok alatt a barlang megtelik undorító, csúf szörnyekkel, akik megállás nélkül lökdösnek, bántalmaznak, Arcomba vihognak.
Gyermekeim! Amikor a gonosz lélek és démonai kísértenek, bűnre csábítanak titeket, ugyanígy néznek ki, csak nem engedem, hogy lássátok őket, mert lehet, hogy belehalnátok a félelembe. Majd e szörnyű démonok eltűnnek és a bűnök sokasága tárul Elém képekben. Látom, hogy ezek az ocsmány bűnök nélkülem kárhozatba taszítanák az emberiséget. Látom pokolba hullani gyermekeim millióit.
Most, drága Kicsi Engesztelőim, lélekben, ott a barlang bejáratánál boruljatok térdre, és kérjetek bocsánatot Tőlem, mert a ti bűneiteket is látom. Kérjétek a bűnbánat kegyelmét és Én azonnal megadom. Alighogy felocsúdok e látványból, végig kell néznem engesztelő szenvedésemet, ami Rám vár: elfogatásomtól halálomig.
Nézzétek, most térdre esek, egész testemet a rettenetes félelemtől véres veríték borítja el. Reszketek, homlokom a földet éri és így fordulok Atyámhoz: „Atyám, ha lehetséges múljék el ez a pohár, de ne az Én, hanem a Te akaratod teljesüljön.” Ti engesztelők, ahogy ott térdeltek, megrendülve halljátok Tőlem e mondat második felét és sűrű könnyhullatások között köszönitek meg, hogy a nagy félelmem ellenére, mégis vállaltam értetek a szenvedést és a halált. Ti igen, Gyermekeim, de hány és hány milliónak eszébe se jut megváltásom. E hálátlanokért küldjetek az Égbe egy fohászt, hogy ennek ellenére csak irgalmasságommal találkozzanak. Végül vigasztaló képek sorát mutatják Nekem: szentek, vértanúk, hitvallók sokaságát. Nézzétek csak kicsi hűséges Engesztelőim, ti is ott vagytok közöttük.
Most jöjjetek be ide hozzám, a barlangba, vegyetek körül ölelő karjaitokkal, így enyhítsétek magányomat. Már látom, hogy jönnek elfogatóim. Látom, kicsinyeim el akartok rejteni előlük, egyesek menekülésre késztetnek, de meg kell értenetek, hogy itt az időm. Júdás segítségével ide találtak és Én eléjük sietek. Ti segítségemre sietnétek, el akarjátok venni tőlük a köteleket, az ostorokat, de ez nem lehetséges, mert ti csak képzeletben vagytok itt. Az úton végig ütlegelnek. A hídról durván kötéllel leeresztenek a Kidron patakba, hogy utoljára „teleihassam” magam. Felhúznak, és közületek valaki letörli és megcsókolja a sziklától felsebzett térdeimet. Mindnyájan együttérzéssel követtek, és nézitek, milyen nehézkesen, botladozva haladok a hozzám tapadt, vizes ruhámban.
Drága Engesztelőim! Jöjjetek velem tovább, menjünk a farizeus főpapok elé. A sok gúnyolódó szóra, rágalmazásra némasággal válaszolok. Rémülve nézitek, hogy egy talpnyaló katona vaskesztyűs kezével úgy szájon vág, hogy eleredt a vérem, és elvesztve az egyensúlyomat a lépcsőre zuhantam. Egyiketek odaszalad egy fehér zsebkendővel és szeretettel, sírva letörli a számat.
Kaifás udvarában van egy kerek pince. Nézzétek, milyen kegyetlenek velem! Egy kicsi, rácsos ablak van a börtönömön azon keresztül látható a sok kínzás: egy oszlophoz kötöznek, böködnek, szurkálnak, szakállamat tépdesik, a talpaimat égetik. Egy percet sem hagynak pihenni. Bizony szeretett Gyermekeim, ti is okozói vagytok ezeknek a szüntelen bántalmazásoknak. Ezért bánjátok meg összes bűnötöket kora gyermekkorotoktól a mai napig. Kivágódik reggel a börtönajtó és felfelé lökdösnek a lépcsőn. Látjátok, mit műveltek Velem? Csupa seb vagyok, alig támolygok, a ruhám csupa sár és vér, talpaim hólyagosra égtek. Így hurcolnak ismét a főtanács elé.
Ne hagyjatok magamra a sok rosszindulatú ember között! Halljátok, hogy Kaifás gyűlölettel és dühvel mit ordít Felém? „– Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk!” Figyeljétek, hogy még ilyenkor is milyen szelíd türelemmel tudok válaszolni nekik: „Mostantól fogva az Emberfia az Isten hatalmának jobbján fog ülni.” Ők pedig gúnyos mosollyal mondják: „–Tehát te Isten fia vagy.” Én így válaszolok: „– Amint mondád, az vagyok.”
Mindezek után indulnak Pilátus palotája felé. Nézzétek csak, hogyan kötöznek most meg! Úgy, mint a halálraítélteket szokás: szoros láncot helyeznek a nyakamra, és annál fogva vonszolnak. Ti engesztelők most láthatatlanul szorosan mellettem jöjjetek, hogy a sok gonosz ember között érezzem a ti együttérző szereteteteket. Kislányom, – szólok egyiketekhez – köszönöm, hogy ujjaiddal próbálod meglazítani nyakamon a láncot. A pribékek közben derekamhoz erősített kötelekkel rángatnak, így alig tudok egyensúlyozni. Közületek néhányan összekötözött kezemet és lábamat fogjátok, hogy el ne essek. Mások sírnak és bánják bűneiket. Örülök, hogy itt vagytok körülöttem és egészen átérzitek szenvedésemet.
– Oda nézzetek, drága Kicsinyeim, ott van Édesanyám egy ház falához támaszkodva Magdolnával és Jánossal. Mikor odaérünk és meglát, a fájdalomtól elájul. Kérjétek az Atyát, hogy tegye szívetekbe az ő nagy fájdalmát, hogy engeszteljétek vele a világ bűneiért szent Szívemet.
Látjátok, ez a római helytartó, Pilátus palotája. Ott fönt pihen a teraszon. Most felrángatnak a lépcsőn hozzá. Ellenszenvesek neki a zsidó papok, tőlem pedig undorodik és szánakozik rajtam, hogy így megkínoztak. Látjátok, nem hiszi el a vádakat, amit a zsidók felhoznak ellenem és Heródeshez küld Engem, a zsidók királyához. Heródes sokat hallott rólam, kíváncsi volt a csodáimra, de Én visszautasítottam meghívásait.
Figyeljétek, Gyermekeim, milyen kárörömmel nézi megkínzott külsőmet. Most is csodákat kér, de Én nem elégítem ki kíváncsiságát. Ezért dühösen visszaküld Pilátushoz. Előtte még haragjában, bosszúból ő is megkínoztat.
Pilátus sehogy sem akar Engem elítélni, nem talál vétkesnek, de fél a nép lázadásától. Így aztán megostoroztat Engem. A „Hiszekegy” mondatából, hogy szenvedett Pilátus alatt, ma csak az első felét mondtam el.
Drága Engesztelő Gyermekeim. Most is szavakkal mutatom be nektek jelenlétünket. Itt állunk egymás mellett, mint 3 ifjú. Én, Jézus Krisztus középen állok sáros, poros, véres ruhában elcsúfított, szenvedő arccal és a kezemben tartok egy nagy véres keresztet. Egyik oldalamon a Mennyei Atya, másik oldalamon a Szentlélek. Egyik kezükkel átölelnek Engem, a másik kezükkel fogják keresztemet. A Szűzanya fájdalmában térdre omlik Előttem, átöleli lábaimat és könnyeit hullatja. Ez azt jelenti, hogy szenvedésemet az egész Szentháromság átélte lélekben. Édesanyám felajánlja az Én szenvedésemet az egész Szentháromságnak, siratja azokat a megátalkodott, hálátlan bűnösöket, akikért hiába szenvedtem, mert pokolba hullanak. Megáldalak benneteket az együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
2011. március 2.
Jézus: „…szenvedett Poncius Pilátus alatt…” II. (Hiszekegy)
Jézus: Drága, Engesztelő Gyermekeim! Forró szeretettemmel köszöntelek benneteket. Folytatom tanításomat a „Hiszekegy”-ről.
A következő mondat értelmezésének a 2. részéről lesz szó: „Szenvedett Poncius Pilátus előtt.” Most is a szemlélődés formáját alkalmazom, mert úgy érzem, hogy így szíveteket jobban meg tudom érinteni.
Édes Testvéreim! Nyújtom felétek a kezem, fogjátok meg, és gyertek velem a Fórumra, a praetorium melletti piactérre. Ott áll az egyik csarnok előtt az ostorozó oszlop. Ide küldött Pilátus a poroszlókkal. Jöttek a hóhérszolgák. Nézzétek csak milyen szörnyű korbácsokat, virgácsokat hoznak! Ledobják az oszlop mellé. A korbácsok nyelén bőrszíjak lógnak és vaskampókba és vasgömbökben végződnek. Erre a látványra összeszorul a szívem a félelemtől és ti is elborzadva nézitek. Most meztelenre vetkőztetnek. Szégyenkezve állok ott, de ti ahányan csak vagytok, körbevesztek Engem, hogy eltakarjatok a kíváncsi szemek elől.
Nézzétek csak, ki áll ott a katonák mögött? Fájdalomba merült Édesanyám, aki végig akarja nézni ostorozásomat. Szembe állok az oszloppal. Kezeimnél, lábaimnál, derekamnál hozzákötöznek erősen és durván az oszlophoz. Az első két pribék kemény bőrszíjakból készített ostorokkal kezd ütlegelni. Tépik, marcangolják fejemet, hátamat, lábaimat.
Közületek a legbátrabb, egyik engesztelő fiam mögém áll egészen szorosan, átölel és ezt mondja: Ne ezt az ártatlant üssétek, hanem inkább engem, Én bűnös vagyok, megérdemlem! Én így szólok hozzá: -Fiam, áldott légy az együttérzésedért, de így nem tudsz segíteni, hiszen csak képzeletben vagy itt, inkább azzal tudsz segíteni, ha társammá válsz abban, hogy imádkozol a lelkekért és így mented Nekem őket. Az ütések nyomán a testem tele lett piros vércsíkokkal. Ez a két ember negyed óráig ütlegelt így engem, majd felváltja másik kettő. Ezek valami tövisszerű virgácsokkal ütöttek, melyekre gombok és szögek voltak tűzködve. Össze visszafröccsen a vérem, még a hóhérok kezét is elborítja. Én csak nyögdécselek, imádkozom és vonaglom kínomban. Vérem még bőségesebben hull.
Egyik kislányom közületek elővesz egy fehér kendőt és a lábam alatt összegyűlt vértócsából felitat egy keveset és elteszi magának emlékbe, mint drága ereklyét. Még nincs vége a borzalmaknak. Leoldják a kötelékeimet és Én erőtlenül belehullok a vértócsába. Most háttal az oszlopnak kötöznek oda, jó szorosan mellemnél, lábaimnál és a kezeimet az oszlop közepén hátra. A következő két pribék olyan korbácsokat használ, melyek vasnyélbe erősített kis láncok és vaskampóba végződnek. Ezekkel aztán testemet teljesen széttépik, már nem található egy négyzetcentiméternyi ép hely se. Ez az ostorozásom legfájdalmasabb része. Ránézek hóhéraimra és irgalomért könyörgök, de azok csak annál vadabbul esnek nekem. Ez a rettenetes ostorozás jó háromnegyed óráig tart.
Ekkor egy bátor idegen férfi késsel a kezében odarohan és így kiabál: Hagyjátok abba! Ne verjétek halálra ezt az ártatlan embert! Majd odajön az oszlophoz és elvágja kötelékeimet. Félájultan rogyok bele a lábam alatt összegyűlt vérem tavába. Ti, drága engesztelőim most ott álltok körülöttem és nagy részvéttel nézitek nyitott nagy sebeimet és a belőlük szivárgó vért. Letérdeltek és zokogva kértek bocsánatot bűneitekért, melyekkel hozzájárultatok e szörnyű ütlegeléshez. Odalépnek hozzám a pribékek és megrugdosnak, hogy kelje fel. Az ágyékkötőm ott hever oldalt. Csúszva-mászva próbálom elérni. Mikor már majdnem sikerül megfogni, hóhéraim gúnyröhej kíséretében elrúgják onnan. Tovább vonszolom magam, mint egy véres féreg és ők nevetve továbbtaszítják. Végre megunják a játékot és megengedik, hogy magamra öltsem.
Kicsi gyermekeim! Látjátok édesanyámat? Végignézte az egész szörnyű ostorozást, és lelkében végigszenvedte. Pilátus felesége fehér kendőket ad neki és azokkal felitatja Szent Véremet. Gyermekeim, most ti is lehajoltok, és papír zsebkendőtökkel próbáltok egy kis Vért magatoknak emlékbe eltenni.
Az ostorozás helyszínétől nem messze lesz a töviskoronázás, az őrség házának belső udvarában. Már várakozott ott vagy 50 ember a nép söpredékéből. Középen van egy oszlopláb, mint ülő alkalmatosság. Ezt telerakják éles törött cserepekkel és rálöknek Engem. Mielőtt ráülök, valamelyiktök le akarja söpörni, de lehetetlen volt. Sok római katona áll körbe, hogy a nép ne tolongjon ott. Ahogy ott ülök egy vörös rongyot dobnak a hátamra, gúnyból, mintha királyi palást lenne. Egy suhanc ült a földön és előkészítette a töviskoronát. Véletlenül megszúrta az ujját és nagyot káromkodott. Mikor kész volt, a hóhérszolgák a fejemre nyomták.
Ott álltok körülöttem és a szívetek összeszorul a fájdalomtól, mikor a náddal nagyot ütnek a koronám tetejére. A tövisek mélyen beleszúródnak a csontig és Én feljajdulok a fájdalomtól. Többen letérdeltek és nagy részvéttel az ölembe hajtjátok fejeteket. Nagyon bánt titeket, hogy nem tudtok semmit tenni. Rátok nézek és mondom. De igen, enyhíteni tudjátok fájdalmamat bűnbánatotokkal, imáitokkal, áldozataitokkal.
Most egyiketek kíméletesen, nagy szeretettel letörli arcomról a vérpatakokat, melyek a tövisek sebeiből erednek. Ó, Kicsinyeim, nézzetek körül, rajtatok kívül senki nem szeret itt Engem. Hát nem így van ez az életben is? Sok millióan úgy élik le az életüket felebarátaitok, hogy eszükbe se jutok, rá se gondolnak, hogy meghaltam értük.
Itt a töviskoronázás alatt a hóhéraim csúfondárosan letérdelnek és mondják nevetve: „Üdvözlégy zsidók királya!”, leköpdösnek, kövekkel dobálnak, addig a ti kortársaitok káromolva szidnak, titeket buzgó engesztelőket kicsúfolnak, bolondnak, szentfazéknak mondanak. Most is szenvedek a megaláztatástól, -bennetek- Engem szerető gyermekeim.
Drága Engesztelőim! Most is jelen vagyunk mind a négyen: a Szentháromság és a Szűzanya. Atyám úgy van most itt közöttünk, hogy nem emberi alakban, hanem ragyogó fényével beragyogja az egész termet. Én, Jézus Krisztus letérdelek Atyám fönsége előtt, jobb kezemben tartok egy véres keresztet, balkezemben a töviskoronámat és magasba emelve így szólok Hozzá: „Atyám! Fogadd el Tőlem ostorozásom és töviskoronázásom véres áldozatát a ma élő emberiség megtéréséért. Szenvedésemhez hozzáillesztem az itt jelenlévő gyermekeim összes megélt fájdalmát, fizikai és lelki szenvedését, lelki sebeit és megaláztatásait, minden imáját, böjtjét és virrasztását, és így helyezem lábaid elé. Tekintsd kegyesen e felajánlást és fogadd el az emberiség megmentéséért. Kérlek, enyhítsd a betervezett nagy büntetést! Vagy pedig Szent Lelked kiáradásával irgalmadban tisztítsd meg minden gyermekedet, hogy az emberiség egésze megszabaduljon a büntetéstől, hogy szenvedésem és halálom gyümölcseit, a megváltást minden teremtményed élvezhesse.
A Szentlélek Isten itt áll Mellettem fehérruhás ifjú alakjában és egy lobogó fehér lángot tart a tenyerében. Ez az Ő tüzes szeretetlángja. Hirtelen e láng sok apró lángra oszlik, és mindegyiketek szívébe száll, hogy fellobbantsa parázsló szíveteket, hogy előkészítsen titeket az Ő közelgő érkezésére.
Édesanyám hálából, mert ma mélyen együttéreztetek Szent Fia szenvedésével, körbejár köztetek, megcsókolja arcotokat és egy keresztet rajzol homlokotokra.
Én, -a ti Jézusotok- megáldalak benneteket a mély együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
 
