2011. november archívum

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Anna Terézia által

Kapcsolatunk a Szentháromsággal és Szűzanyával
 
Kedveseim, mindig szeretettel forduljatok a Szentháromság személyeihez! Az Atyához, aki a ti teremtőtök, és aki eltervezett mindent rólatok. A Fiúhoz úgy közeledjetek, mint aki irgalmas szeretetét soha nem vonja meg tőletek, és akinek megnyílt oldalsebében biztos menedékre találtok. A Szentlélek, az az isteni személy, aki úgy ragyogja be életeteket, mint a felkelő nap sugarai, és egészen átjárja kegyelmeivel bensőtöket, ha készséges lelkületre talál bennetek. A Szűzanyát a Szentháromság különös módon vonzza magához. Ezért, amikor vele járjátok napjaitokat, akkor titeket is beemel ebbe a rendkívüli kapcsolatba. Fürkésszétek kívánságát, hogy ne maradjatok le tőle, hanem szoros egységben haladjatok az úton!
2011. 11. 18.                          Anna Terézia
 
 
Vágyakozni Isten után
Kedveseim, sóvárogjatok és vágyakozzatok arra, hogy szívetekben egészen Istenhez térjetek! Használjátok fel az időt minden nap, hogy kifejezzétek, mennyire akarjátok Őt magatokba fogadni! Nem elég a bűnbánat, vagy, hogy Istent felismerd életedben, hanem erősen vágyakoznod kell utána. Tested és lelked is erősen vágyakozzon a szerelmes Istennel való egyesülésre. Kérjétek, hogy a Szentháromság adjon nektek alázatos és tiszta szívet, hogy kellőképpen vágyakozzatok az Ő szívét befogadni. Szüntelen lendülettel ostromoljátok a szeretetosztó, bőkezű Szentháromságot, hogy megállhassatok az Ő jobbján eljövetelekor! Vágyakozásotok múlja felül, minden eddigi ismereteteket, és adjon nektek végtelen kitartást a beteljesüléshez!
2011. 11. 22.                         Anna Terézia

 http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/vagyakozni-isten-utan

Őrködjetek lámpásaitok felett
 
Kedveseim, adventi előkészületetekben engedjétek a Szentháromság fénysugarát világítani szívetekben, hogy ezen a hosszú, sötét úton világító lámpások lehessetek! Őrködjetek lámpásaitok felett, hogy ki ne aludjon a tűz, melynek fénye nemcsak tájékozódási pont számotokra, hanem meleget is áraszt a kihűlt lelkek között. Vigyázni a fényre annyit jelent, mint őrködni lelketek tisztasága felett. Álljatok ellent a gonosz lelkek támadásainak úgy, hogy kezetekben az égő mécsessel haladjatok a sötét éjszakában. Bár sötétben jártok, de a fény megvilágítja arcotokat, ezért arcotokat nem érheti szégyen, mert nem vetitek le tekinteteteket a fényforrásról. Így haladjatok boldog várakozásban, és sóvárgó vágyakozással szívetekben, a közelgő, Jézussal való találkozás reményében.
2011. 11. 26.                        Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/rkoedjetek-lampasaitok-felett

Főleg a rosszallás, a neheztelés lelkei tesznek most próbára benneteket. 
Kedveseim, adventben tanuljatok meg mindent szeretettel átadni! Különösen azokat a dolgokat, amelyek miatt neheztelés van a szívetekben. Ne vonjatok le messzemenő következtetéseket, mert azokkal könnyen félre siklotok! Ne hagyjátok, hogy különféle megpróbáltatások félrevezessenek benneteket! Figyelmeztessétek egymást testvéri szeretettel és nagy alázattal, mindig a jót feltételezve a másikról. Ádventben virrasszatok a gondolataitok felett is, mert az ellenség arra akar rávenni benneteket, hogy egymásról helytelenül gondolkodjatok. Főleg a rosszallás, a neheztelés lelkei tesznek most próbára benneteket. Legyetek éberek, és kitartóan imádkozzatok egymásért!
2011. 11. 28.          Anna Terézia
 
Béke a lelkünk mélyén
Kedveseim, minden helyzetben adjátok át magatokat a teljes Szentháromságnak! Ne engedjétek, hogy a gonosz lelkek erőszakos módon megzavarják nyugalmatokat! Soha ne veszítsétek el bizalmatokat az élő Istenben! Ezt azért mondom nektek, mert aljas és alattomos módon azon mesterkedik a gonosz lélek, hogy elhitesse veletek, mennyire bizalmatlanok vagytok Isten iránt és mennyire nem követitek az Ő rátok vonatkozó utasítását. Hamis lelkiismerettel vádol majd benneteket a csaló. Ne hallgassatok rá! Figyeljetek a lelketek csendjében megnyilvánuló szent békességre! Zavart keltő módon próbál kísérteni titeket, de erősen álljatok ellen neki a hitben! Ne hallgassátok hazugságait!

2011. 11. 29.                     Anna Terézia

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/lelkielet/beke-a-lelkuenk-melyen

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által

Jézus és mi
 
A Szentlélek szomorúan néz az emberekre, akik között a bűn minden fajtáját lehet látni. Mind a Tízparancsolat elleni vétkek. Mózes lábainál a két kőtábla eltörve hever. Szentlélek: Gyermekeim, az emberek bűnei megszentségtelenítik Atyám szent törvényeit. Oly kevesen követnek minket, oly kevesen akarják betartani a mi törvényeinket! Ezek valójában nem törvények, hanem útmutatások arra, hogyan éljetek Istennek tetsző életet. Vegyetek példát Jézusról és az Ő engedelmességéről.” A gyermek Jézust mutatja a Szentlélek, hogy milyen nagy tisztelettel volt a Szűzanya és Szent József iránt. Utána a mai fiatalokat mutatja, hogy milyen tiszteletlenek a szüleik iránt, akik jót akarnak nekik. Nem engedelmeskednek. Jézust mutatja, hogy ő milyen nagy imádattal szerette és tisztelte a Mennyei Atyát, míg a mai emberek nem Istent, hanem a bűnt, a sátánt szolgálják. Mivel bűnben élnek, a bűnt dicsőítik. A mai emberek káromolják Istent, ami Jézusnak hatalmas szenvedést okoz. A Szentlélek mutatja Jézusról, hogy mindig tanította az embereket a templomokban. Az utolsó vacsorán megáldoztatta az apostolokat. Az apostolok ugyanezt cselekszik, hirdetik az Úr igéit, kiszolgáltatják a szentségeket. Ennek ellentéte, hogy az emberek nem járnak misére, a szülők nem nevelik gyermekeiket vallásos módon. A gonosz egyre jobban a karmai közt tartja ezeket a lelkeket, mert akkor szakadunk el igazán az Úrtól, amikor nem járulunk szentségekhez, nem imádkozunk. Szentlélek: „A szentségek nélkülözhetetlenek számotokra gyermekeim, mert a szentségek éltetik a lelketeket, segítenek titeket a jó úton. Általa elnyerhetitek örök üdvösségeteket.”  Jézus mutatja a Szentlélek, hogy milyen nagy együttérzéssel volt azon emberek iránt, akiket halálra ítéltek. Szenvedett és imádkozott értük a Mennyei Atyához, hogy legyen irgalmas hozzájuk, mikor szemtől szembe találkoznak. Jézus az élettel ajándékozott meg mindnyájunkat. Ebben a mostani világban sok a gyilkosság. Ugyanazt teszi a gonosz az emberekkel, amit ő maga is elkövetett. Ő maga a központ. Ezt teszi velünk is a gonosz, hogy csak önmaguk legyen a fontos. Nem érdekli az embereket a jó tanács, csak a saját útjukon akarnak haladni. Észre sem veszik, hogy a gonosz vezeti őket egyenesen a kárhozat felé. A Szentlélek mutatja, hogy Jézus hasonló volt a többi emberhez, csak egy dologban különbözött tőlünk, abban, hogy bűntelen volt. A mai világ tisztátalanságban él. A gonosza a fiatalokat sokszor kísérti, és ők nem tudnak ellenállni a kísértéseknek. Jézus hangsúlyozza, hogy “a testi és a lelki tisztaság a legnagyobb ajándék, amit adtam nektek gyermekeim! Őrizzétek ezt a kincset és ne engedjétek, hogy a gonosz elragadja tőletek!” Imádkoznunk kell a bűnben megátalkodottakért is! Jézus mindig az igazságot hirdette a földön, Isten igéjét tanította az embereknek. A mai világban a gonosz a hazugságot hirdeti. Azt akarja, hogy Isten teremtményei egymás ellen forduljanak, tegyenek kárt egymás becsületében. Jézus hirdette, hogy a házasságot is tisztán éljük meg, míg a mai világban rengeteg a házasságtörés. A gonosz szétválasztja a családokat, megbontja az egységet. Mivel nincs szeretet a családokban, ezért hullanak szét. Jézus azt tanítja, hogy ne legyünk irigyek egymásra! Azt fogadjuk el, amit kaptunk az égiektől, hisz ők mindig gondoskodnak rólunk. Sokan irigylik a gazdagokat, úgy gondolják, a gazdagság boldoggá teszi őket, pedig ez tévedés. Jézus mondja, hogy imádkozzatok a gazdagokért is, hisz nekik nehéz bejutni Atyám országába.
Mózes szomorúan látja az eltört kőtáblákat. Odamegy a keresztényekhez és így szól hozzájuk: “Gyermekeim, miért engedtek a gonosznak? Miért nem nyitjátok ki szíveteket a Szentlélek kegyelmei előtt? Sokan gondolják úgy, hogy Isten nélkül is lehet élni. De ezt a gonosz hiteti el veletek, hisz ő maga is úgy akar élni, hogy csak ő maga legyen, Isten pedig ne. Nézzetek fel a keresztre, Jézus ott függ rajta! Minden szentmisében szenved értetek, hogy újból-és újból megmenthessen benneteket a gonosztól. A szentáldozás a legnagyobb kegyelem, melyet kaphattatok a földön, de ezt senki sem érdemli meg. Az Úr véghetetlen irgalmának köszönhetitek ezt a hatalmas csodát. Menjetek oda Jézushoz, tárjátok ki előtte életeteket, minden érzéseteket, gondolatotokat! Ajánljátok fel lelketeket egészen neki! Ő tudja mi a jó nektek. Engedjétek, hogy a Szentlélek működhessen bennetek, és általatok minden embert vezethessen az Úr felé!”
                                Mária Magdolna
 

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/jezus-es-mi

Krisztus Király vasárnapja 
 

2011. Krisztus Király vasárnapján

Szentmise elején látomásban a Mennyei Atya úgy jött közénk, mint a mi királyunk. Hófehér ruhát és palástot viselt, derekán egy arany övvel, fején, pedig egy aranykorona volt. A Mennyei Atya megáldott minket és így szólt hozzánk. Drága gyermekeim! Aki a forrás felé akar úszni, annak fölfelé kell úsznia. Naponta imádkozzátok ezt az imát: „Mi Téged szomjazunk, Uram, utánad vágyódunk, mint szarvas a hűs forrásvíz után!” A forrás vize pocsolyává lehet lent, ahol már nem folyik a víz, ahol megáll, és ezért megposhad. Gyermekeim, a keresztény ember sose legyen állóvíz megposhadt eszmékkel. Ha a pisztráng nyomában fölfelé úsztok, mindig tisztább és frissebb vizekre találtok. Nem meleg, ellustító az a víz, hanem friss, mozgató. Szentfiam közelségében tettrekészség alakul ki bennetek. Jézusnak 12 apostola volt. Ők nem azt nézték, hogy milyen kevesen vannak, hanem egyszerűen elkezdték. Ők sose voltak a többség. De sohasem azt nézték, hol vannak többen, hanem, hogy melyik oldalon áll Jézus. A pogányság föl tudott mutatni pompás cirkuszokat, amelyek még ma is, romjaikban is, káprázatosak.  Szomorúan láttam, milyen előadások voltak ott: elevenen tépték szét az oroszlánok az embereket. Nyílt színen megfojtották a vesztest a nép szórakoztatására. Még belépőjegy se kellett, mert ingyen volt. Ugyan ki fog odafigyelni egy apostolra, aki egy messziről jött vándor? Apostolaim azt hirdették, hogy „ne menjetek azokba a kegyetlen cirkuszokba! Inkább fogjatok össze, segítsetek azokon, akik rátok szorulnak!” Szentfiam feláldozta magát értetek azért, hogy ti se rettenjetek vissza az áldozattól, amikor egymáson segítenetek kell. Mindnyájan tudjátok, hogy mióta Szentfiam megváltott titeket a világ legszebb álmai valósultak meg. Csak újabb és újabb emberek kellenek, akik megkísérlik a lehetetlent, és szembe haladnak az árral, akik nem a tömeggel akarnak tartani, hanem a jobbakkal. A legnagyobb fájdalom számomra, hogy ma is lenyűgöző pompás körülmények között kínálják fel nektek a Krisztus nélküli, krisztustalan életet. Csak az tud ellenállni ennek, akiben erős a hit. Vegyetek példát azokról, akiknek volt bátorságuk szembe úszni az árral. Pl. Assisi Szent Ferenc, Árpád-házi Szent Erzsébet, Bosco Szent János. Ők elszántak voltak. Legyetek ti is ilyen elszántak!
Evangélium előtt látomásban Jézus, mint minden nemzet királya így szólt hozzánk: Gyermekeim, én minden nap találkozni akarok veletek. Ezért átváltozáskor leszállok az oltárra közétek. Találkozásunk azonban csak akkor jön létre, ha nemcsak testileg vagytok jelen a szentmisén, hanem örömmel fogadtok, szeretettel köszöntötök egem és a többi hívővel együtt valóban belekapcsolódtok a szentmisébe. Az imákat együtt kell mondanotok, mégpedig hangosan, lelkesen és áhítattal. Figyeljetek oda a prédikációra! Átváltozáskor képzeljetek magatok elé engem, aki értetek szenvedek a kereszten, majd az Atyánál közbenjárok értetek. Kérjétek Szentlelkemtől az erőt, hogy a hét folyamán rátok váró kereszteket el tudjátok vállalni és viselni. Így lesz üdvösséges számotokra a szentmise. Szomorúan látom, hogy vannak, akik végig unatkozzák a szentmisét, és nem imádkozzák a szent szövegeket. Vannak olyanok is, akik végig beszélgetik a misét. Az ilyen emberek gyakorlatilag nincsenek jelen a szentmisén, vagyis nem tartották be a részvétel parancsát. Bizony mondom nektek, nem elég rádión, vagy a televízión való részvétel. Aki tévén veszt rész a vacsorán, az nem lakik jól. Aki tévén nézte a pápát, az nem találkozott vele. Én minden szentmisében személyesen akarok találkozni veletek. Aki azt vallja, hogy otthon is lehet imádkozni, az általában otthon se imádkozik. Gyermekeim, az oltár az én vendéglátó asztalom. A pap az én nevemben vendégel meg titeket. Aki visszautasítja meghívásomat, az mélyen megbánt engem. Viselkedjetek úgy egymással, mint egy szeretetközösség! Bizony, bizony mondom nektek, nem fogadom el azt, ha valaki a hívek közösségét megvetve külön úton akar elém kerülni. Ugyanezért nem lehet Egyházamat sem kikerülnötök.
Evangélium után látomásban Jézus, mint minden nemzet királya így szólt hozzám: Gyermekem, régebben az emberek tisztelték a királyokat. Viszont, a mai világ megvet engem, és helyettem a sátánt szolgálják azáltal, hogy vétkeznek. Hamarosan elfoglalom dicsőséges trónomat, ahol méltóképpen fognak tisztelni és szeretni engem, mint igazi és egyetlen királyukat. De még mielőtt eljön dicsőséges országom, minden nemzetből kiválasztom juhaimat, akiket a jobbomra állítok, és azt mondom nekik: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam, és ennem adtatok. Szomjas voltam, és innom adtatok, idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Mert mindazok, akik felebarátaikkal szemben gyakorolják az irgalmasság cselekedeteit, elnyerik az örök életet, és az utolsó ítélet napján, elfoglalják méltó helyüket trónom körül.
Az alább következő ismert és elterjedt minden nemzet királya imádsággal kapcsolatban ezt mondta Jézus: Bizony mondom neked gyermekem, ha Magyarországon sokan elimádkoznák ezt az imát, országotok megmenekülne mindazoktól a büntetésektől, mely rátok vár. Mert általa úgy ismeritek el uralmamat a szívetekben, mint minden nemzet királyát. Ezután Jézus a kiválasztott juhokat angyalaival együtt elvezette az Újvilágba, ahol miután megépült a templom, maga a legszentebb Szentháromság úgy foglalta el helyét a templomban, mint a mi Égi Királyunk. Azon a napon szüntelenül dicsőítettük a Szentháromságot. Majd a legnagyobb boldogsággal megünnepeltük győzelmünket, miután legyőztük a sátánt és a bűnt. Az angyalokkal, szentekkel együtt így énekeltünk: „Az Ő országa örökkévaló ország, és imádja őt a föld minden királya, és minden népek szolgálnak neki, alleluja, alleluja!” A Szűzanya mindvégig ott állt Szent Fia jobb oldalán.
Szentáldozáskor a Szűzanya: „Drága gyermekeim! Szívem minden vágya, hogy minden ember szívében az egész világon megvalósuljon Szentfiamnak, minden nemzet királyának uralma.”

                             Mária Magdolna

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/krisztus-kiraly-vasarnapja

PostHeaderIcon Urunk Jézus Krisztus üzenete Veronika Márta által

Szűzanya által tanított ima
Drága Szűzanyánk, könnyeiddel mosd tisztára kéréseinket, szándékainkat, és azokat, akiket eléd hozunk. Mire Fiad szent szívébe érünk, vagy érnek szándékaink, addigra le tudjuk rázni földi gyarlóságainkat és bűneinket. Édesanyánk, könnyeiddel mosd tisztára kéréseinket, és szándékainkat! Rostálj meg minket, hogy tisztán érjünk Szentfiad szívébe! Drága Jézusunk, a te szent véred mossa teljesen tisztára szívünket, kéréseinket, szándékainkat, hogy mire az Atya elé kerülünk, egyszerűk, kicsik és tiszták legyünk. Drága Jézusunk, segíts, hogy egyszerűen és alázattal tudjunk könyörögni és irgalomért esedezni. Mennyei Atyánk, ölelj körül irgalmas szereteteddel, és könyörülj rajtunk! Bocsáss meg nekünk, bűnös, és eleső gyermekeidnek! Irgalmaddal és szereteteddel ölelj körül minket. Irgalmas, szent szívedbe rejts el, és oltalmazz minket! Irgalmas szereteteddel végy körül minket! Amen.

