2009. május archívum

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 30 – A Mennyei Atya szavai a 6. parancsolatról

Mennyei Atya: VI. parancs: Ne paráználkodj!
Én: Édes Jézusom, szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Mennyei Atyám: Örömmel várjuk bölcs tanításodat. Szentlélek Úristen jöjj, segíts, hogy Mennyei Atyánk szavait méltóképpen tudjam közvetíteni.
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Atyátok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a VI. parancsról lesz szó, mely így hangzik: „Ne paráználkodj!”
A paráználkodás kényes téma, mert a mai romlott világban ezt az emberek inkább erénynek, mint bűnnek tartják. Ha a modern emberek nem is tekintik bűnnek, mégis súlyos bűn, mely a kárhozatba vezet, ha tudva és akarva teszik azt. Sokakban felvetődik a kérdés: ugyan, miért is lenne bűn, amit a testemmel művelek, hiszen ez az én testem, azt teszek vele amit akarok! Kinek ártok vele? Ez bizony ostoba kérdés. Először is mindenkiben benne lakik a Szentlélek: tisztában és bűnösben, hívőben és hitetlenben. A test így a Szentlélek temploma. Tisztelni kellene. Aki paráználkodik, az ezt a szent templomot bemocskolja, tehát Engem és az egész Szentháromságot sérti vele. Tehát elsősorban Nekem, az Istennek árt vele. Másodszor a párjának, akivel elköveti, őt is a bűnbe rántja. Harmadszor saját lelkének árt, mert általa kiesik a kegyelem állapotából és egyenesen a pokol felé halad, hacsak nem bánja meg, nem gyónja meg és nem hagy fel vele. És nem utolsósorban testének is árthat, mert összeszedhet fertőző betegségeket, még halálos kimenetelűt is.
Mint minden bűnre, így erre is jellemző, hogy háromféleképpen lehet elkövetni: gondolatban, szóban és cselekedetben.
Egy példát szeretnék mutatni nektek a millióból, hogy hogyan lehet gondolatban paráználkodni. Képzeljetek magatok elé egy zsúfolt strandot. Ragyogó napsütésben közel egymáshoz ülnek, napoznak a füvön gyékényeiken. Közöttük ott van egy család: apa, anya és három kisgyermek. Közben letelepedik melléjük egy csinos, bikinis fiatal lány.  Elmegy fürödni, és mikor visszajön, leül, szemérmetlenül leveszi a fürdőruhája felső részét, és hanyatt ráfekszik a törülközőjére, hogy napozzon. A családanya megdöbbenve, rosszalóan veszi tudomásul és próbálja elfoglalni gyermekeit, hogy ne nézzenek arra. A férje viszont nem tudja levenni róla a szemét, gondolatban továbbvetkőzteti és bűnös vágyakozás ébred benne. Ebben az esetben az ördög egy erkölcstelen nőt használt fel arra, hogy a férfit bűnre csábítsa gondolatban.
Szóban vétkezik az az erkölcstelen leány, aki barátnőinek elhenceg új és új fiúkapcsolataival és részletesen beszámol az átélt paráználkodásairól.
A legsúlyosabban vét a VI. parancs ellen, aki cselekedeteiben parázna, sajátmagával vagy mással.
A paráznaságnak két területe van: 1.) a házasságon belüli és a 2.) házasságon kívüli paráznaság. 1.) A házasságon belüli  területéről lehet, hogy meglepő dolgot fogok mondani nektek. Drága Gyermekeim! Ugye azt hiszitek, hogy a szentségi házasságon belül férfi és nő között semmi sem bűn. Hát ez nem egészen így van. Ha a házastársak csak kölcsönösen kielégítik egymás érzéki vágyait és teljesen megakadályozzák, hogy gyermek szülessen szerelmükből, akkor megszentségtelenítik házasságukat. Gyermekeim! A házasság szentség, és azt a legnagyobb tiszteletben kell tartani. Ha csak úgy egymás mellett van egy férfi és nő és gyermekeik vannak, legyen bennük felelős apasági és felelős anyasági érzés, gyermeknevelési kötelezettség. Együtt kell maradniuk, hogy mindezeknek eleget tegyenek. Már azzal is nagyot vétkeznek, hogy ész nélkül alkalmazzák a gyilkos fogamzásgátló szereket és eszközöket, melyek az évek során százával ölik meg a megfogant, kis kezdődő életeket. Az is bűn, hogy a szentségi házasságot kizárólagosan csak érzéki vágyaik kielégítésére használják, és ezzel Engem megakadályoznak abban, hogy életet adjak. A nászágyat bordélyházzá teszi az, aki bepiszkolja érzékiséggel, és nem szenteli meg anyasággal. Én most a házasságot a szántófölddel szeretném összehasonlítani, a búzatáblával, melyben az asszony a föld, a férj a mag és a búzakalász a gyermek. A föld nem utasítja el a magot, befogadja és palántává nő. A mag belekapaszkodik a földbe, gyökeret ereszt és kalászba szökken. Azaz a búzakalászok a föld és mag házasságából származnak. Ti asszonyok, tanuljatok a földtől, mely soha nem utasítja el a magot, hogy kalász, azaz gyermek teremjen belőle.
2.) A paráznaság második területe a házasságon kívüli paráznaság.
A mai emberiség olyan romlott, hogy már nem is tekinti bűnnek a házasság előtti együttélést férfi és nő között. Régen, ha valakinek viszonya volt valakivel, azt mélyen titokban tartották, és ha mégis kiderült, megbotránkozva suttogtak róla. Ma hencegnek a nők a barátjukkal, a férfiak a barátnőikkel. Semmi szégyenérzet vagy bűntudat nincs bennük, sőt nem is akarnak házasságot kötni, nem akarják feladnia a szabadságukat. Nem kell válni, ha megunják egymást, másik barát vagy barátnő után néznek. Ó, Gyermekeim! Ha tudnátok, mennyire fáj ez Nekem, hogy teremtményeim, akiket tisztának teremtettem az Én képmásomra, a bűn sarába hemperegnek és a pokol felé vezető utat mocskos érzéki bűneikkel kövezik ki maguknak.
