2008. december archívum

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 11 – A Szentlélek beszél a türelemről

A szentlélek a türelemről
Drága Engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok a 3. isteni Személy a Szentlélek, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma egy fontos és szép erényről, a türelemről foglak tanítani benneteket.
„ A türelem rózsát terem!” – mondja a közmondásotok. Így is van. Aki türelmes, az lelki kincseket gyűjt magának. Az emberrel bizony nem születik együtt a türelem. Az újszülött csecsemő nem tud várni semmire, nagy sírással jelzi igényét. A dackorszakos kisgyermek toporzékolva, sírva követelőzik, ha nem kapja meg azonnal, amit akar.  Az iskolások – ha nincsenek türelemre nevelve – nem tudják kivárni, míg rájuk kerül a sor, önző módon mindenhol előretolakodnak. A felnőttek között is hány és hány olyan van, aki dühös megjegyzéseket tesz a sorbaállásnál. Tehát, ha nem születik veletek ez az erény, akkor ki kell nevelni gyermeketekben és saját magatokban is.
Hogy lehet türelemre szoktatni a gyermeket? Már pici korban kell kezdeni. Abban a pillanatban, hogy megnyikkan, nem kell felvenni és órákig dajkálni a kisbabát, mert így megszokja, hogy egy kicsit várni kell a sorára. A 2-3 éves kisgyermeket is akkor nevelitek egészségesen, ha megtanítjátok a türelmes várakozásra. Hiába nyafog, hozzá kell szoknia, hogy anyuka először befejezi az elkezdett mosogatást vagy tésztagyúrást, és csak pár perc múlva kapja meg, amit akar.
A kis és nagyiskolások akkor vannak okosan nevelve, ha nem teljesül azonnal minden óhajuk, hanem hosszabb, rövidebb ideig várniuk kell. Ha vágyakozik egy drága játék után vagy egy komolyabb ajándék után, pl. mobiltelefon, bicikli, hifi torony, autó, akkor se kapja meg azonnal, ha anyagilag megalapozottak vagytok. Edzeni kell a lelkét, hogy megtanuljon türelmesen várni. Az így nevelt gyermekekből lesznek a türelmes felnőttek.
Az élet milyen helyzeteiben van legnagyobb szükség a türelemre?
1.) Először is a nehéz emberekkel való bánásmódkor. Elmesélek egy esetet. Egy férj a munkahelyén öntelt viselkedése és nagy szája miatt összeszólalkozik a főnökével. Feldúlva érkezik haza, és rosszkedvét a családján tölti ki. Beleköt a feleségébe, gyerekeibe, anyósába. Semmi sem tetszik neki. Ha a feleség türelmes és így neveli gyermekeit is, nem szól vissza, akkor az ideges férj is lecsillapodik és béke lesz a házban. De amikor a férj kiegyensúlyozott állapotban kerül, türelmesen kéri, hogy máskor uralkodjon hangulatain, mert az ilyen kirohanás árt a gyermekeik lelkének. Az ilyen türelmes feleség nemcsak a család békéjét állítja helyre, hanem örök érdemeket szerez magának az Égben.
2.) Másodszor nagy szükség van a türelemre, ha betegség ér titeket. Az egészség nagy kincs, de nem a legnagyobb. A hívő, igazi mély hittel rendelkező ember el tudja fogadni betegségét. Ez azért van, mert tisztában van vele, hogy a szenvedésnek értelme van. Fel lehet ajánlani Istennek a saját lelke üdvösségéért, mások lelkéért. Tudja, hogy a felajánlott szenvedés, bármilyen kicsi vagy nagy, mindennél nagyobb érték Isten szemében. Még ha élete végéig is hurcolnia kell betegségét, akkor is türelemmel viseli, mert hiszi, hogy ez a szenvedés és az egész földi élet csak ideiglenes, de utána a boldog örök élet vár rá türelméért. A betegnek nem csak a betegséget és fájdalmait kell türelemmel viselnie, hanem az ágyhoz kötöttséget és kiszolgáltatottságot.
Hány és hány fekvő beteg van, aki türelmetlen, szekánt viselkedésével pokollá teszi családtagjai vagy kórházi ápolói életét. Folyton ugráltat mindenkit maga körül. Rögtön megsértődik és kiabál, káromkodik, ha nincs ott azonnal, amire vágyik. Áldott legyen az az ágyban fekvő, beteg gyermekem, aki megértő és türelmes ápolóihoz, családtagjaihoz! Aki megérti, hogy nem ő van egyedül a világon, akivel környezetének foglalkoznia kell.
3.) Szükség van a türelemre, ha ti vagytok az ápolók. Bele kell képzelni magatokat a szegény, tehetetlen, fájdalmak között vergődő felebarát vagy hozzátartozó helyzetébe, mivel nem tud felkelni az ágyból, egy pohár vizet se tud hozni magának. Lelki támaszra is vágyakozik: egy-két együttérző, meleg szóra. Szörnyű nyomasztó a betegnek, ha úgy telnek napjai -még ha ki is szolgálják – hogy senki egy szót se szól hozzá, mintha csak egy tárgy lenne. Valahogy így érzik magukat az elfekvő osztályokon a betegek. Tőletek, forrón szeretett engesztelő gyermekeim elvárom, hogy betegjeiteket türelmesen és szerető szavakkal ápoljátok. Jutalmatok nagy lesz érte a Mennyben.
4.) Negyedszer szükségük van a türelemre a választottjainknak. Egyre több kegyelemmel halmozzuk el őket, de ezeknek az ajándékoknak az idejét ki kell várniuk. Az új kegyelem akkor érkezik meg, mikor jónak látjuk és nem múlik a választott lelkek érdemein. Ingyenes ajándék.
Végezetül azt szeretném elmondani nektek, hogy milyen a Szentháromság egy Isten türelme. VÉGTELEN.
1.) Hogy nyilvánul meg ez a végtelen türelem az egyénnel szemben? Megszületik az ember, gyermek lesz, ifjú lesz, felnőtt lesz. Mi mindenkit saját hasonlóságunkra teremtettünk, tehát a végén tökéletesnek akarjuk látni. Ezért életében kegyelmeket küldünk neki, melyeket – szabadakarata szerint – vagy elfogad, vagy visszautasít. Gyengeségénél fogva hajlik a gonosz kísértéseire és gyakran elbukik. Ha megbánja ezeket az eleséseket, Mi lehajolunk hozzá és felemeljük, megtisztítjuk, hogy új lappal indulhasson. Már az első halálos bűnnél eltaposhatnánk, elvehetnénk földi életét, és kárhozatba küldhetnénk, de nem tesszük, mert végtelenül türelmesek vagyunk, és nagyon szeretjük. Előre ismerjük sorsát és tudjuk, hogy lesznek életében jobb napok, mikor majd közelebb kerül Hozzánk a szíve, és elfogadja kegyelmeinket, irgalmunkat.
Még ahhoz is türelmesek vagyunk, aki halála pillanatáig sem hisz Bennünk és nem szeret Minket, és nem tér meg. Jézus Uratok az első ítéletkor, mikor személyesen találkozik az ilyen kilátástalannak tűnő bűnös lélekkel, mint haldoklóval, utoljára bűnbánatra szólítja fel és felajánlkozik neki, hogy Őt válassza, ne a gonoszt, mert így megmenekül az örök haláltól, a pokoltól és a tisztítóhelyre, a remény helyére kerülhet. Tehát a Szentháromság türelme az ember születésétől egészen a haláláig tart.
2.) Hogyan fejeződik ki Isten türelme az egész emberiség sorsával szemben? Tekintsetek vissza az Ószövetségben leírt vízözönre! Akkoriban a bűn olyan mértékben elhatalmasodott az emberekben, hogy Isten haragra gyúlt. Mégsem pusztított el mindenkit, mert Noét és a hozzátartozó embereket és állatokat meghagyta, hogy ki ne pusztuljon teljesen az Ő teremtése. Ma az emberek romlottsága még nagyobb, mint Noé idejében volt. A próféciák szerint kb. 2000-ben már el kellett volna pusztulnia a Földnek. De Isten végtelenül türelmesen vár.
Az engesztelők imái felszállnak a trónjáig a felajánlott szenvedésekkel és áldozatokkal együtt, és ezért tart még a haladék, amit kaptatok. Ebből a kegyelmi időből már nagyon kevés van hátra. Már csak a Mennyei Atya szavára vár az Ég és Föld, és megindulnak a rátok váró nagy események. Ennek első és nagyon közeli megnyilvánulása lesz a Nagy Figyelmeztetés. Ez a legnagyobb isteni irgalom megjelenése lesz az emberiség számára. Ha ez elmaradna, nagyon kevés ember lelke jutna el az Örök Életre. Tehát az egész teremtéssel szemben is látszik Isten végtelen türelme, hogy figyelmeztetés nélkül nem zúdítja rátok a nagy Büntetést.
Drága, engesztelő Gyermekeim! Örömmel látom, hogy nagyon várjátok már a Nagy Figyelmeztetést és az Én kiáradásomat. Boldog vagyok, ha hívogattok, mert legcsodálatosabb pillanat lesz számomra, ha lelketeket fényemmel bevilágíthatom, ha milliókat előkészíthetek a megtérésre. Váratlanul és nagyon hamar itt leszek. Mégse az időpontot kutassátok, hanem készen álljatok, hogy bármelyik percben fogadhassatok! Legyetek tele szeretettel és tisztasággal! Türelemmel várjatok, félelem ne legyen bennetek, mert lángoló szeretettel jövök közétek és lelketekbe.
Megáldalak benneteket a türelem lelkével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Az 5 Szent Seb Rózsafüzér imádkozása előtt
Én: Drága Jézusom! Még csak pár napja múlt Karácsony. Képzeletbeli szemlélődéssel magam elé képzellek Téged, a kisded Jézust és ezzel a szép rózsafüzérrel szeretném megköszönni Neked emberré válásodat. Hogy otthagytad értünk a tündöklő Mennyországot, és egy időre leköltöztél erre a nyomorul, bűnökkel terhelt Földre, hogy megszabadíts minket a kárhozattól. Engedd meg, hogy képzeletben a legnagyobb tisztelettel megcsókoljam kicsi gyermekkezedet köszönetül áldozataidért, Sebeidért, Könnyeidért, Véredért.
Kérlek, zárd kicsi karjaidba és öleld Szent Szívedre minden engesztelő gyermekedet, akik itt vannak a templomban. Amen.
Jézus: Drága, engesztelő Gyermekeim! Ti testvéreim is vagytok a Mennyei Atyában. Én nemcsak a képzeletetekben vagyok itt, hanem valóságosan itt ülök Édesanyám ölében, mint kicsi gyermek. Itt állunk Évámtól jobbra. Ezt csak egy valaki láthatja közületek most, ha elfogadja kegyelmünket. Mikor Éva kérte kezemet, hogy megcsókolhassa, valóságosan belehelyeztem tenyerébe. Oly jól esett ez Nekem, hogy nyájatokra rámosolyogtam. Most felemelem csöpp kis kezemet, mely később szöggel át lesz szúrva és egy fekete keresztet nyújtok felétek. Ez a kereszt jelképe azoknak a szenvedéseknek, melyek rövidesen az egész emberiségre várnak. Ne féljetek, veletek leszek. Megáldalak titeket az egész Szentháromság nevében.
2008. december 29. hétfő