2011. március 9.
 
Jézus: „…szenvedett Poncius Pilátus alatt…” III. (Hiszekegy)(Elítélés)
Jézus: Szívem minden szeretetével köszöntelek benneteket, drága engesztelő Gyermekeim! Köszönöm, hogy újra eljöttetek meghallgatni tanításomat. Ma Én szólok hozzátok, Jézus Krisztus, a ti Üdvözítőtök. A Hiszekegynek az a mondata, hogy „szenvedett Pontius Pilátus alatt” ma folytatódik elítélésemmel.
Most, mint múlt héten, újra kérlek benneteket drága Gyermekeim, hogy kísérjetek el az ítélet helyére. Már itt is vagyunk, Pilátus, a római helytartó előtt. Ide vonult ki kíséretével a Fórumra. Itt az ostorozó térrel szemben egy magas emelvény áll. Ünnepélyes öltözet van a helytartón, valami csillogó koronaféle a fején. Az emelvényre több oldalról lépcsők vezetnek fel. A farizeus papok közül Annás és Kaifás meg még harmincan vannak itt. Pilátus széke piros takaróval van leborítva és egy kékszínű vánkos van rajta sárga bojtokkal. Látjátok? A két lator már ott áll elővezetve. Most Engem megragadnak a poroszlók és odaállítanak közéjük.
Egyiketek részvéttel megkérdezi: – Jézusom, még annyira se tiszteltek, hogy magadra ölthetted volna a saját ruhádat? Összeszorul a szívem, mikor látom, hogy még mindig a királyi gúnyöltözet van rajtad: a töviskoszorú és a rongyos vörös „palást”, a kezeid pedig elől összekötve, mint egy közönséges bűnözőnek. És Én így válaszolok a kérdezőnek: -Gyermekem! Bennük nincs tisztelet és szeretet Irántam. Pilátus rám mutatott, és erős, gúnyos hangon így szólt a zsidókhoz: – Íme a ti királyotok. A nép így zúgott: El vele! El vele! Feszítsd meg őt! – De hát a ti királyotokat feszítsem meg? – kérdezte a helytartó. – Nekünk nincs királyunk, hanem csak császárunk! – kiáltották a főpapok. Ekkor ti szorosabban körülvesztek Engem, mintha védelmezni akarnátok a rosszindulatú, dühös főpapok és a felbőszített, zúgolódó néppel szemben. És így kiáltoztok: – Pilátus, gondolkozz! A mi Jézusunk ártatlan! Ő valóban Isten Fia! Ha elítéled, felelni fogsz tettedért Isten előtt! Hallgass feleséged bölcs szavára! Ne légy gyáva és kétszínű! Én így válaszolok nektek, Engem szerető, hűséges gyermekeimnek: – Még mindig nem értitek, hogy semmit nem tehettek? Hiszen csak képzeletben vagytok itt, és Pilátus nem hallja védelmező szavaitokat. Itt meg kell történni az ítéletnek, hogy az Írás beteljesedjék.
Pilátus most felolvassa az igazságtalan vádakat, hogy Én lázító és felforgató vagyok, minduntalan megszegem a zsidó törvényeket, azután Isten Fiának és a zsidók királyának hivatom magam. Kihirdeti a nép előtt, hogy a főpapok és az egész nép halálomat követeli. Még azt is hozzáteszi, hogy ő a nép véleményét tiszteletben tartja és igaznak véli. Közületek egy bátor fiam felkiált a helytartóhoz: – Pilátus! Most igaznak véled a nép ítéletét? Hát akkor miért hangoztattad órákon keresztül, hogy Jézus ártatlan? Gyáva, kétszínű ember vagy. – Kisfiam, – mondom felé fordulva – ennek semmi értelme. A helytartó rád se hederít, mert nem is hall téged. Ezzel nem tudsz rajtam segíteni. Viszont nézd, milyen némán tűröm igazságtalan elítélésemet. Kövess Engem, hogy te is tudj hallgatni az igazságtalan elítélések esetében.
Forrón szeretett Gyermekeim, most mindannyiatokhoz szólok. Szinte emberfeletti dolgot kérek tőletek: Ha legközelebb olyan helyzetbe kerültök, hogy ellenségeitek hazudozva rosszat állítanak rólatok és pletyka formájában elterjesztik, akkor jusson eszetekbe, hogy Én hogyan reagáltam Pilátus igazságtalan szavaira! Némán hallgattam, nem védtem magamat. Ne törődjetek azzal a közmondással, hogy a „hallgatás beleegyezés”. Az nem számít, hogy jó híreteket, tekintélyeteket tönkreteszik. Nem az a fontos, hogy embertársaitok körében milyen véleménnyel vannak rólatok, hanem az, hogy viselkedésetek az Én elvárásomnak megfeleljen. „Akit megaláznak, az felmagasztaltatik”, mondja a Szentírás.
Most visszatérek e gondolatok után a helyszínre. Pilátus a nép előtt hangosan kijelenti: – Tehát a názáreti Jézust, a zsidók királyát, arra ítélem, hogy keresztre feszítessék! Azután megparancsolja a poroszlóknak, hogy hozzák elő a keresztemet. Közben kezébe vesz egy pálcát, kettétöri és ledobja a lábam elé. Van is egy ilyen ismerős szólás: „pálcát tör felette”, tehát elítél valakit a viselkedése miatt.
Édesanyám végignézte az elítélésemet. Ezzel nyilvánvalóvá vált számára, hogy az Ő hőn szeretett Fiát és Megváltóját szégyenteljes módon megölik, keresztre feszítik. Ti, engesztelőim mély részvétet éreztek iránta és többen odamentek hozzá, ahogy ott reményvesztetten áll. Átölelitek, kezét nagy tisztelettel megcsókoljátok és vigasztalni próbáljátok. Ő így szól hozzátok: Ó, ti hűséges engesztelő Kicsinyeim! Felismerlek benneteket. Ti vagytok, akik epedve várjátok szavaimat az engesztelésen a medugorjei rózsafüzér után. Nekem úgy, mint Szent Fiamnak, megengedte a Mennyei Atya, hogy lássalak és hallhassalak benneteket. Köszönöm együttérző szavaitokat! Balzsam ez az Én végtelenül fájdalmas anyai Szívemre. Veletek együtt hiszem és tudom, hogy drága Szent Fiam szenvedése hamarosan véget ér és fel fog támadni.
Miután elhangzott a halálos ítélet, Engem átadnak a poroszlóknak. Leszakítják Rólam a vörös gúnyköpenyt, amely egészen bele volt ragadva sebeimbe, ezzel felszakították sebeimet, folyt a vérem. Letépték fejemről a töviskoronát iszonyú fájdalmak között, hogy Rám tudják húzni kimosott ruhámat. Rám csatolják a bilincsövet, amiről 4 köteg lóg le. A poroszlók nagy rúgások és ütlegelések közepette a fórum közepére vezetnek, és már hozzák is a keresztfámat a rabszolgák a nyugati kapun át. Nagy puffanással dobják le a földre a lábam elé. És itt most megszakítom szenvedésem történetét, hogy folytathassam legközelebb a keresztutammal.
Most pedig, ahogy lenni szokott, szavaimmal érzékeltetem a Szentháromság és a Szűzanya valóságos jelenlétét.
A Szentlélek Isten egy óriási nagy fehér galamb képében egész beszédem alatt ott lebegett fölöttetek, engesztelők fölött és kiterjesztett szárnyaiból ragyogó fehér fénysugarakat bocsátott rátok, melyekkel bevilágította lelketek minden zugát. Most nem bűneiteket vizsgálja, hanem azt, hogy elítélésem története megérintette –e eléggé lelketeket.
Én, Jézusotok miután befejeztem tanításomat, úgy vagyok jelen előttetek, mint Pilátus előtt: töviskoronával a fejemen, vörös gúnyköpenyben vérborultan, elől összekötött kezekkel és így szólok: Drága Gyermekeim! Ennek az égbekiáltó igazságtalanságnak néma eltűrése pecsételte meg teremtményeim örök sorsát, mert ha ezt a szörnyű ítéletet nem fogadom el, minden ember lelke elkárhozna.
Atyám is itt van, fehér ruhában. Egyik kezében egy pálca van, a bűntől feketéllő földgolyó előtte lebeg a levegőben. Majd a pálcát úgy tartja a Föld felett, mintha ketté akarná törni és így szól: Eme igazságtalan pilátusi ítélet és az emberiség bűnei arra indítanak, hogy pálcát törjek az emberiség felett, de atyai végtelen szeretetem irgalmat követel Tőlem.
Édesanyám letérdel az Atya előtt és így könyörög: Atyám! Egyre gyarapodó engesztelő hadseregem kedvéért irgalmazz minden teremtményednek!
És most Én, Jézus Krisztus úgy búcsúzom tőletek, hogy Szent Szívem összes melegével megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
 