                                Veronika Márta

A Nehéz Idők Mentőöve
Ezt a Rózsafüzért a Szűzanya tanította Veronika Mártának. A Mennyei Atyához irányulnak a kérések, ezért nevezhetnénk a Mennyei Atya rózsafüzérének is, de az itt található rózsafüzérek sorozatban van már egy, amelynek az a neve, hogy a Mennyei Atya Rózsafüzére. Ezért adtuk ennek “A Nehéz Idők Mentőöve” címet, hogy megkülönböztessük attól a másik rózsafüzértől.
A hagyományos rózsafüzéren imádkozzuk
Keresztre (éremre): Mennyei Atyánk, irgalmazz nekünk és könyörülj rajtunk, szegény, eleső gyermekeiden! Irgalmas szíved szánjon meg minet, és könnyeid mossák tisztára lelkünket!
Nagy szemekre: Mennyei Atyánk, tisztíts meg minket irgalmas szereteteddel!
1. Kis szem: Mennyei Atyám, hiszek benned, mert örökké jó vagy mindenkihez.
2. Kis szem: Mennyei Atyám, remélek benned, mert végtelenül irgalmas vagy eleső gyermekeidhez.
3. Kis szem: Mennyei Atyám, szeretlek téged, mert mindennél egyszerűbb, tisztább szeretet vagy.
1. tized    Nagy szem
Kis szemekre (10x) Mennyei Atyánk, a Te szent arcod adjon reményt az élet küzdelmeihez!
2. tized    Nagy szem
Kis szemekre: (10x) Mennyei Atyánk, a Te irgalmas szíved indítson minket bűnbánatra, és könnyeid tisztítsanak meg!
3.tized    Nagy szem
Kis  szemekre: (10x) Mennyei Atyánk, a Te Szentfiad vére mossa le bűneinket!
4. tized    Nagy szem
Kisszemekre: (10x) Mennyei Atyánk, a Te jelenléted oltalmazzon és vezessen minket!
5. tized    Nagy szem
Kis szemekre: (10x) Mennyei Atyánk, a Te tiszta, szűzi leányod ölelje körül a világot, és mentsen meg minket a bűn rabságából. Könnyei indítsák meg szívünket feléd!
Befejezésül: Mennyei Atyánk, irgalmas szíved mentse meg eleső gyermekeidet, és tisztítsa meg a Földet a bűntől! Könyörületes arcod és irgalmad mentsen meg minket a nagy sötétségtől! A Te tiszta jelenléted legyen mentőövünk a nehéz időkben!  A Szentháromság, és a Szűzanya legyen oltalmunk a sátán ellen!  Amen.
Ígéretek:
1. Akik e rózsafűzért imádkozzák, azoknak mély bűnbánatot adok. A bűnbánat könnye sok lelket fog megmenteni.
2. Akik a Mennyei Atya irgalmát és szeretetét keresik, azok megtalálják, és mély béke költözik szívükbe.
3. Akik ezt a rózsafűzért imádkozzák, azok családtagjaiban fellángol szeretet tüze, és mély béke költözik a szívükbe.
4. Oltalmunkat és szeretetünket árasztjuk azok családjaira, akik hetente legalább egyszer elimádkozzák ezt a rózsafűzért. Ez a rózsafüzér legyen mentőövetek és fegyveretek a sátán elleni küzdelmeitekben. Kivezet benneteket a sötétségből. Mennyei Atyátok végtelen irgalmát élvezhetitek. Megígérem nektek, hogy ha mélyen, és szívből imádkozzátok, családtagjaitokat kivezetem tisztítótűzből .

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/rozsafuzer/a-nehez-idk-mentoeve

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Üzenetek 126-128. Szűzanya, Szentlélek, Jézus: A hét főbűn

2011.11.09
ÉGI ÜZENETEK
Szűzanya:  A hét főbűn  I.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok. Eszközömön keresztül szólok hozzátok.
Ma nagy örömmel tapasztalom, mint mindig, hogy újra itt vannak az én leghűségesebb, legszeretettebb gyermekeim. Ezért most körbemegyek, mindegyiketek előtt megállok, átölellek benneteket két karommal, és a homlokotokra egy édesanyai szerető csókot lehelek. És máris visszajöttem a helyemre.
Ma a hét főbűnről foglak benneteket tanítani. Az áteredő bűnből származik a hét főbűn, és ezek a következők: a kevélység, a fösvénység, a paráznaság, az irigység, a harag, a torkosság és a jóra való restség. Pontosan ellentétei az erények, amíg az erények az emberekben a jócselekedeteket indítják el, addig a főbűnök a rossz cselekedeteket. A főbűn általában nem is bűn önmagában, csak a belőlük származó rossz gondolat, szó, cselekedet, az, ami bűnné teszi. Egy példát hozok fel: Van egy gimnazista kislány, aki állandóan nézegeti magát a tükörben, gyönyörködik magában. Tényleg nagyon bájos, szép kislány, azzal hogy nézegeti magát még nem követ el bűnt, viszont ha elmegy az iskolába, és ott olyan gondolatai támadnak, hogy ő a legszebb ebben az osztályban, hogy milyen csúnya kövér az a lány, vagy hogy neki mennyivel szebb haja van, mint annak a másiknak, akkor már bűnt követett el.
Így értsétek, hogy nem maga a főbűn a bűn, hanem ami belőle származik. A főbűnök közül az első hárommal foglalkozunk a mai napon. Tehát a kevélység, a fösvénység és a paráznaság. (1) A kevélység nem más, mint önmagunk fölött érzett helytelen, túlzott szeretet. Erre egy életből vett példát mondok: Julianna egy 55 éves hivatalnoknő, aki még mindig nagyon jól tartja magát, még mindig megfordulnak utána a férfiak, amikor megy az utcán, sokat ad a külsejére. Ha csak ennyi lenne a baja, nem lenne komolyabb baj belőle. Amikor megérkezik a munkahelyére, akkor is olyan, mint egy karácsonyfa, a füleiben nagy színes karika fülbevalók vannak, a karja tele van karkötőkkel, minden ujján van egy gyűrű. Látszik, hogy neki a külseje a legfontosabb. A baj ott kezdődik, hogy a munkatársaival, és mindenkivel, aki körülötte van lekezelő, öntelt, gőgös. Azt hiszi, hogy ő a legszebb, a legokosabb, a legjobb, aki mindig a társaság középpontja, ha valaki megszólal, azt rögtön leállítja, hogy az nem úgy van, mindenben csak neki lehet igaza. Azon kívül nem értékeli a többi ember munkáját, csak a sajátját. A lányát nagyon szereti, és a kis unokáját. Állandóan dicsekszik, hogy a lánya adjunktus az egyetemen, és hogy micsoda megbecsült ember, és milyen szép, hódító jelenség, a kis unokája minden versenyt megnyer az iskolában. Tele van dicsekvéssel, és ráadásul hatalomra tör. A főnökét mindenáron ki akarja billenteni a helyéről. Ezért aztán elmegy a vezérigazgatóhoz, előveszi az összes női hódító bájait, leül az igazgató elé összetett lábakkal, és elmeséli, hogy az ő főnöke milyen erénytelen, nem fogad szót neki senki, nem veszik semmibe, nem tud rendet tartani, nem is ért a feladataihoz. Ő mennyire jobban el tudná látni azokat, de hát hiába ő a főnök. Teljesen elbűvöli a vezérigazgatót a megjelenésével, a beszédstílusával és alig telik el egy hét, és  az osztályvezető székben már ő ül a régi helyett. Akkor kezdődik csak a probléma! Mert még szívtelenebb, még gonoszabb, még igazságtalanabb a beosztottjaival. A Mennyei Atya nem nézi ezt jó szemmel, és ezt a báránykáját is szeretné megmenteni a gőgtől, a kevélységtől, amivel tele van a lelke, és akkor megpróbáltatást küld neki. Éppen a legérzékenyebb oldalán keresztül. Megengedi a Mennyei Atya, hogy a lánya beleszeressen egy nős férfiba, akinek 3 gyermeke van. Elszakítja a családjától, ő is otthagyja a jó férjét, a kislányát, és összeköltöznek. Ez Juliannát nagyon idegesíti, de nem azért, mert félti lánya lelkét, ő a lélekkel nem törődik. Hanem az idegesíti, hogy a lánya őt most az egész vállalat előtt lejáratja. Elmegy hozzájuk, próbálja lebeszélni, nagy patáliát csap, de nem sikerül, ők ketten együtt maradnak. Haza megy a lakásába, és dühroham jön rá, össze-vissza dobálja a tárgyakat, vázákat tör el, ajtót csapkod és káromkodik. Istent hibáztatja a lánya ballépéséért, pedig saját magát hibáztathatná, hiszen nem valláserkölcsi alapon nevelte. Ezt látván a Mennyei Atya még egy megpróbáltatást küld neki. Most a lánya hátsófali szívinfarktust kap, élet-halál között van, a mentő viszi a lányát, és ő is vele megy a mentőautóban. Teljesen összeomlik, borzasztó nagy fájdalom, mert igazán szereti a lányát. És mikor este hazajön a korházból, akkor átgondolja, hogy mit is mondott az orvos. Hogy azonnal meg kell műteni, 50% az életben maradás, 50% hogy meghal. Idegileg teljesen összeomlott, rádől az asztalra, arcát a két kezébe temeti és rázza a zokogás. De a Mennyei Atya megint közbeszól. Ugyanis megszólal a telefon, és egy 10 évvel ezelőtti barátnője hívja fel, aki mélyen vallásos, annakidején éppen ezért szakított vele. És megkérdezi:  ̶ Julikám! Hát miért sírsz, csak nincs valami baj? Juli elmesél neki mindent. A barátnő ezt mondja:  ̶  Julikám, nyugodj meg, beülök az autóba és már ott is vagyok nálad.
Amikor megérkezett, elmondta, hogy mi a teendő. Mivel az orvos nem tudja, hogy életben marad-e vagy nem. Először is minden bűnödet meg kell bánni, az abortuszaidat, a rendetlen kapcsolataidat, azt hogy a lányodat nem Isten felé fordítva nevelted. El kell menni gyónni, még ma este, gyere velem, viszlek az autóval, keresünk egy szentmisét, egy papot. Meg kell gyónni, és ezután minden vasárnapi szentmisén részt kell venni. És miután megtisztultál és megtértél, csak utána lehet kérni az Urat, hogy segítsen meggyógyítani a lányodat, ha Ő is úgy akarja. Julianna, aki eddig soha senki tanácsát el nem fogadta, most hallgatott barátnőjére, mindent úgy tett, ahogy tanácsolta. És este 11 tájban felhívta az orvost, sikerült a műtét, megmentették a lányát, és lassan pár hónap leforgása alatt teljesen meg fog gyógyulni.
Gyermekeim, a kevélység nagyon veszélyes a főbűnök közül, oda kell figyelni rá. Ha van valaki a családban, vagy ismerőseitek közül, aki öntelt, gőgös, akkor beszélni kell vele, meg kell változnia, mert különben borzalmas nagy szenvedés vár rá a figyelmeztetéskor.  A másik főbűn a (2) fösvénység. A fösvénység a pénz iránti imádatot jelenti, amikor valaki a vagyont, a pénzt, a sikert, a hatalmat teszi az értékrendje elejére, és csak azután jön a család, a munka, egészség stb.
A keresztény embernél Isten van első helyen. A fösvény a pénzt isteníti. Most hallgassátok meg Lukács evangéliumából, hogy a fösvénységről, hogy is vélekedik az Én Szent Fiam: „Ekkor valaki megszólalt a tömegben: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” De Jézus elutasította: „Ember ki hatalmazott fel, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségeteket?” Majd a tömeghez fordult, és így szólt: „Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.”
Drága Gyermekeim, Jézusnak most is igaza van, mint mindig. Az élet nem a pénztől, a gazdagságtól függ  ̶  földi élet sem és az Örök Élet sem  ̶ , mert ha valaki olyan gazdag, hogy degeszre tömi az orvosa zsebét, és közben nagyon súlyos áttétes betegségben a halál előtt áll, nem tud egy orvos semmit sem tenni, nem tudja megvásárolni az egészségét. Vagy ha valaki nem kap viszont-szeretetet attól, akit nagyon szeret, akármennyit költ rá, csak hízelkedést kap, szívből jövő szeretetet nem tud megvenni.
Ugyanígy van az Örök Élettel, ha valaki haldoklik, felhalmozott egy hatalmas vagyont, az örököseire hagyja, egy fillért nem tud belőle elvinni magával, csak a lelki kincseket. Ezért mondja az Én Szent Fiam, hogy ne a földi kincseket gyűjtsétek, amit a rozsda mar, és a moly rág, hanem a lelki kincseket. Könnyebb átjutni a tevének a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a Mennyei Országába. Ezt is Ő mondja.
Most pedig a (3)paráznaságról szeretnék nektek beszélni. A paráznaság a testi élvezeteknek a túlhajszolása. Pontosabban a házasságon kívüli testi élvezetek gyakorlása. Ötven-hatvan évvel ezelőtt egész más erkölcsi normák voltak, mint ma. Akkor, ha szétnéztünk egy negyedikes gimnazista osztályban, akkor a fiatalok többsége tiszta, önmegtartóztató volt. Akkor talán, ha egy lány volt, aki elbukott, aki állandóan fiúzott, és aki az éjszakában csavargott, azt a lányt kerülték, megvetették. Vagy ha a házaspárok rendeztek egy partit, és a meghívottak közé keveredett egy asszony, aki megcsalta a férjét, akkor annak ott nem volt tekintélye, a nők ujjal mutogattak rá: ̶ Látod, ez az a nő, aki megcsalta a férjét! Akkor ez még ilyen ritkaság volt.
Milyen más a mai világ, mennyivel romlottabb! Hogyha ma bemegyünk egy hetedikes osztályba, ahol 13-14 éves gyerekek vannak, és ha a lányok között egy olyan van, aki tiszta, szűz, érintetlen, nem foglalkozik fiúkkal, nincs barátja, akkor a lányok lenézik, kinevetik, azt mondják, azért van, mert olyan ronda, nem kell senkinek. Vagy ha egy férfi a munkahelyén el kezdi dicsérni a feleségét, hogy milyen aranyos, milyen gyönyörű tisztaságot tart, és hogy milyen finom ebédeket főz, és hogy mennyire szereti, és hogy már 20 éve együtt vannak, akkor mindenki nevet, és megkérdezik: ̶ Hát neked nincs barátnőd? Sajnos ilyen a közerkölcs ma.
Az Úr Jézusnak és Nekem is vérző könnyeket kell hullatnom, annyira fáj ez. Az, aki parázna, elszakad a Jó Istentől, és nem azért szakad el, mert nem hisz a Szentháromságban, csak nem tűri, hogy beleszóljon Isten az ő szexuális életébe. Erre is mondok egy példát: Van egy kislány, hat éves korától kezdve, egész 12 éves koráig minden nap mondta a nagymamájával a rózsafüzért. Ministrált, nagyon tiszta életet élt, minden vasárnap ott volt a szentmisén, gyónt, áldozott. Ezt a kislányt az egyik barátnője csábította a rossz életre, elvitte a diszkóba, megmagyarázta neki, hogy milyen butaság, hogy így tartózkodik a fiúktól, az életet ki kell élvezni. Ez a lány sajnos bele esett a kísértésbe, azóta nagyon rendetlen az élete, most már 18 éves, de bizony váltogatja a fiúkat, és nem elég, hogy lefekszik ezzel-azzal, hanem most már összeköltözik valakivel. Egy-két hónapig együtt vannak, majd jön a következő fiú. Ez nagyon szomorú, ez a kislány elengedte az Úr Jézus kezét, aki annyira szerette.
Van egy nagyon híres választottja az Úrnak. Valtorta Mária. Az Úr Jézus látomásban mutatta meg neki egész életét, egészen a fogantatástól kezdve a feltámadásáig. Ebből szeretnék egy kis részletet kiemelni, mégpedig amikor éppen a VI. parancsról tanított:
Egy sík területen volt ez a tanítás, és elkezdett esni az eső, mindig jobban esett, és esett. Szerencsére volt ott egy fészer, az apostolok bevitték Jézust, az asszonyokat és kisgyerekeket is. A férfiak pedig kint álltak a zuhogó esőben, és úgy hallgatták Őt. És ezeket mondta: „Isten az embert férfinak és nőnek teremtette mégpedig az utódnemzés céljából, nem csak az örömszerzés céljából. És amelyik ember a szentségi házasságon kívül nemi kapcsolatot létesít valakivel, súlyos bűnt követ el” A paráznaság Jézus szerint nagyon undorító, Ő magától a bűntől undorodik, nem az embertől. Azt mondja, hogy még a szentségi házasságon belül is lehet parázna valaki, mégpedig akkor, amikor valaki nem fogadja el a gyermekáldást, csak az élvezetet. Hallotta, hogy egy fiatal ember, messziről 20-25m-ről kiabál neki egy bokor mögül: „Názáreti Jézus segíts rajtam, gyógyíts meg, leprás vagyok. Nem mehetek közelebb.” Jézus azonnal abbahagyja a beszédet, az emberek pedig, a betegségtől való félelmükben köveket ragadtak, hogy elkergessék a leprást. De Jézus egy mozdulatával leintette őket, és közelebb ment, az apostolok nem engedték, hogy egészen megközelítse, pár méter távolságból beszélt vele. Ott volt a fiatal ember édesanyja is Jézus mellett, sírva, zokogva, könyörögve, hogy segítsen. És akkor Jézus így szólt a leprás fiúhoz: „A Mennyei atya tudja, hogy milyen körülmények között kaptad el ezt a betegséget, Én is tudom. Mégis arra kérlek, hogy mondd el, hogy megalázódjál az emberek előtt. És erre a fiatalember elmondta, hogy úgy történt az egész, hogy apjával egy kereskedő útra indultak, és útközben bementek egy gazdag ember házába, és annak volt egy nagyon csinos, szép felesége. Az ember kiment az apjával az udvarra beszélgetni, és ez elég alkalom volt arra, hogy egymásba habarodjanak, és sajnos engedtek a kísértésnek. Akkor úgy tűnt teljesen egészségesek, az asszonyon sem volt a betegségnek semmi jele. Mégis elkapta tőle, mert később hallotta, hogy ez az asszony leprás lett, és most már a temetőben van. Ő is rettenetesen félt a haláltól, és ezért könyörög.
És akkor az édesanyja odament egészen közel Jézushoz, átölelte a térdeit és így könyörgött: „Mester, názáreti Jézus, könyörögve kérlek, bocsáss meg az én fiamnak, töröld el szörnyű vétkét, tisztítsd meg a testét és a lelkét! És közben folyt a könnye. Jézus megsajnálta, és odafordult a fiúhoz: „Fiam, nem a te kedvedért gyógyítalak meg, hanem az anyád kedvéért, aki helyetted bocsánatot kért. Felemelte a kezét, és minden folt eltűnt a leprás fiúról. És mikor befejezte beszédét, észrevette, hogy van egy asszony, aki közeledik felé, de nem engedik oda az apostolok. Le volt borítva egy köpennyel, csak a szeme meg az orra látszott ki, de az apostolok fölismerték, hogy ez egy utcalány, nem engedték oda Jézushoz. Egy kicsit hátrébb húzódott ez az asszony, várt, és amikor Jézus és az apostolok elmentek egy másik helyre folytatni a tanítást, akkor ez az asszony tisztes távolból követte őket. És mikor megállapodtak, hogy ez a hely jó lesz, körülvették az emberek, és el kezdett tanítani. Egyszercsak az apostolok nem figyeltek eléggé, ez az utcalány odament Jézushoz átölelte a térdeit, a fejét az ölébe hajtotta, és elkezdett könyörögni. Elmondta, hogy ő milyen szörnyű életet élt eddig, hogy árulta a testét, de amióta ismeri Jézust, követi őt és hallgatja tanításait. Szakított a régi életével. És Jézus így válaszolt neki: „Kicsi lány korodban, amikor a szüleid magukkal vittek a mezőre, szedted a virágokat, és amikor meg volt egy nagy csokor, futottál anyád után és a kezébe adtad a virágokat.” Akkor még te is olyan voltál, mint egy üde virágszál, mint egy fehér virágszál, illatos és tiszta. Azután nézd, mit csináltál a szíveddel, teljesen tönkretetted, a szíved, lelked romokban hever. És mennyire vágyódtál a kisgyermekek után, de nem mertél megcsókolni egyetlen gyermeket sem, mert tudtad, hogy olyan tisztátalan vagy. A szüleid becsületét egészen tönkretetted. A testvéreid is szégyellnek rád nézni. Szívesebben érintek meg egy háromnapos hullát, vagy egy leprás embert, mint téged, aki így vétkezett. Én gyűlölöm ezt a bűnt, a legjobban ezt a paráznaságot. De most látom, ahogy folynak a könnyeid, látom, ahogy megtértél, tudom, hogy abbahagytad ezt az életed. Add a kezed! És Jézus felemelte, és szembe állt vele, és azt mondta, leányom a bűneid bocsánatot nyertek, menj, és többé ne vétkezz. És attól kezdve állandóan ott volt Jézus körül.
Gyermekeim, ha a családotokban van olyan, aki csak úgy összeköltözött a párjával, akkor kötelességetek figyelmeztetni mindkettőjüket, hogy nagy veszedelemnek teszik ki a lelküket, hogy ez súlyos bűn, Isten elleni, és saját lelkük elleni vétség. És amúgy is közeledik a figyelmeztetés, és ha nem is hisznek benne, mégis meglesz. És akkor nagyon szigorúan a Szentlélek biztos, hogy megvilágítja, és helyre teszi a lelküket. Nagy-nagy szenvedés vár rájuk, ha nem változtatnak ezen az életformán.
És most, kicsinyeim megint egy szép dolog következik. Itt ebben a teremben mellettem, itt áll a Szentháromság. Hófehér ruhában, megdicsőülten emberi formában. A Mennyei Atya kezében van egy Földgolyó, nagy és fekete, egy picike fehér folt van rajta. Mennyei Atyátok most így szól hozzátok: ̶  Drága Engesztelő Gyermekeim, látjátok, hogy itt tartom a Földet, amelyen a feketeség annak a szimbóluma, hogy mennyire jelen van a paráznaság bűne az egész Földön. Mindegy, hogy milyen országban, mindenhol ez dúl. A kicsi fehér volt azoknak a jelképe, akik a szentségi házasságban, hűségesen élnek egymás mellett, és azoknak, akik önállóak, függetlenek és megtartóztatják magukat. Gyermekeim, nézzétek mennyire sajnálom szegény gyermekeimet, akik ennyire elsüllyedtek a bűn posványában, megindult a könnyem, és könnyemmel áztatom a Földet, amit tartok a kezemben. Arra kérlek benneteket, hogy a mai Öt Szent Seb rózsafüzért ajánljátok fel a paráznákért, a házasságtörőkért, meg azokért, akik csak úgy összeköltöztek. És most pedig az Úr Jézus kiemeli a szívét, de most nem olyan, amilyen szokott lenni, töviskoszorús, lánggal, sebbel, hanem most ez az eleven dobogó piros szív telis-tele van szúrva tövisekkel. És így szól hozzátok Jézus: ̶  Drága, kicsi Gyermekeim! Együttérző, aranyos testvérkéim! Ezt a sok-sok tövist a paráznák szúrták a szívembe. Ők okozták ezt a rettentő fájdalmat. Most arra kérlek benneteket, egyenként, ahányan csak vagytok, jöjjetek ide hozzám, és gondolatban húzzátok ki mindet. Köszönöm, drága gyermekeim, mert úgy képzeljétek el, hogy mikor ki húztátok az utolsó tövist is, akkor minden seb begyógyult, amit okoztak. És most boldog vagyok, nem érzem a paráznaság bűne által okozott fájdalmat. Én is arra kérlek benneteket, hogy amikor mondjátok az Én rózsafüzéremet, az Öt Szent Seb rózsafüzért, akkor emlékezzetek meg a házasságtörőkről, a fajtalankodókról, a csak úgy együtt élőkről, hogy szabadítsuk meg őket a gonosz karmaiból. És most ott áll az Úr Jézus mellett a Szentlélek Isten, és egy csokor liliomot tart a kezében, és azt mondja: ̶ Most körbe megyek gyermekeim, mert nagyon szeretlek benneteket. Nézzétek ezek a liliomok, amiket most a szívetekbe ültetetek, ezek nem csak a paráznaság bűnével szembeni tisztaságot jelképezik, hanem minden bűnnel szembeni tisztaságot, mert meg akarlak védeni benneteket mindattól, amit a tíz parancsolat ellen véthettek bármikor. Azt akarom, hogy abszolút tisztaságban és szeretetben találjalak benneteket, mert nemsokára eljövök, és ha nem lesz egy szál bűn sem a lelketeken, akkor nagyon boldoggá teszlek benneteket.
És most Én, a Szűzanyátok búcsúzom el tőletek. Drága Kicsinyeim, Megáldalak benneteket az összes édesanyai szeretettemmel, a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
 