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 10 – A Mennyei Atya szavai a karácsonyról

Mennyei Atya a Karácsonyról
Drága engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én szólok hozzátok, a ti Mennyei Atyátok, eszközömön keresztül, a Karácsonyról. Nagy örömmel látom, hogy ti, akik itt vagytok, hűségesen, rendszeresen és kitartóan jöttök Házamba. Megértettétek az engesztelés művének fontosságát. Ha hiszitek, ha nem, ezekkel a hétfői délutánokkal sok-sok lanyha lelket mentetek Nekem. Szerető és hálás Atyátok vagyok és minden jócselekedeteket, így ezt is, feljegyzem az „Élet Könyvébe”.
Már csak 1-2 nap választ el benneteket a kereszténység egyik legszebb ünnepétől: Karácsonytól. Az Én szeretett Fiam kétszer született meg; az idők kezdete előtt, a teremtés előtt, másodszor Szűz Mária hozta a világra, az Én legkedveltebb, legtisztább szeplőtelen Leányom. Fiam velem egyenértékű mindenhatósággal, hatalommal, bölcsességgel született, teljes szabadakarattal. Emberré válását közösen határoztuk el, együtt az egész Szentháromság. Láttuk, hogy teremtésünk a vesztébe rohan és ez az egy lehetőség van megmentésére. Felmerül egyik-másik ember logikájában, hogy miért nem Én, az Atyaisten áldoztam fel magam az emberiségért, miért Fiamat küldtem? A kérdésre kérdéssel válaszolok. A földi szülőknek mi a nagyobb fájdalom? Ha ő beteg és ő hal meg, vagy ha fia? Higgyétek el, nagyobb fájdalom volt nekem látni gyermekem kínszenvedését és kínhalálát, mintha testbe költözve Nekem kellett volna végigcsinálnom. Lelkemben ugyanolyan intenzitással szenvedtem, mint Ő. Mivel Jézus Krisztus maga a szeretet, önként és egyúttal engedelmességből vállalta az emberré válást. Olyan életet választott magának, amelynek minden helyzetében példát mutathat nektek, erőt és bátorítást adhat lépéseitekhez.
Most Jézus születését szeretném feleleveníteni és világosabbá tenni előttetek. A múlt héten Édesanyátok elmondta nektek, hogy neki – szeplőtelen fogantatása következtében – nem kellett átélnie semmilyen kellemetlenséget a 9 hónap alatt és semmi fájdalmat nem érzett a szülés alatt. A következőképpen történ. Éjszaka volt, lefeküdt a szegényes istálló szalmájára, de nem jött álom a szemére. József a tüzet élesztgette, háttal volt, így észre se vette, mi történik. Mária feltérdelt és magában imádkozni kezdett. Elragadtatásba esett. Arca ragyogott a boldogságtól, mosolygott és testéből egyre erősebb fény áradt, mely beragyogta az egész istállót. A fehér tündöklő fény egészen beburkolta térdeplő alakját.
Hirtelen megnyílt a hasfala és onnan a szalmára kikerült az újszülött kis Jézus gömbölyű, rózsaszín, formás kis alakja. Belőle is áradt a ragyogó fény. József közben a tűzrakás alatt imádkozott és elragadtatásba esett, így nem vette észre a különös fényt. Mária arra ébredt fel kábulatából, hogy a kis újszülött felsírt. Lehajolt Jézuskájához, imádattal nézte, ahogy kapálódzik, megcsókolta és szólt Józsefnek, hogy hozzon valamit, amibe bepólyálhatják. József sietett, hozta a meleg holmit, és térdelve imádta a kicsi Gyermeket. Mária a boldog kismama, még mielőtt felöltöztette volna Jézuskáját, magasba emelte és felajánlotta Nekem, a Mennyei Atyának ezekkel a szavakkal: “Íme itt vagyok, Atyám és felajánlom Neked egyetlen gyermekemet, a Te dicsőségedre.” Azután bepólyálta és jászolba fektette. Nem tudtak betelni imádatával. Egy édesanya, aki megszüli földi gyermekét, örömében le se tudja venni a szemét kisbabájáról, ha csak 5 percre elszakítják tőle, már hiányzik neki. Hát akkor képzeljétek el, mit érezhetett a Szűzanya mikor a Messiásban, Isten Fiában gyönyörködhetett! Mekkora hála és szeretet gyúlhatott a szívében, hogy reá esett a választásom.
Ti kedves, Engesztelőim! Gondoltatok -e arra, hogy ti ugyanilyen boldogok lehettek? Szűzanyátok vehette, csókolgathatta, ölelgethette isteni gyermekét, ti viszont a szentáldozásban egészen eggyé válhattok vele. Fizikailag: hiszen az Oltáriszentség a gyomron keresztül a vérkeringésbe kerülve táplálja sejtjeiteket, alkotórészetekké válik. Lelkileg is egyesülhettek vele, mert Istensége, mely jelen van a Szentostyában, alakítja személyiségeteket, szeretetre, szelídségre, alázatra hangol.
Nézzük, miért van olyan szoros kapcsolatban a szeretet szó a Karácsonnyal! Az Én Fiam azért született a Földre, hogy megtanítsa az embereket az igazi szeretetre.
1.) Az Ószövetség szeretetről alkotott fogalma egészen más volt, mint amit Jézus tanított: „Szemet szemért, fogat fogért.” Félreismertek Engem, a szerető Atyát. Bosszúálló, megtorló Istennek képzeltek, akitől rettegni kell. Az Én Fiam végre bemutatott az embereknek, mint megbocsátó, irgalmas, szerető Atyát.
2.) Egész életével példát mutatott nektek a szeretetre. Kapott-e édesanyja több engedelmességet, gyengédséget, figyelmességet fiától, mint Szűz Mária? Segített-e gyermek apjának nagyobb igyekezettel, mint a kis Jézus: ezzel a szülők iránti szeretetet állította elétek példának. Ha a mai gyermekeknek és fiataloknak nem a rockénekesek, a sportolók és az erőszak-filmek, szexfilmek színészei lennének a példaképei, hanem maga Jézus Krisztus, akkor engedelmesek és szelídek lennének szüleikhez és nevelőikhez.
Jézus példát mutatott nektek, hogyan kell szeretni a barátaitokat és ellenségeiteket is. Ha Ő lenne az emberek példaképe, nem lenne annyi veszekedés, verekedés, gyilkosság, gyűlölet és haragtartás. Ha úgy szeretnétek az elesetteket, a betegeket mint Ő, nem lenne annyi szomorúság a Földön.
Ó, drága Kincseim, akik hisznek Bennem és hallgattok Engem, ti már ízlelgetitek a jézusi szeretetet. Ő mondogatta nektek, hogy arról lehet felismerni, hogy hozzám tartoztok, hogy szeretitek egymást. Valóban szeretitek egymást? Azonnal segítetek, ha a másik bajban van? Nem ítélitek el mások hibáit? Tudtok –e elég áldozatot hozni családtagjaitokért, szomszédaitokért, munkatársaitokért? Mert könnyű szeretni azt, akivel csak a templomban találkoztok, de milyen nehéz azt, akivel együtt kell lakni vagy dolgozni.
Most karácsonykor, Jézus szeretetének ünnepén kezdjétek növelni magatokban a Jézusi szeretetet. Legyetek türelmesek, megértők a nehéz emberekhez, legyetek könyörületesek a bajba jutottakhoz. Mosolyogjatok mindenkire és sugározzátok magatokról az Én Isteni szeretetemet. Karácsonykor támad a családokra legjobban Ellenségem. Idegességet, békétlenséget, haragot akar szítani. Ne engedjétek! Térdeljetek le a kis Betlehem elé és kérjétek a karjait szeretettel kitáró kicsi Jézust, hogy minden családtagotok szívét töltse meg szeretettel, békével! Kérjétek Szentlelkemet, hogy jöjjön minél hamarabb és hozzon fényt, hitet, reményt, szeretetet az emberek lelkébe! A Szentlélek Úristen készülődik már, csak az Én intésemre vár. Rövid idő, és megtisztítja ezt a bűnös és szenvedő világot. Addig is készítsétek a lelketeket sok imával, böjttel, önmegtagadással, bűnbánattal, szentgyónással.
Lángoló isteni szeretetünk tüzét küldjük nektek mindhárman: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek
2008. december 22