Ennél is undorítóbb bűn az üzletszerű kéjelgés. Mennyi leány kínálja magát a bordélyházakban, a nagyvárosok hírhedt utcáin és az országutakon és csábítják a férfiakat. Egyik sem érez már örömöt, csak csömört és undort. Szívük vágyik az igazi boldogságra, hogy őket is szeresse valaki, ne csak használja, mint egy tárgyat. De ebből az életformából már nagyon nehéz szabadulni. Általában az alvilág emberei foglalkoztatják őket, ütik-verik őket, elveszik keresetüket, és ha menekülni akarnak, megölik őket. Az ilyen szegény, boldogtalan és lezüllött teremtményeim lelke nagyon távol van Tőlem. Ha mégis sikerül némelyiküknek kiszakadniuk e nyomasztó helyzetből és feltámad a bűntudatuk, mélyen lehajolok hozzájuk, megbocsátok nekik és megtisztítom őket.
Az ember önmagában is tud paráználkodni. Ne hallgassatok a rossz, bűnös tanácsokra, hogy az önkielégítés egészséges. Erre a gonosz kísértései kényszerítik az embert, hogy elveszejtsék a lelkét. Az ilyen bűntől senki sem tud magától megszabadulni, csak imával és böjttel. A hitben erős ember ki tud gyógyulni ebből a bűnös szenvedélyből, ha Hozzánk fordul, Égiekhez segítségül. Ezt az erős emberi ösztönt csak Mi tudjuk fékentartani. Utoljára a természetellenes paráznaságból kell szólnom. A fajtalankodás a legundorítóbb bűnök közé tartozik Előttem. A homoszexuális férfiak és leszbikus nők igyekeznek elhitetni a társadalommal, hogy amit ők tesznek, az nem bűn, de még mindig az emberek nagy része elítéli viselkedésüket. Vannak köztük, akik azért élnek így, mert ezzel a hajlammal születtek, és vannak akik úgy tanulják el másoktól. Mind a kettőnek bűn amit tesz, se súlyosabb lesz a büntetése annak, akiben nincs ilyen hajlam, mégis igyekszik elsajátítani.
Egy esetet fogok elmesélni most nektek, hogy egy leány, akit Eszternek hívnak, hogyan szabadult ki egy ilyen kapcsolatból. Eszter szüleinek szótfogadó, jó kislánya volt. Komoly vallásos nevelésben részesült. Volt benne némi hajlam a homoszexualitásra, kamaszkorában ugyanis gyakran álmodott arról, hogy lányokba szerelmes. Amikor elvégezte az egyetemet egy könyvtárba került dolgozni. Volt ott egy nála pár évvel idősebb leány, aki nagyon kedves volt hozzá. Az ismeretségükből hamarosan egy mély lelki barátság lett. Csak egy valamit hiányolt belőle Eszter, hogy nem volt vallásos, sőt egyenesen ateista volt. Ennek ellenére egyre közelebb kerültek egymáshoz, szabályosan egymásba szerettek. Összeköltöztek és úgy éltek egymással, mintha házastársak lettek volna. 2 évig voltak így együtt. Eszter továbbra is elárt a vasárnapi szentmisékre, de egyedül, mert barátnőjét nem tudta rávenni. Ebben a bűnös állapotban nem gyónhatott és nem áldozhatott és ez egyre jobban hiányzott neki. Lelkiismerete nem hagyta nyugodni, elkapta a bűnbánat: mocskosnak, tisztátalannak, végtelenül bűnösnek érezte magát. Sírva közölte a barátnőjével, hogy haza akar menni. Az dühösen fogadta ezt a változást és nem akarta megérteni és elengedni. Hogy is értette volna meg a bűnbánatot, mikor nem volt hívő ember? Eszter keményen elhatározta magát, hogy hazamegy. Mikor barátnője éppen nem volt otthon, összecsomagolt. Szakadó esőben, tomboló szélviharban elindult a bőröndjével. Egy templom előtt ment el, ahol tudta, hogy este 6 órakkor misét szoktak tartani. 6 óra múlt 10 perccel, de a kapu zárva volt. Csalódottan, megrendült lélekkel tiszta erővel dörömbölt a zárt templomkapun és zokogva, kiabálva mondta Nekem: „Bocsáss meg, Istenem, többé nem vétkezem! Engedj be a házadba, ne zárj ki engem! Hát nem szeretsz? Hát nem a bűnösökért jöttél a világra? Most nem engedsz magadhoz? Gyónni akarok! Nem hallod?” -közben ömlött a könnye és összekeveredett a szakadó esővel. Ott állt az én bűnbánó, bőrig ázott, elkeseredett kislányom házam kapujában és Hozzám akart jönni. Egyszercsak valaki kinyitotta belülről a kaput, meghallotta a dörömbölést. Tulajdonképpen nem is volt bezárva, csak zaklatottságában félig nyomta le a kilincset.  Folyt a Szentmise és leült a hátsó padba. Lelkébe béke és nyugalom költözött. Sóvárogva nézte az Úrfelmutatáskor a Szentostyát, amiből már 2 éve kizárta magát.  A Szentmise végén odament a paphoz és sírva kérte, gyóntassa meg. A pap végignézett rajta és megrendülve igent mondott. Eszter örömtől sírva fogadta a feloldozást. Utána a kedves pap meg is áldoztatta. Így tért vissza Eszter a szülői házba, megtisztulva és megújulva.
Kincseim! Én az embert végtelenül szeretem, csak a bűntől irtózom. Mindent meg tudok bocsátani, ha látom a mély bűnbánatot. Mélyítsétek el magatokba tanításomat: tiszta legyen minden gondolatotok, szavatok és cselekedetetek, hogy hamarosan hófehér lélekkel állhassatok oda Szentlelkem elé!
Megáldalak benneteket a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében.
2009.05.25., hétfő