2011. március 16.
 
Jézus: „…szenvedett Poncius Pilátus alatt…” IV. (Hiszekegy)(Keresztút)
 
 
Jézus: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Megváltótok, eszközöm hangján szólok hozzátok. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Még mindig a „Hiszekegy” következő mondatáról beszélek nektek: „szenvedett Pontius Pilátus alatt és a keresztúttal folytatom. Újra szemlélődő módon fogom előadni, hogy szívetekbe jobban belevésődjön.
Az ítélet elhangzása után ledobták a keresztemet a lábam elé. A hóhérszolgák gorombán és kíméletlenül ráhelyezték a jobb vállamra. A kereszt végére egy kötelet kötöttek és megemelve tartották, hogy ne húzzam a földön. Megragadták a bilincsövemen lógó 4 kötelet, majd nagyot ütöttek az ostorozástól felsebzett hátamra és elindultunk. Ettől kezdve jelen időben beszélek, mintha most történne minden, nem 2000 éve. Drága engesztelő kis csapatom! Mindnyájan itt jöttök körülöttem, hűségesen. Közületek egyik leányom könnyes szemmel megszólal: -Uram! Azért olyan nehéz a kereszted, mert a világ összes bűne ránehezedik. Ha legalább mi engesztelők egy szál bűnt ránehezedik. Ha legalább mi, engesztelők egy szál bűnt se követtünk volna el, akkor egy kicsit könnyebb lenne neked. Testvéreim! Mindannyian emeljünk egy kicsit a kereszten, hogy ne nyomja annyira sebes vállát! Így válaszolok nektek: Az igaz, hogy mivel gondolatban vagytok itt, fizikailag nem tudtok enyhíteni terhemen, de együttérző szeretetetek miatt máris könnyebben érzem magam. Ó, Gyermekeim! Látjátok, hogy rángatnak a köteleimmel? Egyszerűen nem lehet így egyensúlyozni. A kötelek abban is akadályoznak, hogy bő ruhámat balkezemmel felemeljem, így pedig alig tudok lépni. Ketten közületek jobbról és balról magasba emelitek ruhámat. Milyen jól esik, hogy segíteni akartok. Nézzétek az ablakokat! Sárral, konyhahulladékkal dobálnak és egy asszony trágyaléval leönt Engem. Egyik drága jó Fiam látja, hogy egy 10 év körüli kisfiú köveket gyűjt kötényébe, hogy lábaim elé szórja. Odafut, hogy megakadályozza, de már késő. Botladozok a kemény, éles köveken összeégetett, sebes mezítlábaimmal. Marikám, Kislányom, te pedig ki akarod venni a nagy követ egy felém szaladó kisfiú kezéből, de nem sikerül és hozzávágja a térdemhez. Így bánnak velem a gyermekek, akiket annyira szeretek. Drága Kicsinyeim! Eleséseimet a stáció képeken szépítve ábrázolják, mintha csak térdre estem volna. Nem úgy van az! Az első elesésem előtt a kötelekkel elrántottak és ezért teljes hosszamban a földre esek. Könyökömből, kezeimből, térdeimből ömlik a vér. A kereszttől összeroncsolt vállam sebe a zökkenéstől most még mélyebb. A nehéz kereszt ahogy rám zuhan mégjobban beleveri a töviskoronát a fejembe és a hátamat is nagyon megütötte. Közben ütnek a pribékek, hogy álljak már fel. Akkor ti, drága Kincseim, hónom alá nyúlva próbáltok felállítani, de ti csak képzeletben vagytok ott. Viszont drága együttérzésetek erőt ad Nekem, és nagyon nehezen felállok. A hóhéraim újra beleteszik mély vállsebembe a keresztet. Ó, Kicsinyeim! Ez most már rettenetesen fáj! Egyik leányom megszólal: Édes Jézusom! Te Isten vagy, nem csak ember. Dobd le a keresztet és kergesd el kínzóidat! Én így válaszolok: Kislányom, Margitkám, nem lehet, mert irántatok érzett szeretetből szenvedésem kelyhét az utolsó cseppig ki kell ürítenem, különben mindnyájan elkárhoztok. Gyertek csak hűséges követőim, menjünk tovább. Nézzétek, ki áll ott a kapualjban? Édesanyám, kétoldalról János, a szeretett tanítvány és Mária Magdolna támogatják. A mély fájdalomtól alig áll a lábán, a szemei vörösre kisírva, megdagadva, az arca sápadt. Most ide támolyog Elém, két keze közé veszi balkezemet, és mély részvéttel elgyötört szemembe néz. De a katonák ellökdösik. Közületek néhányan utána mentek, sírva átölelitek, próbáljátok vigasztalni és kértek magatoknak az Ő végtelen anyai fájdalmából.  És ő keresztet rajzol a homlokotokra. Visszajöttök Hozzám a többiekhez, és haladunk tovább. Hirtelen egy magas házból egy előkelő ismert asszony a gyermekével odaáll Elém – nem törődve a goromba, kiabáló katonákkal – és egy kendőt nyújt Felém. Úgy hívják Szerafia, de ti Veronika néven ismeritek. Én elfogadom és belenyomom véres, sáros arcomat, majd visszaadom neki? Látjátok? Ennek a bátor asszonynak kendőjére hagytam fájdalmas arcom mását. Nektek, Engem hűségesen kísérő, kicsiny Gyermekeim, a szívetekbe vésem arcomat, egész szenvedésemet. Most közeledik Veronika kislánya, aki finom, fűszeres borral akarja enyhíteni szomjúságomat, de kilökik kezéből a korsót és a drága nedűt a föld pora issza fel. Én pedig kimondhatatlanul szomjas vagyok: torkom, szájpadlásom, nyelven, ajkaim cserepesek a szárazságtól, alig tudok nyelni. Ekkor közületek az Én István fiam egy hideg vízzel teli flakont nyújt Nekem, és Én nagyot kortyolok belőle, majd köszönettel visszaadom. De ez csak gondolatban van, mert Én –Gyermekeim- egy csepp vízzel sem enyhíthetem szomjamat. Ez is része a megváltásnak.
Drága együttérző Kísérőim. Most tovább megyünk, közben szinte szünet nélkül bántalmaznak, ütnek, rugdosnak. Többször elesek, mert egyre gyengébb leszek. Nézzétek csak! Ott egy csoportban asszonyok állnak és sírnak. Nem törődve a magam bajával, feléjük fordulok és mondom: Ne Engem sirassatok, hanem magatokon és fiaitokon sírjatok! Kedves Engesztelőim! Nektek is azt mondom, a sajnálkozással nem sokra mentek. Inkább mély bűnbánattal és sok imával, böjttel, engeszteléssel menteni kell a lelkeket.
Egyre gyengébbek a lábaim, a fizikai és lelki fájdalmak annyira eluralkodtak rajtam, hogy már az út vége felé nem tudom egyedül vinni  a keresztemet, a földre rogyok. Hóhéraim dühösek, káromkodnak. Ahelyett, hogy helyettem felemelték volna a keresztet, hogy továbbvigyék, Engem ütnek, hogy álljak föl. Képtelen vagyok. Szembe jön velünk Cirenei Simon. Egy kertész, aki fáradtan bandukol hazafelé a munkájából. Ráordítanak, hogy vigye tovább terhemet. Erősen tiltakozik, de kényszerítik rá. Dühös és tehetetlenül káromkodik. Ti, Engem kísérő gyermekeim nyugtatjátok: Simon! Ő a názáreti Jézus, Isten fia! Neki segíteni kitüntetés. Nézd, hogy megkínozták! Érted is szenved. Egyszercsak Simonnal összetalálkozik tekintetünk és ezzel akkora együttérző szeretet keletkezik benne, hogy boldogan segít. Szeretett Fiaim, Leányaim, soha ne kényszerűségből tegyétek a jót a felebarátaitokkal, hanem szívből jövő szeretettel. Akkor is ha fáradtak vagy álmosak vagytok, akkor is ha éppen rossz a hangulatotok. Kövessetek Engem a felebaráti szeretetben. Hamarosan felérünk a Golgota tetejére, ezért most befejezem mai tanításomat a keresztútról.
Drága Engesztelőim! Most szeretném elmondani, hogyan vagyunk mi Égiek jelen itt köztetek. A Mennyei Atya fehér ruhában és nagy fényben áll előttetek, a kezében egy lila stólát tart elétek, és így szól: Drága Gyermekeim! Múlt héten, hamvazószerdával elkezdődött a nagyböjt. Ez a bűnbánat ideje. Gyakran járuljatok a bűnbánat szentségéhez. A szentgyónás előtti bűnbánatotok igazi, mély, szívből jövő legyen. Ne felejtsétek el olyan családtagjaitok, barátaitok, rokonaitok bűneit is megbánni, akik soha nem mennek gyónni.
Én, Jézus Krisztus is itt állok előttetek és szeretettől lángoló, töviskoszorús, lándzsával átszúrt Szent Szívemet tartom a tenyeremben. Gondolatban jöjjetek ki Hozzám és húzzatok ki 1-1 tövist töviskoszorúmból. Ez a tövis képviselje saját és családtagjaitok bűneit és rokonaitok bűneit. Így jelentősen enyhíthetitek fájdalmamat, amit a Szívemben a bűnök miatt érzek. A Szentlélek Isten fehérruhás ifjú alakjában van jelen és egy nagy csokor színes virágot helyez a szívetekbe. Tele akarja rakni lelketeket erényekkel, hogy gazdagon feldíszített lélekkel várhassátok az Ő közelgő eljövetelét. A Szűzanya fájdalmas Anya képében áll elétek és sírva kéri, hogy imádkozzatok a legnagyobb bűnösökért, akik ma is szüntelenül megsértik Szent Fia Szívét.
Én, Jézus Krisztus Megáldalak titeket a mély együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek 17-18. – A Mennyei atya beszél ismét a tisztítótűzről

Mennyei Atya: A tisztítótűzI.