 
 
2011.11.16
ÉGI ÜZENETEK
Szentlélek:  A hét főbűn  II.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten. Eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a főbűnökről lesz szó, és közülük is a negyedik és az ötödikről.
Újra felsorolom a hét főbűnt: a kevélység, a fösvénység, a paráznaság, az irigység, a harag, a torkosság és a jóra való restség. Ebből most az irigységről és a haragról lesz szó. Az irigység az első ember megjelenésével jelen van. Ezért most felidézem nektek Káin és Ábel történetét. Káin földműves volt, Ábel pedig juhpásztor. Egyszer megbeszélték, hogy Istennek égő áldozatot mutatnak be. Káin a föld termését rakta az oltárára, Ábel pedig a bárányaiból a legfiatalabbakat. A legzsengébbeket. Ahogy szállt fel a füstjük, Isten Káin áldozatára nem tekintett rá, csak Ábel áldozatára. Ezért Káinban feltámadt az irigység, amely bosszúvágyat alakított ki benne. Azt mondta a testvérének, hogy menjünk ki a mezőre, és ott megölte. Isten mindezt látta, és megszólította Káint: -Hol van Ábel, Káin? Káin csak ennyit mondott válaszul: -Hát őrzője vagyok én testvéremnek? És mivel Isten tudta, hogy mit cselekedett, ezt mondta neki: -Ezután a föld nem terem neked semmit, és bujdosni fogsz egész életeden át, és egy pecsét lesz rajtad.
Gondoljatok bele, amikor valami nagyon rossz emberrel találkozunk, nekünk is Káin jut eszünkbe róla.
Mi okozza az irigységet? Először is irigy lesz az ember, ha valaki gazdagabb nála. Tudjátok, az irigység a kevélységgel szorosan összefügg. A múlt szerdán, amikor a kevély emberről volt szó, azt hallottuk, hogy a kevély tökéletesnek érzi magát, és aki őnála egy kicsit is több, arra rettentően irigy lesz. Így van az az ember, aki nézi a nála gazdagabbat, elönti a sárga irigység. Erre egy példát fogok nektek elmondani. István egy egyszerű munkás ember egy építkezési vállalatnál. Látja, hogy a szomszédja mennyivel jobban él, mint ő. Hiszen neki alig van egy kevés kis fizetése. Minimálbérből élnek a családjával, a feleségének is csak minimálbére van. Szűkölködve, de azért meg tudnak élni, ki tudják fizetni a számlájukat, van fedél a fejük fölött, tudják iskoláztatni a gyerekeiket, de szerény keretek között. Viszont a szomszéd nagyon gazdag, minden évben elviszik az egész családot tengerparti nyaralásra, a Balatonon pedig egy kacsalábon forgó nyaralója van. A felesége tele van arany és ezüst ékszerekkel, a gyerekeket pedig a legmárkásabb ruhákba, cipőkbe öltöztetik. Van egy sok milliót érő autója. István elgondolkozik ezen: -Micsoda igazságtalanság ez? Mi milyen szegényen, és szerényen élünk, az pedig tobzódik a pénzben.
Szól is Marikának a feleségének: -Nézd csak Marika, milyen jó ezeknek, milyen jól élnek! Hát Isten hogyan osztja szét a javakat? Miért nem igazságosabb?
– István, ez istenkáromlás! Isten nem oszt szét semmit, Ő nem teremtette gazdagnak és szegénynek az embereket. Ez a különbség abból adódik, hogy az egyik embernek más a természete, mint a másiknak. Az egyik fogához veri a garast, míg a családjától és saját magától is sajnálja, így aztán gyülekezik a vagyona. Van olyan is, aki hajszolja magát a munkával, éjt nappallá téve dolgozik. Nézd csak István a szomszéd, mit csinál: – Még éjszaka 2-kor is az autókat szereli. És mikor, mi vasárnap megyünk a templomba, akkor ő csak szerel és szerel. Amikor abbahagyja a munkáját, akkor már mindenki alszik. Nálad egészen más a helyzet, te amikor fáradtan hazajössz a munkából kikérdezed a gyerekektől a leckét, beszélgetsz velem, nézed a tévét, együtt imádkozunk, aztán lefekszel, hogy kipihend magad másnapra. Isten az egyszerű életet kedveli, ő azt akarja, hogy ne hajszoljuk magunkat a munkával, de azért szorgalmasak legyünk. Aki hajszolja magát Istentől is eltávolodik, és a családjától is.
Irigy lehet az ember a másikra a fizikai adottságai miatt is. Észreveszi, hogy a másik csinosabb, mint ő. Elhatározza, hogy utánozza. – Milyen jó neki, mindenhol fölveszik dolgozni, mert olyan előnyös a külseje. Én is kell, hogy tegyek valamit, hogy egy kicsit jobban mutassak-gondolja. És hogy ha egy kicsit hajlott orra van, csináltat magának a plasztikai sebésszel egy szép kis pisze orrot, hogy olyan legyen, mint a barátnője. Vagy ha egy kicsit el kezd öregedni, nézi a fiatalokat, milyen szépek, üdék, arra gondol, hogy majd ő is ilyen lesz, és elmegy, felvarratja a ráncait. Vagy ha látja a vékony, csinos embereket, és kövérnek találja magát, zsírleszívást végeztet. Valaki irigyli a másiktól, hogy az gyorsabb, ügyesebb, erősebb, jobban tudja végezni a munkát, mint ő. Valaki a szellemi adottságokra irigy, látja, hogy a másik műveltebb nála, nyelveken beszél, olyan jól tud beszélni, előadni. És ez fölöttébb bosszantja, ezen nem is tud változtatni. Van, aki élsportoló, és azt sem lehet utolérni, csak irigyelni lehet. Van, aki csodálatosan fest, vagy szobrokat készít, irigylésre méltó.
Drága Gyermekeim! Az irigység az egy nagyon csúnya tulajdonság. Egyáltalán nem szabad a másik embert irigyelni, mert mindenkinek van egy talentuma, pl. van olyan, aki nagyon jól ért a szerelő munkákhoz, igaz, hogy nem ért a nyelvekhez, de mindent meg tud javítani. Kincset ér az ilyen ember a családban. Van olyan, akinek olyan csodálatos szép a virágos kertje, és a veteményes kertje, hogy egy szál gaz nincs benne. Ő neki ehhez van érzéke. Van olyan, aki olyan gyönyörűen tud énekelni a templomban, mintha briliáns lenne a torkában. Ezek a talentumok, amelyeket nem szabad elfecsérelni, ezekkel el kell majd számolnunk Isten előtt. Van az irigységnek egy nagyon veszélyes fajtája, amikor a lelki adományokat irigyelik. Különböző lelki adományokat adok, Én a Szentlélek a választottaimnak. Pl. a látás, hallás kegyelmét, vagy hogy a gondolataiban beszélgetni tud Jézussal, a Szentlélekkel, az Atyával, a Szűzanyával, szentekkel, tehát a benső szó ajándékát kapja. Van olyan, aki gyógyító kegyelmet, prófétálást, nyelvek adományát, szabadító kegyelmet. Sok olyan pap és civil ember van, akik vallásosak, de nem tudják elfogadni ezeket a lelki adományokat, irigyelik, csak azért nem fogadják el, mert irigyek. Pedig el kellene fogadniuk, ha megegyezik a szentírással. Van egy Ibolya nevű gyermekem, aki megkapta a látás, hallás kegyelmét. Úgy beszél az Úr Jézussal és a Szűzanyával, és úgy látja őket mint ti emberek egymást látjátok és beszélgettek egymással. Ibolya nagyon boldog, amikor ez először történik vele, alig várja, hogy a legjobb barátnőjével megossza. Elmondja Katinak, aki ahelyett, hogy örült volna, elfogta az irigység, és arra gondolt, miért éppen az Ibolya kapja ezt az ajándékot, miért nem én, aki többet imádkozom. Ő azt mondja, hogy csak három rózsafüzért mond el egy nap, én öt-hat rózsafüzért mondok. És alig megy zarándokutakra, igaz hogy gyerekei vannak, de hát én meg majdnem mindegyikre jelentkezem, és mindenen ott vagyok, hát miért nem én kapom ezt az ajándékot, milyen igazságtalanság ez Istentől.
Ebből az irigykedésből kételkedés lesz. És erre gondol: – Ó, hát ez az Ibolya biztos beteg az agyával, nem hiszem, hogy látta Jézust, vagy a Szűzanyát, csak odaképzeli. Vagy pedig a sátán felveszi az alakjukat, és úgy jelenik meg neki, mert olvastam már ilyeneket is szentek életében. De sajnos nem tartja ezt meg önmagában, hanem elmegy a Katihoz és feltárja előtte a kételkedését. Ezzel nagy fájdalmat okoz a barátnőjének. Ibolya sírva fakad, és elkezd ő is kételkedni.
A harag, a másik fő bűn, amelyről szeretnélek benneteket tanítani. A harag nem más, mint az emberek közti viszály, ellentét, nem tudják egymást elviselni, valamiért megharagudnak egymásra. A túlérzékenység az egyik oka a haragnak. Vagy a félreértés, vagy egy igazi sérelem, amikor valóban megbántott valaki. Két példát emelek ki az életből. Az újszülött kisbabát hozzák haza a kórházból, az egész család odasereglik köré, gügyögnek neki, gyönyörködnek benne. Egyszer csak a nagymama, kiveszi az ágyából, ringatja, viszi körbe a szobába, beszélget hozzá, énekelget neki. Egy darabig még tűri Erzsike, a menye, de nem sokáig, és azt mondja: Mama, legyen szíves tegye vissza a kiságyba, mert még el fogja kényeztetni. Éjszaka nem tudunk aludni tőle, mindig ezt fogja kívánni, hogy ölbe legyen. És a mama sértetten visszateszi a gyereket a helyére, és kivonul a szobából. És attól kezdve soha meg nem nézi a kis unokáját, semmiben nem segít a menyének, aki bizony rászorulna a segítségére. Itt félreértésről van szó, azt hitte, hogy irigyli, hogy féltik tőle az ő saját unokáját. Egy másik példa egy házaspárról szól. Az asszony nagyon féltékeny. Pár hónapja házasodtak csak össze, nagy volt a szerelem, de most már szinte minden héten egy nagy hisztit, jelenetet csap a fiatalasszony, mert arra gondol, hogy megcsalja a férje. Elég, ha csak ránéz az utcán szembejövő nőre, ő már féltékeny. Egyszer valaki mondott neki valamit, erre neki esett a férjének, elkezdte szidni, kérdőre vonni. A férje próbálta megmagyarázni, hogy ez nem igaz, egyáltalán nem volt ezzel, vagy azzal. De hiába mondta, a feleség egyre jobban sírt, kiabált, hisztériázott. És a férje ennyiféle sértés után megsértődött, megharagudott, másnap beadta a válópert.
Gyermekeim! A harag nagyon veszélyes, mert a haragból bosszúvágy lesz, a bosszúvágyból pedig gyűlölet. És aki gyűlöl, és ebben a gyűlöletben marad, és nem engesztelődik ki azzal, akire haragszik, és meghal, akkor vagy egyenesen a pokolba kerül, vagy a tisztítótűz mélyére. Jaj azoknak, akik az én eljövetelemkor gyűlöletben lesznek, akiket úgy találok, hogy valakire haragszik, vagy gyűlöl valakit. Nagyon nagy szenvedésben lesz részük, és sokan közülük meg fognak halni. Ezért arra kérlek benneteket, drága Gyermekeim, hogy egy parányi neheztelés se legyen a lelketeken, azok felé, akik megbántanak, mert hiszen nem ti bántjátok a többieket, a lelketek már sokkal fejlettebb, mint hogy sértegessetek valakit. A bántásokat próbáljátok elviselni, és ajánljátok fel azért, aki megbántott. Ha tisztán és szeretetben talállak benneteket a Figyelmeztetéskor, akkor nagyon nagy boldogságban lesz részetek.
Most azt szeretném elmondani, hogy hogyan van jelen köztetek a Szentháromság, a Mennyei Atya hófehér ruhában veletek szemben áll, a kezében egy aranyszínű kőtábla van, rajta a tíz parancsolat. Fölemeli a magasba, és az első és az utolsó parancsolat betűi villognak, egyre jobban villognak. Azután fényt bocsátanak ki magukból, és ezek a fénynyalábok egyenesen a ti kitárt szívetekbe hatolnak. És megszólal a Mennyei Atya: -Drága Gyermekeim, Én beleírom szívetekbe az elsőt és az utolsót : „Én vagyok a te Urad, Istened. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Szeressd felebarátodat, mint önmagadat”, és a tizedik „Felebarátod tulajdonát ne kívánd!” Őrizzétek meg a szívetekben, és éljetek eszerint.
És az Úr Jézust másképpen látjátok, a szenvedő Jézus van most előttetek, keresztre van feszítve. Itt áll a keresztfa az én eszközöm és a Mennyei Atya között. Jézus a kitágult sebein függ, folyik a vér a kezeiből, lábából, oldalából és a töviskorona alól, hullanak a könnyei, nagyon szomorú és szenved, és alig bírja felemelni a fejét, olyan nehéz a töviskorona, de mégis egy kicsit felemeli, hogy rátok nézzen, és megszólal: -Drága, együttérző, engesztelő Kicsinyeim! Most az irigyekért, haragosokért, gyűlölködőkért szenvedek.
Felemelem a fejemet, föltekintek Atyámra, és mondom: -Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Bocsáss meg az irigykedőknek, a gyűlölködőknek! Drága Gyermekeim, ha Én így megtudtam bocsátani a bűnösöknek, és most értük imádkozom. És megtudok bocsátani a a kevélyeknek, a fösvényeknek, a paráznáknak, az irigyeknek, a haragvóknak, gyűlölködőknek, akkor ti is tudjatok megbocsátani azoknak, akik megbántanak, mert hol vannak azok a bántások attól, amiket Én kaptam. Most arra kérlek benneteket, hogy imádkozzatok el ma az Öt Szent Seb rózsafüzért, a szándékaitok mellett, a gyűlölködőkért és az irigyekért. És most Én a Szentlélek szólok újra hozzátok: – Ma egy kis fehér galamb alakjában vagyok jelen, és itt ülök eszközöm jobb vállán. Az egész beszédet innen mondtam. És most felreppenek, egyre nagyobb és nagyobb leszek. A végén olyan nagy leszek, hogy teljesen beborítlak benneteket, odaszállok fölétek, és onnan felülről az én fehér ragyogó tollaimból világoskék szalagok hullanak alá, több száz szalag. Ezek egészen beborítanak bennetek, az van rájuk írva: kiengesztelődés, erre hívlak meg benneteket. Édesanyátok is itt van, odamegy a Mennyei Atya elé, letérdel előtte, összeteszi a kezét, és könyörögve kéri a Őt, hogy bocsásson meg a gyűlölködőknek, az irigykedőknek, adjon nekik bűnbánatot. Ő is arra kér benneteket, imádkozzatok ezekért a felebarátaitokért, hogy kijavíthassák ezeket a nagy-nagy hibáikat. És most Én, a Szentlélek Isten nagy szeretettel megáldalak benneteket a felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
 
