2010. december archívum

PostHeaderIcon

2010.12.24. Péntek
 
Ma egy kicsit tovább pihentem. Délután segítettem édesapámnak. Miközben segítettem, látomásban az Úr Jézus fehér ruhában először derekamat, majd a vállamat ölelte át szeretettel. Ettől nagyon boldognak éreztem magam. Jézus: Drága gyermekem, szeretetemet nem tudtam magamban tartani, ezért többször átöleltelek. Nagy boldogság töltötte el Szent Szívemet cselekedeted láttán. Nagyon szeretlek, kicsi gyermekem! Minél többször gyakorolod a jócselekedeteket, annál több boldogságot fogsz érezni szíved mélyén, mert tudod, hogy cselekedeteiddel boldoggá teszed a te szerető Istenedet.
 
Tegnap engesztelés közben arra gondoltam, hogy lelkem azért nem tud a jó irányában fejlődni, mert sajnos többször előfordult, hogy nem tettem meg azt, amit az Úrjézus vagy a Szűzanya kért tőlem. Rádöbbentem, hogy csak szavakat mondok, de nem cselekszek, ezért van az, hogy nem tudom teljesen átadni magamat az Úrjézusnak és annak, hogy őt mindenek fölött szerethessem. Az Úrjézus így szólt hozzám: „Én nemcsak szavakat, hanem cselekedeteket kérek tőled!”
 
Drága Jézusom, Te mindent tudsz rólam. Azt is tudod, hogy nagyon szeretlek. Csak sajnos az az igazság, hogy még nem tudlak helyesen szeretni. Kérlek, segíts nekem megváltozni, drága Jézusom! Cselekedni akarok, de Nélküled, vagyis a te erőd nélkül tudom, hogy nem megy. Jézus: Drága gyermekem, valóban igaz, hogy ha nélkülem akarsz cselekedni, nem sok jóra számíthatsz. Te csak bízd rám lelkedet, gyermekem! Hidd el, bár te nem veszed észre, de én látom, hogy lassan de biztosan szépen alakul a te kicsi szíved és lelked az én tetszésem szerint. Nagy szeretetem által lassan átformállak a saját képmásomra. Bízz rám mindent! Hagyatkozz rám és légy mindig engedelmes irántam!
 
Drága Jézusom, ma van a Te születésed ünnepe. Kérlek, mondj valamit nekünk! Jézus: Drága gyermekeim! Jöjjetek el hozzám az éjféli szentmisére! Nagy szeretettel várlak benneteket Atyám Házában! Törekedjetek arra, hogy figyelmeteket nekem szenteljétek a szentmisén, hiszen életetek legfontosabb pillanata, amikor mindnyájatok Megváltója megszületik, és elhozza lelketek számára az üdvösséget.
 
Drága Jézusom, egyre jobban érzem a szívemben, hogy Nálad nagyobb ajándékot nem kaphattam volna a világon. Te vagy az életem és minden boldogságom! Nagyon szeretlek, édes Jézusom! Jézus: Drága gyermekem! Lángoló kicsi szavaiddal nagyon boldoggá teszed a te Megváltódat! Szeretetem mindennél hatalmasabb, melyet irántatok érzek!
 
Eeste 8 órakor, miközben a Szentháromság rózsafüzérét imádkoztuk, látomásban a Szűzanya várandósan odajött hozzánk és homlokunkra rajzolta az egység háromszögét. A Szűzanya azzal ajándékozott meg minket, hogy megengedte, hogy megérinthessük Szent Testét ott, ahol szíve alatt a Kisjézus pihent. Mikor odatettük kezünket éreztük, ahogyan mozog az Úrjézus a Szűzanya méhében. Nagyon boldogok voltunk.
 
Az éjféli Szentmise elején
 
Látomásban a Mennyei Atya a Szentlélekkel jött el hozzánk a szentmisére. Mindketten fehér ruhában voltak. A Mennyei Atya a Szentmise elején így szólt hozzánk: „Nagy Szeretettel köszöntelek benneteket! Gyermekeim, nemcsak ti vagytok itt, hanem az egész Mennyország jelen lesz köztetek ezen a szép ünnepi szentmisén, amikor drága teremtményem, Mária által megszületik Szentfiam.”
 
Dicsőség
 
Látomásban az angyalok sokaságával együtt énekeltünk térden állva a Mennyei Atyának és a Szentlélek Istennek.
 