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. A tisztítótűzről foglak tanítani benneteket. Két részre osztjuk az anyagot: ma az 1. résszel, jövő hétfőn a 2. résszel foglalkozunk.
Egy látomással kezdem. A ti korotokban élt, csak kicsit régebben, Mária Natalia nővér. Jézus Uratok egyszer rózsafüzér imádkozás közben kiragadta a lelkét és elvitte a tisztítóhelyre. Egy végelláthatatlan szürke porral fedett pusztaság tárult a nővér szeme elé. Sok szomorú embert látott gubbasztani, járkálni lehorgasztott fejjel. Ők Jézussal ketten megálltak a tér közepén és azonnal körbevették a szenvedő lelkek Mária Natália nővért és így kérlelték: Értem mondd a rózsafüzért! Értem mondd! A nővér megkérdezte Jézust: „Uram, miért kérik ennyire a rózsafüzért?” Jézus elővett egy élő virágszemekből álló rózsafüzért, melynek minden szemében valami piros csepp csillogott és így szólt: „Ez az Én rózsafüzérem, melynek minden szemében az Én Szent Vérem csillogott és így szólt: „Ez az Én rózsafüzérem, melynek minden szemében az Én Szent Vérem Csillog és arra a lélekre ömlik, akiért mondod a rózsafüzért. Azonnal enyhül a szenvedése, vagy kiszabadul a tisztítótűzből.” Van olyan választottam, aki azt látja, hogy lángokban emberi alakok mozognak föl és alá, tisztítja őket a tűz. Más előtt megjelenik a sötét térben egy szabálytalan, világos, ovális forma szélén sötét alakok állnak, ők a halottak jelképei. Az ovális forma összehúzódik és a lila fény ( a tisztítóhely) beszippantja a halottakat. Ima közben ez a lila fény kinyílik és fényes alakokat lövel ki magából. Ez a lelkek szabadulásának a szimbóluma.
Amint látjátok, mindegyik választottamnak más és más képekben mutatom a tisztítóhelyet. Ez azt jelenti, hogy ezek a látomások csak szimbólumok. A testben élő ember csak térben tud gondolkodni, ezért a látomásoknál alkalmazkodom a ti értelmetekhez, látásmódotokhoz. A valóságban a tisztítóhely nem valami hely, főleg nem börtön, hanem a léleknek egy tisztuló állapota.
A tisztítóhely az Én irgalmamnak legtökéletesebb megnyilvánulása. Ugyanis az első ítéletkor, halálotok után azonnal Elém kerül a lelketek. Az ember ilyenkor az Én megvilágításom által meglátja, hogy milyennek kellett volna lennie az Én terveim szerint, és milyen messze maradt ettől a valóságban. Így ebben az állapotában nem tudná elviselni a Mennyország tisztaságát, fényességét, és ha nem lenne tisztítóhely, egyenesen a pokolba kerülhetne.
Vannak felületesen gondolkodó emberek, akik azt állítják, hogy nincs tisztítóhely, mert az Isten jóságához méltatlan lenne. Nincs igazuk. Ha a sok rosszindulatú, gátlástalan, irígy, hatalmaskodó, szeretetlen ember mind azonnal a Mennyországba kerülne, milyen keservessé tenné az ott lakók örök életét. Az Én igazságosságomnak az felel meg, hogy mindenki lerója az adósságát. Olvashatjátok Máté evangéliumából: „Bizony mondom néktek, ki nem jössz onnét, még le nem fizeted az utolsó fillért!”
A másik tény, hogy ha nem lenne tisztítótűz, akkor majdnem mindenki elkárhozna, mert ha a kegyelem állapotában halt is meg, tele van tökéletlenséggel, hibával, amivel nem lehet azonnal üdvözülni.
Nézzük a következő kérdést: Valóban van-e tisztítóhely?
Már az ókori egyiptomi halotti szertartások könyvei is beszélnek kiengesztelő szenvedésekről, amiken a jók lelkének előbb át kell menniük, hogy aztán bebocsátást nyerjenek Osiris mennyei birodalmába. Az ókori görögök az empyrosisról, a tűz szféráiról beszélnek, ahol a lelkek hibáiktól megtisztulnak. A tisztítótűz hite valamilyen formában az emberiség közkincse volt, már a kereszténység előtt is. A kereszténység ősidők óta vallotta tisztítóhely hitét. Emellett tanúskodik a Szentírás. Már az ószövetségi Szentírásban olvashatjátok, hogy Makkabeusi Júdás tizenkétezer ezüst drahmát küldött Jeruzsálembe, hogy áldozatot mutassanak be a megholtak bűneiért.
De világosan beszél a tisztítóhelyről az újszövetségi Szent Pál is, aki szerint a Mennybe nemcsak olyanok jutnak, akik haláluk után közvetlenül bemehetnek, hanem olyanok is, akiknek földi építését a tűz majd kipróbálja, és ha munkájuk értékesnek találtatik, ezek is Üdvözülnek majd, de úgy, mint tűz által.
Az emberi logika is arra a következtetésre vezet benneteket, hogy azok számára, akik nem halálos bűnben haltak meg, tehát nem Istentől elszakadtan, hogy ezek számára az érésre, a jóvátételre, a tisztulásra kell még egy átmeneti helynek lennie. Isten törvényein ejtett sérelmekért elégtétel jár.
Mi következik abból, hogy van tisztítóhely?
  • 1. Az egyik ami következik belőle, hogy a tisztítóhely hite messzebb viszi tőletek a poklot. Milyen sok embert kétségbe ejt a pokol gondolata. Sokan így gondolkoznak: Valóban jó-e az Isten és irgalmas-e, ha meg tudta teremteni az örök poklot? De mindjárt érthetőbbé válik és elfogadhatóbbá számotokra ez a tény, ha tudjátok, hogy van tisztítóhely, mely az Én irgalmam, szeretetem jele. Csak akkor lenne elviselhetetlen a pokol gondolata, ha nem volna tisztítótűz. Akkor az emberek legnagyobb része elkárhozna.
  • 2. A másik ami következik a tisztítóhely létezéséből, hogy ennek a hite közelebb hozza nektek a Mennyországot. Vannak, akik úgy érzik, számukra elérhetetlen a Mennyország a magas követelményeivel. Viszont a tisztítótűz mindenkinek lehetővé teszi az üdvösséget tüze tisztító erejénél fogva.
És most elérkeztünk a legizgalmasabb kérdéshez: Miben áll a tisztítóhely büntetése? A tisztítótűz elnevezésében benne van a tűz szó. Ez a tűz teljesen eltér az általatok ismert földi tűztől. A földi tűz csak a testet égeti, a purgatórium tüze viszont a lelket, ezért sokkal fájdalmasabb. A földi tűz teljesen elhamvasztja, elpusztítja, ami belekerül, a purgatóriumi tűz a lelket nem pusztítja el, addig tart, amíg a lélek meg nem tisztul.
A tűznél is jobban kínozza a lelket az Istentől való elszakítottság. Halálotok után azonnal találkoztok Velem, Istenetekkel. Elkápráztat benneteket ez a fényes lény, mert kimutatja, hogy ő őrülten szerelmes belétek és ti is beleszerettek, úgy, mint még soha senkibe itt a Földön. Azt is érzitek, hogy ez ragyogó lény alig várja, hogy megöleljen, eggyé váljon veletek. De ti hirtelen úgy érzitek, hogy piszkosak, mosdatlanok, foltosak vagytok, tele bűnnel, tökéletlenséggel, meg kell tisztulnotok valahol, így a tisztítóhelyre külditek magatokat. De a szívetekben olyan égő, heves a szerelem, az Irántam érzett vágy, hogy alig bírjátok ki ott a várakozást.
A tisztítótűz a vágy helye, az őrült vágyakozásé Isten iránt, akit már ismertek, mert láttátok Őt az első ítéletkor és még nem egyesülhettek Vele. A tisztítóhelyi büntetés 3. formája a végtelen nagy bűnbánat. Az ott lévő lelkek mélyen bánják, hogy a meggyónt, megbánt halálos bűneik utáni adósságot nem vezekelték le a Földön felajánlott szenvedéseikkel, virrasztással, áldozatokkal. Bánják a sok bocsánatos bűnt, amit talán meg sem bántak földi életükben. Bánják a hálátlanságukat, szeretetlenségüket, hogy Rám csak öt percet szántak, a nap 24 órájából. Bánják, hogy sok jócselekedetet elmulasztottak. Bánják a lustaságukat, kényelemszeretetüket és az állapotbeli kötelességeik elmulasztását. Ez a nagy bűnbánat is tűzként égeti és tisztítja lelküket.
Miért hosszú a vezeklés a tisztítóhelyen? Biztosan állíthatjátok, hogy a lelkek több időt töltenek a tisztítóhelyen, mint ahogy elképzelitek. Persze nem minden lélek egyaránt hosszú ideig van ott. Mert akik önmegtartóztató életet éltek és sokat szenvedtek, vezekeltek, azok a lelkek hamar kikerülnek onnan. Bizony vannak lelkek, akik 40-50 évig, sőt több száz évig ott szenvednek, sőt a világ végéig. Azért kell a hosszú vezeklés, mert elkövetett bűneitek nagyon súlyosak. Ami a ti szemetekben csak egy kis hiba, az tulajdonképpen lázadás Ellenem.
Sokan vannak, akik meggyónt halálos bűnökkel kerültek a tisztulás helyére, de gyónáskor semmi bűnbánatot nem éreztek, és semmi elégtételt nem végeztek. Az ilyeneknek megbocsátottam, de bizony hosszan le kell szenvedniük a tisztítóhelyen a tartozásukat. A szentek nagyon kicsi bűnöket követtek el és ritkán, mégis sokat bánkódtak és vezekeltek. Ti sok súlyos bűnt követtek el, mégis alig van bennetek bűnbánat.
Azok az emberek szenvednek a tisztítóhelyen legtovább, akik életük legnagyobb részét súlyos bűnben töltötték, és halálos ágyukon megbánták és meggyónták. Ezért a kárhozattól megmenekültek, de a világ végéig a tisztítótűzben kell törleszteniük.
Végül tanításomban mai utolsó kérdés: Kik szenvednek a tisztítóhelyen a legkeményebben? A válaszom meglepő lesz. Nem a paráznák, házasságtörők, homoszexuálisak, a rablók, a hirtelen felindulásból gyilkoló emberek, hanem akik haraggal, gyűlölettel, szeretetlenséggel a szívükben haltak meg, akik nem tudnak megbocsátani ellenségüknek.
Ezért kérlek titeket, drága Gyermekeim, nagyon vigyázzatok, hogy senkire se haragudjatok. Nem elég mondogatni, hogy nem haragszom, hanem valóban szeretni kell megbántótokat, jót kell vele tenni, imádkozni kell érte. Mert akinek a szívében haragot látok halála pillanatában, az nagyon keményen fog szenvedni, és hosszú ideig. Drágáim! Még van időtök, de nem tudjátok mennyi.
Pótoljátok mulasztásaitokat, gyakoroljátok bűnbánatot, a megbocsátást. Ajánljátok fel szenvedéseiteket, önmegtagadásaitokat elégtételül, hogy adósságotok csökkenjen vagy egészen megszűnjön. Minden vágyam, hogy a tisztítóhelyet elkerülve egyre többen jussatok be az Örök Boldogságba.
Megáldalak benneteket a bűnbánat és vezeklés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Az 5 Szent Seb rózsafüzér előtt
Én: Drága Jézusom! Ezzel a rózsafüzérrel most engesztelni és vigasztalni szeretnénk Téged azokért a bűneinkért, melyeket meggyóntunk ugyan, de nem bántunk meg szívünk mélyéből. Ezért utána ott maradt a tartozásunk. Minden egyes bűnünkkel Téged bántottunk meg és a szentgyónás alatt hulló könnyek között kellett volna megbánni, de mi erre nem voltunk képesek. Helyette eldaráltuk a bánatimát, lélektelenül. Mindegyikünk számára fogadd el ezt az 5 Szent Seb rózsafüzért elégtételül. Ámen.
Jézus: Drága engesztelő Gyermekeim! Atyám mai tanítása arra volt jó, hogy felébresszen benneteket tespedtségetekből. Én ültem ott a gyóntatószékben és bizony sokszor hallottam, mikor csak gépiesen, átérzés nélkül soroltátok Nekem bűneiteket. Sőt láttam kedélyeskedő, nevetgélő gyónókat is. Nekik is megbocsátottam. Most már itt az ideje mindezekért az elégtételnek, mert ha így marad, vihetitek tartozásaitokat a tisztítóhelyre. Ha ezt a rózsafüzért összeszedetten, bűnbánattal tele szívvel fogjátok elimádkozni, minden eddigi tartozásaitokat letörlöm Szent Véremmel. Ezután már csak vigyáznotok kell, hogy újabb adóságot nem gyűjtögessetek.
Most pedig Szent Szívemre ölelve megáldalak benneteket az elégtétel és vezeklés lelkületével. Amen.
2009.február 16.
 