 
2011.11.23
ÉGI ÜZENETEK
Jézus:  A hét főbűn  III.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Jézus Krisztus, a ti Uratok. Eszközömön keresztül szólok hozzátok. Nagy nagy szeretettel köszöntelek benneteket, és most külön odamegyek ahhoz a két gyermekemhez, Juliskához, és Margithoz, akik ma vannak most itt először.
Drága Gyermekeim, ismételjük át a hét főbűnt: a kevélység, a fösvénység, a paráznaság, az irigység, a harag, a torkosság és a jóra való restség. Ebből most az utolsó kettő következik, az torkosság és a jóra való restség. A torkosság az evésnek és ivásnak mértéktelen használata. Bizonyára emlékeztek arra, hogy egyszer arról volt szó, hogy vannak emberek, akik a gyomrukat tartják Istennek. Ha valahová meghívják őket ebédelni, akkor megkérdezik előzetesen, hogy mi lesz az ebéd, elmondják, hogy ők hogy szokták készíteni, mert azt ők úgy szeretik. Elmondok nektek egy történetet: Van egy Kinga nevű özvegyasszony, akit a barátnője el szokott hívni minden évben egy pár napra, hiszen olyan magányos, egyedül van. Délelőtt Kinga kimegy a konyhába,  és nézi, mi lesz az ebéd, és ha nem fogára való, akkor azt mondja: Ugye megengeded, hogy a magamét elkészítsem. És megfőzi az ebédjét. Nincs semmi probléma, de képzeljétek csak el, hogy a nagycsalád körül üli az asztalt, kezdődik az ebédelés. Van két kis unoka, meglátják, hogy Kinga előtt más van a tányérban. Rögtön kérdezik, Kinga néni mit eszik, én is olyat kérek. Kinga néni nem tudja odaadni, mert csak egy adagot készített. Ezzel nem törődik, csak azt egye, amit ő szeret.
Ő a válogatás mintaképe, az egyik ételt szereti, a másikat nem. A válogatás egy olyan tulajdonság, ami visszavezethető pici korra. Az anya úgy neveli a gyermekét, hogy csak azt adja oda neki enni, amit szeret. Amit nem szeret, azt nem is kell megkóstolnia. Így aztán van egy csomó olyan étel, amit nem is ismer. Az össze-vissza rendszertelen evés, egy másik fajtája a torkosságnak. Az ilyen ember, kinyitja a hűtőszekrényt, és végig kóstolja, amit lát, chipszeket eszik, csokoládét, süteményt, és mire kezdődik a főétkezés, addigra már nincs is étvágya. Ezt is a csecsemőkorra lehet visszavezetni, mert vannak anyukák, akik ha a gyerek megnyikkan, rögtön etetik. Nem várják ki az etetési időt, és így a kisbaba felnőtt korában is ilyen rendszertelenül fog táplálkozni.  A torkosság harmadik fajtája a falánkság, ez a legrosszabb. Kétszer-háromszor annyit eszik, mint mások. Ettől aztán gyomorégése lesz, fájnak a belei, mindenféle egészségügyi problémái lesznek, és ráadásul meghízik.
A falánkság egy súlyos bűn, míg a torkosság egy bocsánatos bűn. A falánksághoz tartozik az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása a kávé, a szeszes ital, a cigaretta és a narkotikumok. Ha valaki egy-két kávét megiszik, azzal még nem árt az egészségének, egészségi állapottól függően, és nem is számít bűnnek, de ha valaki minden nap óránként, kétóránként issza, akkor már súlyos bűnt követ el, mert rongálja a szervezetét. Még szívinfarktus is lehet belőle, halálhoz is vezethet, a gyomrot is tönkreteheti a sok kávézás. A cigaretta elszívása addig  nem is bűn, amíg csak 1-2 szálat szív az illető, de ha valaki egy egész dobozzal, vagy még többet elszív, akkor teljesen tönkreteszi magát, és akkor már halálos bűnt követ el. Torokrákot, gégerákot, tüdőrákot, és más szörnyű betegséget idéz elő, megrövidíti az életét. Lassú öngyilkosság, a cigarettát viccesen koporsószögnek is szokták nevezni.
Imádkozzatok az erős dohányosokért, mert nagyon rossz úton járnak. A szeszes italok fogyasztása addig nem bűn, amíg naponta legfeljebb csak egy pohárral iszik valaki, de ha nem tud megállni az egy pohárnál és részeg lesz, az már súlyos bűn.
Elmesélem Józsi esetét. 36 éves fiatalember, aki alkalmi munkákból és az édesanyja nyugdíjából él. Amikor megy a házakhoz füvet nyírni, fát vágni vagy egyéb munkákat végezni, akkor mindig szeszes itallal kínálják. Bizony rá is szokott az ivásra, olyannyira, hogy a járdán fekszik, és alszik, piros arccal télen-nyáron. Éppen ezért, mert ennyire túlzásba viszi az italt, nagyon rövid életű lesz. Az iszákos emberek az ördög karmában vannak. Az ő megkötözöttei, megbénítja a testüket, lelküket, eltávolítja őket Istentől, hiszen nem láttok a templomban alkoholistákat, nem érdekli őket a saját lelkük. Nem gondolnak Istenre, haladnak a pokol felé a széles úton. A tisztítóhely legmélyebb fokára kerülhetnek, ha imádkoznak értük. És a pokolban, tisztítóhelyen az lesz a büntetésük, hogy hatalmas vágyat éreznek a szeszes ital iránt, és még sem ihatnak soha.
Nagyon sokat kell imádkozni az iszákos emberekért, mert meg fogják ölni magukat. A narkotikumok fogyasztása is a falánkság bűnéhez tartoznak. Mesélek nektek ezzel kapcsolatban egy történetet. Eszközöm keresztlányáról van szó, Katiról. Nem rokonok, hanem egy művésztelepen ismerkedtek meg. Eszközöm akkoriban jött meg Medugorjéből, elmesélte a művésztársainak élményeit. Hallgatták, de legmélyebben ezt a 19 éves lányt fogta meg. Azt mondta, hogy ő ateista családból származik, de ez nagyon megfogta. Elhatározta, hogy megkeresztelkedik, de nem lehet otthon, mert az apja nagyon szigorú ember, csak itt lehet megkeresztelkednie. Erre elmentek a paphoz  Évával, és megkérdezték, hogy kell-e a szülők beleegyezése a kereszteléshez. A pap azt mondta, hogy nem, mert neki  kell eldöntenie hovatartozását. Csak megbízta Évát azzal, hogy a szentségekről tájékoztassa, készítse elő. És öt nap múlva jelentkezzenek. Így is volt, visszamentek a templomba, és a pap megkeresztelte, megáldoztatta, megbérmálta. Nagyon boldog volt, szinte repülni szeretett volna. Ó, ha láttátok volna, amíg a többiek  iszogattak, eszegettek, addig ő a folyosón járkált és imádkozott, tele volt boldogsággal a lelke. Aztán vége lett a művésztelepnek és mindenki hazament. Évával 2 évig leveleztek. Egyszer Kati édesapja megtalálta az egyik levelet, és amikor látta, hogy vallásos tartalmú, rögtön dühbe gurult, és megtiltotta Katinak, hogy levelezzen Évával. Fél évig nem is írt, egyszer csak kapott egy levelet Katitól. Ebből a levélből nem lehetett érteni semmit, a sorok fölfelé, lefelé szaladtak, a betűk fordítva voltak, összekeveredve. Éva rögtön tudta, hogy itt valami nagy baj van vagy az agyával, vagy kábítószer hatása alatt van. Megkérdezte a közös ismerősüket, akivel együtt voltak művésztelepen és abban a városban lakott, ahol Kati. Kiderült, hogy Kati egy kábítószeres bandába keveredett, és azok szoktatták rá. Egy évre rá hallotta Éva a halálhírét. Hát látjátok, milyen veszélyes a kábítószerezés.
És most nézzük a jóra való restséget. Ez nem más, mint lustaság. A rest ember kényelemszerető, legszívesebben mindig a fotelben ül, vagy az ágyán heverész. Mindenféle rossz gondolat eszébe jut a múltból, hogy ki bántotta meg, hogy fogja megbosszulni. Ha belefog pl. egy könyv olvasásába, 10 perc múlva már félre is dobja. A hobbijához fog, attól is elmegy a kedve, ha imádkozni kezd, azt is gyorsan abbahagyja, mert belefárad. El is határozza, hogy ő többet nem imádkozik. Ez a legveszélyesebb a lusta embereknél, mert akkor már a vallásgyakorlatot is abbahagyják, mert akkor már nem járnak el a templomba, közösségbe imádkozni, nem áldoznak, nem gyónnak, otthon sem imádkoznak egyedül, teljesen eltávolodnak Istentől és a pokol felé haladnak.
Úgyhogy a lustákért is imádkozni kell, Gyermekeim. Majd ha az ítélőszékem elé kerülnek, akkor a mulasztásaikért fogom őket kérdőre vonni. Most elmondok nektek egy látomást, amelyben megmutatom, hogy hogyan szenved a tisztítótűzben a lusta ember. Egy köves ágyon fekszik, és arról soha nem szállhat le, borzalmas testi szenvedései vannak, lélek, de mégis úgy érzi, hogy van teste, és az összes kő beleszúródik. Nagyon óvakodjatok a lustaságtól.
Szeretném elmondani, hogyan kerültünk mi ide ebbe a terembe. Amikor gyülekeztetek, beszélgettetek, az Irgalmasság rózsafüzért mondtátok, ennek a háznak a mennyezete megnyílt, az ég is megnyílt fölötte, és a Mennyországból, az égbolton keresztül, a felhők között ezen a nyíláson keresztül leereszkedett egy nagy-nagy fényes gömb, és megállt a padlón. Volt rajta egy ajtó, amelyet belülről kinyit a Mennyei Atya, és kilép belőle. Hófehér ruha volt rajta, aranyszínű hímzésekkel. Fehér volt a haja, a szakálla és egy glória volt a feje körül. Gyönyörű szép volt, ugyanígy áll előttetek most is. Azután kilép Jézus Krisztus, rajta is fehér ruha volt és egy aranyöv, glória a fejel körül. Odaállt a Mennyei Atya mellé, most is onnan beszél hozzátok. Majd kilépett a Szentlélek Úr Isten, ő is ember alakban jött el, nagyon hasonlít hozzám. Ő is fehér ruhában van, szárnyakkal, melyek egészen a földi érnek. Utoljára kilépett a Szűzanya, fehér ruhában, fején fehér kendővel. Azért voltunk mindnyájan fehérben, mert az előző hetekben a bűnről volt szó, és a bűn ellentéte a tisztaság, és Én most azt szeretném, hogy a ti lelketek is olyan hófehér legyen, mint a mi fehér ruhánk. És most elmondom, hogy mit teszünk. A Mennyei Atya előrelép és belenyúl a keblébe, és kivette az Ő Atyai szívét, arany színű a szíve, még a töviskoszorú is rajta van, és az is aranyszínű, és így szól: Drága Gyermekeim! Olyan boldog vagyok, hogy ma is itt vagytok engesztelni, lelkeket menteni, nagyon nagy szükség van rátok, ma különösen.
Nézzétek csak, az én arany szívemen egy ajtó van, és nagyon szeretném ha ti belépnétek a szívembe. Körbemegyek, mindenkinél megállok és így szólok: Gyermekem, nyisd ki ezt a kis ajtót a szívemen, és lépj be! Ezt most azért teszem, hogy megérezd, milyen jó érzés együtt lenni velem. Mindent, amit teszel együtt teszel énvelem. Például meglocsolod a cserepes virágokat, Én is fogok egy kannát és veled együtt locsolom. Vagy mész a szentmisére, és Én is veled megyek, a gyóntatószékbe is bemegyek veled. Amikor szentáldozáshoz járulsz, akkor én is kísérlek. Ugye, milyen jó a szívemben lenni. És most vissza teszlek a helyedre. De ez nem azt jelenti, hogy nem vagyok veled, hiszen csak annyit kell mondanod: „Atyám, jöjj segíts, ne hagyj magamra. És most szeretném kifejezni, irántad érzett nagy atyai szeretetemet. Ott állok veled szembe, szívemet a helyére teszem, átölellek, a szívemre szorítalak. Ha megtudnád, mennyire szeretlek, azon nyomban meghalnál. Megsimogatom a fejedet, és most emeld fel a homlokodat.
Egy atyai szeretetcsókot lehelek rá. Átadom a szót Jézus Krisztusnak.
Drága Gyermekeim, Én vagyok a ti Jézusotok, aki az előbb tanított benneteket. Atyámhoz hasonlóan kiemelem az Én szeretettől lángoló töviskoszorúval átfont, lándzsával átszúrt Szent Szívemet.
Nézzétek, hogy dobog, hogy remeg ez a szív, mert él. A töviskoszorút azok szúrták bele, akik sokat isznak, dohányoznak, a torkosak, a lusták. Akarjátok, hogy enyhüljenek a szenvedéseim. Körbe megyek közöttetek, és arra kérlek benneteket hogy mindenki húzzon ki két tövist, az egyiket a  bűnösökért, akiket az előbb mondtam, a másikat saját bűneitekért. És most, hogy kihúztátok, nem csak hogy enyhítettétek, hanem eltűnt a töviskoszorú, nem érzek fájdalmat. Köszönöm, hogy ennyire szerettek, Drága Gyermekeim, Én is szeretlek benneteket. És most megkérem Évát, hogy a lándzsasebre adjon egy csókot. Köszönöm, Évám, nézd meg ezt a sebet, teljesen begyógyult. És most átadom a szót a Szentlélek Istennek.
Köszöntelek benneteket, Én a Szentlélek Isten. Megmutatom nektek, hogy a ti imáitok, amit most az 5 Szent Seb rózsafüzér alatt imádkoztok, hogyan vállnak kegyelemmé. Körbemegyek, köszöntelek mindnyájatokat, átölellek benneteket, homlokotokra egy keresztet rajzolok, kinyitom a szárnyaimat, olyan nagyra, amekkorára csak tudom, és ez kérdezem: Akartok-e repülni velem. (Akarunk!)
Nagyon boldog vagyok, hogy rögtön válaszoltatok. Most a szárnyaim közé veszlek benneteket, jól kapaszkodjatok meg, mert még a fénynél is sebesebben fogunk repülni. És most az égen lévő nyíláson átrepülünk. A világűrbe kerülünk, nézzetek körül, holdak napok csillagok keringenek körülöttünk, milyen szép ez a világ, ezt is mi teremtettük. És most lefelé mutatok, a Földre, amely kicsi kék gömbnek látszik innen. És most képzeljétek el, hogy mondjátok az 5 szent seb rózsafüzért, és a szavak vékony hosszú fénysávokká alakulnak, és ahogy találkoznak egy fényköteg lesz belőlük, amely neki ütközik a földnek. Mikor eléri, a föld felszínéről lesöpri az összes démont, a sátánnal együtt, és begyömöszöli őket a föld belsejébe, a pokolba. A démonoktól és a sátántól szabadítjátok meg szegény megkötözött lelkeket ezzel az imával. Most pedig kapaszkodjatok, visszatérünk a földre, mindenki a székén ül.
Drága Gyermekeim, köszönöm segítségeteket, hogy imáitokat felajánljátok a lustákért, a cigarettázókért, kábítószerezőkért, torkosokért. Most pedig a Szűzanya szól hozzátok:
Csatlakozom a Szentlélek kéréséhez, megígérem, hogy veletek együtt imádkozom. Most pedig odamegyek mindannyiatokhoz egyenként, és átölellek benneteket, édesanyai csókot lehelek mindkét arcotokra. Most pedig a Szentháromsággal együtt megáldunk benneteket a tisztaság és a felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

2011. november 8. Szentmisén Jézus: „A nagy figyelmeztetés már nagyon közel van. Itt topog a küszöbön.”