PostHeaderIcon AZ ÚR JÉZUS KRISZTUSNAK Mária Julianna által adott üzenete

2008. december 1.
Szentségimádáson Jézus: „Drága édes kislányom! Szüntelen imádkozzatok! Imáitokat ajánljátok fel az Én irgalmas Szívem, és égi Édesanyátok szeplőtelen Szíve szándékaira. Soha nem látott keserves napok köszöntenek erre a világra. A cunamik, a földrengések, az esőzések, a szélvihar és a tűzvész, mind eltörpülnek a mögött, ami most köszönt erre a világra. Itt csak a megtérés és az ima segít. Csak ez a kettő enyhítheti a csapásokat. El minden evilági gonddal, tobzódással! Csak az önmegtagadás és a kereszthordozás segíthet. Karom lesújt erre a bűneiben fetrengő világra. Megsemmisítek minden bűnt. Elnémítok minden hazug szájat. Csak egy igazság lesz, az Evangélium. Csak egy törvény lesz, a szeretet. Vége a türelmi időnek. A haladék lejárt. Ami most következik, az elnémítja a gonoszt. A világra – jóllehet súlyos szenvedések árán – egy új, szebb jövő következik. Úgy is mondhatnám, hogy egy paradicsomi állapot jön. Ez még nem a menny, de mindenképpen a szeretet és az igazság uralma. Erre készüljetek. Ti, akik Engem követtek, emeljétek fel a fejeteket, mert elérkezik a ti megváltásotok. Akkor mindenki Te Deumot (=Hálaadást) fog zengeni Nekem, az örök élet Szerzőjének. Akkor megnyílnak az egek, és szent angyalaim hozsannát zengenek a földön élő maradékkal, azzal a szent gyökérrel, akikből kisarjad az új világ. Kicsinyeim! Imádkozzatok! Újra mondom: Szüntelen csak imádkozzatok! Kérjétek a Szentlelket, hogy Ő imádkozzon bennetek, véget nem érő hozsannákat, Te Deumokat, mert soha nem látott kegyelem kiáradás jön most a földre. Jóllehet, mindezt megelőzi a megtisztítás, ami elkerülhetetlen. Jól jegyezzétek meg: Minden a ti javatokra, örök üdvösségetekre válik. Így tekintsetek a jövő elé, amely már a küszöbön van, és oly hirtelen sújt le a bűnösökre, mint sas a zsákmányra. De ti, akik olvassátok és megfogadjátok szavam, elteltek mennyei erővel. Maga a Szentlélek fog vezetni titeket. Ti fogjátok megerősíteni a még hitükben gyengéket. Ti fogjátok felkarolni a kétségbeesetteket. Soha nem látott egység és szeretet fog uralkodni a világon, mert mindez az Én kegyelmem, Aki kereszthalált haltam és feltámadtam az egész világ összes bűnöséért, és nem akarom, hogy csak egy is elvesszen közülük. Így tekintsetek a jövőre, mint égi beavatkozásom nagy pillanatára. Ne csüggedjetek, ne lankadjatok! Imádkozzatok! Imádkozzatok! Imádkozzatok! Odaát majd megértitek mindennek az okát, és elnyeritek méltó jutalmatokat. Köszönöm, hogy követitek felhívásomat. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
 
2008. december 2.
Szentségimádáson Jézus: „Nagyon szeretlek. Ne félj semmitől! Én mindig veled vagyok, és mindazokkal, akik hisznek Bennem, és átadták az életüket Nekem. Az ilyen lelkekről Én magam gondoskodom. Nem látnak hiányt semmiben. Életük minden pillanatában élvezik azt a biztonságot, amit az Én állandó jelenlétem nyújt számukra. Tartsatok ki mindhalálig, mert csak a hűségesek nyerik el az örök élet koronáját. Mindig csak Engem lássatok a keresztfán! Engedelmes és hűséges voltam mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Soha nem a magam akaratát tettem, hanem Atyámét. Ti is tegyetek így! Tagadjátok meg magatokat, legyetek engedelmesek és hűségesek mindhalálig! Ezt kérem minden kereszténytől, akik a nevemet viselik, mert a keresztény szó jelentése: Krisztusi lelkületű. Éljetek méltóan ehhez a névhez, hogy meg tudjalak vallani titeket Atyám előtt és az Ő szent angyalai előtt. Komor idők következnek, de ti annál jobban bízzatok Bennem, Aki Mindenható vagyok, és szeretlek titeket. Úgy szerettelek, hogy az életemet is odaadtam értetek. A derűt és a reményt soha ne engedjétek ki a szívetekből! Aki Bennem bízik, nem csalódik, mert Én hűséges, szerető, gondviselő, megváltó Istenetek vagyok, és az is maradok mindörökké. Aki a sírókat megvigasztalja, a szomorkodóknak enyhülést ad, a szenvedőknek erőt a kitartáshoz, a hűségeseknek pedig örök üdvösséget. Én legyek a ti reményetek, örök boldogságotok. Ami a világban van, azt mindet itt kell hagyni, de Én mindörökre a tiétek vagyok. Én vagyok az igazgyöngy, Akiért érdemes mindent eladni. Tanításom örök élet mindazoknak, akik tettekre váltják. Jöjjetek Hozzám! Én mindenkit Magamhoz vonzok. Boruljatok le keresztem előtt, mert a kereszt a ti üdvösségetek. Soha ne lázadjatok, he kereszteket kaptok. Senkinek sem adok nagyobbat, mint amekkora szükséges ahhoz, hogy örök életre vezessem általa. Az igaz, tiszta szeretetet kérem tőletek Irántam, és embertestvéreitek iránt. Ez a főparancs, és az örök élet.”


2008. december 11.
 
Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Eljön a vég. Vége lesz mindannak, ami eddig volt. Egy új, szebb jövő következik. Kisarjad a szent gyökér, a szent maradék, akik a nagy keresztényüldözés és a világ nagy megtisztítása után megmaradnak. Most már megtanultad, hogy az idő csupán pillanatok halmaza. Minden pillanatban döntened kell Mellettem, ha engedelmeskedni akarsz Nekem. Az utolsó pillanatban is így lesz. De ami azután következik, az minden vágyadat, minden elképzelésedet felülmúlja. Egy egész örökkévalóságon át fogod magasztalni és dicsőíteni nagy irgalmamat, és szeretetemet, és vég nélkül fogsz örvendezni annak, hogy igent mondtál meghívásomra, és mindvégig engedelmeskedtél Nekem. Ezért kérem még imáidat és engeszteléseidet, hogy sok megtérő bűnös legyen, akik igent mondanak meghívásomra, és hűségesek maradnak Hozzám mindhalálig. Én az ilyen lelkekben gyönyörködöm. Minden megtérő bűnös értelmet ad szenvedéseimnek. De minden megátalkodott csalódást okoz Nekem, és mérhetetlenül tetézi szenvedéseimet. Lassan véget ér a megpróbáltatás, és kezdetét veszi az örökkévalóság. Úgy a jók, mint a gonoszok számára. Egy kis idő, és eljön az új világ, amely szép lesz, mint a Vőlegényének felékesített menyasszony. Méltón és tisztán fogja várni dicsőséges visszajövetelemet. Különösen Egyházam fog új fényben ragyogni. Sok lesz közöttük a szent. Papjaim és híveim együtt zengenek hálaéneket szent angyalaimmal. A Szentmise lesz a legnagyobb ünnep, amelyet mindig méltó tisztelettel fognak bemutatni. Valóban Isten imádása lesz a Szentmise, amelynek a végén mindig lesz Szentségimádás. A hívek és a papok imádni fognak Engem, Akit a lelkükbe fogadtak, és imádni fognak a kitett Oltáriszentségben. Papjaim és híveim olyan tiszták és szentek lesznek, hogy leesdik csodáimat a mennyből. Szentségi áldásomra a betegek elnyerik gyógyulásukat, a hitetlenek megtérnek, a hitükben gyengék pedig megerősödnek. Tudod kislányom, ahol igazán és őszintén szeretnek Engem, ott a menny egyesül a földdel, mert Én leszállok közéjük, és ott vagyok köztük.”


2008. december 13.
 
Szentmisén, szentáldozás után Jézus: „Irgalmas Szívembe vagy elrejtve. Jól látom minden gondodat. Én megoldom azokat. Te csak törődj az Én dolgaimmal! Szeress és imádj Engem szüntelen! Ez legyen egyedüli feladatod!”

2008. december 17.

 
Szentségimádáson Jézus: „Édes kislányom! Nagyon szeretlek téged. Tarts ki mindhalálig! A derűt soha ne engedd ki a szívedből! Légy kedves és szeretetteljes mindenkihez! Engem szolgálsz a felebarátban. Ha nehezedre esik, kérj Engem, és Én megerősítelek. Csak a szeretet számít. Ezt hozod magaddal. Amikor nem tudsz szeretni, a sátán lázad ellened, hogy ne Engem, hanem őt szolgáld. Nem nehéz szeretni. Csupán kérni kell, és Én megadom hozzá a kegyelmet. Ha szeretetben élsz, béke van a szívedben. Innen ismered fel, hogy jó úton haladsz Felém. Száműzz minden haragot és keserűséget a szívedből! Ne foglalkozz vele! Úgyis elmúlik. De az Én szeretetem örök. Merülj el Bennem, mert Én örök vagyok. Én szerettelek téged előbb. Még mielőtt lettél volna, Én öröktől fogva kiválasztottalak. Kedvesebb vagy Nekem, mint az egész teremtett világ. Azért, mert meghaltam érted, és azt akarom, hogy ott légy, ahol Én vagyok, és meglásd dicsőségemet. Most imádj Engem, adj hálát mindenért, azért, hogy kiválasztottalak. Nemsokára meglátsz Engem színről színre, és egy egész örökkévalóságon át nem fogsz tudni betelni szent színem látásával.”
2008. december 18. Szentségimádáson Jézus
 
 „Drága kislányom! Elérkezett a vég, a türelmi idő vége. Már látszanak a jelek. A bűnök az égbe csapnak. Ellenfelem úgy beszőtte gyilkos hálójával a világot, hogy ki sem látszik belőle. Itt már csak egy nagy tisztítás segít, egy isteni beavatkozás. De még mielőtt ezt megtenném, adok egy utolsó esélyt az emberiség számára. Megmutatom nekik, hogy milyen pocsolyában hemperegnek. Megmutatom nekik lelkük bűzlő hulla állapotát, amelyet halálos bűnök szennyeznek koromfeketére. Gyermekem imádkozz! Nagyon komolyan mondom neked, rettenetesek lesznek azok a napok mindazok számára, akik a bűn szennyében élnek. Ti drága kislányom, akik engesztelő áldozatok vagytok e bűnös világ fenntartására, nagyon boldogok lesztek. A ti lelketek ragyogni fog a boldogságtól, mert meglátjátok a lelketekben világító, fénylő Istent, Akit hordoztok nap mint nap az imában, a jócselekedetekben, és a szeretetben. Megláttok a lelketekben Engem, Akit naponta, vagy hetente fogadtok a szívetekbe, és hagyjátok, hogy Én éljek általatok, és Én vezesselek benneteket. Ez titeket mennyei boldogsággal fog eltölteni, és úgy ragyogtok majd e bűnös nemzedék között, mint a csillagok. Vigyázzatok magatokra! Szüntelen őrködjetek lelketek tisztasága fölött! Sohase feledjétek: Minden az Én kegyelmem. Nekem adjatok hálát. Tőlem kérjetek segítséget. Nagyon – nagyon szeretlek benneteket, Véremen megváltott drága gyermekeim! Tudjátok meg, hogy a ti imáitokra kapják a világ fiai ezt a nagy kegyelmet. Azért, hogy megtérjenek. Szerető Szívem nem akarja, hogy akárcsak egy is elvesszen közületek. Nem tudjátok felfogni, milyen a pokol. Kimondhatatlan kínzó szenvedés, amely örökké tart. Vagyis soha nem lesz vége. Ti, amikor itt a földön szenvedtek, alig várjátok, hogy vége legyen. De az örökkévalóságban soha semminek sincs vége. Nincs a szenvedésnek, és nincs a boldogságnak. Az üdvözültek serege többek között ezért ad hálát Nekem, hogy örökké tartó életet és boldogságot szereztem nekik a keresztfán, amikor Magamra vettem bűneiket, és elégtételt adtam érte, és ezáltal megnyitottam számukra a mennyország kapuját. Ti is, drága kicsi gyermekeim, amíg a földön éltek, kövessétek nagy testvéreiteknek, a szenteknek a példáját. Legyetek állhatatosak Atyám törvényeinek a megtartásában, kitartóak a szenvedések türelmes elviselésében, áldozatosak a szeretetben, és akkor elnyeritek az örök boldogságot. Atyám úgy tekint rátok, mint az Én szolgáimra, akik a lelkek üdvén munkálkodtok, és ezért igen nagy megtiszteltetésben lesz részetek Atyám és az egész mennyei udvar részéről. Hagyjátok, hogy Én éljek és működjek általatok, és tartsatok ki ebben mindhalálig!
 
Most azokról beszélek neked, akik mindhalálig hűségesek Hozzám. Erről ismered fel őket: Fényhordozók. Lelkükben Én vagyok a Fény, a világ Világossága, Aki átsütök rajtuk. Kiárasztom rajtuk keresztül szeretetemet, jóságomat, derűmet és békémet. Általuk vigasztalom a szomorkodókat, segítem a szegényeket, jutalmazom a jókat, de elzárkózom a gonoszoktól. Általuk tanítom bölcsességre a rászorulókat. Kisdedek ők a lelkükben, mert Bennem bíznak, ezért Rám hagyatkoznak. Úgy, mint most te is. Figyelsz, és kérdezel. Uram, mit írjak, mert kizárólag a Te szavaidat akarom leírni, én semmi vagyok. Nagyon szeretlek ezért, és megjutalmazlak érte.
 
Nagyon közel van a próféciák beteljesülése. Éljetek szüntelen készenlétben! Tartsatok bűnbánatot! Gyónjatok, áldozzatok! Életetek minden pillanatában tegyétek meg akaratomat! Akkor beteljesítitek Atyám rátok vonatkozó örök szent tervét. Csak ez a fontos. Csak ezért imádkozzatok, hogy mindig felismerjétek, és megtegyétek Isten akaratát. Aki ezt megteszi, az nem élt hiába ezen a földön, mert Isten azért teremtette meg, hogy az Ő örök szent tervét végrehajtsa. Jaj annak, aki nem ezt teszi. Mondom neked: Sok verést kap. Büntetése annak függvényében zajlik, hogy mennyire ismerte fel Isten akaratát. Mindaz, aki ismeri az evangéliumot, de tettekre nem váltja, sok verést kap. Aki nem ismeri, és nem teszi, kevesebb verést kap. Azért kap büntetést, mert a lelkiismeret készteti a jóra, és vádolja, amikor rosszat tesz. Ezért mindig a jó mellett kell döntenie. Még ha az őserdő mellett születik is egy ember, és sohasem hallott Rólam, abban is szól a lelkiismeret szava, és szabad akarata szerint dönthet a jó vagy a rossz mellett. Ezért kapja a jutalmat, vagy a büntetést.
 