Olvasmány, Szentlecke, Evangélium
 
Látomásban a Szentlélek Isten letérdelt a Mennyei Atya Előtt, aki megáldotta őt, majd odaállt a szószékhez, amely középen állt, arannyal és égi kincsekkel volt feldíszítve, és felolvasott nekünk. Azt láttam, hogy az evangéliumot a Mennyei Atya olvasta fel nekünk. Közben a szószék mindkét oldalán egy-egy angyal térdelt, kezükben égő gyertyával.
 
Prédikáció alatt
 
azt láttam, hogy a Szűzanya kék ruhában fehér fátyollal várandósan egy szamár hátán ült, melyet Szent József vezetett. Amikor megérkeztek a betlehemi istállóhoz, a Szűzanya József segítségével leszállt a szamár hátáról és megnézték az istállót, melyben volt néhány állat: szarvasmarha, ló, szamár és bárány. Míg József elrendezte a jászlat a Szűzanya lefeküdt a szalmára és így szólt: „József, kérlek gyere ide hozzám és fogd meg a kezemet! Egyre erősebben érzem, hogy közel van az ideje, hogy Szentfiam megszülethessen.” És József odament a Szűzanya mellé, és megfogta a kezét. Majd azt láttam, hogy megnyílik az istálló teteje és a Szűzanya elragadtatásba esve felemelkedett a levegőben. József térden állva figyelte, mi történik Máriával. A Szűzanyát nagy fény vette körül és mögötte állt tárt karokkal a Mennyei Atya és a Szentlélek Isten. Miközben a Szűzanya mosolyogva elragadtatásba esett, így szólt a Mennyei Atya: „Jöjj Szent fiam! Eljött a te órád!” Majd a Szűzanya Szent Teste ismét olyanná vált, mint amilyen azelőtt volt. Közben a Szentlélek Isten karjában tartotta a Kisjézust, és letette egy a szalmán lévő fehér ruhára. Amikor a Szűzanya Szent Teste visszatért a földre az elragadtatásból József odavitte hozzá és a karjaiba helyezte a kis Megváltót. Majd József így szólt: „Íme, aki elveszi a világ bűneit”
 
A látomás végén megérkeztek a pásztorok és a királyok, akik térden állva angyalok sokaságával együtt csodálták, imádták és dicsőítették az Úrjézust.
 
Áldozati liturgia
 
Látomásban az oltár asztalánál középen a Mennyei Atya, bal oldalán a Szentlélek, jobb oldalán a Szűzanya karjában a kis Jézussal állt velünk szemben. Amikor a Mennyei Atya felemelte az ostyát, az egész Szentháromság szeretetcsókjával megáldotta, így változott át Jézus testévé.
 
Szentáldozás előtt
 
Látomásban a Szűzanya karjában a Kisjézussal letérdelt a Mennyei Atya előtt, aki megáldotta őket. Majd a Szűzanya középre állt és karjában lévő Kisjézus áldoztatott bennünket Szent Testével.
 
Szentmise végén
 
Látomásban a Mennyei Atya, a Szentlélek, és a Szűzanya karjában lévő Kisjézus megáldottak minket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
 
Mielőtt beszálltunk az autóba, láttam, hogy a Szűzanya karjában a Kisjézussal együtt ültek a hátsó ülésen és velünk együtt utaztak haza. Mikor haza értünk, az otthoni jászol előtt a Szűzanyát láttam térden állva imádkozni.  

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi Beszédek- 87. Jézus: Karácsony

2010. december 22.