2009. február 23. hétfő Mennyei Atya: A tisztítótűz II.
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Újra a tisztítótűzről tanítalak benneteket. A múlt hétfőn a tisztítóhely fogalmáról és az ott átélt szenvedésekről volt szó.
Ma a tisztítóhely fokozatairól tanítalak benneteket, majd arról, el lehet-e kerülni a tisztítóhelyet, vannak -e gyermekek ott? Azután a tisztuló lelkekkel kapcsolatos karizmákról. Megvizsgáljuk, milyen eszközök vannak a szenvedő lelkek szabadítására. Megtudhatjátok látják-e, hallják-e imáitokat, áldozataitokat és hogy mit tesznek értetek hálából a kiszabadított lelkek.
Az első kérdés: Vannak -e fokozatok a tisztítóhelyen? Bizony vannak. 3 szintre lehet osztani. Miért vannak fokozatok? Mert csak így felel meg ez az állapot az Én abszolút igazságosságomnak. Hogyan is kerülhetne ugyanolyan mély szintre az a kényelemszerető ember, aki némelykor elhanyagolja dolgait, mint az a rablógyilkos, aki előre megfontolt szándékkal öl.
Nézzük kik kerülnek a legmélyebb szintre? Azok, akik súlyos bűnökben töltötték életüket és csak a halálos ágyukon bánták meg. Azok is itt vannak, akik haraggal, gyűlölettel a lelkükben haltak meg. Vannak haldoklók, akik hirtelen balesetben mennek el, nagyon bűnös életet éltek, nincs már idejük gyónni. Ezek egyik oldalán ott áll Szent Fiam és a Szűzanya és kérlelik, hogy őket válasszák, de a másik oldalukon ott van a gonosz, és el akarja ragadni. Ha Jézust választják, elkerülik a poklot, de a tisztítótűz legmélyére kerülnek.
Itt szenvednek azok a lelkek is, akik egész életüket közömbösségben töltötték, néhány jócselekedetük mégse engedte a pokolba jutni őket. És mos mondok egy meglepő dolgot: akik itt a legmélyebb szinten élnek, azoknak nem használnak imáitok, áldozataitok.
Rajtuk egyedül Mi segíthetünk, hogy lassan feljebb kerüljenek. A középső szinten azok a lelkek vannak, akik bocsánatos bűnökkel haltak meg, melyekért nem adtak elégtételt. Ide kerülnek a lanyhák, a lusták, akik elhanyagolják a szentáldozást, akik figyelmetlenül vettek részt a szentmisén, nem imádkoztak rendszeresen. Az értük mondott imáitok már tudnak segíteni rajtuk.
A legfelsőbb szint a vágy tisztítótüze, amit Küszöbnek is neveznek. Ide kerülnek, akikben erős a hit, sok a szeretet, áldozatkészség, alázat, de még vissza-vissza esnek apró gyengeségeikbe. Ők azok, akikről azt gondoljátok, hogy nem is kell imádkozni, mert úgyis a Mennyben vannak. A tisztítóhely 3 fokozata közül ez az egyetlen hely, ahol a lelkeket nem égeti tűz, csak a vágyakozva tisztulnak.
Második kérdés: El lehet-e kerülni a tisztítóhelyet? Igen, embernek lehetetlen, de a Mi segítségünkkel lehetséges. Kérjétek gyakran: „Uram, itt a Földön csak tégy velem, amit akarsz, csak odaát üdvözíts! Engedd, hogy inkább itt szenvedjek, minta tisztítótűzben!” És higgyétek el, ez meghallgatásra talál. Azoknak van a legnagyobb esélyük, hogy egyenesen a Mennyországba jussanak, akikben nagy a szeretet, akik jó szível vannak mindenki iránt.
A szeretet a bűnök sokaságát elfedi. Olyanok is bekerülhetnek tisztítótűz nélkül a Mennybe, akik életükben nagyon sokat imádkoztak a tisztuló lelkekért, s mikor ő haldoklik az általa üdvözült lelkek seregestül jönnek neki segíteni és bevezetik a Mennyországba.
Azok is elkerülhetik a tisztítóhelyet, akik nagyon alázatosak: tisztában vannak vele, hogy minden jó, ami bennük van nem az ő érdemük, hanem az Én ajándékom. Nem magukban bíznak, hanem Bennem. Azok is azonnal a Mennybe juthatnak, akik nem aggodalmaskodnak folyton, hanem teljesen Rám hagyatkoznak.
Elmondhatjátok tehát, hogy a közvetlen mennybe menetel három arany kulcsa a szeretet, az alázat és az Istenre hagyatkozás. Tehát nem az abszolút bűntelenség, melyre ti emberek, gyarlóságaitoktól fogva képtelenek vagytok.
Egy különös kérdés: Vannak -e gyerekek a tisztítóhelyen? Igen. Vannak, de a tisztítótűz számukra nem tart nagyon sokáig és nem nagyon fájdalmas, mert náluk a jó és rossz megkülönböztetése hiányosan működik. Ők is elkövetnek bűnöket, irigyek, szeretetlenek tudnak lenni, amiért tisztulniuk kell. Értük is imádkozni kell, ha meghalnak, mert többségük először a tisztítóhelyre kerül.
Most a tisztuló lelkekkel kapcsolatos karizmákról szeretnék beszélni. Ez egy különleges karizma, amelynek mély gyökerei vannak az Egyház történetében, mert sok szent gyakorolta ezt az ajándékot: Szent Gertrúd, Genovai Szent Katalin, a Paray Szent Margit Mária, a Szent Arsi plébános, Fausztina nővér stb. Közéjük tartozik Maria Simma az osztrák Sonntágból és a ti egyik kedves lelki testvéretek: Bali Marika. Most megkérem álljon ide Éva mellé és mesélje el egyik legmegdöbbentőbb élményét egy tisztítóhelybeli lélekkel kapcsolatban: …
Maria Simma karizmájával folytatom, akinek a tisztítóhelyről érkező lelkek sok mindent árulnak el. Neki nem fényalakban jelennek meg a lelkek, hanem hús-vér formájában látszódnak, de nem tudja őket megfogni, mert keze áthatol rajtuk. Beszélnek is hozzá. Mindig kérni jönnek valamit, hol imát, hol áldozatot, hol szenvedést, hol szentmisét. Egy lélek sem akar visszamenni a földre. A tiéteket végtelenül meghaladó tudással rendelkeznek.
A tisztítótűz rettenetes fájdalma ellenére ott van bennük az Örök Élet bizonyossága. Ti élők még elveszíthetitek a Mennyországot, de ők már nem. Az örömük nagyobb a fájdalomnál. Semmi nincs a földön, ami arra késztetné őket, hogy újból ott akarjanak élni, ahol az ember nem biztos semmiben. Maria kérdéseket is fel szokott tenni a lelkeknek. Pl. az egyiket megkérdezte, hogy az ördög megtámadhatja-e az embert halála pillanatában? A lélek így válaszolt: Igen, de az ember ahhoz is kap kegyelmet, hogy elzavarja. Ilyenkor, – ha ellenállnak neki – a gonosz semmit se tehet. A másik lélektől megkérdezte, hogy Jézus szokta-e látogatni a tisztuló lelkeket. Ő így felelt: Jézus nem, de a Szűzanya gyakran ott van a tisztítóhelyen. Maguk a tisztuló lelkek sem kereshetik fel egymást, de még az üdvözült lelkek sem mehetnek látogatóba a tisztítóhelyre. Viszont az angyalok ott vannak, és mindenkivel vele van az őrangyala. Mariához öngyilkos lelkek is jöttek. Ezek nagyon megbánták tettüket, mert haláluk pillanatában Isten szemével látták, hogy öngyilkosságukkal mennyi kegyelmet elpazaroltak. Látják azt a sok jót, amit tehettek volna, de nem tettek, mert megrövidítették az életüket. Ha betegség okozta az öngyilkosságot, azt Én a büntetésnél figyelembe veszem. Egyik alkalommal egy drogos, máskor egy alkoholista kereste fel a tisztítótűzből Mariát. Mindegyik elmondta, hogy a pokoltól megmenekültek ugyan, de sokat kell szenvedniük. Egy homoszexuális fiatalember lelke is meglátogatta. Elmondta, hogy a szenvedés mértéke attól függ, hogy a hajlam vele született-e, vagy akarattal eltanulta valakitől. Enyhébb a büntetés, ha születéstől kezdve ilyen, ugyanis a gonosz ülteti bele a fogantatáskor az emberbe. Nekik Szent Mihály főangyalhoz kell sokat imádkozni, hogy míg élnek szabaduljanak meg e kísértésektől.
Most pedig vizsgáljuk meg, milyen eszközeink vannak a tisztuló lelkek szenvedésének enyhítésére és kiszabadításukra! A tisztítóhely lehetővé teszi, hogy a földön élő emberek szeretete átnyúljon a síron túl is, hogy az élők segíthessenek a megholtak lelkén. Szomorú látvány a temetés: síró gyászolók, alig van a sírnál kezét összetevő imádkozó ember, hátul fecsegők állnak. A sírt elborítják a koszorúk, virágok. Ez a sok koszorú tulajdonképpen csak a gyászolókat vigasztalja, a halott ezeknek nem veszi semmi hasznát. Azok a virágok se jelentenek nekik semmit se, amit később a sírjára kivisznek. Sőt a méregdrága díszes, cifra márványsírok se adnak enyhülést nekik.
Lelki segítségre vágynak: szentmise bemutatásra, imára, jócselekedetekre, szentmiséitek felajánlására. A leghatásosabb segítség a tisztuló lelkek megszabadításához a SZENTMISE. Miért? Mert az Én Szent Fiam maga ajánlja fel és áldozza fel magát értetek. A halottak közül az nyer a legtöbbet az őérte bemutatott szentmiséből, aki életében vasárnap és hétköznap rendszeresen járt misére. Itt is érvényes, hogy ki mint vet, úgy arat.
Az ilyen, halottért mondott szentmise szabadító erejét növeli, ha a résztvevők a tisztuló lélek szenvedéseit hozzákapcsolják Jézus szentmisei áldozatához, és felajánlják Nekem Szent Fiamat kínszenvedésének és halálának összes érdemével együtt. Ide tartozik az a csoda, ami az Arsi plébános paptestvérével történt. Ennek a szentéletű papnak meghalt a legjobb barátja. Szentmisét mondott érte. Az Úrfelmutatáskor, ahogy két kezében fogta a Szentostyát így szólt: Atyám! Én most kezemben tartom Szent Fiad Testét és Vérét, Te pedig kezedben tartod a tisztítótűzben az én barátom lelkét. Cseréljünk!!! Én felajánlom és Neked adom Jézus minden kínszenvedését és halálát, Te pedig szabadítsd ki ennek fejében barátomat a tisztítótűzből! Erre magasba emelt keze mögött megjelent barátja ragyogó, tiszta, fényes alakja, ahogy száll felfelé Istenhez. A másik hatásos eszköz a tisztuló lelkek megsegítésére az IMA.
Különösen a Keresztút értékes, mert Jézus szenvedésén elmélkedtek és ez nagy megkönnyebbülést hoz a szenvedő lelkeknek. Azután a Keresztút megindítja bennetek a bűnbánatot, és közben a tisztuló lelkek bűneit is bánjátok helyettük. Egy másik lényeges eszköz a lelkekért a rózsafüzér, a Szűzanya imádsága, ezzel minden évben sok-sok lélek szabadul ki a tisztítóhelyről. Jézus Vére hullik arra, akiért mondják. Különben bármilyen imát mondtatok halottaitokért, összegyűjtöm azokat és alkalmas időben enyhítem velük szenvedéseiket.
Drága Gyermekeim! Ne felejtsétek el, hogy a jócselekedetek is menthetik a tisztuló lelkeket, ha felajánljátok értük. Pl. Egy munka elvégzése, ami nem a ti feladatotok lenne, vagy egy beteglátogatás, szegények támogatása stb. A szenvedések, vezeklések, böjtök, betegségek, gyász, ezekkel is sokat lehet segíteni a szenvedő lelkeknek.
Tudjátok-e, hogy a földi szenvedés sokkal értékesebb a szememben, mint a tisztítóhelyi? A 3 óra hosszat tartó földi szenvedés 20 év tisztítótüzi szenvedéssel ér fel. A földi szenvedéssel érdemeket tudtok szerezni, a tisztítóhelyen már nem. Ott a szenvedés csak a bűnöktől való tisztulást szolgálja.
Most egy érdekfeszítő kérdés következik: Hogyan érzékelik a tisztuló lelkek, ha imával, szentmisével, szentáldozás és szenvedés, böjt, virrasztás felajánlásával segítenek rajtuk a földön élők? Először is azonnal megérzik a jótékony hatást, mert szenvedésük csökken. Már mondtam, hogy a Velem való találkozásukkor, tehát haláluk után lelkük megvilágosodik, és nálatok sokkal magasabb szinten gondolkoznak. A részleteket nem árulom el, hogy hogyan tapasztalják a segítségeteket, de határozottan tudják, hogy kitől jön az ima, áldozat vagy szenvedés.
 Nagyon hálásak érte és alig várják, hogy viszonozhassák nektek. Amikor kiszabadulnak végre a tisztítótűzből, és a Mennyországba kerülnek, nem felejtik el jótevőiket, akiknek köszönhetik a szabadulást. Hálájuk nem ismer határt. Leborulnak Előttem és szüntelenül értetek imádkoznak. Imáikkal közbenjárnak értetek a földi dolgaitokban is. Kieszközölik nektek, hogy távol maradjon tőletek a kísértés, a betegség. Ezt mind addig teszik veletek, míg a földön éltek. Ha pedig elkövetkezik halálotok, kikönyörgik számotokra a rövid és viszonylag könnyen viselhető tisztítóhelyi büntetést, vagy akár annak teljes elengedését.
Drága Gyermekeim! Tanításom végéhez értem. Kettős célom volt vele. Egyrészt meg akartam ismertetni veletek ennek az irgalmas művemnek, a tisztítóhelynek mibenlétét, hiszen átmenetileg szinte mindnyájan oda kerültök, másrészt együttérzést kívántam kelteni bennetek az ott szenvedő lelkek iránt, hogy minél többet segítsetek rajtuk erőtökhöz képest.
Kívánom, hogy oly tisztán éljétek le hátralévő éveiteket, hogy csak nagyon rövid időt töltsetek ott, vagy egyenesen elkerülhessétek a tisztulás helyét. Megáldalak benneteket a remény lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