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 29 – Az Úr Jézus szavai az 5. parancsolatról

Jézus: V. parancs: Ne ölj!
Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Köszönöm, hogy ma Te fogsz tanítani bennünket végtelen szeretetedben. Szentlélek Istenem, jöjj segíts, hogy az Úr Jézus Szavait akadálytalanul tudjam közvetíteni.
Jézus: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Üdvözítőtök és Éva hangján szólok hozzátok. Ma az V. parancsról lesz szó: Ne ölj!
Első kérdésem: ki ellen vétkezik az ember a gyilkolással? Ember ellen és Isten ellen egyaránt. Erre elmondok nektek egy megdöbbentő és szomorú példát: Egy hetedik osztályos kislány télen, este 6h-kor egyedül ment haza az iskolából, zeneóra után. Táskája a hátán, a hegedűtok a kezében. Ha a rövidebb utat akarta választani, akkor a kisváros egyik sötét parkján kellett átmennie. Észrevétlenül utána osont egy férfi. Hátulról szorosan befogta a száját, hogy ne sikoltozzon, durván megerőszakolta, majd egy késsel elvágta a nyakát. A szegény gyermek holttestét csendben elrejtette a bokrok mögé. Az eset hamar kiderült, a nyomok egyértelműen a gyilkoshoz vezettek. Felmerül a kérdés, hogy ez a gonosz ember ki ellen vétett? Azt válaszolnátok rá, hogy a hazafelé igyekvő kislány ellen. Ez igaz, mert neki is, mint mindenkinek joga lett volna az élethez, és nagy testi-lelki fájdalmat okozott neki. Mivel hirtelenül érte a halál, nem volt ideje bűneit sem megbánni. De a gyilkos nemcsak a kislánynak ártott, hanem szüleinek, nagyszüleinek, testvéreinek is hatalmas bánatot okozott. És nemcsak az embereket bántotta meg, hanem Istent is. A háromszemélyű egy Istennek rengeteg teremtménye van: a hegyek, a völgyek, a ragyogó kék ég, a hullámzó tengerek, a csillogó tavak, folyók, a Nap, a bolygók, a csillagok, a növények és az állatok. De legkedvesebb teremtménye: az ember, mert saját képére teremtette, gyermekének tekinti, és örök szellemi lelket adott neki. Mennyei Atyám Engem is emberi testbe öltöztetett és így küldött közétek a Földre, mint Megváltót. Ha a szülőnek megölik a gyermekét, jobban szenved, mintha őt ölték volna meg. Istennek is nagyon nagy fájdalom, ha bármelyik gyermekét meggyilkolják, mert csak Ő adhatja az életet, és Ő veheti el. Az ember ölés beavatkozás Isten hatalmába, mert tönkreteszik egyik művét: egy embert.
Kivétel nélkül minden gyilkosság bűn, és sír a lelkem, ha látom, de a gyilkos lelkének elbírálásakor figyelembe veszem a szándékot. Még a világi bíróság is különbséget tesz a felindulásból vagy a szánt-szándékból elkövetett gyilkosság büntetése között. Képzeljetek magatok elé egy kocsmát, ahol két részeg ember elkezd kötekedni egymással, veszekednek, verekednek és az egyik pillanatok alatt, gondolkozás nélkül szíven szúrja a másikat. Ez is nagy bűn Előttem, de mégsem akkora, mint azé, aki hónapok óta tervezi őrült féltékenységében, hogy kicsapongó feleségét és annak szeretőjét megölje. Előre elmegy az üzletbe és vesz egy hangtompító pisztolyt. Kinyomozza a helyet és az időpontot, ahol megcsalják őt, tetten éri őket és mind a kettőt lelövi. Az előre megfontolt szándék Előttem is jelentősen súlyosbítja az ítéletemet.
Most vizsgáljuk meg milyen okok válthatják ki a gyilkosságot! Az iskolából hazatérő kislány letámadásánál az ok a test bűne, a paráznaság. A férj esetében a féltékenység. De kiválthatja más pénzének, vagyonának megkívánása, más állásának vagy hatalmának irigylése vagy egy veszélyes tanútól való megszabadulás vágya. A félelem és gyűlölet miatt is szoktak ölni, hogy megszabaduljanak rosszakaróiktól. Vannak olyan gyilkosságok, amit a mai ember már nem is tart bűnnek: ilyen az abortusz. A legkegyetlenebb és legalávalóbb gyilkosságok egyike. A szerencsétlen kismamák nem is gondolnak arra, hogy a fogantatás első pillanatától benne van a magzatban a lélek. A különböző védekező szerek és eszközök ezeket a kezdődő életeket oltják ki. Például aki egy spirált használ, hogy ne essen teherbe, nyugodtan nevezheti magát tömeggyilkosnak, úgy mint a kolumbiai fogorvosnő esetében, akinek a történetét pár hete hallottátok tőlem. Ebből csak annyit szeretnék felidézni nektek, hogy mi történik a pici magzattal, akit darabokban távolítanak el a kismamából. A lelke felnőtt lélek, mint a tiétek és fájdalmában, tehetetlenségében felkiált az Égre. A Mennyország megrendül e kiáltásra. A pokolban viszont örömrivalgás – mintha gólt lőnének egy futball meccsen, mert egy bűnös lélekkel több került a pokolba, a kismama lelkével. Bizony a legsúlyosabb büntetés vár az abortuszt elkövetőkre, hacsak mélyen meg nem bánják és meg nem gyónják.
Sok ember az öngyilkosságot se tartja bűnnek. Egyházam szigorúan veszi ezt. Régen nem is lehetett egyházi temetése az ilyeneknek, és csak a temető szélére, egy elkülönített helyen engedélyezték az eltemetését. Ma már nem így van. Drága Gyermekeim! Mondjátok meg azoknak, akik nagyon el vannak keseredve, hogy nincs olyan nagy baj, amiből ne lenne kiút. A másik, amit üzenek nekik, hogy az öngyilkosság nem gyógyír a gondokra, bajokra, a haláluk után a konfliktusok nem szűnnek meg, hanem még jobban kiéleződnek. A sorsuk a túlvilágon a következő: vagy a tisztítóhely legmélyére kerülnek, ahol összehasonlíthatatlanul többet szenvednek lelkükben és érzékileg is, mint itt a földön, mielőtt megölték magukat, vagy a pokol vár rájuk, ahol örökkön-örökké elviselhetetlen és nagyon intenzív fájdalmakat kell átélniük. Tehát ami legrosszabb, amit tehet magával egy ember, ha öngyilkos lesz. Miért olyan nagy bűn az öngyilkosság? Mert az ilyen nemcsak önmaga ellen vét, hanem Isten ellen is, áthúzza szándékát, beleszól hatalmába.
Nemcsak méreggel, fegyverrel vagy kődarabbal lehet „ölni”, hanem rágalmazással is. A bankban dolgozott két férfi, az egyik a pénztárnál ült. Egymás mellett volt a helyük. Az egyiknek az volt a feladata, hogy az ügyfeleknek a papírokat rendezze, a másik a pénzt vette be, adta ki. A pénztáros a főnök kedvence volt, gyakran megdicsérte és nagyobb jutalmakat kapott. A másik e megkülönböztetés miatt irigy lett rá. Elhatározta, tönkreteszi a becsületét. Mikor senki nem látta és kollégája egy pillanatra kiment, átnyúlt a fiókjába, kiemelt belőle egy 20 000-est, és belecsempészte a pénztáros zakójának zsebébe. A munkaidő végén szokás szerint a pénztáros számolja a pénzt, és ámulva veszi észre, hogy hiányzik 20 000 Ft. Nézi, hogy nem hullott-e le a földre, nem maradt-e az asztalán, de bizony sehol nem találja. Kérdezi a szomszédja ravaszul: mit keresel? Közelben állt a főnök. Mondja a pénztáros: hiányom van. És a hazug, irigy munkatárs megjegyzi: „Csak nem azt a 20 000-est keresed, amit a szemem láttára zsebre vágtál?” A főnök meglepődött. Meg kellett mutatni a zsebeit, de bizony nem volt benne. Majd a székre akasztott zakóját is megnézték és ott lapult a pénz. Szegény megszégyenített, ártatlan embernek azonnal felmondtak. A rágalmazót pedig megdicsérték, milyen szemfüles volt, hogy észrevette. Szegény pénztárosnak megölték a becsületét. Elterjedt a híre az egész városban, még az újságba is betették. Elkeseredésében nem sok választotta el az öngyilkosságtól. Végül szeretném elmondani, hogy az V. parancs ellen nemcsak az vétkezik, aki gyilkol, hanem az is, aki veszekszik, verekszik. Drága Gyermekeim! Ha valaki kötekedik veletek, kerüljétek ki, ne keveredjetek ilyesmibe. Ugye hogy fáj a szívetek, hogy látjátok saját gyermekeiteket veszekedni, civakodni, verekedni? Higgyétek el, Én is szomorú vagyok, mikor köztetek hangos szóváltásra, veszekedésre kerül sor. Sajnos mindenki a saját igazát keresi, a másik szemszögéből sose nézi a tényállást. Pedig, ha egy kicsit tárgyilagosabbak lennétek, látnátok, bennetek is van hiba, ti is tévedhettek. Ha pedig igazságtalanul bántanak is, tűrjétek el, mint ahogy Én tettem. Hívjatok segítségül, hogy csendesítselek el benneteket!
Az V. parancs fejtegetésének a végére értem. Tehát tanításomból azt a fontos végkövetkeztetést vonjátok le, hogy aki az V. parancs ellen vét, az nemcsak az emberek ellen, hanem Isten ellen is vétkezik. Legyetek béketűrőek, szelídek és alázatosak és imádkozzatok a gyilkosság bűnében szenvedő felebarátaitok lelkéért, mert nagyon súlyos büntetés vár rájuk.
Megáldalak benneteket a szelídség lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
2009. 05.18, hétfő,