2011. november 17. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Az idő közel. Térjetek meg, mert elérkezik igazságosságom napja. Ha nem tértek meg a nagy figyelmeztetés előtt, akkor nagyon nehéz lesz számotokra bűneitek szemlélése, amikor az egész életetek lepereg előttetek. Bűneitek égetni fogja a lelketeket, jobban, mit a tűz. Kimondhatatlanul sajnálni fogjátok az elmulasztott alkalmakat, amikor imádkozhattatok volna, Szentmisére mehettetek volna, a szentségekhez járulhattatok volna, gyónhattatok és áldozhattatok volna, de nem tettétek. Helyette fölösleges és hiábavaló dolgokra pazaroltátok a drága időt, és az életszentségre vivő alkalmakat. Visszaéltetek a kegyelemmel, amit végtelen szeretetemből nektek adtam. Hátat fordítottatok Nekem, az élet Szerzőjének, Aki meghaltam értetek a keresztfán. Semmibe vettétek felhívó szavam, és a sátánnak hittetek. Habzsoltátok az evilági élvezeteket, bálványoztátok saját testeteket, amikor a lelki élet rovására csak a test kényelmének és élvezeteinek hódoltatok. Akkor majd romlást fogtok aratni, mert a test a halál után feloszlik, a lelketek pedig, amelyet megfosztottatok a kegyelemtől, halott. Méltó a kárhozatra, az örök tűzre. Ébredjetek! Térjetek meg! Olvassátok a Szentírást! Váltsátok tettekre tanításomat! Jöjjetek a Szentmisére, járuljatok a szentségekhez, amíg még tehetitek, mert hamar lezárul ez a korszak. Sok lesz a halott. Egymást fogják érni a nagy természeti katasztrófák. Kitör a harmadik világháború. Mindezt a sok rosszat a bűneitekkel érdemeltétek ki. Ha megtérnétek és imádkoznátok, elháríthatnátok az összes katasztrófát és a világháborút. De ehhez mindenkinek meg kellene térni. Példa erre Medjugorje. Itt imádkoztak és böjtöltek az emberek, mert megfogadták Édesanyám felhívását, ezért itt nem volt háború. Értsétek meg végre: a béke nem a tárgyalásokon és a vezetőkön múlik csupán, hanem elsősorban a szívekben. Ha szívből imádkoztok a békéért, és szeretetben éltek, akkor azt Isten meghallgatja, és megadja nektek, mert ez az Ő akarata. De ha egymást szidjátok, akkor az ördögöt szolgáljátok, és kiszolgáltatjátok magatokat neki. Éljetek szeretetben! Virrasszatok, böjtöljetek és imádkozzatok! Akkor enyhülhetnek a büntetések, sőt el is maradhatnak. Mert a próféciák feltételesek. Rajtatok múlik, minden. Ha megtértek, és imádkoztok, akkor békében és jólétben fogtok élni. Olvassátok el az Ószövetségi Szentírást! Amikor a választott nép eltért Isten törvényeitől, az Úr először figyelmeztette őket prófétái által. Ha megtértek, mint Ninive lakói, elmaradt a beígért büntetés. De ha nem, akkor jött az ellenség, leigázta kardélre hányta őket, és fogságba hurcolták a népet. Tanuljatok  elődeitektől! Most ti, az Én Egyházam vagytok a lelki Izrael. Ti vagytok az Én választott, sőt Véremen megváltott népem. Veletek közöltem törvényeimet. Ezért rajtatok kérem számon, mert mindenkinek a kapott talentumokról kell számot adni. Ti, katolikusok kaptátok a legtöbbet. Ti árultok el Engem, amikor hátat fordítotok a szentségeknek, amelyeket Én rendeltem. Ti áldoztok idegen bálványoknak, amikor felcseréltek Engem a világi élvezetekkel. Lemondotok Rólam, és Helyettem engedtek a világ csábításainak. Ilyenek a mammon, a hatalom és a testi élvezetek. Vigyázzatok! Halálotok pillanatában mindenről számot fogtok adni ítélőszékem előtt. Jaj lesz nektek akkor, mert nem a bálványok váltottak meg titeket, hanem Én. Szenvedélyeitek cserben hagynak titeket, Én pedig csak ennyit fogok mondani: Nem ismerlek benneteket. Távozzatok az örök tűzre, amely a sátánnak készült, és mindazoknak, akik őt követik. Jaj lesz akkor nektek, mert mindörökre elmerültök a kárhozat tűztengerében, ahol sírás lesz, és fogak csikorgatása. Ne kérkedjetek Előttem ezekkel a szavakkal: nem loptam, nem öltem. Nem kell kimeríteni a tíz parancs elleni összes bűnt ahhoz, hogy valaki elkárhozzon. Elég egy súlyos bűn elkövetése is, ha az illető nem bánja meg. Ez olyan, mint a súlyos betegség. Lehet valakinek a lába egészséges, de ha a szíve beteg, meghal. Szeretnélek felrázni benneteket, hogy térjetek meg. Semmi újat nem mondtam. Mindezek benne vannak a Szentírásban. Én nem ijesztgetni akarlak benneteket, hanem a valóságot mutatom meg, hogy térjetek meg, amíg még nem késő. A nagy figyelmeztetéskor már sokak számára késő lesz. Ezért kérem, hogy ne halogassátok a megtérést. Erre áldalak meg titeket gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
 
2011. november 17. Szentségimádáson Jézus: Drága kislányom! Azt akarom, hogy szent légy már itt a földön. Olvasd el gyakran a szeretet himnuszát, addig, amíg meg nem tanulod, és váltsd tettekre!
 „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha.” (1 Kor. 13. 4-8.)
Ezt kérem tőled. Csak így jöhetsz be a mennybe, ha ezt megtartod. Imádkozz ellenségeidért is! Minden a javadra válik. Minden mögött Én állok. Még a rossz dolgokat is Én engedem meg azért, hogy jót hozzak ki belőle. Így lásd az eseményeket, és adj hálát jóért és rosszért egyaránt! Hamarosan megjön a nagy figyelmeztetés. Sokan meg fognak térni.”
 
2011. november 17. Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem: „Jézusom! Te, Akit keresztre feszítettek értem, és minden bűnösért ezen a világon! A Te Szent, értünk kiontott drága Véredért kérlek, ne hagyj elveszni egyetlen bűnöst sem! Kérlek, adj kegyelmet, lehetőséget, hogy még mielőtt meghalnának, a szentségekhez járuljanak. Ha pedig ez lehetetlen lenne, kérlek, add meg az őszinte bűnbánatot nekik, még mielőtt a lelkük elhagyná testüket, hogy megtérve meghiúsuljon a sátán terve, aki megfosztotta őket Tőled, legnagyobb Jótevőjüktől, örök életük Szerzőjétől, hogy az örök tűzbe taszítsa őket. Jóságos Jézusom! Kérlek, légy irgalmas a szegény, szerencsétlen bűnösökhöz, akiket rászedett a sátán! Ne engedd, hogy örökre meg legyenek fosztva Tőled, Aki Magad vagy a jóság, a szeretet, az irgalom és a béke. Értük kiontott Véredre kérlek, öleld őket szerető Szívedre, amelyet értük döfött át a katona lándzsája. Irgalmazz nekünk most, és halálunk óráján. Ámen.”
 
Jézus: „Aki ezt az imát csak egyszer is szívből, szeretettel elimádkozza, lelkek százait, sőt ezreit menti meg. Higgyetek irgalmamban! Szívem nyitva áll minden bűnét megbánó gyermekem előtt. Mindenki üdvözülhet, aki Engem választ, és törvényeim szerint él. Csak azok vesznek el, akik megátalkodottak. Nem akarnak megtérni és üdvözülni. Tiszteletben kell tartani szabad akaratukat. Ezért kérlek titeket, hogy imádkozzatok értük. Sok jelet küldök a bűnösöknek, sok alkalmat adok a megtérésre. Imádkozzatok értük, hogy ne hiúsítsák meg magukban kegyelmeimet! Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2011. november 20. Szentségimádáson Jézus: „Már nagyon közel az óra, szinte már itt is van, amikor megítélem ezt a világot. Előtte még egy utolsó nagy kegyelemkiáradást nyújtok, mint egy mentőövet, amely az Én végtelen irgalmam lesz a szegény bűnösök számára. Ez a nagy figyelmeztetés. Ekkor mindenki meglát Engem, és az Én szememmel fogja felismerni bűneit. Ha megbánják, és Hozzám fordulnak, Én végtelen szeretetembe és irgalmamba fogadom őket. Ezeknek a lelkeknek nagy boldogságot és békét adok a szívükbe. Telve lesz a lelkük Irántam érzett szeretettel, tisztelettel és imádással. Elveszem a szívükből a félelmet, amit a sátán adott nekik, és a helyébe egy nagy biztonságot adok, amely a Belém vetett hitük és bűnbánatuk jutalma lesz. De sajnos még e nagy kegyelemkiáradás ellenére sem fog mindenki megtérni. Lesznek megátalkodottak, akik minden rossz okozói lesznek. Ők fogják lefolytatni a keresztényüldözést, amely a történelem legnagyobb üldözése lesz.
 
Gyermekeim készüljetek! Mindezek az események be fognak következni, méghozzá rövid időn belül. Ti, akik vértanúim lesztek, akkor már boldogan fogjátok az életeteket adni Értem, hisz a nagy figyelmeztetéskor megláttok Engem, és tudni fogjátok, hogy egyenesen Hozzám fogtok jönni a mennybe. Boldogan mentek a halálba, és semmibe vesztek minden szenvedést, mert tudjátok, hogy odaát a legmagasabb fokú örök boldogság részesei lesztek. Ezért azt mondom nektek: már most készüljetek! Imádkozzatok a jó halál kegyelméért, a végső állhatatosságért, és azért, hogy legyek veletek abban a döntő pillanatban, amikor kiontják véreteket, hogy édesítsem meg, enyhítsem meg és rövidítsem meg végső szenvedéseteket. Abban az órában olyan rendkívüli kegyelmeket adok minden vértanúmnak, hogy semmibe veszi az adott körülményeket. Csak Engem fog látni, csak Hozzám fog vágyakozni. Kicsinyeim! Az Én kegyelmem nélkül egyetlen lélek sem tudna kitartani a végsőkig. Higgyétek el, a sátán akkor támad mindenkit a legjobban, mielőtt a lelke kirepül a testéből. De Én eltaposom a sátánt, és veletek maradok mindvégig. Olyan csodálatos Isten dicséreteket adok az ajkatokra, amilyet csak Maga a Szentlélek tud imádkozni bennetek. Végül dicsőségembe fogadlak titeket. Az idő rövid. Mindezek után a világ meg lesz tisztítva. Imádkozzatok üldözőitekért, mert ők el fognak kárhozni. Imáitokra még megmenekülhetnek közülük, akik megbánják tetteiket. Nagyon kevés ember marad meg a földön. Ők lesznek a szent gyökér, amely kisarjad. Maga a Szentlélek fogja vezetni őket. Sok pap és szerzetes támad majd közülük, akik újra evangelizálják az egész világot. Egy teljesen új korszak következik. A sátánt Én Magam kötözöm meg a pokolban. Nem jöhet ki onnan ezer évig. Ez lesz a béke és a szeretet korszaka. Az emberek úgy fognak élni, mint az első keresztények. Segíteni és szeretni fogják egymást. Rájuk illik majd, amit az Evangéliumban mondtam: arról ismernek meg titeket, hogy Hozzám tartoztok, hogy szeretetben éltek egymással. Higgyétek el, hogy az ember egyedüli kincse és öröme a szeretet. A boldogság titka ez: szeretetet adni és kapni. Ami ma a fejlett világban van, az ellenfelem szemfényvesztése. Mert sem egy luxusautó, sem egy luxusvilla nem boldogít. Az igazi boldogság egyetlen szó csupán: szeretet. Ezt szánta Isten az embernek, amikor megteremtette. Ezt adta parancsba, ez az üdvösség feltétele. Ezért minden szentgyónásba foglaljátok bele, hogy vétettetek-e a szeretet ellen. Egy indulatos szó, egy megszólás, a szeretet hiány meg tudja ölni a lelket. Sok ember azért betegszik meg, mert nem kap szeretetet. Vegyétek komolyan a főparancsot, mert erről lesztek megítélve! Aki szeret, az Isten hű képmása, mert Isten Maga a szeretet, Aki szeretetből teremtette meg ezt a gyönyörű világot, és benne az embert. Az Isten az embernek ajándékozta az egész világot. A napfényt, az esőt, a tengert, a szárazföldet, a növényeket és az állatokat. Ezzel szemben ti hagyjátok a másikat éhen halni, mert kisajátítjátok magatoknak a világ javait. Ennek nem lenne szabad megtörténni. Minden ember egymásnak testvére, hisz valamennyien egy Atya gyermekei vagytok. Ha be akartok jönni a mennybe, akkor gyakorolnotok kell az irgalmas szeretetet minden rászoruló felé, legfőképpen pedig hittestvéreitek felé. Nem mehettek el mellette, ha hiányt szenved, hanem segítenetek kell rajta. Ez legyen életetek legfőbb cselekedete! Mert ezen múlik az üdvösségetek. Ne szeressetek csupán szavakkal, hanem tettekkel is! Az új korszakban, mivel meg lesz kötözve a sátán, nem tudja bűnre csábítani az embereket. Nyitott szívvel, kisded lelkülettel Istenre hagyatkoznak, és Teremtőjük gondot visel rájuk. Higgyétek el, ez a boldogság titka. Hinni Istenben, és ráhagyatkozni az Ő gondviselő szeretetére. Aki Benne bízik, meg nem szégyenül, mert Ő tudja, mire van szükségetek, és meg is adja, csak bizalommal kérjétek.
 
Gyermekeim! Az idő rövid. Készüljetek! Tartsátok patyolat tisztán a lelketeket! Rendszeresen gyónjatok és áldozzatok! Higgyétek el Nekem, ez fontosabb, mint a test táplálása és tisztán tartása. A lélek ugyanis az, ami éltet, a test nem használ semmit. Lelketek tisztasága és békéje kiül az arcotokra, és ez az igazi szépség. Ennek nincs párja, mert Magát az Istent tükrözi vissza az az ember, aki így él. Minden ember ugyanis Isten képmását kell, hogy tükrözze. Erre teremtette őt az Isten. De ha elszakadtok a szentségektől, torzókká váltok. Isten nem ismer rátok, és nem mehettek be a mennyek országába.
 
Gyermekeim! Már mindent elmondtam nektek. Tartsatok bűnbánatot, éljetek szüntelen készenlétben! Így várjátok a nagy figyelmeztetést, ami már nem várat magára, mert hamarosan megérkezik. Ez egy nagy megmérettetés lesz mindenki számára. Még a szentek is találni fognak magukban tökéletlenségeket. Hát még a bűnösök! Nekik nagyon nehéz lesz bűneikkel szembesülni. Nagy rémületet fog kiváltani belőlük. Főként, amikor meglátják a poklot, mint végállomást, amit bűneikkel kiérdemeltek. Gyermekeim! Az idő rövid. Álljatok készen a nagy figyelmeztetésre! Tartsatok lelkiismeret vizsgálatot legalább minden este. De ha napközben vétkeztek, azonnal bánjátok meg, és kérjetek Tőlem bocsánatot, de attól is, akit megbántottatok! A súlyos bűnöket pedig mielőbb gyónjátok meg! Ha így éltek, üdvözülhettek, de ha Nélkülem akartok létezni, elkárhoztok. Én nagyon szeretlek mindőtöket kivétel nélkül, de tiszteletben tartom szabad akaratotokat. Ti döntitek el örök sorsotokat. Ne higgyetek a sátánnak! Éljetek szeretetben, amire példát adtam nektek! Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Üzenetek 123-125. Szűzanya, Jézus, Mennyei Atya : Az irgalmasság lelki cselekedetei I-III.

2011.10.19
 
ÉGI ÜZENETEK
 
Szűzanya:  Az irgalmasság lelki cselekedetei I.
 