 
Jézus: Karácsony
 
 
Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Szent Szívem forró, isteni szeretetével köszöntelek benneteket. Ma egyik legszebb ünnepetekről, Karácsonyról emlékezünk meg.
Ilyenkor, 2 nappal előtte nagy a sürgés-forgás, készülődés. Az asszonyok legfőbb dolga, hogy elkészüljenek az ünnepi ebédekhez, vacsorákhoz az ételek. Csomagolják a családtagok az ajándékokat, díszítik a karácsonyfát. Kevesen vagytok, akiknek Rám is marad idejük, akiknek eszébe jut, hogy ez az Én földre születésemnek kedves ünnepe. Tegnap láttam, ahogy egy riporter végigment a belváros forgalmasabb utcáin és megszólított sok embert ezekkel a szavakkal: „Önnek mit jelent a karácsony?” Így felelgettek: „Sok ajándékot! Rengeteg plusz munkát! Feszültséget a családban! Szeretetet! Békét! Nekem örömet, mert végre összejönnek a közeli rokonok. Egy 4 éves kislány így válaszolt: „Nekem azt jelenti, hogy hozza a Jézuska a karácsonyfát és az ajándékokat. A végén megszólítottak egy idős asszonyt, aki ezt mondta: Nekem a Karácsony a legkedvesebb ünnepem, mert Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Milyen szomorú, hogy gyermekeim többségénél a lényeg elsikkad. Csak egy kicsiny réteg ünnepel Engem. Sokan még az éjféli misére is csak a látványosságért mennek el.
Drága Kicsinyeim! Mivel titeket érdekel, mert szerettek Engem, nektek elmondom, hogyan emlékezem vissza születésem napjára. Hideg, decemberi éjszaka volt. Édesanyám és nevelőapám csak egy istállóban kaptak szállást. Még egy ágy sem volt benne, egy szék sem, csak egy jászol, amiből az állatok szoktak enni, és széna a földön. Két szarvasmarha pihengetett a szénán. Az Én születésem eltért a többi gyermekétől. Ugye emlékeztek, hogy fogantatásom milyen misztikus volt és az áldott állapot ideje, a 9 hónap minden nehézség és kellemetlenség nélkül telt el Édesanyámnak? Hát a születésem is ilyen titokzatos és természetfeletti volt, minden fájdalom nélkül. Hiszen Szűz Mária mentes volt az áteredő bűntől, ezért szülése alatt semmi fájdalmat nem érzett. Ha nem lenne áteredő bűn, minden anya kín és gyötrelem nélkül hozná világra gyermekét.
Édesanyám elragadtatásba esett, a Mennyei Atya kegyelmének fénye beborította egész lényét. Világra jöttem oly csodálatosan, hogy Anyám szűz maradt. S miközben Ő elragadtatásban merülve térdelt, ott feküdtem előtte a szénán meztelenül, dideregve és hangosan sírni kezdtem. Szokatlan volt számomra az anyaméh melege után ez a kemény hideg. Sírásomra Édesanyám feleszmélt és meleg kendőkbe takarva ölbe vett. Szent József és Ő alig tudtak betelni látványommal. Rövid idő után átadott nevelőatyám karjaiba, hogy ő is élvezhesse közelségemet. Szénát tettek a jászolba, tetejére borítottak egy fehér kendőt és ráfektettek. Letérdeltek körülöttem és alig tudtak betelni imádásommal.
Bizonyára szeretnétek tudni, drága Gyermekeim, hogy újszülött koromban milyen képességekkel rendelkeztem. Látszólag olyan voltam, mint egy másik földi kisbaba. Csak rugdalózni, sírni, mosolyogni, feküdni, szopni tudtam. De gondolkodásom és érzéseim nagyon fejlettek voltak, mint magzat-koromban. Édesanyámmal folytatott benső beszélgetéseim most is megvoltak, így a Mennyei Atyához intézett imáim is. Mikor már nagyon kényelmetlen volta a jászolban feküdni nem sírással jeleztem, hanem benső hangon Édesanyám szívéhez szóltam: szoríts szívedre, Anyám, hadd melegítsen az a tűz, ami benned ég. Tarts öledbe, mert számomra szenvedés, hogy tőled el vagyok választva. Ilyenkor Édesanyám Isten kegyelméből felfogta szavaimat és ölébe vett. A földi kisbaba ilyenkor, ha hiányzik anyja, sírással jelzi. Ritkán kéreckedtem fel karjaiba, mert a fekvéssel