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 28 -A Szentlélek szavai a 4. parancsolatról

A Szentlélek szavai a 4. parancsolatról: Tiszteld atyádat és anyádat!

Én: Édes Jézusom, szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Szentlélek Úristen! Nagy szeretettel és érdeklődéssel várjuk tanításodat. Jöjj Szentlélek! Támogass engem, hogy akadálytalanul tudjam közvetíteni bölcs Szavaidat!
Szentlélek Isten: Drága, engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok, a harmadik Isteni személy, a Szentlélek Isten, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Ma a IV. parancsról lesz szó, mely így hangzik: „Tiszteld atyádat és anyádat!”
Miért van szükség ennek a parancsnak a betartására? Mert minden emberben benne van az ösztön, hogy önmagát szereti a legjobban, ebből eredően még saját vérével, a szüleivel szemben is hajlamos szeretetlen, tiszteletlen, goromba lenni. Erre egy szélsőséges példát szeretnék felhozni nektek. Van egy 25 éves fiatalember. Kicsi korától kezdve erőszakos és követelőző volt. Csak hogy ne sírjon, minden kívánságát teljesítették. Még akkor is megvették neki a legdrágább játékot, amire vágyott, ha nagy anyagi erőpróbát jelentett számukra. Így telt el kamaszkora is. Ha nem kapta meg a mobiltelefont, a számítógépet, a motorbiciklit vagy a hifitornyot, amit kinézett magának, akkor fenyegetőzött, hogy otthagyja a gimnáziumot, elszökik hazulról stb.. 18 éves korától mindig más és más leányt hozott fel a szobájába, és szülei tiltakozása ellenére ott aludt nála. Időnként összecsődítette a barátait, és fülsüketítő hangon hallgatták a rock-zenét. Ha szülei szólni mertek, megszégyenítette őket a barátai előtt. Iskolái elvégzése után hallani se szeretett arról, hogy dolgozni menjen, a szülei keresetéből élt. Egyszer csak előállt egy kérésével, hogy autó kell neki. Ezt már a szülők nem tudták teljesíteni. Ettől kezdve pokollá tette anyja, apja életét. Öngyilkossággal fenyegetőzött, nagyon gorombán beszélt velük, és azzal félemlítette meg őket, hogy egyik éjjel végez velük álmukban. Ide vezethet, ha a szülők kezdettől fogva nem nevelik engedelmességre, szelídségre gyermeküket.
Ilyen mértékben nem mindenhol fajul el a szülők iránti tiszteletlenség és szeretetlenség, de bizony sok az olyan gyermek, aki úgy nő fel, hogy sose hallott erről a parancsról és ez a hiány lépten-nyomon jelentkezik a viselkedésében.
Azért is szükség van erre a parancsra, hogy fennmaradjon a család intézménye. A család a Szentháromságos egy Isten találmánya. Amikor még a haza fogalma sem létezett, megvolt az első család: Ádám, Éva, Káin és Ábel. A család tulajdonképpen az ország kicsinyített képe: az apa a király, az anya a királynő, a gyermekek az alattvalók. Fennmaradhat-e egy olyan ország, melynek lakosai egymás ellenségei? Fennmaradhat-e az a család, ahol a gyermekek a szülők ellenségei és egymást is gyűlölik? Vagy ahol az apa az anya ellenségévé válik? A család egységét akarja ez a parancs megőrizni.
A következő kérdés: Miért kell tisztelni a szülőket? Először is Isten után tőlük származik az életed. Ha ők nem akartak volna téged, akkor most nem élhetnél itt a földön és a legnagyobb jótól: az Örök Élettől is megfosztottak volna. Azután születésedtől fogva ők biztosították a megélhetésedhez az anyagi alapot. Sokat fáradoztak, hogy mindened meglegyen a növekedésedhez. Ha beteg voltál, apád rohant az orvosért, és a gyógyszertárba, anyád ápolt, virrasztott feletted ágyadnál, és mind a ketten aggódtak érted. Ha van szilárd vallásod és élő hited, azt is nekik köszönheted az isteni kegyelem után, mert anyád tette össze először össze pici korodban a két kis kezedet imádságra, és tanított keresztet vetni és imádkozni. Ő tartotta eléd a feszületet, hogy csókold meg rajta. Édesanyád biztatott arra az öléből a templom előtt elhaladva, hogy intsél pá-pá-t a szentségi Jézusnak.
A szüleid voltak az első tanítóid és nevelőid. Tőlük tanultál beszélni, kezüket fogva tetted első lépéseidet. Megtanítottak arra, hogy meg tudd különböztetni a jót a rossztól, hogy tudj szótfogadni. Megtanítottak a felebaráti szeretetre: hogy ne légy irigy és féltékeny. Ugye milyen nehéz a kicsinek megosztani játékát vagy a csokoládéját mással? Ezt is szüleidtől tanultad meg. Megtanítottak a megbocsátásra. Ha ti testvérek összevesztek, édesanyád megkövetelte a bocsánatkérést mindkettőtök számára. Nagyobb korodban erkölcsi útmutatást adtak, hogy a párkapcsolatokban meddig lehet elmenni. Tanácsokkal segítettek a pályaválasztásban. Óvtak az alkoholtól, drogtól, cigarettától. Igyekeztek téged munkához szoktatni, hogy ne válj lustává. Szüleid a te első és legmegbízhatóbb barátaid. Ők soha nem árulnak el, nem akarnak becsapni, megrövidíteni. Milyen oktalan az a fiú vagy leány, aki ha szerelmes lesz, titkolózik szülei előtt, egészen bezárja a szívét előttük, és idegenekkel, illetve barátaival osztja meg szíve ügyeit. A barátok irigységből vagy féltékenységből, meggondolatlanságból félrevezetik. A szülők viszont a legjobbat akarják neki, óvatosságra intik, és bölcs tanácsokkal látják el. Hány és hány leány ráfizet erre, mert szüleivel nem osztotta meg a fiúkkal való kapcsolatát. Elmesélem nektek, hogy az egyik leány hogy járt. Egyik hétvégén a diszkóban megismerkedett