PostHeaderIcon MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2000.február 23.
 
Dicsértessék  a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk Jézus Krisztus szent kegyelméből, Ámen. Ármin vagyok, ne félj!
 
Köszöntelek testvérem és testvéreim, kik lelkükben építitek Isten templomát, a mennyei Atya irgalmas szeretetével, a fiú; Jézus Krisztus megváltó áldozata által, a Szentlélek Úristen munkálkodása által, a dicső szentháromságú egy Isten kegyelmével. Ámen.
Imádkozzunk testvérem és testvéreim! Legyen áldott és imádott szerető mennyei Atyám a Te szent neved. Legyen áldott a te atyai szereteted, mert annyira szeretted tékozló, botladozó gyermekeidet, hogy egyszülött szent fiadat; Jézus Krisztust küldted el a földre, hogy üdvössége legyen az embernek. Mi tudjuk Atyám, kik itt a földön élünk, hogy itt csak vándorok vagyunk, hívő, Istent szerető lelkünk hazavágyik az örök hazába, hogy letörölsz szemünkről minden könnyet. Mi pedig tudjuk Atyám, hogy szent Fiad milyen árat fizetett a mi üdvösségünkért. Minden ember előtt kinyílt a mennyek országa személyválogatás nélkül, mert te Atyám, minden egyes embert üdvözíteni akarsz. Ezt a csodálatos mennyei ajándékot tőled kapott szabad akaratunk alá helyezted. Mert Atyám nem szolgákat teremtettél, hanem szabad akaratú istengyermekséget adtál az embernek. Az teljesen mindegy, kit milyen szerepre, kinek milyen utat jelöltél ki a számára itt a földön. Teljesen mindegy, hogy szolga vagy úr, csak egy a fontos, Istentől kapott szabad akarata által kit szolgált itt a földön. A mulandóságnak élt-e, vagy a maradandónak?
 
Mennyei Atyánk, szerető Istenünk! Elküldötted érettünk szent Fiadat, ki tanította, oktatta az embert és megalapította, mit úgy hívunk: Krisztus egyházát, hol közöttünk maradt. Isten szent Lelke pedig közöttünk munkálkodik, építi a lelkekben Isten templomát. Az örök Atya legnagyobb ajándéka az embernek: a bűnbánat szentsége. Ezért pedig borzalmas árat fizetett Isten egyszülöttje; Jézus Krisztus. Pedig mikor a tanítványok azt kérdezték: „ – Mester! – ki üdvözül? ”  Jézus azt mondotta: „Embernek lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.” Ezért pedig, hogy ez lehetséges legyen Jézus Krisztus kiszolgáltatta magát a gonoszoknak és azt tettek vele amit tettek. Ez pedig akkor történt, a zsidó Húsvét  előkészületi napon, ölték még az áldozati bárányokat, hogy feláldozzák Istennek az áldozati oltáron. Krisztus pedig az igazi áldozati bárány a kereszten, sebein függve kiadta lelkét a bűnök bocsánatáért, ebben az órában.
 
Mennyei Atyám! Leborulva köszönjük meg végtelen szeretetedet, szent Fiadnak felül nem múlható áldozatát, erre nincs szó, sem elme, csak meleg emberi szív érzi azt bizonyos mértékig, Amen.
 
Könyörülj rajtunk dicső szentháromságú egy igaz Istenünk! Bocsásd meg vétkeinket és vezesd el a Te országodba bűnbánó, csetlő, botló gyermekeidet, és bocsásd meg vétkeinket. Add, ó Uram Istenem, Atyám, hogy szent Fiad kereszt-áldozata ne legyen oly sok ember részére hiábavaló áldozat. Ámen.
 
Testvérem és testvéreim! Krisztus áldozata a szentmisén mindig megújul. Bűnbánatra szólítanak papjaitok, utána az Ószövetségből olvasnak fel. Az apostolok cselekedetei következnek. Következik az Evangélium; az élő Krisztus szól hozzátok. Utána pedig Krisztus papja fejti ki értelmét kivetítve a jelen időre. Utána jön a felajánlás, hol ti is felajánljátok szeretteiteket magatokkal együtt. Utána pedig az átváltozás, Krisztus szenvedése és halála. Krisztus papja pedig megemlékezve Urunk, Jézus Krisztus szavaival átváltozik a hófehér ostya, Krisztus testévé. A bor pedig Krisztus vérévé. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Krisztus papja  külön emeli fel a testet és a vért. Ez pedig Krisztus halálát jelzi. Ti pedig közösen imádkozzátok: Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat. Elimádkozzátok azt az imát, mire Krisztus, az örökös főpap tanított benneteket, minél tökéletesebb nincs, mert ebben amire nektek szükségetek van, benne foglaltatik. Utána pedig felszólítanak benneteket a kiengesztelődésre (a bűnbocsánatra). Következik az áldozás. Krisztus papja felmutatja az Oltáriszentséget egy színben; a feltámadott Krisztust. Ti pedig ismételitek az Szentírásból a római százados szavait: „Ó, Uram! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, csak egy szóval mond, meggyógyul az én lelkem.”  Utána pedig Krisztus elé járultok, hogy szent testével és szent vérével tápláljátok lelketeket, egyesülve megváltó Üdvözítőtökkel, meleg emberi szívetekbe zárjátok, hogy Ő tibennetek, és ti Őbenne lakozzatok. És ezt a szentséget tiszta szívvel  és bűnbánó lélekkel vegyétek magatokhoz! Erre figyelmeztetett Uratok Jézus Krisztus: „Mert aki méltatlanul eszi az én testem és méltatlanul issza az én vérem, az kárhozatot  eszik és kárhozatot iszik.” Visszatérve pedig hálatelt szívvel köszönjétek meg azt az égből alászállott kegyelmi ajándékot. „Uram, Jézus Krisztus! Tested mit magamhoz vettem, véred, amit ittam, kérlek ne váljék kárhozatomra, hanem  kegyességed folytán testi, lelki gyógyulásomra.” (Régen ezt imádkozták közösen áldozás után a hívek Krisztus papjával együtt. Nagy hiba volt ezt kihagyni a szentmiséből) Ezzel is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem mindegy az, hogy ki milyen lélekkel járul Krisztus asztalához!
Testvéreim! Erre pedig nagyon  ügyeljetek! Mert ha úgy érzitek, hogy nincs minden rendben ott bent szívetekben, lelketekben, ha úgy érzitek, hogy több időt adtatok a világnak, mint Krisztusnak, szentgyónás nélkül ne járuljatok az oltárhoz, hogy magatokhoz vegyétek Krisztus szent testét és szentséges szent vérét. És Krisztus az örökös főpap feloldozza lelketeket a bűn kötelékétől. Testvérem és testvéreim! Jegyezzétek meg a sátán a bűn által magához láncol, Krisztus pedig feloldoz. Ne feledjétek, megváltó Krisztusotok nem tartja számon, hogy hányszor oldotta fel bűneitek láncát. Testvéreim! Vannak tévedések, ami nem tudatos, ha kicsi a tévedéstek végezzétek el a bűnbánatot. Kérjétek Krisztusotokat, hisz mellettetek van és megbocsát. De ha nagy baj származik belőle, igen is, szükséges a szentgyónáshoz járulnotok. Hát akkor a tudatos bűnök???
Úgy nem lehet vétkezni, jó majd úgyis megbánom … Ha sokan ismernék a Szentírást, mit mondott Krisztus Urunk? – „Menj és többé ne vétkezz!”
 