Mindaz, aki a megszentelő kegyelem állapotában él, boldog, és békességgel teljes. Bizalmát, reményét Belém veti, és Én mindig gondoskodom róla. Nem így a bűnösök, akik Lucifert követik, aki azt mondta: „Nem szolgálok Istennek.” Nem is nyerik el lelkük békéjét, és soha nem ismerik meg azt a tiszta szent örömöt, amit az Engem szolgáló, életszentségben élők élveznek. A bűnösök csak acsarkodnak, káromkodnak, erőszakoskodnak, de nem mennek semmire. Mindazt, amit a földön megszereztek, itt kell hagyniuk, és koldusan, üres kézzel távoznak el ebből a világból. Ha nem bánják meg bűneiket, az örök tűzre, ha megbánják, a tisztítótűzbe jutnak. Tudod kislányom, vannak lelkek, akiket mások imádkoznak be a tisztítótűzbe. Ezek a mennyben kicsiny fénypontok, akik az egész örökkévalóságon át azért hálálkodnak Nekem, és azoknak, akik imádkoztak értük, hogy nem kárhoztak el, hanem üdvözültek. Kérjetek Tőlem bátran, kérjetek sokat, mert minden kegyelmet megadok bizalommal teli imáitokra. Legfőképpen lelkeket kérjetek, mert ebben találom legfőbb örömömet, mert a lelkek üdvössége ad értelmet rettenetes kínszenvedésemnek a keresztfán.”
 
2008. december 21.
 
Szentségimádáson Jézus: „Nagyon szomorú az Én Lelkem. A bűnök az égbe csapnak. Népem vak és konok. Nem akarnak megváltozni, megtérni Hozzám. Görcsösen ragaszkodnak vétkes szokásaikhoz. Én nem számítok, számukra nem is létezem. Csak a világnak akarnak megfelelni. Csak az számít, hogy mit mond a másik ember. Az, hogy Isten létezik, és van törvénye, nekik nem számít. Pedig az életet mindannyian azért kaptátok, hogy bizonyítsatok. Csak itt és most tudjátok bebizonyítani, hogy méltóak vagytok az örök életre, de ha nem akarjátok, akkor elkárhoztok. Nagyon sok a bűnös ember, és egyik a másikat viszi a bűnbe. Az a baj, hogy az emberek nem ismernek Engem. Kevés a pasztoráció. Úton, útfélen kellene hirdetni az igét. Minden megkeresztelt ember az általános papsághoz tartozik. Nektek keresztényeknek, világító gyertyákként kellene élni e bűnös nemzedék között. Be kellene ragyognotok a bűn sötétségét szeretetetekkel, jócselekedeteitekkel, derűs mosolyotokkal, és ahol lehet, a szavaitokkal is. Életre kellene váltanotok a nyolc boldogságot. De ehhez sokkal nagyobb hitre van szükségetek, hogy a rossz dolgok közepette is rendületlen bizalommal gyökerezzetek Belém, Megváltó Istenetekbe, Aki Mindenható vagyok. Kérjétek a hit kegyelmét, mert ez az alapja keresztény életeteknek.
 
Nagyon fáj szerető Lelkemnek minden elkárhozott lélek. Sokszor egész életükön át ott kopogtatok a lelkük ajtaján. Hívogatom őket Szentség látogatásra, Szentmisére. A lelkiismeretük által szólok hozzájuk, hogy ne a rosszat, hanem a jót válasszák. Ne a gyűlöletet, hanem a szeretetet. De ők süketek és vakok. Meg sem hallanak, csak mennek a saját buta, ostoba fejük után. Rengeteg kellemetlenséget és szenvedést szerezve maguknak emiatt. Vágynak a szeretetre, mindenütt keresik, csak ott nem, ahol van. Ezért nem találják. Én vagyok a szeretet. Aki Engem keres, megtalálja a szeretetet, mert senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki az életét adja barátaiért. Ha megtalált, találkozik a szeretettel, és ez a tiszta, szent szeretet átalakítja, megváltoztatja, úgyhogy ő maga is szeretetté válik. Ez az igazi megtérés. Átalakulás Belém, a Megváltó Istenbe. Ezt kérem mindnyájatoktól. Ez a boldogság titka, és ez maga az üdvösség. Ha mindenki így élne, a föld mennyországgá változna. Ezt tanítottam nektek a Miatyánkban: „Jöjjön el a Te országod.” Ezt imádkozzátok naponta többször is a rózsafüzérben. Azt kérem, hogy nem csak imádkozzátok, hanem váljatok ti is szeretetté. Így szenteljétek meg magatokat, és a környezeteteket is. Értsétek meg végre: Csak a szeretetnek van értéke a földön és a mennyben is. Szeretet nélkül a legnagyobb cselekedet is értéktelen, üres. A szeretet a lélek élete. Ahol nincs szeretet, ott a lélek halott. Egy hullával pedig undorító együtt élni. Ezért kérlek titeket, hogy támadjatok fel a szeretetre, és akkor már itt a földön az üdvösségben éltek.
 
Nagyon szeretlek titeket. Szent Szívem értetek dobbant először Szent Édesanyám méhében. Értetek születtem meg, hogy emberként élve szeressek, dolgozzak, szenvedjek. Mivel Magamra vettem az emberi természetet, megtapasztalva a sátán kísértéseit is, sokkal elnézőbb vagyok az emberi gyengeségek iránt, mint ahogy azt ti el tudjátok képzelni. Amikor ítéletet mondok egy ember fölött, beszámítom vele született természetét, gyengeségeit vagy erősségeit. A körülményeket, mások ráhatását. Irgalmas Szívem minden embert meg akar menteni a kárhozattól. Ezért adom a szenvedéseket, a próbatételeket, mert a kereszt visz az üdvösségre. Sokszor a betegség menti meg a lelket.”
 
Az Úr Jézus megkért, hogy írjam le azt a megtörtént esetet, amit Bonajunkta atyától hallottam. Most őt idézem: „Egyszer, amikor egy kórházban egy beteghez hívtak, miután meggyóntattam, a szomszéd ágyról is jelentkezett egy beteg, hogy ő is szeretne gyónni. Nagyon sírt, és panaszkodott, hogy le kell vágni a jobb lábát, mert nagyon beteg. Senkije sincs, ezért nagyon aggódik, mert fél lábbal nem tudja magát ellátni. Kérte, hogy imádkozzak érte. Majd sírva, zokogva meggyónta, hogy évtizedekkel azelőtt (azóta sem gyónt) levette a falról a keresztet, és a jobb lábával rátaposott. Én feloldoztam. Utána együtt imádkoztunk a gyógyulásáért. Másnap következett volna a műtét. Újra megvizsgálta az orvos, és egészségesnek találta a beteg lábat. Így nem kellett levágni. Így menti meg az Úr Jézus a lelket a testtel együtt az örök kárhozattól.”

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői üzenetek – 9 – A Szűzanya szavai az Adventről