egy csinos, vidám fiúval. Megtetszettek egymásnak és gyakran találkoztak. A lány nem akarta és nem merte elmondani anyjának, és a randevú napján mindig kitalált valami hazugságot, hogy hová megy. A fiúnak már nagy gyakorlata volta nőkhöz, egészen magába bolondította és annak ellenére, hogy a kislány vallásos nevelést kapott – levette a lábáról. Hamarosan terhes lett, pedig csak 16 éves volt. A barátnője bíztatta, hogy menjen el egy nőgyógyászhoz és vetesse el a babát. Szegény kislány nagyon tiltakozott és kérte szerelmét, hogy mondják el a tényállást a szüleiknek, és házasodjanak össze. A fiú 23 éves volt, már befejezte a főiskolát és dolgozott. Hallani sem akart házasságról, inkább pénzt adott a műtétre. Hetekig tépelődött magában. Anyja észrevette, hogy milyen szomorú, lehangolt. Napokig faggatta, míg végre megnyílt neki. Mindent elmondott. Szülei először megdöbbentek. Felelősségre vonták, hogy miért titkolta előttük ezt a fiút. De végül is a megbocsátás és a szeretet győzött. Mind a hárman megegyeztek abban, hogy a felelőtlen, szívtelen fiút elbocsátja a lányuk, azután elhatározták, hogy elfogadják a gyermeket, mint Isten ajándékát és együtt felnevelik. Ha ennek a kislánynak nincsenek ilyen mélyen hívő, megértő szülei, ki tudja mi lett volna a sorsa? Abortusz? Öngyilkosság?
Most vizsgáljuk meg, hogyan kell tisztelni a szülőket?! Mindenekelőtt engedelmességgel. Jézus Uratok saját példájával a legtisztább és legtökéletesebb engedelmességre tanít titeket. Tudta, hogy emberré válásával szegénység, nélkülözés, szenvedés és halál vár rá, mégis Mennyei Atyjának engedelmeskedve szó nélkül vállalta. Nevelőapjának mindig szófogadó, szelíd, jó fia volt. Szerető Édesanyját mindenkinél jobban tisztelte és soha meg nem bántotta. Abból a gyermekből lesz engedelmes fiatal, akit egész kicsi kora óta engedelmességre nevelnek. Aki 5-6 éves koráig nem tanul meg szótfogadni, az később sem fog.
A bizalmatokkal is tisztelni kell szüleiteket, akár gyermekek vagytok, akár felnőttek. Ha van valami gondotok, problémátok vagy örömötök, ezeknek a legjobb helyük a szülők szívében van. A legmélyebb titkokat is elmondhatjátok nekik, mert minden embernél jobban szeretnek, és nem árulnak el. Nem irigyek a sikereitekre és nem örülnek a károtoknak, mint sokan mások. Tapasztalataikból kiindulva bölcs tanácsokkal tudnak ellátni benneteket.
Hálával is tisztelnetek kell atyátokat és anyátokat. Mert nekik köszönhettek a legtöbbet a bölcsőtől a mai napig. Rengeteg áldozat és lemondás árán fogadtak el és neveltek fel benneteket. Aki kényelemszeretetből nem vállal gyermeket, annak valóban sokkal könnyebb az élete. Az csak magával és házastársával foglalkozik. Így több ideje marad szórakozásra, pihenésre, több pénz jut szép divatos ruhákra, műszaki cikkekre, autóra, külföldi utazásokra. Gondoljatok bele, mi mindenről kellett lemondaniuk értetek. Arcuk verítékével keresték a pénzt, hogy nem szenvedjetek szükséget semmiben. Ez meg kell köszönni. Egyesek így gondolkoznak: „Én nem akartam a világra jönni! Nem akartam megfoganni. Miért szült meg az anyám? Én nem kértem erre.” Ez ostoba kijelentés. Természetesen senki sem akart világra jönni, hanem Isten akaratából lett, a Ő irgalmas szeretetéből. Az emberek el se tudják képzelni, mire lettek teremtve: egy hihetetlenül gyönyörű életre, ahol csak béke és szeretet uralkodik, a boldog Örök Életre. Legalább emiatt kell hálásnak lennetek, hogy édesanyátok világra szült.
Tiszteleteteket irgalommal is ki kell fejeznetek. Gyermekkorban a szülő gondoskodik rólatok ápol, gyógyít, vigasztal, őrködik felettetek, csecsemőkorban etet-itat, szoptat, tisztába tesz, virraszt felettetek, ha kell, de mikor már felnőttek vagytok és a szülő leesik a lábáról, mindezt, mint az irgalmasság cselekedeteit nektek kell megtennetek velük. Sokan menekülnek ettől az időrabló és fárasztó kötelességtől. Öregotthonba teszik tehetetlen szüleiket. És ezen a ponton elérkeztünk a felelősséghez, vagyis ahhoz az utolsó kérdésünkhöz, hogy miért fontos az Örök Élet szempontjából ez a parancs, hogy „atyádat és anyádat tiszteld!? Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess a földön – mondatott. Nagyon csekély lenne büntetésként a rövid élet azoknak, akik mulasztást követnek el szüleikkel szemben. A túlvilág ne mese és ott jutalom és büntetés vár rátok aszerint, ahogy éltetek. Aki vétkezik szülője ellen, Isten ellen vétkezik, mert Isten adta a szülők iránti szeretet parancsát. Vétkezik, mert megsebzi az apai és anyai szeretetet, amely a legszentebb Isten szeretete után. Átkozott a bűnös gyermek! De átkozott a bűnös szülő is. Ti szülők tegyetek meg mindent, hogy gyermekeitek ne bírálhassanak titeket, ne utánozhassák bűneiteket. Részeges, nőcsábász apát, hogyan tiszteljen a fia? Romlott erkölcsű, kicsapongó anyát, hogyan tiszteljen a lánya? Adjatok jó példát a gyermekeiteknek, hogy tiszteletre méltók lehessetek.
Drága Gyermekeim e témának végére értem. Ti Istenszerető, hűséges engesztelőim bizonyára megszívlelitek tanításomat és feléledt bennetek a szülők iránti megbecsülés gondolata. Tanításaimból gyermekeitek és unokáitok szívébe is ültessétek bele legfontosabb intelmeimet!
A szülők és gyermekek közötti kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
 