járó kellemetlenségeket már akkor felajánlottam azokért a testvéreimért, akik mindenben a kényelmet keresik. Ilyenkor így könyörögtem Mennyei Atyámhoz: „Fogadd el Tőlem, hogy gyenge kis bőrömet szúrja a széna, hogy kemény és kényelmetlen a jászol, hogy kicsi tagjaim fáznak a hidegben, hogy csak az állatok lehelete melegít. Mindezt felajánlom azokért a testvéreimért, akik 5 percet sem tudnak gyalogolni, mindenhova autóval mennek, akik panaszkodnak, ha nem elég puha az ágyuk, vagy akik zúgolódnak a zarándokutakon, hogy nem az ablak mellet ülhetnek, vagy akik nyafognak egy kis fejfájás vagy hőemelkedés miatt.”
Újszülött koromban más téren is gyakoroltam az önmegtagadást értetek, szeretett Kistestvéreim. Ugye a földi anyák ösztönösen annyiszor csókolgatják össze újszülött babájukat, ahányszor csak kedvük tartja. Az Én Édesanyám csak akkor csókolhatta meg arcomat, mikor bensőleg a szívében megkértem rá. Pedig higgyétek el, nagyon jól esett volna Nekem, ha szünet nélkül kényeztet öleléseivel, csókjaival. De megmagyaráztam Neki, hogy ha ezekről az anya-gyermek örömökről gyakran lemondunk, azzal engeszteljük Atyámat a kicsapongó férfiak és nők bűneiért, a sok érzékiség miatt elkövetett bűnért. Ezt nagy jóságában megértette és anyai csókjai ritkítását önmegtagadásul felajánlotta.
Pici koromban az is lemondást jelentett számomra, mikor az akkori szokás szerint szorosan pólyába kötött és így nem tudtam rugdalózni. Ilyenkor emlékeztettem Anyámat, hogy bizony eljön az idő, hogy elfognak és durván, kötelekkel, láncokkal megkötözni, hogy moccani se tudjak. Azután Atyámhoz így szóltam: „Nézd, Atyám! Mos ebben a szoros pólyában, megkötözve fekszem itt. Kérlek e szenvedésemre, hogy irgalmazz azoknak, akik a bűnük ereje által vannak megkötözve, és nem tudnak megszabadulni. Vannak, akik az alkohol, a kábítószer, a szerencsejátékok megkötözöttjei, vannak, akik a káromkodás, a paráznaság rabságában sínylődnek. Rám való tekintettel szabadítsd meg őket.” Meghallgatott, és azóta is minden nap egy embert megszabadít a bűn láncaiból.
Most, mint újszülött babát Édesanyám karjaiban képzeljetek el Engem. Az Ő öléből szólok hozzátok: – Kistestvéreim! Örüljetek, mert már azzal, hogy e világra születtem megkezdődött számotokra a megváltás. Új korszakot nyitottam történelmetekbe. Hogy ez az esemény milyen fontos, az is mutatja, hogy születésemmel kezdődik az időszámítás az egész Földön. A teljes Szentháromság akarata volt, hogy emberré váljak, mert a bűn annyira elhatalmasodott, hogy az akkor élő sok ember – kevés kivétellel – kárhozat felé haladt. Azt hiszitek, most jobb a helyzet? Még több a pogány, mint akkor volt, és még nagyobb a gonoszság. Születésemmel szeretetet, békét és megváltást hoztam. Két kis karomat kitárom és az egész világot átölelem igazakat és bűnösöket egyaránt. Ez ugyanaz az két kar, melyet érettetek keresztrefeszítettek.
Most megkérdezem Édesanyámat, aki mint kis újszülött betlehemi Jézuskát a karjai közt tart, hogy karácsonyi ajándékként vigyen Engem közétek és mindegyiketek előtt álljon meg Velem és egy pillanatra adjon kezetekbe. Most nemcsak Évám tarthat karjaiba Engem, hanem ti mindnyájan. Abban a pillanatban, mikor mondom, hogy INDULOK, két tenyereteket tartsátok magatok elé, hogy Édesanyám belehelyezhessen. Szívetekhez szoríthattok, megcsókolhattok. Ne szégyenkezzetek egymás előtt, hogy nagyon szerettek Engem! INDULOK!
Drága Engesztelő Gyermekeim, már itt állok újra, mint felnőtt Jézus, Éva jobboldalán. Kegyelmekben gazdag, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok mindannyiatoknak és Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi üzenet – 86. Szűzanya: Advent