Szűzanya: Az Adventről
Drága, engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Édesanyátok és Éva hangján szólok hozzátok. Ma az Adventről tanítalak benneteket.
Az egyházi évben 2 ünnep van, melyet megelőz a hosszú előkészület. Egyik a Karácsony, melyet az adventi hetek vezetnek be, a másik a Húsvét, melyre a Nagyböjttel készültök.
Most röviden beszámolok életem ide illő szakaszáról. Mindketten, Szent József és Én is Dávid király családjából származunk. Édesanyám, Anna elmúlt 50 éves, mikor születtem neki. Már egész kicsi koromban Istennek ajánlottak. A templomban éltem papok és tanítónők neveltek, és eljegyzésemkor visszaadtak szüleimnek. Szüzességi fogadalmat tettem és azt jegyesem elfogadta. Szent Józseffel Názáretbe költöztünk. Nagynéném, Erzsébet és férje Zakariás elkísértek az útra. Külön kis szobát rendezett be nekem József. Még csak 15 éves voltam. Egy szép, fehér selymet fontam az ablak felé fordulva, énekelve, imádkozva. Kértem az Atyát, küldje el végre a tiszta és termékeny szüzet, aki megszülheti a Messiást. Egyszer csak elkezdett lebegni a függöny az ablak előtt és nagy fény árasztotta el a szobámat. Ott termett előttem kb. 1 méterre egy ragyogó, gyönyörű angyal. Megijedtem és csodálkoztam egyszerre. Felugrottam és a falhoz lapultam.
De az angyal így szólt: „Ne félj, Mária! Én vagyok Gábor, az Isten angyala. Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes. Az Úr van veled. Áldott vagy te az asszonyok között. Most méhedben fogansz, és fiat szülsz, akit Jézusnak fogsz hívni. A Magasságbeli fiának nevezik majd.”
Én így válaszoltam: Hogyan történhet ez, ha én nem ismerek férfit?
„Nem ember révén leszel anyává, a Szentlélek száll le rád és a Magasságbelinek ereje árnyékol be téged. Az Örökkévaló várja a válaszodat”- mondta az angyal.
Mellemen keresztbetéve kezemet, meghajolva így válaszoltam: Íme az Úr szolgáló leánya. Legyen nekem az Ő szava szerint. Így fogantam meg abban a percben, ahogy beleegyeztem. Mikor felocsúdtam ebből az elragadtatásból, aggódni kezdtem, hogy emiatt nagy baj lehet. Hogy fogom ezt Józsefnek megmondani? Még agyon is kövezhetnek, ha kiderül, hogy nem Jegyesemtől vagyok áldott állapotban. De a Szentlélek benső szavakkal megnyugtatott, hogy majd Ő igazol engem Józsefnél.
Ó, Gyermekeim! Nem is képzelitek, milyen könnyű és boldog volt ez az állapotom. Ez alatt semmit nem szenvedtem 9 hónapon át. Minden kellemetlenséget, nehézséget és fájdalmat -amit minden asszony át szokott élni ez idő alatt és szülés alatt is, elvett tőlem Isten. Azért, mert szeplőtelenül, áteredő bűn nélkül jöttem a világra. Látjátok? Ha Éva engedetlensége nem történt volna meg, ma minden asszony ilyen könnyen, fájdalmak nélkül, vajúdás nélkül élné meg az anyaságot.
Az én Jegyesem észrevette állapotomat és nagy lelki szenvedésen ment át. Ha nem lett volna olyan nagy szent és jóságos, akkor feljelentett volna engem a papoknál, mint házasságtörőt, hogy halálra kövezzenek gyermekemmel együtt. Néhány napig gyanakodott és szenvedett, de természetfeletti módon megtudta és elhitte, hogy Isten gyermekét hordom a szívem alatt. A 9. hónap végén Betlehembe kellett mennünk népszámlálásra, hogy ott szülessen meg Üdvözítőtök, ahogy a Szentírás előre megjövendölte.
Adventi várakozás ideje, én is vártam. Most elmondom, hogy Én, Mennyei Édesanyátok hogyan vártam Kisfiamat. Már fogantatásom első percében határtalan öröm töltött el. Az eszembe se jutott, hogy megérdemlem, hiszen nem voltam tudatában szeplőtelen fogantatásomnak-olyannak láttam magam, mint a többi leányt. Arra se gondoltam, hogy most csodálni fog a világ, mert hasonló vagyok Istenhez. Szinte megsemmisültem az alázatosságban. Örömmel töltött el, hogy boldoggá tettem Istent az IGEN-emmel. Mint minden anya, én is találgattam, hogy milyen külső vonásai lesznek Szent Fiamnak, ha megszületik. Mikor egyedül voltam, nagy szeretettel simogattam a szívem alatt a bőrömön keresztül, énekeltem hozzá, becézgettem, dédelgettem, Jézuskámnak szólítottam. De boldogságomba 9 hónapon át belevegyült a nagy fájdalom: eszembe jutott a próféták jövendölése az Üdvözítőről: „Ő a fájdalmak embere. Az Ő Sebei szereztek nekünk gyógyulást. A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze.” Nem tudtam előre, hogy pontosan mit kell majd átszenvednie, de azt tudtam, hogy a betervezett megváltás, a kínszenvedése és kínhalála elkerülhetetlen. Ebben a tudatban kellett várnom megszületésére, és ebben a tudatban kellett leélnem a következő 33 évet. Tudom, a többi földi édesanya is sokat szenved, ha el kell vesztenie gyermekét, de a halálra-várakozással nem kell egyiknek se ennyi sok évet félelemben tölteni.
ADVENTBEN vagyunk, ez a ti várakozásotok ideje. Először is várjátok a Karácsonyt, Fiam születésnapját. Nagy készülődésben vagytok és gondban, kit mivel lehetne megajándékozni a szép ünnepen. A televízió reklámok özönét teríti elétek, az üzletek rogyásig megtelnek ajándékozni való árukkal. A szülők nem győzik egymást túllicitálni, hogy ki vesz drágább és szebb játékot gyermekének, hogy elhenceghessen vele az óvodában, iskolában. A háziasszonyok recepteket cserélnek pompás ünnepi vacsorákhoz. A nagy készülődésben az emberek sokasága elfelejti a lényeget.
Már nem is tudják, minek az ünnepe Karácsony. A megkérdezettek így válaszolnak: A Szeretet ünnepe. A béke ünnepe. Már eszükbe se jut, hogy Jézus születésnapját kellene ünnepelni. Kinek szoktak ajándékot adni? Akinek születésnapja van. Legalább ti, drága engesztelő Gyermekeim, készítsetek ebben az Adventben ajándékot Szent Fiamnak. Lelki ajándékokat vár: áldozatot, önmegtagadásokat, böjtöket, virrasztásokat. Ugye tudjátok, miért várja ezeket tőletek? Mert kegyelemmé alakítja és kiosztja a közömbös és hitetlen lelkek között. Szomjazik és éhezik a hitükre és szeretetükre. Tehát az Advent elsősorban lélekmentéssel teljen nálatok. Másodszor az Advent megújulást jelentsen számotokra. Új egyházi év kezdődik, új ember szülessen bennetek. Törekedjetek levetni hibáitokat, bűneiteket, önzéseteket, önszereteteteket, és kérjetek a Szentlélek Istentől erényeket a lelketekbe:
  • 1) Lelki tisztaságot: hogy ne essetek vissza ugyanabba a bűnökbe, hogy a legkisebb bűnt azonnal bánjátok meg, hogy nagyon gyakran végezzetek szentgyónást.
  • 2) Kérjetek szeretetet: tegyetek jót mindenkivel, bocsássatok meg mindenkinek, szeressétek ellenségeiteket is.
  • 3) Kérjetek alázatot: Tudatosítsátok magatokban, hogy minden erényetek Isten ajándéka.
Ezek a legszebb és legértékesebb születésnapi ajándékok Jézusomnak.
Adventkor nem csak Megváltótok születésnapjára készültök és várakoztok, hanem az Úr Jézus 2. eljövetelére is. Mondogassátok gyakran: Jöjj el, Uram, Jézus, jöjjön el a Te Országod! Most és itt a templomotokban kérlek benneteket, hogy ezt együtt és hangosan 3-szor mondjátok el Velem: JÖJJ EL, URAM, JÉZUS, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!!! Ezután így köszönjetek egymásnak: MARANATHA, ami azt jelenti: Jöjj el, Uram, Jézus!
Kedveseim! A végső időkben éltek. Csak hívogassátok! Hamarosan el fog jönni angyalaival és szentjeivel nagy isteni dicsőséggel és hatalommal, hogy a Föld megtisztítása után elhozza nektek az Új Világot. Ott nem lesz szomorúság, szenvedés, betegség, halál, béke és szeretet uralkodik. Jézus lesz a királyotok és Én a Királynőtök. Ott fogunk Szent Fiammal lakni köztetek. Szemtől-szembe láthattok minket. Nem fogtok ráismerni a Földre: félig mennyei, félig földi elemekből fog állni. Gyönyörűek és érintetlenek lesznek a folyók, tavak, tengerek, erdők, rétek és a virágok. Mindenkinek mindene meglesz, amire csak szüksége van. A Sátán meg lesz láncolva és be lesz zárva a pokolba, és ezért senki nem tud bűnt elkövetni, nem lesz kísértés.
Most megkérem eszközömet, hogy olvassa fel a nagyfalui Madarász Éva választottunk könyvéből a neki adott látomást az Új Világról (47.old.).
Drága Kincseim! Addig, míg tart a tanítás itt állok Évám mellett, s mikor elkezditek imáitokat együtt mondom veletek. Így engesztelésetek értéke nagyra nő. Minden egyes szándékotokat felajánlom a Mennyei Atyának, és Ő meghallgatja kéréseiteket. Éva kezét keresztül édesanyai áldásomat adom rátok.
2008.december 15. hétfő