Az 5 Szent Seb rózsafüzér előtt (2009.V.11, hétfő)
Jézus: Forrón szeretett, drága engesztelő Gyermekeim! Elérkezett az idő, hogy kiűztek benneteket házamból. Akárhová mentek, Édesanyám és Én követünk titeket és veletek megyünk. Látom szomorúak és nyugtalanok vagytok, nem látjátok a kiutat. Lelketek háborog, keresitek az árulókat. Olyanok vagytok, mint apostolaim a süllyedő csónakban: KICSINYHITŰEK. Hát már elfelejtettétek jövendölésemet, hogy hamarosan szakadás lesz az Egyházban? Még meg sem történt a Figyelmeztetés és megindult a szétválasztódás. Elkezdődött üldözésetek, azoké, akik nagyon szeretnek Engem.
Próbára tettünk benneteket, hogy e súlyos kereszt alatt kitartotok -e Mellettünk a végsőkig. Töröljétek le könnyeiteket, támaszkodjatok Rám és Mennyei Édesanyátokra! Engesztelésetek, amit eddig tettetek az egész Szentháromságnak és Szűzanyátoknak nagy örömére szolgált, sok lelket mentettek, ezért a továbbiakban gondoskodunk rólatok és megvédünk minden külső és belső ellenségtől. A Sátán tombol engesztelésetek gyümölcsei miatt, ezért duplán támad. Árulókat küld soraitok közé, akik igyekeznek megszüntetni imacsoportotokat, és ugyanakkor belülről, köztetek ellentéteket szít. Gyűlöletet, haragot akar kelteni szívetekben. Úgy védekezzetek, hogy ne keressétek, ne találgassátok kik a bomlasztók, hanem így név nélkül imádkozzatok értük, mert Mennyei Atyátok kemény büntetést szán nekik. Könyörögjetek számukra enyhítésért.
Látom, Kicsinyeim, hogy féltek a jövőtől, aggaszt benneteket a gond, hogy vajon együtt maradhattok-e. engesztelésetek fennmarad, mert nagy értékeket hordoz magában. Nem engedjük, hogy ezek az értékek elvesszenek. Az égi tanításokra is szükségetek van a továbbiakban, hogy lelketek erősödjön. Hogy ezután hogyan őrizzük meg 5 Szent Seb Engesztelő csoportotokat, azt nem tárom fel, mert a jövőt fátyol fedi, de vészhelyzetekben Évám sugallatokat fog kapni Tőlünk, hogyan intézkedjen.
Kedveseim! Ne bánkódjatok, hogy mától kezdve nem templomban vagytok. Nagy szeretetemben megáldom ezt a termet és azt, aki befogad benneteket. E perctől kezdve ez a helyiség az Én hajlékom. Mindig ott van az Én Hajlékom, ahol ti, drága hűséges Kicsinyeim tartózkodtok. Ott vagyok mindannyiótok szívében és közben itt állok Éva mellett karomat szélesre tárva és úgy fejezem be Szavaimat, hogy közben 5 Szent Sebemből kegyelmem és szeretetem sugarait árasztom rátok.
Arra kérlek benneteket, hogy e mai 5 Szent Seb rózsafüzért ajánljátok fel szegény ellenségeitekért!!!
Így kövessetek Engem a megbocsátó szeretetben. Eszközöm felemelt kezén keresztül küldöm megváltói áldásomat rátok az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

2009.05.11.,

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 27 – A Mennyei Atya szavai a 3. parancsolatról