ÉGI ÜZENET 2010.12.15. szerda
 
Szűzanya: Advent
 
Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Két évvel ezelőtt is Én tanítottalak benneteket az Adventről, a karácsonyi előkészület idejéről. Az Advent az Egyháznak fontos és szép időszaka. Várja az Én Szent Fiam születésnapját, egyik legnagyobb ünnepét a Karácsonyt. Ugyanakkor várja az Úr Jézus 2. eljövetelét. A Szentmise tanító része ebben az időben gyakran emlékezik meg erről.
Most arról fogok nektek beszélni, hogy Én, Mennyei Édesanyátok áldott állapotomban milyen különleges kegyelmeket kaptam Mennyei Atyánktól. Megengedte Nekem, hogy érzékeljem Szent Fiam fogantatása pillanatától fogva mit érez, mit gondol méhemben, 9 hónapon keresztül. A magzati kis Jézus ott tartózkodása öröm és szenvedés volt neki egyszerre. Míg a földi ember magzatkorában mindenféle gondolkodástól, ítélőképességtől meg van fosztva, csak testben növekedni, fejlődni tud, addig az Én kicsi Fiam azon az elzárt, védett helyen, mint Isten az összes tudás, értelem, érzelem birtokában volt. Míg a többi magzat anyja szíve alatt nem tud örülni, bánkódni, gyötrődni, addig a kicsi Jézus igen, és ezt Én, az Ő Édesanyja Isten kegyelméből mindig megéreztem. Hallgassátok meg, milyen örömöket élt át szűzi méhemben az Én Kisfiam!
Nagyon boldog volt, hogy legtisztább, legalázatosabb és legtökéletesebb anyát kapta. Természetesen szája nem nyílt ki, beszélni nem tudott, de gondolatban gyakran megköszönt Engem a Mennyei Atyának. Azt is megköszönte Neki, hogy az emberiség Megváltója lehet. Hálás volt Neki nevelőatyjáért, Szent Józsefért is. Előre látta, mennyi szépre és jóra fogja tanítani őt, ahogyan majd növekedik. Hálás volt Istennek a szentek, vértanúk és hitvallók sokaságáért, akik majd követik Őt, és értetek engesztelőkért, akik imádják és szeretik és mélyen hisznek Benne. Megköszönte a Mennyei Atyának az Ő ellenségeit, mint a megváltás eszközeit.
Számomra egy különös kegyelmet eszközölt ki, hogy ahogy fejlődik a méhemben, szinte percről-percre növekedjen Bennem a megszentelő kegyelem. A Mennyei Atya megengedte Neki, hogy végig, áldott állapotom alatt a kicsi szívéből, bensőleg beszélgethessen Velem. A szavait mindig megéreztem és megértettem a szívemben, de a fülemmel nem hallottam semmit. Meglepődtem, mikor tapasztaltam a szavain keresztül, hogy magzati állapotában, már akkor is, milyen sokat szenved. Ugye ti se gondoltatok erre, Gyermekeim, hogy már akkor megkezdődött megváltó-munkája? A földi, emberi magzatnak nem jelent szenvedést az egyre szűkebb hely, a mozgáskorlátozás, hogy nem halhat, nem láthat és nem beszélhet, mert csak a puha, meleg, biztonságos anyai fészket érzékeli és még nem látott másik, fejlettebb világot, tehát jól érzi magát. De az Én Jézusom, mint 2. isteni személy a tökéletes, fényes, tágas, gyönyörű Mennyországból jött, ahol járhatott, kelhetett, beszélhetett, gyönyörködhetett és az angyalok serege imádta, és egyszercsak be lett zárva egy sötét, szűk, pici helyre, ahol még a szemét, száját se nyithatta kis, ahol keze-lába mozdulatlanul ugyanabban a helyzetben volt, és nem hallhatott semmit. Ez az állapot egy ismeretekben, bölcsességben gazdag isteni személynek nagy szenvedést jelentett.
Gondoljatok bele gyermekeim, hogy most, miután már láttátok a földi életet, hozzászoktatok a mozgáshoz, a színek, formák látásához, az ízletes ételek fogyasztásához, a lágy kellemes beszéd és a művész zene hallgatásához, a virágok finom illatához- hirtelen bezárnának egy dobozba, amelyben csak felhúzott lábakkal fértek el és behajlított karokkal és egy csövön keresztül táplálva a sötétben vagytok 9 hónapon keresztül. Ugye milyen nagy szenvedés lenne számotokra ez? Azért mert már hozzászoktatok egy magasabb életformához. Akkor mit szóljon az Én Fiam, aki milliószor magasabb életből került méhembe, mint ti a dobozba.