PostHeaderIcon Kadarkúti Hétfői beszélgetések -7-8.- Jézus beszél a szenvedésről

 “Az első célunk azzal, hogy megengedjük a szenvedést: az  a lélek tisztulása!
Jézus a szenvedésről I.
Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus, a ti Megváltótok és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a szenvedésről tanítalak benneteket.
Vizsgáljuk meg először, honnan ered a szenvedés? A szenvedést, a rosszat, a betegséget, a halált nem Mi teremtettük, kezdetben minden jó volt. Az első emberpár hozta a világba a bűnt, mint áteredő bűnt. Ez a bűn beleültette minden ember szívébe a rosszra, a bűnre való hajlamot. Tehát a bűnből ered és a bűnnek a következménye a szenvedés. Ha már el is rontotta az ember életét a bűnnel, mely szenvedést hozott rá, Mi a Szentháromság egy Isten a szenvedésből is jót teremtünk nektek.
Az ember szenvedésével CÉLUNK van: 1,Próbára tesszük a lelket, hogy a szenvedésben is elég erős-e a hite. Akiben csak pislákol a hit, az a csapás alatt mégjobban eltávolodik Istentől. Akinek erős lángoló hite van, azt a szenvedés közelebb viszi Istenhez. „Ver az Isten” -mondják sokan, ha baj éri őket, pedig csak tisztítjuk a lelküket. Ráébresztjük, hogy eddig aludt a bűnben, hátat fordított nekünk és a saját lelkének, haladt az örök kárhozat felé. Ha nem engednénk, hogy megízlelje a szenvedést és majomszeretettel kényeztetnénk, az élete végén a pokolban találná magát. A szenvedés viszont rádöbbenti a mulasztásaira, bűneire és bűnbánatra ösztönzi, és ennek következtében megtisztul. Tehát az első célunk azzal, hogy megengedjük a szenvedést: a lélek TISZTULÁSA.
 Másodszor azért engedjük meg a szenvedést, hogy általa érdemeket szerezzetek magatoknak és másoknak. Nem minden szenvedés érdemszerző. Ha például egy hitetlen ember egy balesetben hirtelen lebénul, zúgolódva, átkozódva vagy keservesen beletörődve reagál, az ő szenvedése valóban értéktelen, felesleges nyűg, bármekkora kínokat kell kiállnia, lelke üdvösségének nem használ. Ha ugyanebbe a helyzetbe kerül egy mélyen hívő ember, elfogadja bénaságát, a kerekes széket. Kegyelemnek tekinti, és szeretettel felajánlja engesztelésül saját bűneiért, a világ bűneiért, a közömbös és hitetlen felebarátai megtéréséért, a haldoklókért, a tisztuló lelkekért. Tisztában van vele, hogy nagy, érdemszerző kincset tart a kezében. Bizony mondom nektek, drága Gyermekeim, hogy az ilyen ember nagy jutalmat kap, és felajánlásaival, a betegsége türelmes viselésével a lelkek sokaságát menti Nekem.
Harmadik célunk a szenvedéssel, hogy megolvassza az emberi szívet, megértővé, elnézővé, megbocsátóvá tegye másokkal szembe, együttérzővé alakítsa. Érdekes, hogy minél jobb dolga van valakinek, annál részvétlenebb a szenvedőkkel szemben. Aki sose volt súlyos beteg, az egyenesen iszonyodik az élete utolsó heteit élőnek a látványától. Nem látogatja meg, és azzal áltatja magát, hogy úgy akarja megőrizni, ahogy egészséges állapotban látta. Vagy aki soha nem nélkülözött, dúskál a javakban, annak eszébe se jut, hogy segítsen egy szegény éhező, fázó felebarátján.
Drága, engesztelő Gyermekeim! Vannak kérdések, amit a szenvedő ember feltesz magának:
  • I. Miért éppen én szenvedek? Hiszen én imádkozom, szentmisére járok, áldozok, gyónok, kerülöm a bűnt. Bezzeg a szomszédomnak nincs semmi baja, pedig káromkodik, egyáltalán nem gyakorolja vallását, durva a családjához, csalja a feleségét. Ennek több oka van:
  • 1.) Az örökös bűnben élő, hitetlen ember szenvedésének nincs haszna, mert rosszul fogadja: káromkodva, dühöngve. A lelke még sötétebb lesz a bajban. Te, Engem szerető kicsi Lélek, szenvedésedet felajánlod Nekem, Én kegyelemmé alakítva lelked gazdagítom vele, vagy kiosztom a többi rászoruló léleknek.
  • 2.) A szegény elvetemült, Nekem hátatfordító emberek azért szenvednek kevesebbet mint te, mert legalább ez a nyúlfarknyi, rövid földi élet adjon valami örömet nekik, hiszen a túlvilágon szörnyű élet vár rájuk. Ez a tény isteni igazságosságomat támasztja alá.
  • 3.) Azért éppen neked engedem meg a bajt, betegséget, mert ha folyton jólétben, örömben, boldogságban, egészségben élnél – teljesen elfelejtkeznél Rólam és a lelkedről.
  • II. Miért éppen engem sújt az Isten. Mivel érdemeltem ki, hogy haragudjon rám? A szenvedés nem feltétlenül Atyám büntetésének a jele. Atyám úgy van veletek, mint anya a gyermekével, ha olyat tesz, ami árt testének vagy lelkének, akkor megfenyíti, nem haragból, hanem jóakaratból, szeretetből. Gondoljatok vissza életetekre! Bizonyára volt olyan szenvedés, ami hasznotokra vált, mert ha nem következik be, rossz útra tértetek volna.
  • III. Miért éppen nekem kell szenvedni, mikor semmi de semmi bűnt nem követtem el? No ez aztán badar kérdés. Ilyenkor szállj magadba és gondolj bele, hogy te is ember vagy és minduntalan elesel a kísértésekben! Én, a Megváltótok és a Szűzanya ártatlanul szenvedtünk, de ti emberek bizony rászolgáltatok. 2008.december 1.
     
Jézus a szenvedésről II.
 
Drága engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok, Jézus Krisztus, a ti Üdvözítőtök és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Tanításomat folytatom a szenvedésről.Ma az összefüggést magyarázom el nektek az Én szenvedésem és a tiétek között. Először nézzük, mi volt a célom a kínszenvedésemmel és halálommal? Elsődleges célom a ti megváltásotok volt. De hát erre elég lett volna egyetlen csepp Vérem is. Ha már vállaltam a kínok kínját, a fájdalmak tengerét, akkor más fontos célom is volt: erősíteni, vigasztalni, segíteni a szenvedő embert. Ki tud vigasztalni? Aki ugyanabban a bajban már szenvedett. Nincs az a szenvedés, amit Én előttetek ki ne próbáltam volna. Vegyük sorba!Szegény vagy? Nélkülözöl? Én emberhez legméltatlanabb helyen születtem: istállóban, hidegben. Az állatok lehelete melegített és Édesanyám ölelő karjai. Nevelőapám, József, az ács munkájával csak nagyon szerény anyagi megélhetést tudott biztosítani nekünk. Korán megtanultam a lemondást finom ételekről, szép ruhákról, drága játékokról.Munkanélküli vagy? Hajléktalan vagy? Mikor 30 évesen otthagytam a családi házat, Édesanyámat, az ács-munkát, mert elérkezett isteni hivatásomnak ideje, Én is állástalan és hajléktalan lettem. 3 évig, míg úton voltam, tanítottam és gyógyítottam, reggel sose tudtam, hogy napközben lesz-e betevő falatom. Legtöbbször apostolaimmal együtt a szabadég alatt aludtam. Az Emberfiának nem volt hova lehajtania a fejét. Mégsem zúgolódtam, engedelmesen követtem Mennyei Atyám akaratát. Te se szidd Istent vagy a politikát, hogy nincs állásod, járj utána, hogy legyen és meríts erőt ennek az állapotnak az elviseléséhez Belőlem!
Félreismernek az emberek? Megszólnak? Kigúnyolnak? Én mindenkivel csak jót tettem, mégis minduntalan megszóltak a hátam mögött. Azt mondták Rólam, hogy vámosokkal és bűnösökkel, utcalányokkal barátkozom, eszem-iszom életet élek, iszákos vagyok, nem böjtölök amikor kell, hatalomra törekszem, király akarok lenni, lázítom a népet a császár ellen. Ezeket a farizeusok és talpnyalóik terjesztették Rólam. Pedig aki közelebbről ismert, az tudta, hogy nem a szó rosszabbik értelmében közeledtem a bűnösökhöz és utcalányokhoz, hanem azért, hogy jó útra térítsem őket. Azután olyanok házában étkeztem, akik szeretettel befogadtak, mindig ismertem a mértéket evésben és ivásban. Népem nagyon szerette volna, ha élükre állok, harcba állítom őket az elnyomó római hatalommal szemben, ha Én lettem volna a királyuk. De Én nem voltam forradalmár. Én a lélek szabadságáért harcoltam.
 