Testvérem és testvéreim! Ti is látjátok és örömmel tölti el szíveteket, sokan vannak templomaitokban, sokan áldoznak. Figyeljétek meg testvéreim arányba van-e gyónókkal? Sokan mennek, mert más is megy. Nagyon nagy hiba, hogy erre papjaitok nem hívják fel a hívek figyelmét, mint ahogy az is kimarad, hogy „Engeszteljetek! Engeszteljetek, Engeszteljetek!”
 
Erre hívta fel figyelmeteket a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz,  a fájdalmak anyja és mégis a boldogságos Szűz Mária. Pedig a feladat ez: imádkozni, engesztelni, lelkeket menteni! Pedig Krisztus is ezért szállott alá, hogy tanítson, azért vette vállaira a keresztet, ezért halt kínhalált, hogy lelkeket mentsen. Lehozta az égből az Atya legnagyobb ajándékát: a bűnbánat szentségét. A fiú, az Atya egyszülöttje pedig eledelül hagyta szent testét és vérét, hogy lelkünk tápláléka legyen. Ezen elmélkedjetek, kik Krisztuséi vagytok.
 
Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg benneteket testvéreim szerető mennyei Atyátok, a fiú; Jézus Krisztus, ki engesztelő áldozat lett értetek emberek. Példát adott nektek, mondotta; „Ti is úgy cselekedjetek, ahogy én cselekedtem veletek”.  Járjon közben értetek a szeplőtelenül fogantatott szűz Mária. Szent Mihály főangyal védelmezzen Isten minden angyalai és szentjei imádkozzanak értetek. Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom érted, veled, értetek és veletek, Armin.

PostHeaderIcon Mennyeiek üzeneti Kindelmann Erzsébet által

Kevés a munkásom

1964. február 8. (elsőszombat)

“Nézz körül, ki az, aki Velem gyűjt?”

Érdekes az, amit munkám közben megmutatott. Mint valami forgás, olyan különös területre mutatott rá, és bármerre fordultam is, csak ezt láttam. Rengeteg lelket láttam végeláthatatlan területeken, sínylődtek testben-lélekben. Az Úr Jézus felhívta figyelmemet:

– “Látod, ezt azért mutatom meg, hogy lásd, mily nagy az aratás. Te kedves, te nagy segítőm, a mi kezünk együtt gyűjtsön! A lelkek megmentésén dolgozz csak továbbra is! Ez a látvány, melyet a szemed elé tártam, tájékoztatást nyújt, hogy ki az, aki Velem gyűjt. Látod a sok aratnivalót és a csekélyke munkaerőt? Ezért neked megfeszített erővel kell dolgoznod. Ugye, most élesebb lett lelkedben a fájdalom? Fogadd el jó szívvel! Ez a fájdalom elűzi lelkedből egy időre a gonosz zavargását, mely, látom, nagyon kimerített. Gyűjts Velem, Erzsébetem! Kevés a munkásom, és hiába ígérek nagy jutalmat, nem sok a jelentkező. Légy te is az Én jó munkásom, teljesítsd túl a normát!”

1964. február 12.

Az előző napon a remetei kegytemplomban jártam. Az újjáfestett templom szépsége igen megragadott. Másnap Ő is erről kezdett velem beszélgetni:
“Ugye gyönyörködtél házamban? Megragadta lelkedet az egyszerű szépség és áttekinthetőség. Legyen lelked is ilyen áttekinthető, hol nincs semmi és senki, csak Én!”

1964. február 13.

Még a múlt héten történt ez, de én olyan nehezen írok, pedig már tavaly elhatároztam, hogy ebben az évben szorgalmasabb leszek, és nem hagyom az Úr Jézus szavait íratlanul. De van idő, mikor arra gondolok, hogy az Úr Jézus ezt nekem mondta, és másoknak bizonyára mást mondana. Ő azonban megkért, hogy írjam csak le szavait, mert másoknak is kegyelmet osztogat általam, és legyek én a munkatársa ebben is. Megvallom, mivel kevés iskolám van, nemcsak az írás könnyedsége hiányzik nálam, hanem a helyesírás sem ismert előttem. Ezek miatt aztán állandó gátlásaim vannak, hogy mindent papírra vessek. Emlékezetemben sok mindent elraktározok és megjegyzek magamnak, de ez évtől lehetőleg igyekszem mindent leírni.

A múlt hét csütörtökén történt a rövid beszélgetés. Az elmúlt napokban lázas fül- és torokfájás kínzott. Nem bírtam nyelni semmi szilárd ételt. Csütörtökön éppen a szigorú böjti napom volt (csak kenyéren és vízen). Az Úr Jézus, látva kínos erőlködésemet, édes szavaira méltatott:
“Tudod, mivel nagyon kimerültünk mind a ketten, együnk valami kis meleget.”

Egy kis rántott levest főztem, a meleg leves után valóban jobban lettem. Evés közben kedvesen áradozott, amit kevés szóban, de sok érzésben nyilvánított meg:
“Ugye, most erőre kaptunk mind a ketten? Mert Én is veled szenvedek. El tudnád képzelni, hogy magadra hagylak? Nem! Soha nem teszem meg. A mi bensőnk mindig együtt érez.”

1964. február 14.

“Isteni szeretetem tüze által kitágítom lelkedet, hogy a kegyelmek még nagyobb bősége férjen el benned. A vasat a meleg tágítja ki, s minél jobban átizzik a tűzben, annál könnyebben formálható és tágítható. Ugye, érted? Hiszen te ebben a szakmában is dolgoztál. Azért mondom: minél többet vagy Istenségem izzó szeretetéhez közel, annál könnyebben formálom és tágítom lelkedet az Én isteni tetszésem szerint.”

1964. február 15.

A szentmise után amint hazamentem, nem várt szavakkal szólt:
” Kis leánytestvérkém! Égő tűzként árasztom rád szeretetemet, mely által még nagyobb kegyelemre méltatlak. Nem újak ezek előtted, de mindenesetre a szavak felemlítése lelkedet újabb önátadásra és kérésem újbóli elfogadására készteti. Szenvedned kell a vértanúságig. Ezen szavaimat, mint bizonyítékot fogadd el! Ez isteni szeretetem végleges és vissza nem vonható bizonyítéka.”

Ezek az igen komoly szavak mély elgondolkozásra késztettek. Még ugyanaznap a gonosz felháborító vakmerőséggel rontott be lelkem elmélyülő csendjébe. Lelket megrázó, pokoli erőszakkal támadt rám: “Habár nem tagadom én sem, és el is ismerem a rád bízott ügy igaz voltát, mert erre kényszerítve vagyok, de arról biztosíthatlak, soha nem tudsz annyit szenvedni, hogy ezt tovább vidd. Azért nem, mert áll alázatosságba temetkezve nem teszel egyetlen lépést sem. Ha tennél is, számodra ez is csak a kudarcok megismétlése lenne. Gyóntatód is személyes ellenszenvet táplál irántad. Tehát rajta keresztül ne remélj, úgysem tesz semmit! Neked nélküle kell menned… Azt hiszed, a kemény életmódod által jutsz előbbre? Tévedsz! … Ha külső megnyilvánulási jelek kísérnék a te emberi törekvéseidet, az más volna, de így senki sem hiszi el, bármennyire igaz is az, amiért életedet kell feláldoznod. Soha nem jut érvényre általad! …”

Órákon át tartott ez a lelket-testet kimerítő támadás, mely elmémet sötét kínban tartotta. -Ez gyakran megtörténik, csak igen ritkán írom le.
Aznap közös ismerősünkről beszélgettünk egy társammal. Ő beszélgetés közben megjegyezte: “Nem egy lumen!” -nem tette ő sértő szándékkal, engem mégis rosszul érintett, mert az illető tiszteletben álló személy előttem már évek óta. S nehogy a beszélgetés folyamán a felebaráti szeretet ellen csorba essék, az én imádott Jézusomra gondoltam nyomban. Szerettem volna társamnak megmondani, kire gondolok én, hogy ki a lumen, de erre már nem volt idő. -Hazamenet is az Ő imádásában merültem el. Az Úr Jézus gondolataimra válaszolt:
“Olyan jól esik Nekem, hogy szíved Velem érez, és minden csekélységre megrezdül! Sugallataim állandó szemmel tartása az, mely ilyen gyorsan fényt vetít lelkedre. -Én vagyok a Lumen Christi! Rám felnézhettek. Én vagyok az áldozat fensége, nagysága, az irgalom mélysége és kifogyhatatlansága, a példaadás bősége, a türelem leküzdhetetlen Istene, a meg nem ingatható jóság, mely Belőlem felétek árad. Igen, ki mondhatja magáról mindezt? Csak Én, a Lumen Christi, ki az Atyával egylényegű vagyok. Én megtettem értetek mindent, hogy a világ Lumen-je legyek, Akit követnetek kell. Én, az emberi gyengeség erőt adója, Én meggyőztem a világot emberi természetem útmutatásával is…”

1964. február 17.

Napközben az Úr Jézus szólt:
“A mi elménk gondolata egy legyen! Szeresd ezt az imát, melyre azért tanítottalak meg, hogy minden szavába akkor és úgy fogóddzál bele, hogy mindenkor megtaláld az erőt, melyre lelkednek szüksége van. Leányom, higgy! El ne tántorítson semmi! A Belém vetett hit és bizalom fog üdvözíteni. Nem csupán a te erőlködésed, mert a Belém vetett hit és bizalom nélkül valóban gyengécske vagy. De hiszen éppen ezért választottalak ki téged égi közléseink eszközéül, hogy lássa a világ az isteni Akarat érvényesülését, melyet csakis a gyengék által akarunk nyilvánosságra hozni. Én a természet rendjét nem bontom, meg és nem függesztem fel körülötted. Az Én isteni bölcsességem és az ügy szükségessége szerint cselekszem. A gonosz kísértése, mellyel lelkedet és elmédet zavarja, ne tántorítson el a Belém vetett hit és bizalom útjáról. Bármily gyengének is érzed magad, az nem baj, mert sem gyöngeséged megnyilvánulása, sem állandó erőlködésed nem juttatja célhoz ügyünket. Csupán alázatosságod az egyetlen eszköz kezedben, mely az ügyet érvényre segíti jutni.”

1964. február 20.

Még most is az áldatlan influenza kínoz. Most meg a szem- és arcüregemet támadta meg. Estére már olyan állapotban voltam, hogy már csak fél órát töltöttem az Úr Jézusnál. Éreztem, a láz újra erőt vett rajtam. Reggelre jobban lettem, és szívem nagyot dobbant, amikor Eléje borultam. Sok mindent akartam mondani, de Ő megelőzött:
“Isten hozott, leánykám! Köszöntelek!”

S az előttem jól ismert szívdobogását engedte éreznem. Csak a csend töltött el, melyet az Úr Jézus tört meg ismét:
“Légy elnéző! Újra panaszaimmal fordulok hozzád. Most, hogy szívünk együtt dobban, elménk gondolata is olvadjon e g g y é. Ma meg holnap jó napom lesz. (Ez első péntek előtti nap volt.) Úgy várom én mindig ezeket a napokat! Engesztelésem különleges napjai ezek. Ilyenkor a kegyelem úgy árad, mint az üdítő harmat, mely csillogva hull a száraz és sötét lelkekre. Te csak akarj, a többit bízd Rám! Nem az elért eredmény az, mely szentté tesz, mely üdvözít, mely közelemben tart, hanem a szünet nélküli akarás. Ez teszi a te lelkedet is ünnepélyessé. De újra mondom, jó napom lesz, mert már előre látom akarásodat. Ugye milyen szerény vagyok, milyen könnyen tudsz kedvemben járni? Ha nem sikerül, nem baj. Csak akarj újra meg újra! Ez űzi el bánatomat. Panaszos szavaimat, tudom, te sem veszed zaklatásnak, hiszen a mi bensőnk együtt érez. Tégy te is úgy, mint Én, biztosíts Engem állandó szeretetedről, melyet az állandó áldozatvállalás égő tüze tart izzásban. Az nem számit Nekem, hogy mit és mennyit tudsz adni egy nap, csak szünetet ne tarts, mert az nagyon szomorúvá tenne. Látod, azért vagyok olyan sokat szomorú, mert állandóan éreztetitek Velem, hogy a teher, melyet rátok tettem, nehéz. Te, Szívem öröme, te nem sokallod meg szünet nélküli panaszomat. S Nekem már ez is enyhülés. Vigasztalj mások helyett is!”