Úgy képzeljétek el, hogy minden ottani szenvedését boldogan elfogadta és felajánlotta az Atyjának. Pl. a mozdulatlanságát felajánlotta azokért az anyákért vagy apákért, akik otthagyják a családi fészek melegét és kicsapongó, erkölcstelen életet élnek. Mivel nem nyithatta ki a szemeit, eszébe jutott, hogy az emberek milyen sok csúnya bűnt követnek el a szemükkel, pl. parázna könyvek, filmek, folyóiratok olvasása, nézése, rágondolt a vakokra, akik mindig sötétségben vannak és kicsi szemeiből arcocskáján végiggördültek az első könnyek. Ekkor arra kérte a Mennyei Atyát, hogy övéinek adja meg a könnyek ajándékát. Tudjátok Kicsinyeim, mikor bűnbánatotokban kicsordul a könnyetek vagy mikor áhítatos nagy lelki örömöt, túláradó Istenszeretetet bocsát rátok az Úr, azt a kicsi Jézus magzati könnyei eszközölték ki számotokra.
A hallóérzékétől is meg volt fosztva az Én Jézuskám. Amit emiatt szenvedett, azt felajánlotta azokért, akik kíváncsian hallgatják a csúnya, Istenkáromló, erkölcstelen beszédeket, a sátáni zenéket. Könyörgött a siketekért, hogy Isten iránti szeretetből türelmesen viseljék el ezt a keresztjüket.
Kicsi Gyermekem magzatkorában a nyelvét sem mozdíthatta. Neki, az örök Isteni Bölcsességnek ez nagy lemondás volt. Ezt azokért a bűnökért ajánlotta fel engesztelésül, amit a teremtmények a nyelvükkel követnek el: ítélkezésért, rágalmazásért, káromkodásért. A hallgatásnak, amit Jézus 9 hónapon át megszakítás nélkül gyakorolt, egyik gyümölcse a szerzetesek hallgatása.
Az is nagy fájdalom volt Neki, hogy kicsi karjait mereven, behajlítva kellett tartani. Közben látta a sok verekedést, öngyilkosságot és gyilkosságot, lopást és az ő büntetésük enyhítéséért könyörgött. Felajánlotta Istennek a testi nyomorékokat, hogy állapotukat alakítsa érdemszerző kegyelemmé.
Higgyétek el, Kincseim, hogy Fiam magzati szenvedése rengeteg kegyelmet eszközölt ki számotokra. E 9 hónap alatt a Mennyei Atya irgalma jelentősen megnőtt, mert Szent Fia magzati szenvedései megindították szívét teremtményei felé. Jézus fogantatása pillanatától kezdve úgy könyörgött értetek, mint testvéreiért és már előre kiesdette számotokra bűneitek bocsánatát, pedig akkor még meg sem születtetek.
Ha valakinek születésnapja közeledik, azon gondolkoztok, mit is adjatok neki, aminek örülne. Szent Fiam születésnapjáig már csak 10 nap van hátra. Tudjátok-e mivel tennétek boldoggá? Ha addig mindennap végeznétek egy önmegtagadást. Pl. egyik nap lemondanátok a szokásos feketekávéról, a másik nap a tv nézésről, máskor az édességről, majd a következő nap éjfélig virrasztva imádkoznátok, egy másik napon böjtölnétek stb.
Most kicsinyeim úgy állok előttetek áldott állapotban bő kék ruhában, hogy 10 nap múlva születik meg az Én isteni Gyermekem. A Mennyei Atya megengedi, hogy a szívem alól szóljon hozzátok! Hallgassátok hát!
„- Drága Kistestvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. bizonyára meglepődtetek, hogy forrón szeretett Édesanyám Szíve alatt milyen sokat imádkoztam, szenvedtem értetek, emberekért, testvéreimért. mindezt örömmel és önként tettem, Atyám dicsőségére és a ti üdvösségetekre. De örömömbe belevegyült fájdalom, és ha rágondolok most is patakzik a könnyem, hogy Testvéreim többsége semmibe veszi az Én áldozatos földi életemet fogantatásomtól halálomig. Legalább ti, akik szerettek, vigasztaljatok Engem! Már a 10 önmegtagadással is simogatjátok szívemet, de ha még ezenkívül e 10 napban 1-2 percig elgondolkoztok méhen belüli szenvedéseimen és szívből megköszönitek, akkor igen kedves ajándékot vehetek majd át tőletek születésnapomon. Ígéreteiteket ne felejtsétek betartani. Ha sikerül, érezni fogjátok hálás szeretetemet. Itt bent nem tárhatom ki karjaimat, ezért képzeletben ölellek kicsi szívemre benneteket.”
Drága Gyermekeim! Most Én is Megáldalak benneteket az adventi várakozás örömében az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