 
Nem földi királyságra vágytam. Mint Istenember tudtam, hogy feltámadásom után Ég és Föld Királya leszek. Noha sértették Szívemet az igazságtalan megszólások, rágalmak, mégis szemet hunytam felettük, vádlóimat nem vontam felelősségre értük. Amikor mint vádlottat a zsidó főpapok elé cibáltak, szembesültem ezekkel a rágalmakkal. Bármilyen aljas, hazug, sértő szavakkal záporoztak, Én csak hallgattam. Nem akartam védeni magam, mert még szabadon engedtek volna. De akkor mi lett volna a Megváltással? Ezzel a hallgatásommal megmutattam nektek, az eljövendő nemzedékeknek, hogyan kell reagálni az igazságtalan elítélésekre. Drága Kicsinyeim, akik itt ültök most Előttem! Tudom, titeket is megszólnak, ha jót tesztek, ha nem. Ha beengedtek egy beteg, öreg, szegény, elhanyagolt nénit és minden este megvacsoráztatjátok, azzal vádolnak, hogy biztos a házára pályáztok. Ha barátságosan szóltok egy kedves munkatársatokhoz, azonnal feltételezik, hogy viszonyotok van vele. Ha szívvel-lélekkel, szorgalmasan dolgoztok a munkahelyeteken, azt mondogatják, hogy előléptetést akartok elérni. Gyermekem! Ne törődj a rosszindulatú megjegyzésekkel, csak a lelkiismeretedre hallgass, és az foglalkoztasson, hogy Én mit szólok hozzá.
 Kigúnyolnak benneteket? Ó, Kedveseim! Gondoljatok a tövissel koronázásomra! Maga a töviskorona is a gúnyolódás eszköze volt. Király akarsz lenni? Tessék a koronád! – és a fejembe nyomták. A vörös rongy volt a csúfondáros királyi palást, a nádpálca a jogar. Most aztán uralkodhatsz a népeden! – mondták. Nevetve, hahotázva hajbókoltak Előttem: – Üdvözlégy, zsidók királya. Azután közelebb jöttek, és undok nyálukkal leköpdösték véres arcomat, szememet, számat. És Én mindezt hang nélkül tűrtem. Még nem lett volna késő, hogy isteni erőmmel szétcsapjak közöttük, de rátok gondoltam, gyermekeimre. Csak szelídségemmel tudtam példát mutatni nektek arra, hogyan kell viselni a gúnyolódásokat.
Mikor a keresztet a vállamra vettem, előtte 3-szor megcsókoltam. Képzelhetitek, mekkora nevetést váltott ki. – Ez egészen megbolondult? Úgy ölelgeti, csókolgatja a keresztet, mintha a babája lenne! Ugye ti értitek, Kincseim, hogy nem a keresztet, a szenvedést szeretem, hanem titeket?! Örömömben csókoltam meg a keresztet, hogy végre elérkezett megváltásotok ideje. Drága, Kicsi Engesztelőim! Erősíteni akarlak titeket ezekkel a példákkal, mert a jövőben egyre több gúnyolódásban lesz részetek. Titeket is bolondnak néznek majd, hogy hisztek Istenben, a túlvilágban. Hogy elfogadjátok magán kinyilatkoztatásaimat az emberiség jövőjére és egyebekre vonatkozólag. Hogy időtök egy részét szerintük felesleges dolgokra pazaroljátok, mint szentmise, ima és egyéb vallásgyakorlatok. Hogy igyekeztek törvényeim szerint élni. Hogy maradéktalanul hisztek az Oltáriszentségi Jelenlétemben, amely emberi értelemmel felfoghatatlan.
A megátalkodott, gőgös, hitetlen embereket különösen irritálja az Irántam érzett forró szeretetetek. Még a Nevemet se szeretik hallani, mikor kiejtitek. De ne féljetek, Kicsinyeim, mert akit Miattam, az Én Nevemért gúnyolnak, annak nagy dicsősége lesz a Mennyek Országában. A gúnyolódást el kell fogadnotok, mint az alázat eszközét, mert lelki hasznotokra válik.Csalódtatok szeretteitekben? Barátban, feleségben, férjben, gyermeketekben, unokátokban, szüleitekben? Ezt is volt bőven alkalmam átélni. A legjobb barátaim közül ott volt Júdás árulása, Péter 3-szoros tagadása. Micsoda mély fájdalom volt ez lelkemnek. Amikor az utolsó éjszakámon a getsemáni kertben legszeretettebb apostolaim sem tudta velem egyetlen órát virrasztani, összeszorult a szívem az elhagyatottság érzésében, de harag nem volt Bennem irántuk. Gyermekeim! Ha ezután csalódtok valakiben, ti se tápláljatok ellenszenvet irántuk és ne szomorodjatok el. Inkább a csalódás lelki fájdalmát ajánljátok fel azért, aki ezt tette veletek, és kérjetek helyette bocsánatot a szeretetlenségükért. Így követtek legjobban Engem.Meghalt egy nagyon szeretett családtagotok? Ebben is tudok példát mutatni a fájdalom elviseléséhez. El tudjátok –e képzelni, milyen csodálatos, jó nevelőapám volt Szent József? A szülői gondoskodás, törődés példaképe. A mély Isten-hit, a családfői felelősség, a szorgalom és a szeretet ötvözete volt. Ó, ha tudnátok, mekkora fájdalmat kellett átélnem halála miatt! Lázár sírjánál is hasonlót éreztem. Gyermekeim! Ha meghal valakitek, gondoljatok arra, hogy ezt a kínzó fájdalmat Én is átéltem. Ilyenkor oly mélyen együtt érzek veletek, hogy Én is szenvedek a szívetekben. Vigasztaljon titeket az a tudat, hogy az elválás nem örök, egészen biztos találkoztok velük a túlvilágon.
És ha szétszaggatott hazátok sorsán csordul könnyetek, jussanak eszetekbe az Én könnyeim, melyeket Jeruzsálem pusztulásán sírtam el.Ha valami betegség ér benneteket és nagy testi fájdalmakat kell elérnetek? Higgyétek el, ebben is tudlak vigasztalni benneteket. Kínszenvedésemből erre számtalan példát tudnék felhozni előttetek, hogy erősítselek és vigasztaljalak benneteket. Csak egyet választok ki, az ostorozást. Ezt Évám szabadon fogja mondani, hogy a mély együttérzés jobban átjárhassa a szívét és a tieteket.Drága együtt érző Gyermekeim! Most úgy fogom elmondani az ostorozást, ahogy történt. Pilátus ítélete után kivezettek a Fórumra, Pilátus házától északra egy ostorozó oszlophoz. Hat goromba külsejű, barnaképű, zömök hóhérszolga jött korbácsokkal és virgácsokkal. Ezeket az eszközöket ledobták Elém, így közvetlen közelről láttam, milyen ijesztőek. Első ténykedésük az volt, hogy lerángatták ruhámat, még az ágyékkötőmet is. Nagy szégyenemben az oszlop felé fordultam. Karjaimat erősen megrántották felfelé és az oszlop tetejéhez erősítették. Lábszáraimat szorosan odakötözték az oszlop aljához. Először két pribék kezdte ütlegelni kemény fehér szíjakból font korbácsokkal testem hátsó oldalát. Ez negyed óráig tartott. Reszkettem, vonaglottam az ostorcsapások alatt, a Vérem csorgott lefelé. Majd a másik két ostorozó pribék esett nekem nagy dühvel. Ezek virgácsokat használtak, amibe szögek voltak tűzve. Vérem egészen beborított és reszkettem a fájdalomtól. A következő két hóhérszolga a legszörnyűbb korbácsokat vette kézbe: vasnyélbe erősített láncok a végükön vaskampók. Ezekkel egész darabokat szakítottak ki bőrömből, húsomból.Majd elvágták kötelékeimet, és most háttal kötöztek oda az oszlophoz, úgy, hogy mellemet, lábaimat is rögzítették, kezeimet pedig az oszlop közepén hátrakötözték. Az egyik az Arcomat korbácsolta. Bizony nem tudtam kezemet védően odatartani. A másik sorba vette mellemet, hasamat, ágyékomat, combomat, lábszáraimat. Egyetlen ép hely nem maradt rajtam. Ez az ostorozás ¾ óráig tartott. Más belehalt volna, de Atyám terve az volt, hogy a kereszten haljak meg. Az ostorozás alatt jajgattam ugyan, de folyton értetek emberekért imádkoztam.
Kicsinyeim! Ha betegek vagytok, vagy ha fizikai vagy lelki fájdalmaitok vannak, merítsetek erőt az Én végtelen nagy szenvedéseimből! Kérjetek tőlem türelmet, elfogadást, kitartást. Ajánljátok fel kereszteteket az enyémmel összekapcsolva a Mennyei Atyának! Gondoljatok arra, hogy szenvedésetek benne van Isten terveiben és Ő jót hoz ki belőle nektek. Megáldalak benneteket a türelmes és kitartó szenvedés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
2008.december 8.

Keresem az(oka)t a rendelete(ke)t mellyel elvették a templomok közvetlen környezetét a plébániáktól, hogy ily módon szabadkőműves tereket varázsoljanak és elszívják az emberek pozítív energiáját!!!
Kategória
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.Map"Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!"
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz! Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi...Free counters!
Megelégedni az élettel
Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz. (Wass Albert)
HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

Jézus az Emberiséghez
Legutóbbi hozzászólások
    2008. december
    h k s c p s v
    « nov   jan »
    1234567
    891011121314
    15161718192021
    22232425262728
    293031