1964. február 22.

Az Úr Jézus szólt:
“Már tegnap este akartam veled beszélgetni, de láttam, fáradtságod miatt korán lepihentél. Az idő most inkább alkalmas. Te tudod, mit tettem érted. Hiszen sokszor elmerülsz kínszenvedésem szemléletében. Ó, mily boldog vagyok, ha azt látom, hogy nem hiába szenvedtem érted, értetek! Ez igazán öröm Nekem. Lelketek, mely a föld iszapjában él, nem tud önmagától megszabadulni. Én kiszedlek a bűn iszapjából, s utána Szent Véremmel moslak meg benneteket. Boruljatok le szent Keresztem tövébe, és engedjétek, hogy hulljon reátok ez az áldott Szent Vér. Vércseppjeim váltó (=csekk) a kezetekben, rajtatok áll, hogy beváltsátok. E váltó nem jár le a világ végezetéig. A kegyelem állapotában élő lélek bárhol beválthatja, bármikor, halála napjáig, de erről nem vagytok biztosítva. Azért ki-ki azon legyen, hogy váltóját, Szent Vérem váltságdíját mind gyakrabban igénybe vegye. Ne élete alkonyán, mert így a kifizetett értéket nem sokáig használhatja már. Használjátok életetek lendületes erejében. Én is életem teljében áldoztam fel Magamat értetek. A legszívesebben ezt a viszonzást fogadom el tőletek. Hányszor hallom lelketekből felsóhajtani ezt: Én Megváltóm! -De sajnos, ez csak megszokás. Ó, hogy fáj Szívemnek ez az érzés nélküli fohász, mely csak elmélázó közömbösségből ered! Ne így szeressetek Engem!”

1964. február 23.

Amit most leírok, az annyira különös. Egy alkalommal a máriaremetei kegytemplomban a Szent Szűztől vezettetve egy előttem egészen ismeretlen atyának kellett átadnom a Szent Szűz Szeretetlángját. Majd arra kért a Szűzanya, hogy tartsam számon mindazokat a személyeket, kik már valamit is tudnak az Ő Szeretetlángjáról. Annak az ismeretlen atyának a nevét és címét akkor a sekrestyében meg is tudakoltam. Amint kiléptem a sekrestyéből, nyomban meglepett egy érzés, hogy ez a kapott cím nem azonos név és cím azzal, akit kérdeztem. Én azonban nem törődtem a figyelmeztető érzéssel, eltettem a címet, és a Szent Szűz kérése szerint a többi névjegyzékhez csatoltam. Időközben azonban mégis nyugtalanító érzésem támadt, s ez az érzés továbbra is kísért.

Most hogy ismét a kegytemplomban jártam, a Szűzanya határozott indítást adott:
“Menj, és rögtön tudakold meg a helyes nevet és címet!”

Most már nem állhattam ellen, odamentem a gyóntatóhelyiség felé. A mellettem levő ismerős figyelmeztetett, hogy a pap elhagyta a gyóntatóhelyiséget. Ez olyan időben volt, amikor már nem gyóntattak. De legnagyobb meglepetésemre láttam, hogy az atya visszajön. Erre kissé megnyugodtam. Tehát látható ebből, hogy ez a Szűzanya kérése.

Amint beléptem, jeleztem az atyának, hogy nem gyónni jöttem. Majd felidéztem előtte a több mint egy évvel ezelőtt átadott rendkívüli dolgok átolvasását. Az atya azonnal emlékezett a dolgokra, és azt válaszolta: “Igen, tudom, a Sátán megvakításáról volt benne szó.” Majd hozzátette, hogy csak imádkozzam jól. Én meglepődtem ezen, mivel hogy ebben a papban megmaradt a lényeg. Hiszen erre megy az egész: a Sátán megvakítására! Ez a Szent Szűz Szeretetlángjának egyetlen és fő célja, melyre Ő azt mondta, hogy ilyen nagy kegyelmi kiáradást még nem bocsátott a Földre, mióta az Ige Testté lett. Szóval az atyától megkérdeztem, mi a neve és címe… (kórház), az első alkalommal megadott cím a sekrestyében V. József (…templom) volt. Most már megértettem, miért volt a Szűzanya határozott indítása. Az atyától még távozásom előtt áldást kértem, és most már végképpen elhagyta lelkemet a nyugtalanító érzés.

1964. február 24.

Esten fél nyolc órakor a krisztinavárosi templom mellett haladtam el, s mivel már késő volt, nem szándékoztam bemenni. Az Úr Jézus váratlanul így szólt:
“Jöjj be Hozzám, és mondj egy istenhozzád-ott!”

Bementem, és meglepetésemre a pap éppen a nyitott tabernákulum előtt állt. Kezét az ajtón tartva, becsukni készült azt. Amikor leborultam, Ő így szólt:
“Úgy vártalak! Milyen kedves vagy, hogy bejöttél!”

Közben a pap becsukta az oltárszekrényt, és mély hódolattal háromszor is meghajolt. Erről felismertem, hogy görög katolikus pap volt. Utána magyar szövegű imádsággal még kétszer is kifordult, és a kehellyel kétszer is áldást adott. Majd az utolsó evangélium előtt is adott áldást.

Amíg így imádtam az Úr Jézust, Ő csendes jósággal megjegyezte:
“Látod, azért hívtalak, hogy többszöri áldásomban részesülj. Ugye meg vagy elégedve Velem.”

Ekkora leereszkedést! Ó, Uram Jézusom, én már megsemmisülni sem tudok Előtted!

“Jól van ez így, leánykám. Mennyit hívogatom a lelkeket, és sóvárogva vágyom s várom, hogy figyeljenek isteni sugallataimra! Légy továbbra is engesztelőm!”

1964. február 25.

Másnap a szentmise után, amikor hazamentem, házi munkám végzése közben az előző esti beszélgetést folytatta:
“Ha tegnapi hívásomra nem jöttél volna, a többszöri áldást, melyben részesültél, nem osztottam volna ki részedre. Boldogan mondom neked, ezek mind újabb és újabb bizonyítékai szolgálatkész szeretetednek. Ó, hány visszautasítóm van, csak egyetlen perc alatt is! Szívem ott pihen meg, ahol nem kap visszautasítást. Bőséges és tiszteletteljes hálaadásod, melyet még az éj folyamán sem szakítasz meg, Engem is lekötelez. Amíg Nálam voltál, Én gyönyörködtem áhítattal telített, bőséges hálaadásodban. Most, hogy eljöttél Tőlem, Én jöttem el tehozzád, hogy hálálkodjam nálad itt, munkád közben. Fogd fel Istenségem sóvárgását, melyet most itt, nálad óhajtok csillapítani. Gyönyörűség veled lennem, hiszen érzem, hogy szíved minden dobbanása az Enyém. Veled vagyok egész nap. Ne remegj meg Előttem, csak egy pillanat, és nem több, s nem érzed jelenlétemet. Szükséged van testi erődre a vállalt kötelesség teljesítéséhez…”

1964. február 28.

Az esti imádási órán megújítottam a felajánlásomat: Édes Jézus, Neked élek, Neked halok.
“Én is! Én is! Érted éltem, érted haltam!” S minden szót, amelyet Hozzá intéztem, mint valami visszhangot halottam lelkemben. Tovább folytattam: Imádlak, áldalak, magasztallak, dicsőítlek mindazok helyett, kik ezt nem teszik meg. -Imádásom közben Ő nagy szeretettel áradozott felém:

“Leánytestvérkém, a nagy hódolatért megáldalak nagyon téged és családodat, és mindazokat, akik helyett ezt Nekem nyújtod. Reájuk árasztom kegyelmeim bőségét.”

Arra gondoltam, nem értettem-e rosszul e leírt szavakat, mert akkor visszavonom.
“Nem! Ezt ne tedd! Érts meg Engem, a sokat mellőzött Szeretetet, ha elméd nem is fogja fel! Mit meg nem adnék annak a léleknek, aki viszonozza szeretetemet! Szerető Szívemet elragadja az ,esztelenség’. Azért használom e szavakat, hogy érts meg, mint embert. Tudom, hogy nem elméddel szeretsz, de ez nem is volna Számomra oly kedves. Az ilyen szeretet nem ragad meg. A mi szívünk együtt dobban. Ez a szeretet más, mint az értelem-szeretet, mely méricskél, latolgat, fontolgat. Értesz most már Engem? Lásd, hogy Én mennyire emberi módon vagyok megközelíthető számotokra. Támasszon ez bennetek kölcsönös bizalmat Irántam!”

1964. február 29.

Imádott Jézusom, fogadj el engem, így, ahogy vagyok!
“Te is! Vértől összecsapzott hajamat, megostorozott testemet, átszegezett kezemet és lábamat, megnyitott oldalamat, ruhámtól is megfosztottan. “

S közben átelmélkedte velem szomorú szavait… Majd így szólt:
” Vonj be szereteteddel, mely felfogja oldalsebemből kifolyó Szent Véremet. Szemlélj csak, szemlélj! Láttál Hozzám hasonló szánalmas teremtést életedben? Látod mennyire tönkretettem magam? Te sem vihetsz semmit sem túlzásba Énértem. S míg így együtt érez bensőnk, addig elménk gondolata is egy legyen!
Megkérlek, írd le még egyszer a Szentatyával együttműködő tanításomat. Erről még nem is elmélkedtünk. Pedig ez igen fontos. Ha nem tudod, újra elmondom.”

Amire az Úr Jézus ismételten kér, azt 1963. május 29-én íratta le velem először. Miután leírtam, eltettem minden rágondolás nélkül. Mivel a kételyek igen nagyok voltak a lelkemben, nem mertem még újra elolvasni sem. S ma az Úr Jézus ismételten leíratta velem:
“Megváltó munkámhoz nagy szükségem van rátok.”

Én csak figyeltem szavait, melyeket mondott. Alig tudtam gondolataimban elrendezni. A kétely ismét lelkemre nehezedett e szavak hallatára, mikor személyemet említette, és szorosan együttműködő tevékenységem fontos munkáját a Szentatya munkájával együtt említette. Az Úr Jézus szelíd szavakkal tovább beszélt:
“Neked és minden családanyának, kik az Én Szívem szerint cselekedtek, szól: Munkátok értéke nem kisebb még a legnagyobb papi méltóságra emelt személyek tevékenységénél sem. Értsétek meg, ti, édesanyák, azt a fenséges hivatást, melyet reátok bíztam. Ti vagytok hívatva benépesíteni az Én Országomat és betölteni a bukott angyalok helyét. Szívetekből, öletekből indul el Anyaszentegyházam minden lépése. Országom úgy növekszik, ahogy ti, édesanyák, munkálkodtok a teremtett lelkek között. Nektek van a legnagyobb és a legfelelősségteljesebb munkátok. Legyetek annak teljes tudatában, hogy a ti kezetekbe adtam a lelkek sokaságának üdvösségre vezető munkáját.”


Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2017. november
    h k s c p s v
    « okt    
     12345
    6789101112
    13141516171819
    20212223242526
    27282930