Mennyei Atya: III. parancs: Az Úr napját szenteld meg
Én: Édes Jézusom, nagyon szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé. Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy újból leereszkedsz hozzánk kicsiny teremtményeidhez, és tanítani fogsz minket. Szentlélek Úristen: Segíts, hogy méltóképpen tudjam közvetíteni a Mennyei Atya Szent Szavait engesztelő testvéreimnek!
Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek! Én vagyok a ti Uratok, Istenetek, Mennyei Atyátok és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Ma a III. parancsról lesz szó: „Az Úr napját szenteld meg!”
A Szentírásban olvashatjátok: „Isten a 7. napon befejezte művét, amit alkotott. A 7. napon megpihent…  Isten megáldotta és megszentelte a 7. napot…” teremtés2
Ha Én az Isten, a hetedik napot pihenésre használtam, akkor ti is kövessetek Engem, engedelmeskedjetek Nekem és a Vasárnapot, az Úr napját szenteljétek meg! Most elmondom, hogy -e parancs teljesítése számotokra milyen kötelességekkel jár.
Az első kötelesség a szentmisén való részvétel vasárnap, de ha körülményeitek engedik, naponta. Szent Fiammal együtt nagy szeretettel várlak benneteket a Házamba. A szentmise a leghasznosabb időtöltés életetekben, mert lelketek bőséges kegyelmet kap alatta. Aki még a vasárnapi szentmise látogatásnak se tesz eleget, az egészen eltávolodik tőlem. Egyesek így mentegetőznek: „Ha Isten mindenütt jelen van: a természetben, a lakóházakban, az utcán, akkor miért kell, hogy miért kell nekem a templomban meglátogatni? Az igaz, hogy mindent betöltök, és mindenütt ott vagyok, de Szent Fiam, Jézus Krisztus áldozata csak a szentmisén újul meg és kegyelmeimet ott tudom a leghatásosabban kiosztani. Egy példán keresztül szeretném bemutatni nektek, milyen károkat okoz a lélekben a templomba járás elhanyagolása. Nagyon közeli esetet mutatok be nektek, az előttetek álló Éva esetét. Mikor férjhez ment és idekerült Kadarkútra, a kommunista vezetők olyan erőszakosan üldözték a vallásos pedagógusokat, hogy itt nem lehetett templomba járnia. Csak akkor jutott szentmiséhez, ha hazament látogatóba Budapestre a szüleihez. Belevetette magát a sokrétű iskolai munkába, az itthoni háztartásba és saját 3 gyermeke nevelésébe. 6 hosszú év alatt lassan egészen megfeledkezett a lelkéről és Rólam. Csak akkor jutottam eszébe, ha bajban volt. Megszántam őt ebben a közömbös állapotban, és jött egy Karácsony. A fenyőfa alatt férje és gyermekei előtt belesült a Miatyánkba. Sírva fakadt. Elhatározta, hogy jogosítványt szerez, vesznek egy autót, és minden vasárnap viszi Szentmisére a családját az 5. faluban. Ettől kezdve rendbejött a lelke. Ennyit számít a vasárnapi templomba-járás.
Drága Gyermekeim! Ti, akik rendszeresen gyakoroljátok vallásotokat, mondogassátok a nem templomba járó családtagjaitoknak, rokonaitoknak, szomszédaitoknak, hogy vegyék komolyan a vasárnapi szentmisét, amely egyrészt Jézus Uratok megújuló keresztáldozata, másrészt Feltámadásának és Győzelmének ünnepe. Ne teljen el vasárnap szentmise nélkül.
E paranccsal kapcsolatban másik kötelesség a nehéz munkától való tartózkodás. Ide tartozik a kerti munka, a mosás, vasalás, építkezési munkák, meszelés, favágás, nagytakarítás stb. vasárnap csak annyit szabad dolgoznotok, amennyi a család kiszolgálásához kell. ezt a napot Nekem, Isteneteknek kellene szentelni és családtagjaitoknak. Ó, milyen keveset kérek Én teremtményeimtől: egyetlen órát a hét napból, a vasárnapi szentmisét, és ezt sem kapom meg. Ezen a napon végre együtt lehetnek a szülők a gyermekekkel: közös ebéd, játék, kirándulás, kimerítő beszélgetések. De sok helyen sajnos még vasárnap is beleszól a családi együttlétbe a véget-hosszat nem érő TV-nézés, internetezés, számítógépes játékok. Hogyan lehet egymástól elszigetelten ünnepelni az Úr napját? Ha még ezt a napot sem töltik együtt, elhidegülnek egymástól a családtagok, és nem érzik a különbséget a szürke hétköznapok és a vasárnap között.
Ez a III. parancs, hogy „az Úr napját szenteld meg”, hasznos minden ember számára, mert egyaránt szolgálja a testet, és a lelket. Vizsgáljuk meg, hogyan!
  1. Az elfáradt testnek szüksége van a pihenésre. Az igavonó állatokat is pihentetjük a nehéz munka után. A földi is pihen azokban a hónapokban, mikor nincs bevetve, táplálkozik a sókkal, amit az esőből vagy a föld mélyéből kap. Az évelő virágok is pihennek, a lombhullató fák is. Csak az embernek nem járna pihenés?
  2. Vasárnap bontakozik ki jobban az emberek között a felebaráti szeretet: összejönnek a testvérek és hozzák gyermekeiket, házastársukat. A nagyszülők végre találkoznak az unokáikkal. Ilyenkor a jó barátok is összejönnek. Most alkalom nyílik kifelé is jót tenni: meglátogatni egy beteget vagy egy magányos, szomorú öreget, hiszen nem hajt a munka, van egy kis szabadidő.
  3. A III. parancs az erkölcsi gondolkodást is formálja. Aki helyesen értelmezi az előírt vasárnapi pihenést, az mértéktartó benne. Nem heverészik, lustálkodik egész nap, nem paráználkodik, és nem részegeskedik. Nem azon töri a fejét, hogy a jövő héten, hogyan tudja becsapni, kihasználni jobban munkatársát, ügyfelét vagy a vevőt, hanem megvizsgálja lelkiismeretét, hogy az eltelt héten milyen bűnöket, hibákat követett el és mélyen megbánja. Tehát hazug képmutatás a III. parancs szerinti olyan testi pihenés, amelyhez nem társul bensőséges, lelki megszentelő tevékenység, helyes önvizsgálat és komoly elhatározás, hogy a következő héten jobban fog viselkedni.
  4. A III. parancs, hogy „az Úr napját szenteld meg!” a lelket is szolgálja. Felhívja a figyelmeteket arra, hogy az a nap Enyém, a ti leghatalmasabb Uratoké. Legalább ezt az egy napot ajándékozzátok Nekem a hat fárasztó nap után. Köszönjétek meg, hogy erőt adtam az elmúlt heti munkához és kérjetek kitartást és egészséget az előttetek álló hétre. Mint ahogy a gyermek egyheti egész napos tábor után hazatérve boldogan szalad szülei ölelő karjába, úgy siessetek Házamba és mondjátok Nekem nagy-nagy örömmel: Édes, jó Atyám! Megjöttem az egész heti munkából. Ma egész nap a Tiéd leszek. Erre Én kitárom a karjaimat, átölellek és megcsókollak titeket, csak ezt ti nem láthatjátok. Csak a szívetekkel érezhetitek, mert teletöltöm lángoló Isten-szeretettel. Ezzel kölcsönösen bearanyozzuk egymásnak a vasárnapot.
Ezután vizsgáljuk meg, hogy az emberek többsége miért nem jár szentmisére. Ennek többféle oka van. Az egyik a közömbösség, hitetlenség és kételkedés. Aki nem hisz Bennem, az üres időtöltésnek tartja a misét. Az emberek is így vannak egymással: akit nem szeretnek, és nem hisznek benne, azzal miért is barátkoznának? Miért látogatnák meg? Aki nem tudja elhinni, hogy Szent Fiam valóságosan jelen van az Oltáriszentségben, az természetesen nem megy Szentmisére, mert hazugnak tartja az egész szertartást.
Vannak, akik a hiányos nevelés miatt nem járnak templomba, szüleiktől is ezt látták. Nem szoktak hozzá, így nincs is hiányérzetük.
Sok embert egyszerűen a lustaság, a kényelemszeretet tart vissza. Könnyebb otthon heverészni a TV előtt, mint szépen ünneplőbe öltözni.
Másokat a munka. Egész héten hajszolja a pénzt, dupla állást vállal, alaposan kifárad, s minden házimunka: porszívózás, mosás, kert vasárnapra marad.
Van olyan ember, akit a plébánosa egyénisége vagy emberi gyengeségei tartanak vissza. Gyermekeim a pap is ember. Hogy mennyire szentéletű egy pap, mindenekelőtt az egyházközség embereitől függ. A közösség segítheti őt imáival, azzal, hogy megbecsüléssel, tisztelettel viszonyul hozzá és támogatásáról biztosítja. Tudjátok, Gyermekeim, ha a pap vét, nemcsak ő felel a vétkéért, hanem a hívek is, mert nem imádkoztak érte, nem hoztak áldozatokat érte. Ha ellenszenves a miséző pap, attól még el lehet menni a szentmisére, mert saját lelketek érdekében mentek templomba, nem a papért.
Egyes asszonyok azzal indokolják, hogy nem mennek misére, hogy főzni kell a családra. Ez nem mentség. Előző este is meg lehet főzni, vagy korán reggel.
Mióta Egyházam újításként bevezette a szombatot, hogy vasárnap helyett akkor is lehet szentmisére járni elfogadható indok esetén, azóta ez sokan félreértik: szabad a vasárnapjuk, elmehetnének a templomba, mégis önkéntesen a szombat estét választják. Nem helyes. Ez esetben vétenek a III. parancs ellen.
Drága engesztelő Gyermekeim! Kimerítettük e paranccsal kapcsolatos témát. Sajnos nem hallhatták azok, akiknek e területén súlyos mulasztásaik vannak. Ti, legbuzgóbb Gyermekeim, akik még hétköznap is Velem vagytok Házamban, adjátok tovább másoknak tanításomat, hogy még időben megfeleljenek fontos elvárásomnak, hogy az „Úr napját szenteld meg!” Én, szerető Atyátok a megbocsátásra mindig készen állok. Ha megbánják és meggyónják a vasárnapi szentmise-mulasztást, ha komolyan elhatározzák, hogy ezután az Úr napját megszentelik, akkor őket is Szívemre ölelem.
Megáldalak titeket a Hozzám való hűség lelkületével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
2009. 05.04., hétfő 