 
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Két héttel ezelőtt a Szentlélek az irgalmasság testi cselekedeteiről tanított benneteket. Én pedig az irgalmasság lelki cselekedeteiről szeretnék szólni, és abból is a következő háromról: a bűnösöket meginteni, a tudatlanokat tanítani, a kételkedőknek pedig jó tanácsot adni.
A bűnösöket meginteni. Mária Natália nővér naplójában benne van, hogy az ember  a lelkek mentése nélkül egy üres lap. Hát bizony ez így van, drága Gyermekeim. Nemcsak a saját lelketekkel kell törődni, lelkiismeretvizsgálatot végezni, gyónni, áldozni, ez mind nem elég, mások lelkét is figyelemmel kell kísérni. Kiket kell figyelmeztetni a bűneire? Nem azokat, akik jönnek veletek szemben idegenek, vagy alig ismeritek őket, csak köszönő viszonyban vagytok, mert ha nekik el kezdtek beszélni a bűneikről, akkor abból csak harag lesz, és megbotránkozás. Hanem azokat kell a bűneire figyelmeztetni, akik valamilyen szorosabb kapcsolatban vannak veletek. Pl. a családtagjaitokat, vagy a legjobb barátaitokat, vagy lelki testvéreiteket.
Hogyan kell figyelmeztetni az embereket a bűnre, az ő bűnükre? Jézus Máté evangéliumában erre választ ad nektek, azt mondja, hogyha felebarátod vétkezik ellened, akkor azonnal félre kell vonni, és négyszemközt kell figyelmeztetni. Ha pedig nem hallgat rád, oda kell hívni két lelki testvéredet, és előttük, mint tanúk előtt, megismétled azt a figyelmeztetést. Ha akkor sem hallgat rá, az egyház elé kell állítani. És ha az egyházra se hallgat, pogánynak vagy vámosnak kell tekinteni.
Drága gyermekeim, én tudom, hogy nektek, akik hűségesek vagytok Istenhez és idejártok engesztelni, vannak gyermekeitek, akik nem járnak templomba, nem gyónnak, áldoznak. Tehát bűnt követnek el. Nektek szülőknek kötelességetek gyermekeiteket figyelmeztetni, hogy ez a harmadik parancs ellen elkövetett súlyos bűn, és hogy micsoda következményei lehetnek. Mert aki nem jár templomba, gyónni még évente egyszer sem, az felelősségre lesz vonva, majd ott  a túlvilágon, és nagyon sok adósság föltorlódik az ő lelkében. Persze a gyermekek nem biztos, hogy ezt elfogadják, másodszor és harmadszor is szólni kell nekik, de többet nem. Az nagyon helytelen, hogy ha minden áldott nap felhozzátok nekik ezt a bűnüket, mert abból csak veszekedés lesz, elválaszt benneteket, elhidegülnek tőletek. Vannak köztetek olyanok, akiknek a gyermeke nem szentségi házasságban él, hanem együtt lakik a barátjával vagy a barátnőjével. Ez is nagy fájdalom nektek, engesztelőknek, és a ti felelősségetek, hogy vonjátok félre, illetve kettőjükkel beszéljetek, úgy hogy más ne hallja.
Magyarázzátok el nekik, hogy micsoda nagy bűn ez, súlyos halálos bűn. A hatodik parancs ellen vétenek, és hogy Isten nem áldja meg kapcsolatukat, csak ha szentségi házasságban élnek. És hogyha gyermeketek, vagy párja ezt nem akarja elfogadni, amikor már kétszer vagy háromszor elmondtátok nekik, akkor abba kell hagyni, nem szabad erőltetni. Az Én szent Fiam sem híve az erőszakosságnak, tiszteletben kell tartani a szabad akaratukat. És arra kell gondolni, hogy a ti gyermeketek már felnőtt és saját maga felel a lelkéért. Ilyenkor mit tehettek mást, mint hogy imádkoztok, böjtöltök, virrasztotok, áldozatokat hoztok, szenvedéseket ajánlotok fel értük, és a szentmiséket is, amelyeken részt vesztek.
A tudatlanokat tanítani, az irgalmasság második lelki cselekedete. Mit kell tanítani? Hát biztos, hogy nem a tudomány alapjait kell tanítani a tudatlanoknak, a tájékozatlanoknak, hanem lelki dolgokat. És hogy kiket kell tanítani, itt is elmondhatom, hogy nem a járókelőket, az idegeneket, hanem azokat, akik nagyon közel állnak hozzátok. Tudjátok, hogy mikor lesz erre nagy lehetőségetek? A figyelmeztetés után, mert akkor rengeteg ember megtér, és akkor egy valami ott lesz minden ember lelkében, hogy van Isten. Nagyon sokaknak semmi más nem lesz a tudatukban. Szomjaznak és éheznek az ismeretekre, és kiktől kaphatnák meg leginkább, mint azoktól, akik részt vettek ezekben az isteni tanításokban. Mit kell tanítani a frissen megtérteknek? Először is azon kell munkálkodni, hogy Istenről tiszta képük legyen. Lássák be, hogy Isten nem egy bosszúálló, haragvó Isten, aki bünteti őket, hanem egy szerető Atya. Azután meg kell mondani, hogy Isten örökkön-örökké volt, hogy egy Isten van, és benne három személy.
Erről eszembe jutott egy bájos történet. Nagyon régen történt. Szent Ágoston püspök sétált a tengerparton, és látott egy kicsi gyermeket, ahogy a homokban játszott, és a vödrébe lapátolja a vizet. Lehajol hozzá és megkérdezi: – Mit csinálsz, kisfiam? Én atyám, a tengert fogom most belekanalazni ebbe a vödörbe. –Hogy-hogy, hát nézz ide, milyen hatalmas nagy ez a tenger, és a te vödröd milyen kicsi. Erre azt mondja a gyermek: – Tudod atyám, én hamarabb fogom belekanalazni a vödrömbe a tenger vizét, mint ahogy te megérted, a Szentháromság titkát.
Tehát gyermekeim, ne aggódjatok amiatt, hogy akit tanítotok nem értik meg ezt a hitigazságot, és még sok más ilyen hitigazságot, de az alap dolgokat meg kell ismerni. Azután meg kell ismerkedniük Isten tulajdonságaival: szeretetével, jóságával, irgalmával, igazságosságával. Azután Jézus életével, egészen a születésétől kezdve a tanításán, a gyógyításain, a csodáin, a szenvedésein és a halálán keresztül egészen a feltámadásáig. Meg kell ismerniük a szentmise lényegét. Nehogy azt higgye, hogy a szentmise, az egy automatikus, unalmas ismétlődés. Hanem meg kell értenie, hogy az nem más, mint Jézus 2000 évvel ezelőtti szenvedésének, a golgotai szenvedésnek megújítása, megjelenítése. És a szerkezetét is meg kell ismertetni velük, úgy ahogy mi tanítottuk nektek: van a tanítói rész, és van az áldozati rész a szentmisén, és hogy micsoda nagy értéke van a szentmisének. A szentségeket is meg kell tanítani a frissen megtérteknek.
Mi is a keresztség? Nem más, mint egy olyan hatalmas szentség, hogy azáltal minden ember Isten gyermekévé válik. Azután mi a bérmálkozás: a bérmálkozás közben a Szentlélek teljesen elárasztja a gyermek lelkét, és betölti hittel, reménnyel, szeretettel, és más egyéb szép erényekkel. Azután az Oltáriszentségről meg kell tanítani nekik, hogy Jézus legnagyobb, és leggyönyörűségesebb ajándéka, mert saját magát adja az Ő Testét, és Vérét. Azután a bűnbocsánat szentsége. El kell mondanotok, hogy a szentgyónás Jézus nagyon értékes ajándéka, mert a bűnbocsánat szentsége nélkül mindenki elkárhozna, aki a földre született. A házasság szentsége. El kell magyaráznotok, hogy a szentségi házasság milyen nagyon fontos, és hogy csak azon van rajta Isten áldása. Igaz, hogy férfinak, nőnek teremtette őket, és szerelemre teremtette, de nem erkölcstelenségre, paráznaságra. Azután az egyházi rend, a papi rend szentsége. El kell magyaráznotok, hogy szükség van a papokra, mert a papok azok, akik elvezetik híveiket Isten felé, azok, akik közvetítők Isten és az ember között, ők azok, akik kiszolgáltatják a szentségeket. A betegek szentsége, vagy utolsó kenet. Hány olyan hozzátartozót látok, akik attól tartva, hogy megijesztik betegüket, aki éppen haldoklik, vagy nagyon beteg, nem merik odahívni hozzá a papot. Pedig a pap, aki a betegek kenetét hozza, nagyon nagy szolgálatot tesz ilyenkor, mert ha feloldozza bűneiből, és megkeni a beteget, vagy haldoklót, akkor annak a lelkéről minden bűnt letöröl. Akkor az illető azonnal a kegyelem állapotába kerül, és bármilyen bűnei voltak akkor, és bármilyen életet élt addig, ha megkapta a feloldozást, és a betegek kenetét, nem tud elkárhozni, akkor már emberileg biztos, hogy a tisztítóhelyre kerül, ahonnan csak a Mennyország felé vezet az út.
Azután a kételkedőknek jó tanácsot adni. Mindnyájan tudjátok, hogy a kételkedést mindig a gonosz okozza, ő az, aki azt akarja, hogy mindenben kételkedjünk, ami Istennel, a túlvilággal kapcsolatos. Mi mindenben lehet kételkedni? Például Isten létezésében. Hát nem csoda, ha milliók és milliók kételkednek abban, hogy Isten teremtette a világot, és hogy van-e egyáltalán Isten. Az ateista világban 40 éven keresztül, de lehet, hogy már régebben azt nyomkodták bele az emberek szívébe, hogy nincs Isten, és mindféle tudományos elméleteket hoztak a világ keletkezésére.
Pedig a világot velünk együtt Isten teremtette. Azután lehet kételkedni Isten különböző tulajdonságaiban, a szeretetében, a jóságában, az irgalmában, az igazságosságában. Elmondok nektek egy történetet. Erzsike és Jolika szomszédok, a kerítésen keresztül beszélgetnek, Erzsinek be van gipszelve a karja, éppen tegnap tört el, majdnem sírva meséli, hogy mi történt vele, és hogy most jött a kórházból. Tavaly meg a lába tört el ugyanígy. Csontritkulásos, és minden lépésére vigyázni kell. Nagyon magas a vérnyomása, cukorbeteg, hat műtéte volt, és most következik a hetedik, mert epeköve van. – De mindez nem elég, -mondja Erzsi – képzeld el Jolikám, hogy a menyem állandóan szekíroz, olyan barátságtalan, az unokáimat és a fiamat teljesen ellenem fordítja. Igazság ez a Jó Isten részéről? Hát én minden nap ott vagyok a templomban, gyónok, áldozok, és éppen én szenvedek ilyen sokat. Nézd meg Jóskát, a hátsó kertszomszédunkat, ő olyan piszkos, szennyes életet él, folyton megcsalja a feleségét, ilyenkor kiöltözik szép ruhába, és napokra elmegy hazulról, máskor pedig veri a gyerekeket, és az asszonyt. Éppen nemrég láttam, hogy a ház körül kergeti késsel a családját. Állandóan káromkodik, hiszen te is hallhatod, hogy csak úgy zeng az egész kert a káromló szavaitól. És képzeld el, hogy ez a Jóska olyan makk egészséges, hogy még soha nem volt egy torokgyulladása sem. Hol van Isten igazságossága?
– Most már hagyd abba, mondta Joli, mert ez már tiszta istenkáromlás. Hát, ha van türelmed, akkor elmagyarázom neked, hogy hol van Isten igazságossága a te esetedben. Isten jól tudja, hogy ki az, akinek több szenvedést ad, és ki az akinek egyáltalán nem ad szenvedést. Általában az olyanoknak, mint te, akik hűségesek hozzá, akik heti áldozók, gyónnak rendszeresen, imádkoznak, azoknak több szenvedést ad, azért mert ők elfogadják, és felajánlják a saját lelkükért, a saját adósságaik törlesztésre, hogy a tisztítótűzben kevesebbet kelljen szenvedniük vagy pedig semmit. Vagy felajánlják másokért, a férjükért, gyermekeikért, a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért, haldoklókért, nemes célokra ajánlják fel. Értéke van a szenvedésüknek, Erzsikém a te szenvedésednek is értéke van – mondja Joli. – De hát akkor a Jóska miért nem kap szenvedéseket?
– – Azt is megmagyarázom neked, a Jóska azért nem kapja a szenvedéseket, mert attól még gonoszabb lenne, még jobban üvöltözne, verné a családját, és még többet káromkodna. Az ő szenvedése teljesen értéktelen lenne. Viszont, hogy miért egészséges, erre is tudok neked válaszolni. Azért, mert Jóskának volt az életében egy-két jó cselekedete. És ezt a kicsi jót megajándékozza Isten, és egészséget ad neki itt a földön. De alaposan meg kell felelnie a gonoszságáért a túlvilágon. Lehet, hogy a világ végéig ott lesz a tisztítóhely legalján, lehet, hogy a pokolba kerül. Ugye most már érted, Erzsikém, hogy milyen végtelenül igazságos Isten?
– Erzsi abbahagyta a panaszkodást, megértette. Hát valahogy így kell nektek is majd nevelni a kételkedőket.
Azután kételkednek majd emberek a túlvilágban. Nagyon sokan vannak a világban, akik nem hisznek a tisztítóhely létezésében, pedig ott van a Bibliában, több helyen is megtalálható, csak meg kell keresni. Bizony van tisztítóhely, és ez tulajdonképpen Isten végtelen irgalmának bizonyítéka, hogy megteremtette a tisztítóhelyet. Mert mi lenne, ha nem lenne? Akkor azok az emberek, akik leélték az életüket bűnökkel vegyesen, mert nagyon ritka az az ember, aki egy szál bűnt sem követ el, nincs is ilyen a Szűzanyán kívül. A haláluk után nem léphetnének be a mennyországba, mert még nem tiszta a lelkük, ahhoz, hogy üdvözüljenek, hótisztának kell lenni. És ezek mind a pokolba kerülnének. Akkor lenne csak igazságtalan Isten! Hányan kételkednek a pokolban, az ilyeneknek csak mondogassátok, hogy bizony van pokol! Ők azt mondják, hogy Isten olyan végtelenül jóságos, hogy nem engedte meg, hogy legyen olyan ember, aki elkárhozik, azért csak mert itt a földön rossz volt az élete. Hát Isten nem egy tehetetlen báb, hanem végtelen irgalmas és igazságos egyszerre. Ha Isten nem teremtette volna meg a poklot, akkor mi lenne azokkal az emberekkel, akik nagyon gonosz módon élték le az életüket, abban merült ki az egész létezésük, hogy másokat, családjukat, munkatársaikat kínozták, bántották, elszomorították az életüket. Gyilkoltak, rengeteg abortuszt elkövettek. Mi lenne a sorsuk a haláluk után? Odamennének a mennyországba, a mennyországot is pokollá tennék? Mert ha csak egy ilyen ember is bekerülne oda a békétlenségével, a gonoszságával, az ítélkezésével, a rágalmazásával, mert akkor megszűnne a Mennyország, mint olyan, mert akkor már nem lehetnének boldogak a szentek. Tehát, igenis van pokol, szükség van arra is, hogy azok, akik nagyon gonoszak voltak és megátalkodottak és az utolsó pillanatban sem bánták meg, nem voltak képesek bocsánatot kérni, még haldoklásukkor sem Jézustól, akkor sem estek térdre előtte lélekben. Odaítélték magukat a pokolba. Hát akkor természetes, hogy van pokol és ez az ő helyük. És most mondok nektek egy meglepő dolgot a kételkedéssel kapcsolatban.
Azok, akik kiválasztottak szintén érzik a kételkedést, pl. kapnak egy kegyelmet, és arra gondolnak álszerénységükben, hogy én ezt nem érdemlem meg, ez nem létezik, Isten nem engem választ ki erre, hanem más valakit, aki jobban megérdemli. Biztos a Gonosz súgja nekem ezeket a mondatokat. Nem létezik, hogy Isten szól hozzám, vagy a Szentháromság tagjai, vagy a szentek szólnak hozzám, én ehhez méltatlan vagyok. Ezt csinálja éveken át, és Isten mindig újra és újra szól hozzá, de ő nem válaszol, eltolja magától. Ilyenkor az Úr Jézus nagyon szomorú, nagyon fáj neki a kételkedés, és kénytelen elvenni tőle a kegyelmet, mert látja, hogy semmire sem megy vele. Azután vannak olyan választottak, akik szintén kételkednek, de nem saját kegyelmeikbe, hanem más választottak ajándékaiban. Nem hiszik el, hogy a másikat is ugyanúgy kitünteti a Jó Isten, mint ahogy őt. És akkor olyanokat híresztelnek róla, sőt a szemébe is mondják, hogy te úgy találsz ki mindent, ez nem istentől jön, ez a Gonosztól jön, stb. Ezzel be is fejeztem az irgalmasság lelki cselekedeteinek ezt az első három pontját.
Elmondom nektek, hogy a Szentháromság és Én, itt vagyunk jelen ebben a kicsi teremben. A Szentháromság mindhárom tagja az Atya, a Fiú és a Szentlélek teljes dicsőségükben vannak jelen, csak úgy ontják magukból a fényt, úgy hogy ezt az egész termet beragyogják. Rátok is rengeteg ilyen sugár hull. Hogyha most megengedném nektek, hogy láthassátok, azonnal megvakulnátok, vagy belehalnátok. Ezért Isten senkinek, még a legnagyobb szentnek sem engedi, hogy teljes dicsőségében megláthassa, se Jézust, se a Szűzanyát, mert nem bírná azt a hatalmas fényt. Csak a Mennyben találkozhat az ember a megdicsőült Istenével. Először az Úr Jézus áll veletek szembe, egy lépést tesz hozzátok, kitárja kezét és azt mondja: „Drága Kicsinyeim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, Én most ide a szívem mellé helyezem a kezemet, széthúzom a ruhámat és kilátszik az Én megdicsőült, dobogó, szeretetlánggal díszített, töviskoronával átfont, sebes szívem. Itt láthatjátok kívül a bőrömön. A szeretetlángomról most mindenkinek egy izzó szeretetsugarat küldök, mindegyiketek szívébe azért, hogy ha majd a bűnösöket figyelmeztetnetek kell, meg kell inteni, akkor azt az én tapintatos szeretetemmel tegyétek meg, hogy egyet se bántsatok meg közülük.” Utána pedig a Szentlélek Isten tesz egy lépést felétek, kitárja a karjait, és köszönt benneteket: „Drága Gyermekeim, Én is itt állok előttetek, nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Mit is mondott az Én legszentebb Jegyesem? Mi az irgalmasság második lelki cselekedete? A tudatlanokat tanítani. Hát én most egy csodát művelek veletek, az ajkatokat, a szíveteket, a nyelveteket megérintem az Én isteni hatalmas erőmmel. Kiárasztom rátok, és ettől a perctől fogva, egészen másképpen tudtok majd tanítani. Eszetekbe fogom juttatni, mikor tanítotok, azokat a tanításaimat, amiket itt hallottatok, és ékesszólóan fogtok beszélni, nem fogtok magatokra ismerni.” És most a Mennyei Atya áll előttetek. A Mennyei Atya egy aranytálcát fog a kezében, és az tele van kicsi égő fehér gyertyákkal. És így szól hozzátok: „Drága Gyermekeim, én most odamegyek közétek, mindenkihez egyenként, tárjátok ki a pici szíveteket, mert beleteszek egy ilyen kicsi égő gyertyát. Ez a gyertya nem más, mint az Én hatalmas izzó szeretetem és bölcsességem. Megvilágítom az értelmeteket és a szíveteket az Isteni bölcsességemmel, hogy meg tudjátok különböztetni a jót a rossztól, de nemcsak azért adom nektek, hogy meg tudjátok különböztetni, hanem, hogy tovább adjátok azoknak, akiket tanítotok, a kételkedőknek.” Most pedig Én, Mennyei Édesanyátok körbejárok köztetek. Kitárom a karomat, és mindenkit magamhoz szorítok. Homlokotokra egy szerető édesanyai csókot lehelek, és már vissza is jövök ide a helyemre, most hogy újra előttetek állok, megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
 
 
 
2011.10.26
 
ÉGI ÜZENETEK
 
Jézus:  Az irgalmasság lelki cselekedetei II.
 