PostHeaderIcon Kadarkúti Égi üzenet – 85. Szűzanya: Ne vígy minket a kisértésbe

ÉGI ÜZENET2010.12.01. szerda
 
Szűzanya: Ne vígy minket a kísértésbe…”
 
 
Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Édesanyai szeretetem összes melegével köszöntelek benneteket. Örülök, hogy újra taníthatlak titeket. Eszközömnek csak a hangját vettem kölcsön. A valóságban itt állok az ő baloldalán kitárt kezekkel és Én beszélek hozzátok. Elég nehéz kérés megmagyarázása jutott nekem: „És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól… .” A kérés első fele megütközést vált ki sok emberből. Hogy-hogy? Hát Isten visz bele minket a kísértésbe? Nem az ördög? Egy életből vett példával szeretném ezt megvilágítani. Három régi barátnő: Ica, Vali és Julika összejönnek Valinál egy kicsit beszélgetni. Régen osztálytársak voltak, de évek óta nem látták egymást. Telik az idő, már 45 évesek. Valinak két iskolás gyermeke van, férje és egy beteg ágyhoz kötött anyósával ápolási segélyből és férje fizetéséből élnek. Juli gyermektelen elvált asszony, de mindig van barátja. Ica tanít egy iskolában, nem ment férjhez, szüleivel él. Őszintén feltárják egymásnak problémáikat.
Ica, a tanárnő a legkeserűbb: – Azért maradtam magamra, mert válogattam. Az egyik fiú műveletlen volt hozzám, a másik ateista, hitetlen ember volt. Hiszen tudjátok, hogy én vallásosan nevelkedtem. A harmadiknak kiállhatatlan, önző természete volt. Mégsem jó egyedül. Apám egy megrögzött alkoholista, goromba és nem hajlandó elvonó kúrára menni. Szegény anyám sokat szenved miatta. Az iskolában sem érzem jól magam. A mai gyerekek kezelhetetlenek, alig bírok velük. Az igazgatónő részrehajló és szőrszálhasogató. De mindez, amit elmondtam semmi, ahhoz képest, hogy egy hónapja megállapították, hogy leokémiás vagyok. Tehát az én életemnek nincs értelme.
Juli, aki váltogatja a barátokat így szól: – Látod, Icám, mire való is a te nagy vallásosságod: először is nincs Isten. De ha lenne, lehet, hogy másokat szeret, de nem téged. Ha szeretne, nem engedte volna, hogy mindez, amit elmondtál, megtörténjen veled. Nézz rám! Én nem hiszek Istenben és kutya bajom, élem az életemet. Nem kínzom magam az önmegtartoztatással mint te, ha valamelyik barátom nem úgy viselkedik, ahogy kell, kiteszem a szűrét. Egyetlen gondom, hogy nálunk megszüntették a postahivatalt és nincs munkám, de amíg vannak kiéhezett férfiak, akik eltartanak, addig nincs baj. Hogy öregkoromban mi lesz velem, arra még nem gondolok.
Vali mindkettőjüket figyelmesen végighallgatja, és miután behozta a süteményt, kistányérokat és üdítőt, átveszi a szót:
– Julikám! Feltételezem, hogy te nem ismered az Úr imádságát: a Miatyánkot.
– Dehogynem, hiszen hittanórán tanultuk.
– Ennek utolsó kérése: „És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”
– Na látod Valikám, ebben is benne van, hogy Isten visz kísértésbe, Ő akarja, hogy Ica apja részeg legyen, ő engedi, hogy a gyerekek rosszak legyenek az iskolában. Ő engedi a Sátánnak, hogy Icát megbetegítse és idő előtt halálba sodorja.
– Juli, nagyon rosszul értelmezed a Miatyánk záró kérését. A Miatyánk legősibb változata görög nyelven maradt ránk. Jézus nem görögül, hanem saját nyelvén mondta ezt az imát, valahogy így: „ne vezess be a kísértésbe…” És így fordították görögre: „Ne vigyél be …” De így is mondhatjuk: Őrizz minket a belépéstől. Tehát Jézus az imájában nem olyannak mutatja Istent, aki örül, ha nehézségeket, betegségeket és bűnöket okoz nekünk, hanem arra hív minket, hogy kérjük Isten segítségét, hogy elkerüljük a bajt, kísértést. Tehát Ica apja nem azért alkoholista, mert Isten vitte bele az ivásba és Ica nem azért beteg, mert Isten nem szereti, hanem mindez azért történhet, mert Isten valami magasabb célból megengedi a gonosznak, hogy kísértsen.