PostHeaderIcon Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

2009. május 1. Első pénteken du. 3 órakor, a kegyelem órájában itthon a keresztutat imádkoztam. Ekkor az Úr Jézus ezeket az elmélkedéseket mondta a lelkemben:
 
I. állomás: Jézust halálra ítélik
 
„Halálra ítéltek Engem a ti bűneitekért. Nemsokára titeket is halálra ítélnek, mert az Én követőim vagytok.”
 
 
II. állomás: Jézus magára veszi a keresztet
 
„Magamra vettem értetek a keresztet. Ti is magatokra veszitek mások terhét – Énértem.”
 
 
III. állomás: Jézus először esik el a kereszttel
 
„Első esésem azért volt, hogy titeket felsegítselek. Ti is segítsétek fel mindazokat a bűnből, akiket elétek hozok.”
 
 
IV. állomás: Jézus találkozik Édesanyjával
 
„Édesanyám megvigasztalt Engem. Nektek adtam Őt, hogy titeket is megvigasztaljon.”
 
 
V. állomás: Cirenei Simont kényszerítik, hogy segítsen a keresztet vinni
 
„Amikor már teljesen kimerültem, Cirenei Simon segített vinni a keresztet. Mellétek is adok segítőket, hogy beteljesítsétek örök tervemet.”
 
 
 
VI. állomás: Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
 
„Veronika mély részvéttel volt Irántam. Ti is legyetek részvéttel bajba jutott, szükséget szenvedő felebarátaitok iránt. Engem lássatok mindegyikben!”
 
 
VII. állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel
 
„Amikor másodszor estem el a kereszttel, ezt a megátalkodott bűnösökért tettem. Engeszteljetek értük, hogy felkelvén gyengeségükből, megerősödjenek a hitben, és életszentségre jussanak!”
 
 
VIII. állomás: Jézus találkozik a síró asszonyokkal
 
„Az asszonyok Engem sirattak, miközben Én az ő bűneik miatt szenvedtem. Ne kövessetek el bűnt, mert Én misztikusan a világ végéig szenvedek minden bűn miatt.”
 
 
IX. állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
 
„Harmadik elesésem a vesztükbe, a kárhozatba induló lelkekért volt. Ha ilyeneket láttok – sajnos sok van – teljes szívetekből imádkozzatok értük, és ajánljátok fel magatokat engesztelő áldozatul. Ezzel sok lelket mentetek meg az örök kárhozattól.”
 
 
X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól
 
„Levetkőztettek, hogy ezzel is megalázzanak. Ti öltöztessetek fel azáltal, hogy szemérmesen öltözködtök, és megtartjátok a szent tisztaságot!”
 
 
XI. állomás: Jézust keresztre szögezik
 
„A keresztre szögeztek Engem a ti üdvösségetekért. Csak úgy tudjátok elnyerni az örök életet, ha teljes önmegtagadásban éltek, és hordozzátok Értem a keresztet.”
 
 
XII. állomás: Jézus meghal a kereszten
 
„Meghaltam értetek a kereszten. Ti is haljatok meg a bűnnek, és akkor feltámadtok az örök életre.”
 
 
 
XIII. állomás: Jézust leveszik a keresztről
 
„Amikor levettek a keresztről, Szent Anyám fogadott az ölébe. Ti is fogadjatok Engem a szívetekbe minden szentáldozáskor olyan nagy szeretettel, ahogyan ezt Ő tette. Kérjétek meg Őt, tanítson meg titeket Engem szeretni. Kérjétek el az Ő Szeplőtelen szeretettől lángoló Szívét!”
 
 
XIV. állomás: Jézust sírba helyezik
„Amikor sírba helyeztek, Szent Édesanyámat csak az tartotta életben, hogy hitte: harmadnapra feltámadok. Ti is, amikor nagy fájdalom nehezedik a szívetekre, higgyétek, hogy egyszer minden elmúlik, és a mennyben örök boldogságban fogtok élni.”

Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2009. május
    h k s c p s v
    « ápr   jún »
     123
    45678910
    11121314151617
    18192021222324
    25262728293031