 
Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Uratok, nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma folytatom, ami Édesanyám elkezdett. Az irgalmasság lelki cselekedetei közül most a negyedik és az ötödik következik. A negyedik a szomorúakat vigasztalni, az ötödik bántalmakat békével tűrni.
Mit jelent ez, hogy a szomorúakat vigasztalni? A szomorúság nagyon elharapózott a világban. És a szomorúság mindenkit egyformán érint. Szomorúak az óvodások, az iskolás gyermekek, szomorúak a fiatalok, a középkorúak, az öregek, hogyha nem kapnak elég szeretetet.
Mi váltja ki a szomorúságot? Először is a magány. Magányos, aki egyedül él, magányos lehet az is, aki családban él, és magányos az is, akinek nincs párja, nem találja az élete párját, a férjét, vagy a feleségét. Szomorú, aki teljesen egyedül él.
A Kató néni esetét szeretném elmondani nektek. Kató néninek két fia is van, az egyik nagyon messze van, külföldön, a másik pedig Budapesten. Egy évben egyszer-kétszer látogatják meg. Az egyik szomszédjával nincs jó viszonyban, olyan rideg a kapcsolata vele. A másik szomszédai fiatalok, rohannak a munkájukba, késő este jönnek haza, úgyhogy csak mosolyogva köszönnek neki, ennyi az egész. Eljár a templomba vasárnap, sőt minden nap. De mivel erősen kopnak a térdei, fáj a lába és bottal jár, lassan tud menni. Amikor jönnek ki a templomból szeretne valakivel beszélgetni, de sajnos ő csak lassan tud járni, és mindenki rohan. Kedvesen köszöntik, elszaladnak mellette, mert sietnek. Tehát nincs senki, akivel a gondolatait kicserélje.
Bánatában felhívta eszközömet, Évát. És Én a következőt válaszoltam a szomorúságára: Drága Gyermekem, Katókám! Szeretném megvigasztalni a kis szívedet. Én megértem, hogy szomorú vagy, mert minden ember társas lény, mindenki vágyódik a szeretet után, hogy tudjon egy kicsit beszélgetni ezzel-azzal. Neked ez nem jutott osztályrészedül, de hidd el, te is hibás vagy ebben. Ajánlok neked valamit, hagyd abba az önsajnálatot, ne gondolj a saját bajodra, hanem másokéra.
Lakik az utcában egy ismerősöd, aki egy pár hete törte el a lábát. Fekszik az ágyban, nem tud most templomba menni. Hogy örülne, ha meglátogatnád, menj el hozzá, beszélgess vele egy kicsit, vigasztald, imádkozz vele együtt az ő gyógyulásáért. Egy másik utcában lakik egy asszony, aki már réges-régen nem tud templomba járni, ismered jól, ő pedig most már annyira elgyengült, elöregedett, hogy csak otthon totyogni tud a bútorok között. Menj el hozzá, segíts neki egy kicsit, vigyél be egy vödör fát, hogy rá tudja tenni a tűzre, vagy kérdezd meg nem kell-e neki valami a boltból. Amikor hazajöttél a templomból, ott vagyok a szívedben, akkor gondolj rám, dédelgess egy kicsit, beszélj hozzám bensőségesen, saját szavaidból, a szívedből, és meglátod, érezni fogod, hogy ott vagyok melletted. Éreztetem majd veled a jelenlétemet, ne nyugtalankodjon a kicsi szíved, nem vagy egyedül, én mindig veled vagyok.
Azután Gyermekeim, magányos lehet az is, aki családban él. Pista bácsi egy darabig jól érezte magát, igaz, hogy meghalt a felesége, és a gyereke a családjával együtt felköltözött Budapestre, tehát egyedül maradt. De remekül feltalálta magát, befizetett magának ebédre az öregotthonba, a kertjét gyönyörűen tudja gondozni, a ruháját ki tudja mosni, ellátja magát, talpraesett kis öreg. Jó kapcsolatban van a szomszédaival, és van egy barátja, akivel minden héten legalább kétszer-háromszor találkoznak, és elbeszélgetnek. Egész addig nem volt semmi baja a kis öregnek, amíg a fia Budapestről le nem jött. Elmondta neki, hogy nagy tervei vannak vele, szeretnék, hogy ha ott lakna velük, itt hagyná ezt a poros falut, följönne Budapestre. Adnak neki egy kis szobát, és családi légkörben lehet, sokat beszélgethet majd az unokájával, az egyetemista Lacikával, hiszen annyira szeretik egymást. Hallani sem akar Pista bácsi erről, és mondja, hogy ő nagyon jól érzi itt magát, és esze ágában sincs innen elmenni. De akkor a fia politikát változtat, és azt mondja: – Hát apa, nem szereted a Lacikát? – Hát hogy ne szeretném? –Tudod, Lacinak szeretnék egy autót venni, mert már minden csoporttársának van, és azzal jár az egyetemre, és ő annyit buszozik és villamosozik, a tanulástól lopja el az idejét ez a sok utazás, és ha autója lenne percek alatt ott lenne az egyetemen. Tudod, apa arra gondoltunk, hogy eladnánk a te házadat, és neked adnánk egy szobát, remekül éreznéd magadat nálunk. Ugye szereted az unokádat? Pista bácsi elgondolkozott: – Hát milyen ember vagyok én, hogy nem segítek az unokámon, amikor rám szorul? Olyan jó szíve volt, hogy beleegyezett. Oda is költözött közéjük. Eleinte semmi probléma nem volt, kényeztették, babusgatták, odaültették az asztalon a főhelyre, mindig kihívták az ebédhez, a vacsorához és hallgatták a katonai emlékeit, meg a gyermekkori és ifjúkori történeteit. Az unokája bement hozzá, hiszen még nyári szünet volt, ráért, elbeszélgetett a papájával.
Ilyen szépen telt az idő. És közbe lement a parkba, látta, hogy az emberek sétáltatják a kutyájukat. Összeszorult a szíve, mert a kutyáját oda kellett ajándékozni valakinek. De hamar megvigasztalódott, itt vagyok a kedves családommal. Aztán valahogy megváltozott minden, közölték vele, hogy apuka képzeld, sikerült eladni a házat, megvettük Lacikának az autót. Laci már kérte is, hogy menjen le vele kocsikázni egy kicsit, nézze meg hol van az egyetem, és hálásan köszönte az autót a nagypapának. Aztán elkezdődött a tanítás az egyetemen, Lacika alig volt itthon, kora reggel ment, és késő este jött haza. Bizony sose ment be ezután a papához. A menye pedig, egy tálcával benyitott hozzá, és azt mondta, ezután mindig be fogom hozni az ebédet, mert most már Laci sincs itthon, a családban mindenki akkor eszik, amikor éhes. Elszomorodott, de azért elfogadta a helyzetet, a vacsorával is így tettek. Lement Pista bácsi minden délután a parkba sétálgatni, leült egy padra. Ahogy ott ült, odajött hozzá egy hasonló idős ember: – Uram megengedi, hogy én is itt helyet foglaljak? –Persze, nyugodtan üljön csak le! És elkezdtek beszélgetni. Nagyon hamar összebarátkoztak, összetegeződtek. Mutatta ez az újdonsült barátja, hogy ő abban a házban lakik. Éppen az ő háztömbje mellett, milyen közel van és attól kezdve minden nap találkoztak. Egyre jobban megszerették egymást. Aztán az történt, hogy vendégek jöttek a fiatalokhoz, Pista bácsi már előre örült, milyen jó lesz, megismer másokat is. Amikor megjöttek a vendégek, már ki is jött a szobájából, de rögtön visszatuszkolták a fiatalok, apuka csak menjen vissza a szobájába, ezek a vendégek nem magához jöttek, nem kíváncsiak a katonai történtetekre. Velünk szeretnének beszélgetni. Pista bácsi nagyon elszomorodott, bement a szobájába, és amikor behozta a menye a vacsoráját, oda ült a levese mellé, de belecsöpögött a könnye a levesbe. Annyira fájt neki, hogy valahogy őt nem vonják bele a család dolgaiba. Másnap megint lement a parkba, gondolta elmeséli, hogy mi is történt, hogy mostanában milyen ridegek, fagyosak vele a gyerekek, mert megszerezték, amit akarnak. Igen ám, de nem tudta neki elmondani, mert nem jött el barátja. Mit történhetett, csak nem betegedett meg, és elment hozzá. Fölment a lépcsőn, bekopogott. Nagyon szomorú arccal nyitotta ki az ajtót a barátja leánya. – Mi történt, csak nem beteg a barátom? – Nem. Sokkal nagyobb baj van, reggel agyvérzést kapott, és mire kijött a mentő, meghalt. Pista bácsi elgyengült, remegtek a lábai, gyorsan bevitték a konyhába, leültették, hogy nehogy összesen. Aztán mikor egy kicsit összeszedte magát, hazament, bement a szobájába, lefeküdt az ágyára és zokogott. Látjátok, Gyermekeim, családban élve is lehet magányos az ember.
Mitől lehet még valaki szomorú? Pl. a betegségtől. Valakinek megmondják, hogy gyógyíthatatlan betegsége van, és csak rövid ideje van hátra. Az ilyen ember nagyon elszomorodik. Így járt Marika is. Tüdőrákos volt, az egyik tüdejét már megoperálták, a másik már tele volt daganatokkal. Feküdni sem tudott a kórházban, úgy támogatták párnákkal, hogy üljön az ágyán. Ott a városban volt egy kis missziós csoport, egy papból és híveiből állt. Ők járták a kórházat, beszélgettek a betegekkel, vitték a szentségeket. Ilonka volt az egyik. Bekopogott az egyik kórterembe, éppen abba, ahol Marika feküdt. Köszönt, kiválasztotta magának Marikát, mert olyan rémültek voltak a szemei. Megkérdezte, hogy megengedi-e, hogy egy kicsit beszélgessen vele. Leült mellé, és kikérdezte Marikát, hogy mi a baja. Marika elmondta a történetét, és azt, hogy már csak hetei vannak vissza. Két-három hét és meg fog halni. Három gyermeket és a férjét hagyja maga után. Nagyon nagy fájdalmai vannak, és rettenetesen fél a haláltól, mert ha meghal, mi lesz? Megsemmisül és vége mindennek. Erre Ilonka megkérdezte: – Marikám, hát te nem voltál elsőáldozó? Nem gyóntál, nem jártál hittanra? – Dehogynem, de azokat én már réges-régen elfelejtettem, és egyáltalán nem gyakorolom a vallásomat, a gyerekeimet sem így neveltem. – Nem baj, soha nem késő! Most a Jó Istenhez kell fordulnod, és el kell hinned, hogy a halál csak egy átmenet egyik életformából a másikba. Átmész a túlvilágba. Elmagyarázta neki, mi az a túlvilág. Milyen három része van, és hogy lehet bejutni az örök életbe. És hogy Isten irgalmából mindenki elérheti az örök életet, aki úgy él, aki akarja. – Én biztos nem, – mondja Marika –négy abortuszt elkövettem, és egyszer megcsaltam a férjemet. Gondolod, hogy Isten megbocsát nekem, nem létezik, én el fogok kárhozni, ha van pokol, akkor én biztosan oda kerülök. – Dehogy kerülsz, Marikám, hogy ha megbánod a bűneidet, meggyónsz és áldozol, felveszed a betegek szentségét, akkor biztos, hogy elnyered az örök életet. Legfeljebb az adóságaidat le kell törlesztened a tisztítóhelyen, de még az sem biztos, mert ha a szenvedéseidet, ami most van, felajánlod, akkor elnyerheted a Mennyországot. – És hogy kezdjek hozzá? – kérdezi. – Itt az imakönyvem, ezt kölcsönadom holnapig, nézd meg a lelkitükörből, hogy milyen bűnöket követtél el. Holnap ide küldöm az atyát, ő majd meggyóntat, megtisztul a lelked, annyi mintha Jézus jönne ide, és Ő gyóntatna meg.
Drága Gyermekeim, ha találkoztok ilyen súlyos beteggel, akinek az orvos megmondja, hogy csak rövid ideje van hátra. Akkor ne ámítsátok, hogy meg fogsz gyógyulni, erős vagy te, csak akaraterő kell. Nem kell ámítani, nem kell hazudozni, hanem úgy kell vele beszélni, ahogy Ilonka Marikával.
És most, Drága Gyermekeim, az irgalmasság lelki cselekedeteiből az ötödiket szeretném ismertetni veletek: a bántalmakat némán tűrni. Ez nagyon nehéz dolog, embernek lehetetlen, de Istennek minden lehetséges. Istent hívjátok, mikor mélyen megbántanak, és nagyon fáj! Ha rögtön hívjátok, akkor nincs semmi baj, mert akkor némán tudtok maradni. Ha mégis megvéditek magatokat az nem bűn, ha annyit mondotok, hogy nincs igazad, rosszul informáltak. De ha folytatod, és nem kezdesz el rögtön Énhozzám imádkozni, hanem bosszúálló gondolatok támadnak benned, és elkap az indulat, és elkezdesz kiabálni, őt is szidni-hordani, akkor már vége. Benne vagy a bűn kellős közepében, és a sátán markában. Elmondok nektek egy példát. Egy élelmiszerboltban van egy főnök, aki éppen nincs ott, mert anyagbeszerzésen van. Krisztián ott ül a pénztárban, Imre pedig a vevőkkel foglalkozik. Amikor ki megy az utolsó vevő, Krisztián így szól: – Te Imre, holnapra hozd vissza azt a két konyakot, mert láttam, hogy leloptad onnan, a polc tetejéről és elvitted a raktár felé, ott tartod a táskádat. És mikor tegnap este mentél haza, láttam, hogy púposodik a táskád. Légy szíves hozd vissza holnap, mert nagy baj lesz belőle.
Imre ámuldozik: – Te idefigyelj, velem ne viccelj, ismersz engem, hogy én megbízható vagyok, és soha nem lopok. – Dehogynem, én láttam. – Erre annyira dühbe esik Imre, hogy neki esik Krisztiánnak. – Én nem loptam, de te minden nap kiveszel a kasszából, hol egy ötezrest, hol egy kétezrest, hol egy ötszázast, kétszázat, nem nagy összeget, nehogy észrevegye a főnök. Még soha nem árultam el főnöknek.
Na ebből aztán nagy-nagy veszekedés lett. Trágár szavakat kiabálnak egymásnak. Megjön másnap a főnök, és Krisztián rögtön el kezdi a vádat mondani. Na de Imre sem marad csendben, és mi a vége, mind a kettőt kidobják a munkahelyéről, és a rengeteg munkanélküli közül fölvesznek újakat.
Tehát nagy baj lesz abból, ha valaki nem tud idejében hallgatni. Nem elég, hogy anyagi káruk lett belőle, még a lelkük is oda van, mert rágalmaztak, veszekedtek. Gyermekeim, a lelki fejlődésnek az már egy komoly foka, ha valaki, amikor bántalmazzák, akkor némán tűri. De van egy még magasabb foka, amikor bántják, nem csak hogy némán tűri, hanem nem mondja el senkinek. Magába zárja, csak nekem mondja el, az ő Jézusának. Nagyon tetszik az ilyen viselkedés, én meghallgatom, és meg is vigasztalom. De van egy még magasabb foka a lelki fejlettségnek, ami már egészen közel van az életszentséghez. Amikor nemcsak, hogy némán hallgat a bántalomra, nemcsak hogy magába zárja, hanem sír, nem azért, mert megbántották, hanem azért, mert Engem Jézust bántanak. Az Én szívembe szúrnak tövist azzal, hogy őt bántják.
Drága Gyermekeim! Az irgalmasság lelki cselekedeteiről, erről a kettőről, csak ennyit szerettem volna ma mondani. Most az következik, hogy hogyan is van jelen itt a Szentháromság és a Szűzanya. Mennyei Atyátok hófehér ruhában van, és árad belőle az életszentség, egészen bevon benneteket a fényével. Belenyúl a keblébe, és kiveszi az Ő piros szívét, ami lángol a szeretettől, és rajta van egy aranyszínű töviskoszorú. Most így szól hozzátok: – Drága, Kicsi Gyermekeim! Eljöttem hozzátok, most körbemegyek, mindenki elé odaállok, egyenként, és mindenkinek a szívéhez odaérintem az én szívemet. Mert az Én szívemen, ez az aranykoszorú azt jelenti, hogy a bántalmak, amivel megbántják egymást az Én gyermekeim, nekem is nagyon nagy fájdalmat okoznak, nemcsak Szent Fiamnak. És azt is jelenti az Én piros hús szívem, hogy nagyon sajnálom a szomorúakat. És most nektek egy együttérző, hús szívet akarok adni, ezért érintem hozzá a ti szívetekhez az Enyémet. Hogy a szomorúakat ezzel a nagy együttérző szeretettel tudjátok vigasztalni. Mennyei Édesanyátok is körbemegy, fehér kendő van a fején, szép ruhában van, odamegy egészen a közeletekbe, egy piros szívet rajzol homlokotokra, annak a jeléül, hogy szeressétek a felebarátaitokat, különösen a szomorúakat. És most Engem, Jézus Krisztust nem úgy láttok, ahogy szoktatok eddig. Nem hosszú, fehér tiszta ruhában, hanem szomorúan lehorgasztott fejjel. Hullik a könnyem bánatomban, mert magamon hordozom az egész világ szomorúságát. Azután a ruhám, az arcom, a kezem, a lábam tele van piros foltokkal. Ezek a bántalmak foltjai, amivel az egyik teremtményem bántja a másikat. Különösen azokat a foltokat mutatom, amivel titeket bántanak a felebarátaitok. Találkoztok velük az utcán, és azt mondják: – Hová mész, talán a szektába? Akkor már is egy folt keletkezik a ruhámon. Vagy ha azt mondják: – Minek jársz oda, ott már nem a Szentlélek működik. És képzeljétek el, hogy a világban, mennyi és mennyi fájdalom van és ez mind Engem súlyt. Úgy képzeljétek el, hogy ha valakit megbántanak, akkor az annyi, mintha engem bántanának. Vigasztaljátok a szomorúakat, Kicsinyeim, és viseljétek némán a bántalmakat, kövessetek Engem! Emlékeztek a Szentírásból, amikor ott álltam a zsidó papok előtt, és mindenféle rosszat mondtak rám, hogy Én király akarok lenni, a császár ellensége vagyok, hogy megváltoztatom a zsidó törvényeket, hogy hazudozok össze-vissza, a vámosok és utcalányok barátja vagyok, eszem-iszom életet élek, stb. Ez mind, mind  merő hazugság, és némán tűrtem. Merítsetek ebből az Én némaságomból. Vagy amikor a töviskoronázásom volt, letérdeltek körbe: Üdvözlégy, zsidók királya! – gúnyolódtak. Akkor nem mondtam nekik, hogy Én király vagyok, de nem a zsidó nép királya, hanem az egész Ég és Föld Ura és királya. És a ti bírátok leszek. Vagy amikor a kereszten függtem, felállítottak a kereszttel. A szidalmak jöttek rám egymásután: – Ha te vagy a Messiás, szállj le a keresztről! Ha Isten Fia vagy, mentsd meg magad! Te hazug, azt mondtad, hogy ha leromboljuk a templomot három nap alatt felépíted. Hogy fogod felépíteni, hiszen mindjárt meghalsz. És akkor Én mit mondtam nekik: – Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Látjátok Drága Kicsinyeim, ti is rögtön ezt mondjátok, abban a pillanatban, hogy megbánt az illető. Atyám bocsáss meg neki, mert nem tudja, mit beszél, mit cselekszik! Most pedig megáldalak benneteket az irgalmasság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

2011.11.02
 
ÉGI ÜZENETEK
 
Mennyei Atya:  Az irgalmasság lelki cselekedetei III.
 
Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok. Eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma befejezem az irgalmasság lelki cselekedeteiről szóló tanításainkat. A hatodikról és a hetedikről lesz szó. A hatodik az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, a hetedik élőkért és holtakért imádkozni.
Ellenünk vétkezőknek megbocsátani, ez bizony rendkívül nehéz, embernek szinte lehetetlen, csak velünk együtt lehetséges. Ki volt az, aki először tanított benneteket ellenségszeretetre? Nem más, mint Jézus Krisztus, amikor köztetek járt. Ő sok mindent mondott a népnek, akik özönlöttek utána. Mondta nekik, hogy a rosszat jóval viszonozzátok, hogy szeressétek ellenségeiteket.
A mai emberek között sok olyan van, aki el tudja fogadni, és ismeri Jézus tanításait az ellenségszeretetről, a megbocsátásról, de még többen vannak azok, akik nem is hallottak róla, és nem is akarják megismerni ezt a tanítást. Példákban fogom nektek megmutatni, hogy mekkora különbség van az emberek között a megbocsátáshoz való kapcsolatukban. Az első példában egy tanárnőről lesz szó, Mariannak hívják és az egyik kolléganőjéről, Irénkéről. Mariann irodalomtanár, Irénke pedig alsótagozatos tanítónő. Az igazgató helyettes Irénkét megkéri, hogy menjen végig az osztályokon, és vigyen a gyerekeknek és a tanároknak egy felolvasni való fontos üzenetet. Irénke végzi is a munkáját, és elsőként bekopog Mariann órájára, Mariann a tanári asztal székén ül, és olvas egy regényt, a gyerekek pedig csöndben írják a dolgozatot. De hogyan! Papírfecniket adogatnak egymásnak, a könyvből olvassák ki a válaszokat a dolgozathoz, tehát puskáznak. Megdöbben ezen Irénke, meg is van a véleménye erről a nagy lazsálásról, és ahogy végez a rábízott feladattal, rögtön megy az igazgatóhelyetteshez, és elmondja, hogy Mariann milyen felelőtlenül íratja a dolgozatot. De ezzel nem elégszik meg, hanem továbbmegy és a többi tanárnak is elmondja. Ezzel aztán ítélkezett, bűnt követett el. Telik az idő, valahogyan a fülébe jutott Mariannak, hogy mit mondott róla Irén, és elkezd haragudni rá. Nem is szól hozzá, éppen hogy csak köszön, rideg, fagyos hozzá. Egy fél év múlva Irén odaáll Mariann elé és így szól: –Te, Mariann, nem tudnál nekem segíteni, te magyar szakos vagy, biztos meg van neked az Arany Ember. Kötelező olvasmány a lányomnak és sehol nem tudom megszerezni. Nem hoznád be holnapra? Mariann felemeli a fejét és azt mondja dacosan: –Nem! – Miért nincs meg neked? – De meg van, de neked semmit nem adok kölcsön. – De miért? – Irén már régóta elfelejtette, amit tett. –Gondolkozzál csak! Eszébe jut Irénnek, és bocsánatot kér: – Ne haragudj, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe hoztalak több ember előtt! De Mariann egy szót sem szól, és a könyvet nem hozza.
Amint tapasztaljátok ebből a példából, Mariann nem követte Jézus tanítását, Nem volt egyáltalán vallásos, de Irén sem. Nem voltak hívő emberek, nem tudták, mi az a megbocsátás.
És most nézzünk egy másik esetet. Piroska és Gábor házaspárok. Nemrég házasodtak össze, egy katolikus templomban volt az esküvő. Gábor ateista, Piroska pedig vallásos, katolikus, és csak azért volt a katolikus esküvő, mert Piroska másképpen nem ment volna hozzá Gáborhoz. Hát ebből a különbségből volt is vitájuk nem egyszer, de nem annyira komoly, hogy ártott volna a házasságuknak. Egyszer az történt, hogy Piroska a templomból nem egyedül jött haza, hanem az utcájukban lakott egy fiatalember, Istvánnak hívták. A kapunál észrevette a Piroska, hogy a szembe szomszéd Iluska néni függönye meg lebben, az üvegen keresztül lesi őt. A következő vasárnap megint Istvánnal jött haza, az öregasszony megint megleste őket. Azután nem is várt tovább, hanem másnap, amikor ment az ÁBC-be, el kezdte mondani az ismerősöknek, akikkel találkozott, hogy Piroska megcsalja a férjét, Piroskának barátja van, képzeljétek el, hogy nem szégyelli magát. És ez el is terjedt a faluban nagyon gyorsan. Természetesen a férjnek is a fülébe jutott. Gábor haragra lobbant és azonnal ment Piroskához, szidta-hordta, mindennek elmondta, hogy mennyire csalódott benne. Azt hitte, hogy szereti. Piroska hiába sírt és könyörgött, hogy ne haragudjon rá, ő igazán senkivel nem csaltam meg, nincsen barátja. Azután hirtelen a fejéhez kap, és azt mondja: – Most már tudom, hogy honnan terjedt el a hír. És elmondta azt is, hogy Istvánnal hozta össze, aki Gábornak jó barátja az utcából. Gábor fellélegzett, bocsánatot kért Piroskától, összeölelkeztek, és nem is volt semmi baj. A Juliska néni influenzát kapott, és annyira megbetegedett, hogy nem tudott elmenni még a boltba sem. Haragban volt a két szomszédjával, felhívta Piroskát, hogy ez alatt a pár nap alatt, amíg beteg megtenné-e, hogy elmegy neki a boltba. Csak egy fél kiló kenyér, meg egy fél liter tej kellene. A Piroska nagyon kedvesen megígérte, hogy természetes, hogyha bajban van, segít rajta. Ez így ment egy pár napig. Piroska amint hallottátok, vallásos, templomba járó ember volt, ő hallotta Jézus tanítását. Tudta jól, hogy a rosszat jóval kell megfizetni.
Nézzük mi mindent tanított Jézus, amikor itt a földön köztetek járt. Az átokra áldással kell felelni, mert ha megáldjátok azt, aki átkot mond felettetek, akkor megtöritek az átkot, és rátok is vissza száll ez a csodálatos áldás, mert Isten nagyon szereti, amikor megbocsátók vagytok. És azt is tanította Jézus, hogy imádkozni kell a rágalmazóitokért. Mert amikor rágalmaznak, rögtön dühbe gurultok, és szeretnétek bosszút állni. Visszaszólni, és védeni magatokat. Ne ezt tegyétek, hanem imádkozzatok azért, aki rosszat mondott rólatok. Erre is mondok egy példát, gyermekeim. Gizike nagyon messze lakik, valahol az Alföldön. És egyszer nagy bajba került, azt vette észre, hogy húzódoznak tőle az emberek. Az a két asszony, aki a templomban mindig mellette szokott ülni jobbról, balról, egy padsorral hátrébb megy. A többiek is, amikor mennek kifelé a templomból, most nem szólnak hozzá, nem is köszönnek neki. Nem tudja elképzelni, hogy mi lehet ez. Megkérdezi az egyik asszonyt, aki mellette szokott ülni, hogy miért nem ül mellé, hát csak nem haragszik rá. Az illető csak ennyit mondott: – Azt mondta az egyik asszony, hogy te a nőket szereted. És ez elterjedt közöttünk, és ezért valahogy óvakodunk tőled. De ne mond meg, hogy én mondtam. Gizike rettenetesen megdöbbent, hogy mondhattak ilyet róla, ez nem igaz, semmi ilyen hajlama nincs, miből gondolhatta az, aki ezt mondta róla. Ráadásul a sekrestyés nő volt. De ezzel nem elégedett meg a sekrestyés, hanem elment abba a háztömbbe, ahol Gizike lakik, és elmondta a házmesternek, hogy a nőket szereti, vigyázzanak, óvakodjanak tőle. Így aztán, amikor hazament otthon, a házban, annyira húzódkoztak tőle az emberek, mintha leprás lenne. Rettenetes volt ez, az ő életében még soha nem volt ilyen vád. Elmondta sírva a férjének, hogy mit beszélnek róla. A férje nagyon dühös lett, haragudott erre a sekrestyésre. Gizike azért nyugtatta, hogy ne szóljon neki. Fájdalmában felhívta az én eszközömet Évát, és megkérte, kérdezze meg az Úr Jézust, hogy mit tegyen. Jézus így szólt: – Drága Gyermekem, Gizike! Ne aggodalmaskodj, tudom rettenetes neked ez a vád, ez borzalmas nagy-nagy igazságtalanság. De látod, most megengedtem, hogy neked részed legyen abban, amiben nekem volt. A mai emberek nagyon sok rosszat mondanak rólam és az én szeretett tanítványomról, Jánosról. Látod engedem, hogy ugyanazt átéld, amit Én. Ne törődj az emberek véleményével, hanem csak azzal, hogy nekem mi a véleményem rólad, Én tudom, hogy te hűséges és tiszta gyermekem vagy. És tudod mit, imádkozz azért a sekrestyésért, mert nagyon kemény büntetés vár rá, emiatt a csúnya rágalmazása miatt. Azután Jézus arra is tanította az embereket, hogy a rosszért jóval kell fizetni, ha megütik az egyik arcod, akkor tartsd oda a másikat is. Hát erre is egy példát mondok nektek: Mégpedig Jutkával történt, aki egy rajzszakos tanárnő, aki Budapestről került le Kadarkútra. Rendesen végezte a feladatát, a tanfelügyelők és az igazgató is meg voltak vele elégedve, kivéve azt, hogy vallásos lelkületű volt. Akkoriban még harminc-negyven évvel ezelőtt a falusi iskolából a tanárok és diákok elmentek a téesz földre dolgozni egy hétre. A gyerekeket a tanárok beállították egy sorra egy kosárral, és el kezdték szedni a krumplit. Jutka nézte, a többi tanárnőt, hogy mit kell csinálni, mert ő Pesten ilyesmit nem csinált. Hallja ám, hogy a szomszéd sorban, a Marika nevű kolléganője úgy hajtja a gyerekeket, mintha csak állatok lennének, ordít, pofozza őket, a legcsúnyább, legtrágárabb szavakkal hajtja őket. Ez nagyon bántotta őket. És amikor már három hosszú sort összeszedtek, a gyerekek így szóltak: –Jutka néni, nem lehetne már egy kicsit pihenni, annyira fáj már a derekunk, olyan jó lenne leülni csak egy pár percre. És Jutka azt mondta nekik, hogy rendben van, üljetek csak le a kosár tetejére, öt percig pihenünk. Meglátta ezt Marika, rögtön odajött, összeszidta a kolléganőjét, aztán a gyerekekre ripakodott, hogy takarodjatok azonnal szedni a krumplit. Vége lett a krumpliszedésnek, és hamarosan rá néhány napra volt egy nevelési értekezlet. A szokásos beszámolót most éppen Jutkának kellett elmondania. A témája az volt, hogy a munkára nevelés. Mikor vége volt a beszámolónak, Marika feltette a kezét, és azt mondta: – Hát a Jutka nagyon tudja elméletben, hogy hogyan kell munkára nevelni a gyerekeket, mert csak üldögéltek a kosáron, ahelyett hogy szedték volna a krumplit velünk együtt. Ezzel aztán teljesen eláztatta Jutkát az igazgató előtt. Attól kezdve, amikor jutalomosztás volt, Jutka mindig kimaradt belőle. Teltek az évek. Három év is elmúlt. Marika lánya negyedikes gimnazista lett. Már el is felejtették az egészet. Marika odaállt Jutka elé és mondta: – Te Jutka, te rajzszakos vagy, nem tudnál nekem segíteni? A kislányom a képzőművészeti főiskolára jelentkezik, most lesz egy hét múlva a felvételi. Nincs valami ismerősöd a képzőművészetin? Erre Jutka így felelt: – Ó, dehogy nincs, hiszen ott van Jóska, akivel egy csoportba jártam a főiskolán. Majd én segítek, ma este már föl is hívom. Elrendezte, hogy felvegyék a képzőművészeti főiskolára a kislányt. Látjátok, aki hisz Istenben, aki ismeri Jézus tanítását az ellenségszeretetről, az tudja, hogy el kell felejteni a bántást, meg kell bocsátani, és ha valaki rosszat tett vele, akkor is jót kell tenni vele.
Élőkért, holtakért imádkozni kell. Az élőkért imádkozni azt jelenti, hogy az igazakért és a bűnösökért is kell imádkozni. Felötlik bennetek, miért kell az igazakért imádkozni, akik olyan buzgók, napi áldozók, akik ott vannak a szentségimádáson, akik mindig imádkoznak, ott vannak a szentségimádáson, akik mindenkihez jók, alázatosak, áldozatosak. Mert az ördög nem alszik! Őket is megkísérti, sőt őket kísérti a legjobban, mert őket is meg akarja kaparintani. Ezért imádkozni kell, hogy a kegyelemben megmaradhassanak, és hogy egyre több erény fejlődjön ki bennük, hogy elérjék az életszentséget. A bűnösökért pedig azért kell imádkozni, hogy a tágas útról, ami a pokol felé vezet, rátérjenek a keskeny, rögös útra, hogy elnyerjék az örök életet. A holtakért is kell imádkozni. Azt gondoljátok, hogy azért a gonosz emberért, aki egész életében csak rosszat tett, pokollá tette az egész családja, szomszédai, kollégái életét a szekáns rossz természetével nem érdemes imádkozni, mert úgyis a pokolba került? Vagy azért aki nagy halálos bűnöket követett el, mint a gyilkosság, abortusz, rablás? Nehogy azt higgyétek! Isten végtelenül irgalmas, nem tudhatjátok, hogy közülük ki az, aki mégis megkapta a kegyelmet, hogy a tisztítóhelyre jusson. És ott vár, és hiába várja a ti imáitokat, mert ti azt gondoljátok, hogy a pokolba került. A fordítottja is így van. Sokan vannak, akik sok jót tettek itt a földön, mindig jártak a templomba, olyanok voltak, mint a szentek. Talán értük nem kell imádkozni? Ez sem így van. Lehetnek ezeknek a nagyon kedves, jó embereknek is bűneik, tartozásaik. Lehetnek olyan rejtett bűneik, amit csak ő tudott és a gyóntatója, és a tisztítóhelyről hiába várja, hogy imádkozzatok érte, hozzatok érte áldozatokat, ajánljatok fel érte szenvedéseket, ti nem teszitek, mert azt gondoljátok, hogy a mennyben van. Nem mondom meg senkinek, hogy hová kerültek azok, akik meghaltak. És ennek is meg van az oka. Ha tudnátok, akkor sok hibát elkövetnétek. Például, van egy ember, aki nagyon jó, kedves, mindenki szereti, templomba jár, de közben van valami, amit ti nem tudtok, lehetetlenné teszi otthon a családja életét, pl. rendkívül féltékeny, ezzel kínozza a feleségét. Vagy túlságosan sokat követel a gyerekeitől, nem veszi észre, hogy azok csak középszerű képességekkel rendelkeznek, és állandóan üti-veri őket, mert rossz jegyet hoznak haza. Tehát annak is vannak bűnei, akinek úgy tűnik, hogy nincs semmi hibája. Vagy volt egy vagy több abortusza, amit már meggyónt, és most le kell töltenie a tartozásait. Mi lenne, ha kiderülne az igazság, hogy ez a lélek a tisztítóhely mélyén van és nagyon szenved, pedig hát napi áldozó volt, és öt rózsafüzért mondott el, és mégis odakerült. Ti könnyen azt a következtetést vonnátok le, ha így van, hogy az ember annyit szenved, és minden nap elmegy a templomba, hát akkor érdemes templomba járni? Nem kell annyira vallásosnak lenni, nem kell templomba járni, otthon is lehet imádkozni. Ilyen nagy bajok származhatnának, ha tudnátok, hogy hova kerültek a meghaltak. Vagy a fordítottja is igaz, ha valaki nagyon rosszul viselkedik, így kívülről nézve tele van bűnnel, annyi rosszat tesz, senki se szereti. Iszákos, goromba a családjával, csal, lop, mindenféle szörnyű bűne van, és meghal. Ez az ember a mennyországba jutott, amit ti szerencsére nem tudtok. Mert ha tudnátok arra gondolhatnátok, hogy most akkor nyugodtan bűnözzünk, paráználkodjunk, igyunk, élvezzük az életet, mert úgyis a mennyországba jutunk. Látjátok, drága Gyermekeim! Hát ezért nem jó, ha tudjátok, ki hol van a túlvilágon!
És most egy utolsó kérdés, vajon kikért kell többet imádkozni? Az élő bűnösökért, vagy a tisztítótűzben lévőkért. Ezen sokat vitatkoztak már apácák, szerzetesek, papok, hívek egyaránt. Az egyik azt mondja, hogy a tisztuló lelkekért kell először is többet imádkozni, a másik a bűnösökért kell. Gyermekeim, a tisztítótűzben szenvedőkért is kell imádkozni, áldozatokat hozni, csakhogy ők már biztonságban vannak, nem tudnak elkárhozni, viszont az élők, legyenek bármilyen jók, bármikor eleshetnek, hiszen a sátán ott van és a legjobbakat úgy meg kísértheti, hogy úgy elesnek, hogy halálos bűnben találják magukat. Tehát még ők a tágas útra is áttérhetnek, tehát természetes, hogy elsősorban az élőkért, a bűnösökért kell imádkozni, és azután jönnek a tisztuló lelkek.
Most pedig elmondom, hogy itt áll előttetek a teljes Szentháromság, és a Szűzanya. Emberalakban látjátok őket. Mindhárman hófehér ruhát öltöttek, nagyon szépek, ragyognak a fénytől. A Szentháromság előtt térdel egy ember, zokog, sír és tele van foltokkal. Ez az ember a tisztuló lelkeket jelképezi. Egy kicsit távolabb, hátat fordítva a Szentháromságnak áll egy ember dühösen, káromkodva, kiabálva, éppen valami bűnre készülve, és azon gondolkodik, hogyan fogja elvégezni azt a gyilkosságot, amire készül. Ez az ember szintén tele van folttal, azzal a különbséggel, hogy majdnem koromfekete, annyira súlyosak a bűnei. Mit tehet a Szentháromság? A Mennyei Atya belenyúl a kebelébe és kiveszi a szívét, gyönyörű arany szív, amelyen aranykoszorú van. Jézus ugyanezt teszi: kiveszi a szívét, egy dobogó piros szív, töviskoszorúval, lánggal a tetején, és egy sebbel, amit a lándzsa okozott. A Szentlélek szintén kiveszi a szívét kebléből, és ott van a dobogó piros szíve, és láng van a közepén. A szívük elkezd ragyogni, sziporkázni, mindig jobban és jobban, és egyszer csak mind a három szívből a kegyelem sugarai áradnak egyenesen a térdeplő, bűnbánó, tisztuló ember szívébe. Abban a pillanatban a foltok elkezdenek tünedezni róla, szinte perceken belül hófehér lesz a ruhája, tiszta az arca, keze, lába. Megjelenik az őrangyala és elvezeti a Mennyországba. A Szentháromság a szívét odairányítja a neki hátatfordító gonosz lélekre. Nem is gonosz lélekre, mert a gonosz lélek maga a sátán, csak erre a szerencsétlen bűnös emberre. A fények elérik őt, de lepattanak róla. Ezek a kegyelmek a valóságban ezt jelentik: Pl. odaküldünk hozzá egy mélyen vallásos hívő embert, aki próbál rólunk beszélni, és próbálja megtéríteni, de nem sikerül neki, mindent visszautasít. Vagy pedig a kezébe akad egy vallásos könyv, gyorsan eldobja. Bekapcsolja a televíziót, a „Jézus élete” című film megy éppen, rögtön átkapcsolja a televíziót egy másik csatornára. Hiába küldjük a kegyelmet a bűnös embernek, lerázza. Csak ti tudtok segíteni drága engesztelő gyermekeim!
Csak ti tudtok imádkozni ezekért az elvetemültekért, akik mindent visszautasítanak. Mert a ti imáitokat, áldozataitokat, szentmiséiteket átalakítjuk bűnbánattá, és kiosztjuk nekik, és ez fogja megindítani a szívüket. Ezért most a Szűzanya itt áll előttetek hófehér ruha van rajta, és így szól: Drága Kicsinyeim, kérlek benneteket, hogy a mai Öt Szent Seb rózsafüzért ajánljátok fel a legelvetemültebb bűnösökért, akik nem tudnak bocsánatot kérni, és nem akarnak. Csak ti tudjátok a szívüket megpuhítani nekünk. Most pedig, Én, Mennyei atyátok megáldalak benneteket az irgalmasság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2011. november
    h k s c p s v
    « okt   dec »
     123456
    78910111213
    14151617181920
    21222324252627
    282930