Gyermekeim! Tovább folyt ez a vita, de most itt befejezzük. Ha a példabeli Juli eszmefuttatását követnénk és azt állítanátok ebből a kérésből, hogy „ne vígy minket kísértésbe”, hogy Isten azt kívánja, hogy az útról letérve elbukjatok a kísértésbe, szörnyű istenkáromlást követnétek el. Isten pontosan az ellenkezőjét, a mind teljesebb életet kívánja számotokra, kimondottan azt akarja, hogy a benne való bizalmatoknak és az Ő segítségének köszönhetően minden nehézségen felülkerekedjetek, és végre elérkezzetek az Örök Életre. Így amikor azt imádkozzátok, hogy „ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a Gonosztól”, nem azt kéritek, hogy tartson távol tőletek minden nehéz helyzetet. Inkább Isten szeretetét kéritek, hogy megadja az erőt a megpróbáltatások alatt. Lehet, hogy ti azt a bizonyságot szeretnétek kapni, hogy jövőtök problémától mentes legyen, de Isten ígérete más. Hűségét ígéri, hogy a nehéz élethelyzetekben is veletek lesz, és megmutatja a kiutat. Csakhogy ez az út nem tárul föl előre, csak az adott helyzetben. Akik bizalmukat Istenbe vetik, azoknak sem ígér az Úr könnyű életet, de Isten jelenlétéről és támogatásáról biztosítja őket. A példában szereplő leokémiás Ica szenvedéseivel hite egyre mélyebb lesz és nagyon bensőséges kapcsolatba fog kerülni Szent Fiammal. Imájára apja kigyógyul az alkoholizmusból és lelke a betegségének felajánlásával elkerüli a tisztítóhelyet és hamarosan egyenesen a Mennybe kerül. És mi lesz a sorsa az életet habzsoló, mindig egészséges, Istennek mindig hátatfordító Julinak? Ha visszautasítja kegyelmeinket: örök kárhozat. Az apostolkodó, Istent szerető Vali jó úton jár, a szíve a Miénk.
A Miatyánk utolsó kérésének másik fele: „…de szabadíts meg a gonosztól…” Ki vagy mi is ez a gonosz? Van, aki elködösítve a világban lévő rossz dolgokat, bűnöket, tragédiákat, rossz embereket képzeli bele. Az igazság az, hogy a Gonosz a Sátán. Ezt alátámasztja János evangéliumában, amit Jézus mond: „Nem azt kérem Tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy óvd meg őket a gonosztól.” Itt kifejezetten a Sátánra gondol. Drága Gyermekeim! A gonosznak nagy hatalma van. Különösen most, a végső időkben mutatja ki erejét: megtévesztésekkel, üldöztetésekkel, hamis messiásokkal, hamis prófétákkal, jelekkel és csodákkal, és ádáz kísértésekkel. Szétfúrja a családokat, összeveszejti a munkatársakat, szomszédokat, hittestvéreket, lelkipásztorokat. Ne essetek abba a hibába, hogy ti egyedül, emberi értelemmel el tudjátok távolítani a gonoszt magatoktól és a világból. Sokkal erősebb tőletek. Egyedül Isten képes a vészthozó szellemi hatalmakat megtörni és legyőzni. Nektek csak egy a feladatotok: Imádkozzatok és könyörögjetek, hogy a gonosz tűnjék el a világból. Joggal mondhatjátok a „Miatyánk”-ban: „…, de szabadíts meg a gonosztól.” Ebből a kifejezésből érezhetitek, hogy az Atya képes megszabadítani és megóvni titeket a Sátántól, mert sokkal erősebb nála és az Ő kezében van minden hatalom az Égen és a Földön.
Drága Kicsinyeim! Nektek nincs félnivalótok. Ha közeledik felétek a gonosz kísértéseivel, akkor egy olyan hatalmas 3-as egységgel találja szembe magát, mint az Úr Jézus, Szent Mihály arkangyal és Én, Szűz Mária. Itt állunk mind a 3-an veletek szemben: Jobboldalamon az Irgalmas Jézus, baloldalamon Szent Mihály arkangyal és középen Én. Jézus Szent Szívéből, kézsebeiből ragyogó piros fénysugár árad rátok, Szent Vérével tetőtől talpig lepermetez benneteket. Ez a Vér megvéd titeket a gonosz minden ártó erejétől. Szent Mihály kivont karddal, harci öltözékben fölétek repül és hatalmas kitárt szárnyait kiterjeszti fölöttetek. Nincs az a démon, amelyik közeletekbe merne menni így. Én most egy gyönyörű, végelláthatatlan nagy világoskék, csillagokkal gazdagon díszített palástban állok itt. Leveszem a nagy palástomat és letakarlak vele benneteket. Így óvlak meg kicsi engesztelőim mindannyiatokat a kísértéstől. Ha otthon vagy bárhol érzitek a gonosz közeledését, csak hívjatok mindnyájunkat és mi ott termünk.
Megáldalak benneteket az Égiekbe vetett bizalom lelkületéve az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2010. december
    h k s c p s v
    « nov   jan »
     12345
    6789101112
    13141516171819
    20212223242526
    2728293031